Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-27 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! LAPPTTK TARTALMÁBÓL A kollektív szerződés — kollektív munka «3 otdáO Kedvezmények az új lakbéreknél (5l «SäaO Hét végi sportműsor XXVIIL ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ARA: 80 FILLÉR M’l- MÁRCIUS 27, SZOMBAT (9. oldal) A lottó nyerőszámai (IO. oldal) Befejeződtek a magyar-bolgár külügyminiszteri tárgyalások Ivan Baser elutazott Budapestről Pénteken a Külügyminisz­tériumban befejeződtek a Péter János és Ivan Basev külügyminiszterek vezette magyar—bolgár tárgyalások. A tárgyalásról közös közle­ményt adtak ki Ivan Basev, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszte­re pénteken délben, a Kül­ügyminisztérium Disz téri vendégházában sajtófogadá­son találkozott a magyar és a külföldi sajtó képvise­lőivel. Dr. Bányász Rezső, a Kül­ügyminisztérium sajtófőosz­tályának vezetője üdvözölte a minisztert, aki ezután az újságírók kérdéseire vála­szolt. A Bolgár Népköztársa­ság külpolitikájáról szólva elmondott^, ho^r célja a szo­cializmus építése feltétéi ei- nek biztosítása, s ezért kor­mányuk együttműködik mindenekelőtt a szocialista országok kormányaival és más országok kormányaival a béke biztosítása, a fennál­ló nemzetközi feszültségek csökkentése, a vitás kérdé­sek megoldása érdekében. Ez a cél vezérli a szomszédos Balkán-országokkal való kapcsolataiban is. Kormá­nyuk az utóbbi években je­lentős erőfeszítéseket tett azért, hogy egyes balkáni or­szágokkal fennállt vitás kér­déseket rendezzék, ezzel kap­csolatban megemlítette, hogy Görögországgal és Törökor­szággal egyaránt kedvezően fejlődnek Bulgária gazdasá­gi, kereskedelmi, kulturális, idegenforgalmi kapcsolatai. Egy további kérdésre vála­szolva a miniszter kijelen­tette, hogy Bulgáriának a Német Szövetségi Köztársa­sággal nincsenek kétoldalú, megoldásra váró rendezetlen kérdései. Gazdasági kapcso­latuk élénk. A két ország kapcsolatainak politikai ren­dezése csak az általános eu­rópai helyzet összefüggésé­ben történhet. Mi a norma­lizálás mellett vagyunk — mondotta —, de olyan körül­mények között, amikor fi­gyelembe veszik az Európá­ban kialakult realitásokat, így például Nyugat-Berlin státusát, a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzet­közi jogi elismerését, Cseh­szlovákia viszonylatában a müncheni egyezmény ér­vénytelenségének kérdését. Az európai biztonsági ér­tekezlettel kapcsolatban utalt arra: ma már senki sem vi­tatja szükségességét és hasz­nosságát Az európai bizton­sági konferencia gondolata az összes európai országot kor­mányt és népet érinti. Jelen­tős előrehaladás tapasztalha­tó atekintetben is, hogy mi legyen a konferencia formá­ja, tartalma, napirendje, mi­lyen módszerekkel dolgoz­zék. A helyzet megérett ar­ra, hogy áttérjünk az euró­pai biztonsági konferencia előkészítésének többoldalú szakaszára. A bolgár kor­mány támogatja ezt Utalt arra is, hogy egyes országok kormányai bizonyos feltéte­lekhez kötik a konferencia megtartását Jómagam azon­ban optimista vagyok — mondotta a miniszter —, a nehézségeket leküzdhetjük. A kulturális kapcsolatokról szólva rámutatott, ezek is egyre élénkülnek, gazdagod­nák. Fock Jenó, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlovot, a Szov­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott Az Elnöki Tanács dr. Rabóczki Edét, a Legfelsőbb Bíróság bírájává megválasz­totta, továbbá a Hazafias A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége pénteken a Barátság Házá­ban dr. Mihályfi Ernő elnök­lésével ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese. Az elnökség először a tár­saság munkájára vonatkozó párthatározat végrehajtása­ival! Basev végül a Bolgár Kommunista Párt közelgő X. kongresszusának jelentősé­géről szólt. ★ Ivan Basev, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszte­re, — aki Péter János kül­ügyminiszter meghívására ötnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon — fele­sége társaságában pénteken délután elutazott Budapest­ről A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Péter János és felesége, Gye- nes András külügyminisz­ter-helyettes, Roska István, hazánk szófiai nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete és a nagy- követség több munkatársa. jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét Népfront Országos Tanácsa nak elnöksége jelölése alap ján megválasztotta a Legfel söbb Bíróság népi ülnökeit. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt val kapcsolatos feladatokat tárgyalta. Ezután Nagy Mária főtitkár előterjesztése alapján megtárgyalták és elfogadták az MSZBT 1971. évi munka­tervét A vitában felszólalt dr. Ré­vai Tibor, Olcsai-Kiss Zol­tán, Kakukk Józsefné, Ko­mor Vilmos, Tétényi Péter és Otto István. Fock Jenő fogadta V. J. Pavlovot Az Elnöki Tanács ülése Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége Véget értek a jelölőgyűlések Kis\árdán Az 1971. március 15-ér megindult jelölőgyűlések so­rozata március 24-én fejező­dött be Kisvárdán. A város ban egy országgyűlési kép­viselőt jelöltek. Hetven váro­si tanácstagi körzetben tar­tottak jelölőgyűlést. A hetven Választókörzet közül négy vá­lasztókerületben történt ket­tős jelölés. A jelölőgyűlése­ken közel nyolcezer személy vett részt és háromszáz hoz­zászólás hangzott el. A hoz­zászólók helyeselték a váro­si tanács negyedik ötéves tervében szereplő célokat. 117 közérdekű bejelentést tettek, túlsúlyban járda-, átépítés, valamint a csatornázás és a szennyvízhálózat fejleszté­sét érintették. A városban április 25-én 390 új választó járul az ur­nák elé. A hetven tanácstag közül 38 új tanácstag került jelölésre. Katonai Hatalomátvétel Kelet-Pakisztánban Kel et - Pakisztánban, ahol már csaknem egy hete foly­tak a tárgyalások az ország politikai vezetői között az ország egységét fenyegető válság elhárításáról a hadse­reg átvette a hatalmat. A kelet-pakisztáni főváros­ban és a tartomány más na­gyobb városaiban utcai har­cok törtek ki. A legfriessebb jelentések szerint a tarto­mányba érkezett nyugat-pa­kisztáni kormánycsapatok és a kelet-pakisztáni lövészegy­ségek., valamint a tartományi rendőrség állnak egymással szemben. Hír érkezett arról is, hogy Rahman sejk, a keleti országrész politikai vezére „valahol Kelet-Pa­kisztánban” beszédet mon­dott amelyben ellenállásra és harcra szólította fel a tarto­mány népét. A beszédet egy illegális rádióadó közvetítet­te. melynek adását Calcuttá­ban fogták. Rahman sejk ál­lítólag felszólította Jahja Khan pakisztáni elnököt, adjon parancsot katonáinak a tüzelés megszüntetésére. LAPZÁRTAKOR ÉRKE­ZETT: Kelet-Pakísztánban a leg­újabb jelentések szerint sú­lyos harcok folynak. Az or­szágrész kormányzója Tikka Khan altábornagy parancsot adott csapatainak hogy fojt­sák el Mudzsubur Rahman sejk híveinek ellenállását. Az AP karachi tudósítója olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint a sejket és öt közvetlen munkatársát már letartóztatták, e hírt azonban eddig nem erősítet­ték meg. A harcokról érkező jelen­tések ellentmondóak. A Rah­man sejket és az Avami Li­gát támogató egyik titkos rá­dióállomás szerint a felkelők mellé állt kelet-pakisztáni ezred, a kelet-pakisztáni lö­vészgyalogság és a rendőrség körüzárta Chittagong, Co- milla, Sylhet, Jessore, Bari- salo és Khulna városokban az ott állomásozó nyugat- pakisztáni katonaságot. Az AFP calcuttai tudósítója sze­rint viszont a nyugat-pakisz­táni egységek előrenyomul­nak. Jessore városában állítólag több tucat ember vesztette életét, amikor mintegy ezer fegyvertelen bengáli kísérle­tet tett a nyugat-pakisztáni kézen lévő repülőtér elfogla­lására. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője pénte­ken délután Kelet-Pakisz­tánban élő amerikaiak je­lentése alapján azt közölte, hogy a Kelet-Pakisztán fő­városában, Daccában erős tűzharcok folynak a pakisz­táni hadsereg tankok beveté­sével támad. A szóvivő sze­rint amerikaiak kiürítését eddig még nem rendelték el Három óra hossza* tár­gyalt pénteken Nyugat-B er­haben a Szovjetunió. az Egyesült Államok, Francia- ország és Nagy-Britannia nagykövete. Az összejövetel­ről kiadott jelentés szerint tárgyszerű megbeszélést folytattak napirendem lévő kérdésekről. A legközelebbi találkozóra április 16-án ke­rül sor, a közbeeső időben szakértői szinten folytatnak konzultációkat Tudományos tanácskozás az októberi szocialista forradalom történetéről Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián meg- megkezdte tanácskozását a Nagy Októberi Szocialista F orradalom történetével foglalkozó nemzetközi téma- bizottság. Az ülésen kilenc szocialista ország tudományos akadémiáinak 19 képviselője vett részt köztük 1. 1. Mine akadémikus, a nemzetközi té­mabizottság elnöke Mátrai László akadémikus­nak. a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és tör­ténettudományi osztálya ei- elnökének megnyitó beszéd« után az egyes szocialista akadémiák képviselői beszá­mol+~’ az elmúlt években a közös téma alapján országa­ikban föladatott kutatómun­káról. Ezután elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom és hatá­sa tárgykörben nemzetközi tanulmánykötetet adnak ki om** nyelven, A tanácskozás szombaton jegyzőkönyv átá- fr---val ér véget. A tanácskozás után Aters­szimov szovjet nagykövet fontosnak és építőnek minősí­tette az összejövetelt Rush amerikai nagykövet kijeleiv tette, hogy komoly tárgyalá­sok folytak és megpróbáltak előbbre jutni. Sauvagnareues francia nagykövet hangoztat­ta, hogy még korai volna megvonni az egy esztendeje folyö nagyköveti tárgyalások mérlegét Négyhatalmi tanácskozás Nyugat-Berlinben Nyers Rezső felszólalása a fogyasztási szövetkezetek jubileumi tanácskozásán Huszonöt éve annak, hogy tömeges méreteket öltve, or­szágos jellegűvé vált a fo­gyasztási szövetkezetek moz­galma, s megalakult a föld­művesszövetkezetek országos központja. A jubileum alkal­mából az Általános Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteken ünnepi ülést tartott az új városháza nagytermében, ahol a SZÖ- VOSZ első kongresszusa is ülésezett 1949-ben. Az ünnepi tanácsülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára; Szurdi István belkereskedel­mi miniszter; Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, s ott voltak az ünnepségen a szövetkezeti mozgalom régi harcosai. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke megemlékező beszédben méltatta a szo­cializmust építő szövetkezeti mozgalom negyedszázados fejlődését. Utalt arra, hogy — különösen az utóbbi esz­tendőkben — nagy fellendü­lés következett be a mozga­lomban; az áj gazdasági mechanizmus demokratiku­sabb alapokra helyezte a szö­vetkezetek működését, a leg­teljesebb önkormányzatot, az önálló vállalatszerű tevé­kenységet biztosította szá­mukra. A ma már egyenes vonalú fejlődésnek az MSZMP marxista—leninista politikája, a korszerű szövet­kezetpolitikai elvek szabják a helyes irányt Kifejezést adott annak a meggyőződé­sének, hogy érdemes volt dol­gozni; a szövetkezők népünk szocialista életének formáló­dását segítették és segítik munkájukkal Az ünnepi tanácsülésen fel­szólalt Nyers Rezső is, aki a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának szívélyes jókívánságait tol­mácsolta az ünnepi ülés résztvevőinek, általuk a szö­vetkezők széles táborának. Méltatta a fogyasztási szövet­kezeteknek a szocializmust építő munkában betöltött sze­repét, s azokat az elévülhe­tetlen érdemeket, amelyeket a mozgalom úttörői és élen­járói az ország fejlődésében, ezen belül a hazai szövetke­zeti mozgalom fejlesztésében szereztek. Beszélt arról «s, hogy ma tísztázottabbak m szövetkezeti kérdések, mint régebben voltak. Szétoszló ban vannak a szövetkezetek­hez fűződő utópisztikus el­képzelések, ma a szövetkeze* kollektív szocialista vállalko­zás, a szocializmus építésé­ben részt véve fejti ki tevé­kenységét a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, a szol­gáltatásban, az iparban egy­aránt A mozgalom milliók szükségleteit elégíti ki. A szö­vetkezet a szocialista demok­rácia megvalósításának egyik eszköze. Ebből következik, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom, a munkásosztály érdekeinek is megfelel. A továbbiakban arról szőtte ez a mozgalom teszi igazán nyilvánvalóvá, hogy a pa­rasztság nem maradi, haladó törekvéseihez csupán szövet­ségesekre van szüksége. Ha­zánkban a munkás-paraszt összefogásnak is szerve a szövetkezet, de ugyanúgy a munkás-paraszt és értelmiség összefogásáé is. Egyik bizo­nyítéka annak, hogy a kétke­zi dolgozóknak szükségük van a szellem embereivel való együttműködésre, akár­csak a mindennapi kenyérm

Next

/
Thumbnails
Contents