Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-25 / 71. szám
1 ©Mat kft rr MinvArrMsw»© W71. március 2Í. A kisiparosok szolgáltató tárgyalt a Kisvárdai Városi Március 24-én ülést tartott Kisvárdán a városi tanács végrehajtó bizottsága amelynek napirendjén többek között a város területén dolgozó kisiparosok munkájáról szóló jelentés is szerepelt. Kisvárdán jelenleg 76 kisiparos vesz: ki a részét a lakosság javító és szolgáltatási igényeinek ellátásából, míg létszámuk 35 szakma területén oszlik meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy valamennyi szolgáltatást is érintő szakmában van kisiparos. A város iparosainak döntő többsége, mintegy 80 százaléka csak javító és szolgáltató tevékenységgel foglalkozik, s csak kisebbik része, 20 százalékuk végez árutermelést. Az aránylag jó ellátás mellett néhány szolgáltatási ágban még mindig van hiány. így nincs női szabó, járműjavító, köszörűs, bádogos, asztalos, cipész. Ezért a KIOSZ helyi csoportja javasolta a városi tanács végrehajtó bizottságának hogy a sx ialista szolgáltatási szektorok bővítése mellett hatékonyabban támogassa a város területén az egyéni kisipari javító és szolgáltató tevékenység kapacitását. A szakmai utánpótlás kérdésében hasonló a munkáiéról Tanács ¥. I. helyzet. A város 76 kisiparosa közül jelenleg csali 31 foglalkozik tanulóneveléssel. Ennek egyik oka az, hogy az általános iskolákból kikerülő fiatalok közül kevesen ismerik a helyi lehetőségeket. Ezen akar segíteni a kisiparosok szervezetének legújabb elképzelése, hogy az idei tanévre szakmai tanácsadó tájékoztató füzetet készíttet, amelyeket elküldik az általános iskoláknak. A tanulók ebből tudhatják meg, hogy a kisipar területén hol és milyen szakmákban van lehetőség szakképzettséget szerezni. , Bővül a megyeszékhely telefonhálózata Befejezéséhez közeledik az új posta építése A Debreceni Postaigazgatóságon Sneider Józseffel, az igazgatóság fejlesztési osztályának helyettes vezetőjével folvtatlunk beszélgetést Nyíregyháza város új posta- hivatalának átadásáról és üzembe helyezéséről Az épülő új postahivatallal kapcsolatosan a következő tájékoztatást kap tus: — Az eredeti tervek szerint Nyíregyháza új postahivatalának átadására az elmúlt év végén kellett volna sorra kerülnie. Ez az időpont azonban áthúzódott április 30-ra. Számításunk szerint ez a határidő is két-három hetet késni fog. de máiusban mind<>riVzRn?n m^ztör+énik az épület műszaki átadása. Az új épület négy szintje közül az első emeleten lesz a posta, a többi három szinten lakások vafinak. Az épület Bethlen utcai szakaszán teljes egészében a felvételi rész kap helyet és a kézbesítőterem. A modem felszerelés és a hivatal berendezése lehetővé teszi a legnagyobb forgalomban is a zavartalan kiszolgálást. A jelenlegi ..régi” postaépület helyiségeit a postaműszak kapia meg. Ehhez viszont az szükséges, hogv a régi épületet is korszerűsítsék, átépítsék. A régi épület átalakítási munkálatai 5 millió forintba kerülnek. Ennek a tervét a NYIRTERV készíti. A kiviteli tervek átadása április 30-cal megtörténik. Az új postaépület közel 11 millió forintba került. A legkorszerűbb műszaki berendezésekkel és a hálózati költségekkel együtt az új posta teljes beruházási költsége 70 millió forint. Az új postahivatal teljes üzemeltetése során bővül a város telefonhálózata is. A jövőben a kapacitás 5200 állomás lesz, tehát a jelenleginek a kétszerese Várhatóan megszűnnek a bosszantó várakozások. gyorsabbá válik a telefonhívás. F. P. Megyei egészségnevelési konferencia Nyíregyházán Szerdán délelőtt az orvos- szállóban tartották meg a megyei egészségnevelési konferenciát. Dr. Kemény Lajos, ' a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket. köztük a szomszédos megyék, Borsod, Hajdú- Bihar, Békés és Szolnok megye egészségneveléssel foglalkozó orvosait, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő társadalombiztosítási tanács elnökeit, a Vöröskereszt megyei titkárait. A bevezető előadást dr. Fazekas Árpád, 'az egészség- nevelési csoport főorvosa tartotta. Megyénkben főleg az iskola- és üzemegészségügy javításán fáradoznak. Sikeres volt a múlt évben megrendezett „Jó fog *- jó egészség” hónapja. Az alkoholellenes küzdelemben helyi sajátosság a novabor fogyasztása elleni agitáció, sok esetben az erőszakos bűncselekmények éppen a novabor gátlásokat felszabadító hatására vezethető vissza. Az üzemek egészségnevelési feladatai között szerepel a cukorbetegséggel kaocso’atos felvilágosító tevékenység. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a növényvédő szerek helyes használatáról kell nagy propagandát kifejteni. A zajártalmak elleni küzdelemben sokat segítenek a megye fül- orr-gége szakorvosai. A konferencia előadói szóltak a terhesvédelem szerepéről, az iskolahigiénes tapasztalatokról, a mezőgazdasági dolgozók baleseteinek megelőzéséről. Dr. Ugrín László, az Országos Egészségügyi Felvilágosítási Köe.ítosoin i ,gp pont osztályvezetője az időszerű hazai egészségnevelési kérdésekről tartott előadást. A hozzászólók egyrészt saját területük problémáiról beszéltek, másrészt az egészségnevelés további feladatairól szóltak. A további eredményes munkához szükséges, hogv az SZMT társadalom- biztosítási tanácsa, a Vörös- kereszt és a megyei egészségnevelési csoportok jobban összehangolják a felvilágosító munka feladatait. ESő nyu!akat és fácánokat szállítottak az árvízkárt szenvedett Szamoskőzbe A tavalyi szamosközi árvíz a vadállományban is nagy kárt okozott. Becslések szerint 10 szamosközi vadász- társaság területén 680 őz, 7,800 nyúl, 12 450 fácán és 6200 fogoly pusztult el. Pótlásukra már tavaly országos összefogás indult. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének kezdeményezésére a megyék vadászai egy-egy kárt szenvedett vadásztársaság patronálását vállalták. A többi megye készpénz felajánlással és befizetéssel segítette az akciót Ennek eredményeként már a múlt évben 2600 fácáncsibét szállítottak a Szamosközbe. A téli hónapokban tovább folytatódott a vadállomány feltöltése. Ez idő alatt 227 élő nyulat és 1300 darab élő fá cánt engedtek el a károsult vadásztársaságok területén. Lottószelvények halomban, rendezetlenül. Még mindegyik előtt a lehetőség — az ötös, a négyes találat ígérete. Hét közepén ezrével, tízezrével érkeznek a kitöltött szelvények a begyűjtőhelyekről Budapestre a Lottó Igazgatóságra és néhány nagyvárosi gyűjtőhelyre: Győrbe, Pécsre, Szegedre, Miskolcra és Debrecenbe. Szerdán és csütörtökön itt kezdik meg a szelvények rendezését, számsorrendbe rakását. A két részből álló szelvényt kettévágják és az oldalán piros vegytintával jelölik meg. Duplazáras páncélszekrénybe zárják, amelyet közjegyző is lepecsétel. Öt kivágott négyzet Pénteken, miután kihúzták az öt számot, megkezdődik az értékelés, a nyertes szelvények kiválogatása. Déli 12 óra. A kultúrterem hosszú asztalain összecsomózott kötegek. Az asztaloknál sűrűn egymás mellett ülnek a válogatók. Csendben, gépies mozdulatokkal helyezik kartonsablonjukat a szelvényekre. A kartonon öt kivágott négyzet, az öt nyerőszám szerint. Ezt illesztik a szelvényekre, s így gyorsan kiválasztják a szerencsés ta- lálatosokat. Idős, vagy középkorú férfiak, nők. Egy asztalsor, egy brigád. Az asztalfőn ül a brigádvezető. A gyakorlottabb brigádok 15 forintos órabért kapnak, a kevésbé gyakorlottak 1—2 forinttal kevesebbet. Péntek déltől este 6-ig, 7-ig dolgoznak, ezalatt valamennyi szelvényt átnézik. Délután ötkor jön a másik Csoport. Ok már a nyertes szelvényeket rakják rendbe szemmel mégegyszer ellenőrzik a számokat Fizetés azonnal — Ki, miért, hogyan? — vallatom a lottóválogatókat. Középkorú férfi, textilipari vállalat anyagbeszerzője. — Mióta elkezdődött a lottó, azóta minden héten itt vagyok. Jól jön az a heti 80—100—120 forint — A keze, szeme nem fájdul meg az automatikus munkától? — O, már őszre sem veszem. Kétóránként közös szünetet tartunk, lazítunk. G. Lászlóné, nyugdíjas. Tizenharmadik éve válogatja a szelvényeket. A leggyorsabbak brigádjába tartozik. — A barátnőm járt ide annak idején, ö ajánlott be, mert kevés a nyugdíjam. S itt mindjárt, a munka végeztével fizetnek. Z. Józsefné is nyugdíjas. Frissen fésült hajú, jól ápolt, szépen öltözött. — ön miért jár ide? — Tudja, kedvesem, a társaság, a barátnők. Jól érzem itt magam. A gyerekeim mondják, hagyjam abba, ne strapáljam magam. De neA táreiyaióteremlsöl ikz egpfára fémeseit Aki a vádlottak padján ül, még szinte gyerek. Júniusban lesz 17 éves F. László, de még ennyinek sem látszik. Szü'ei egyéni gazdálkodók Nyírbogáton, és ő nagyon súlyos bűnnel, emberölés kísérlete miatt került a bíróságra. F. László nevelésével nem sokat törődtek a szü'ei. Kisebb bűntetteket, lopásokat már gyerekkorában is elkövetett a fiú ezért azonban még nem lehetett megbüntetni. Az idők során összeférhetetlen, tiszteletlen m?gr- tartású lett. Az iskola után a helyi tsz ifjúsági brigádjában kapott munkát. Nem tartozott sokáig a brigádtagok közé az említett, verekedő természete miatt. A tsz-ből is kizárták. Apja italozó természetű, és részegen nagyon goromba a családdal. Többször F. Lászlót is megverte, „nevelés” címén. A fiú néhány éve már nem félt tőle, sőt, 1968 őszére tehető az az idő, — hogy visszaütött. Ebben közrejátszott az is, hogy nemcsak az apa, hanem a fia is szerette a szeszes italt. így történt ez december 16-án is. amikor együtt fogyasztottak el másfél liter bort. A karácsony családi ünnep, összejött a család, — és össze is vitatkozott A vagyoni és anyagi természetű nézeteltérés dulakodásba csapott át az apa és egy másik családtag között. A fiú is be akart avatkozni, de megfékezték, s a dulakodás is abbamaradt. Az apa hazament, s az istálló körül tevékenykedett. Hamarosan oda érkezeti a fiú is, nem éppen bará ságosan. Égett benne a gyűlöle: és a bosszúvágy a korábbi sérelmek miatt, s az ital ezeket ' csak tovább fokozta. Ezek miatt támadt egy lapáttal az apjára, kétszer fejbe verte, majd szólt, hogy részesítsék segítségben, ö pedig ezután alaposan berúgott. Az apját a nyíregyházi kórházba szállították. Műtétet hajtottak végre rajta, mert az ütések szinte belapították koponyacsontját. A sérülése életveszélyes volt, csak a gyors orvosi beavatkozásnak és a gondos ápolásnak köszönhető, hogy nem halt bele. A nyomai így is sokáig megmaradnak. A nyíregyházi megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa mondott ítéletet F. László fölött és emberölés kísérlete miatt öt év szabadságvesztésre büntette, ezenkívül három évre eltiltotta a közügyektől. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így másodfokon a Legfelsőbb Bíróság tesz pontot az ügyre. (ki) kém ez program, szórakozás. Ilyenkor délelőtt mindig fodrászhoz megyek, manikűröztetek. Itt „mutatom be” az új ruhámat, cipőmet. Este pedig hárman, lottón szerzett barátnők, elmegyünk a cukrászdába, egy kicsit beszélgetni. „Szórakozásnak tartom“ Dr. P. Valéria vállalati jogtanácsos. Amikor foglalkozását mondja, látja rajtam a csodálkozást. — 1959 óta minden pénteken eljövök. A vállalatom engedélyezte, hogy a szabad szombatot elcseréljem. Még diákként kezdtem, sajnálom abbahagyni. Élvezem, szórakozásnak tartom ezt a munkát. Játszom vele. Most is találtam már két hármas és két kéttalálatos szelvényt. — Ötösre is akadt már? — Ö, igen, kétszer is. Akkor megállt a munka; mindenki nézte, csodálta a szerencsés szelvényt Diákok, egyetemisták, szabad foglalkozásúak; fiatalok, öregek. Jogász, orvostanhallgató, középiskolai tanár és sok nyugdíjas, mert az itt kapott összeg nem érinti az engedélyezett évi hatezer forintos keresetet. Legkésőbb este 7-ig feldolgozzák az összes beérkezett szelvényt. A találatok arányában felosztják a nyereményösszeget. És szombaton már közzéteszik a hírt, amely többnyire így kezdődik: „A héten ötta- lálatos szelvény nem volt. Négy találatot... értek el, nyereményük egyenként™ forint.” Kádár Márta Z. Szalay Pál lejtőm ű vész kiállítása A nyíregyházi művészeti hetek utolsó képzőművészeti eseményét, március 25-én, délután 3 órakor rendezik meg a Krúdy filmszínház emeleti társalgójában, ahol a nyolcvanéves Z. Szalay Pál festőművész kiállítását nyitják meg. Pál Gyula festőművész, a képzőművészek szabolcsi csoportjának vezetője méltatja az idős nyíregyházi művész több évtizedes munkásságát. Z. Szalay Pál Léván született 1391- ben. Budapesten, Münchenben, majd Rómában tanult. Tanulmányainak befejezésa után Nyíregyházán telepedett le, ahol ötven éven keresztül tanította a rajzot és művészettörténetet. Jelenleg nyugdíjas. A Nyírség életének jó ismerője, innen meríti témáinak jó részét. Jó időben kerékpárral járja a környéket, rajzol, vázlatokat készít, gyűjti élményeit. A hazai és külföldi tárlatok és pályázatok rendszeres résztvevője. Kiállításán ötven olajfestmény szemlélteti fejlődésének állomásait, az utóbbi 25 év legjobb termését tekinthetik meg az érdeklődők. VASÚTI KOCSIK INDIÁBÓL. 1971-ben háromezer 15—20 tonnás vasúti teherkocsit selejtez ki a MÁV és helyette 355(5 — általában 30 tonnásat — vásárol. A magyar—indiai hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében idén 1000 indiai vasúti teherkocsival gyarapszik a MÁV kocsiparkja. A többi uj. kéttengelyes kocsi közül Romániában készül 1300, Csehszlovákiában 400, Jugoszláviában 500, itthon, Székesfehérvárott pedig 300. Bulgáriából 50 négytengelyes kocsit rendeltek, ezek 60 tonna befogadókéoasségűek. A DELTA LEGUIABB SZÁMÁBÓL! „Magukba zárkózott" ráksejtek A rosszindulatú daganatok sejtjeit legfőképpen osztódásuk roppant gyors mértéke különbözteti meg a szervezet normális, funkciójuknak megfelelően működő sejtjeitől. Erre vezethető vissza a daganatsejtek burjánzó, az életet veszélyeztető növekedése. Vajon milyen mechanizmus idézi elő ezt a kóros változást? — ez a kérdés régóta izgatja a rákkutatókat. E rejtélyes mechanizmus új megközelítésének távlatait csillantják fel egy amerikai kutatócsoport kísérletei. Ezek a kísérletek voltaképpen 1962-re nyúlnak vissza. Sej tteny észetekkel kísérletezve, az amerikai kutatók meghökkentő felfedezésre jutottak. A hajszálnál is vékonyabb elektródokat helyezve egyes sejtekre, a megcélzott sejteket villamos impulzusokkal ingerelték. Nagy meglepetésükre azt tapasztalták, hogy nemcsak az ingerelt sejt, hanem a vele közvetlenül érintkező szomszédos sejt is „gerjesztett” állapotba került. Ennek az volt a feltétele, hogy a szomszédos sejtek membránja, sejthártyája közvetlenül érintkezzék egymással. A kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy az eddig viszonylag áthatolhatat- lannak tartott sejthártyán villamos töltésű részecskék, ionok jutnak át. A sejthártyán való áthatolás körülményeit vizsgálva, az amerikai kutatók érdekes megállapításokra jutottak. Kiderült, hogy a sejthártya átbocsátó képessége vagy a sejt tökéletes elzárkózása nagyrészt a kalciumionoktól függ. Az injekció formájában a sejt belsejébe juttatott kalciumionok gyakorlatilag azonnal áthatolhatatlanná teszik a membránt A tudósokat természetesen nagyon érdekelte az a kérdés: mi az értelme annak, hogy a szomszédos sejtek között kommunikációs lehetőség van — némi túlzással: „társaloghatnak” egymással. Gyorsan növekvő embrionális (tehát fejlődésük kezdeti szakaszában lévő) rendszerek sejtjeit vizsgálva, kiderítették, hogy az ilyen sejtek különösen jól együttműködnek egymással. Nyilvánvaló tehát hogy a funkciónak megfelelő sejtnövekedést jelzőanyagok váltják ki és ellenőrzik. Bebizonyosodott, hogy még jelentős jelzőanyag-mennyiségek is áthatolliatnak a sejthártyákon. A sejtek információcseréjével lehetőség nyílik rá, hogy növekedésükkel alkalmazkodhassanak a szerv funkciójához és követelményeihez. Ha ettől a lehetőségtől megfosztódnak, tehát „magukba zárkóznak”, ellenőrizetlen, önös életmódra kényszerülnek. Az amerikai tudóscsoportnak legújabban sikerült bebizonyítania, hogy csaknem valamennyi daganatsejt esetében hiányzik a szomszédos sejtek közötti kommunikációs képesség. A? egymással érintkező daganatsejtek membránja áthatolhatatlan, semmiféle információcserére nincs lehetőség közöttük. Az elektronmikroszkópos vizsgálatokkal megszerezték az első bizonyítékokat is arra vonatkozóan, hogy a normális és a korlátlanul burjánzó ráksejtek membránjainak szerkezeti felépítése eltér egymástól. A sejtmembrán áteresztési tényezője természetesen nem tölt be valameny- nyi daganattípus sejtjeinek esetében egyformán kiemelkedő szerepet. Ezek a kutatások és megállapítások a rák keletkezésének új megközelítésére nyitották meg a lehetőséget „Ötösre is akadt már ?“ Szerencsekeresők között
