Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-24 / 70. szám

». mm K.£trr-MAery AKoftsft. a<» 1971. március M. KOMMENTÁR; „Lollo“ nem felel Halálos áldozatot követelt a praszttiintetés Belgiumban /4 a SZKP XXIV. kongresszusa előtt A jövő városai Két évtizeden át „Gina Nazionale”-t, a világhírű olasz filmsztárt emlegette a közvélemény. vezetéknevét rövidítve, Lollo-nak. Most kiderült, hogy „Lollo” a ne­ve egy Laoszban lévő tá­maszpontnak is. amely a dél­vietnami hadseregé. Azaz: volt csupán. ..Lollo” immár nem felel, vagv ha hívia va­laki rádión, már a népi fr'eyabadító erők válaszolnak. A támaszpont parancsnoka, Nguyen Van Diem ezredes saitóértekezleten jelentette be „Lollo” kiürítését, miköz­ben — idézzük az AFP-t. „akarata ellenére beismerte, milyen neházségekbe ütköz­tek a dél-vietnami csapatok a laoszi inváziós hadművelet során”. A volt támaszpont exparancsnoka mérsékeltre hangolt szavaiból is kiderült, hogy a tömeges kiürítés (amerikai) helikopterekkel nem lehetséges. Ezenközben még egy sajtó­nyilatkozat elhangzott. Ezt az interjút Nixon elnök adta az ABC tévéhálózatnak, a Fehér Ház kényelmes könyvtárá­ban. öblös karosszékben ülve. Ö. tízezier mérföldnvi távol­ságból. egészen másképp lát­ja — vagy legalábbis: pró­ba lia láttatni a helyzetet, Tr>;nt azoic. akik szenvedő alanyként benne élnek. Nixon szerint a laoszi had­művelet a kambodzsainál is sikeresebb, mert ezúttal a dél-vietnami csapatok „már önállóan, amerikai sorkato­naság és tanácsadók nélkül is megálltak a lábu­kon”. Nixon szerint a saigoni csapatok „nagyon jól harcol­tak Laoszban”, onnan most „nagyobb önbizalommal és megerősödött harci morállal” jönnek haza. Ezzel szemben hiteles helyszíni hadijelentések így fogalmaznak: „pánik tört k: a még Laoszban tartózkodó dél-vietnami csapatok köré­ben”. „a katonák tömegesen rohanják meg az utánpótlást szállító helikoptereket, d° mint egy amerikai tiszt el­mondta — a gépek amerikai legérívsége rmcka+iissa] űzi el őket. A helikopter felé szaladó katonák agyontapos­ták egyik ezredesüket”. Egv másik amerikai tiszt közlé­se Satao^Kan; dél-vietna­mi csapatok visszavonulása Iao«zból eszeveszett menekü­léssé változott”. Hiteles tanú: ő most érkezett vissza, meg­rongált helikopterével, La- oeszból Saigonba. így fest tehát a dél-vietna­mi hadsereg „nagyobb önbi­zalma. megerősödött harci morálja” — egyúttal a viet­nami zálási politika sikere —. egyrészt a Fehér Ház könyv- társzobáiáből. másrészt a helyszínről nézve. Micsoda különbség! Csőn En-faj fogadta Tolsz! ylko vöt Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának elnöke március 21-én megbe­szélést felytatott V. Sz. Tolsz- tyikovval. a Szovjetunió pe­kingi nagykövetével és L. F. Iljicsov szovjet külügyminisz­ter-helyettessel, a szovjet—kí­nai tárgyalásokon részt vevő szovjet kormányküldöttség vezetőjével. A megbeszélésen, érintették a feléket érdeklő kérdéseket. A megbeszélésen részt vet­tek még: Csi Penq-fie, a Kí­nai Népköztársaság ügyveze­tő külügyminisztere, Csiao Kuan-hua, a Kínai Népköz- társaság külügyminiszter-he­lyettese, a szovjet—kínai tár­gyalásokon részt vevő kínai kormányküldöttség vezetője és más hivatalos személyek. Újabb diplomáciai offenzívat indít az EÄK Mint a kairól A1 Ahram hírül adja, Anvar Szadat el­nök hétfőn ismét tanácsko­zott a fegyveres erők veze­tőivel, hat napon belül im­már negyedszer. A négyórás megbeszélésen részt vett Mo­hamed Favzi hadügyminisz­ter, Mohamed Szadek vezér­kari főnök és a szuezi fron­ton szolgálatot teljesítő csa­pattestek parancsnokai. A lapjelentés szerint megvitat­ták a megszállt arab terüle­tek felszabadításának szük­ségességét és áz esetleg „el­jövendő hadműveletek terve­zését és előkészületeit”. A katonai előkészületekkel párhuzamosan az EAK új diplomáciai offenzívát is in­dít. Mahmud Riad külügy­miniszter a hét folyamán út­ra 'kel Olaszországba, ahol találkozik olasz kollégájával, Moróval és feltehetőleg az akkor Rómában tartózkodó Tito jugoszláv elnökkel is. Ezt követően Párizsba láto­gat. Több tízezer tüntető paraszt vonult végig kedden délben Brüsz­szel utcáin. Belga, fran­cia, holland, nyugatnémet, olasz — a Közös Piac vala­mennyi tagországából érke­zett parasztok, összesen mint­egy 80 ÖOO-ren az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának ülésére időzítet­ték megmozdulásukat, mivel a miniszteri tanács ezen az ülésen rögzíti az 1971—72-re érvényes egységes mezőgaz­dasági árakat. A tüntető tömeg incidensek sorozata közepette vonult vé­gig a rendőrség által kijelölt és engedélyezett útvonalon. Megrongáltak gépkocsikat, újságosbódékat és telefon- fülkéket. Petárdákat lőttek fel, betörték üzletek, kávé­házak kirakatait. A rendőrség hatalmas készültséggel vette körül a menetet, több ezer rendőr helikopterrel, könny­gázgránátokkal és vízágyúk­kal próbálta korlátok között tartani a tüntetést. Az inci­densek során több tüntetőt őrizetbe vettek. Három óra tájban teljesen elszabadultak az indulatok. A fiatal parasztok különböző szervezeteinek képviselői a város belső kőrútjain hozzá­fogtak ahhoz, hogy módsze­resen kid;/ tsék a villanyosz­lopokat, felgyújtottak két villamost, üzleteket foszto­gattak. Az utcákat minden­felé romhalmaz borította a nyomukban. Később jelentették: a példa nélkül álló megmozdulásnak halálos áldozata is volt. Az esti. órákig egy halottról és legalább 140 sebesültről ér­kezett híradás. Katonai puca Sierra Leonédban Nyugati hírügynökségeknek a korábbi hírekkel ellentétes jelentései szerint sikerrel járt a Siaka Stevens Sierra Leone-i miniszterelnök hatal­mának megdöntését célzó ka­tonai puccskísérlet. A freetowni rádió hosszas hallgatás után kedden dél­után megszólalt, és többször megismételte John Bangu- rah tábornoknak, a fegyveres erők főparancsnokának üze­netét, amely szerint „a had­sereg további intézkedésig át­vette a hatalmat Stevens mi­niszterelnöktől”. A nap folyamán zárva tar­tottak az üzletek és az isko­lák, az utcákon katonai egységek cirkálnak, Stevens holléte nem ismeretes: kato­nai körökre hivatkozó jelen­tések szerint a miniszterel­nököt „védőőrizetben tart­ják”. A főparancsnoknak a hata­lomátvételről szóló rádió­üzenetével kapcsolat1'nri hír­ügynökségek felhívjál, a fi­gyelmet arra, hogy a rádió stúdióit a hadsereg tartja el­lenőrzése alatt Uj mrnisssfierelndh Észak-' Társságban Az .észak-irprszági ■ parla­ment, a Stromont konzerva- tív-unionista csoportja Bel­fastban kedden délben a mér­sékeltebb jelöltet, az 50 éves Brian Faulknert választotta pártvezérré és a tartomány miniszterelnökévé a szomba­ton lemondott James Chi- chester-Clark helyére. Szélső­séges vetélytarsa, William Craig volt belügyminiszter vereséget szenvedett. Hu- szonhatan szavaztak Faulk- nerre és csupán négyen tá­mogatták Craiget. Faulkner csak Craige-hez és Paisleyhez képest tekinthető mérsékeltnek, hiszen a pro­testáns unionista párt hagyo­mányos jobbszárnyához tar­tozik. Eddig mint fejlesztés­ügyi miniszter elsősorban a tartomány iparának és gaz­dasági életének, a külföldi tő­ke vonzásának, stb. kérdései­vel foglalkozott. Megválasztá­sa három szempontból is új jelenség Észak-Irország tör­ténetében : az eddigi minisz­terelnökök egytől egyig gaz­dag földesurak, katonatisztek és angol, illetve skót szárma­zásúak voltak. Faulkner a városi burzsoázia képviselő­jeként („civilben” gazdag inggyáros és kereskedő) rég­óta lenézi az amatőrként politizáló vidéki földesura­kat, nemzetiségére nézve ír, iskoláit részben az ír Köztár­saságban végezte, (igaz, hogy protestáns iskolában), ezenkí­vül nem volt katonatiszt, ami Ulster politikai hagyomá­nyaihoz képest szintén elté­rést mutat. Chichester-Clark- ndl sokkal ügyesebb és ra­vaszabb politikusként tartják Számon. Csurka István: Héi tonna doiiái. 9. — Ember! Ha maga kikal­kulálja az öt lottószámot, az flnásféi millió. Mikor gü­riznek maguk össze másfél milliót eziekkel az ócska szá­mokkal? — Mindegy. Nekem leg­alább két hét munkámba kerülne a lottóegyenlet fel­állítása. Statisztikai rendszer­be kellene foglalnom az összes eddigi húzásokat Bi­zony. Kétheti komoly munka és engem most két hétig nem tud nélkülözni ez a szegény társulat. Érti már. Uram? Szántódi úgy néz most a kis bohócra, hogy a tekinte­téből kitetszik' mos* ismerte meg a maga telies emberi valójában. Látja, hogy hajt­hatatlan. Gyorsan határoz. — Ide figvelien A cirkusz kap segélyt. Itt a járásban öt '-'őadást szavatolok zsú­fol» karzatok előtt. Maga kap agy irodát, és napi 200 fo­rint fizetést. Itt nincs kee- mec. Luciánó ravaszkás mosoly- lyal néz fel rá: — Segélyt tetszett monda­ni? — Segélyt. — Mennyit? — 10 rongy? Elég? Luciánó a füzetébe mé­lyed. és valamit elkezd számolni — Nerfr Szántódi kicsit feldühödik. — Most utasították ki ma­gukat a szomszéd megyéből. — Éppen azért nem elég. — Rendben. Legyen ti­zenöt. Szántódi egy mozdulattal tett ajánlatára, hatalmasan, férfiasán, mindenre elszántan kezrt ráznak. Aztán Luciánó elindul visszafelé. A parti befejeződött. a csárda kiürült, s a csárda előtt állomásozó cirkuszkaraván is elcsendesült Minden mi>­KISREGÉHY lak sötét már, s ahogy most Luciánó végigmegy a lakóko­csisor mellett, csak egy-egy ál­lati és emberi hortyogás szű­rődik ki az éjszakába. Luciánó nem állhatja meg. hogy diadaláról be ne számoljon Darnógyöngyeinek. Megkopogtatja kocsijá­nak ablakát és vár Erre a horkolás abbamarad, és kis­vártatva meeielenik az ab­lakban Darnógyöngyéi ál­mos. borzas feje. — Mi van? —- Kapunk 15 ezer forint segélyt. — Ki tói? — Az államtól. Luciánó egy tétova moz­dulatot tesz. Darnógyöngyéi feje egy helyeslő bólogatás után visszahanyatlik. ★ A nagy vörös drapériával leterített asztal mögött Szán­tódi áll harmadmagáv&L Szertartás kezdődik. A kis csapat megáll az aisztal előtt egyenes vonalban, Szántódi pedig mondani kezdi ünnepi beszédét. — Engedjék meg, hogy községünk cirkuszszerető kö­zönsége nevében szeretettel üdvözöljem önöket. Mi m tisztában vagyuhk azzal, hogy milyen nagy, nehéz és felelősségteljes aj a munka, amit önök végeznek. És azt is tudjuk, mekkora áldoza­tokra van szükség ahhoz, hogy ezt a munkát egyálta­lán el lehessen végezni. Ko­runkban, amikor már nyil­vánvaló, hogy a művészet nem árucikk, mindenkinek be kell látnia, hogy ezeket a hatalmas áldozatokat nem viselhetik egyedül a művé­szek, hanem, hogy ezekből az áldozatokból részt kell vál­lalnia a közösségnek is. Mi a magunk részéről vállaljuk is ezt az áldozatot, mert biz­tosak vagyunk abban, hogy önök korszerű, megrendítő művészetükkel ezt százszoro­sán visszatérítik nekünk. Jó munkát, sok sikert! (Folytatjuk) Beloruszia az erdők, le­gelők, rétek, a tufa és a mo­csarak vidéke. Ipari fejlesz­tésére ezért sokáig nem gon­doltak, mert alig ismerték földjének kincseit. A század elején ezen a területen mind­össze 44 város volt. Az ipar fejlődésével megindult az ur­banizáció; ma a köztársaság­ban 205 városi települést tar­tanak nyilván. Az ötéves terv kongresszus elé kerülő irányelvei szerint Belorusziában öt év alatt az ipari termelés 50—53 százar lékkai emelkedik, míg a Szovjetunióban ez a szám át­lagban 42—46 százalék. Az ipar fejlődésével együtt jar a városok fejlődése is. Milye­nek lesznek ezek a városok? A központi városfejlesztési kutatóintézet minszki fiókin­tézetében most dolgoznak a század végéig elképzelt táv­lati terveken. — Az építészettudomány a városépítésben is abból indul ki, hogyan alakul „az ember és a város”, „az ember és a településrendszer” — magá­nál!: az embernek a szem­pontjából — mondta az inté­zet igazgatója, Vilitor Cser- nisov — Mivel az ipartelepí­tés magával hozza a városok növekedését, az intézet arra törekszik, hogy — a már meglévő településeket figye­lembe véve — biztosítsa a nagy-, a közép- és a kis­városok helyes arányát, hogy harmonikus egységet teremt­sen a különböző iparágak és a nem termelő szférák kö­zött. A különböző körzetekben persze sajnos még számol­nunk kell a gazdasági és a kulturális egyenetlenséggel. Minszkben például a köztár­saság városi lakosságának egyötöde összpontosul. Ha számításba vesszük, hogy a háborúban lerombolt várost teljesen újjá kellett építeni, akkor érthető milyen nehéz­ségekkel nézett szembe a gyors fejlődés során ez a csaknem egymillió lakosú nagyváros. Elmaradt a városi közlekedés, a kulturális és a kommunális építés sem győz­te utolérni a lakásépítés üte­mét. Mivel nagy ipari, ener­getikai létesítmények épül­tek, torlódik a közlekedés, romlottak a város közegész­ségügyi-higiénés feltételei. Megnövekedtek a városgaz­dálkodási kiadások. A nagy­városok gyors fejlődése tehát épp annyi gondot okoz a népgazdaságnak, mintameny- nyi kényelmetlenséget hoz magának a lakosságnak. A városépítők ezt a prob­lémát elvileg új módon kí­vánják megoldani. Először is fékezni kell a nagyvárosok to­vábbi növekedését. A nagy ipari központokat kertváro­sokká kell alakítani, hogy a lakosság megszabaduljon a gyárak minden kellemetlen, káros hatásától. Nem építe­nek a városban új ipari ob­jektumokat, a meglévők fej­lesztését pedig úgy oldják meg, hogy az új üzemrésze­ket, ' kooperáló egységeket más, arra alkalmas városok­ba telepítik. Belorusziában is van már erre példa A Minszki Autó­gyár „dublőrüzemét” például Zsogyinóba, egy kisvárosba vitték. Baranovícsiban gép­kocsi részegységgyártó üzem létesült, az autógyár új egy­ségét Oszipovizsiban építik fel. Az októberi forradalom gépgyár Marjina-Gorkára he­lyez ki egy üzemrészt. Ezzel nemcsak azt a feladatot old­ják meg, hogy fékezik a nagyvárosók terjeszkedését, hanem - gazdasági alapot te­remtenek a közepes és kisvá­rosok fejlesztéséhez. Folyamatban van a városi és a falusi életkörülmények közelítése és e fontos nép­gazdasági és társadalmi prob­léma megoldásában nagy szerep hárul a városfejleszté­si szakemberekre. Beloru- sziában több mint 26 ezer fa­lusi település van ma is. Ezek közül ötezret jelöltek ki ar­ra, hogy ott elsősorban me­zőgazdasági termékfeldolgo­zó, kultúr-, és műszaki köz­szükségleti cikk gyártást kell meghonosítani. A 600 legnagyobb községben alakít­ják ki a falusi körzetek gaz­dasági centrumait. Az építészek és az orvos- tudomány képviselői szoro­san együttműködve vizsgál­ják a köztársaság minden vidékének klíma- & vízgyó­gyászati adottságait. Tucatnyi helyről kiderült, hogy alkal­mas szanatóriumok, üdülők létesítésére. A városfejlesztés fő té­nyezője természetesen az ipar marad. Korábban azt- hitték, hogy Beloruszia természeti kincsekben szegény. Azóta a kálisólelőhelyek közelében felépült egy új város — Szo- ligorszk, az olajlelőhelyek mellett Recsisa és Szvetlo- gorszk. A régi kisvároska vi­haros ütemű fejlődésnek in­dult, miután kiderült, hogy az olajlelőhelyeken kívül gaz­dag kősókészlettel is rendel­kezik. Nagy fejlődés vár Tyerehovkára, amely mellett üveggyártásra és öntödei for­mázásra kiválóan alkalma* hatalmas homokbányákat ta­láltak. A belorusz építészek kije­lölték azt a 43 várost, ame­lyek a leggyorsabban fej­leszthetők. Köztük van Breszt, Qrsa, Pinszk, Mozirj, « Novopolock és így tovább. Az intézetben ezek távlati fej­lesztési tervén dolgoznak. A kisvárosok fejlődésének távlatait jól szemlélteti az ősi Polock. Amikor az ötve­nes években fejlődésnek in­dult itt a vegyi és a kőolaj­feldolgozó ipar, az ósi város mellett kiépült Novopolock, A két város közel van egy­máshoz, összekapcsolásuk te­hát célszerű. A városfejlesz­tési terv három tényező* vesz elsősorban figyelembe: a történelmi, a gazdasági és a természeti adottságokat. Az óváros számtalan műemlékét megóvja, számol a közeli ha­talmas erdőséggel és az új lakónegyedek építését az új városrészekben valósítja meg. A leendő egyesült város fő­útvonala a nyugati Dvina fes­tői partjánál húzódik, s ez lesz egyben a pihenés köz­pontja is. Novopolockba ma­gas épületeket terveznek, az­zal, hogy 2000-re a lakosság lélekszáma eléri a 220 ezret A közlekedést — a köztársa­ságban először — itt oldják meg gyorsvasúttal. Novopo­lock komplex tervét is az intézet készítette el, de ez csak egy — számos érdekes munkájuk közül. Inna Muhina (APN—KS) Katonai hatalomátvétel Argentínában (Folytatás az 1. oldalról) tani az argentin forradalom célkitűzéseit”. Hivatalos bejelentés szerint Argentínában kedden helyi idő szerint 13 óra 30 perc­kor a főparancsnokok trium­virátusa vette át a hatalmat. Az új katonái junta bejelen­tette. hogy Aiindaddig hatal­mon marad, amíg az ország­ban helyre nem állítják a képviseleti demokráciát. A katonai junta első intéz­kedéseinek egyike az volt, Ezequiel Martinez repülőtá­bornokot újból a vezérkari főnökök egyesített bizottsá­gának vezetőjévé nevezte ki. Mint ismeretes, Martinezt Levingston volt elnök pénte­ken önkényesen megfosztot­ta a tisztségtől. Helvio Gouzden tenger­nagy azt a nehéz feladatot kapta, hogy állítsa helyre a rendet Cordoba tartomány­ban, amely az utóbbi napok­ban véres zavargások szín­helye volt. Buenos Airesben kedden a közszolgáltatások a szokáso­sak voltak, iskolai' tanítás folyt és az egyetlen eltérést a normális argentínai élettől az jelentette, hogy a rádióban időnként katonai közlemé­nyeket olvastak feL

Next

/
Thumbnails
Contents