Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-24 / 70. szám

mn.rr-MAeTAnrms2A« 6. aláírt A választások a Fórum pénteki műsoron Nyíregyháza, Pécs és Szeged nézőinek is válaszolnak Pénteken, 26-án 20 órai kezdette] ismét Fórum­ra kerül sor a televízióban. A nézők kérdéseire Bugár Já- 1wsné a Hazafias Népfront főt tkárhelyettese, dr. Ko­rom Mihály, igazságügy-mi­niszter dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. dr. Papp Lajos, az országos választási bizottság elnöke és dr. Sarlós István, a Népsza­badság főszerkesztője vála­szol. A? adás során a választá­sok új rendjére, a tanácsok új helyzetére és feladataira, továbbá a szocialista de­mokratizmusra vonatkozó kérdéseket várják a Fórum résztvevői. A technikai lebonyolítás megegyezik az eddigi hazai Fórum-műsorok ismert rend­jével • Budapesten 18 órától egy telefonvonal révén, 20 órától pedig három telefon­szám felhasználásával, mint­egy 20 telefonkezelő nő köz­reműködésével kérdezhetnek a nézők. Ugyanakkor Nyír­egyházán Pallai János rádió­riporter, Pécsett László La­jos, Szegeden pedig Vass Ist­ván Zoltán várja a helyi kér­déseket, amelyeket aztán a budapesti stúdióban dolgozó műsorvezetőnek, Szepesi Györgynek továbbítanak. A televízió ezúttal minden eddiginél nagyobb várakozás­sal tekint a vidéki kérdések elé. Jó néhány speciális probléma ugyanis elsősor­ban a vidékieket érinti a községi tanácsi, a járási hi­vatali és a megyei tanácsi munka módszerei szempont­jából. Érdekesek lehetnek azok a kérdések is, amelyek a he­lyi érdekek és az országos érdekek konfliktusaira vonat­koznak és arra, hogy e tekin­tetben milyen magatartásuk és módszereik lehetnek a ta­nácsokba választottaknak és az országgyűlési képviselők­nek A Rádióújság első köz­lése nyomán a televízióhoz vidékről beérkezett levelek bizonyítják, hogy nagy az érdeklődés a különböző igaz­gatási szervek ellenőrzésének, bizottsági segítésének problé­máiról, vagy pl. a visszahí­vási lehetőségről, a kettős vagy több jelöltű választá­sokról, a fiatalok jelölésének kérdéséről és nem utolsósor­ban a nők kellő számú jelö­lésének és megválasztásának kérdéseiről. A műsor szerkesztői egyéb­ként szívesen veszik, ha a választás, a tanácsi munka és a demokratizmus iránt érdek­lődők kérdéseiket már a mű­sor előtt megküldik. Cím: Magyar Televízió — belpolitikai rovat. Budapest, 5. Postafiók 250. IJjabb 150 kombájnt kap megyénk Az AGROKER-aél tájékoz­tatták munkatársunkat a műtrágya növényvédő szer és egyes géptípusok ellátásá­ról Már a múlt évi őszi vetés Idejét megelőzően, az igé­nyek növekedésének megfe­lelően gondoskodott műtrá­gya biztosításáról a vállalat. 1970-ben jóval több műtrá- nvát használhattak fel a megye gazdasagai. mint 1969-ben. Nitrogénból 19 809. foszforból 9240 káliból 12 284 tonnával többet. Az egy hold­ra jutó műtrágyamennyiség 29'.6 kilóról 362 kilóra növe­kedett. Az árvizes gazdaságok hol­danként 5 mázsa vegyes műtrágyát vásároltak, a ta­lajerő utánpótlása céljából. Másrészt adódik a növekedés abból is, hogy a válla'at no­vember, december hónapban nitrogénműtrágya-vásárlás­nál 15 százalékos kedvez­ményt biztosított. Ez lehető­séget adott az őszi kalászo­sok fejtrágyázásának jó el­végzésére Idén pedig a tavalyinál is több a rendelkezésre álló műtrágyamennyiség. össze­sen 24 603 tonnával vásárol­hatnak többet a megye ter­melő mezőgazdasági üzemei, mint a múlt esztendőben. Többet törődik a vállalata háztáji gazdaságok, kiskertek műtrágyaellátásával, ezért 5—10 kilós csomagolásban hoz forgalomba különböző műtrágyákat a kiskereskede­lem útján A növényvédelmi munkák­hoz szükséges permetezési szerek rendelkezésre állnak Növekedett a növény zédő sze rek választéka is. A haszná­lattól eltiltott Wofatox és parathion tartalmú szerek helyett egész sor új válto­zat áll rendelkezésre: Sofi- don, Sevin Rogor, Wolexit, Antio. Gardona, Unifosz, stb. A permetezéseknél kötele­ző munkavédelmi öltözetek­ből és felszerelésekből ugyan­csak kielégítő az ellátás. Gépforgalmazás tekinteté-’ ben ez idő szerint még csak aratógépekre vonatkozó ada­tok állnak a vállalat rendel­kezésére. Idén előreláthatólag 135 SZK—4-es szovjet és 15 darab E—512-es (NDK) ga­bonakombájnnal gyarapo­dik a megye mezőgazdasági gépparkja Rendrearatókból 45 szovjet és 15 csehszlovák gyártmá­nyút kap a megyei AGRO- KER, míg a bálázógépekből 78 darabot ■*- »b — Fejlesztik a klsz-sk szolgáltató tevékenységét A megye lakossági szolgál­tatásának felét a kisipari tér­ni 1 ^szövetkezetek végzik. Éppen ezért tűzte fél év alart kétszer is napirendre a 6zo Utatás bővítésének öt­év -s tervét a KISZÖV veze­tősége. a kormány 1969-ben ho­zón 1038-as határozata ki­emelten kezeli a gépjármű­javítást, a háztartási és elext- roakusztikai berendezések ja­vítását. a mosác és vegvtisz- títás. valamint a lakáskar­bantartás gyors ütemű fej­lesztését Ehhez a határozat­hoz igazodva irányozta elő a KISZÖV vezetősége, hogy a negyedik ötéves tervben a gépjárműjavítást 124, a ház­tartási készülékek javítását 138, az elektroakusztikai be­rendezésekét 167, a lakáskar- bantartási tevékenységet 27 százalékkal növelik. A lakáskarbantartások fej­lesztéséhez azonban hozzátar­tozik az is. hogy az elmúlt évben mindössze 6,3 millió forint értékű munkát végez­tek a ktsz-ek, de az ötéves terv végére 23 és fél milliót terveznek, ami 271 százalé­kos fejlesztésnek felel meg. ötvenhárom százalékos fej­lesztést terveznek a megye ktsz-eiben a hagyományos szolgáltatás fejlesztésére, de úgy, hogy csökkentik a láb­belijavítást, mivel ebben évek óta visszaesés tapasztalható. Jelentős összeget kapnak a kisipari szövetkezetek a szol­gáltatás bővítésére. A Szat- márvidéki Fodrász Ktsz ed­digi feladatkörét mosásija! é" vegytisztítással bővítik, a Nyíregyházi Szobafestő és Mázoló Ktsz-t lakáskarban­tartó szövetkezetté alakítják de bővítik a Nyíregyházi ELEKTERFÉM és a Nyír­egyházi TEMPÓ Általános Szolgáltató Szövetkezet la­kossági szolgáltatásait is olyan feltétellel, hogy a fej­lesztési összeg 68 százalékát saját erőből nekik kell fe­dezni. mctlmségért. Mert tessék csak belegondolni, az illető gyanútlanul hazalátogat, ma­gyar lévén különösen tisztá­ban van azzal, hogy nálunk magyaros vendégszeretetre számíthat, erre ráfirkálnak a kocsijára olyasmit, hogy nem is akarom megismételni. Bizony, kár azért a szép, drága kocsiért Az a gyerek, aki maszatos ujjúval ráírta azt az izét az autó farára, bizonyára nem tanult még a korrózióról. Nem tanulta, hogy a korrózió vegyi folya­mat. főként fémes tárgyak anyagok felületének tönkre menetel" külső tényezők ha­tására. Rossz rágondolni hogy a tettes körme esetleg pelsér'ette a Merci finom zo- náncfest^két és emiatt netán korróziós folyamat indul meg. Engem különben az is töp­rengésre késztet. hogy a gverek honnan tanulta azt a bizonvos szót. amit felírt az autó farára Azt a ‘hosszabb 'degen szót umzanir mrvsZaná- han nemigen l"het hallani Valamikor régen bezzeg mondtuk ha ha nem '•■'Ikésm* valaki a munkáim 'véről9 Nvomban megkap*' hogy az imperialisták széké A tapintcfrcl Ha fÄlve és halkan is, de már ki lehet mondani, hogy iti a tavasz, a grund nedves, fc ott talaján rúgják a pely- tvei 'abdát a srácok, estén­ként a fiatal párok néptele- hebb helv^ken sétálgatnak lá szólag minden cél nélkül s bár a rügvek még késnek é vteplők és pattanások nem Nemcsak a naptárból tudom hogy itt a tavasz, a hiva'alos hanem máshonnan is. Ab­ból például, hogv némelyik általános iskolában már fel adták a leckét fogalmazás ból itt a tavasz Meg onnar is tudom hosv időnként sü: a nap holott március má­sodik feléb-n tárunk. . Bizony süt a nap és ez oly­kor következményeket von maca után Lakhelyem körül sok mrsz'kautó oarkol és a tavaszi fenvek jóvoltából két­szer olvan piszkosnak lát­szanak. mint tél időben S ez a f ltűnő porréteg. ágy látszik, ellenallbatatlan vá­gyakat ' bresz' némely Jer dü,'-‘,“t] ifjú államp igát lrlkóbe- Mert rn is történt9 Nem is tudom, hogy kezdjem. mert kénves ügyről van szó. Szóval az történt, hogy egy bordópiros kétszázhuszas Diesel-Mercedes farára fel­tehetőleg mutatóujj segítsé­gével ráírtak ákombákora betűkkel három szót. Mégpe­dig azt hogy le az imperia- ’istúkkal Az ügyet az a kö- "űlménv tette módfelet ké­nyessé hogv a Merci ráadá­sul külföldi volt. Sőt nem is egyszerűen külföldi. ha­nem. hogv is mondtam, egy olyan külföldi ország rend­számtábláiét viselte amely a legfeilettebb ipari országok közé tartozik Vagyis — ke­resem a szavakat —. a mi­enkkel ellentétes társada'mí rendhez Nem tudom, értik-e mármint hogy nem szocialis­ta országra gondolok. Ugv hallom, hogy az ákom bákomnak volt fo'v+a*ása a házban a külföld' Merced-s fulaidor.osa uavrnts hazalá­togató távolba szakadt ha­zánkfia aki az egyik lakó­társhoz lőtt vendégségbe Mondanom sérti keli hogv 8 háziak nem győztek bocsána tot kérni tőle ezért a keile­A „Halászcsárda-ügy" Miért lehet drága a halászlé? A nyíregyházi Halászcsár­dában tapasztalt hiányossá­gokról jelent meg bíráló írás lapunk március 4-i számá­ban. A Halászcsárdában gon­dok vannak — s a gondok jó részét a vendég nyakába varrják. Ebben foglalható össze az évek óta tartó hely­zet, amelyről lapunkban be­számoltunk. Az írásban fog­laltakra részletesen válaszolt az Alkotmány Halászati Ter­melőszövetkezet elnöke, ki­egészítve lapunk munkatársá­val korábban folytatott be­szélgetését, amelynek az volt a témája: a bajok alapvetően nem a Halászcsárdában, ha­nem az éttermet üzemeltető Alkotmány HTSZ munkájá­ban gyökereznek. Éveken át képtelen volt ugyanis a szövetkezet a holt­pontról előrejutni. Még tag­jai is panaszokat, beadványo­kat írtak. Jó néhány gazdasá­gi és ellenőrző szerv végzett aztán vizsgálatot — s ezqjc többnyire a szövetkezet tagjai és elsősorban vezetői számára kellemetlen jegyzőkönyvek­kel záródtak. fegyelmi vétségek 1969-ben sok vita után tá­vozott a halászati szövetke­zet mindhárom felelős veze­tője. Közrejátszott ebben nemcsak kettőjük betegsége, hanem az a több fegyelmi vétség is, amelyeknek gyanú­ja, miatt később bíróságra is került az ügy. Néhány példa, ml előzte meg a leváltásokat. Az elnök fizetését közgyűlési határozat nélkül 1300 forinttal emelték — ezzel arányosan a másik két vezetőét is. 1967-ben és 1968-ban a három vezető több, mint 122 ezer forint prémiumot vett fel, holott a szövetkezet gazdálkodásában jócskán voltak kifogásolniva­lók. Az építkezéseknél olyan gavallérosan fizettek a szö­vetkezet pénzéből, hogy nem kértek előzetes tervet, költ­ségvetést, később sem ellen­őrizték kellően a számlákat, a munka elvégzését. így tör­tént, hogy az egyik építkezés­nél 15 ezer forintot fizettek ki egy kisiparosnak a jogos díjon kívüL Az egyik vizsgálat jegyző­könyvében az is szerepel: a htsz irodai alkalmazottai és a vezető tagok ingyen étkez­tek — a Halászcsárdából na­ponta szállították az ételt a központba. 1969 első fél évé­ben több, mint 1300 adag ételt szolgáltak így ki — Jog­cím nélkül. (A bírósági anyagban már 3741 adag ételről volt szó.) A szövetkezet anyagi ere­jével arányban nem álló reprezentációs költségeket számoltak el, továbbá a veze­tők 100 forintos napidíjakat alkalmaztak — a számukra indokolt 37-tel szemben. Ennek a gazdálkodásnak, amelynek szövetkezeti és rét tolja. Harcosabb üzemek­ben még ennél is tovább mentek, egy Uncle Sam jel­mezbe öltöztetett férfi min­den elkésővei kezet szorított és azt mondta, hogy köszö­nöm. Ha egv munkásnak történetesen selejt került a gépe mellé, rendszerint nem felejtették el közölni vele. hogy most az imperialisták dörzsölik a kezüket. És for­dítva. minden eredmény újabb esrpást jelentett a2 imperialistákra Az ötvenes évek elején ár és bérrende­zés elmén például akkora -sapást mértünk rájuk, hogy egészen belekábultunk és utána alig győztük jegyez­ni a békekölcsönöket, ame­lyek mind-mind újabb csa­pást jelentettek az imperia­listákra. Persze, az ilyesmit emle­getni is kár hol van már a 'avalyi hó. Okosabbak let­tünk azóta. de úgy látom hogy egyúttal tapintatosab­bak is De mennyire tapinta­tosak. a világért meg nem sértenénk senkit. Bricapcso- 'om a televíziót, és hallom may feúr*t iPnr' országokról "Szélne’' Mirál lehet szó 'n-npr ’ Mi ""vebé- a kö­pésén fejlett ipari orszá­szakmai problémái Is voltak a több pénzügyi szabálytalan­ság mellett, az lett az ered­ménye, hogy 1969 végén az MNB hitel- és fizetésképtelen gazdasággá nyilvánította az Alkotmány HTSZ-t. Ezzel újabb bajok zúdultak a szö­vetkezetre, mert nemcsak a bank bizalma rendült meg, hanem a szállítóké is. Több partner csak úgy szállított — például sört, bort, fűszereket, stb. —, ha a helyszínen kész­pénzzel fizettek. Ilyen gya­korlatra nem sok példa van. Ekkor, 1969 végén került új elnök a htsz élére. Teljes volt a csőd. A megyei tanács vb egymillió forint óvadékos hitelt adott, hogy egyáltalán bármit is tudjon tenni a szö­vetkezet, az elnök. A • öröm nem tartott soká: KJ ezer forint tartozást kellett kifi­zetni néhány nap alatt a szállító és szolgáltató partne­reknek. Ebből az1 összegből még márciusi számlákat is fizettek. A megyei tanács il­letékeseinek nem volt más választása: 1970-ben meg kel­lett ismételni az egymillió fo­rint értékű óvadékos hitelt, hogy egyáltalán elindulhas­son a szövetkezet. Ezután jött a szanálási el­járás. Eredménye: a mér­leghiány fennáll. A javaslat nem lehetett más, mint az, hogy a megyei tanács a mér­leghiány összegét dotációként adja, hiszen remény se lehet arra, hogy a sorozatosan rosz- szul gazdálkodó szövetkezet néhány éven belül visszafi­zesse. A tanács azonban nyil­ván sokallta ezt az összeget a „tiszta lapért”, s végül is úgy terjesztették fel a javaslatot a két minisztériumhoz, hogy 626 ezer forintot dotációként, 400 ezret pedig óvadékos hi­telként adnak. Ez tavaly jú­liusban volt. Tiszta lap — egymilliós segítséggel Az új vezetők végül is tisz­ta lappal indulhattak. De a bank például 1971. február végén még mindig nem adott hitelt a szövetkezetnek. Nem­régen volt az 1970-es „ne­héz esztendő” zárszámadása. A mérlegről mondja Telegdi Károly, az új elnök: ,A ta­nácsnak a 400 ezer forintot visszafizettük, tartozásunk nincs, a béreket, a tagok ré­szesedését és a prémiumot kifizettük, 4 némi tartaléko­lásra is futotta.” Túlzás lenne azt állítani, hogy abban a szövetkezetben, amelyben évekig szinte min­denki azt csinált, amit akart, nem volt bizonylati fegyelem — 1970-ben megoldották a problémákat. Súlyos teher ez még most is, évekbe telik, míg a szövetkezet — így a nyíregyházi Ha! ászcsárda is — megközelítheti azt a szin­tet, amit elvárnak a felettes hatóságok, a tagság, vagy ép­pen a halászlére betérő em­berek. gok közé tartozunk, tehát feltehetőleg nem saját por­tánkról van szó De akkor kikről, mikről9 Csak sejteni lehet, biztosan tudni nem. Aztán megint máskor azt hallom egy kereskedelmi | szakembertől, hogy törek­szünk az üzleti kapcsolatok fejlesztésére. Hogy kikkel? Hát tulajdonképpen sok mindenkivel. Nevezetesen szocialista és nem szocialis­ta országokkal egyaránt. Ez újfent kissé zavarba ejt. Mert azt. hogy szocialista, er­em De voltaképpen mit ért­sek az alatt, hogv nem szo- ■ialista? A szocialista ellen­kezőjét. vagy valami mást9 i Bizony. de csak magunk között sőt egyebek között szólva, ez a nagy tapintat időnként már szinte az agyamra megv Most például azon tűnődöm, hogv az a bi zonyos kettőhuszas Mercedes, azzal a nemszocialista rend­számtábláiéval még mindig >tt áll a ház előtt Vendég­látó lakótársaimat bizonyá­ba a frász környékezi, hogy valamelyik meggondolatlan srác ráír valamit. Mondjuk ízt. hogv szabadságot Ange- 'ának! 0) Jelenleg is 20 forintért szátu Litanak egy kiló halat, a „be­kerülési költség” 17,36. a töb­bi a haszon. Hogy milyen sokba kékül a htsz-nek egy kiló hal előállítása, az is mu­tatja, hogy központi előírá­sok alapján a mérlegben maximum 16.56-tal szerepel­het. Ez a gazdálkodás színvo­naláról sokat sejtet. Többek között azt is, miért nem lehet olcsóbb a halászlé. Gazdálkodás; kérdésekben nem kívánunk tanácsot adni a szövetkezet szakemberei­nek. De az ellenőrzések, a be­szélgetések, a htsz-elnök le­vele és az időközben lezárult bírósági ügy kapcsán néhány gondolat felvetődik. „!\:asy ügyu — elmarasztaló ítélet nélkül Először röviden a bírósági ügyről. A „nagy ügyként” in­duló eljárást csaknem elma­rasztaló ítélet nélkül szüntet­ték meg. A tanácsvezető bí­ró támaszkodott a könyv- szakértői vő1 eményekre, ame­lyek szerint nem volt jogta­lan a prémiumfelvétel, az nem állt ellentétben az álta­lánosan bevett szokásokkaL A vezetők bérének emelését a bírósági szakban közgyűlé­si jegyzőkönyv hitelesítette. Az bebizonyosodott, hogy az építkezésnél kb. 15 ezer fo­rinttal többet fizettek. A 100 forintos napidíj valóban jog­talan volt. A térítés nélküli étkezésről a htsz-ek szövet­sége (Budapest) úgy véleke­dett, hogy a „napi egyszeri térítés nélküli étkezés nem kifogásolható”, s a bíróság megkeresésére szakvélemé­nyében néhány kérdésről is úgy ír, hogy azok az elfoga­dott gyakorlattal nem ellen­tétesek. A bíróság a vádirat minden pontjához szakértőt vett igénybe, illetve illetékes helyről szakvéleményt kért Mindezek mérlegelésével — és az ügy jelentős részére ki­terjedő közkegyelem alkal­mazásával — szüntették meg az eljárást. A problémák azonban ez­zel nem oldódtak meg. Az első és legfontosabb gond az ellenőrzés. A htsz tagjai ugyanis Záhonytól Tiszasze- derkényig halásznak. A fel­ügyeletre ma sincs általános és jó megoldás. Egy időben a Nyíregyházi Járási Tanács osztályaihoz tartozott a szö­vetkezet, most a szakmai fel­ügyeletet — hosszú huzavona után — átvette a városi ta­nács mezőgazdasági osztálya. Ehhez hozzátartozik: a me­gyében dolgozó halászati fel­ügyelő is, a htsz tagja a Tisza menti tsz-szövetségnek és a htsz-ek szövetségének is. A sokféle tagság és hatóság mellett pedig szinte törvény- szerű a szabálytalanságok le­hetősége. Nyilvánvaló, hogy sem a járási, sem a városi tanács pénzügyi vagy mező- gazdasági osztálya nem tud kellő felügyeletet gyakorolni ilyen nagy. kiterjedésű és speciális területen. Az alapvető maga a szö­vetkezeti belső ellenőrzés, a jó szövetkezeti légkör volna. Az elmúlt években ez azon­ban csak álom lehetett a szövetkezet, s tagjai számára. Ezt bizonyítja a gazdasági halódás, a sok pénzügyi prob­léma, a több zajos közgyűlés, a csak készpénzért szállító partnerek és így tovább. Nincs jogunk azt állítani, hogy a szövetkezetnek nem voltak eredményei az elmúlt évben. Ennek ellenére jogos a figyelem felhívása, hogy tenni kellene a halászati szövetkezetek ügyében. Erre a lehetőség adott. Előkészü­letben van 3 szövetkezeti tör­vény, fejlődik a tanácsrend­szer, növekszik a gazdálkodó egységek önállósága. Mind­ezek egyúttal azt jelzik: nem mások fognak megoldást adni az Alkotmány HTSZ gondjaira. Saját intézkedé­seikhez jó lehetőségeket kap­nak. Ám az elmúlt három év, azok minden kárával ta­nulságul szolgál, s ezek a ta­nulságok egyben arra is al­kalmasak, hogy bebizonyít- ; sák: célszerű volna új. jobb formákat keresni a halászati szőve tkezeteknek. Marik SándOf tVfl. m»remi *4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents