Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-18 / 65. szám

$97í müftcfus fl.

«WW-SfXOTASÖftSZAfl

t ***

KOMMENTÁROK

Felszabadulási ünnepünk előtt kerül sor a nyereség-eszesedé* kifizetésére Nyíregyházán a Szabolcs Cipőgyárban. Szép pénzre számíthatnak az üzemiek. A gyárban a termelőmunkások havi átlagbére 1700 forint. Havi keresetüknek megfelelően kapnak nyereségrészesedést is. Nem mindenki számított ennyire. Sokan talán nem gondolnak most utólag arra. hogyan és miért is lesz vastagabb a boríték.

Pedig nagyon egyszerű a képlet. Fegyelmezett munka, jó üzemszervezés, s még valami: a szocialista munka verseny. Ha tudjuk azt hogy a X. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett nemes vetélkedés 3 millió 309 ezer forintot hozott itt már világos. hogy ezzel nagymértékben növelték az üzem eredményeit s így több pénz kerül nyereségrészesedés címén kiosztásra. Most minden munkás örülhet, mert a fáradozás sikerrel járt

Ebben a gyárban a kiszolgáló személyzeten kívül minden termelőmunkás részese volt a versenynek. Elöljár- tak a szocialista brigádok, a sok nő, anya, s a nehéz, fáradtságos második műszák mellett is kiválóan helytálltak. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ne számítsuk be az eredményekbe azt amit a verseny szült amit ez hozott

Pedig be kell kalkulálni és érdemes is. A napokban értékelték a kongresszusi munkaversenyt Mi tagadás, az eredmények még az értékelőket — az üb-t. a pártszervezet vezetőit, a gazdasági és műszaki vezetőket is meglepte. Most látják csak igazán, mennyi tartalékerő, energia van, amit rendszeresen ki kell használni. Itt van például a 6 százalékos termelékenység-emelés vállalása. Ezt 1,1 százalékkal teljesítették túl, s ez eredményezte, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték több, mint 11 ezer forinttal növekedett. Említhetjük a minőség növelésére fordított fokozott figyelmet, mély a kollektíva zsebére 747 ezer forint eredménnyel járt. Az anyag- takarékosság több. mint 2 és fél millióval gazdagította valamennyi ükét.

Ezekből, a munkások helytállásából, jobb és termelékenyebb munkájának az eredményeiből, a felfűtött munkaverseny eredményeiből áll összie a 3 millió 309 ezer forint. amellyel vastagabb lesz az a boríték, amelyet a nyereségrészesedéskor osztanák ki. A havi nyereségrészesedés az egyik legjobb érv a verseny fontosságának, szerepének igazolására. Bizonyság a | vezetők előtt Is ama. hogy érdem« építeni a munkások lendületére, akaratára.

Jóváhagyás előtt

Nyíregyháza általános rendezési terve

Milyen lesz Nyíregyháza kétezerben?

Ez az alapvető kérdés a megyei tanács pénteki ülésének egyik napirendjén, amelyben a megyeszékhely általános rendezési tervéről tárgyalnak.

Nyíregyháza az országos településhálózat-fejlesztési tervben felsőfokú központként szerepel. Ennek betöltéséhez, a város fejlesztéséhez, üdülőterületeinek kialakításához és környékének rendezéséhez újabb tervre, a korábbinak átdolgozására van szükség. Az új tervet a városépítési temekkel foglalkozó tudományos intézet szakembergárdája Kalata Gyula vezetésével elkészítette. Ez a részletes, a város jövőbeni fejlődését alapvetően meghatározó terv kerül most a megyei tanács tagjai elé.

A rendezési terv úgy készült, hogy 1980-ban 75 ezer, 2000-ben több, mint százezer lakosú város lehessen Nyíregyháza. Ehhez jelenlegi felépítését át kell alakítani, illetve célszerű gyorsabb ütemben folytatni a már megkezdett körutak, ipartelepek kialakítását.

•K ■

Nyíregyháza városkapuja már ma is modern város képét mutatja.

Hamme! József feívéiei*

Korszerű kiszolgálás

U áDarttenyfeztég fejtesnéása, a korszerű szakosított telepeik kialakítása szükségszerűen követeli meg a ta- kvmányeOátás. szállítás, stfb. bnrsBerűsítését Ez jelentős feladatok elé állítja a gabo- nafelvásáríó és feldolgozó vállalat vezetőit is. 1967-ben möndöesae 8 ezer vagon taka rmánykeveréiket állítottak «16. ebben az esztendőben már 14 ezer vagont biztosítanak a gazdaságoknak. Ehhez viszont a hét takarmány keverő üzem kapacitását szükséges növelni. De még ez sem minden, A negyedik ötéves terv végére 17—18 »ezer vagon m kell fejleszteni •ac évi takarmánykeverék termelését, előállítását, hogy • fejlődő állattenyésztést, a szakszerűen kialakított telepeket megfelelően ellássák.

T

atán mUéksrifc mié* iá

az olvasó, hogy leg- teóbb súlyos termelési válságról számoltunk be kedvenc üzemünknél, a Gazella- hús Begyűjtő és Fogyasztó- K Vállalatnál Nos, a krízis azóta is feltartóztathatatlanul mélyült, és a vezérigazgató. az Oroszlán egyre jobban meggyőződött arról, hogy nem te lesz másképpen, míg sor nem került gyökeres személyi változásra. Legalábbis a főosztályvezetőket sürgősen meneszteni keli.

Hát hiszen látta est a*

Oroszlán már régen. Ha idejében útilaput köt legalább valamelyiknek a talpára, talán nem is fejlődtek volna idáig a dolgok. De a leváltásokhoz az égvilágon semmi gusztusa nem volt. Most is csak végső elkeseredésében fanyalodott rá, mert a fő- löttes hatóságtól az a csú- fondáros Tigris legutóbb már azt telefonálta:

— Nézze, apuskám, adunk még egy hónapot, ha azalatt sem lendül fel a gazellahús- begyűjtés. fel is út. le is út.

— De kérem, és az érdemeim?... És a vállalatnál töltött 27 évem?... Mi lesz velem ezután?».

— Hát esetleg beajánljuk házimacskának valami- öreg nyugdíjas hölgyhöz. Remélem. az egérhúskészletezéshez valamivel jobban ért.

Erre azután máraz Oroszlánnál is felszakadt a pumpa. Ha így áll a bál, inkább azok repüljenek, mint ó.

Nézzük csak!... Hm.. Hm... Mondjuk, kezdené a vadász; ti főosztály vezetőj ' -el. a JeguárraL» Igaz. ami igaz.

De nem m&ndegv az

hogyan, mikor és milyen minőségben kerül a gazdaságokba a takarmánykeverék. A takarmány tápértékét egyáltalán nem növeli, ha kis tételekben és sok helyről, s nem megfelelő körülmények között szállítják. Erre gondoltak, amikor e célra tartálykocsikat vásároltak, «melyekkel gyón**, és jó minőségű takarmánykeveréket tudnak * gazdaságok megrendelésed szerint a helyszínre seállítani. A jövőben ezeknek a korszerű tartálykocsiknak a számát mövéffik, mert csak estekké. lesznek képesek a korszerű szállítás megoldására, a* igények kielégítésére.

Farkas KéJmán j

Horniak.

közlekedés

Érdemes egy pillantást vetni a város tervezett külső képére. A terv két körutat ajánl, a nagykörút egy részét már a város szép északt negyede fogja közre. A másik körút közvetlenül & városközpontot övezné A körutak amellett, hogy jelentős szerepük, lenne a forgalom lebonyolításában, a város különböző területeit te elhatárolnák egymástól. így például a nagykörút által határolt területen belül nem volnának Ipari üzemek, telephelyek, ezeket másutt jelölnék ki. A belső, kiskörúton belül kapna helyet az irodaház és üzletnegyed, itt találhatók a közigazgatási központok. te. Ezen a részen elsősorban magas épületeket emelnének, még Inkább városiassá téve a központok Viszonylag sok gondot oké* a közlekedés korszerűsítése, bár erre a korább? terv a su» garas-körűtas rendszerrel fő

beli kereszteződést, majd pedig a 4-es főút kereszteződéseit kell áthidalni.

Zöldöméi,

lakásépítés

megoldást talált, ezzel a közlekedésfejlesztés lehetőségei hosszabb távon biztosítják.

Megoldatlan azonban. jelenleg is a 4-es fő közlekedési út városon átvezető szakaszának sorsa. Erre a tervezők a következő ésszerűnek látszó javaslatot tették: a

Debreceni úton a sorompe utáni kanyart egyenesítsék ki, az utat szélesítve módosítsák jelenlegi vonalát, mégpedig a Hatzel térnél a Kossuth gimnázium és a bíróság közötti részen átvágva építsék ki a Hunyadi utcáig, amelyen továbbhaladva csatlakozna « jelenlegi útvonalhoz. Ez a terv mutatós, de nagyon sok házat kellene lebontani, míg a Debreceni útnál lévő Béke ligettől a Hunyadi cicáig eljutnának., Ezért te alakult ki nagy vita e fölött a megye! tanács vto-ülésén.

ügy tűnőt, az aluljárók és felüljárók kérdésében csak * korábbi álláspontot kell megerősíteni: először a Tí- assavasvári úton, a záhonyi és miskolci vasútvonalat keresztezd kőrútnál célszerű megszüntetni az azonos szintBalla László:

Átszervezés

közeli rokona, azaz nem te neki, a feleségének (ez még rosszabb), de vitathatatlanul a legteheteégtelenebb, leglustább, legostobább munkaerő a vállalatnál. Még a nagyfőnök tekmtékrénék te használna az akció. „Lám, nem kímélte rokonait sem.»"

Már el te képzelte magét az Oroszlán, ahogy épp azt dörgt a levitéslett főosztály- vezető szemébe:

— Nézd, édes üregem, ez így nem megy tovább. Lé is út. fel is út. Ha nagyon akarod, hát beajánlhatlak házi- macskánaik valami kiöregedett... Nem. ezt nem fogja mondani, ez rossz emléket idéz benne.

No igen. de Jaguámé felhívja majd telefonon az Oroszlán feleségét:

— Mondd már, Leona édes, a te uracskád megbolondult? Hát nem talált már mást, csak a feleségének a tulajdon unoka bátyját».

Ajjaj, csaik elképzelni Oroszlánná asszony villogó szemét

Kezdje talán a készletező pőosztály vezetőjével, a Párduccal? Róla az is ismeretes, hogy 19 női beosztottjával van viszonya és már semmi tekintélyt nem tud tartani, lévén, hogy a főosztálynak mindössze 21 munkaereje van, de abból egy him ear

padiig nőstény öRTMí. de aäw*

ta, púpos, süket és fléSvafe, Igen, ha le kell váltani nte- ikit. hát a Párduc ax.

De azért ttt 5a vass egy kis bibi. Nemhiába, hogy a Párduc maga nagy kujon, de jól tud az Orosziáin egyes stoknyaügyeiről is, ha, mindezt elmondaná Oposs- lánnénafe.»

— Nem. A Párduc te mar mű.

Talán a kereskedelmi főosztály vezetője, a Farkas? Korrupt is, részeges is, dolgozni meg csak tévedésből, szokott Hát igen. csakhogy.» Vagy egy éve az Oroszlánnak egy kis pénzre volt szüksége. és a Farkasnál épp volt valami elfekvő áru. „Tudod mit, Farkas? Leírjuk. Jegyzőkönyvbe vesszük, hogy megették a patkányok.”

— Talán a kádere* az oka az egész bajnak — morfondírozott tovább az Oroszian.

— Rajta múlik, hogy ne dolgozzanak a vállalatnál ilyen Párduc- Jaguár- és Farkas- félék. Menesszük a személyzeti főosztály vezetőjét, a Rókát. Rég szeletnek már megszabadulni tőle — nem bírom ezt a ravasz intrikust. De épp az. hogy ravasz! Ezt a szép sörényes fejemet adnám rá. hogy a főnökség titkos megbízottja a vállalatnál. Na hiszen, adna az nekem!

Szegény Oroszlán — mint

Sttjdk — teljese*: tanácste<tea vofct és gondolta: hagy

■mindest a régiben.

Igen: ha a Tigris te hagyta volna! De a leg.öiaek-bbi telefonját már egyszerűen nem lehetett elviselni:

— Apusikám! Már egy ssaép rózsaszín szalagot te vettem a nyakába. Igazán helyre cica. lesz az ú j beosztásában» Lesz, ami lesz. durálta neki magát az Oroszlán — most már rendet csinál.

Ki te választott winde» főosztály élére egy-egy tehetségesebbnek ígérkező vezetőt. megírta a kinevezés okmányt, de azért á régiekkel se mert ujjat húzni. A Rókát egyelőre a helyén hagyta — tőle félt a legjobban. A többi háromnak — nem volt más hátra — új főosztályt kellett kreálni így került a Jaguár a m~ zeRacsontvelőtlenítési. a Párduc számológépgdyó-fénye- s/tési, a Farkas pedig a ga- aellaszőrhasogatói főosztály élére.

Az Oroszlán pedig nagyon meg volt elégedve magával, no nem mintha most már mindent megoldott volna. A vállalatnál sokasodtak a problémák. Az új vezetőknek jő fél évre volt szükségük, hogy belelendül jenek a mtm- kábá, meg mindenyrnen embereiket kéllett elvonni az új főosztályokra. Ha nem is lesznek túlságosan népesek, de titkárnő a főosztályvezetőnek csak kell. meg helyettes is. meg- vakításul 7—8 aktatologató... így aztán tovább csappant a termelés.

De a f&löttes hatóságnál most már vártak türelemmel.

Hisz az Oroszlán átszervezte a vállalatot.

a óbb vitat kavart a varos zöldterülete, az erdő, a parkok sorsa. Azt várják a megyei tanácstól, hogy véglegesen letegye a voksot: kötelező olyan „zöldgazdálkó- dást” folytatni, hogy a város belső területein a parkok és zöldterületek nagysága ne csökkenjen, tiltsák meg az olyan építkezéseket, amelyek miatt a meglévő értékes parkok területe és a fák száma csökkenne.!* *4? t><|y ítési# AscrnJi - rét tervek: a bujtosi városrészen városliget jellegű közparkot — sportpályákkal és szórakoztató létesítményekre! — szeretnének kialakítani, sőt később a Búza tér északi részén — a piac helyén — is parkosítanak a tervek szerint.

Az erdő megvédésére is nagyon határozott, s a város lakossága által már sürgetett intézkedésekre készül a megyei tanács: a tbc-kórháztól északra lévő erdőrészt intenzív fásítással kell továbbfejleszteni, s nem engedhető meg, hogy erdőirtás révén oda bármilyen létesítményeket építsenek.

Az íparterületek jelenlegi, s tervezett elhelyezésével elégedettek lehetünk, az új gyárait, telepek elhelyezése megfelelő helyen jó ideig biztosított, csak a közlekedést kell lényegesen javítani.

Egy újabb, megvitatásra váró témakör a lakásépítés, az ezzel kapcsolatos telekgazdálkodás. Az emeletes házak, lakótelepek építésének lehetősége nagyjából rendezett. Elsősorban a körút kialakítását folytatják — jelenleg is a Sóstói út, Dózsa György út közötti területen építkeznek —, de jelentős építési lehetőségeket ígér a városközpont is, ahol a kiskörút építését kezdik.

Kissé több a gond a földszintes család iház-építésseL

Ezzel összefüggésben más kérdésekről — a várost körülölelő kisebb településekről, s a velük való kapcsolatról — is érdemes szólni.

Ezek: Kótaj, Nyírszőlős, Császárszállás, Oros, Nyírpa- zony, és néhány nagyobb tanyabokor. Nyírszőlősnél már felvetődik: célszerű volna néhány éven belül közigazgatásilag Nyíregyházához csatolni, hasonlóképpen a császárszállási részt, amely jelenleg Nagykálióhoz tartozik. Ez a része ugyanis közelebb van Nyíregyházához, s közlekedése is lényegesen jobb. A többi említett községnél as arányos, tervszerű fejlesztés miatt szükséges rendezést végezni.

Itt kapcsolódik a terv i> földszintes családi házak építéséhez. Erre ugyanis jelenleg Borbányáa és a Ságvási*

telepen van lehetőség. Boribánya ma még nem eléggé kedvelt, mert a számításba jövő rész csak nehezen épül ki és nem elég jó a közlekedés sem. A Ságvári-teiepnél hasonlóak az okok: nem

megfelelő az autóbuszközlekedés, kevés a bolt, nine* szórakozóhely, a sokat zárva lévő sorompó miatt gondot okoz a közlekedés.

Ha most a tanács elvben egyetért és egy későbbi időpontban megvalósulna Nyírszőlős Nyíregyházához csatolása, értékes lakásépítési területek alakulnának ki a nyirszőlősi út környékén. A javítóiba jazt, is: Vajdabokor. ‘Teísősíma Manda- bokor és Sóstóhegy családi lakóházas beépítésű területeit úgy kell fejleszteni, hogy a környező tanyák lakossága ide folyamatosan áttelepülhessen.

A város 2000 brn

Már a megyei tanács vb- ülésén is sok szó esett a várost Sóstóval összekötő régi út — a Korányi Frigyes utca — sorsáról. Itt sok szempontból értékes építési területek vannak. Sajnos jórészt engedély nélkül, szórványosan — beépítették az utóbbi évek alatt. A vb vitájában már elhangzott, most a megyei tanács elé is odakerül a javaslat: a közelben most megkezdődő lakásszövetkezeti építkezés számára jó lehetőségeket kínál e terület, s ezért a jövő céljainak érdekében már most nyilvánítsák tartalékterületté és akadályozzák meg ott az engedély nélküli építkezéseket.

A tervnek sok érdeklődés-: re számot tartó fejezete van. Most azonban csak általános, az egész várost érintő kérdésekben döntenek. A részletkérdésekről a 22 lakókörzet külön-külöp készített részletes, szinte minden épületre kiterjedő terve intézkedik.

Á megyei tanács ülését megelőzően több fórumon sok számos figyelemre méltó észrevétel hangzott el. Egy megjegyzést még kiemelnénk: Nyíregyháza általános városrendezési tervével Drezdában erős nemzetközi mezőnyben értékes díjat nyertek a tervezők.

Megvalósítása gok pénzt igényel, és jelentős része csak az ezredfordulóra válik valósággá. Vitatkozni, s ennek nyomán jó döntéseket hozni azonban most kell, hogy a következő három évtizedben világos, Jól megbatározott programot követve érje el a megyeszékhely: 2000-re valóban jól rendezett, lakóinak megfelelő kényelmet nyújtó, esztétikusán is szép nagyváros, felsőfokú központ la-- gyen.

Stesfl i4*t&&

Verseny és nyereség