Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-18 / 65. szám
í (frm yr'-'Vv iíf\ wriiT>r\T>e;’T\(* 1971 mlrelus tf. Korunk mezőgazdasága A szőlő metszés előtti Az öntözés története rügy vizsgálata Mint azt valamennyien tapasztalhattuk, az elmúlt év nyara esős gyakran párás, fülledt, egyszóval peronoszpó- rás éviárat volt. A peronosz- póra okozta korai lombhullás valamint a szeptember végi korai őszi fagyok, az esős nyár hátrányosan befolyásolta a szőlővesszők, rügyek fagyállóképességét. A fagytűrőképesség fajta- tulajdonság is mint köztudott a minőségi borszőlő- fajták (a nyugati fajtacsoport tagjai) pl. Medoc Noir. olasz- rizling, rizlingszilváni, leányka, stb. fagyállóbbak, mint a tömegbor szőlőfajták. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ezért elsősorban a késői érésű tömegbor szőlőfajtákat sújtják, míg a rövid tenyészidejű minőségi fajták viszonylag kevésbé károsodnak. Az idei tél tartós, nagy (—15 Celsius-fok alatti) lehűléseket nem hozott, de január elején az ónos eső feltehetően Sok rügy fulladásos pusztulását okozta, olyan helyeken, hol a jégpáncél huzamosabb ideig a vesszőkön maradt. — A februári enyheség pedig a fedett rügyek kipálását okozhatta. A fel."'~',t időjárási tényezők mind arra utalnak, hogy a szabolcsi szőlőkben rügypusztulásra lehet számítani. A rügypusztulás mértékének megállapítására ezért helyes, ha a metszés előtti rügyvizsgálatot elvégezzük. A gyakorlatban két módszert, a hajtatásos és a rügy- étmetszéses eljárást használják. BOgyvlzsgálat átmetszéssel A hajtatásos módszert január közepétől, február közepéig célszerű beállítani. A tábla jellemző pontjairól cseren lévő,.vesszőket gyűjtünk (kb. 8 mm vastag). Az első világos rügytől kezdve egy- rügyes darabokra metszük és eredeti sorrendben vízzel fel- töltött kémcsövekbe állítjuk és kémcsőállványban világos helyen, szobahőmérsékleten tartjuk. A kémcsövek vízzel való feltöltését szükség szerint elvégezzük A hajtatás 2—4 hét után értékelhető. A rügyátmetszéses módszer lényegesen gyorsabb eredményt hoz, de kevésbé pontos eljárás. A vizsgálandó anyag beszerzését a már leírtak szerint végezzük. Éles oltókéssel a rügyalappal párhuzamosan a rügyet több metszlappal feltárjuk. Ha a szár- és levélkezdeményeket üde zöldnek találjuk, a rügy ép, ha fekete, sötétbarna, vagy olajzöld, elpusztult, ha a rügyalap is hasonló színű, teljes rügypusztulással állunk szemben. Előfordul, hogy 1 csak a főrügy pusztul el, a mellékrügyek épek, ekkor részleges rügypusztulásról beszélünk. A begyűjtött vesszőkön a rügyátmetszéseket, megfigyeléseket, sorrendben elvégezzük, vessződként feljegyezzük és értékeljük. Ezt a vizsgálatot metszés előtt bármikor elvégezhetjük. Néhány február eleji rügypusztulást rögzítő vizsgálati adat Rügyvizsgálat hajtatással Az ősi eredetű járgányos vízemelő kerék középkori európai típusa. Az öntözés olyan régi, mint a mezőgazdasági kultúra. Az indiai Gulhati szerint, az öntözés művészet, olyan ősi, mint az emberi civilizáció, ma az egész világon elterjedt modem tudomány — az emberiség fennmaradásának tudománya. ,Az első öntözőművek romjai az időszámítás előtti 5. évezredből a Tigris és az Eufrátesz vidékéről maradtak ránk. A Király-csatorna a két folyót 60 négyzetkilométeres mesterséges víztárolóval kötötte össze. Ugyanilyen nagy múltú az egyiptomi öntözés. Több. mint 5 ezer évvel ezelőtt vezették be az árasztóöntözést, hatalmas öntöző-, lecsapoló csatorna és töltésrendszert dolgoztak ki a Nílus árvíziéinek hasznosítására. Azt tartották „a legöregebb isten a Nílus, ő teremtett mindent. Kilép medréből. hogy éltesse az embert”. Kínában 20 évszázadon (!) keresztül építették és 1280 körül fejezték be az 1000 kilométer hosszú Császár csatornarendszert. Európában — a rómaiak építettek ugyan öntözőműveket. melyek a népvándorlás korában megsemmisültek —• későn indult meg az öntözés fejlődése. Az első öntözőcsa- toma 1178-ban épült Itáliában. Németországban a 12. és 13. században kezdték a rétek öntözését. Olaszrizling 2,0 0,0 98,0 2,0 0,0 0,0 100,0 0,0 Csabagy. 0,0 3,6 96,4 3.6 0,0 12,5 87,5 12,5 Chasselas 5,0 3,0 92,0 8,0 12,5 0,0 87,5 12,5 Hárslevelű 1,8 7,1 91.1 8,9 0,0 12,5 87,5 12,5 Furmint 0,0 10,7 89,3 10,7 25,0 0,0 75,0 25,0 Rizlingszilváni 10,7 0,0 89,3 10,7 25,0 12,5 62,5 37,5 Szőlőskertek királynője musk. 8,9 19,6 71,5 28,5 0,0 25,0 75,0 25,0 Zöldveltelini 7,1 26.8 66,1 33,9 0,0 0,0. 100,0 0,0 Kocsis Irma 26.9 32,1 41,0 59,0 0,0 0.0 130,0 0,0 Pannónia kincse 29.6 36,0 34,4 65,6 12,5 87,5 0,0 100,0 Átlag •/• 9,20 13.89 76,91 23,09 7,5 15,00 77,50 22,51 Az öntözés a múlt században új reneszánszát élte. Indiában ekkor fejezték be a Ganda-csatomát. Egyiptomban a Delta-gátat, majd a századfordulóra az első asz- szuáni gátat. Sok kisebb öntözőrendszer épült Amerikában. Olaszországban felújították Lombardia öntözőműveit megépítették a Cavour-. a Villoresi- és a Mariano- csatomákat. Oroszországban III. Sándor cár nevéhez fűződik az öntözőrendszer megteremtése, A 19. század végére a világon 40 millió hektáron folytattak öntözőgazdáLko- dást, A magyar öntözés első adatairól Árpád-házi okleveleink tesznek említést. Mátyás király „öntözőmestereket” hozatott Olaszországból. De a török időkben elpusztultak a régi vízgazdálkodás tárgyi emléked. Bár már a törökök a Bánátság- ban próbálkoztak öntözéses rizstermeléssel, hazánkban az öntözéses gazdálkodás a 19. század elején kezdett elterjedni. 1820-ban a ma- gyaróvári uradalomhoz tartozó Márialigeti majorban kezdtek rétöntözést. (Ez az öntözwtelep ma is üzemben van.) A múlt század negyvenes éveiben Széchenyi István vetette fel először az Alföld intézményes öntözésének gondolatát. Majd tervek készültek a Hortobágy, a Tisza-vidék öntözőrendszerének kiépítésére. Az első vizem el éses öntözötelepet 1885-ben Gyomén, a Hármas- Körösre telepítették. Zsilip épült a Kis-Kábán, a Kisalföld rendszeres öntözésére. A 20. század első éveiben a Hármas-Körösön felépítették a bökényi vízlépcsőt, amely ma 5b fontos szerepet játszik a Tisza- és Körös-völgy öntözésében. Balatonkilitdn és Szentiános községben 1909-ben állami minta öntözőtelepet létesítettek. Az 1930-as aszályos esztendők ismét felhívták a figyelmet az öntözés fontosságára. 1937-bon alkották meg az öntözési Törvényt, amely 170 ezer hektár öntözéséhez szükséges munkák elvégzését rendelte el. Elkészült a hortobágyi kísérteti öntözőtelep, a tiszafüredi öntözőrendszer. a békésszentairadrási duzzasztómű. És a fetszabadu|ás utáni nagyarányú munkák. Elsőnek a hódmezővásárhelyi öntözőrendszer épült fél, majd a Tisza jobb partján Tiszasüly és Szolnok térségében. 1950- ben került sor a tiszalöki vírt épcső építésére, egy évvel később a Keleti-főcsatorna építésének folytatására. Ma az ország öntözéseinek egy- harmadát közvetve. vagy közvetlenül a tiszalöki öntözőrendszer Mtia eä vízzel. > 1960-ban 251 ezer, 1970ben 795 ezer katasztrális holdnyi területet öntöztek Magyarországon. 1975-re az öntözött terület 1 millió hóid lesz. Korszerű módszerek a cukorrépa-termesztés fellendítésére A cukorrépa vetésterülete — mint ismeretes — az utóbbi években fokozatosan csökkent. de miután a termésátlag növekedett, a cukoripar ellátása egy ideig nem okozott gondot. Lgv volt ez egészen 1969—1970-ig. amikor is a terület az addiginál is nagyobb mértékben csökkent és ráadásul — a kedvezőtlen időjárás miatt — a termésátlagok is rosszul alakultak. Ennek következtében az ipar Bem kapott elegendő alapanyagot és a cukorigények egyharmadát nem tudta fedezni a hazai termés. A IV. ötéves terv a cukorrépa-termelés legalább 8 százalékos növelését irányozza elő. A termelők, akik eddig 70 százalékos állami támogatással jutottak hozzá a fontosabb gépekhez, idén — újabb rendelkezés szerint — ugyanilyen mértékű kedvezménnyel vásárolhatják meg a növényvédő szereket is. 1971-ben 30 ezer hektáron korszerűsítik a termesztési technológiát. A Mezőhegy esi Állami Gazdaságban például lehetőséget biztosítanak a jelenleg ismert egyik legkorszerűbb gépsor — a John Deere-berendezés — alkalmazásával a termőterület megháromszorozásához. További 20—25 nagygazdaságban megteremtik a feltételeket a nagyüzemi gépesítéshez. Ezeket a gazdaságokat a cukorrépa-termesztés központjainak tekintik, ahol nemcsak bevezetik a korszerű módszereket hanem szak- tanácsadással és helyszíni bemutatókkal sokat tesznek elterjesztésükért is. Az egy csirájú vetőmagellátást — ez is elengedhetetlen a termelés fokozásánál — tovább javítják: a nagycenki, úgynevezett szegmentáló üzem kapacitását még az idén kétszeresére fokozzák. Jövőre Selypen, a cukorgyár mellett új vetőmagüzem kezdi meg működését A szakemberek szerint a cukorrépa-termesztés gazdaságossága más módon is növelhető. Lehetőség nyílik például arra, hogy a szárított répaszrtet „dúsításával” olvan takarmányt állítsanak elő. a mai Ível jelenleg nagyrészt külföldről, drágán vásárolt takarmányt lehetne pótolni. Ezért rövidesen műszaki fejlesztéssel megteremtik a gyártás alapvető feltétek». Fajlakérdés a szamócatermesztcsben A szamóca kedvelt gyümölcsünk. szinte minden házikertben megtalálható. Üzemi termesztésben is egyre nagyobb jelentősége van. Termesztésének jelentőségét emeli, hogy aránylag kis területen magas termelési értéket biztosít. Korán termőre fordul, évente rendszeresen terem. A beruházás költségei gyorsan visszatérülnek. Tanszékünkön több termelő kért tanácsot, útbaigazítást a jelenleg ismert új szamócafajták termesztési értékére vonatkozóan. Érdeklődtek, hogy milyen fajtákat érdemes ültetni, mely fajtáknak gazdaságos a termesztése. A kérdés érthető és jogos, hiszen meg kell mondanunk, hogy a szamóeaíajták tekintetében az utóbbi években elég nagy zűrzavar uralkodott. Ez egyrészt abból adódott, hogy nem ismertük jól a külföldről behozott fajták gazdasági értékét Nem ismertük, hogy a mi változó éghajlat- és talajviszonyaink között hogyan viselkednek ezek a fajták. Ma már a korább! évek tapasztalatai alapján jobban meglehet határozni az egyes fajták helyét a termesztésben. Az elmúlt években sok űj külföldi fajta került Jiazánk- ba, s ezeket változó mértékben megyénkben is termesztik. A behozott fajták általános tulajdonságait as alábbiakban foglalhatjuk össze. — Az új fajták nagy hozamúak. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ezek a fajták csak belterjes körülmények között biztosítják a nagy hozamokat A régi fajtákat viszonylag külterjes körülmények között is termeszthetjük. (Madame Moutot.) — Másik Jellemző tulajdonsága az új fajtáknak, hogy jobb a gyümölcs minősége és a felhasználás követelményeit jobban kielégítik, mint a hagyományos fajták. Rendszerint élénkebb piros színűek, alakjuk szabályosabb, húsállományuk keményebb és bel tartalmi értékük jobb. — Harmadik jellemző tulajdonságuk, hogy a termesztési körülményekkel szemben igényesebbek. A külföldi fajták beáramlása növelte a fajtaválasztékot * így egyre nagyobb gondot jelent a termesztőnek a megfelelő fajta megválasztása. Termesztésre javasolható értékesebb fajták. SURPRISE DES HALLES Francia származású fajta. Hazánkban a 60-as évek elején kezdett elterjedni. Terjedése gyors ütemű volt. Nagy előnye a fajtának, hogy korai és gyümölcse mutatós. Igényes, csak öntözés és megfelelő trágyaadag mellett ad kielégítő termést Elsősorban házikerti termesztésre javasolható. SENGA-SENGANA Nyugat-Németországbói származik. Hazánkban a 60-as évek elején kezdett terjedni. Középérésű fajta. Gyümölcse középnagy, sav alakú, sötétpiros színű. Kellemes aromájú, magas bel- tartalmi értékű. Gyors elszaporodását nagy terméshozama, gyümölcsének jó minősége és jó szállíthatósága indokolta. Termesztése azonban csak jó adottságok mellett, teljesen belterjes körülmények között lehetséges, mert előnyös tulajdonságai csak ilyen viszonyok között nyilvánulnak meg. Kpdvezőtlen adottságok mellett gyümölcsei aprók maradnak. Jó tulajdonságai miatt a jövőben is ültethető. Termesztését elsősorban meiy- hűtési és konzervipari célra javasoljuk. GORELLA Hazánkban még nem terjedt el. Olaszország, Francia- ország és Belgium fő fajtája. Középkorai, bő termő, de c^ak belterjes művelés mellett. Gyümölcse darabos világospiros színű, kemény húsú, a szállítást jól bírja. Házikerti és üzemi termesztésre egyaránt alkalmas. RED GAUNTLET Értékes tulajdonságú szamócafajta. Bő termő, gyümölcsei szép színeződésűek, kemény húsállományú, kitűnő zamatú, nyers fogyasztásra kiválóan alkalmas. Exporttermesztésre is javasolható, mert a szállítást jól bírja. Előnyös tulajdonságai miatt a hazai termesz' ásbe való állítása feltétlenül indokolt. MADAME MOUTOT Középérésű fajta. Hazánkban jelenleg a legelterjedtebb, termesztése nagy múltra tekint vissza, az 1910-es években kezdett elterjedni. A fajtával sem a külkereskedelem, sem pedig a konzervipar nincs megelégedve Az utóbbi időben több intézkedés történt a Madam« Moutot visszaszorítására, ennek ellenére még sok helyen termesztik. A termesztők a fajtához ragaszkodnak, mert biztonságosan termeszthető, viszonylag külterjes körülmények között is. Gyümölcsei nagyok és elég sokat terem Jó alkalmazkodóképességű és edzett fajta. Ezért hátránya ellenére is továbbra helyet kap a nagyüzemi termesztésben. SONVENIR DE CHARLES MACHIROUX Középérésű fajta. Gyümölcse hasonlít a Madam« Mautot-hoz, glakja azonban szabályosabb, húsállomány» kemény, a szállítást bírja. A gyümölcs minőségében é« terméseredményében mutatkozó előnyösebb tulajdonságai miatt alkalmas arra, hogy a Madame Moutot helyett fokozatosan bevezessük a termesztésbe. A fenti fajtákon kívül említést érdemelnek még: a Senga Precosa, a Favorit, « Rival fajták, és a Senga gl- gana. Röviden bemutattuk azokat a fajtákat, melyeket a gyümölcs minősége és termő- képessége alapján üzemi éa házikerti termesztésre javasolunk. A Kertészeti Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszéke és a Szabó lcs-Szatmár megyei MÉK Vállalat együttműködése során a perspektivikus fajtákból — a helyi körülmények közötti értékelés végett — a MÉK kisvárdai telepén fajtabemutató területet létesített. Célja a fajta bemutatása, értékelése melle» hogy a szamócatermesztés iránt érdeklődő szakemberek és házikert-tulajdonosok saját szemükkel győződjenek meg a fajták értékéről. A bemutatóterület azt a célt ty szolgálja, hogy a ké-> sőbbiek során elég szaporitó- anyaggal lássa el a szaporító és termesztő gazdaságokat Dr. Kovács Sándor egyetemi aoeen» Kertészeti Egyetem, Budapest Dr. Gáti János ff. docens Felsőfokú Mezőgazdaság Technikum, Nyíregyhaza TelRészRügyTelRészRügyjes leges Kp károjes leges Bp károfajta neve rilgy- puszt. rügypuszt. T sodás % rügypuszt. rügypuszt. T sodás % % % % % A fenti vizsgálatokat a széskor figyelembe vesszük, technikum bemutatókertjéből származó mintákon végeztük. Kovács Gábor A rügykárosodási %-ot met- felsőfokú technikumi docens
