Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-14 / 62. szám
>»rt márcftr* ?4. yrwf **»• msriruvnveprkff * oMd A megyei parlérlekezlelen elhangzói lak nyomán Alkaírés/ — rekordidő alatt AZ AGROKER MEGYEI KIRENDELTSSGÉNEK friss statisztikája szerint 1970- ben 834 milliós volt a megyében eladott mezőgazdasági gépek és alkatrészek értéke. Ezenbelül 108 millió volt az alkatrészből befolyt összeg. Ám rengeteg alkatrész hiányzott. A 'egszeré- nyebb számítások szerint is mintegy 20 millió értékben kerestek még — elsősorban importpótló — alkatrészt, amit már nem tudtak előteremteni. Ez is mutatja: az alkatrészellátás gondja igen sürgető. a megoldást mielőbb meg kell találni Ha a hiányzó 20 milliós értéket nézzük, a helyzet nem tűnik katasztrofálisnak.. De ha az emiatt bekövetkező gondokat — hogy egy olcsó fogaskerék, csapágy hiánya miatt nagy értékű gépek álltak a határban és* emiatt nagy volt a munkakiesés — akkor már teljesen érthető, miért tették szóvá ezt a problémát olyan nagy hangsúllyal a megyei pártértekezleten. Később a párt megyei végrehajtó bizottsága így foglalt állást: „Javítani kell a mezőgazdasági gép>alkatrészek ellátását Olyan intézkedésekre «Hm szükség, hogy a gépjavító vállalatok elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépalkatrészeket gyártsák és lássák el velük a mező- gazdasági üzemeket. A jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy országos intézkedések nyomán e területen gyökeres változás várható. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat és az ország másik négy MEZŐGÉP vállalata december végén kapta a tröszttől a feladatot: már ez ívben javítsanak a helyzeten, 8 fokozatosan álljanak át az importpótló alkatrészek helyi gyártására Ezt szolgálja az Idei vállalati terv Is. A MEZŐGÉP tavaly 7 millió 658 ezer forint értékben gyártott alkatrészt Szabolcsban. Az idei alkatrészgyártási tervük ennek már háromszorosa: 25 milliós. A MEGYÉBEN JÖVŐRE KÉSZÜLŐ import pótló alkatrészek értéke már 50 millió. 1973-ra ez az érték nyolcvan, egy év múltán már száz- és 1975-ben is szá~millió le«. Ennyi mezőgazdasági alkatrészt gyártani megfelelő eszközök és tapasztalat nélkül, szinte erőt meghaladó feladat. Ezek közül az alkatrészek közül valamennyi országos hiánycikk. Közülük megyénkben elsősorban azokat kezdik gyártani, amelyek iránt a legnagyobb a helyi mezőgazdasági igény. Ilyen például az MTZ—50-es traktor tengelykapcsoló, a DT— 75-ös nyomótárcsa, a T— 100-as kettős fogaskereke, az SZK-kombájnok szalmatömörítő és rázótengelye. Ezeknél és a burgonyaszedő gépeknél igen sok a meghibásodás a munkacsúcsok idején. Az alkatrészgyártás feladata bonyolult, sokrétű előkészítést kíván. Az importgépek alkatrészeinek hazánkban még gyártási dokumentációja sem volt. Miután hatvanegy ilyen cikk készítésére kaptak megbízást Szabolcsban, a vállalat szakemberei azonnal munkához fogtak. Meg kelleti és kell teremteni a feltételeket. Már itt rengeteg problémával találják magukat szemben. Nincs elég számú és e tevékenységhez szükséges munkagépük, berendezésük, speciális szerszámuk. Sok az olyan hiányzó anyag is, mint például az öntvények, kovácsolt anyag, az olajálló gumialapanyag, stb. Azt meg kell venni, vagy kooperációban gyártatni, — de a kérdés: hogy hol? A FELKÉSZÜLÉS ELSŐ FÁZISA az volt, hogy az eddig nélkülözött alkatrészeket egyáltalán felkutassák. Nem volt könnyű Több hónap kellett csak ahhoz, nagy mintadarabokat találjanak az országban, amelyekről dokumentációkat készíthetnek. Azután partnereket kellett keresni. Megtalálták: a kovácsoláshoz a Ganz Hajó- és Darugyár, az öntvényekhez a Debreceni Gördülőcsapágy Művek, illetve a MEZŐGÉP tröszt kooperációs segítségét kérték. Ilyen nagy volumenű alkatrészgyártás indítása azonban elképzelhetetlen nagy gépberuházás nélkül. Gyorsan kellenek az új megmunkáló gépek. Ehhez kérték a nyíregyháziak a tröszt segítségét és kapták központjuk ígéretét A vállalat fő célja az alkatrészhiány megszüntetése, a mezőgazdaság tökéletesebb ellátása. 1975-re az ipari tárcák számára való gyártást — amelynek értéke tavaly még 217 millió, vagyis az összte- vékenységük mintegy fele volt — teljesen megszüntetik. A felszabadított kapacitást a mezőgazdaság gépi és alkatrészigénye kielégítésére fordítják. Nagy arányokban fut fel a vállalat üzemeiben a termelés. Ebben az évben 500, jövőre 541, 1973-ra 588, ezt követően 635 és 75-re már 654 millió lesz a Szabolcsban gyártott mezőgazdasági gépaijcatrész értéke. Az importpótló gépalkatrészek gyártásán kívül továbbfejlesztik az itt jól bevált és igen keresett komplett daráló- és almaosztályozó család, az anyagmozgató gépek gyártását. A vállalat nagy volumenű munkákat végez a szakosított sertés- és szarvasmarhatelepek gépesítésé nél A tsz-sertéstelepek komplett takarmánykeverőinek építése pedig teljesen a szabolcsi MEZŐGÉP feladata lesz. A KÖVETKEZŐ ÖT ÉV ALA-TT — noha e tekintetben szinte a nullpontról Indultak — 350 millió értékű importpótló alkatrészt gyárt a szabolcsi MEZŐGÉP öt üzeme. A nyíregyházi vállalatnak a 61 fajta importpótló alkatrész gyártásához eddig negyedév állt rendelkezésére, ötvenhat alkatrésznek máris készen van a dokumentációja, megvan az anyaga. Újabb probléma, hogy még a speciális szerszámokat is itt kell előállítani. A vállalat szakemberei mindent megtettek és megtesznek, egyedül azonban nem képesek mindenre, öt alkatrészt — amely mintául szolgál — eddig még csak felkutatni sem tudtak. Sürgős szükségük lenne a feladat elvégzéséhez például bardamaró szerszámra Ezt sem tudják beszerezni, gyártását egyelőre senki nem vállalja A nagy gond most: ezek Itt helyben, vagy kooperációban, dt időre elkészüljenek. Ezektől függetlenül Is Jelenleg mintegy 16 nagyon hiányzó alkatrésznek már a nullszériánál tart a gyártása A nyáron legszükségesebb cikkek sorozatgyártása egy hónap múlva indul. A második .negyedévben már megérzi megyénk mezőgazdasága is, hogy az eddig megtett intézkedések is milyen nagy haszonnal jártak. Egy fővárosi nagyüzem számára is jelentős új feladatot dicséretesen oldottak meg a szabolcsi MEZŐGÉP szakemberei, technikusai, munkásai. Ahhoz, hogy az elkövetkező években is tartsák a kívánt ütemet, még egy aor intézkedést tesznek. K ét-három műszakot vezetnek be az üzemekben, öt év alatt négy százzal növelik dolgozóik lét számát, kihasználnak min den percet DE A TELJES SÍKÉI NEM CSAK RAJTUK, ha nem azon U múlik, hog: megkapják-e és határidőire r munkához elengedhetetlenü szükséges gépeket a tröszttől. Ha Igen, ígérik: nem lesz hiány az általuk gyártott hatvanegy alkatrészből. K. J. Száz éve született Achim András Tekintélyét a parasztság körébei) annak köszönhette, hogy szülővárosában, Békéscsabán. már egészen fiatalon kiállt a nép jogok védelmében, a zsellérek, cselédek, napszámosok mellé, amikor sérelmeik, megaláztatásuk, elnyomottságuk ellen lázadoztak. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett szociáldemokraták parlamenti képviselőül választották, aztán minthogy programjukkal elégedetlen volt kivált közülük és szocialista parasztpártot, majd paraszt hetilapot alapított Hívei többször is képviselővé választották, de a hatalmasok elérték, hogy mentelmi jogát felfüggesszék. Izgatásért, lázításért perbe fogják. Küzdelmeire akkor már tízezrek figyeltek, köztük Ady Endre és mások, a kor haladó nagyjai közül. 1908 nyarán Áchim és hívei szakszervezeti parasztkongresszust hívtak össze. Ezen négyszáz helyi csoport képviselői vettek részt az ország minden részéből. A tagok száma ekkor már kétszázezer körül volt. A budapesti szociáldemokrata pártvezetőség magára hagyta a szervezkedő szegényparasztságot, mely az előző években önerejéből több száz helyen folytatott elkeseredett bérharcot — aratósztrájkot — a földesurakkal szemben. József Attila szavaival élve az Amerikába való .kitántorgás” évei voltak ezek amikor egyes falvak valósággal elnéptelenedtek. Áchim András pártja Dózsa György szobrát állította a kongresszus emelvényére, az ezer holdon felüli nagybirtokok, hitbizományok, papi földek parcellázását, kia- bér létesítését követelte; a szociális helyzet Javításáért, a nemzetiségek elnyomása ellen szállt síkra. Áchimnak, aki lángoló szavú szónok volt, a birtokos parasztság körében is voltak hívei. Ezek szavazati joggal rendelkeztek, s az ő támogatásukkal került be a harcos parasztvezér az úri parlamentbe. Felszólalásait az uralkodó osztály képviselői nagy ellenszenvvel, viharos tiltakozásokkal fogadták. Egyikük azt vágta a fejéhez: itt nincs parasztok között! A másik kijelentette: a magyar nemzet állami létét az ősi latifundiumok nélkül nem lehet elképzelni. A parasztok jelentékeny erői egységesen tömörültek Áchim és társai mögé. A későbbi években a falusi szegénység, a dolgozó kisbirtokos parasztság és a Jómódúak között — feltehetően ez első A MÚLT ÉS A JELEN TALÁLKOZÁSA NYÍREGYHÁZÁN. Felvételünk az Erdő sori régi lakásokat, valamint a gyakorlóiskolát es a mögötte lévő új épületeket mutatja. Elek EmU «elvétel* A földszintes negyed A Ságvári-telep fejlődése és gondjai Még vannak öreg városlakók, akik úgy mondják: Fridmann-telep. De ahogy távolodik a múlt, úgy vész a feledésbe ez az elnevezés. A záhonyi vasútvonalon túl, Nyíregyháza nyugati peremén városnegyeddé nőtt települést Ságvári lakótelep néven ismerik. Megközelíteni a dohánygyár felől, a tisztes korú re- pülőhídon lehet a legpraktikusabban. Nem gyors, és nem kényelmes így a célhoz érés, de hát a gyakori buszjáratok is zsúfoltak, és a sorompó a Tiszavasvárí út elején csaknem mindig zárva van. A terv, hogy itt vasúti felüljáró épül a következő években, kedvező fogadtatásra talált az itt lakó, most már több ezer embernél. Megoldja egyik nagy gondjukat A városrendezési tervben kislakásépítésre, fejlesztésre kijelölt terület. Mindenütt építkezések nyomai: új, félig kész és megkezdett épületek. Terjeszkedik a lakótelep, mind több család mondja otthonának. Sok még a tennivaló A telep szélső utcája, a Dugonics utca. Innen már jól látni a házsor mögött alig néhány száz méterre emelkedő hatalmas üzemépületeket A gumigyár. Az utca jobb oldalán üres térség. Torna Péter tanácstag — aki itt Péter bácsi Idősnek, fiatalnak — emeletes házakat, óvodát, bölcsődét, kultúrházat álmodik erre a területre. „így tervezi a tanács már néhány esztendeje. Pénz még nem került rá. De én hiszem, hogy meglesz lassan minden” — mondja. Nemcsak mint több évtizedes teleplakó, hanem mint tanácstag is tanúja, sőt nem egy esetben cselekvő közreműködője volt a közhasznú létesítmények megteremtésének így beszél: „Sok még a tennivaló, hogy a városnak e külső negyedében, ahol a legtöbb munkáscsalád él, kevesebb gonddal, valóban otthonosan, jól érezzék magukat az emberek.” Kucsa Andrásék a Rózsa Ferenc utca végén aligha érzik jól magukat régi, öreg házukban. Az utca alvégén, az új házak építésével eltűnt, megszűnt az az árok, amely a telepet itt elérő 8/2-es vízgyűjtő csatornába vezette a csapadék- és talajvizet Nem is volt gondjuk ezzel soha. Most ősszel és az enyhe téli hetekben Kucsáék szobájába forrásként bugyogott fel a víz. A kert végében a 8/2-es csatorna régi medre csapadékos évszakokban összegyűjti és kidobja a vizet. Elönt itt néhány kertet, a régi, alap nélküli házak falait rongálja, salétromos, marandandó foltokat hagyva. E laposban fekvő részen a magasan álló talajvíz sártengerré változtatja az utat, ha kienged a föld fagya. Kocsiszámra nyeli el a laza talaj a salakot Utat, villanyt ínérlek A sárral egyébként másutt Is küszködnek a Ságvári-tele- pen. 34 utcájából mindössze háromban van burkolt út és járda. Különösen gond ez az építkezések miatt Az építőanyagok szállítása sok helyütt szinte lehetetlen. A Rózsa Ferenc utcából nyíló Császy László utca alig egyéves. Tavaly kezdődött itt a lakás- építkezés. A félig kész házak körül száradni kiterített ruhák jelzik, melyikben laknak már. Az újságkézbesítő sorolja, hova hord újságot. Szavaiból kitűnik, nyolc család lakik a kívül még vakolatlan falak között. A sorban az első, nagy háromszoba összkomfortosnak épülő házban lakik Csomós László feleségével, kétéves kislányával. Konzervgyári dolgozók. Augusztusban kezdték az építkezést, egyelőre a kisebbik szoba lakható. Albérletből költöztek ide. Négyszögölenként 150 forintért vették a házhelyet. Utat és villanyt Ígértek akkor nekik. Keserves dolog petróleum- lámpával, faszenes vasalóval bajlódni... Szaporodnak a beadváhyok, ostromolják a tanácsot villanyért, jó útért Sok fiatál házaspár él a lakótelepen saját otthonában vagy albérletben, többségük kicsi gyerekkel. Ezért kell sürgősen bővíteni azt az egy csoportos óvodát is a Hámán Kató utcán, amely kizárólag a Ságvári-telepi kicsinyeké. A másikba, a „dohánygyári" óvodába a városból Is hoznak gyerekeket. A Jól felszerelt, de már szűk óvodát a szomszédos napközi otthon épületével toldják meg a nyáron. Az átalakításra 300 ezer forintot költ a városi tanács. Az új napközi az iskola udvarán épül, pontosabban épülget, ahogy az egyik pedagógusnő elmondta, és a következőket Is tőle hallottuk: „Szűkén vagyunk már a hét tanteremben. 324 gyerek tanul ebben az épületben. A politechnikai műhely és a napközi már készül. Amit nagyon nélkülözünk, az a tornaterem." Cj rendelő, áruháa A Prága utca, úgy tűnik, a központja, főutcája a Ságvá- ri-telepnek. Itt működik a fiókkönyvtár, arrébb egy kisebb épületben a kultúrhás, amelynek szűk keretekbe fogott munkáját szintén Torna Péter tanácstag irányítja. Egyetlen helyiség a közös rendezvények céljaira. A kultúrterem előteréből kis szoba nyílik. Hetenként egyszer rendel itt az orvos Az új rendelőnek a dohánygyár adott helyiséget. Ott már naponta lesz rendelés, most már nem is sokára. A kultúrház mellett az egyetlen zöldséges- bolt, pavilon. Azon túl a telep élelmiszerüzlete. (A dohánygyárban, Illetve a Ttsza- vasvári úton lévő ugyancsak messze van.) Reggeltől estig nyitva. A nyers hústól a pékáruig. a tejtermékektől a csemegeárukig minden megkapható itt. Csak a kiszolgálás nehézkes a zsúfoltságban. Tavasszal ennek a bővítésé^ átépítését is elvégzik. A tanácstag „álmodozásainak” re'lis. az élet diktálta indítékai vannak: a Ságvári lakótelep kinőtte ' már valamennyi említett közhasznú 1 étesítményét A lakók remélik, a bővítések csak átmeneti megoldásul szolgálnak, s építenek majd számukra uj, korszerű intézményeket Kádár Edit világháborút megelőző gazdasági fellendülés is közrejátszott ebben — növekvő ellentétek keletkeztek. A békéscsabai kongresszuson még olyan illúziók éltek, hogy a magyar parasztság megértést és segítséget remélhet a bécsi uralkodó háztól, s a császártól. Csakhamar kiderült, hogy ez naív elképzelés volt. A parasztpárt munkáját a szociáldemokrata pártvezetóség sem támogatta, inkább saját falusi csoportjainak létrehozására törekedett 1910 elején alakult meg gróf Khuen-Héderváry kormánya, elődeitől némiképpen eltérő taktikát alkalmazott: noha a nagytőkét és a nagybirtokot képviselte, választójogot, szociális reformokat ígért a parasztoknak. Áchim Andrásék jóhiszeműen hittek a kormánynak. s noha helyi 'szervezeteiket harcba vezették a reakciósok, a korrupt hivatalnokok, a népelnyomó hatóságok ellen, népszerűségük a forradalmasodé parasztrétegek soraiban csökkent. Még azt Is terjesztették róluk, hogy „kormánytámogatók”. Achim András parlamenti beszédei ékes tanúbizonyságai voltak a vádak alaptalanságának. Alig múlt negyven esztendős, amikor küzdelemben gazdag életének vége szakadt Áchim András egyike történelmünk ama kiemelkedő személyiségeinek, akiknek példája ösztönzésül és bátorításul hatott a későbbi korokra is, nevük jelképpé vált. Száz évvel ezelőtt, 1871. március 15-én született Dolgozó parasztságunk, s egész népünk ma is mint a szabadságért, a jobb életért küzdő hős elődök egyikét tartja őt számon, s úgy tiszteli emlékét ▼ad ász Ferenc
