Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-14 / 62. szám

>»rt márcftr* ?4. yrwf **»• msriruvnveprkff * oMd A megyei parlérlekezlelen elhangzói lak nyomán Alkaírés/ — rekordidő alatt AZ AGROKER MEGYEI KIRENDELTSSGÉNEK friss statisztikája szerint 1970- ben 834 milliós volt a me­gyében eladott mezőgazdasá­gi gépek és alkatrészek ér­téke. Ezenbelül 108 millió volt az alkatrészből befolyt összeg. Ám rengeteg alkat­rész hiányzott. A 'egszeré- nyebb számítások szerint is mintegy 20 millió értékben kerestek még — elsősorban importpótló — alkatrészt, amit már nem tudtak előte­remteni. Ez is mutatja: az alkat­részellátás gondja igen sür­gető. a megoldást mielőbb meg kell találni Ha a hiány­zó 20 milliós értéket nézzük, a helyzet nem tűnik kataszt­rofálisnak.. De ha az emiatt bekövetkező gondokat — hogy egy olcsó fogaskerék, csapágy hiánya miatt nagy értékű gépek álltak a határ­ban és* emiatt nagy volt a munkakiesés — akkor már teljesen érthető, miért tették szóvá ezt a problémát olyan nagy hangsúllyal a megyei pártértekezleten. Később a párt megyei végrehajtó bi­zottsága így foglalt állást: „Javítani kell a mezőgazda­sági gép>alkatrészek ellátását Olyan intézkedésekre «Hm szükség, hogy a gépjavító vállalatok elsősorban a me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri gépalkatrészeket gyártsák és lássák el velük a mező- gazdasági üzemeket. A jelenlegi helyzet azt tük­rözi, hogy országos intézke­dések nyomán e területen gyökeres változás várható. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat és az ország másik négy MEZŐGÉP vállalata december végén kapta a tröszttől a feladatot: már ez ívben javítsanak a helyze­ten, 8 fokozatosan álljanak át az importpótló alkatrészek helyi gyártására Ezt szol­gálja az Idei vállalati terv Is. A MEZŐGÉP tavaly 7 mil­lió 658 ezer forint értékben gyártott alkatrészt Szabolcs­ban. Az idei alkatrészgyártá­si tervük ennek már három­szorosa: 25 milliós. A MEGYÉBEN JÖVŐRE KÉSZÜLŐ import pótló alkat­részek értéke már 50 millió. 1973-ra ez az érték nyolcvan, egy év múltán már száz- és 1975-ben is szá~millió le«. Ennyi mezőgazdasági alkat­részt gyártani megfelelő eszközök és tapasztalat nél­kül, szinte erőt meghaladó feladat. Ezek közül az al­katrészek közül valamennyi országos hiánycikk. Közülük megyénkben elsősorban azo­kat kezdik gyártani, amelyek iránt a legnagyobb a helyi mezőgazdasági igény. Ilyen például az MTZ—50-es trak­tor tengelykapcsoló, a DT— 75-ös nyomótárcsa, a T— 100-as kettős fogaskereke, az SZK-kombájnok szalmatö­mörítő és rázótengelye. Ezek­nél és a burgonyaszedő gé­peknél igen sok a meghibá­sodás a munkacsúcsok ide­jén. Az alkatrészgyártás fel­adata bonyolult, sokrétű elő­készítést kíván. Az importgé­pek alkatrészeinek hazánk­ban még gyártási dokumen­tációja sem volt. Miután hat­vanegy ilyen cikk készítésére kaptak megbízást Szabolcs­ban, a vállalat szakemberei azonnal munkához fogtak. Meg kelleti és kell teremte­ni a feltételeket. Már itt rengeteg problémával talál­ják magukat szemben. Nincs elég számú és e tevékeny­séghez szükséges munkagé­pük, berendezésük, speciális szerszámuk. Sok az olyan hiányzó anyag is, mint pél­dául az öntvények, kovácsolt anyag, az olajálló gumialap­anyag, stb. Azt meg kell venni, vagy kooperációban gyártatni, — de a kérdés: hogy hol? A FELKÉSZÜLÉS ELSŐ FÁZISA az volt, hogy az ed­dig nélkülözött alkatrészeket egyáltalán felkutassák. Nem volt könnyű Több hónap kellett csak ahhoz, nagy mintadarabokat találjanak az országban, amelyekről do­kumentációkat készíthetnek. Azután partnereket kellett keresni. Megtalálták: a ková­csoláshoz a Ganz Hajó- és Darugyár, az öntvényekhez a Debreceni Gördülőcsapágy Művek, illetve a MEZŐGÉP tröszt kooperációs segítségét kérték. Ilyen nagy volumenű al­katrészgyártás indítása azon­ban elképzelhetetlen nagy gépberuházás nélkül. Gyor­san kellenek az új megmun­káló gépek. Ehhez kérték a nyíregyháziak a tröszt segít­ségét és kapták központjuk ígéretét A vállalat fő célja az al­katrészhiány megszüntetése, a mezőgazdaság tökéletesebb ellátása. 1975-re az ipari tár­cák számára való gyártást — amelynek értéke tavaly még 217 millió, vagyis az összte- vékenységük mintegy fele volt — teljesen megszünte­tik. A felszabadított kapaci­tást a mezőgazdaság gépi és alkatrészigénye kielégítésé­re fordítják. Nagy arányokban fut fel a vállalat üzemeiben a ter­melés. Ebben az évben 500, jövőre 541, 1973-ra 588, ezt követően 635 és 75-re már 654 millió lesz a Szabolcs­ban gyártott mezőgazdasági gépaijcatrész értéke. Az importpótló gépalkatré­szek gyártásán kívül tovább­fejlesztik az itt jól bevált és igen keresett komplett dará­ló- és almaosztályozó család, az anyagmozgató gépek gyár­tását. A vállalat nagy volu­menű munkákat végez a sza­kosított sertés- és szarvas­marhatelepek gépesítésé nél A tsz-sertéstelepek komplett takarmánykeve­rőinek építése pedig teljesen a szabolcsi MEZŐGÉP fel­adata lesz. A KÖVETKEZŐ ÖT ÉV ALA-TT — noha e tekintet­ben szinte a nullpontról In­dultak — 350 millió értékű importpótló alkatrészt gyárt a szabolcsi MEZŐGÉP öt üzeme. A nyíregyházi vállalatnak a 61 fajta importpótló alkat­rész gyártásához eddig ne­gyedév állt rendelkezésére, ötvenhat alkatrésznek máris készen van a dokumentáció­ja, megvan az anyaga. Újabb probléma, hogy még a speci­ális szerszámokat is itt kell előállítani. A vállalat szakemberei mindent megtettek és meg­tesznek, egyedül azonban nem képesek mindenre, öt alkatrészt — amely mintául szolgál — eddig még csak felkutatni sem tudtak. Sür­gős szükségük lenne a fel­adat elvégzéséhez például bardamaró szerszámra Ezt sem tudják beszerezni, gyár­tását egyelőre senki nem vállalja A nagy gond most: ezek Itt helyben, vagy koo­perációban, dt időre elké­szüljenek. Ezektől függetlenül Is Je­lenleg mintegy 16 nagyon hiányzó alkatrésznek már a nullszériánál tart a gyártása A nyáron legszükségesebb cikkek sorozatgyártása egy hónap múlva indul. A máso­dik .negyedévben már meg­érzi megyénk mezőgazdasá­ga is, hogy az eddig megtett intézkedések is milyen nagy haszonnal jártak. Egy fővárosi nagyüzem szá­mára is jelentős új feladatot dicséretesen oldottak meg a szabolcsi MEZŐGÉP szakem­berei, technikusai, munkásai. Ahhoz, hogy az elkövetkező években is tartsák a kívánt ütemet, még egy aor intéz­kedést tesznek. K ét-három műszakot vezetnek be az üzemekben, öt év alatt négy százzal növelik dolgozóik lét számát, kihasználnak min den percet DE A TELJES SÍKÉI NEM CSAK RAJTUK, ha nem azon U múlik, hog: megkapják-e és határidőire r munkához elengedhetetlenü szükséges gépeket a tröszt­től. Ha Igen, ígérik: nem lesz hiány az általuk gyár­tott hatvanegy alkatrészből. K. J. Száz éve született Achim András Tekintélyét a parasztság körébei) annak köszönhette, hogy szülővárosában, Békés­csabán. már egészen fiatalon kiállt a nép jogok védelmé­ben, a zsellérek, cselédek, napszámosok mellé, amikor sérelmeik, megaláztatásuk, elnyomottságuk ellen lázadoz­tak. 1905-ben a Mezőfi Vil­mos által vezetett szociálde­mokraták parlamenti képvi­selőül választották, aztán minthogy programjukkal elé­gedetlen volt kivált közülük és szocialista parasztpártot, majd paraszt hetilapot ala­pított Hívei többször is kép­viselővé választották, de a hatalmasok elérték, hogy mentelmi jogát felfüggesszék. Izgatásért, lázításért perbe fogják. Küzdelmeire akkor már tízezrek figyeltek, köz­tük Ady Endre és mások, a kor haladó nagyjai közül. 1908 nyarán Áchim és hívei szakszervezeti parasztkong­resszust hívtak össze. Ezen négyszáz helyi csoport kép­viselői vettek részt az ország minden részéből. A tagok szá­ma ekkor már kétszázezer körül volt. A budapesti szo­ciáldemokrata pártvezetőség magára hagyta a szervezkedő szegényparasztságot, mely az előző években önerejéből több száz helyen folytatott elkeseredett bérharcot — ara­tósztrájkot — a földesurakkal szemben. József Attila szavai­val élve az Amerikába való .kitántorgás” évei voltak ezek amikor egyes falvak va­lósággal elnéptelenedtek. Áchim András pártja Dó­zsa György szobrát állította a kongresszus emelvényére, az ezer holdon felüli nagy­birtokok, hitbizományok, pa­pi földek parcellázását, kia- bér létesítését követelte; a szociális helyzet Javításáért, a nemzetiségek elnyomása el­len szállt síkra. Áchimnak, aki lángoló sza­vú szónok volt, a birtokos parasztság körében is voltak hívei. Ezek szavazati joggal rendelkeztek, s az ő támoga­tásukkal került be a harcos parasztvezér az úri parla­mentbe. Felszólalásait az uralkodó osztály képviselői nagy ellenszenvvel, viharos tiltakozásokkal fogadták. Egyikük azt vágta a fejéhez: itt nincs parasztok között! A másik kijelentette: a magyar nemzet állami létét az ősi la­tifundiumok nélkül nem lehet elképzelni. A parasztok jelentékeny erői egységesen tömörültek Áchim és társai mögé. A ké­sőbbi években a falusi sze­génység, a dolgozó kisbirto­kos parasztság és a Jómódúak között — feltehetően ez első A MÚLT ÉS A JELEN TALÁLKOZÁSA NYÍREGYHÁZÁN. Felvételünk az Erdő sori régi lakásokat, valamint a gyakorlóiskolát es a mögötte lévő új épületeket mutatja. Elek EmU «elvétel* A földszintes negyed A Ságvári-telep fejlődése és gondjai Még vannak öreg városla­kók, akik úgy mondják: Fridmann-telep. De ahogy távolodik a múlt, úgy vész a feledésbe ez az elnevezés. A záhonyi vasútvonalon túl, Nyíregyháza nyugati peremén városnegyeddé nőtt települést Ságvári lakótelep néven is­merik. Megközelíteni a dohány­gyár felől, a tisztes korú re- pülőhídon lehet a legprakti­kusabban. Nem gyors, és nem kényelmes így a célhoz érés, de hát a gyakori busz­járatok is zsúfoltak, és a so­rompó a Tiszavasvárí út ele­jén csaknem mindig zárva van. A terv, hogy itt vasúti felüljáró épül a következő években, kedvező fogadtatás­ra talált az itt lakó, most már több ezer embernél. Megoldja egyik nagy gondjukat A városrendezési tervben kislakásépítésre, fejlesztésre kijelölt terület. Mindenütt építkezések nyomai: új, félig kész és megkezdett épületek. Terjeszkedik a lakótelep, mind több család mondja otthonának. Sok még a tennivaló A telep szélső utcája, a Dugonics utca. Innen már jól látni a házsor mögött alig néhány száz méterre emelke­dő hatalmas üzemépületeket A gumigyár. Az utca jobb ol­dalán üres térség. Torna Pé­ter tanácstag — aki itt Péter bácsi Idősnek, fiatalnak — emeletes házakat, óvodát, bölcsődét, kultúrházat álmo­dik erre a területre. „így ter­vezi a tanács már néhány esztendeje. Pénz még nem került rá. De én hiszem, hogy meglesz lassan minden” — mondja. Nemcsak mint több évtizedes teleplakó, hanem mint tanácstag is tanúja, sőt nem egy esetben cselekvő közreműködője volt a köz­hasznú létesítmények meg­teremtésének így beszél: „Sok még a tennivaló, hogy a városnak e külső negyedében, ahol a legtöbb munkáscsalád él, kevesebb gonddal, valóban otthonosan, jól érezzék ma­gukat az emberek.” Kucsa Andrásék a Rózsa Ferenc utca végén aligha ér­zik jól magukat régi, öreg házukban. Az utca alvégén, az új házak építésével eltűnt, megszűnt az az árok, amely a telepet itt elérő 8/2-es víz­gyűjtő csatornába vezette a csapadék- és talajvizet Nem is volt gondjuk ezzel soha. Most ősszel és az enyhe téli hetekben Kucsáék szobájába forrásként bugyogott fel a víz. A kert végében a 8/2-es csatorna régi medre csapadé­kos évszakokban összegyűjti és kidobja a vizet. Elönt itt néhány kertet, a régi, alap nélküli házak falait rongálja, salétromos, marandandó fol­tokat hagyva. E laposban fekvő részen a magasan álló talajvíz sártengerré változ­tatja az utat, ha kienged a föld fagya. Kocsiszámra nye­li el a laza talaj a salakot Utat, villanyt ínérlek A sárral egyébként másutt Is küszködnek a Ságvári-tele- pen. 34 utcájából mindössze háromban van burkolt út és járda. Különösen gond ez az építkezések miatt Az építő­anyagok szállítása sok helyütt szinte lehetetlen. A Rózsa Fe­renc utcából nyíló Császy László utca alig egyéves. Tavaly kezdődött itt a lakás- építkezés. A félig kész házak körül száradni kiterített ru­hák jelzik, melyikben laknak már. Az újságkézbesítő sorol­ja, hova hord újságot. Sza­vaiból kitűnik, nyolc család lakik a kívül még vakolat­lan falak között. A sorban az első, nagy há­romszoba összkomfortosnak épülő házban lakik Csomós László feleségével, kétéves kislányával. Konzervgyári dolgozók. Augusztusban kezd­ték az építkezést, egyelőre a kisebbik szoba lakható. Al­bérletből költöztek ide. Négy­szögölenként 150 forintért vették a házhelyet. Utat és villanyt Ígértek akkor nekik. Keserves dolog petróleum- lámpával, faszenes vasalóval bajlódni... Szaporodnak a beadváhyok, ostromolják a tanácsot villanyért, jó útért Sok fiatál házaspár él a lakótelepen saját otthonában vagy albérletben, többségük kicsi gyerekkel. Ezért kell sürgősen bővíteni azt az egy csoportos óvodát is a Hámán Kató utcán, amely kizárólag a Ságvári-telepi kicsinyeké. A másikba, a „dohánygyári" óvodába a városból Is hoznak gyerekeket. A Jól felszerelt, de már szűk óvodát a szom­szédos napközi otthon épüle­tével toldják meg a nyáron. Az átalakításra 300 ezer fo­rintot költ a városi tanács. Az új napközi az iskola ud­varán épül, pontosabban épülget, ahogy az egyik pe­dagógusnő elmondta, és a következőket Is tőle hallot­tuk: „Szűkén vagyunk már a hét tanteremben. 324 gyerek tanul ebben az épületben. A politechnikai műhely és a napközi már készül. Amit na­gyon nélkülözünk, az a torna­terem." Cj rendelő, áruháa A Prága utca, úgy tűnik, a központja, főutcája a Ságvá- ri-telepnek. Itt működik a fiókkönyvtár, arrébb egy ki­sebb épületben a kultúrhás, amelynek szűk keretekbe fo­gott munkáját szintén Torna Péter tanácstag irányítja. Egyetlen helyiség a közös ren­dezvények céljaira. A kultúr­terem előteréből kis szoba nyílik. Hetenként egyszer rendel itt az orvos Az új ren­delőnek a dohánygyár adott helyiséget. Ott már naponta lesz rendelés, most már nem is sokára. A kultúrház mel­lett az egyetlen zöldséges- bolt, pavilon. Azon túl a te­lep élelmiszerüzlete. (A do­hánygyárban, Illetve a Ttsza- vasvári úton lévő ugyancsak messze van.) Reggeltől estig nyitva. A nyers hústól a pék­áruig. a tejtermékektől a csemegeárukig minden meg­kapható itt. Csak a kiszolgá­lás nehézkes a zsúfoltságban. Tavasszal ennek a bővítésé^ átépítését is elvégzik. A tanácstag „álmodozásai­nak” re'lis. az élet diktálta indítékai vannak: a Ságvári lakótelep kinőtte ' már vala­mennyi említett közhasznú 1 étesítményét A lakók remé­lik, a bővítések csak átmene­ti megoldásul szolgálnak, s építenek majd számukra uj, korszerű intézményeket Kádár Edit világháborút megelőző gaz­dasági fellendülés is közre­játszott ebben — növekvő el­lentétek keletkeztek. A békéscsabai kongresszu­son még olyan illúziók éltek, hogy a magyar parasztság megértést és segítséget remél­het a bécsi uralkodó háztól, s a császártól. Csakhamar ki­derült, hogy ez naív elképze­lés volt. A parasztpárt mun­káját a szociáldemokrata pártvezetóség sem támogatta, inkább saját falusi csoport­jainak létrehozására töreke­dett 1910 elején alakult meg gróf Khuen-Héderváry kor­mánya, elődeitől némiképpen eltérő taktikát alkalmazott: noha a nagytőkét és a nagy­birtokot képviselte, választó­jogot, szociális reformokat ígért a parasztoknak. Áchim Andrásék jóhiszeműen hittek a kormánynak. s noha helyi 'szervezeteiket harcba vezet­ték a reakciósok, a korrupt hivatalnokok, a népelnyomó hatóságok ellen, népszerűsé­gük a forradalmasodé pa­rasztrétegek soraiban csök­kent. Még azt Is terjesztették róluk, hogy „kormánytámoga­tók”. Achim András parla­menti beszédei ékes tanúbi­zonyságai voltak a vádak alaptalanságának. Alig múlt negyven eszten­dős, amikor küzdelemben gazdag életének vége sza­kadt Áchim András egyike törté­nelmünk ama kiemelkedő személyiségeinek, akiknek példája ösztönzésül és bátorí­tásul hatott a későbbi korok­ra is, nevük jelképpé vált. Száz évvel ezelőtt, 1871. már­cius 15-én született Dolgozó parasztságunk, s egész né­pünk ma is mint a szabad­ságért, a jobb életért küzdő hős elődök egyikét tartja őt számon, s úgy tiszteli emlé­két ▼ad ász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents