Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-14 / 62. szám
,r* MACfTAftÖÄSTAO 1971. március 11. A nemzet múzeuma A/ események krónikája: HÉTFŐ: Folytatódik a de facto tűzszünet a Közel- Keleten — Véget ért az angliai postássztrájk KEDD: Rogers amerikai külügyminiszter sajtóértekezlete — Szovjet—egyiptomi gazdasági tárgyalások Moszkvában SZERDA: Indira Gandhi pártjának győzelmét hozta az indiai választás — Munkáspárti politikus kormányalakítási megbízatása Norvégiában CSÜTÖRTÖK: A genfi leszerelési értekezlet 500. ülése — Sztrájkellenes törvény Svédországban PÉNTEK: Kormányválság Törökországban — Elnökvá* lasztás Szíriában SZOMBAT: Súlyos harcok az indokínai frontokon . Elsőnek kell említeni a hét nemzetközi eseményei közül az indiai választások eredményét. Ki gondolta volna, hogy Indira Gandhi asszonynak és pártjának sikerül ekkora többséget szereznie? Inkább aggodalmaskodók akadtak szép számmal, akik például a ,maharadzsaügy” miatt is a miniszterelnök-asszony népszerűségének csökkentését, parlamenti többségének lemorzsolódását jósolták. Az Indiai választásokkal kapcsolatban elsősorban arra kell gondolnunk, hogy egy, szinte földrész nagyságú, körülbelül 500 millió lakosú óriási országról van szó és éppen abban az Ázsiában, ahol a nagyhatalmi, politikai ellentétek a túlnépesedés problémái és a világgazdasági gondok közepette robbantak ki. Nem közömbös a világ jövője szempontjából sem, hogy merre halad India! Az első óvatos értékelés azt mondatja velünk: öröm számunkra, hogy a választások a jobboldal vereségével végződtek. Mert ne feledjük, a közelmúltban az indiai reakció, — amely ebben az óriási országban maga is arányosan nagy. — ment át támadásba a miniszterelnökasszony és a kongresszus párt el nem kötelezett, de antiimperialista külpolitikája és az országon belül a társadalmi felemelkedést szolgáló belpolitikája ellen, az is gondot okozott, hogy a szomszédos Pakisztánban — amellyel Indiának Kasmir miatt két évtizede konfliktusai voltak, s vannak — politikai válság tört ki, amely egykönnyen felszínre dobhatja a soviniszta, nacionalista törekvéseket. Nem volt nehéz elképzelni, hogy erre válaszul Indiában is a túlzó „nemzeti” álláspont hívei kerülnek előtérbe. . A választások után a parlamentben Indira Gandhi kormánvzóképes, még az alkotmány megváltoztatására is alkalmas többséggel rendelkezik Az országban azonban a gondok megmaradnak: a gyarmati múlt okozta elmaradottság nyomaitól a heivi burzsoázia támadásáig vag> éppen a túlnépesedés problémájáig. Egyébként a hét annak az aggodalomnak a jegyében kezdődött, hogy vajon a Közei Keleten nem dördülnek-e el íjból a fegyverek, miután nem jött létre tűzszünetet m ' isszabbíto megállapodás. Ha elvileg, jogilag nem is mondták ki a fegyvernyugvást, gyakorlatilag csend van a Szuezi-csatorna partjain. Ez azért fontos, mert folytatni lehet a tárgyalásokat, a békés rendezés, a politikai megoldás lehetőségeinek a keresését. A négy nagyhatalom képviselői a héten éppúgy találkoztak és tanácskoztak, mint ahogy Jarring svéd nagykövet is tárgyalt a szemben álló felek képviselőivel. Szadat elnök pedig az Egyesült Arab Köztársaság álláspontját személyes üzenetekben juttatta a nagyhatalmak vezetőinek a tudomására. Mindez persze nem jelenti azt, hogy érezhető előrelépés jelentkezett volna a közel-keleti problémák megoldása irányában. Sőt, változatlanul vállalni kell a hosszú-hosszú diplomáciai, politikai küzdelmet az igazságos, a békét és a haladást szolgáló rendezés elfogadtatásáért. A Közel-Kelet után a távolabbi Kelet eseményei: ezen a héten tovább gyűrűztek kommentárokban és politikusok nyilatkozataiban Csou En- laj kínai kormányfő hanoi látogatásának hullámai. Mivel a laoszi agresszió Kína közvetlen szomszédságában megy végbe és mert Washingtonban egyre gyakrabban fenyegetőznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni támadá" lehetőségével. A Kínai Nép- köztársasággal szomszédo' szocialista ország fővárosába ellátogatva a kínai kormányfő figyelmeztetéssel éli A figyelmeztetés azoknak a gőz- fejűeknek szólt, akik Amerikában vagy Saigonban a háború még veszélyesebb kiterjesztésére spekulálnak. Az indokínai frontokról érkező hfrek ezen a héten kivétel nélkül az amerikaiak és csatlósaik katonai helyzetének súlyosbodásáról számoltak be. Érdemes ehhez hozzátenni — mint Pham Van Dong, a VDK kormányfője leszögezte — az agész szocialista tábor segítsége teszi lehetővé az indokínai népeknek, hogy helytálljanak az imperialista agresszor támadásaival szemben. A világérdeklődésre számot tartó események mellett tucatnyi más, érdekes fordulatot szintúgy hozott az elmúlt hét: az angol postássztrájk befejeződésétől az ausztráliai kormány élén bekövetkezett helycseréig, a norvég kormány- válságtól a törökországi eseményekig. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes rámutatni: az imperializmus befolyása elleni belső harc egyre több tőkésországban válik hevessé. Ezt tükrözi Törökország példája is. A legújabb események mögött az az ellentmondás húzódik meg, hogy a NATO urai a Szovjetunió szomszédságában előretolt katonai állássá változtatták ezt az elmaradott országot. A 32 millió lakosú országban a félmilliós hadsereg fenntartásának terhei súlyosan nehezednek a népre, ez is növeli a NATO-ból való szabadulás vágyát. Ugyanakkor a török tisztikarban minden bizonnyal akadnak táboi- nokok, akik szívesen utánoznák az athéni junta példájá* Pálfy Józse Ilyen volt a Nemzeti Múzeum a múlt században. Széchenyi 1774-ben emlékiratot nyújtott be a kancelláriához és a helytartótanácshoz könyvtárügyben. (S már akkor kötelezi a nyomdászokat, hogy minden munkából küldjenek két példányt a könyvtárnak). Széchenyi 1802 márciusában Ferenc császártól engedélyt kér: „Felséges uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak a gyűjteményt. .. Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam... Szabadjon a gyűjteményt életem folyamán a sajátomból továbbra is gyarapítani, és amennyire csak lehetséges, teljessé tenni.” A Magyarországra vonatkozó gyűjtemény közel 12 ezer nyomtatványt, 1150 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi címert, 2675 érmet tartalmazott, továbbá itthon gyűjtött és Bécsben vásárolt régiségeket, képmás kát. Pénzben 160 ezer forintnyi az adomány; összehasonlításul: az ez idő tájt épített soproni két emeletes, kettős szárnyú Szé- chenyi-palota költségvetése mindössze 40 ezer forint volt. A Nemzeti Múzeum megteremtésének gondolatát az 1807-ből való Museum Hungáriáim című tanulmány így veti fel: Ezen Magyar Tudományoknak szentelt oltárt fel kell ékesíteni a hazánkat érdeklő könyvekkel és iratokkal, történetünk eseményeit, városainkat és várainkat bemutató ábrázolásokkal, híres férfiak képmásával. Kerüljenek ide a magyar földön talált műemlékek és eszközök, az érmek és pénzek, fegyverek és ötvösmunkák. A három természet rendéiből (ásvány-, növény- és állatvilág) származó természettudományi és ipartörténeti gyűjtemények. 1813-ban vásárolta meg Batthyányi Antal hercegtől a városkapun kívül fekvő 31 ezer négyzetméteres majorságát, a múzeum mai telkét József nádor. Két évtizedig ezek, az egykori forrásokban régi múzeumnak nevezett épületek adtak helyt a gyűjteményeknek. Az 1832—36-os országgyűlés félmillió forintot ajánlott meg a „nemzeti művelődés díszére”, a múzeum építésére, mégpedig úgy. hogy a summa „ne az adózó népet terhelje, hanem egyedül a nemesi rendre fog felosztatni és attól lesz beszedendő.” A múzeum építésére Pollack Mihály kapott megbízást A nádor Pietro Nobile békési építésszel, az akadémia igazgatójával vizsgáltatta felül Pollack terveit s csak „költségkímélés” okáért hagyták el az épület márványburkolatát és szobordíszeit Az alapozáshoz — mint a Hazai és a Külföldi tudósítások című lap hírül adja — 1837 június 22-én kezdtek. S bár az építést megzavarta az 1838-i nagy árvíz, mégis 1844 januárjában a főhomlokzat, 1847 júliusában az egész épület körül lebontották az állványokat. Kubinyi Ágoston igazgatása alatt az új épületbe szállították a muzeális anyagot berendezték a termeket. Az Csurka István: Hét toHMi doííáí 1. A vásártéren felállított rozoga és foltozott cirkuszsátar felé egy kóbor eb lohol. Odaér a sátor aljának egy jól ismert pontjához, és erőteljes kaparás után bebújik a ponyva alá. Kis idő múltán a kutya megjelenik, szájában egy nagy darab nyers hússal, és boldogan elüget. Kíváncsian utánanézve a dolognak, betekintve a kapart lyukon, egyszerre kiderül, hogy honnan csórta a húst: az oroszlántól. A sátornak ebben a hátsó, félreeső részében, toldalékéban van az oroszlán rezidenciája. Az oroszlán öreg és sovány, elnyúltan fekszik és csak nagyon lassan, nehezen tápászkodik fel. amikor idomárja megjelenik. Tudja, hogy mennie kell a porondra, de semmi kedve hozzá. Lassan halad a kis folyosón a porond felé. idomárja után. Zajlik az előadás A nézőtéren ritkésan ülnek. Most éppen a kardnyelő produkciójára figyelnek Lenyeli a kardot markolatig, de aztán nem tudja kihúzni magából Letört ugyanis a markolatja Kétségbeesetten Igyekszik valahogyan visszacsavarni, vagy visszaUlesztenl, de nem tudja. Egy darabig még próbálkozik, szeretné úgy megoldani a dolgot, hogy a közönség ne vegye észre. Mintha ez is a produkcióhoz tartoznék. De arcán egyre nő a rémület, s ahogy jár közbe odaér a po rondkapuhoz, ahol mindig áll valaki. Félrefordulva morogja neki: — Szóljatok Luclánónak. Az ajtónálló kimegy. Nem kell messzire mennie, mert akit keres itt van közel: éppen injekciót ad a rendkívül enervált oroszlánnak. Beadta az injekciót, aztán felnéz az idomárra. — A tűzkarikát így sem fogja átugrani — mondja Luciánó. Az idomár csak legyint — Az a lényeg, hogy el ne aludjon. Az ajtónálló megkocogtatja Luciánó vállát A bohóc, mert az, csali még a sapkája nincs rajta de már kikenték, kelletlenül fordul az ajtónálló felé. — Porondra — int az ajtónálló — Nem én következem — tiltakozik Luciánó. — Nem is azért Juszuf- ban bennmaradt a kard. — Hajoljon meg és jöjjön ki KISREGÉNY — Hogy hajoljon meg, amikor benne van a kard? Luciánó vállatvon, sóhajt egyet és elindul a porondra. A kardnyelő már kék, zöld. Luciánó természetesen mint bohóc érkezik és azonnal hasra esik. A kardnyelő kétségbeesetten sziszegi neki: — Igyekezz már! Luciánó feltápászkodik, széles gesztusokkal, grimaszokkal, mintha ez is a produkcióhoz tartozna. Odaáll a kardnyelő elé és nézi a szájából kiálló kardvéget. Aztán megfogja és ki akarja rántani a kardnyelőből, de a kard meg se moccan. Erre Luciánó lábát nekitá- masztja a kardnyelő hasának, megfogja a kard végét, és így próbálja teljes erővel kihúzni, de így se megy. A közönség derül, annál is inkább, mert a kardnyelő a művelet után úgy marad haj- lottan, ahogy Luciánó meghajlította a hasában a kardot. Luciánó is látja, hogy a kard- nyelö már nem tud kiegyenesedni. mert elgörbült benne a kard. — Milyen kardot nyeltél te le? — Amit szoktam. — Ez nem az. Tudod ml ez? Kisapám, te lenyelted az defántvak&rót — Az lehet A kardnyelő majdnem hány. Közben a bejárati ajtóban megjelenik egy artistablúzos tömzsi, kissé pocakos, köpcös, széles vállú, kuglifejű alak, és a főnökök zord tekintetével elégedetlenül nézi a porondon zajló hercehurcát Int Luciánónak, hogy kifelé. A kardnyelő azonban meg se tud moccanni. Luciánó ráteszi a fejére a kezét, a mellét elől megnyomja, karika alakúra összehajtogatja, és kigurítja a porondról. Az ajtónálló, aki a konferansz szerepét is betölti, bejelenti a következő számot. — Nagy érdemű publikum! Következik minden idők legvérengzőbb fenevada, a berberek réme, az utolsó király, az állatok királya, a vérengző Leó. Gyengébb idegzetűek hunyják be a szemüket. Amikor az oroszlán megjelenik idomárjával a függöny előtt, a nézőtér első sorából felemelkedik egy szigorú tekintetű férfi és magából kikelve ordítja: — Ketrec nélkül, már megint ketrec nélkül? Mondanunk sem kell. hogy a vad oroszlán erre az erélyes hangra azonnal megfordul, és visszabújik a függöny mögé. A függöny mögül azonban, ugyancsak erre az erélyes hangra, megjelenik a már ismert kis köpcös, és egyenesen az ágáló Vég elvtárs felé tart. Megpróbálja leszerelni ellenkezését. — Vég elvtárs, Vég elvtárs! Garantálom, hogy nem lesz semmi baj — mondja Dar- nógyöngyel. (Folytatjuk) első emeleten 14 termet kapott á Széchényi Könyvtár. Nyolc terem Erem- és Régi- ségtámak jutott, a második emeleten a Természetiek Tárának 14 helyiség. A földszintet lakásnak használták. Alighogy elkészült a múzeum, viharos események színhelye, tanúja lett. Történelmi szerepe 1848. március 15-étől ívelt. Az épület lépcsőjéről szavalta el Petőfi a fellelkesült tömegnek a Nemzeti Dalt. Innen, a lépcső bal támfaláról mondták el a „Mit kíván a magyar nemzet” kiáltvány 12 pontját A második emeleti díszteremben ülésezett az első nép* képviseleti országgyűlés. Ké* sőbb a Pestre összehívott országgyűlés főrendi háza is a Nemzeti Múzeum dísztermét használta ülésteremnek, — egészen az országház felépítéséig. Budavár bevétele után 1849 május 27 én, az első emeleti rotundában a pesti polgárság lakomán látta vendégül a győzedelmes honvédséget. A nemzeti kormánynak a legválságosa'bb időkben is gazdája volt a Nemzeti Múzeum. Kossuth Lajos, mint pénzügyminiS2r ter a volt kamaraelnöki lakásból 78 festményt adott át, s mint a Honvédelmi Bizottság elnöke úgy rendelkezett, hogy a sáncásásoknál előkerülő régészeti leleteket küldjék a múzeumba. Buda ostromakor május 23-án bomba robbant a homlokzat előtt, de kár nem esett az épületben. 1849. július 11-én a mű- . zeum udvaráról indultak Arad felé az utolsó népfelkelő csapatok. Néhány nap múlva, július 19-én Haynau csapatai megszállták a múzeumot, kaszárnyának, raktárnak használták, kincseit Bécsbe akarták szállítani. Július 23-án ötperces kihallgatás után a főlépcsőnél agyonlőttek egy, a császári hadseregből a honvédséghez átál- lott katonát. Másnap egy szatmári bányász-honvédet érte ugyanez a sors. Kiss Bálint festőművészt, a múzeum alkalmazottját szabadcsapat szervezésével gyanúsították, haditörvényszék elé állították. Évek során, a szabadság" harc bukása után ismét gyarapodott, bővült a múzeum anyaga. Sokan adományozással alapítványokkal tettek hazafias érzésükről tanúságot. A Múzeumkert telepítésére a díszteremben hangversenyeket rendeztek. Ezeket a „zenélyeket” többször Erkel és Liszt Ferenc vezényelte. Kazinczy születésének 106. évfordulóján, 1859-ben a múzeum dísztermében rendezett ünnepség az abszolutizmus elleni tiltakozás impozáns megnyilvánulása volt. 1861- ben a díszteremben ülésező képviselőház mondott utoljára nemet Bécs beolvasztó politikájának. Mostanában csendes a Mű* eumkert. Egy-egy kiállítás negnyitása jelent csak nagyobb 'eseményt, vagy az évenkénti március 15 koszorúzás, ott balra a főlépcsőtől, az emléktáblánál... Kádár Márta > ami