Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

mis proletáriai,egyesOlieteki acxvin ívfolt am. se. szám ÄRA: 80 FILLER «7L FEBRUÁR 12, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL! Érdek kérdőjellel (3 oldal# A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) A szolgáltatás gondjai (5. oldal) Külföldi labdarugó­érdekességek Cl. oldal) Moszkvában, Londonban és Washingtonban aláírták a tengerfenék atomfegyver-mentesítéséről szoló szerződést Koszigin beszéde az ünnepélyes eseményen Moszkvában csütörtökön reggel nyolc órakor Gromiko szovjet külügyminiszter, Wil­son brit nagykövet és Beam amerikai nagykövet ünnepé­lyesén aláírta a tengerek és óceánok fenekén és annak altalajában a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezésének tilalmáról szó­ló szerződést. Ugyanezen a napon Londonban és Wash­ingtonban is sor került a szerződés ünnepélyes aláírá­sára. A szerződés aláírása céljá­ból a szovjet fővárosba ér­kezett Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és Ro­mánia külügyminisztere. A szerződést aláíró 40 or­szág között van Olaszország, .Finnország, Ausztria, Kanada és egy sor más állam. A szerződés megfogalma­zását a genfi leszerelési érte­kezleten dolgozták ki 1969- ben és 1970-ben. A szerződést, amely közös szovjet—ameri­kai tervezeten alapul, külön­böző módosítások után az ENSZ közgyűlése 1970. de­cember 7-én hagyta jóvá. A szerződés nem vonatko­zik a tengeralattjárókon elhe­lyezett fegyverzetekre, és a tengerek 12 mérföldes parti sávjára. Érvénybe akkor lép, ha a három nukleáris nagy­hatalommal együtt 22 ország képviselője ellátta kézjegyé­vel. A szerződést először Gro­miko szovjet külügynüniszter, majd Wilson brit és Beam amerikai nagykövet írta alá. Ezt követően a szerződést a szocialista országok külügy­miniszterei látták el kézje­gyükkel: Ivan Basev bolgár, Péter János magyar, Otto Winzer NDK, Stefan Jedry- chowski lengyel, Jan Marko csehszlovák, Comeliu Manes- cu román külügyminiszter és D. Brdembilek, a Mongol Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese. A szerződést aláírta számos más ország moszkvai nagy­követe is. A nagy fontosságú diplo­máciai esemény színhelyén a Kormányfogadások Házában az ünnepélyes alkalomból Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök beszédet mon­dott. Hangsúlyozta: a szov­jet kormány abból indul ki, hogy a tengerfenékre vonat­kozó szerződés az első fontos lépést jelenti a tengerfenék teljes fegyvermentesítéséhez vezető úton. Mint rámutatott, a Szovjetunió kész erőfesz! léseket tenni e feladat meg­valósítására. A szerződés, — folytatta a szovjet miniszterelnök amely mindenekelőtt a nuk­leáris hatalmakra ró korlá­tozásokat, az összes országok és népek biztonsága megóvá­sának érdekeiből indul ki. Ennélfogva a szerződés elő­mozdítja a nemzetközi fe­szültség enyhítését és az ál­lamok közötti kapcsolatok megjavítását Egyúttal előse­gíti a tengerfenék békés cé­lú kiaknázása jobb feltételed­nek megteremtését. Mint Koszigin aláhúzta: a tengerfenékről szóló szerző­dés a leszerelés problémáját érintő, újabb részleges intéz­kedés. A Szovjetunió más szocialista országokkal együtt kitartó harcot folytat a fegy­verkezési hajsza ellen. Mint több ízben elhangzott — mutatott rá a szovjet mi­niszterelnök — üdvözölnénk a stratégiai fegyverek korlá­tozásáról szóló megállapodást. A továbbiakban Alekszej Koszigin megjegyezte, hogy a tengerfenék-szerződés ki­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a munkásőrparancsnokok tanfolyamán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglá­togatta a munkásőrség központi törzs- és al- egységparancsnok-képző is­koláját Balatonaligán. A látogatásra elkísérte Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a KB osztályvezetője és Papp Árpád, a Központi Bi­zottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Berte Béla, az iskola pa­rancsnoka tájékoztatta Ká­dár Jánost a hallgatók poli­tikai és szakmai képzéséről A vendégek megtekin­tették a foglalkozásokat. Kádár János együtt ebé­delt a munkásőrökkel, po­hárköszöntőt mondott, majd délután beszélgetést folyta­tott a budapesti és megyei munkás őrparancsnokokkal. Ülést tartott a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság február 11-én Tóth Mátyás elvtárs, megyei első titkár el­nökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Tóth József elvtárs, a Központi Bizottság mun­katársa. Or. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára ismertette az intézkedési tervet, az 1971. év] országgyűlési és tanácsi választások előkészítésével kapcsolatos politikai és szer­vezési feladatokra. Kanda Pál elvtárs, az SZMT vezető tit­kára ismertette a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának tevékenységét a Politikai Bizottság 1966. évi május 10-i határozatának végrehaj­tására. Tóth Mátyás elvtárs személyi kérdések­ben tett javaslatot a megyei pártbizottságnak. A párt megyei végrehajtó bizottságának nevé­ben javasolta, hogy Markovics Miklós elvtár­sat, — érdemei elismerésével — mentse fel a megyei pártbizottság propaganda- és művelő­dési osztályának vezetése alól és nevezne ki a megyei pártbizottság oktatási igazgatósá­gának igazgatójává. Egyben javasolta, hogy a propaganda- és művelődési osztály vezető­jévé dr. Cservenyák László elvtársai, a Ta­nárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tan­székének docensét nevezze ki. A megyei pártbizottság az ülés napirend­jén szereplő kérdéseket megvitatta és határo­zatokat hozott A személyi javaslatokat egy­hangúlag jóváhagyta és határozatra emelt«. Kedvezőbb feltételeket az alkotó munkához Megtartatták a pedagógus*szakszervezet megyei küldöttközgyűlését Több mint nyolcezer köz­oktatási dolgozó képviseleté­ben tartotta meg küldött- közgyűlését február 11-én a Pedagógusok Szakszerveze­te Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága a Nyíregyházi Sza­muely Tibor Uttörőházban. Hetvenhárom küldött képvi­selte a megye pedagógustár­sadalmát. Részt vett a kül­döttközgyűlésen Péter Ernő, a pedagógus-szakszervezet főtitkára, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, dr. Cservenyák László, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, A bari Attila, az SZMT titkára és Horváth Miklós, a megyei tanács vb művelődési osztályának ve­zetője. A megyei bizottság beszá­molója — amelyhez Oláh Gá­bor megyei titkár fűzött szó­beli kiegészítést — az 1967 márciusa óta végzett munká­ról adott számot. Az írásos beszámoló, a szóbeli kiegészí­tés és a határozati javaslat A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott rvz Országos Tervhivatal el­nöke az 1971—75. évekre szó­ló magyar—román tervegyez­tetések befejezéséről tett je­lentést. Az eredményes bu­karesti tárgyalásokról adott tájékoztatást a kormány jó­váhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának megbízott el­nökével közösen terjesztette elő a főváros és környékének általános rendezési tervét, amely Budapest 2000-ig tör­ténő, sokoldalú fejlesztését natározza meg. A főváros ál­talános rendezési tervének végrehajtására a népgazdaság mindenkori teherbíró képes­ségének megfelelően, fo­lyamatosan kerül sor. A kor­mány Budapest és környéke általános rendezési tervét jó­váhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminisz­ter előterjesztését a vállala­tok és szövetkezetek pénzügyi revíziója során megállapított mulasztások bírságolási rend­szerének módosításáról. Az új rendelkezések a ki­szabható bírság felső határát az adóhiány, vagy a jogtala­nul igénybe vett költsígve'ési juttatás egyszeres összegében határozzák meg. Bírság ki­szabását vezetik be olyan ese­tekre is, amikor a vállalat, vagy szövetkezet éves mér­legében (zárszámadásában) a jogszabályok alapján számít- hatónál nagyobb nyereséget mutat ki és ennek alapján a jogosnál magasabb alapokat képez. A rendelet célja a vállalatoknál és szövetkeze­teknél a pénzügyi és gazdál­kodási fegyelem szigorítása A mulasztások önkéntes fel­tárása esetén fizetendő pót­lék mértéke — a bevezetett szigorítás ellenére — nem változik. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Üe-Jcezdfííffek a nrasyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Csütörtökön reggel, a Par­lament épületében megkez­dődtek Tímár Mátyásnak, a Miniszfertanács elnökhelyet­tesének és Alekszander Grlicskovnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökhelyettesének gazdasági tárgyalásai. A megbeszéléseken részt vesz Vályi Péter pénzügymi­niszter. dr. Kovács István, a kohó- és gépipari minisz­ter első helyettese, Nagy Pereme, a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tag­ja és Alekszander Drljacsa jugoszláv külkereskedelmi miniszterhelyettes is. A tanácskozáson a többi között megvizsgáljáik. hogy a két ország milyen módon működhet együtt Magyaror­szág és Jugoszlávia energia­bázisának fejlesztésében. Magyar—román belkereskedelmi vátasztékcsere-megállapodás Szúrd! István belkereske­delmi miniszter vezetésével csütörtökön hazaérkezett Bukarestből a magyar bel­kereskedelmi küldöttség, amely megvitatta a magyar— román belkereskedelmi kap­csolatok további bővítésével kapcsolatos teendőket. A két belkereskedelmi miniszter aláírta az 1971. évi magya: —román választékcsere és belkereskedelmi műszaki­tudományos együttműködési jegyzőkönyvet. Ennek ered­ményeként a két ország ke­reskedelme 1971-ben a tava­lyinál 20 százalékkal több árut cserél közvetlen ÜL egyaránt megállapította, hogy a szabolcsi pedagógusok po­litikai, világnézeti érettsége, közéleti érdeklődése, vala­mint anyagi, szociális és kul­turális helyzete sokai fejlő­dött. Mindehhez, s a korsze­rűbb nevelőmunka feltételei­nek javításához, a közokta- táspolltikai feladatok ered­ményesebb megoldásához a szakszervezet munkája is hozzájárult. A pedagógusok élet- és munkakörülményeivel is je­lentőségéhez mérten foglal­koztak a küldöttközgyűlésen. Szóltak arról az ellentétről, amely a növekvő követelmé­nyek és a pedagógusok társa­dalmi, anyagi, erkölcsi meg­becsülése között jelenleg még tapasztalható. Az országos összehasonlítás szerint a me­gyében a pedagógusok anya­gi elismerésének egyes mu­tatói szinte minden esetben az utolsó helyen állnak. Sza­bolcs-Szatmár alacsonyabb alapról indult, mint más me­gyék, s a viszonylagos elma­radást nehéz lesz behozni, mert közben a többi megye is előbbre lép. A megyén belüli helyzet mindezek ellenére év­ről évre kedvezőbb. Különö­sen jól alakult a törzsátlag­bér Nyíregyházán és a járási székhelyeken. A megyei át­lagot viszont rontja, hogy a távoli iárásokban — a mosto­ha ellátottság miatt — még sok képesítés nélküli nevelőt állítanak munkába, akik bé­re közismerten igen ala­csony. A küldöttközgyűlésen iavasolták: az új megyei bi­zottság keresse mee az fil~*é- kes pénzügyi szerveket, kö­zösen vizsgálták meg az 1968 óta bevezetett bérgazdálko­dást. s küszöböljék ki a bér- gazdátkodé szervek helytelen szemléletéből eredő hibákat. A bizottságok minden szin­ten szorgalmazzák a tárgvi és személyi feltételek iavítását. mert ezek nélkül a meglévő nevelési és oktatási színvo­nalkülönbségeket nem lehet megszüntetni. Többek között fontosnak tartják. hogy a mwndijkorhfrtárt elért neve­tőket — akik közül többen még értékes tevékenységet *r£gezh efn én ek — ne ntmrtdí- '■zzzák mtndad'H'i. emlg azt n dobozó nem kéri. Ezzel is rchkkentenl lebegne a kén^sí- tés nélküliek munkába állí­tásával iáró gondokat. Ugyan­akkor hangsúlyozták: több figyelmet kell fordí­tani a képesítés ‘ nél­küli nevelők szociális, szakmai és egyéb problémáik megoldására, hogy a pedagó­guspályát hivatásként vég­zők minél élőbb megtalálják helyüket a tantestületekben. Megyénkben a pedagógu­sok nyolcvan százaléka nőj érthető, hogy hangsúlyt ka­pott a küldöttközgyűlésen s nők politikai, gazdasági, szo­ciális helyzetével való jobb törődés, melyből a szakszer­vezet jelentős részt vállal. A lakáshelyzetről megállapítot­ták,; csak az elmúlt évbem 12# pedagógus kapott kedvezmé­nyes házépítési kölcsönt, s 18 pedagóguslakást vásároltak megyénkben a nevelőknek. \ szakszervezeti központ ki­emelten támogatta a megyét a 140 ezer forintos lakásköl­csönök odaítélésénél, csaknem hatszázan építettek, illetve vásároltak lakást. Nem ilyen kedvező azonban a lakáshely­zet a megyeszékhelyen, ahol évről évre mind több pedagó­gus vár lakásra. Az új lakás- elosztási és -építési rendszer lehetőségei alapján szorgal­mazni fogják a pedagógusok lakásigényeinek megfelelő el­bírálását, részvételüket a kü­lönböző lakásakciókban. Az elfogadott határozat szerint fiatal és nyugdíjas pedagógu­soknak lakásépítési akciót szerveznek, de tevékenyen se­gíteni kívánták az alsó és kö­zépfokú intézményekben dol­gozó városi és községbe!’ la­kásigények kielégítését is. Nyíregyházán nyugdíjas pe­dagógusok házát építenék meg a tervek szerint. A nedagógusok mnnkakcV rülményeit is iavítaui szük­séges. Kulturáltabbá kelt tenni az iskolák, intézmények nevelőtestületi szobáit, öltöz­ködési. mosdási. pihenési lehe+őréget biztosítani szá­mukra. ahol a szünetek­ben. a szabad érákban a tanítás5 :dőn túl is dol­gozhatnák, felkészülhetnek a további munkára. A vitában felszólalt Péter F.rnfi VYiUor 0’’ürc*V4 Hr ”áth Miklós. Megválasztották az új megyei bizottságot, mely­nek titkára isrrtt Otth Gábor lett. Szavazással választották mest a rrri n’rVr-s —re­zet fy fc-onwr-ssznsán és az SZMT küldöttértrk^l-ttAn a meeve neda"ógusait képvise­lő küldötteket fP. ot

Next

/
Thumbnails
Contents