Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
I «TM 1TF* iw WACVARAtie'THfl iSn feSruür it Kii S fskérdés a szai»Ta§M:irlia>íeiByé§7Íés fejlesztése A IV. ötéves terv mezőgazdasági feladatai közül kiemelt szerepet kap a következő esztendőkben az állattenyésztés fejlesztése, ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés. Közvetett és közvetlen haszna olyan jelentőségű a szarvasmarhának, amit más állatfajta meg sem közelít. A teljesség nélkül, csupán felsorolásszerűen: A húsa és a tej, tejtermék elsőrendű népélelmezési cikkek, a bőre fontos ipari nyersanyag. A rét, legelő hozama, a helyben termelhető tömegtakarmányok elsősorban a szarvasmarhatenyésztésben értékesülnek legjobban. A szántóföldi termelésre való visszahatása is legjelentősebb, hiszen a legnagyobb tömegű istállótrágyát ez az állatfaj szolgáltatja. Mindezek a lehetőségek jól találkoznak a IV. ötéves terv életszínvonal-növelési célkitűzéseivel, amikor is a húspiacon is el akarjuk érni a kereslet—kínálat egyensúlyát. E jelentős témakörrel kerestük fel dr. Szkita Józsefet, az állattenyésztési felügyelőség igazgatóját, hogy ismertesse a szarvasmarhatenyésztési program főbb vonásait. Szakszerű elhelyezés A IV. ötéves tervben a szarvasmarha-állományt ' úgy kell 5 százalékkal növelni, hogy az egyre fokozódó húsigényeket közben kielégítsük. A tehénállományt Például 10 százalékkal növeljük a tenyésztés jobb megalapozása miatt. A nagyüzemekben az összlétszámot 23 százalékkal, a tehenek arányát pedig 36 százalékkal növeljük. Ez többek között megyénkben nzt jelenti, hogy évente 1200— 1300 darabbal gyarapítjuk a termelőszövetkezetek tehén- állományát. A célkitűzések megvalósításának azonban több feltétele van. Első helyre kívánkozik a szakszerű elhelyezés. Közismert, hogy hiába van jó állomány, takarmány, szakember, ha a követelményeknek nem megfelelőek az istállók, a takarmány-előkészítő és egyéb járulékos épületek Ezt a meg ve verése idejében felismerte és már az elmúlt években megkezd ük a szakosított telepek építését. Huszonhat korszerű telepet létesítenek a termelő- szövetkezetek. Ebből hat darab az idén, 17 pedig jövőre készül el. A termelőszövetkezetek és az építővállalatok kövessenek el mindent hogy ezek az építkezések 1 napot se késsenek. Csak mást ne említsünk, az érintett 26 szövetkezetben jelenleg 2400 liter tehenenként az éves tejhozam, a szakosított telepeinken pádig már 1973-ban 3250 litert kell produkálni. Ennek első feltétele az épületek idejében való jó elkészítése. A drága épületekbe csak jó minőségű állományt szabad, bekötni. A követeimé nyéknek az itt tenyésztett keresztezett fajták jelentős hányada nem felel meg. Ezért a felügyelőség szervezi az ország más tájairól a jó minőségű üszők ide szárítását továbbá a mesterséges megtermékenyítés célszerű irányításával is segítik ezt a javító munkát. Kiemelten foglalkozik a felügyelőség az árvíz sújtotta területek állattenyésztésének fellendítésével. A minőségi csere összeírást 29 községben már be is fejezték. Az itt lévő 21 termelőszövetkezet 555 darab, a háztáji gazdaságok pedig 1024 darab jó fajtájú vemhes üszőt igényeltek. Az Állatforgalmi Vállalat is indít egy hizlalási akciót, amivel elősegíti az árvíz sújtotta terület szarvasmarha állományának növelését. A szervezési, szaktanácsadási segítségen túl jelentős állami támogatást is élveznek azok a tenyésztők, akik fejlesztik állományukat. Például a termelőszövetkezet minden saját ellésű borjú után 2000 forintot kap. Elő- hasú üszőnél 4500 forintot, ha a tehenek átlaglétszáma növekszik, akkor darabonkén 5 ezer forintot kapnak. A háztáji gazdaságok, szakszövetkezeti tagok és egyéb kistenyésztők, ha vemhes üszőt állítanak tenyésztésbe és 4 évi tartást vállalnak. 8 ezer forint állami támogatást kapnak. Rét*, legelőjavítás Az ország más tájairól ide hozandó üszők igényesebbek, mint az eddig itt tenyésztett fajták. Ez az intenzív fajta külterjes tartási mód esetén nagyon megbünteti a gazdáját. Jobb takarmányt, szakszerűbb gondozást kíván. Megyénkben — különösen a szatmár-beregi tájon — legnagyobb tartalékunk a rét és legelőben van. Máris intézkedés történt, hogy az árvizes területen kipusztult 3000 hold legelőt jobb minőségben újratelepítsék, 500 hold elzsombékosodott területet pedig feljavítsanak. E munkákra is jelentős állami támogatást kapnak a szövetkezetek. Minden gazdaságban keresni kell — a rét-, legelőjaví- táson túl — melyik az a tömegtakarmány, amiből a legtöbb tápanyagot tudják megtermelni a szarvasmarhák részére. Nehéz feladat, de jó lenne elérni, hogy az abraktakarmányt is helyben termeljék meg a szövetkezetek. Az intenzív állattenyésztő gazdaságokban érdemes megvizsgálni a vetésszerkezetet és ha szükséges, a takarmánytermelés javára módosítani. Természetesen első feladat az egységnyi területről többet lehozni és ennek kihasználása után növelni a termőfelületet. Kevés a szakember A hagyományos istállókban az apáról fiúra maradó módszerekkel is el lehetett boldogulni, de a mechanizált épületekben, a takarmánykeverő gépek, a fejőgépek világában már az egyszerű tapasztalat kevés. Szükség van felső-, közép- és szakmunkás szintű tenyésztőikre. Sajnos a tapasztalatok nem a legjobbak. A most épülő szakosított telepeknek 3 helyen van mérnök vezetője. Tizenegy szövetkezetben szinte szóba sem jött, hogy ki fogja majd irányítani ezt a drága komplexumot. Pedig két év gyorsan eltelik. A felső- és középkáder-ellátás 25 százalékos jelenleg. A szakmunkás-ellátottság még ennél is rosszabb, mindössze 15 százalékos. Még valamit lehet pótolni, de nagyon sürgősen cselekedni kell, mert milliók foroghatnak kockán a hozzá nem értés miatt. Nemcsak a szakosított telepeken van szükség szakemberekre, hiszen megyei szinten is több mint 400 literrel kell növelni az egy tehénre jutó évi tejhozamot a IV. ötéves terv idején. Cs. B METSZIK A GYÜMÖLCSFÁKAT. A kedvező időjárást kihasználva megyénk termelőszövetkezeteiben állami gazdaságaiban megkezdték az almafák metszését A máriapócsi Zöld Mező Terme!őszövet- kezetuen ezt a munkát 83 ’ hold almáskertben végzik a metszőbr i gá dók. Elek Emil felvétele A könyvhónap könyvei Február minden esztendőben a mezőgazdasági könyvek hónapja. Olyan már ez a hagyomány, akár a számvetés: az eddig elért eredmények számbavétele, s felkészülés a jövőre, hogy a szaktudás segítségével még nagyobb termést takarítsunk be. Ezt segítik elő ugyanis a mezőgazdasági szakkönyvek. Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot Sárközy Péter Szemtől szembe Amerika mezőgazdaságával című könyve, amely egy küldöttség ta- nulmányútjáról ad vázlatos képet. Horn-Dohy új könyve pedig a világ szarvasmarhafajtáinak értékesítéséről és nemesítéséről szól. A könyv egyedülálló fotóanyagot is közöl. Az uborkatermesztésről Balázs és Fliusz könyve, a gom- bagyűitésről Galambos Kálmán kiskátéja ad hasznos tanácsokat a termelőknek. Molnár László a jövedelmező háztáji állattartásról írt könyvében a korszerű fajták tartásáról ad tájékoztatást. Külön említést érdemel a Magyar mezőgazdaság képekben című kiadvány, amelyet Horváth Sándor szerkesztett. Nemzetközi vonatkozásban is úttörő vállalkozású a I Te- zőgazdasági Kiadónak a vízgazdálkodási lexikon megjelentetése. Eddig ilyen munka sehol a világon nem jelent meg. Felsorolásképpen még néhány érdekes könyv- napi újdonság: Salamon— Hanson amerikai szerzők könyve a mezőgazdasági kutatás elméleti és gyakorlati problémáiról, Jeszenszky: Gyümölcsfák metszése és Tomay: Gábonaipari kézikönyv BURGONYA — MAGRÖL. A Nyíregyház Agrotechnikai Kutató Intézet üvegházaiban évente másfél millió burgomyamagot vetnek el, hogy biztosítsák a fajtafenntartó és az új fajtákat is hozó nemesítés folytonosságát. Az örökösen gumóról szaporított burgonya ugyanis idővel „összeszokik a földdel”, megbarátkozik a fertőző vírusokkal, állandóan érzékenyebbé válik a burgonyabetegségek iránt Ezért szükséges örökösen friss, ellenálló törzsek kánevedése, mert a jó keresztezések csak ilyen, magiról nevelt „szűz" burgonyatövekkel valósíthatók meg. A burgonya magva körülbelül olyan apa*ó, mint a mákszem. A kutatóintézetben felhasználtak között vannak dél-amerikai, úgynevezett „vad”-fajták is, valamint a hasonlókból, a baráti országokból kapott keresztezett fajták magvai. Az említett másfél millióból mindössze körülbelül száz-százhúszezer éli túl azokat a mesterséges, ember által végzett fertőzéseket, amelyeknek kiteszik a felnövekvő palántákat A többi elpusztul, vagy megsemmisítik. Képünkön: Molnár Jánoshé és Jászai Éva szakmunkások burgonyamagot vetnek az előkészített kis fatálcák talajába. Hammel József fei». Ä vírusok rejtelmei i. A nagy farkaskutya és a zsebben is „szabadon mozgó” pincsi ugyanazon állatfajhoz tartozik. Ebben és még sok más esetben is a méreteknek nincs különösebb íe- lentőségük. A méret igen iontos Más a helyzet a vírusokkal — számos emberi, állati és növénvbetegség okozóival. A vírusok csak elektronmikroszkóp alatt láthatók, mivel ez a műszer 5—10—100—200 ezerszeresen is képes nagyítani. Itt már igen nagy jelentősége van a méreteknek — a vírusok nagysága alapján például eldönthető: élnek-e vagy már elpusztultak. Minden sejt rendelkevk megfelelő sejtfallal. vagy sejthártyával, amely védi sejt belső részeit és szabályozza az életképes sejt. illetve környezete közötti anyagcserét. A seitfal legkiS' bb vastagsága a milliméter tízmilliomod részére tehető — azaz nem létezhet kisebb átmérőjű élő szervezet, mint 20 millimikron. Ezenkívül még a legkisebb élő szervezet létezéséhez is legalább száz enzimreakció szükséges Ha minden -«vés reakció katalizálásához elegendő lenne egy enzimmolekula lelenléte. az egész rendszer befogadására legalább 40 millimikron átmérőjű re.it- térfogat lenne szükséges. \ biofizikusok szerint a sejt normális működéséhez 'eff- alább 50 -nillimikronnyi iér- fogat szükséges. Ebben a határesetben alig fér el a sejtben 150 aminósav és nuk\ leotid makromolekula — márpedig ezek az anyagok, feltétlenül nélkülözhetetlenek az anyagcsere és a szaporodás biztosításához. Pedig a D. Ivanovszkij által felfedezett dohánymozaik- vírus legnagyobb átmérője 15 millimikron volt, a száj- és körömfájás vírusának legnagyobb mérete viszont 10 millimikron, azaz kétszer kisebb, mint egy élő sejt elképzelhető legkisebb átmérője. Hogyan küzdhető le az ellentmondás. ha a vírusokat élő szervezeteknek tartjuk. „Űlo molekula" Bármely mikrobának, még a legparánvibb, csupán egyetlen sejtből állónak is rendelkeznie kell sejtfallal, azon belül kocsonyás citoplazmá- val és annak összetevőivel. — magképző anyaggal, sőt egy elkülönült sejtmaggal is. Bár egy iiyen sejt térfogata kicsiny, tartalmazza a sejtben végbemenő igen bonyolult fizikai. kémiai és biológiai életfolyamatokhoz szükséges molekulákat. A szermentumok és a katalizátorok szigo"i összehangolásában, szinkronban működnek, rendkívül gyorsan és szigorúan koordinált formában előidézve a szükséges kémiai reakciókat. A vírusok azonban csak ^gy molekulábó állnak. A W. Stenlv 19G3-as Nobel díjas tudós és munkatársai ''1+al írt, „A vírusok és az élet természete” című könyv így kezdődik: „A vírus — a biológia egyik legnagyobb t!t- ka. Élő vagy élettelen — ez a vitatott kérdés, szemmel láthatóan valahol a molekula és az élő szervezet között foglal helyet.” De mit jelent hogy „valahol a molekula és az élő szervezet között?” Sten'y egy másik könyvében a vírusokat élő molekuláknak nevezi. Elvben tehát minden élőlény sejtes felépítésű. De a vírusoknál semmi hasonlót nem észleltek. Sok vírus mérete az élettevékenység folytatására minimálisan szükséges térfogat alatt vaii. Minden élő szervezet okvetlenül tartalmaz kétféle nukleinsa- vat, amelyek a jelenlévő fehérjével együtt nukleoprotei- deket képeznek. Nem így a vírusoknál. A gyermekbénulást okozó vírus és a dohánymozaik például csak ri- toplazmatikus nukleoproteid- ből állnak, a grippe vagy himlő vírusa pedig mag- nukleoproteidből. Sőt még azt is megállapították, hogy a fertőzést maga a nukleinspv váltja ki. Ebben az esetben nem beszélhetünk élő vírusmolekuláról. mivel például a grippe vírusánál a nukiein- sav súlya mindössze az égisz vírusrészecske súlyának 1 százaléka. Sok tudós mégsem akarja megfosztani ezeket a titokzatos, szupermi kroszkó- pikus és hatásukat tekintve mégis olvan fontos vírusokat az „élő” elnevezéstől. M. Gr,Iliin, a biológiai tudományok doktora Korunk mezőgazdasága