Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Wfi temtiMi in. Kff.fr MAryARHR«?7AO 8. oldal MÁTÉSZALKA: Fiatal város gondokkal A megoldás a hetvenes évekre vár A legnagyobb ipari üzem Vasút helyett közúton Bevált a darabáru-szállítás új tormája Kis város — nagy gondok­kal. Ez Mátészalka. Igaz, az új gondokat szívesen vállal­ják — már ami a városi ranggal együtt jár. Mert az, hogy Mátészalka város lett, vagy várossá nyilvánították, az csak a jogi állapot meg­jelölése, A városi tartalmat itt kell megkeresni. Mi lehet ez a városi tar­talom? Az. hogy városi életforma váljon uralkodóvá az egész helységben, élvezzék lakosai az urbanizáció áldásait, ipa­rosodjon — találja meg hely­ben a megélhetését minden­ki. A fejlődés kulcsa: az ipar A várossá válás és az iparosodás Mátészalkán szo­rosan összefügg. Ami kevésbé hat ki az iparra, az a város épületei­nek állapota. 60—70 száza­léknyi lehet az elhasználó­dott, korszerűtlen. Van. ahol egész utcákat kell a közeljö­vőben szanálni. A vízműépítós és a köz­művesítés ennél sokkal job­ban hat az iparosításra. Az építkezés megkezdődött, az érdekelt ipari vá alatok hoz­zájárulnak a költségekhez. E célra -40 millió forintot for­dítanak. A városban 1966-ban 1980 Ír.őri munkahely volt, s ez a szám tavaly 6 ezerre növe­kedett. tehát röpke négy év alatt megháromszorozódott. Hol dolgozik ez a hatezer ember? Nyíregyházán a múlt év januárjában új utazási iro­da alakult. A Magyar Sző­ve, kezetek Utazási Irodájá­nak (COOPTURIST) megyei kirendeltsége már az alaku­lás évében számos bel- és külföldi utat szervezett a szabolcsi termelőszövetkeze­tek, ktsz-ek és ÁFÉSZ-ek dolgozóinak részére. A COOPTURIST munkájának jelentőségét csak növeli az a tény, hogy a résztvevők gazdag szakmai tapasztala­tokat szereztek egy-egy út­juk során. A külföldi utak közül az elmúlt évben a szovjet és a csehszlovák út volt a leg­sikeresebb, ahol az üdülés mellett áruházakat és ven­déglátó egységeket látogattak meg a szabolcsi szakembe­rek, szakmai tudásuk tovább­képzésére. Hasznos volt a bécsi út is, ahol szintén a az ÉRDÉRT mát:'sva'kai te­lepe ezer fővel, de sok dol­gozót foglalkoztat a faipari vállalat, az ISG szálkái gyáregysége, a gépjavító, az almatároló — hogy csak a nagyobbakat említsük. S ezek a közeljövőben mind fejlesztést terveznek, ráadá­sul új üzemek is létesülnek. Háromezer nőnek Az új üzemek közül leg­jelentősebb — pillanatnyilag, mert már építik — a MOM gyáregysége Egy részében a tavasz kezdetén megkezdő­dik a termelés, és a tervidőr szak végére mintegy 1500— 2000 ember fog dolgozni. Ugyancsak a nők foglal­koztatási gondjain segít maid az elképzelések szerint 1973-ban termelni k-T'fő köt- szövő gyár. Ez a 900 mil­liós beruházás alkotná a vá­ros legnagyobb ipari üze­mét. hiszen háromezer mun­kahelyről van szó. Két nagy faipari létesít­mény is készülődőben vari. bár véo-5 döntés még nincs, a sorsukról. Az egyik a fa ipari vállalat rekonstrukció­jával létesülő lakásbútor- gyár lenne, a másik az aj­tók és ablakok gyártására szolgáló asztalosárugyár. Két „problémás” üzem okoz gondot a város vezetői­nek — és természetesen azoknak, akik ezekben az üzemekben dolgoznak. Ez az ISG és a gépjavító. Az ISG gyáregysége eseté­kereskedelmi tapasztalatokon volt a fő hangsúly. A hazai program közül a fürdőváro­sokba szervezett üdülési ak­ció volt a legnépszerűbb. A COOPTURIST megyei kirendellsége működésének egy esztendeje alatt Európa valamennyi országába eljut­tatta a nyírségi szövetkezeti tagokat. Ezt a szép sikert az idén tovább fokozzák, gaz­dagabb programot állítottak össze az elmúlt évinél. Éves tervükben 1971-ben is a szakmai utakon van a hang­súly. számos bel- és külföldi úton gazdagíthatják tudásu­kat a résztvevők. Az utak közül kiemelke­dik a külföldre szervezett üdüléses — szakmai képzés. Egy csoport mi'ánói lá'ogntá- son vesz részt, ahol megte­kintik a ktsz-ek dolgozói az olasz bőripari kiállítást és vásárt is. A lipcsei nemzet­ben olyan súlyosak a gon­dok. hogy a vállalat vezető­sége (fővárosi) és a helyi városi pártbizottság együtt vizsgálja meg, mit kellene tenni. Ne ócska, hanem kor­szerű gépekkel telepítsék be a meglévő üzemcsarnokot, s általában, ne a Pesten fölös­legessé vált technikát küld­jék le a szatmári városba. A gépjavító sem fejlődik kielégítően. Érdekes tárgya­lásokat folytainak a Szer­szám? Ipipari Művekkel, amely meg szeretné vásárolni az üzemet, de erre nem biztos hogy lesz lehetőség. A SZIM lieenctémát szeretne Máté­szalkán megvalósítani, ami rendkívül gyors fejlesztést eredményezne. Lakás, kereskedelem ... Egy rövid á‘' ekintés a gondokról — s látszik, mi­lyen küzdelem folyik ebben a városban a gyors fejlődé­sért Az iparosítással azon­ban sok minden együtt jár. A hatezer ipari dolgozó jó része a környékbeli falvak­ból jár b-e. A köz­lekedést a jelenleginél sokkalta jobban meg kell ol­dani. Lakásokat kell építe­ni. (Az ötéves tervben 500 állami. 600 OTP- és 100 szö­vetkezeti lakás létesül a vá­rosban, 3—4 szintes házak­ban.) A kereskedelmi háló­zatot — amely az utóbbi években nagyot lépett előre — még tovább kell feljesz- terd. , E szívesen vállalt gondok mevo'Mása vár a hetvenes évtizedre. Kun István közi vásárra márciusban utaznak a szövetkezetek dol­gozói a COOPTURIST szer­vezésében. Jelentős helye, foglal el a bulgáriai út Is ahol a tengerparti üdülé közben áruházakat, szaküz leteket néznek meg a sza­bolcsi dolgozók. A szórako­zási lehetőségekben gazdag szófiai program egyik része­ként megtekintik a Bulgária —Magyarország labdarúgó EB-találkozót is. Nagy az érdeklődés a hétvégeken sor­ra kerülő román és csehszlo­vák utakra Is, amire már több jelentkezés is befy'ott. Legutóbb a Csengeri ÁFÉSZ kérte az irodát egy erdélyi körút lebonyolításához. A tervek szerint az idér Szabolcs-Szatmár megyéből 65 utazás közül válogathat­nak a szövetkezetek vezetői dolgozóik részére. (b. d.) A darabáru-szállításban január elsejétől lényeges változás következett be. A darabárus küldemények to­vábbítását a Volán Tröszt vállalataira bízták az ország minden részében, a korábbi MÁV háztól házig szolgálat helyett. Az eltelt néhány hét tapasztalatairól érdeklőd­tünk a Volán 5. számú Vál­lalatnál. Az új forma bevált — ez az általános megállapítás. Főleg a fuvaroztatók érdeké­ben került sor az átszerve­zésre amelyet három lépcső­ben hajtottak tgre. 1970. jú­lius 1-tő1 11 megyében — köztük Szabolcs-Szatmárban — a vasút helyett a szom­szédos megyék között már közvetlenül teherautókkal bonyolították le a szállítást. Szeptember elsejétől az egyik legkorszerűbb szállítá­si formánál, a konténeres szállításnál kapcsolódott be a forgalomba a Volán a MÁV helyett. A harmadik lépcső­ben pedig, január elsejétől véglegesen a Volán-vállala­tokhoz keim, a darabáru- szállt tás. Ezzel együtt átvet­ték a vasúti raktárakat, a MÁV alkalmazásában lévő dolgozókból Is kerültek a Volán állományába. A sza­bolcsi 5. számú vállalatnál például a korábbi 200-as lét­szám helyett 340-re nőtt a darabáru-fuvarozásban fog­lalkoztatottak száma. A szál­lításban résztvevő teherau­tók is gyarapodtak 52-ről 76- ra. A szállítás ilyen változta­tásának egyik előnyei, hogy ahol csak lehet kikapcsolják a vasúti fuvarozást. Nem­csak vasúti kocsikat sza­badítanak fel, hanem a szállítási határidők is rövi­dülnek. hiszen az állomáso­kon való ki- és berakodás helyett a közeli megyékbe — Borsod. Heves és Hajdú megye területére — közvet­lenül Nyíregyházáról viszik teherautókkal a feladott kül­deményeket. A többi, Dunán inneni megyénél is teherau­tókkal bonyolítják le a szál­lítást a társvállalatok közre­működésével. Egyedül a du­nántúli küldeményeket rak­ják vasúti vagonokba. Egybeépül Szombathely és Kőszeg? A Szombathelyről Kőszegre utazók mindössze Lukácshá­za és Kőszeg között halad­nak pár kilométeres beépí­tetlen útszakaszon. Felvető­dik a kérdés, idővel telje­sen összeépül-e Nyugat-Ma- gyarország két történelmi vá­rosa. A feltevést látszik iga­zolni, hogy Kőszeg földrajzi fekvése miatt csakis Szom­bathely irányába fejlődhet. A vasúton szállított meny- nyiság csökkenését a nyír­egyházi állomáson is tapasz­talhatták. hiszen a darab- árus küldeményeknek alig egyharmada érkezik vasúti kocsikon, a múlt évhez vi­szonyítva. amikor naponta 17 vagon körül volt az érkezett kocsik száma. Megyén be­lül körzeti állomások kiala­kításával oldják im° a kül­demények szétosz sát. Nyír­egyházáról, Nyírbátorból, Mátészalkáról, Vásárosna- ménvból és Kisváráéról a darabárus teherautók min­den második nap ei’Ulnak a meg ve valamennyi községé­be. Fehérgyarmaton és Bak- talórántházán ped’g már csak állomási syűitőrak’ára­kat létesítettek — hogy csökkentsek az átrakások számát és gyorsítsák a kül­demények útját —. de ugyanez a sors vár a báto­rt és a naményi körzeti ál­lomásokra is. A fejlődés útja itt te a további gépesítés, hiszen az emelkedő forgalom főképp a rakodásnál jelent többlet- munkái A konténeres szál­lítás például kezdetben aka­dozott, ma már a legnagyobb forgalmazó, a gumigyár igé­nyeit is ki tudják elégíteni. A rakodás könnyítésére há­rom konténer le- és felrakó teherautó beszerzését terve­zik. A MAV-tói átvett elekt­romos emelőtargoncák elég rossz állapotban vannak, ezek pótlására is gondolni kell. (lb) KEDVES VENDÉGE van mostanában Szabolcsnak. A Nagt/kállói Korányi Frigyes Gimnáziumnak, majd a geszterédi művelődési ház­nak. s ugyanez a műsor is­métlődik a jövő héten Má­tészalkán. Egyszerű műsor. Huszonöt Váci Mihály-verset mond el Bodor Tibor, a Madách Szín­ház színművésze. Erről a műsorról azért kell méltató szavakat mon­dani, mert elvarázsolja a hallgatót, vagy ha úgy tet­szik, a nézőt. Mindezt a költőnek egy olyan versével idézi elő a művész, amelynek címe: „Mint a példabeszédben”. Amikor az előadóművész elmondja a címét, még a színpadon áll. De az első strófát már úgy mondja, hogy bemegy a közönség közé: „Én úgy szeretnék né­pem (mesélő emlékezetében) pár szóban megmaradni...” — mondja és a nézőtéren egy pisszenés sem hangzik. Az ELŐADÓMŰVÉSZ már az utolsó sorok között lépe­get: „...Ahogy ma a beszéd­ben (példa- s bölcsességkép­pen). közmondást szoktak bó­logatni.” A nézőtér hátrafordul. Már Lopszéfen: Id SÜ a Petőfi utcán Az italért sorba állók hosz- szát és hullámzását nemcsak a napszak, hanem a vonatok érkezése, indulása is megha­tározza a nyíregyházi állo­más környéki boltoknál, pa­vilonoknál. Legtöbben talán a hajnalban nyitó „hordó” mellett állnak sorba, Íriszen itt csak 4 forint a kimert fel­deci. S habár a „hordó” jel­lege (a Tokaj és Vidéké Kör­zeti Fmsz tulajdona) a bor lenne, a reggeli órákban ki­mondottan a tömény domi­nál. Ha bezár, — és ezt ép­pen nappal teszi — jöhet á kis palackos, drágább féldeci a környéken felsorakozott élelmiszerboltokban és ló- dékban. Nincs megállás, Egymást felváltva, összesen 11 (!) helyen vásárolhatnak italt az állomás környékén. Némelyik élelmiszer-, — sót újságos — bódéban olyan mennyiségű és választékú italkészlet van felhalmozva, hogy alig fér tőle a többi áru. Bor, sör;, pálinka a leg­változatosabb fajtákban és egységekben. Az egyik bódénál mustárt kér a vásárló. Nincs. Egy társaság két tagja bambit kér. Nincs. Pedig a bódé ol­dalán öles betűk hirdetik „Hűsítő” italok: almuska, birslé. meggylé, sárgabarack­lé, őszibaracklé. Egyikből sincs raktáron. A hűsít kérő gondolkodik, aztán megszó­lal: „Egy üveg sört...” ftnth) a légyzűmmőgést ts meg le­hetne hallani. A művész emelt hármon mondja to­vább: „Öreg mondja a fia­talnak (mindenki eltűnődve hallgat): — Igen! E pár szó mily igaz!” És ekkor kezdődik a va­rázslat. Nem volt ennek rendezője. Csak egy kis öt­let. A művész már a kijára­ti ajtó kilincsét fogja, nyit­ja is, úgy mondja melléke­sen, búcsúzóul: „— s egy életen át megfogadja (eszé­be sem jut, nem kutatja), hogy aki a tanácsot adta”. A művész kinyitja a kö­zönség bejárati ajtaját. Min­denki hátrafordul. A 13 so­ros vers utolsó sorát már az előcsarnokból mondja visz- sza, mielőtt bezárná maga után az ajtót. Csak úgy, mellékesen, de életre keltve a költőt: „...hol van már, hol van! — és ki az?” FÉL PERCIG TART, míg a vastaps feldübörög a ma­gához tért közönség tenye­rén. És aki visszajön, aj nem a Madách Színház mű­vésze többé, hanem Váci Mi­hály, akit ez az előadóművész minden este életre kelt. Illetve: megmutatja, hogy «. (gesztelyl) BB BB »aCSXa EURÓPA ORSZÁGAIBA Szakmai továbbképzés — üdüléssel A C00PTOUST Szabolcs Szál már megyei terveiből A költő él Bokányi Dezső Bokányi Dezső 1871. febru­ár 11-én, néhány héttel a francia kommün kitörése előtt született. Ma száz éve. ősei olasz kőfaragók voltak Apja híres kőfaragó volt, ő is az lett. Még nem volt húszéves, amikor már világos szavú szószólója lett szak társa inak. A magyar munkásság első nngv megmozdulásakor. az 1890-es hatalmas tömegtünte­tésen, a kőfaragómunkások élén vitte a zászlót. Az 1893-as kőfaragósztrájk idején ö vezette a tárgyalá­sokat a munkálatokkal Elő­ször állt szemtől szembe a ki’^sákmányoló'tkal: a tekin- télves mesier-kkel A sztrájk győzött, de 6 fekete listára került. Kicsa­varták kezéből a vésőt. A párt hivatalos agitátora lett. Sorsa a továbbiakban a for­radalmárok sorsa: bujkál, le­tartóztatják, majd ismét tart­ja gyújtó beszédeit, nagysze­rű, szuggesztív orgánumával. Nagygyűléseken szerepel. Hangja betölti a Nemzeti Lo­varda vagy a Tattersal ha­talmas helyiségeit. Tíz- és húszezrekhez szól. Szavai be- lemarko’nak a hallgatók ér­zéseibe. lázba hozzák őket A hivatalos Magvaro’-szág nagy szónoka. Apponyi Al­bert gróf, meghallgatva őt. feteóhajtott: „Ha nekem olyan orgánumom lenne, mint ennek a kőmflves’egánvnek!’' Az 1895. május elsejei nagy tüntetésen a munkások dia­dallal lobogtatták az immár hetilapból ideiglenesen napi­lappá lett Népszavát, vörös betűs homlokán Bokányi De­zső főszerkesztő nevével. De jött Bánffy Dezső és vele a munkásüldözés sötét korsza­ka. Az elkobzások, magas pénzbüntetések aláásták a lap helyzetét, újra hetilappá lett Bokányi lemondott a szer­kesztésről. Sajtó alá rendezte a Kommunista Kiáltványt. Mottójának markáns megfo­galmazása: .Világ proletárjai, egyesüljetek!” az ő érdeme. Magyarra fordítja Engels mű­vét: A szocializmus fejődését az utópiától a tudományig. Ez időben csendőrsortüzek- :51 visszhangzanak a mezők, aratósztráikok lángiai lob bánnák mindenütt. Bokánv izzó hangulatú röpiratban szólaltatja meg „Bocskai egy­kori hajdúit, Rákóczi vitéz kurucait”: „Rabszolga, iz­zadj véres verejtéket és fi­zess, amíg megszakadsz, de fogd be a szádat!” — írja. Ezért perbe fogják. Egyévi államfogházra íté­lik. Fogsága alatt meghal egyetlen fia. Csakhamar örökbe fogadja testvére kislá­nyát, akit gyermekeként ne­vel. Az 1905-ben diadalmaskodó orosz forradalom első szószó­lója. 1914 május elsején Bo­kányi nagy beszéde már a világháború véres lángjait festi az égre, ami három hó­nap múlva ki is tör A II. In- ternacionálé összeomlik. Bo­kányi csak titkos szemináriu­mokban hallathatja szavát. De 1917 november 25-én új­ra csak ő köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat. „Ide zarándokoltunk. hogy odalciáltsuk a háború­nak: félre az útból, emberirtó vérpad... Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársaknak... Az utolsó pillanatban ajánljuk a kormánynak, fogadja el az orosz proletariátus feléje nyújtott kezét...’' Az óriás tö­meg tombolva éljenez. Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja. Boká­nyi, féltve a munkásmozga­lom egységét, nem áll közé­jük. De 1919. március 21-én már teljes szívvel, egész te­hetségével a Magyar Tanács- köztársaság szolgálatába lép. Beszédeivel a Vörös Hadsere­get toborozza. És mikor az egyesülési kongresszuson a párt nevét vitatták, ő dönti el a kérdést: „Én a Kommu­nista Kiáltványból tanultam a szocializmust...” A Vörös Hadsereg parancsnokaként részt vesz a dicsőséges északi hadjáratban. 1919. augusztus 22-én elfog­ják, lakását feldúlják. Halál­ra ítélik. A politikai fogoly­csere segítségével Moszkvába kerül. Nagy ünnepléssel fo­gadják. A harmincas években újra a magyar munkássághoz be­szél. Elsötétített szobákban, titkon hallgatják ezrek a le­halkított rádió biztató szavát: Eljön még a második Magyar Tanácsköztársaság! Eljött! De Bokányi Dezsőt a sze­mélyi kultusz tragikus körül­ményei megakadályozták ab­ban, hogy felszabadult hazá­jába visszatérjen. A magyar munkásság nem felejti el nagy szószólóját. Kelen Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents