Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
Wfi temtiMi in. Kff.fr MAryARHR«?7AO 8. oldal MÁTÉSZALKA: Fiatal város gondokkal A megoldás a hetvenes évekre vár A legnagyobb ipari üzem Vasút helyett közúton Bevált a darabáru-szállítás új tormája Kis város — nagy gondokkal. Ez Mátészalka. Igaz, az új gondokat szívesen vállalják — már ami a városi ranggal együtt jár. Mert az, hogy Mátészalka város lett, vagy várossá nyilvánították, az csak a jogi állapot megjelölése, A városi tartalmat itt kell megkeresni. Mi lehet ez a városi tartalom? Az. hogy városi életforma váljon uralkodóvá az egész helységben, élvezzék lakosai az urbanizáció áldásait, iparosodjon — találja meg helyben a megélhetését mindenki. A fejlődés kulcsa: az ipar A várossá válás és az iparosodás Mátészalkán szorosan összefügg. Ami kevésbé hat ki az iparra, az a város épületeinek állapota. 60—70 százaléknyi lehet az elhasználódott, korszerűtlen. Van. ahol egész utcákat kell a közeljövőben szanálni. A vízműépítós és a közművesítés ennél sokkal jobban hat az iparosításra. Az építkezés megkezdődött, az érdekelt ipari vá alatok hozzájárulnak a költségekhez. E célra -40 millió forintot fordítanak. A városban 1966-ban 1980 Ír.őri munkahely volt, s ez a szám tavaly 6 ezerre növekedett. tehát röpke négy év alatt megháromszorozódott. Hol dolgozik ez a hatezer ember? Nyíregyházán a múlt év januárjában új utazási iroda alakult. A Magyar Szőve, kezetek Utazási Irodájának (COOPTURIST) megyei kirendeltsége már az alakulás évében számos bel- és külföldi utat szervezett a szabolcsi termelőszövetkezetek, ktsz-ek és ÁFÉSZ-ek dolgozóinak részére. A COOPTURIST munkájának jelentőségét csak növeli az a tény, hogy a résztvevők gazdag szakmai tapasztalatokat szereztek egy-egy útjuk során. A külföldi utak közül az elmúlt évben a szovjet és a csehszlovák út volt a legsikeresebb, ahol az üdülés mellett áruházakat és vendéglátó egységeket látogattak meg a szabolcsi szakemberek, szakmai tudásuk továbbképzésére. Hasznos volt a bécsi út is, ahol szintén a az ÉRDÉRT mát:'sva'kai telepe ezer fővel, de sok dolgozót foglalkoztat a faipari vállalat, az ISG szálkái gyáregysége, a gépjavító, az almatároló — hogy csak a nagyobbakat említsük. S ezek a közeljövőben mind fejlesztést terveznek, ráadásul új üzemek is létesülnek. Háromezer nőnek Az új üzemek közül legjelentősebb — pillanatnyilag, mert már építik — a MOM gyáregysége Egy részében a tavasz kezdetén megkezdődik a termelés, és a tervidőr szak végére mintegy 1500— 2000 ember fog dolgozni. Ugyancsak a nők foglalkoztatási gondjain segít maid az elképzelések szerint 1973-ban termelni k-T'fő köt- szövő gyár. Ez a 900 milliós beruházás alkotná a város legnagyobb ipari üzemét. hiszen háromezer munkahelyről van szó. Két nagy faipari létesítmény is készülődőben vari. bár véo-5 döntés még nincs, a sorsukról. Az egyik a fa ipari vállalat rekonstrukciójával létesülő lakásbútor- gyár lenne, a másik az ajtók és ablakok gyártására szolgáló asztalosárugyár. Két „problémás” üzem okoz gondot a város vezetőinek — és természetesen azoknak, akik ezekben az üzemekben dolgoznak. Ez az ISG és a gépjavító. Az ISG gyáregysége esetékereskedelmi tapasztalatokon volt a fő hangsúly. A hazai program közül a fürdővárosokba szervezett üdülési akció volt a legnépszerűbb. A COOPTURIST megyei kirendellsége működésének egy esztendeje alatt Európa valamennyi országába eljuttatta a nyírségi szövetkezeti tagokat. Ezt a szép sikert az idén tovább fokozzák, gazdagabb programot állítottak össze az elmúlt évinél. Éves tervükben 1971-ben is a szakmai utakon van a hangsúly. számos bel- és külföldi úton gazdagíthatják tudásukat a résztvevők. Az utak közül kiemelkedik a külföldre szervezett üdüléses — szakmai képzés. Egy csoport mi'ánói lá'ogntá- son vesz részt, ahol megtekintik a ktsz-ek dolgozói az olasz bőripari kiállítást és vásárt is. A lipcsei nemzetben olyan súlyosak a gondok. hogy a vállalat vezetősége (fővárosi) és a helyi városi pártbizottság együtt vizsgálja meg, mit kellene tenni. Ne ócska, hanem korszerű gépekkel telepítsék be a meglévő üzemcsarnokot, s általában, ne a Pesten fölöslegessé vált technikát küldjék le a szatmári városba. A gépjavító sem fejlődik kielégítően. Érdekes tárgyalásokat folytainak a Szerszám? Ipipari Művekkel, amely meg szeretné vásárolni az üzemet, de erre nem biztos hogy lesz lehetőség. A SZIM lieenctémát szeretne Mátészalkán megvalósítani, ami rendkívül gyors fejlesztést eredményezne. Lakás, kereskedelem ... Egy rövid á‘' ekintés a gondokról — s látszik, milyen küzdelem folyik ebben a városban a gyors fejlődésért Az iparosítással azonban sok minden együtt jár. A hatezer ipari dolgozó jó része a környékbeli falvakból jár b-e. A közlekedést a jelenleginél sokkalta jobban meg kell oldani. Lakásokat kell építeni. (Az ötéves tervben 500 állami. 600 OTP- és 100 szövetkezeti lakás létesül a városban, 3—4 szintes házakban.) A kereskedelmi hálózatot — amely az utóbbi években nagyot lépett előre — még tovább kell feljesz- terd. , E szívesen vállalt gondok mevo'Mása vár a hetvenes évtizedre. Kun István közi vásárra márciusban utaznak a szövetkezetek dolgozói a COOPTURIST szervezésében. Jelentős helye, foglal el a bulgáriai út Is ahol a tengerparti üdülé közben áruházakat, szaküz leteket néznek meg a szabolcsi dolgozók. A szórakozási lehetőségekben gazdag szófiai program egyik részeként megtekintik a Bulgária —Magyarország labdarúgó EB-találkozót is. Nagy az érdeklődés a hétvégeken sorra kerülő román és csehszlovák utakra Is, amire már több jelentkezés is befy'ott. Legutóbb a Csengeri ÁFÉSZ kérte az irodát egy erdélyi körút lebonyolításához. A tervek szerint az idér Szabolcs-Szatmár megyéből 65 utazás közül válogathatnak a szövetkezetek vezetői dolgozóik részére. (b. d.) A darabáru-szállításban január elsejétől lényeges változás következett be. A darabárus küldemények továbbítását a Volán Tröszt vállalataira bízták az ország minden részében, a korábbi MÁV háztól házig szolgálat helyett. Az eltelt néhány hét tapasztalatairól érdeklődtünk a Volán 5. számú Vállalatnál. Az új forma bevált — ez az általános megállapítás. Főleg a fuvaroztatók érdekében került sor az átszervezésre amelyet három lépcsőben hajtottak tgre. 1970. július 1-tő1 11 megyében — köztük Szabolcs-Szatmárban — a vasút helyett a szomszédos megyék között már közvetlenül teherautókkal bonyolították le a szállítást. Szeptember elsejétől az egyik legkorszerűbb szállítási formánál, a konténeres szállításnál kapcsolódott be a forgalomba a Volán a MÁV helyett. A harmadik lépcsőben pedig, január elsejétől véglegesen a Volán-vállalatokhoz keim, a darabáru- szállt tás. Ezzel együtt átvették a vasúti raktárakat, a MÁV alkalmazásában lévő dolgozókból Is kerültek a Volán állományába. A szabolcsi 5. számú vállalatnál például a korábbi 200-as létszám helyett 340-re nőtt a darabáru-fuvarozásban foglalkoztatottak száma. A szállításban résztvevő teherautók is gyarapodtak 52-ről 76- ra. A szállítás ilyen változtatásának egyik előnyei, hogy ahol csak lehet kikapcsolják a vasúti fuvarozást. Nemcsak vasúti kocsikat szabadítanak fel, hanem a szállítási határidők is rövidülnek. hiszen az állomásokon való ki- és berakodás helyett a közeli megyékbe — Borsod. Heves és Hajdú megye területére — közvetlenül Nyíregyházáról viszik teherautókkal a feladott küldeményeket. A többi, Dunán inneni megyénél is teherautókkal bonyolítják le a szállítást a társvállalatok közreműködésével. Egyedül a dunántúli küldeményeket rakják vasúti vagonokba. Egybeépül Szombathely és Kőszeg? A Szombathelyről Kőszegre utazók mindössze Lukácsháza és Kőszeg között haladnak pár kilométeres beépítetlen útszakaszon. Felvetődik a kérdés, idővel teljesen összeépül-e Nyugat-Ma- gyarország két történelmi városa. A feltevést látszik igazolni, hogy Kőszeg földrajzi fekvése miatt csakis Szombathely irányába fejlődhet. A vasúton szállított meny- nyiság csökkenését a nyíregyházi állomáson is tapasztalhatták. hiszen a darab- árus küldeményeknek alig egyharmada érkezik vasúti kocsikon, a múlt évhez viszonyítva. amikor naponta 17 vagon körül volt az érkezett kocsik száma. Megyén belül körzeti állomások kialakításával oldják im° a küldemények szétosz sát. Nyíregyházáról, Nyírbátorból, Mátészalkáról, Vásárosna- ménvból és Kisváráéról a darabárus teherautók minden második nap ei’Ulnak a meg ve valamennyi községébe. Fehérgyarmaton és Bak- talórántházán ped’g már csak állomási syűitőrak’árakat létesítettek — hogy csökkentsek az átrakások számát és gyorsítsák a küldemények útját —. de ugyanez a sors vár a bátort és a naményi körzeti állomásokra is. A fejlődés útja itt te a további gépesítés, hiszen az emelkedő forgalom főképp a rakodásnál jelent többlet- munkái A konténeres szállítás például kezdetben akadozott, ma már a legnagyobb forgalmazó, a gumigyár igényeit is ki tudják elégíteni. A rakodás könnyítésére három konténer le- és felrakó teherautó beszerzését tervezik. A MAV-tói átvett elektromos emelőtargoncák elég rossz állapotban vannak, ezek pótlására is gondolni kell. (lb) KEDVES VENDÉGE van mostanában Szabolcsnak. A Nagt/kállói Korányi Frigyes Gimnáziumnak, majd a geszterédi művelődési háznak. s ugyanez a műsor ismétlődik a jövő héten Mátészalkán. Egyszerű műsor. Huszonöt Váci Mihály-verset mond el Bodor Tibor, a Madách Színház színművésze. Erről a műsorról azért kell méltató szavakat mondani, mert elvarázsolja a hallgatót, vagy ha úgy tetszik, a nézőt. Mindezt a költőnek egy olyan versével idézi elő a művész, amelynek címe: „Mint a példabeszédben”. Amikor az előadóművész elmondja a címét, még a színpadon áll. De az első strófát már úgy mondja, hogy bemegy a közönség közé: „Én úgy szeretnék népem (mesélő emlékezetében) pár szóban megmaradni...” — mondja és a nézőtéren egy pisszenés sem hangzik. Az ELŐADÓMŰVÉSZ már az utolsó sorok között lépeget: „...Ahogy ma a beszédben (példa- s bölcsességképpen). közmondást szoktak bólogatni.” A nézőtér hátrafordul. Már Lopszéfen: Id SÜ a Petőfi utcán Az italért sorba állók hosz- szát és hullámzását nemcsak a napszak, hanem a vonatok érkezése, indulása is meghatározza a nyíregyházi állomás környéki boltoknál, pavilonoknál. Legtöbben talán a hajnalban nyitó „hordó” mellett állnak sorba, Íriszen itt csak 4 forint a kimert feldeci. S habár a „hordó” jellege (a Tokaj és Vidéké Körzeti Fmsz tulajdona) a bor lenne, a reggeli órákban kimondottan a tömény dominál. Ha bezár, — és ezt éppen nappal teszi — jöhet á kis palackos, drágább féldeci a környéken felsorakozott élelmiszerboltokban és ló- dékban. Nincs megállás, Egymást felváltva, összesen 11 (!) helyen vásárolhatnak italt az állomás környékén. Némelyik élelmiszer-, — sót újságos — bódéban olyan mennyiségű és választékú italkészlet van felhalmozva, hogy alig fér tőle a többi áru. Bor, sör;, pálinka a legváltozatosabb fajtákban és egységekben. Az egyik bódénál mustárt kér a vásárló. Nincs. Egy társaság két tagja bambit kér. Nincs. Pedig a bódé oldalán öles betűk hirdetik „Hűsítő” italok: almuska, birslé. meggylé, sárgabaracklé, őszibaracklé. Egyikből sincs raktáron. A hűsít kérő gondolkodik, aztán megszólal: „Egy üveg sört...” ftnth) a légyzűmmőgést ts meg lehetne hallani. A művész emelt hármon mondja tovább: „Öreg mondja a fiatalnak (mindenki eltűnődve hallgat): — Igen! E pár szó mily igaz!” És ekkor kezdődik a varázslat. Nem volt ennek rendezője. Csak egy kis ötlet. A művész már a kijárati ajtó kilincsét fogja, nyitja is, úgy mondja mellékesen, búcsúzóul: „— s egy életen át megfogadja (eszébe sem jut, nem kutatja), hogy aki a tanácsot adta”. A művész kinyitja a közönség bejárati ajtaját. Mindenki hátrafordul. A 13 soros vers utolsó sorát már az előcsarnokból mondja visz- sza, mielőtt bezárná maga után az ajtót. Csak úgy, mellékesen, de életre keltve a költőt: „...hol van már, hol van! — és ki az?” FÉL PERCIG TART, míg a vastaps feldübörög a magához tért közönség tenyerén. És aki visszajön, aj nem a Madách Színház művésze többé, hanem Váci Mihály, akit ez az előadóművész minden este életre kelt. Illetve: megmutatja, hogy «. (gesztelyl) BB BB »aCSXa EURÓPA ORSZÁGAIBA Szakmai továbbképzés — üdüléssel A C00PTOUST Szabolcs Szál már megyei terveiből A költő él Bokányi Dezső Bokányi Dezső 1871. február 11-én, néhány héttel a francia kommün kitörése előtt született. Ma száz éve. ősei olasz kőfaragók voltak Apja híres kőfaragó volt, ő is az lett. Még nem volt húszéves, amikor már világos szavú szószólója lett szak társa inak. A magyar munkásság első nngv megmozdulásakor. az 1890-es hatalmas tömegtüntetésen, a kőfaragómunkások élén vitte a zászlót. Az 1893-as kőfaragósztrájk idején ö vezette a tárgyalásokat a munkálatokkal Először állt szemtől szembe a ki’^sákmányoló'tkal: a tekin- télves mesier-kkel A sztrájk győzött, de 6 fekete listára került. Kicsavarták kezéből a vésőt. A párt hivatalos agitátora lett. Sorsa a továbbiakban a forradalmárok sorsa: bujkál, letartóztatják, majd ismét tartja gyújtó beszédeit, nagyszerű, szuggesztív orgánumával. Nagygyűléseken szerepel. Hangja betölti a Nemzeti Lovarda vagy a Tattersal hatalmas helyiségeit. Tíz- és húszezrekhez szól. Szavai be- lemarko’nak a hallgatók érzéseibe. lázba hozzák őket A hivatalos Magvaro’-szág nagy szónoka. Apponyi Albert gróf, meghallgatva őt. feteóhajtott: „Ha nekem olyan orgánumom lenne, mint ennek a kőmflves’egánvnek!’' Az 1895. május elsejei nagy tüntetésen a munkások diadallal lobogtatták az immár hetilapból ideiglenesen napilappá lett Népszavát, vörös betűs homlokán Bokányi Dezső főszerkesztő nevével. De jött Bánffy Dezső és vele a munkásüldözés sötét korszaka. Az elkobzások, magas pénzbüntetések aláásták a lap helyzetét, újra hetilappá lett Bokányi lemondott a szerkesztésről. Sajtó alá rendezte a Kommunista Kiáltványt. Mottójának markáns megfogalmazása: .Világ proletárjai, egyesüljetek!” az ő érdeme. Magyarra fordítja Engels művét: A szocializmus fejődését az utópiától a tudományig. Ez időben csendőrsortüzek- :51 visszhangzanak a mezők, aratósztráikok lángiai lob bánnák mindenütt. Bokánv izzó hangulatú röpiratban szólaltatja meg „Bocskai egykori hajdúit, Rákóczi vitéz kurucait”: „Rabszolga, izzadj véres verejtéket és fizess, amíg megszakadsz, de fogd be a szádat!” — írja. Ezért perbe fogják. Egyévi államfogházra ítélik. Fogsága alatt meghal egyetlen fia. Csakhamar örökbe fogadja testvére kislányát, akit gyermekeként nevel. Az 1905-ben diadalmaskodó orosz forradalom első szószólója. 1914 május elsején Bokányi nagy beszéde már a világháború véres lángjait festi az égre, ami három hónap múlva ki is tör A II. In- ternacionálé összeomlik. Bokányi csak titkos szemináriumokban hallathatja szavát. De 1917 november 25-én újra csak ő köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. „Ide zarándokoltunk. hogy odalciáltsuk a háborúnak: félre az útból, emberirtó vérpad... Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársaknak... Az utolsó pillanatban ajánljuk a kormánynak, fogadja el az orosz proletariátus feléje nyújtott kezét...’' Az óriás tömeg tombolva éljenez. Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja. Bokányi, féltve a munkásmozgalom egységét, nem áll közéjük. De 1919. március 21-én már teljes szívvel, egész tehetségével a Magyar Tanács- köztársaság szolgálatába lép. Beszédeivel a Vörös Hadsereget toborozza. És mikor az egyesülési kongresszuson a párt nevét vitatták, ő dönti el a kérdést: „Én a Kommunista Kiáltványból tanultam a szocializmust...” A Vörös Hadsereg parancsnokaként részt vesz a dicsőséges északi hadjáratban. 1919. augusztus 22-én elfogják, lakását feldúlják. Halálra ítélik. A politikai fogolycsere segítségével Moszkvába kerül. Nagy ünnepléssel fogadják. A harmincas években újra a magyar munkássághoz beszél. Elsötétített szobákban, titkon hallgatják ezrek a lehalkított rádió biztató szavát: Eljön még a második Magyar Tanácsköztársaság! Eljött! De Bokányi Dezsőt a személyi kultusz tragikus körülményei megakadályozták abban, hogy felszabadult hazájába visszatérjen. A magyar munkásság nem felejti el nagy szószólóját. Kelen Jolán
