Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
m.ET-MAGYARORSZAO 1971. te/SrvSr ff. t moat i------— BőyüI a fanácsfrgok szerepe A tanácsi bizottságok* és a tanácstagok szerepének növelése szintén fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, ínért ezzel is erősíti tanács- rendszerünk demokratikus vonásait. A bizottságok szervezetében, feladatkörében és működésében az eddigiekhez képest több változás lesz. így tagjai lehetnek nem tanácstagok is. További változás, hogy véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepük mellett feladatukká válik többek között a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind pedig a több ágazat közötti tevékenyséf összehangolása. A tanácsok működési területein más állami és gazdasági szervek is dolgoznak. A törvényjavaslat renaezi a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének elvi kérdéseit. Olyan előírásokat tartalmaz, amelyek biztosítják. hogy az együttműködés valóban hatékony legyen. Természetesen kölcsönös együttműködésről van szó. A tanácsok központi irányításának új szabályozásáról szólva az igazságüffy- miniszter kiemelte: a törvényjavaslat ezt a feladatot ügy kívánja megoldani, nogy a központi irányítás hatékonyabbá váljék. Ennek formái es módszerei a következők: 1. Az országgyűlés irányító szerepe úgy érvényesül elsősorban, hogy törvényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait, alakítja ki szervezeti és működési kereteiket, továbbá biztosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Emellett a törvények végrehajtásánál!: ellenőrzése útján — ide értve az Elnöki Tanács és a kormány beszámoltatását is — őrködik a tanácsokra vonatkozó jogszabályok jó végrehajtásán. 2. Az Elnöki Tanácsnak a tanácsok működése felett alkotmányos felügyeleti jogköre lesz. Az Elnöki Tanács feladata a tanácsok önkormányzati jogainak védelme, törvényben biztosított jogaik tényleges érvény es ül őse feletti őrködés. 3. Kiemelkedő jelentőségű rendelkezés a törvényjavaslatban annak kimondása, hogy a jövőben nemcsak a végrehajtó bizottságok, hanem az egesz tanácsszervezet a kormány irányítása es törvényességi felügyelete alá kerül. E jogkörök ellátásához megfelelő eszközöket is biztosít a törvény. így a kormány: a tanácsok tevékenysége, működése tekintetében általános elvi irányítást gyakorol, fegyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi munkájukat. Ezen túlmenően megsemmisítheti a megyei tanácsok — mint testületek — jogszabályba ütköző vagy a társadalom érdekeit sér.u rendelkezéseit. Ez működésük törvényességének fontos biztosítéka. Hatékony központi irányítás A központi irányítás hatékonyságát szolgálja az is, hogy a Minisztertanács dönt a miniszter és a megyei tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság között keletkezett vitában. A Minisztertanács a törvény által ráruházott feladatkörét a Tanácsi Hivatal közreműködésével látja él. A törvényjavaslat szabás lyozza a miniszterek és a tanácsok kapcsolatát.“ A tanácsi szakigazgatási szerv központi-ágazati irányítását r miniszter nem közvetlenül, hanem a megyei végrehajtó bizottság útján Látja el. Ez a gyakorlatban már néhány éve így történik. A * an ácsok hatáskörének növelése a demokratizmus szélesítése, az önállóság nem fogható fel, mint mindentől és mindenkitől való függetlenség. A központi vezetést és a helyi önállóságot csakis egymástól elválaszthatatlan egységben szabad értelmezni é< gyakorolni — úgy. hogy az egyik segítse a másik helyes érvényesülését, társadalmunkban ennek minden feltétele adott. Rajtunk múlik, hogy e feltételekkel az egész társadalom érdekében maximálisan éljünk. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — a soron következő általános választások napján lép hatályba. — Lesznek olyan rendelkezések, amelyek a törvény erejénél fogva rögtön megvalósulnak. Számos rendelkezés azonban csak fokozatosan valósítható meg. Ilyenek pl. az államigazgatás egységesebbé tételének feladatai, a hatósági jogkörök további decentralizálása a helyi tanácsokhoz, vagy a megnövelt tanácsi ö~- állóság mind nagyobb érvényesülése, stb. világos, hóm- a lakáskerdést, a közműve^ sítést, a művelődésügyi, egészségügyi és más feladatokat nem lehet egy csapásra minden igényt kielégítően megoldani. Ugyanakkor nem szabad mindent csak felülről vagy a távoli jövőtől várni, mert az ésszerű helyi megoldások keresése és megtalálása, a jó kezdeményezések felkarolása és összefogott erővel való megoldása a tanácsoknak és a lakosságnak egyaránt közös érdeke. A tanácsok és szerveik az állampolgárok milliói között dolgoznak. Naponta ezrek és tízezrek fordulnak meg a tanácsoknál ügyes-bajos dolgaik intézése végett. A lelkiismeretes és gyors ügyintézés, az állampolgárok törvényes jogainak védelme egyik leg- hathatósabb módszere a hatóságok és & lakosság jó kapcsolatainak. A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel tér jfcsztem elő a tanácsokra vonatkozó törvényjavaslatot, hogy az abban foglaltak elfogadása jól szolgálja társadalmi céljaink elérését és időt- állóan szabályozza államunk FEHÉR LA (OS: fontos szektorának jövőbeni működését. A törvény jó eszköze lesz jövőnk még sikere sebb építésének és jól segíti elő azoknak a feladatoknak megoldását. amelyeket az MS2ÍMP X. kongresszusának határozatai állítottak mindannyiunk elé. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa ír- ország törvényei közé. A ineg'aJkota*?’ sxoeisiIista ű 11 améli ütis k nagy IVjlőiles«* elveszti helyi :sapantatatt£ függetlenedik a helyi képviseleti szervektől. A tervezel éppen ezért az ágazati irányítás fenntartása mellett garanciákat nyújt arra, hogy az ne nyomhassa el részben a helyi képviselet tevékenységet^ részben a területi koordináció szükséges követelményeit. A központi direktíváik] csökkentése több „levegőt* biztosít a helyi képviseleti szervek, a tanácsok és, az*-fc végrehajtó bizottságai számára. Úgy is mondhatnám: ez az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy e szervek valódi, s ne csak látszólagos súllyal rendelkezzenek tanácsrendszerünkben. A tanácsok mint u helyi lakosság szocialista önkormányzatai, nem létezhetnék a lakossághoz fűződő állandó és széles kapcsolatok nélkül. Természetesen nem önmagukért a kapcsolatokért, hanem a feladatok lie1 yes megoldása érdekében! A Magyar Népköztársaság országgyűlése az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkotmány elfogadása óta most harmadszor foglalkozik államrendszerünk jelentős alapintézményével, a tanácsokkal. A 20 éves fennállásukat a múlt évben ünnepelt tanácsok alapjában véve eredményes munkát végeztek és végeznek. Politikailag, szervezetileg megerősödtek, tekintélyes, a lakosság érdekeit szolgáló állami szervekké váltak. Ha munkájukban voltak és vannak is hibák, ha fejlődésük nem is volt mindig egyenletes: összességében megoldják a proletárdiktatúra államszervezetében rájuk háruló sokirányú feladatokat. Kifejezői népünk politikai egységének, a munkás-paraszt szövetségnek. Tevékenységük hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez. Tisztelt országgyűlés! Némiképp talán jelkép is, hogy az országgyűlés — mandátumának lejárta előtt utolsó törvényjavaslatként — a tanácsokról szóló javaslatot tárgyalja meg. Az ország- gyűlés az elmúlt 4 évben eredményes jogalkotó tevékenységet végzett, s ennek — úgy gondolom — méltó befejezése lesz a tanácsokról szóló törvényjavaslat megvitatása és elfogadása. Tanácsrendszerünk korszerűsí tésétr a tanácsok és szerveik munkájának továbbfejlesztését szocialista rendszerünk fejlődésének olyan tényezői teszik időszerűvé és szükségessé, amelyek miatt állami életünk egészének továbbfejlesztése napirendre került. Pártunk X. kongresszusa világos és határozott útmutatást adott a tekintetben, hogy az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Állami életünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítsük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát. A 3 évvel ezelőtt bevezeA tanácsi önállóság növelésében kiemelkedőnek tartom — főleg a helyi tanácsoknál — a tanácsi testület jogosítványainak bővítését. Az úgynevezett önkormányzati jogosítványok — mint pl. a rendeletalkotás, a saját szervek létrehozása, a vezetők megválasztása vagy kinevezése, az éves és középtávú tervek, költsegvetes, fejlesztési programok megvalósítása, a saját vagyonnal való gazdálkodás — kizárólag a tanácsot illetik meg. Ezzel növekszik a népképviseleti testületek cselekvőképessége. Ez adja meg a lehetőséget annak, hogy helyi ügyekben helyben döntsenek: ott, ahol a legjobban ismerik ezeket, és azok döntsenek, akiket a döntés leginkább érint. Ez nagyobb lehetőségei nyújt a megalapozott döntésre, a tanácsi tevékenység társadalmi ellenőrzésére, a. hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a feladatok közös megoldására. A demokratikus centraliz- ous differenciáltabb érvénye- úilését segíti elő, hogy az alsó fokú tanács a jövőben ne * a felettes tanácsnak alárendelten működik. A szocialista önkormányzati jelleg ugyanis nem fér össze az öntett gazdaságirányítási reform hatására a tanácsok életében is egészséges folyamat indult meg. A korábbinál nagyobb önállósággal rendelkeznek. Ezen az úton tovább kell haladnunk. A szocializmus teljes felépítése érdekében előttünk álló feladatok megkövetelik az állami szervek, köztük a tanács munkájának hatékonyabbá tételét. Ezért tovább kell növelnünk a tanácsok önállóságát és felelősségét. Szervezetüket és munkájukat jobban hozzá kell igazítanunk a szocialista építés, a dolgozó nép növekvő igényeihez, a hazai sajátosságokhoz és a helyi állami szervek munkája iránt támasztott nagyobb követelményekhez. A törvény szövege és indokolása világosán megjelöli a tanácsrendszer továbbfejlesztésének irányát. A tanácsi tevékenység gyakorlásának alapja, hogy népképviseleti, tehát a választók által közvetlenül, a fővárosi és a megyei tanácsok esetében pedig közvetetten választott szervek. A választójogi törvény módosítását a tiszteit országgyűlés egyik korábbi ülésén fogadta el. Ez a törvény jelentősen korszerűsítette képviseled rendszerünket. Ennek megfelelően most jelentős mértékben bővítjük a tanácsoknak, mint népképviseleti — önkormányzati szerveknek a hatáskörét. A népképviseleti szervek a képviseleti demokrácia alap- intézményei. Jelenlegi körülményeink között a szocialista demokrácia fejlesztésének elsődleges módja a képviseleti demokrácia es a testületek hatáskörének szélesítése. Ahol azonban erre mód van, jobban élünk a közvetlen demokrácia intézményeivel is. Ezért helyeseljük például a községekben a lakosságot ériijtő fontos kérdések megvitatására falugyűlések összehívását. A népképviseleti szervek egyre inkább érdekképviseleti szervekké is válnak; a lakosság, a választók érdekeit képviselik, s egyeztetik a központi és a helyi érdekeket. kormányzat felülről történő utasítgatásával. Valamennyi tanács tehát önálló, ugyanakkor irányításuk, amelyre természetesen továbbra is szükség van, elsősorban jogszabályok útján történik. A törvénytervezet jelentős lehetőséget és biztosítékot nyújt a tanácsi önállóság növelésére. Az önállóság növelése természetesen ogyet jelent a hatáskörök további decentralizáláséval. A tanácsi szervezet, nevezetesen az alsó fokú tanácsok hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetve a település lakosságát érintik, továbbá, amelyek megvalósítása a tanácsi szervek által célszerűen, gazdaságosabban, % a jelenleginél jobban elláthatók. Lényegében az önállóság növekedése tükröződik a ter- vazetnek abban a célkitűzésében is, hogy a tanácsokat mint a területi elv érvénye- s'tőít igyekszik kellő hatáskörrel felruházni. Az útf tervezet a tanácsok hatáskörit ezért megerősíti anmS értekében, hogy az ágazati ír ilesztési elképzeléseket helyileg, területileg is összehangoljuk. A tervezet jelentős e»akö «őket biztosít a továbbiakban is a központi ágazati szervek irányító munkájához. Vigyáz azonban arra, hogy az ágazati irányítással ne teremtsünk egy olyan bürokratikusán centralizált apparátust, amely A társadalmi kapcsolatok fejlesztése sokoldalú feladat. Mindenekelőtt azi igény li, hogy a tanácsok hallgassák meg a lakosság véleményét, ' javaslatait. Vegyék azokat figyelembe és vonják be az állampolgárokat a helyi feladatok megoldásába. E munkában a tanácsok a jövőben fokozottabban támaszkodjanak a Hazafias Népfront helyi bizottságaira. Vonják be azokat programjaik kidolgozásába és megvalósításába, kérjék ki véleményüket a lakosságot érintő döntések meghozatala előtt. Úgy a nalckor a népfrontbizottságok segítsék jobban a tanácsok munkáját: a szó legnemesebb értelmében váljanak a tanácsok tömegpolitikai támaszaivá! Ezt természetesen nem szabad úgy leegyszerűsíteni, hogy* a tanácsok es,alt az állami munkát végezzék, a népfrontbizottságok pedig a társadalmi kapcsolatokat szervezzék. A tanácsok munkájában — az államélet egészével összefüggésben — most a szocialista demokratizmus fejlesztése, szélesítése a feladat. A tanácsok szocialista önkormányzatként való felfogása természetesen nem jelentheti azt, hogy csak a helyi kérdések sorolhatók feladataik közé. A tanácsok állami szervek is: mint a szocialista állam helyi szerveinek. részt kell vállalniuk az összes állami feladat végrehajtásából. azokat helyileg államigazgatási úton kell megoldaniuk. Éppen ezért a tanácsok tevékenységében biztosítani kell a szükséges centralizmust, az összállami érdek feltétlen érvényesítését Í6. A tanácsok önállóságának növelése csak úgy válhat érdemivé, ha egyidejűleg fokozódik központi irányításuk hatékonysága, s a fő kérdésekben érvényesül az egységes állami politika. E két követelmény kiegészíti egymást. A központi irányítás ebben az esetben nem lehet részletekbe menő. aprólékos, de érvényesüléséhez garanciális lehetőség szükséges. Ilyenek: 1. A tanacsszervek feladatait, hatáskörét és működését jogszabályi keretek, a legfontosabb kérdésekben törvények és törvényerejű rendeletek .határozzák meg, amelyek kötelezőek a tanácsok számára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányos, a magasabb szintű végrehajtó bizottság, illetői g a Minisztertanács pedig törvényesség? felügyeletet gyakorol tevékenységük felett. 2. Megszűnik a tanácsok úgynevezett „államhatalmi”, illetőleg államigazgatási funkcióinak merev szétválasztásából adódó elkülönített központi irányítás; ez a törvényjavaslat szerint a Minisztertanácshoz összpontosul. Ez korántsem jelent azonban valamiféle operatív, a tanácsok életébe való felesleges beavatkozást. A Minisztertanács is elsősorban normatív rendelkezésekkel irányítja a tanácsok és a végrehajtó bizottságok munkáját E téren még inkább mint az üzemeknél, valóban elvi jellegű irányítás kívánatos: a tapasztalatok általánosítása, elemzése. elvi jellegű ellenőrzés es nem tételes beleszólás. 3. Megmarad, sőt erősödik a miniszterek ágazati felelőssége. A tanácsok önállóságának növelése mellett gondoskodnunk kell arról, hogy a központi ágazati hatáskör egyidejűleg érvényesüljön. Az ágazati feladatok érvényesítéséhez megfelelő keretet, irányítási lehetőséget biztosít a törvényjavaslat. 4. Továbbra is érvényesül a különböző szintű végrehajtó bizottságok között « szervezeti alá- és fölérendeltség, ami megfelelő biztosítékot nyújt a központi elhatározások érvényesítéséhez. 5. A végrehajtó bizottsági titkári funkció képesítéshez kötése és kinevezés útján történő betöltése ugyancsak a központi irányítás érvényesülését, a jogszabályok betartását, az igazgatás szakszerűségének növelését szolgálja. Mindez — úgy gondol«* — teljesen elegendő ahhoz, hogy a tanácsok szervezett rendszerében jól összeegyeztethető legyen, s a gyakorlatban is jól funkcionáljon * tanácsok önkormányzati teltedéből fakadó önállóság ém a tanácsszervek hatékony központi irányítása. i ártalommal me»t5ltcni a kereteket Kedves képviselő elvtársak! Annak érdekében, hogy a te.nácsdemokrácia megszabaduljon ma még meglévé számos formális elemétől, St hogy a tanácsok valóba» szocialista önkormányzatokká, a helyi lakosság hatékonyan működő szerveivé válhassanak, meg kell azokat tölteni kellő tartalommal. Azaz. tovább kell növelnünk önállóságukat — két irányban is. Egyrészt szükséges a hatáskörök további decentralizálása; leadása a- központi szervektől a megyékhez, a fővárosi tanácstól a kerületekhez, s a megyéktől, valamint & most alakuló járási hivataloktól a helyi, leéiát « városi és község! tanácsodhoz. Ez — őszintén szólva — egyelőre még eleg vontatottan halad. Másrészt a feladatok és hatáskörök célszerű decentralizálása, annak alátámasztása a helyi intézkedések hatékonyabbá tétele érdekében ■zükséges az is, hogy a tanácsok az eddiginél jelentősebb faadasági, pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek. A szocialista önkormányzat és a caját hatáskörű gazdálkodás kiszélesítése kölcsönösen feltételezi egymást! Ezt felismerve, a kormány már eddig is jelentős intézkedéseket tett a tanácsok (Folytatás * 3. oldalon) JoSb kapcsolat a oéuíronttai A testületek na«} szerepe A helvi tanács és a ’akosság kapcsolta Szocialista államapparátusunk eredményes munkája el sem képzelhető a dolgozó tömegek aktív közreműködés'», segítsége és ellenőrzése nélkül. Az az elv, hogy a hivatal van a dolgozókért és nem fordítva, csak a szocializmus körülményei között valósulhat meg. Nálunk nem lehetséges a társadalomtól elkülönült attól idegen allamap- parátus. A törvényjavaslat jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a tanácsok és a lakos ság kapcsolata tovább fejlődjön és erősödjön. A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek aktív közreműködése nélkül nem érvényesülhet igazán a tanácsok népképviseleti. önkormányzati jellegi de igazgatási funkciója sem Kétoldalú együttműködés ről van szó ugyanazon óéiból. az egészséges, jól összehangolt munkamegosztás keretében. A tanács természetesen nem veheti át a Hazafias Népfront vagy a tömes*- szervezetek munkáját, min» ahogy azok sem dolgozhatnak a tanács helyett — hangsúlyozta Korom Mihály. Hoa* aáfűzte. hogy a szociálist® demokrácia adta lehetőségek kiaknázása a közéleti tevékenység néni merülhet ki csupán a választásokon való részvételben, A törvényjavaslat számít az állampolgárok és szervezeteik alkotó közreműködésére és kezdeményezéseire. A tanácstörvény megalkotására előterjesztett iavaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit. A választójogi törvény módosításakor követett eljáráshoz hasonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli időpontjára tekintettel a kormány azt javasolja, hogy előzetes alkotmánymódosító törvény-, javaslat előterjesztésétől as, országgyűlés tekintsen el K benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdésébe# foglalt eljárási mód államjogi szempontból alkotmányé# és törvényes. Mindazokból amivel a tő» ényjavaslatot indokoljuk, :övetkpzik az is. hogy ha as trszávgyűlés a javaslatot' rg- atább kétharmados szótöbbséggel törvényerőre emeli, azzal lényegében módosítja e! alkotmány megfelelő rendelkezéseit is.
