Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

fWn 'WAeTAWnTHíT*W «folytatás * 2. oldalról) gazdasági önállóságának nö­velésére. Ezekkel összhang­ban a törvényjavaslat ki­mondja, hogy a tanácsok pénzalapjainak bevételi for­rásait és az azokból való ré­szesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás össze­gét középtávú tervidőszakra költségvetési törvényben kell megállapítani. A tanácsok bevételi forrá­sainak bővítése, saját és meg­osztott bevételeinek növelése lényegében azt jelenti, hogy nagyobbrészt közvetlenül kapják meg azokat az anya­gi eszközöket, amelyekre fel­adataik ellátásához szükségük van. Ezeket eddig állami tá­mogatásként jórészt a költ­ségvetésből kapták. Intézke­dés történt olyan tartós for­rások átengedésére, amelyek lehetővé teszik az önálló gaz­dálkodást. így a működési kiadásokat majdnem teljes egészében, a beruházásokat pedig — a célcsoportos beru­házások kivételével — dön­tően saját és az állam által tartósan, tehát véglegesen át­engedett bevételi források fe­dezhetik. Az állami források (az adók egy részének) átengedése va­lójában nem jelent a költ­ségvetés számára az eddi­giekhez képest többletkiadást. Csupán arról van szó, hogy a költségvetési bevételeknek ezt a részét ezentúl nem központosítjuk, mint ahogy eddig tettük, tehát nem hoz­zuk el a városból, a közsé­Javul a törvényesség, szakszerűség Joggal remélhetjük, hogy a törvény hatályba lépésével a tanácsok hivatali szerveinek munkájában növekedni fog a szakszerűség, gyorsul az ügy­intézés. szilárdul az igazga­tási szervek és az ügyintézők felelőssége. Felvetődhet azonban a kér­dés: ha a tanácsok a lakos­ság érdekeinek szolgálatát tartják legfontosabb felada­tuknak. miként lehetséges, hogy még mindig viszonylag gyakran hallunk lélektelen, bürokratikus ügyintézésről? A választ azzal kezdeném, hogy a tanácsok hatósági te­véken vsége alapjában kielé­gítő, törvényessége szaksze­rűsége minden szinten javul. Ezt bizonyítja a határozatok ellen benyújtott fellebbezé­sek, panaszok viszonylag ala­csony száma, s csökkenő ará­nya. A sajtó, a rádió vagy a televízió azonban egyéb­ként általában helyesen — inkább a hibákat, a bürokra­tikus megnyilvánulásokat tár­ja fel így azután az állam- igazgatás eredményeiről vi­szonylag ritkán esik szó a nyilvánosság előtt. Emellett persze tagadhatat­lan, hogy a hatósági jogal­kalmazás során — ez az al­sóbb szintű államigazgatási szervek munkájának mintegy a fele — előfordul, hogy az eljáró szervek a jogszabályo­kat hibásan, társadalmi ren­deltetésüktől elszakítva al­Parlamenti tudósítónk telefonjelentése Kedvező vélemények Újra nagy jelentőségű tör­vény tervezetét tárgyalják a képviselők, amely az ország minden lakóját érinti. A tanácstörvényről van szó, s a vita. érdeklődés ért­hető, hiszen naponta az ál­lampolgárok tízezrei kerülnek kapcsolatba különböző for­mában a tanácsokkal, He­lyenként sok bírálat is éri a tanácsokat, pontosabban fo­galmazva az egyes ügyintéző­ket: hosszadalmas, a rende­letek betűihez, s nem szelle­méhez igazodik némelyek munkája. Többek között erre is ke­resték a megoldást a Parla­mentben. Pontosan meghatá­rozták a tanács, a végrehajtó bizottság az elnök feladatkö­rét. s külön szóltak a szak- igazgatási szerv munkájáról. A fő cél az, hogy kiküszö­böljék az általános fogalmat, amit gyakran használunk mostanában- „Megyek a ta­nácsra s elintézem. fel­tehetően rövid idő alatt ki­sekből és a megyékből, hogy azután újra visszaadjuk költ­ségvetési támogatásként Más szóval: ezt az oda-vissza utat most, megtakarítjuk. A tanácsok önállóságának növelése természetesen nem öncélú. Mivel az önállóság a tanácsoknál is a cselekvési készség növelésével és az ér­dekeltség fokozásával jár együtt, biztosítani lehet és kell, hogy az eddigieknél na­gyobb gazdasági eredménye­ket érjenek el, mozgósítsa­nak a kiaknázatlan helyi for­rások feltárására, s mind­ezekkel együtt a lakosságnak és a népgazdaság egészének is többet nyújtsanak! A tanácsok és a területü­kön működő gazdasági szer­vezetek között elvileg azon« gazdasági kapcsolat alakul ki, ezzel még jobban előtér­be kerülnek a közös érde­kek. Mindez alapot szolgál­tat ahhoz, hogy a trw ' csők — használják ki a különböző társulásokban, közös üzemek működtetésében, intézmé­nyek szervezésében és fenn­tartásában rejlő lehetősége­ket. Erre az együttműködésre, a különböző forrásokból szár­mazó fejlesztési eszközök összehangolt félhasználásá­ra, a helyi erőforrások foko­zott kiaknázására szükség is van ahhoz, hogy a tanácsok magasabb színvonalon mű­ködhessenek közre a lakosság növekvő igényeinek kielégíté­sében. s eredményesen meg­oldják a 4. ötéves tervből rá­juk háruló feladatokat. kalmazzák, vagy késedelme­sen, nehézkesen intézkednek. Szem elől tévesztik, hogy minden egyes ügy mögött ál­lampolgárok állnak, akik jog­gal várják ügyeik elintézé­sét. Az ilyen — társadalom- politikai céljainkkal ellenté­tes — eljárás természetesen károkat okoz a tanács társa­dalmi kapcsolataiban. alá­ássa az igazgatási szenek munkájához nélkülözhetetlen bizalmat Ezért tanácsainknak különös gondot kell fordíta­niuk az államigazgatási mun­ka hatékonyságának fokozá­sára, a gyors és szakszerű ügyintézésre. A bürofcratízrmia elleni harccal mindenki egyetért, de a bürokrácia megszünte­tése nem csupán hivatali feladat. Hol van bürokrácia és protekcionizmus? Első­sorban olyan területeken, ahol a társadalom szükség­leteit még nein tudjuk ma­radéktalanul kielégíteni. Ha több lakást építünk — már­pedig a negyedik ötéves tervben 400 ezer építését irá­nyoztuk élő és valósítjuk meg — csökkenni fog az e téren a bürokrácia és a pro­tekcionizmus is. Igaz, hogy a lakosság ügyeit in­téző közhivatalnoktól na­gyobb fegyelmet, udvariassá­got, körültekintést várunk és követelünk meg, s ez he­lyes. De pusztán udvarisság- gal nem lehet elintézni a alakulnak azok a tevékeny­ségi körök, amelyekért csak a szakigazgatási szerv, az ;1- letékes osztály, annak elő­adója a felelős és amelyek­kel nem foglalkoznak majd a választott szervek, vezetők. Ezzel párhuzamosan lényege­sen több idő marad arra hogy a végrehajtó bizottsá­gok, a tanácsok, a tanácsta­gok a választóik egészét érin­tő kérdésekkel még elem­zőbben. alaposabban foglal­kozzanak. Lényeges vonósa az új tör­vénynek a helyi tanácsok ön­állóságának növekedése. Sa­ját településüket érintő kér­désekben a testület önállóan dönt és a felsőbb szervek csak egy esetleges törvény­sértés alkalmával szólnak be­le a döntésbe Ez a fokozott önállóság azonban a korábbinál na­gyobb felkészültséget. fele­lősséget kíván, amely egy­aránt vonatkozik az állam­igazgatási és a gazdálkodási, fejlesztési munkára. lakosság ellátását s a szol­gáltatásokat Társadalmilag helyesen fejeződik ki napjainkban az a tanácsi szervezet iránti igény,' hogy az apparátus­ban dolgozó emberek szak­mai ismereteinek színvona­lát növelni kell. Ezt az igényt a tanácsi szakigazga­tás szakmai színvonalának emelését kívánja előmozdíta­ni a kormánynak az a múlt évi határozata, amely elő­írja, hogy a községi, a vá­rosi és a megyei tanácsi végrehajtó . bizottságok tit­kárait meghatározatlan idő­re kell kinevezni és e tiszt­ségeket iól képzett állam­igazgatási szakemberekkel betölteni. Fehér Lajos beszéde to­vábbi részében azokról a ten­nivalókról szólt, amelyek biztosíthatják az új tanács- törvény maradéktalan ér­vényesülését, azt, hogy be­töltse szerepét szocialista államunit fejlesztésében, meghozza azt az eredményt, amelyet joggal vár tőle a közvélemény, a párt és a kormányzat. A tanácsokra vár a feladat, hogy a törvény felhatalma­zása alapján — annak elveit érvényesítve — a helyi igé­nyeknek, \ sajátosságoknak megfelelően tanácsrendelet­ben maguk határozzák meg saiát tevékenységük és szer­veik szervezeti és működési szabályzatát. Az a legfontosabb, hogy a tanácsok éljenek is meginö- vekedett hatáskörükkel, ön­állóságukkal, mert csak így válik a lehetőségből valóság! A Központi Bizottság és a kormány véleménye sze­rint a tanácsokról szóló tör­vényjavaslat telj« mérték­ben megfelel társadalmi fejlődésünk igényein alt, a tanácsok vonatkozásában ér­vényesíti a X. kongresszus­nak az államélet, a szocialis­ta demokrácia fejlesztésére irányuló határozatait. A tör­vény megalkotása nagy elő­relépést jelent szocialista államéletünk fejlődése te­rén. Mindezek alapján a Köz­ponti Bizottság és a kormány nevében a törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek el­fogadásra javaslom. Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter nagy tapssai fogadott beszámolója után vi­ta következett, amelyben fel­szólalt dr. Gonda Győr (Vas), a törvényjavaslat előadója, dr. Trautmann Re­zső (Budapest) Tóth Szil- veszterné (Csongrád), Ben­céik István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára (Haj­dú), Varga Gábomé (Bor­sod, Gariáncz Ignác (Szol­nok), dr. Bodogán János (Veszprém) és dr. Mátay Pál (Fejér) megyei képviselő. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály Igazság­ügy-miniszter válaszolt, majd az országgyűlés elfogadta a tanácsokról szóló törvényja­vaslatot. Az országgyűlés Kállai Gyula zárszavával ért véget A mostani törvényalkotás nagyon jól beillik abba a fo­lyamat oa, amelyről a közel­múltban a pártkongresszus is szólt: „Biztosítani kell, hogy a tanácsok hatáskörébe kerüljön a döntés mindazok­ban a kérdésekben, amelyek­kel kapcsolatos tenni val 'k csak az adott terület, illető­leg település lakosságát érin­tik és amelyeket a jelenlegi­nél jobban csalt a tanácsi szervek oldhatnak meg. A ta­nácsok munkáját. oly módon kell fejleszteni, hogy erősöd­jön mind a népképviselett önkormányzati jellegű, minő pedig államigazgatási funk­ciójuk.” De egyenes folytatá­sa ez a törvényjavaslati vita a választójogi törvénynek és egy sor olyan gazdaságpoliti­kai döntésnek is, amelyek már megalapozták a taná­csok gazdasági önállóságát érdekeltségét a területükön dolgozó üzemek, vállalat k jobb működésében. A Parlament vitájában ak­tívan vesznek részt a sza­Péterlános Szerdán Moszkvába érke­zett Péter János magyar kül­ügyminiszter, hogy a Magyar Népköztársaság hevében alá­írja a tengerek és óceánok feneken és annak altalaiá- ban a nukleáris és más tö­megpusztító fegyverek elhe­lyezésének tilalmáról szóló Szerda este Budapestre ér­kezett Alekszandar Grlicskov a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke. Kíséretében van Nagy Ferenc a szövetségi végre­hajtó tanács tagja, és Alek- szahdar Drljacsa külkereske­delmi miniszterhelyettes. A két országot érintő gazdasági Carapkin bonni szovjet nagykövet, aki hamarosan tá­vozik állomáshelyéről, kedd este, a kancellár által a tisz­teletére adott búcsúvacsorán átadott Brandtnak egy Ko- szigin szovjet kormányfő ál­tal írt levelet. Mint az NSZK tájékoztatási hivatala közölte, a levél tartalmát már a múlt év végén diplo­máciai úton Brandt tudomá­sára hozták. A levelet azon­ban Carapkin csak kedden adta át a kancellárnak, s ugyanakkor határozták el a levél szövegének nyilvános­ságra hozatalát. A levél ígv hangzik: „Őszintén köszönöm jókí­vánságait, amelyeket újév al­kalmából a szovjet kormány­hoz és személyesen hozzám intézett. Államainknak jó okuk van arra, hogy meg­elégedéssel teltintsenek visz- sza az elmúlt hónapok bizo­nyos eseményeire és remé­nyekkel nézzenek az új év elébe. A Moszkvában és Var­sóban aláírt szerződések Európa háború utáni történe­tében fontos szerepet tölte­nek majd be. Hatálybalépé­sük jelentős mértékben fog­ja bővíteni a Szovjetunió és az NSZK, minden európai állam között a békés együtt­működés lehetőségeit A Szovjetunió — mint már ismételten kifejezésre juttat­ta — minden szükséges lé­pést megtesz a megkezdett Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta Le Thanh Nghit a boles! képviselők is. Bár fel­szólalás most nem volt a sokoldalú eszmecsere révén hallatják véleményüket. Hoz­zászóltak a bizottsági ülése­ken is. Bojtár Miklós, a me­zőgazdasági bizottság ülésén — de most a Parlament fo­lyosóján beszélgetésünkkor újra — elsősorban azt emel­te ki: erénye a tanácstör­vénynek, ami a mezőgazda­ságban különösen fontos, re mindig az utolsó percben ad­janak ki részletes rendelke­zéseket. Most olyan lehető­ségeket teremt az új törvény, hogy a helyi kérdésekről a legjobb belátás szerint hely­ben döntenék. Fülöp János, a megyei kép­viselő csoport megbízott el­nöke azt emelte ki; hosszú távú előkészítő munka után jó tervezet került a képvise­lők elé. Azt szeretnék elérni ezzel a törvénnyel, hogy az eddiginél nagyobb legyen a tanácsi munka kulturáltsága. Két további megjegyzése a képviselőnek: az új tanács- törvény az alá- és fölérendelt­séget jobban szabályozza, megfelelő keretek közé szo­rítja; továbbá a tanácselnö­kön kívül a tanácstagoktól 's aktívabb tevékenységet vár­nak. Dan~s József képviselő a helyi tanácsok népképvisele­Moszkvában szerződést, amelyet az ENSZ- közgyűlés 25. ülésszaka ha­gyott jóvá. Az aláírásra csütörtökön kerül sor a három letétemé­nyes ország fővárosában. Moszkvában, Washingtonban és Londonban. kérdésekről folytatnak. tár­gyalásokat. Fogadásukra a Keleti pá­lyaudvaron megjelent: Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályj Péter pénzügyminiszter, ott volt Géza Tikviczki, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. nagy mű sikeres befejezé­séért és az általunk közösen kinyilvánított szándékok meg­valósításáért Természetesen ezzel kapcsolatban sok függ a Német Szövetségi Köztár­saságtól, s az ön kormányá­nak erőfeszítéseitől és ener­giájától. ^ Fogadja, kancellár úr őszinte jókívánságaimat, sok sikert kívánok önnek és kor­mányának az új évben.” Mint az MTI bonni tudósí­tójának jól tájékozott körök­ben elmondották, a Brandt által adott búcsú vacsorán szóba kerültek azok a sajtó­jelentések, amelyek az utolsó napokban zavarokat okoztak, mert azt tartalmazták, hogy a Szovjetunió elvesztette ér­deklődését Bonn keleti poli­tikája iránt. Carapkin nagy­követ elmondotta, hogy a szovjet nagykövetség már egy nappal előbb megcáfolta az amerikai Hearts-lapokban megjelent állításokat. ame­lyek egy állítólagos „magas rangú szovjet diplomatától” származtak volna. Carapkin biztosította Brandtot. hogy a Szovjetunió álláspontjában a bonni keleti politikát illetően nem következett be semmifé­le változás, majd átadta a kancellárnak a Koszigin-levél eredeti példányát. A szovjet kormány ezzel a legerőteljesebben megcáfol­ta a zavart keltő híresztelése­ket Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ját, a VDK miniszterelnök- helyettesét ■fi szerepének erősítését a községi tanács önállóságának növekedését hangsúlyozta. — A feladat a törvény ha­tályba lépése után az lesz,— mondta Danes József az or­szággyűlés szünetében —. hogy a helyi tanácsok tagjai megtanuljanak élni azzal a lehetőséggel, amelyet ez a >o kerettörvény ad. A tanács­ülések is aktívabbak lehet­nek, hiszen nagyon leszűkült annak lehetősége, hogy a ve­zetők azt mondhassák: ennek így kell lenni, mert „fentről már meghatározták... Tehát én személy szerint a tanácsi munka megélénkülését is vá­rom.” Orosz Ferenc a lakosság és a törvény megvalósításá­nak szempontjából összegezte álláspontját a tanácskozás egyik szünetében: rendkívül fontoß és nagyon nagy mun­ka lesz a törvény és az álta­la adott lehetőségek széles körű megismertetése. Sokfé­lé eszközt kell felhasználni, hogy a választók legszélesebb köre megismerje és élni is tudjon az adott lehetőségek­kel, amelyek nyomán való­sággá válhat a jobb, rugal­masabb. a helyi sajátosságo­kat messzemenően figyelem­be vevő tanácsi munka. Marik SáaéK Jelentések a laoszi in?áziéról Nyugati hírügynökségek jelentése szerint egy saigoni katonai szóvivő azt jelentet­te be, 'hogy a laoszi invázió­ban részt vevő dél-vietnami csapatok egyes alakulatai el­érték az úgynevezett Ho Si Minh-ösvényt, de nem talál­tak ott említésre méltó meriy- nyiségű fegyvert, vágj' után­pótlási szállítmányt Az AFP francia hírügynök­ségnek Dél-Laoszban. az in­vázió körzetében tartózkodó tudósítója délután jelentette, hogy a saigoni kormánycsa­patok szerdára virradóra egyesültek a CIA által kikép­zett és támogatott laoszi „különleges erőkkel”. Az amerikai légierő által támogatott saigoni csapatok kedden foglalták el a határ­tól 40 kilométerre lévő Tche- pone támaszpontját,, ahol az úgynevezett Ho Si Minh-ös- vény kanyart vesz. A 9-es főútvonal ettől nyugatabbra lévő pontján, Muong Pha Lane térségében a vientiane-i kormány csapatait továbbra is erősen szorongatják a népi erők. Miután a saigoni csa­patok megszállták a Ho Si Minh-ösvényt, a Muong Pha Lane melletti kis katonai ál­lás stratégiai jelentősége meg­nőtt Podgornlj távirata Nixonhoz Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke szerdán az Apollo—14 űrhajó szerencsés visszatérése alkalmából táv­iratot intézett Nixon ameri­kai elnökhöz. A távirat szö­vege a következő: „Elnök úr! Fogadja, kérem jókívánsága­inkat az Apollo—14 űrhajó útjának sikeres befejezése és az amerikai űrhajósoknak a Földre való szerencsés visz- szatérése alkalmából. Kérem, tolmácsolja jókívánságainkat a bátor űrhajósoknak, Alán B. Shepardnaik, Edgar D. Mitchellnek és Stuart A. Roosa-nak.” Eban sajtóértekezlete Noiha Izrael elutasította Anvar Szadat szuezi „cso­magtér-vét” Jeruzsálemben váltig úgy gondolják, hogy s „labda most Kairóban van”s az EAK-nak kell választ ad­nia Golda Meir keddi indít­ványára, Ezzel kapcsolatban jelentette ki szerdai jeruzsó- lemi sajtóértekezletén Ebasn külügyminiszter, hogy Izrael kormánya reméli, az EAK még nem mondta ki „a végső szót” a csatornatárgyalások ügyében. Munkában a Lnnohod A földi irányiteközpont feb­ruár 8-án és 9-én ismét rádió­kapcsolatot létesített a Luno- hod—1 szovjet automata holdjaiművel. A holdjáró elő­ször északi irányba, a He- raklit-fok felé haladt, amely a korábbi. panoráma!elvétele ~ ken már látható volt. EGK pénzügyi unió A külügy-, pénzügy- és gazdaságügyi minisrzterek részvételével rendezett közös piaci miniszteri tanácsülés kedden este — 18 órás vita után — megegyezett és útjá­ra indította az EGK gazdasá­gi és pénzügyi unióját A megegyezés lényegében a franciák által javasolt utat követi: konkrétan rögzítette a tíz év alatt megvalósítandó gazdasági és pénzügyi unió első szakaszának tennivalóit. Nagyköveti tárgyalások A négy nagyhatalom nagy­követeinek hétfőm a nyugat­berlini kérdésről folytatott tanácskozásával kapcsolatban a francia külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a hétfői tanácskozás légköre, amely „konstruktívabb és pozitívabb” volt, mint az előző tanácskozásoké, derűlá­tásra ad okot a további megbeszélések kimenetelét ik= ■ — Budapestre érhetett a jugoszláv kormány elnökhelyettese A szovjet kormányfő levele Brandt kancellárhoz Koszigin fogad!a Le Thanh Nghit

Next

/
Thumbnails
Contents