Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
I ölési RET FT ttTAÓV AROR^/AO Míl. február ti. HÁZAI KILÁTÓ Több nyíregyházi olvasunk joggal tette szóvá, hogy a Széchenyi utca 11. sz. ház előtt egy idő óta erősen rontja az utcaképet egy virágárusító bódé. Aligha érthetünk egyet az illetékesekkel, akik engedélyezték a bódé elhelyezését. Nemcsak a kilátást zavarja, az utcaképet is rontja, de a villamossínek helyén parkosítandó füves szalagot is kettévágja. Egyetértünk nyíregyházi olvasóinkkal, akik javasolják, sürgősen helyezzék máshová a — maga helyén bizonyára szükséges — bódét ahol nem rontja a város- és utcaképet. Szerkesztői üzenetek Balogh Péter demecseri, Nyircsák Sándorné kékesei, Szondi Gusztávné ópályi. Szabó István nyírpazonyi. Mikovics Miklós kótaji. Kardot; Gyula hodászi, Juhász Kálmán tiszakóródi, Heé Balázs vencsellői. Szilágyi Bertalan fehérgyarmati, Oláh Lajos nyírmadai. Böszörményi Sándorné kislétai, T'"a ícó Istvánná demecseri, Tóth Andrásné nyíregyházi. Bokányi József nagyhódos!, Tóth János koesordi. Pokol Gábor- né záhonyi. Kosaras Ádám nyíregyházi. Jászberényi Miklós szakolyi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük Simon Péter vajai. Palicz Jánosné nyírteleki lakosoknak levélben fogunk JAVASLAT GÄZÜGYBEN Nyíregyháza nyugati részén lakók közül többen szóvá tették, hogy nekik több kilométert kell kerékpározni a borbányai részen lévő gáztelep- re palackcsere miatt. (Nem mindenkinek van gépkocsija, a Tempóval való szállítás pedig jelentősen drágítja a gáz árát.) A város forgalmas Dolgoznak a földtörvény végrehajtásán válaszolni. Terdik Péter kál- lósemiéni olvasónk televízióiét díjtalanul megjavították. Id. Tamás János demecseri lakos a kár értékét rövidesen meg fogja kapni. Helmeczy Ferenc balkányi lakos ügyét március 31-ig rendezik. Mes- kó Lászióné tiszabezdédi lakos ügyével foglalkoznak és soron kívül dönteni fognak az' illetékesek. Bartha Imréné tiszavidi olvasónk a kért könyveket megkapta. özv. Sárközi Mártonná nagykállói lakos panasza nem volt jogos. Szigeti Zoltán benki és Magyar András ófehértói olvasóinkat levélben tájékoztattuk. Vári Imre csengett lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. átjain oda-vissza 10—12 kilométert gázpalaokkal kerékpározni eléggé balesetveszélyes. Azt javasolják a vásártér környékének lakói, hogy a város nyugati oldalán is létesítsenek egy cseretelepet. Ezzel nemcsak kömmyíte- nék, gyorsítanák a cserét, hanem jelentősen csökkenne a szállítás közbeni balesetveszély is. szennyvíz a hazakban Nyíregyházán a2 Asztalos János utcában — a ruhagyár épületével szemben — mintegy másfél hónapja az itt lakó • negyven családnak a szennyvíz okoz rendkívül kellemetlen körülményt. A szennyvíz ugyanis nem folyik le, így az udvarokat, az utcát és & lakóépületekhez tartozó fáskamrákat is elöntötte. de rongálja az épület falát is. Az Ingatlan- kezelő Vállalat intézkedését rrjár több ízben kértük, majd az egészségügyi osztályhoz fordultunk. Levélben intézkedett az egészségügyi osztály. azonban levelükre a válasz az volt: olyan műszaki problémák vannak, amelyeket nem lehet megoldani. A helyzet viszont csak súlyosbodhat, ilyen körülmények között egészségtelen lakni, mégiscsak kellene valamiféle megoldást keresni ennek megszüntetésére — írja levelében dr. Máté Dezső Nyíregyháza, Asztalos János u. 9. szám alatti lakos. LESZ-E ISKOLABUSZ? Sokat foglalkozik a közvélemény a tanyai iskolások helyzetével. Ök hátrányosabb helyzetben vannak azokkal szemben, akik városban, vagy nagy községben — osztott iskolában tanulnak. E hátrányos helyzet megszüntetésére hozták létre városunkban is a tanyai kollégiumot Azokról a tanyákról, ahonnan nem lehet a városi iskolába bejárni. mindennap, a felső tagozatos gyerekek kollégiumban nyertek elhelyezést. Ahonnan viszont lehet, onnan autóbusszal járnak be az iskolába a gyerekek. Ez utóbbi esetben igen sok problémát jelent az, hogy nincs külön iskolabusz, hanem a diákok is a menetrendszerű járatokra vannak utalva. Különösen szerdán és szombaton, de más napokon is előfordul, hogy nem kapnak helyet az autóbuszban. Ilyenkor gyalog teszik meg a 4—8 kilométeres utat. fáradtan érkeznek az iskolába, vagy ha megvárják a következő autó- buszjáratot, akkor meg a késés veszélye áll fenn. A harmadik eset pedig az, ha egyáltalán nem jön el a gyerek az iskolába, a lemaradás miatt, ezáltal pedig nő az iskolai mulasztások száma. Az iskolák már több esetben ezt szóvá tették és kérték a közlekedési vállalatot, hogy az iskolai tanulók részére rendszeresen biztosítsák a férőhelyet. E probléma még a mai napig sem oldódott meg — írja levelében Székely Lajos nyíregyházi olvasónk. SEGÉLYÜGYBEN Három éve vagyok termelőszövetkezeti tag., minden évben teljesítettem a kötelező munkanapok számát. 1970. decemberében gyermekem született. A gyermekágyi segélyre való jogosultságomat a termelőszövetkezet vezetősége elismerte, viszont ennek ellenére sem kaphatom meg a teljes 20 hétre járó segélyt, de nemcsak én, hanem azok sem, akik hozzám hasonló időben várnak gyereket. Az 1968-ban létrehozott termelőszövetkezeti alapszabályzatban ugyanis az szerepel, hogy december 1 és március 1. között betegség' segélyt, valamint gyermekágyi segélyt nem folyósít a termelőszövetkezet. hiszen ebben az időszakban munkát sem tudna adni a tagoknak. Ez tehát azt jelenti, hogy a 20 hét helyett legfeljebb 2 hónapra kapok segélyt, amit sérelmesnek és különösnek tartok. Államunk messzemenően támogatást nyújt a szülő nőknek, viszont az említettek alapján ugyanezt az én termelőszövetkezetem esc1 ében nem lehet elmondani. Miért ér engem anyagi veszteség; mer; gyermekem télen született? —. kérdezi Papp Bá- lintné Botpalád, Fő utca 107. szám alatti lakos. Régi problémákat tisztázott, nagy érdeklődést keltett az 1967-es IV. számú törvény, az úgynevezett földtörvény. Nem csökkenő érdeklődéssel figyelte megyénk közvéleménye is a megszervezett földhivatalok munkáját, melyeknek feladata a földtörvény végrehajtása Hogyan áll most ez a munka és mik a további tennivalók? Ékről tájékozódtunk a Szabolcs-Szatmár megyei Földhivatal vezetőitől, Elmondották, hogy a törvény előírása szerint valamennyi megyebeli termelő- szövetkezet, szakszövetkezet, állami gazdaság és erdőgazdaság használatában álló földről meg kellett állapítani, kinek a tulajdonában van. A tsz-tagok szabadon választhattak, felkínál ják-e eladásra a közösbeli földjüket. A kívülállók földjét megváltották. Az eddig hozott határozatok értelmében ilyen módon két év alatt a megye közös gazdaságainak birtokába kerül több mint hatvanezer volt tulajdonos körülbelül százhatezer holdnyi területe, a közös gazdaságok által használt föld 16 százaléka. Ezenkívül sok „állami tartalékföld” is a termelőszövetkezetek használatában volt, ez megyénkben körülbelül 109 ezer hold. A tsz-ek ezeket is megvásárolhatták. Körülbelül a felére már sor is került, ami ismét 8 százalékkal növelte a használatukban lévő területre vonatkozó tulajdonukat. Etzemkívül a megszűnt szervek, tehát például a volt legelőtársulatok, legeltetési bizottságok, sőt egyes földművesszövetkezetek birtokában is volt hatvanezer hold. Ez is a termelőszövetkezeteket illeti. Összegezve: jelenleg megyénk közös gazdaságai az általuk haszná)* területnek körülbelül 40 százalékát birtokoljak. De ez eddig csak a munka kamoány része volt. A földtörvény végrehajtása ezzel még nem ért véget. A A guszev-aluljArő ÜGYÉBEN Több ezer ember halad át naponta a Guszev aluljárón melynek deszkapadozata rendkívül elavult, összetöredezett. Kellemetlenebbé teszi a helyzetet az, hogy a talajvíz is feljött, így a víz a töredezett deszkán keresztül a felszínre kerül, sár van, s ez különösen este okoz problémát, ugyanis az aluljáró sötét,-nincsen megvilágítva. Jó lenne, ha az illetékesek gondolnának az aluljáró felújítására és megvilágítására — kéri levelében Hajnál Ig- nácné nyíregyházi lakos. SÖTÉTBEN A VÉCSEY KÖZ Napok óta nem égnek a Vécsey köz közvilágítási lámpái. Emiatt az utca rendkívül sötét, amely nemcsak az itt lakókat érinti, hanem azokat a kisiskolásokat is, akik az utcában lévő iskolába járnak. Öt—hat órakor már sötét van, s a tanítás az alsótagozatosoknál ekkor fejeződik be. A gyerekekre való különös tekintettel kérjük a közvilágítási lámpák sürgős megjavítását — írja Szikszai Kálmánná nyíregyházi olvasónk. mindennapi élet évente több száz olyan esetet produkálhat továbbra is, amikor egy tsz- tag kilép, kizárják, tehát kívülállóvá lesz, az iparba távozik, vagy meghal egy idős nyugdíjas és már rég városban élő gyermeke örökli a közösbe vitt tulajdonát. Ezeknek az ügyére is változatlanul a földhivataloknak kell határozatot hozniuk. A következő két évben terv szerint az úgynevezett zárt- kertek ügyeit kell rendezni. A külterületek feltérképezése során most már valameny- nyi zárt kertről is megvannak a pontos adatok, sőt, használóik névsora is. Megyénkben körülbelül ISO községben mintegy 13 ezer holdnyi zártkert van. Most, a térképfelújítás után két éven át ezeknek a zártkerteknek a ttilaidonviszonvait kell tisztázni. Itt is sok örökösödési rendezésre lesz szükség és nagyon sok helyen a használat és a tulajdon nem fedi egymást. A munka már elkezdődött, a zártkertek egySzabndnlotn. újítás Első ízben szerveznek ipa, jogvédelmi tanfolyamot Szegeden. Hat tárgyat oktatnak; iparjogvédelmet, szabadalmi jogot, újítási jogot, polgári és eljárási jogot, védjegyjogot, valamint licencia- f~ márkavédelmet. A tanfolyamnak az a célja, hogy elősegítse a szabadalmi. újítási védjegy és licenciák megfelelő szintű és a szakmai követelményeket kielégítő ügyintézését. jogi képviseletét. (Délmagyarország) Történelemóra — hajón... Érdekes, hasznos kezdeményezés megvalósítását tervezi az IBUSZ tatabányai fiókja. Általános iskolások számára Komárom—Visegrád útvonalon indítana vízibuszokat, azzal a céllal, hogy a gyermekek megismerkedjenek történelmünk, földrajzunk sajátos területével, a Duna-kanyarral. (Komárom megyei Dolgozók Lapja) Rafia helyett Ötletes termékkel Jelentkezett a vaszarl Hunyadi Tsz kiegészítő üzemága: a rafiát, vagy a szölö- kötöző műanyag fonalat helyettesítő rögzítőt állított elő. A két és fél centiméter átmérőjű, patkó alakú műanyag karika a kordonművelésű szőlőknél teljesen helyettesíti a rendkívül munka- igényes kötözést. (Békés megyei Népújság) Várpalotai pajzsok A Várpalotai Szénbánya Vállalat tavaly 13 millió forintos beruházással korszerű, termelékeny gépekkel felszerelt pajzsgyártó üzemet épített, amelyben már meg is kezdték a gyártást. A tervek szerint öt év alatt 18 nagy, egyébként több mint 100 tagból álló, önjáró oán- célpajzsos biztositó berendezést készítenék. (Veszprém megyei Napló) Az aranybánya kiállításai A zempléni hegyek közé zárt Telkibánya Borsod megye ipartörténeti emlékekben egyik leggazdagabb települése. Bányáiban a középkorban aranyat fejtettek, majd 1825- ben Bretzenheim Ferdinánd herceg — Bécs tiltó rendeletét kijátszva — a községben alapítja meg Észak-Magyar- ország első „porcelángyárát.” Az 1909-ben megszűnt kő-’ edénygyár hajdani műhelyeiharmadán befejezték,^ a következő két esztendő feladata lesz 1972 december vevőig valamennyi zártkert tulajdonviszonyainak tisztázása. Az is előfordulhat, hogy a zártkertet a belterülethez csatolják. Például Kék község zártkertje pontosan a falu közepén helyezkedik el, a most, egyesített Gáva és Ven- csallő községek zártkertje pedig a két község közé esik. Ezenkívül ahol még nincs zártkert, vagy többre van igény és lehetőség, ott a tsz kezdeményezésére megindulhat a zártkert területének kijelölése. A síksági Beregben szinte sehol sincs zártkert. Legtöbb a Nyíregyháza és Nagykálló környéki tanyavilág faluközpontjai mellett alakult ki, de a történelmi Szabolcs megye területén sok községben van, például a kisvárdai járásnak jóformán minden falujában. (Jó lenne Nyíregyházán is egy ilyen jó kezdeményezés.) A földhivatal munkája a holdról a hektárszámításre való áttérés munkája is. Megyénkben körülbelül 470 ezer adatot kell átszámítani. Nem a tulajdonosok, vagy a birtokok száma ilyen nagy. hanem az úgynevezett sorok, amelyeket betáplálnak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ben állandó jellegű ipartCrJ téneti kiállítást nyitottak. (Déli Hírlap) Tíz arany - ezüst lakodalom A Mecsek ősi faluiéban. Hidason egyszerre tíz házaspár tartotta arany-, illetve ezüstlakodalmát. A Bartók Béla művelődési házban rendezett „Arany—ezüst ünnepen” a község vezetői, m üzemek és a vállalatok, képviselői köszöntötték az idő3 párokat. (Dunántúli Napló) Zsebszínház Romantikus környezetéért, a Zrínyi Ilona általános iskola modem „zsebszlnházának” átalakított pinceklubjában, pénteker este tartotta második premierjét az ország legfiatalabb teátruma, a kecskeméti Katona József színház új stúdiószínpada, a ,,Kecskeméti Játékszín ’71/’ Az európai színpadokon aratott sikerek után Magyarországon elsőként mutatták be a mai lengyel drámairodalom egyik képviselője, Scibor-Rylski „Ismerős ismeretlen" című kétszemélyes játékát. (Petőfi Népe) „Meg kén házasodni** 1970-ben Székesfehérváron 830 pár fejében fogant meg a gondolat; „meg kén házasodni” — és vált valósággá a városi tanács házasságkötő termében. Az elmúlt év legidősebb vőlegénye 81 éves volt', á legfiatalabb menyasszony pedig 15 éves. (Fejér megyei Hírlap) Nyugdíjas postások találkozója A megyei postaszolgálat történetében először fehér asztal mellett találkoztak azok a postások, akik az elmúlt húsz évben akasztották szögre táskájukat, vagy tették le végképp a tollat kezükből. Füsch Béláné volt köztük a legidősebb: már * kilencvenediket tapossa. (Somogyi Néplap) Leitatta áldozatát A szarvasi vlro sl-Járásl rendőrkapitányság előzetes letartóztatás mellett indított eljárást zsebtolvajlással elkövetett lopás miatt Pecsenye János büntetett szarvasi lakos ellen. Pecsenye az egyiK reggel Szarvason összetalálkozott T. Ferenc körösladány! lakossal, akivel megismerkedett, majd aa egyik italboltban, ahová mentek, nagyobb mennyiségű szesze« italt fogyasztottak. Természetesen Pecsenye ügyelt arra, hogy ismerőse többet igyon a kelleténél, majd amikor már látta, hogy T. Ferenc alaposan felöntőt« • garatra, zsebéből 3 ezer forintot „kiemelt”. (Békés megyei Népújság) Minisztérium nagy számítógépébe. Sornak minősül minden parcella, sőt azon belül is minden művelési ág & még azoin beiül is, hogy például első, vagy negyedosztályú legelő mennyi van egy réti táblában. Az 1971-* évre kétszáz« ezer adat átszámítását tervezik, az év első tíz hónapjában 20—20 ezret, mert a november és december szükséges aa addigi munka összesítésére és befejezésére. Aa első mintegy 21 ezer adatsor már elment és benne van a számítógépben. Négy járás tíz községét érinti, mégpedig Jé- ke, Mezőladány, Beregdaróci Barabás, Hete, Fejércse, Levelek, Kemecse, Aporliget és Nyírgyulaj adatait. Az ottani mezőgazdasági nagyüzemek legkésőbb április végén, vagy május elején megkapják új birtokíveiket a járási földhivataloktól és azután már hektár szerint kell elkészíteniük hivatalos irataikat, jelentéseiket. Á magán- tulajdonosok pedig a tanácsháza erre a célra kijelölt helyiségeiben megtekinthetik saját adataikat a személyi tulajdonukban lévő területek« -51 és esetleges kifogásaikat ;s megtehetik.
