Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
íirrt. február le. ífprt-r HfAOYARnn«’*« B oldal A szo gá’ta'ás gond’gj Hosszú ci Kzafúr&£... Alkatiész és több jó szakember kellene Divatos téma manapság a szolgáltatás. Érthető ez, hiszen ma már szinte minden háztartásban van rádió, televízió, több-kevesebb háztartási gép, mind több helyen számítanának a Patyolat munkájára a háziasz- szonyok, és így tovább. Az évek múltával azonban javítani is kell ezeket a gépeket. És ekkor kezdődik a bosszúság, kicsiben és nagyban, mert a rádiót és a televíziót nem javítják meg gyorsan és határidőre, nem is beszélve a hűtőszekrényeikről. A Patyolat sem meri reklámozni szolgáltatásait, mert így is sok a munkája, s még a legmodernebb gyorstisztító szalonjában is többször kényszerül arra: levonja a gyors szolgáltatásért számított felárat, mert a 72 órát nem mindig tudja tartani. Reménytelen helyzet? Pedig a szolgáltatásitól elsőként. azt várjuk: gyors és pontos legyen. Ettől Szabolcsban még messze vagyunk — sajnos. És ezt nemcsalt az egyszerű ember állapíthatja meg, saját ügyes-bajos dolgai után szaladgálva. telefonálva. Ezen a véleményen volt a megyed NEB is, amikor egy egész megyét átfogó, széles körű vizsgálat alapján igyekezett megállapítani: vajon a másfél éve magjelent 1038-as kormányrendelet nyomán mi történt Szabolcsban. A kormány- rendelet akkor azt tűzte célul: a szolgáltatásokat végző állami vállalatok és szövetkezetek, azok vezetői és dolgozói, a magánkisiparosok emeljék a munka színvonalát, jobb, gyorsabb és kulturáltabb szolgáltatásokkal javítsák a lakosság ellátását. Változások természetesein voltak, köztük néhány jó is. De most mégis a negatívumokat emeljük ki, mert — s ez egyáltalán nem vet jó fényt a szolgáltatásokkal foglalkozó szövetkezeteimé, vállalatokra — a kormányrendeletet követő lS70-es év első kilenc hónapjában a helyiipar nemhogy fejlődött volna, de egy sor területen elmaradt az előző év azonos időszakától. Az elmaradás elsősorban a szövetkezeteknél szembetűnő. Csak a személyi szolgáltatásoknál volt fejlődés minden más szakágban nyolc-tíz százalékkal kevesebb bevétellel is megelégedtek. GELKA-gondok Legreménytelenebb helyzet az építőipari javításnál van. Ha most valaki tataroztatok felújítani szeretné házát, aligha kapna könnyen vállalkozót. A kisiparosok is inkább új építkezést vállalnak, s így három szektor között nemhogy konkurrencia, de lehetőség sem adódik. A másik, sok bírálatot megért két szerv: a GELKA és a Patyolat. Mert mire számíthat az ember, ha elromlik a rádiója, tévéje? A statisztikát nézve a Rétközben, Nyírségben lakó örül, a szatmári bosszankodik. Kisvárdán tavaly az átlagos vállalási határidő a javításoknál egy nap volt, s ez kitűnő átlag. Mátészalkán azonoan már ez a szám meghaladja a tizenegyet, s ez egyáltalán nem nevezhető gyorsaságnak. És itt már találkozunk a krónikus alkatrészhiánnyal: novemberben például a mátészalkai szerviznél 59 tévé várt javításra hosszú hetekig, mert az október 10-től rendelt nagyfeszültségű tekercseket november végéig sem kapta meg a szerviz. Ez pedig már 50 nap. Nyíregyházán- sem jó, bár elfogadható a helyzet: a hét elején bevitt készüléket az esetek többségében a hét végére, azaz öt napon belül Szélesítik a nővédelmi tanácsadói hálózatot Az anya- és gyermekvédelem ez évi tervei Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem céljaira az egészségügy idei költségvetése 923 millió forintot irányoz elő. Az összeg túlnyomó részének felhasználásáról a tanácsok döntenek. A minisztérium Irányelvekkel, módszertani útmutatókkal érvényesíti befolyását, hogy a tanácsok tervei az egységes egészségpolitikai elgondolásoknak megfelelően alakuljanak ki. Ezzel kapcsolatban dr. Tibor Gabriella, anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályvezető elmondta az MTI munkatársának: — Az idén két kiemelt feladat áll előttünk. Az egyik a születés körüli,, úgynevezett perinatális halálozás csökkentése. A kedvezően alakuló 1 éven aluli gyermekhalálozásnak a születés körüli időre eső része ugyanis nem csökken a kívánt mértékben. Az újszülött kori halálozásban különleges szerepet játszik a koraszülések igen magas, majdnem 11 százalékos aránya. hiszen az első napokban meghaltak mintegy 70 százalékát koraszülöttek teszik ki. — A másik kiemelt feladatunk a családtervezés korszerű színvonalra emelése. A terhességmegszakítások 1970- ben csökkenő tendenciát mutató, de még mindig magas száma arra utal, hogy nem vált általánossá a családtervezésben a fogamzásgátlás lehetőségeinek felhasználása Áz idén megvizsgáljuk a már működő nővédelmi tanácsadók munkáját és szélesítjük, fejlesztjük hálózatát. Rövidesen elkészítjük a működésükhöz szükséges irányelveket te. A tanácsokat szülész nőgyógyászok vezetik, s egyik feladatuk, hogy segítségei nyújtsanak a korszerű családtervezéshez, a hozzájuk fordulókat tanítsák meg a ' nem kívánt terhesség elleni védekezés korszerű módszereire és terjesszék a helyes megelőző szemléletet. Szerepük azonban nem korlátozódik a családtervezésnek erre az oldalára: tanácsaikkal, a helyes életmódra neveléssel segítik a leendő anyákat hogy egészséges gyermekeket hozzanak világra. — A családtervezéssel kapcsolatban említést érdemel hogy február 1-től Bisecu- rin néven új fogamzásgátló került forgalomba. Folyamatban van a védekezés egyéb lehetőségeinek bővítése is. A fogamzásgátlók választékának bővülésétől — a megfelelő egészségügyi felvilágosítással együtt —■ fontos eredményeket várunk a nem kívánt terhességek megelőzésében. — Ez évi terveinkben szerepel az is, hogy fokozottabban érvényt szerzünk annak a? egészségügyi miniszteri utasításnak,, amely az újszülöttek egészségügyi ellenőrzéséért, ellátásáért a kórházak gyermekosztályainak vezetőit tette felelőssé. Már az idén is lehetőséget kívánunk nyújtani arra, hogy egyelőre klinikákon és nagyobb kórházak szülészet: osztályain főfoglalkozású gyermekorvosok dolgozzanak az újszülött részlegeken. Ez is aláhúzza azt a szemléletünket, hogy a legfőbb feladat a gyermekek egészségének védelme, továbbfejlődésük biztosítása. elkészítették. A vállalásd idő fokozatosan csökken, pedig a szerviz nagy nehézségekkel küzd. A korábbi raktárkészletet 1970-ben felére kellett csökkenteniük központjuk utasítására. Ez természetszerűen azzal járt, hogy mind többször hangzott el: „Sajnos, ez az alkatrész nincs rakiáron.” Annál is inkább nincs, mert két év alatt több, mint 14 ezerrel nőtt a megjavított készülékek száma, 1970 első kilenc hónapjában már meghaladta a 42 ezer darabot Mindez persze nem vigasztalja, sőt az esetek többségében nem is érdekli azt, aki a készüléket beadta megjavítani. Pedig a problémák még nem értek véget ezzel. Vidéken például sok községben nincs felvevőhely. A szállítás növeli a határidőket, s egyben — mivel gyakorta nem elég szakszerű — tovább rongálja a készülékeket. A GELKA gondjai tehát: kevés a helyiség és a gépkocsi, nincs elég jól képzett szakember. akadozik az alkatrészellátás. Krónikus akadá’yok A másik nagy szolgáltató cég, a Patyolat, majdnem ugyanezekkel a gondokkal küzd. Két éve nem növelte saját felvételi helyeit, a korábbi 17 bizományosi felvétel helyett azonban már 21 működik a kisebb szolgáltatási igénnyel jelentkező helyeken. A forgalom két éve jelentősen nőtt, tavaly újra visszaesett. A miértre itt is rávilágít a statisztika: 1968-ban 16,7 nap volt az átlagos vállalási határidő, 1969-ben már 19,7, 1970-ben pedig 24,9 nap volt. Az ilyen számok bizonyára nem növelik a Patyolat szolgáltatásai iránti igényt. S ezen még az sem változtat lényegesen, hogy van gyorstisztítás is, a fenti felmérés pedig csak tájékoztató, „reprezentatív felmérésen” alapul. Gondjaik már-már krónikusnak is nevezhetők: kiöregedtek a gépek, sok a gépállás, akadozik az alkatrész- ellátás, sokan mennek él a vállalattól, 1969-ben például az összlétszám egy harmada távozott. A jelenlegi helyzetben a javítás-szolgáltatás aligha javítható, a hagyományos mosás-vegytiszitítás is gondot okoz, a vállalat erőfeszítései alig vezetnek eredményre. Kedvezmények, hitelek kellenének, mert csak teljes korszerűsítés hozhat megfelelő változást. Több. s jobb szolgáltatás kellene. (Folytatjuk) Marik Sándor Érettségi! is telietneli m szak muftit ás*»!« Mátészalkán az állattenyésztők, sütőipariak, Hjjaúboszörménysen a növénytermesztő gépészek jelentkezhetnek Ezekben a napokban küldik el jelentkezési lapjukat a különböző szakmunkásképző és középiskolákba a 3 általánost végző tanulók. Megyénkben a mezőgazdasági szakképzés egyik jelentős létesítménye a Mátészalkai Mezőgazdasági Szakközépiskola és szakm kásképző iskola. Sípos István- igazgatóhelyettes a szakmunkás- képző feltételedről, a jelentkezések módjáról tájékoztatta a szerkesztőséget. Azokat a nyolc általánost végző tanulókat várják, akik a szarvasmarha-, sertés-, valamint a baromfi szakmát választják élethivatásnak. A hároméves képzés után a tanulók szakmunkás-bizonyít- ványt kapnak, s elhelyezkedhetnek azokban a gazdaságokban. amelyekkel szerződést kö*öttek De szo’*''',és nélkül is alkalmazzák őket a megve mindiobhan gépesített állattenyésztő te' énéin. Egy ’skolri év 5 hónap elméleti képzésből, hat hónap gyakorlatból és 1 hónán szünidőből áll. A kormány r lón vc-s ösztöndíirendszerrel — a tanulmányi eredménytől és áz egyes osztályoktól függően 60-tól 600 Et-ig támogatja a tanulókat havonként. A szép környezetben lévő iskola a kényelmes és eredményes tanulás és lakás minden lehetőségét biztosítja. A legtöbb eredményt elérő tanulók úgy. nőtt — a szak- közép-piskolában — folytathatják tanulmányaikat, s érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Az állattenyésztési képzés mellett az iskolában sütőipari szakmunkásképzés is van. Erre a szakmára is várják a tanulók jelentkezését. A megye nyugati részén lakó fiatalok a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolába jelentkezhetnek, ahol növénytermesztő gépészeket kép-T-nric. a 3 éves tanulóidő után szákmu nk á s- bi zony ítváhyt kapnak, vontatóvezetői jogosítványt is szereznek. A végzett szakmunkások a szükséges különbözeti vizsgák után két év alatt mcgSzer—zhé'ilc a szakközépiskolai végzettséget. amely után felsőfokú iskolákban is továbbtanulhatnak. Magyarország a nyugdíjasok országa Január elsején lépett életbe a kormányrendelet: ezentúl minden esztendőben automatikusan két százalékkal emelkednek hazánkban a nyugdíjak. Ez a növekedés — több éves tapasztalatot figyelembe véve — meghaladja az évenkénti egy-másfél százalékos ármozgást, így a módosítás a humanitáson túlmenően közvetlen életszínvonal-javulást is eredményez az idősebb nemzedék számára. A kétszázalékos évenként emelkedés jelentős áldozatot jelent az állam számára. Évről évre — éppen az életkörülmények javulásával összhangban — s a szervezett egészségügyi gondoskodás következtében hosszabbodik népünk életkora. Száz esztendővel ezelőtt még mindössze 5,1 százaléka volt 60 éven felüli hazánk lakosságának. 1930-ban már 9,8 százalékra emelkedett arányuk, napjainkban pedig eléri a 16,4 százalékot. Most, a legfrissebb statisztikai adatok szerint több mint 1,7 millió 60 esztendősnél idősebb ember él az országban. Az is szembetűnő változás, hogy 1930 és 1968 között 18 százalékkal gyarapodott hazánk lakossága, ugyanakkor a 60 éven felüliek száma megkétszereződött. Napjainkban együttvéve 1.4 millió nyugdíjasa van Vázánknak, arányuk a lakosság 13.4 százalékát teszi bi. Tehát minden hetedik-nyolcadik állampolgár nyugdíjas. Legtöbb nyugdíjas Pest megyében él: csaknem 470 ezer. legkevesebb Tolnában: 32 ezer. A 60 éves korukban nyugalomba vonult férfiak átlagosan 16 esztendőn keresztül. az 55 éves korukban nyugdíjazott nők pedig 23 éven át élvezik a megérdemelt pihenést. Mibe kerül a nyugdíjjuttatás az államnak? Évente a nemzeti jövedelemnek 11—12 százalékát fordítják társadalombiztosításra. s ennek csaknem felét — pontosabban a nemzeti jövedelem 5 százalékát — nyugdíjakra. Ezzel az aránnyal a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer — az ismert gondok ellenére — nemzetközi méretekben az élvonalba tartozik. Számos vonatkozásban magunk mögött hagytuk a Gazdaságilag legfejlettebb tőkésországokat is. Egy-egy esztendőben csaknem 30 milliár- dot költünk • társadalombiztosításra, s ebből közel 12 mil- liárdot nyugdíjak juttatásába fordítunk. Könnyű kiszámítani, hogy a most- életbe lépett rendelet a kétszázalékos évenkénti növeléssel együttvéve 240 milliós többletkiadást jelent a nemzetgazdaságnak. Ma a tizenöt évvel ezelőttihez képest ötszörösét fizetjük ki nyugdíjakra. Lapszélen: E»y bérafa^on inú ik ? Orvos van, rendelő is, csak éppen rendelés nincs. Virányosról van szó, pontosabban az itt élő 570 lakos orvosi ellátásáról. A település közigazgatásilag Tiszanagy- faluhoz tartozik. Nyolc kilométerre van a falutól. Van üzlete, művelődési háza, napközis óvodája, iskolája, de nem volt orvosi ellátása. Ti- szanagyfaiunak 1969. október végétől van körzeti orvosa. Amióta Tiszanagyfalu megkapta az orvosi körzetet, kérték a virányosak is, hogy hetenként kétszer náluk is legyen rendelés. Ennek azonban csak egy akadálya volt: az orvosi váró-rendelő. A községi tanács a tsz segítségével ezt is megoldotta. A virányosa művelődési ház egyik helyiségét átalakították várórendelő céljára és berendezték. 1970 októberében. Az orvos meg is nézte, jónak találta. Rendelne is, csakhogy nincs, aki gondoskodna a fűtéséről, takarításáról. Vagyis; takarítói-fűtői béralapja nincs a községi tanácsnak. Kértek segítséget a járási tanács illetékes osztályától. Itt ígérték: visszatérnek az ügy rendezésére. Január 21-én írásban kérte a tiszanagyía- lui tanács vb-elnöke a iárási tanácsot, hogy gondoskodjon takarítónői béralapról. De mi történik abban az esetben, ha erre jelenleg a járásnak sincs béralapja? Nem ’esz rendelés Virányoson? Ha meg tudták oldani társadalmi munkával egy jelentős orvosi váró és rendelő megnyitását, gondoljuk meg tudják — ha ideiglenesen is — oldani a rendelő és váró hetenként kétszeri fűtését és takarítását is. Szintén társadalmi munkában. Elvállalhatnák virányosi családok, esetleg az iskola úttörőszervezete. Mert — ha már van rendelő, vállalja az orvos a kijárást, s kérték is! — ez mégiscsak a betegek ellátását szolgálná. F. K. Közgazdászok c' SfgílSCgf A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szinté valamennyi szakma képviselői — statisztikusok, matematikusok, piackutatók, tervezők — bekapcsolódtak a hosszútávú — 1971—85-öé időszakra szőlő — népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésébe az Országos Tervhivatal távlati fejlesztési munkálataiba. A kedvezotleii adottságú vidékeik fejlesztési irányelveinek kidolgozását is az egyetem vállalta, á munka nemrég eredményesen fejeződött be, most készülnek á kormány-élőterjesztéseik. Traktoros, fogatol, szesz Két bírósági ítélet margójára Sok baleset történik a mezőgazdaságban és sok szerencsétlenséget okoznak a mezőgazdasági üzemekben használt járművek. Ezt bizonyítja nem egy szomorú statisztika Szabolcs-Szatmárban is. Két ilyen baleset nyomán született bírói ítéletet mutatunk be — okulás "áljából. Nagy-cserkeszről vontatójával Nyíregyháza felé tartott Majdik Mihály 21 éves nagycserkeszi lakos. A Tokaji úton közeledett a város felé, 15 kilométeres sebességgel. A sorompó elé érve 1át- ta, hogy azt leeresztették. Motorfékkel közelítette meg. azután a fékre lépett, de pótkocsis járműve nem engedelmeskedett. A fék nem működött. Kidöntötte a sorompót, amelynek kicsapódó része olyan szerencsétlenül találta el a sínek között dolgozó Virágh Miklóst, hogy az 8 napon túl gyógyuló csigolyatöréssel került a kórházba. Majdikot a nyíregyházi járásbíróság dr. Demeter tanácsa — figyelembe • 'é- ve a vontatóvezető büntetlen előéletét is — hathónapi szabadságvesztésre ítélte, de annak letöltését háromévi p-ó- baidőre felfüggesztette. Megjegyzendő. hogy az igazságügyi szakértő véleménye szerint a vontató fékje már jó ideje rossz állapotban volt. Ez egyben jelzi azt is, hogy a vádlott munkaadója, a tsz vezetősége nem ellenőrizte a jármű kifogástalanságát és bár ítélet nem sújtja, de részes abban, hogy Majdik Mihály balesetet okozott. A másik közúti baleset Sóstóhegyen történt. A település Aranykalász útján hajtotta egvlovas szekerét ittas állapotban Nyárádi Ferenc nyíregyházi lakos. Uticélja az volt, hogy az Aranykalász utca végén áthalad a Keme- csei úton, majd a Fürdő utcában halad tovább. A Kertesei út torkolatában azonban ntem vetett ügyet az „Elsőbbségadás kötelező” táblára. Sőt mi több. a lóra suhintott úgy, hogy az ügetésben ért ki az úttestre. Ekkor már féktávolságon belül volt motorkerékpárjával Nyerges József ötven kilométeres sebességgel közeledett és hiába fékezett, az útra kirohanó szekér előtt megállni nem tudott. Beleszaladt annak '■át- só részébe, járművéről leese4t. Nyerges 8 napon túl gyógyuló repesztett és égési sérüléseket szenvedett. Nyárádi Ferenc tettének minősítése azonos azzal, amivel Majdikot ítélték el: foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés. Az 8 ítélete is hathavi szabadság- vesztés, amit háromévi próbaidőre felfüggesztettek. Nyárádi ügye is tartalmaz általános tanulságokat: vajon kellő módon ismerik-e a fogatosok a KRESZ előírásait és jelzéseit? Vajon a mezőgazdasági üzemekben komolyan veszik-e azt, hogy a fo- gatos szesz hatása alatt indul-e útjára? A két baleset viszonylag szerencsés kimenetelű volt. Az ítéletekkel sem kell vitázni. De számon kell kérni talán olyan jogszabályt, amely a gépjármű nem kielégítő állapota esetén, vagy a dolgozó ittassága esetén történő munkába állítása miatt a munkáltatót te felelősségre vonja. Be Síö
