Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
Hm. jsfcfiiar A KELET-MAGYARÖRSZAG t mé Szerkesztőségi kerekasztal: ,J0 Ujj módon tervezni, Tíz család tűzhelye Látogatóban a falusi harmadik műszak ürügyén gazdálkodni önállóság, tervezés. piac, vállalatfejlesztés és az 1971- es várható eredmények szerepeltek azon a kerekasztal- beszélgetésen, amelyre a szerkesztőségben került sor. A vita résztvevői: Buji Ferenc, az UNIVERSIL igazgatója. Kónya Sándor, a Nyirbogdá- nyi . Kőolajipari Vállalat igazgatóhelyettese, Markovics Gyula, a VAGÉP igazgatója és Farkas Kálmán újságíró. PAKK AS KÁLMÁN: í Három esztendeje érvényesül a gazdaságirányítás új rendszere, örvendetes, hogy az eltelt idő alatt kezd meghonosodni az önállóság a vezetésben. Milyen tényezők határolják be? BUJI FERENC: Egy példát említenék. A tervutasításos gazdaságirá- ^nyitás időszakában, 19ö8-ig egyes termékeink termelését — a kerámiát, a beton- és vasbeton elemek gyártását — az állam dotálta. Csak ezért nem volt veszteséges a vállalatunk, de valójában gazdaságtalan volt a termelés. Miután módunk nyílt átcsoportosításra. jövedelme- sróbb ágazatok, az üvegtechnikai üzem fejlesztésére, az oxigéngyártásra, s az építőipari műanyagok termelésére. gazdaságossá vált a vállalat így már az első évben kl árbevételből származó nyereségünk 3 millió volt KÓNYA SÁNDOR; A Nyirbogdányí Kőolajipari Vállalatnál az utóbbi 3 esztendőben csökkent a kőolaj feldolgozásának rneny- nyisége. Ennek ellenére 1969- ben csaknem 19 millióval, 1970-ben pedig több mint 26 és fél millióval volt nagyobb b nyereség. Hogyan értük el az eredményt? Úgy, hogy a saját köriilinényeinknek megfelelő gyártmány- és gyártásfejlesztést valósítottunk meg. Olyan termékek termelésére tértünk át. amelyekkel importcikkeket szorítottunk ki, s ezeket olcsóbban állítjuk elő. Ilyenek a pa- raffintermékek, amelyeknek ma már sorozatát gyártjuk. Ezek egy mam- mutgyárnak gazdaságtalanok lennének, de nálunk gazdaságos is, nyereséges is. Gyorsan tudunk reagálni a piac követelményeire, s változtatni, ha szükséges. MARKOVICS GYULA: különbséget. A VAGÉP-nek a vállalati árbevételi terve 1960 és 68 között 9 millióról 70 millióra növekedett Az utóbbi két évben viszont 40 millióról 90 millióra. Mert nemcsak a korlátok szűntek meg, nemcsak az önállóság növekedett, hanem a felelősség is nagyobb lett. Reálisabbá vált a tervezés, van elképzelés a fejNálurík megtörtént, hogy 1968 előtt minden esztendőben ugyanolyan mennyiségű kohászati alapanyagot kaptunk annak ellenére. hogy lehetőségünk nyílt volna korszerűbb termékek gyártására. De ezt a keretgazdálkodás megakadályozta. Miután erről áttértünk, az önálló tervezésre, gazdálkodásra (amelyek persze egy sor gondot is okoztak), a 300 tonna kohászati alapanyaggal szemben tavaly már 5 ezer tonna alapanyagot dolgoztunk fel, s korszerű, a piacon keresett termékeket gyártottunk. KÓNYA SÁNDOR; Oda keli. figyelni nagyon minden mutató alakulására. Ezért terveztünk úgy erre az évre, hogy továbbra is a speciális paraffinokat gyártjuk. Igényli a piac. Kutatási célokra félmilliót fordítunk, szerződésünk van kutatásra a MÁFKI-val (Magyar Ásványolaj- és, Földgázipari Kutató Intézet) és a NAKI-vai (Nagynyomású Kutató Intézet). A fővárosi Lardol i n -gv ártól pedig átvesszük egyes termékek gyártását. Ezekre alapozzuk a piacot, s távolabbi ter- vímkben is számításba vesz- szük. Erre az évre így tervezhettünk több mint 32 milliós nyereséget. MARKOVICS GYULA: Egyetlen összehasonlítással szeretném érzékeltetni a kétféle vezetési mód közötti lesztésre, jobban számolunk a piac értakíteletedvel. Ezeknek az eredménye, hogy vállalatunk a IV. ötéi’-« tervben évente 20—25 százalékos fejlesztéssel számol. Ez évben mintegy 10 milliós beruházást valósítunk meg. Uj gépeket, berendezéseket szerelünk feL Fejlődik tehát a termelőerőknek a technikai bázisa, javulnak a termelés feltételei, korszerűbb termékeket gyárthatunk. Két új termékkel — a hidraulikus bálaprésékkei és egy építőipari, igen keresett őrlőgéppel — jelentkezünk a piacon. Ezek műszaki újdonságok, s kizárólag a VAGÉP gyártja. Piaca biztosított. sőt tárgyalások vannak exportálásáról is. Ezeket a gépeket korábban valutáért szerezte be a népgazdaság. S e termékekkel megalapozzuk, hogy már ez év második felében újabb gyártmányokat fejlesszünk ki, BUJI FERENC: Aa UNIVERSILHna a program a három termelő egység: az üvegtechnikai, a kerámia- és az oxigénüzeni továbbfejlesztése. Saját alapunkból 1 millió 800 ezer forintot fordítunk ezekre. Bővítjük piaci kapcsolatainkat Nyugaton és a Közél-Kele- ten, ahová laboratóriumi és orvosegészségügyi termékeket szállítunk, s az oxigén termelését 500 ezerről I millió köbméterre növeljük. Ez évi nyereségtervünk 7 és fél millió forint. FARKAS KÁLMÁN: Szükségtelen summázni a tanulságokat. A tények beszélnek. s igazolják az önálló gazdaságirányítás előnyeit. Egyet azonban meg kell állapítani: nem ten? nélküli gazdaságirányításról van szó, hanem arról, hogy az új vezetési mód körülményei között a terv és a páac viszonyai összehangoitabbaik. Találkozik benne a központi és a vállalati elképzelés, s az érdekek azonossága. Gazdasági jegyzet A legnehezebb dolguk a nőknek van. Nem úttörő megállapítás ez, hiszen egyre többen dolgoznak és nagy részük emellett még feleség és ariya is. így a munkahelyi gondok mellett egy család, egy háztartás terheit is a nyakukban tartják. A feladatokat nehéz összehangolni, bár van, ahol kiválóan sikerül. Legutóbb tíz családot látogattunk meg három községben. Nyírbogdányban, Székelyein és Berkeszem. Háztartási gépi a nagymama A tíz háziasszony közül ötén termelőszövetkezetben, hárman ÁFÉSZ-irodában és ketten a Nyíregyházi Gumigyárban dolgoznak. Ebből következne, hogy a két bejáró munkásnő álljon „otthoni műszak” dolgában a legrosszabbul. De nem és ez egy harmadiknak, a nagymamának köszönhető, összességében a tíz család közül hatban a legkifizetődőbb „háztartási gépnek'’ a nagymamát tartják. Először is azért, mert az idősebb kor ellenére még mindig . bírják. Reggel óik szállnak le az ágyról elsőnek, begyújtanak a konyhába, elkészítik a reggelit. Megfőznek ebédre — a tíz családból négyen otthon ebédelnek —, kitakarítják a lakást, elrendezik a gyerekeket és gondozzák a gazdasági udvar apró állatait Érdekes módon a hat nagymamás családiban csak négynek van. gáztűzhelye, háromnak porszívója. Viszont valamennyiben van ■mosógép. Az érdekesség itt nem a számokban van. Hanem a nagymamákban. Ök nem kívánják: a gépesítést Az egyikben a nagymama a mosógép mellett például még évekig kézzel mosott. Egyszerűen csak azért, mert „az a biztos, amit 5 csinál.’. A négy nagymamát nélkülöző család közül kettőben panaszkodnak a hiányáról. Egyiknél elsősorban a rossz otthoni időbeosztás, a másiknál a férj és a feleség átlagosnál nagyobb munkahelyi élfoglaltsága miatt. Megosztani a terheket Jól jár a A tavalyinál többet, 4 millió 300 ezer naposbaromfit, ebből 3 millió 600 ezer Hampshire csirkét, valamint félmillió kacsát és 200 ezer lábát ad el a háztáji gazdaságoknak 1971-ben a Baromfikeltető és Értékesítő Vállalat. Az értékesítést új módon, a körzeti ÁFÉSZ-ek, illetve felvásárlóik kikapcsolásával saját bizományosaik útján végzik az idén. Ezzel merövidül a kényes élő áru útja a keltetőből a kistesnyésztőkig. Az értékesítő hálózatot már jórészt a múlt év végén kialakították a termelőszövetkezetek segítségével. Csupán néhány községben — ahol nem volt tsz-tag Vállalkozó érre a munkára — újították meg a szerződést a fogyasztási szövetkezetekkel. Mindeddig nagyon sok panasszal jutottak naposbaromfihoz a kistenyésztők, akiknek részvétele a lakosság hús- és tojásellátásában nagyon is számottevő. Nem csupán az volt a baj. hogy kevés a naposcsibe. az elosztás is hagyott kívánnivalót: esetenként szervezetlen és kapkodó volt. A saját, közvetlen értékesítéstől ezeknek a panaszoknak a csökkenését várja a baromfikeltető vállalat. A szövetkezeti felvásárló, akinek a naposbaromfi-árusítá- son kívül sok más feladata is van. érthetően nem végezhette egész emberiten* ezt a munkát, anyag’! ag sem volt érdekelt, mert a szövetkezet által kia'ak’tott árrésből csak kismértékben részesült. A közös gazdaságok ajánlotta tsz-tag bizományos megkapja • kiskereskedelmi árrés teltenyésztő Jes összegét Érdeke lesz, hogy akkor is igyekezzem gazdát találni a naposcsibéknek, amikor kisebb a kereslet A keltető által előre és pontosan meghatározott napokon csak ezt a munkát végzi. Már ez is kizárja a bizonytalanságot, a felesleges ácsorgást, sorbaállást. Állandó, közvetlen kapcsolatban áll mind a keltetővel, mind a tenyésztőkkel. Áttekintheti és jelzi a felvevőpiac, a háztájik mindenkori igényeinek alakulását. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ezeknek az igényeknek eleget is tudnak tenni. Márciusban, áprilisban legalábbis nem. Talán jövőre, ha sikerül felépíteni az idén a tervbe vett újabb kél- tetőállomást Nyíregyházán. Addig szervezettebb elosztással igyekeznek megoldani az igényeket jobban megközelítő naposbaromfi-ellátást. Az új értékesítési rendszer eredménye máris látható. Januárban közel 300 ezer naposcsibét vásároltak a háztáji gazdaságok a baromfikeltetőtől, amire még nem volt példa a megyében. S, a másik oldal, ami szintén jó ebben a dologban: az ÁFÉSZ-ek — megyei lehetőségek híján — más megyék keltetőállomásaitól és gazdaságaitól hoznak majd be naposbaromfit a kistenyésztők részére. Ezzel is nő a kínálat, bővül a választék Az egészséges piaci versengés serkenti a kereskedelmet s ennek mindenkor hasznát látja a vásárló, ez esetben a kistenyésztő is. (k. e.) Sok évvel ezelőtt ' New Yorkban laktam és volt egy koldusom. Kedves, szőke, jól öltözött fiatalember volt ez a koldus, aki üveges szemmel nézett a levegőbe, időnként megkopogtatta fehér botjával az aszfaltot és ezt mondta elnyújtott, könyörgő hangon: — Kér-nék szé-pen szegény sze-ren-csét-len világta- lan-nak ese-de-zem. ad-ia- nak né-hány kö-nyörü-le-tes cen-tet... Az amerikai ember nem is siet, hanem rohan az utcán, ezer dolga van, rá 'em hederített a szőke koldusra, hiába szimulálta remekül a vakokat én tudtam, hogy olyan szeme van, mint a sólyomnak. De az üzlet nagyon rofz- szul ment. Csak totyogó öregasszonyok és magukat vonszoló aggastyánok hallgatták végig a hosszú —övegét és adtak neki néhány centet. A másik két családban zökfeenőmentesen mennek a dolgok, smát elsősorban az otthoni munkamegosztásnak köszönhetnek. És csak második tényezőként szerepel a teljes háztartási gépesítés. Különösen az egyik családban érzékelhető ez, ahol a férj technikus a termelőszövetkezet gépműhelyében, a féleség adminisztrátor se ÁFÉSZ-néL Két gyerekük Megsajnáltam. Hiába volt álvak. éh nagyobb testi hibának láttam azt, hogy koldul, mint azt, ha igazán vak lett volna. A koldust egy kicsit a magaménak tekintettem, mert pont a ház előtt dolgozott, amelyben laktam, és mindennap váltottunk néhány szót. Egyre jobban megszerettem, mert zokszó nélkül vette nehéz sorsát és télen-nyáron. esőben, hóban, fagyban csak állt és mondta ezt a hosszú, rossz szöveget. Egy napon, amikor hosszá ideig figyeltem és láttam, hogy suhannak el előtte az emberek reszvétlenül, oda se figyelve könyörgésére, így szóltam hozzá. — Most már tudom, mi a baj veled — kezdtem. A koldus unottan legyintett. — Én is tudom. Már ezerszer hallottam, hogy egészséges, ép fiatalember. miért Királyhegyi Pál: Bűvös szavak van. a fiú 9 éves, a kislány 7. A feleség feladata a reggeli- és a vacsorakészítés (ebéd üzemi), valamint a heti mosás. A férjé a bevásárlás és a heti takarítás. A két gyereké a npggelenkénti elpakolás. Érthetően időzavarra, szabadidőhiányra nem emlékeznek. Abban viszont valameny- nyiük véleménye egyezik, hogy ha a feleség feladata csupán a harmadik (lehet akár a második is) műszak, legyen a legnagyobb fokú gépesítés is, nem. vagy csak nagyon nehezen bírja. Ezzel nem azt mondták, hogy mindenüvé kell egv nagymama. de azt, igen is. hogy minden családban kell az olyan férj, aki az otthoni terhet is megosztja, A gépesítésről viszont a tíz családnak tíz ,, véleménye van. Amiben megegyeznek a vélemények: nagyon kellene az univerzális és főleg olcsó háztartási, gép. Itt elsősorban a konyhai gépekre gondolnak, amelyek rtia még nem nagyon „univerzálisak” és egyáltalán nem olcsók. És kellene a szolgáltatás. Minél több. minél sokrétűbb. Csak egy kérésük van. Ne úgy dolgozzanak, mint a mar meglévők. Példának mondták a Patyolatot Ki mos fehérebbre ? Minden faluban. így e háromban is, idegenkedve fogadták a kihelyezett Patyolat-fiókot. Tartottak tőle. hogy aziért otthon „csak fehérebbre mossák a fehér inget”, de azért kipróbálták. És rájöttek, hogy otthon valóban fehérebbre sikerül a fehér ing. Meg aztán úgy is vasalni kell, ha visszakapják a Patyolattól. bár ott állítólag kivasalják. Az utoisó adu ellene: a nyújtott minőséggel szemben nagyon, drága. Más háztartással kapcsolatos szolgáltatás nem került szóba. Egyszerűen azért, mert nincs több. Van viszont kereskedelem. A tíz családból egyetlen háziasz- szony sem akadt, aki ne ismerte volna a félkész ételek jelentőségét. De használni csak három család merte. Hat azért nem él vele, mert van nagymama és az úgyis főz. Egy azért — visszatérő kifogás —, mert „ki tudja, hogy benne van-e az a négy tojás, amit ráírtak a fedélére” Akik élnek ezzel a lehetőséggel, azok is panaszkodnak. Elsősorban a választékra — különösen Széke! yen és Berkeszen —, másrészt arra, hogy nem is Ismerik az élelmiszeripar kínálatát. Az egyik háziasszonyinak például fogalma sem volt arról, hogy előre elkészítve lehet gombócot is kapni. Egyszerű és valóban olcsó, vásárlás helyett maga készíti. Amit kémek, az a nagyobb propaganda és rugalmasabb kereskedelem. Még a községekben is. Horváth S. János A megyei úttörőház szakkörében motorszerelők dolgoss- nafc szorgalmasan. Munkájukat Márton János tanár irányítja. Ferkó Mária felv. nem megy dolgozni. Ez Is munka, ha nem tudnád, mégpedig erős fizikum kell 'hoz- zás és vasszorgalom. Nekem ehhez van kedvem. Elvégre adok is valamit a pénzükért, nem? — Ugyan mit? — Mint a pap. Lelki vigaszt. Azért az öt centért a legrondább fráter is úgy /r- zi, hogy ő egy földre szállt angyal Megkönnyebbül Törleszti az adósságát az emberiséggel szemben, amit sehogyan sem lehet törleszteni, de ő azt hiszi, hogy most már nem baj, ha rabolt is. ha tönkretett is valakit. mert adott a koldusnak, tehát szíve van. — Érdekes szempont. De én nem arra gondoltam, hogy . erkölcsi prédikációt tartsak neked, csak közölni akarom veled, hogy rossz a szöveged. Hosszú és unalmas. — Tudom. Adjál jobbat. — Adok is. Mától kezdve ezt fogod mondani: „IT’S SPRING. I’M DLIND!” (Tavasz van és vak vagyok.) Angolul sokkal gyorsabban lehet kimondani ezt a szöveget, mint magyarul, alig tart egy másodpercig. A koldusnak nagyon tetszett az új szerep és már mondta is tárgyilagos hangon, ahogy kioktattam: ITSPRINGIMDLIND. És az emberek, akik addig rá se hederítve elhaladtak előtte, hirtelen megtorpantak, eszükbe jutott, milyen szép látvány a tavasz és milyen borzalmas lehet nem látni belőle semmit, hátráltak egy-két lépést és adtak. Alig suhant el ember a koldus előtt anélküL. hogy a zsebébe nyúlt volna. Én a másik oldalról figyeltem az eseményeket és örömmel láttam, hogy a szövegemnek nagy sikere van, a koldus egyre nyugodtabban, egyre szárazabban, tehát egyre jobban „hozta” a szöveget és Ömlőitek az öt- és tíz- centesek a kalapjába. Nagyon büszke voltam a sikeremre és amikor láttam, hogy másnap, harmadnap is egyre jobban gyűlnek a pénzek, büszkén odamentem hozzá: — Rosszkedvűnek látszok Az is vagyok, — Miért? Nem vált be aS űl szöveg? — Dehogyisnem, Sokkal többet keresek, mint azelőtt — Nahát Akkor, mi a baj? — Hogy mit mondok télen?