Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

h. flttV*1 *»*nv awn»*«"**«» ff?f Mirulf t. Néhány fontosabb cikk termelése 1970-ben mennyiség 1969 száia­................. lékában szén, millió tonna 27,8 105 kőolaj, millió tonna 1,9 m földgáz, milliárd köbméter 3,5 107 villamos energia, milliárd kW/ó 14,5 103 nyersacél, millió tonna 3,1 103 autóbusz, darab 5979 125 televíziós műsorvevő, ezer darab 364 105 hűtőszekrény, ezer darab 242 lié nitrogénműtrágya, millió tonna 1,7 117 műanyagok, ezer tonna 54,9 139 cement, millió tonna 2,8 108 húzott ü.veg, millió négyzetméter 9,2 110 papír, ezer tonna 259 103 pamutszövet, millió négyzetméter 304 98 cipő, millió pár 36 110 1970-ben a szocialista ipar­ban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott. 10 000 fővel, 0,6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapes­ten 3 százalékkal keveseb­ben, vidéken 2,6 százalék­kal többen dolgoztak, mint 1969-ben. 1970-ben a mun­kaerő fluktuációja az ipar­ban a korábbi évekhez ké­pest némileg mérséklődött. A munkahely-változtatások egy része spontán volt, nem já­rult hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásá­hoz. 1970-ben egyes vállala­toknál munkaerőhiány volt. 1970-ben az ipari termelé­kenység alakulását — az elő­ző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövi­dített munkaidőre való át­térés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés, az 1968—1969. évi stag­nálás után 6.8 százalékkal emelkedett, csaknem olyan mértékben, mint az egy órá­ra jutó termelés (7,2 száza­lék). A termelés növekedése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó ter­melés emelkedéséből. 1970-ben az építőipari ter­melés kb. 9 százalékkal volt A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970-ben a ked­vezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az elő­ző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az ár­víz által sújtott területeken csökkent jelentősen a terme­lés, aminek következtében az e területeken működő me­zőgazdasági üzemek nagy­mértékű kárt szenved­tek. Emiatt az előző év­hez képest számos gazdaság­ban stagnált, illetve csök­kent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam je­lentős pénzügyi támogatást adott A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a nö­vénytermelést sújtották. En­nek az ágazatnak a terme­lése összességében mintegy 12—15 százalékkal kisebb volt. mint 1969-ben. Az ál­lattenyésztésen belül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérsék­lődött a sertésállomány pe­ri’" az év folyamán jelentő­sen nőtt Az állattenyésztés termelésének értéke az elő­zetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969 évit. A mezőgazdasági termelés eeészyének csökkené­se mellett a termelés szerke­zete az igényeknek megfele­lően változott. A fontosabb növények kö­zül az 1970 évi búza- és rozstermés mintegy három­negyede volt az etóző évi re­kordtermésnek. A megter­melt 2.9 millió tonna ke­nyérgabona így is elegendő a belföldi szükségletek ki­elégítésére. A cukorrépater­més a kenyérgabonánál na­gyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egv évvel korábbi mennyi­séből A zöldség- és burgo- nyátermes 5—10 százalékká’ a bor- és gyümölcstermés 20 százalékkal kevesebb volt a 1969 évinél. A növénytermelés csökke­nése a lakosság ellátásábar nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb term ésered nyék elsősorban az export árualapot csökkentették. A takarmánynövények kö­zül kukoricából — az előze­tes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 ezer tonnával kevesebb, mint 1969-ben, a szálas takarmá­nyok közül a lucerna és vö- rösheretermés kedvező volt. A traktorállomány az év közepén kb. 69 ezer darab volt. A hektáronkénti műtrá­gyafelhasználás (szántó-, kert-, szőlő- és gyümölcsös­területre számítva) az 1969 évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődé­se 1970 második felében élénkült. A belföldi húsellá­tás szempontjából kü.önösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. decem­ber 31-én, 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mér­séklődött: a december 31-i állomány 1911 000 darab volt. valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése érdekében ho­zott Intézkedések hatására elsősorban a tehenek száma és aránya növekedett. ami kedvező az szarvasmarha- állomány jövőbeli alakulásá­ra is. A vágósertés-értékesítés az év második felében megélén­kült. ennek folytán 1970-ben lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év utolsó hónapjaiban, elérte a múlt évi szintet, az év egé­szében azonban 7 százalék­kal elmaradt attól. A barom­fiértékesítés és -export egy aránt mintegy 30—30 száza lékkai, a tojásértékesítés több. mint 40 százalékka' nőtt, Összességében a mezőgaz dasági üzemek 1970-ben az dőző évinél valamivel keve­sebb árut adtak el a szocia­lista iparnak és kereskedő lemnek ami elsősorban a nö vény) emlékek értékesítésé­nek csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termé­kek értékesítése meghaladta az 1969 évit. A mezőgazdasági termé­kek termelői áré 1970-ben. részben az idénycikkek ár­emelkedése, nagyobb rész­ben hatósági intézkedésiek folytán átlagosan 8 százalék­kal haladta meg az előző évi szintet. Ezenbelül a nö­vényi termékek árszínvonala 2 százalékkal, a vágóállato­ké és állati termékeké 13 százalékkal emelkedett. Az idénycikkek áremelkedése kismértékben hatással volt az egész fogyasztói árszínvo­nalra is. A hatósági áreme­lés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedését eredményezte, a fogyasztói árak emiatt nem változtak. Az élelmiszeripar terme­lése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati terméke­ket feldolgozó iparágak erő­teljesebb fejlődése mellett a növényi termékeket feldol­gozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, vagy némileg csökkent. Szállítás — hírközlés 1970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak. 6 százalék­kal többet, mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna/ km teljesítmény 9 százalék­kal nőtt.' 1970-ben a közlekedési ■'’ál­talatoknak a hosszan tartó tél, majd az árvíz (a védeke­zés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott. A szállítási igényeket a mun­kaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsíté­sével, a népgazdasági erőfor­rások koncentrálásával a kritikus időben is jórészt ki­elégítették. Az őszi csúcsfor­galmat mérsékelté, hogy a növénytermelés 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet. Á vasúti közlekedésben folvtatódott a vontatás kor­szerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilomé­terrel nőtt. 1970-ben a villa­mos- és Diesel-vontatás együttes aránya 66 százalék volt. Ä járműállomány kor­szerűsítésére a vasút 24 vil­lany-, 36 Diesel-mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsi-beszerzés 2300 darab volt 1970-ben. több az 1969. évinél, de ke­vesebb, mint amennyi, a ki­selejtezett kocsik pótlásához szükséges. A tehergépkocsi-közleke­dés szállítási teljesítményei 1970-ben is gyorsabban nőt­tek, mint a vasúté. Az év fo­lyamán csaknem kétszer any- nyi új tehergépkocsit állítot­tak üzembe, mint az előző évben. 1970 végén a teher­gépkocsi közlekedési vállala­tok gépkocsiparkjának több. mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt. Ä távolsági személyszállí­tásban a szállított utasok száma (1017 millió fő) 2 szá­zalékkal, az utaskilométer tel­jesítmény 3 százalékkal nőtt. Az ország személygépkocsi­állománya 1970-ben 23 szá­zalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. Külkereskedelem — idegenforgalom 1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volu­menét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal áz összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le. 1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt mint 1969-ben. A magas vi­lágpiaci árak hatására szá­mottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrész- kivitel is, nagyrészt a iármű- programmal összefüggő koo­peráció keretében. A gépex­port 14 százalékkal emelke­dett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást je­lentett. hogy a nem szoci­alista országokba több, mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek így is elég kis ré­szét (10 százalékát) értékesí­tettük ezekben az országok­ban. Az élelmiszertermékek exportja 1970-ben is tovább nőtt, amit jelentős részben az 1969. évi kedvező növényter­melési eredmények tettek le­hetővé. Az 1970. évi vágóál­lat-kivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit 1970-ben az Ipari fogyasz­tási cikkek exportját a la­kosság áruellátásának javítá­sa, a választék bővítése érde­kében nem növeltük. Azok­ban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt az 1969. évihez ké­pest csökkentettük és növel­tük a behozatalt Az összes behozatal 1970­ben nagymértékben, 30 ~zá- zalékkal emelkedett. A ter­meléshez szükséges anyagok és gépek importja valamint á lakosság ellátásához szük­séges élelmiszerek és fo­gyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelke­dett. Az anyagimport 22 száza­lékos növekedésében a ter- melés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kap­csolatos védekező és helyre- állítási munkáknak is. A gép­import 40 százalékos fokozó­dását elsősorban a beruházá­sok megélénkülése váltotta ki. A viszonylag nagy élelmi­szerimport növekedés (30 szá­zalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, ill. a húster­melés csökkenése miatt vált szükségessé. Az állattenyész­tés fejlesztése jelentős fehér­jetakarmány-importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási ipar­cikkek behozatala emelkedett. 1970-ben a behozatal növe­kedése is és volumene is na­gyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zá­rult 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyaror­szágra, ebből 3 600 000 eset­ben magyarországi tartózko­dás céljából. A látogatók na­gyobb része, kb. 90 százalé­ka a szomszédos szocialista országokból, elsősorban Cseh­szlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából, Len­gyelországból és NDK-ból ér­kezők száma is meghaladta a 300—300 ezret. A tőkésor­szágok közül legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az Európán kívüli országokból 120 ezren láto­gatták meg hazánkat, első­sorban az USA-ból és Kana­dából. A magyar állampolgárok 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. A lakosság anyagi éleikül üSményei A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968—1969-ben a keresők szá­ma viszonylag györsan emel­kedett és 1970. év elejére ha­zánkban magas foglalkozta­tottsági szint alakult ki. 1970 folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveknél mé sékeltebb volt. Az egész nép gazdaságban a keresők szá ma nem egészen 1 százai^1’ kál emelkedett, ami a mun kások és alkalmazottak szá mának kb. 2 százalékos nőve kedéséből és a fnézőgazdasá gi keresők számának kismer ‘ékű csökkenéséből adódott. A munkás-alkalmazotti né­pesség körében 1970-bétt korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek ősz- szege. A havi átlagkeresetek nö­vekedéséhez az egyéni telje­sítmények emelkedése és központi bérintézkedések mellett hozzájárult az is. hogy a gazdálkodó szervek ! 970-ben a részesedési alap iák az előző évinél nagyobb észét fordították bérfejlesz- ásre és kisebb hánvadá' ■gyéb bérjellegű kifizetés-e niftdéneke' >tt nyereségré resédésre. 1970-ben a munkabérkifi- :eíések öss^t g 3 száz 'é kai magasabb. az egVéV Néhány tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi eladás* 1970-ben 100Ő db 1969 száza­lékában háztartási hűtőszekrény 227 llé motorkerékpár 87 142 személygépkocsi 37 184 rádió, zeneszekrény 840 138 televízió 233 108 magnetofon 79 270 év második felében pedig a folyó évi gyengébb termés- eredmények folytán maga­sabb volt az előző év megfe­lelő Időszakánál.. Bár az ösz- szes élelmiszerek éra éves átlagban nem' egészen 1 százalékkal haladta theg az 1969-es szintet, júliusban, augusztusban, amikor a zöld­ség-gyümölcs áremelkedés nagyon erőteljes volt, a mun­kások. az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszer-árin­dexe 4—5 százalékkal felül­múlta az előző évit. Az előző 2 évihez hasonlóan 1070-ben is á ruházati cik- ;ék árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkal nagyobb áremelkedéséből, más ter­mékek változatlan, eseten­ként alacsonyabb árából adó- ’ott Az egyéb iparcikkek és szolgáltatások átlagos ár­• 3 »Idáidat nagyobb, mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység több mint felét végző állami építőipari vállalatok teimelé* se 6 százalékkal emelkedett, az építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meg­haladóan nőttek. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek tel­jesítőképessége 15 százalék­kal, a létszám 5—6 százalék­kal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni véde­kezés és a helyreállítási munkák növelték az építő­ipar és az építőanyag-ipar feladatait. A kormány in­tézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkre­ment lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építői pari vál­lalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára jutó termelés 5 százalékkal emelkedett E vállalatoknál a termelés nö­vekedése teljes egészében a termelékenység emelkedésé­ből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedésének a termelés emelkedésében kisebb sze­repe volt Mezőgazdaság — élelmiszeripar ben mintegy 7—8 százalék­kal emelkedett. A főbb rétegek átlagos jö­vedelem-emelkedésén beiül az egyes családok egy főte jutó jövedelme nem azonos mértékben és irányban vál­tozott. Á jövedelemnöveke­dés mértéke függött a kere­sők és eltartottak arányának alakulásától, a munkavi­szonyból származó jövede­lem (kereset, tsz-javadalma- zás) változásától, a. társadal­mi jüttátások igénybevéte­létől, stb. A jövedelmek ál­talános emelkedésé mellett voltak olyan családok, ame­lyekben nem változott, vagy csökkent az egy főre jutó jö­vedelem. A lakosság jövedelmének növekedése erőteljesen fo­kozta a javakés szolgáltatá­sok iránti keresletet. A nö­vekvő igények kielégítését szolgálta a fogyasztási cikkek termelésének növelése, vala­mint e cikkek exportjának mérséklődése és importjá­nak jelentős fokozása. A kis- és nagykereskedelem az elő­ző évinél jóval több árut szerzett be. ami nemcsak az áruforgalom növelését, ha­nem a kereskedelem készle­tének feltöltését is lehetővé tette. A lakosság ellátása 1970- ben iavult, a legtöbb vonat­kozásban megfelelt az igé­nyeknek és biztosította a fo­gyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként és helyenként továbbra is hi­ány volt. Az egy lakosra jutó fo­gyasztás 1970-ben országos átlagban 19 000 forintot tett ki. összehasonlítható ára­kon számolva mintegy 6 százalékkal többet az eiSző évinél. Ezenbelül kb. 250Ó fo­rintot képiviselték az ingye­nes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi ét­kezési hozzájárulás, sí».;. Az összes fogyasztáson be­lül az élelmiszerek fogyasz­tása az átlagosnál mérsékel­tebben, de így is elég jelen­tősen, 3—4 százalékkal emel­kedett Az élelmiszer-ellátást a legtöbb cikk vonatkozásá­ban gazdag kínálat jelle­mezte. javult a húsellátás, amihez hozzájárult az, hogy az év folyamán 57 ezer ton­na húst importáltunk, az elő­ző évinek majdnem három­szorosát. A ruházati fogyasztás, amely az előző években Is meglehetősen gyorsan nőtt, 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett Az előző évinél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati ter­mékek kínálata is. Az áruellátás javulásét mutatja hogy a ruházatott kívüli iparcikkek fogyasztá­sa mintegy 14 százalékkal emelkedett jóllehet ehhez az árufőcsoporthoz tartozik a legtöbb olyan cikk, amelyből a kérésiéinél kisebb kínálat fóbián az igények egy ré­szét nem tudták kielégített!. Különösen a tartós fogyasztá­si cikkek értékesítése nőtt. bér jellegű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt. mint egy évvel korábban. A két tétel együttesen 7 száza- zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a munkások és az alkalmazot­tak száma is nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó kereset ill. jövedelem ennél kisebb mértékben emelkedett, a nó- minálkeresetek vásárlóere­jét a munkások és alkalma­zottak fogyasztói árindexé­nek kb. 1.2 százalékos emel­kedése mérsékelte, így e né­pességcsoport egy keresőre számított reálbére 1970-ben az előző évhez képest mint­egy 4 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazot­tak egy főre számított re­áljövedelme az előző évek­hez hasonlóan 1970-ben is jobban nőtt. mint a reálbér. Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táp­pénz. gyermekgondozási se­gély. stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-. a létszám- és a társadalmi jut­tatások növekedését együtte­sen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkás-alkal­mazotti népességnél az el­múlt évben kb. 6—7 száza­lékot tett ki. Jelentős mértékben emel­kedett a parasztság reáljöve­delme is. Nőtt a termelőszö­vetkezetektől származó bevé­telek összege. Ebben szere­pet játszott az, hogy az 1969 évi kiemelkedő termés egy 1 részét a mezőgazdasági nagy­üzemek 1970-ben értékesítet­ték, így különösen az év í első felében jelentős mérték­ben növelték a munkadíj-ki- fizetéseket. Az 1970 évi gyengébb terméseredmények- 1 kel összefüggésben az év má- 1 sodik felében a tsz-munkadí- jak kifizetési üteme jelentő­sen mérséklődött. A tsz-munkadíjak növe­kedésében szerepe Volt an­nak is, hogy a termelőszö­vetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt kiegészítő tevé­kenységük fokozásával rész­ben ellensúlyozták. Ugyan­csak • emelkedett a háztáji termelésből származó jövede­lem, amely a parasztság me­zőgazdasági eredetű jövedel­mének több mint 40 száza­lékát adja. A háztáji gazda­ságok termelésében ugyanis döntő súlya van a sertés- és baromfitenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor a növénytermelés általános csökkenése a háztáji gazda­ságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növényter­melés aránya itt kisebb, mint a mezőgazdaság egészében. A háztáji gazdaságok termelése az előzetes számítások sze­rint nagyjából megközelítet­te az e’őző évi szintet. Ugyanakkor a felvásárlási áremelések miatt növekedett az árbevétel. Nőttek a pa­rasztság társadatomtvT'-'stt" sából eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előze­tes számítások szerint 1970­Valame'yest javult a szol­gáltatások színvonala is, bár az igények és a rendelkezés­re álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszült­ség van. Elsősorban ebből adódott, hogy a lakosság ál­tal igénybe vett szolgáltatá­sok 1970 ben is kisebb mér­tékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — előzetes ada­tok szerint — megközelítőén 80 000 lakás épült, lényege­sen több, mint az előző év­ben. A fogyasztói árak 197Ó-bei országosan, az év egészét te leintve, kb. 1 2 százalékka' •melkedtek. Az élelmi szerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásá­rolt termékek árszínvonala lényegében nem vá’tozo't. az dénycikkek ára az év első fe ében — az 1969-es jó Zöld ig-gyümölcs termés köve •»'ében — a’^csonvahb. „a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents