Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

trffi. tfeftrusr r S «Ma! (Folytatás a 2. oldalról) színvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969. évit, míg a fűtésre, világításra fordított kiadások árszintje egy-két százalékkal csök­kent. A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a la­kosság el nem költött pénze is. A takarékbetét-állomány összege 1970 év végén 42.1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások összege,, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben el­érte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövedelemnek kb. 11 százalékát. A munkáltatók járulékbefize'ései és a dol­gozók nyuedíijáruléka a tár­sadalombiztosítási juttatá­soknak 71 százalékát fedezte. 1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 volt, az év folya­mán kifizetett nyugdíj ösz- szege kb. 13 milliárd forin­tot tett ki. Az egy főre jutó átlagos saját jogú havi nyug­díj összeg 1024 forintra emel­kedett. 1970. július 1-től a dolgozók kórházi ápo’ást igénylő családtagjai vala­mint a nyugdíjasok és csa­ládtagjaik is időbeni korlá­tozás nélkül jogosultak díj­talan kórházi ápolásra. Csa­ládi pótlékot 1970-ben több mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év fo­lyamán összesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970. végén a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves ösz- szege 1,2 milliárd forint volt. Beruházás 1970-ben — előzetes számí­tások szerint — a Szocialista +f« I *•».< wyv szektor berijb ázása inak ösz- szege kb. 87^©jJlliérd forint volt, összehasonlítható ára­kon 14—15 százalékkal na­gyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a válla­lati és szövetkezeti pénzfor­rások gyors bővüléséből adó­dott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970- ben 28 százalékkal megha­ladták az előző évi szintet és jelentősen, mintegy 20 száza­lékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagyberuházások meg­valósítási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt, né­hány 1970-re tervezett üzem­be helyezés a következő évek­ben valósul meg. A befejezet­len beruházások állománya 1970-ben tovább nőtt, és de­cember végén kb. 68—70 milliárd forintot tett ki. 1970-ben az előző évi mér­séklődés után, az átlagot meghaladóan 42 százalékkai nőtt az importgép-beruházá­sok volumene. (Az elmúlt három év átlagában a növe­kedés 7 százalékot tett ki.) Az impor,gép-beruházásokon belül a szocialista viszonylat­ból származó import nőtt na­gyobb mértékben. A belföldi gyártású gépekből az év fo­lyamán kb. 10 százalékkal ruháztak be többet az 1969. évinél, és az építési beruhá­zások növekedése is kb. '0 százalék volt. 1970-ben emelkedett a me­zőgazdasági beruházásokra és a lakásépítkezésekre fordí­tott összegek aránya. A ’ ­kásépitkezések növekedésé­ben szerepe volt annak is hogy 1970 folyamin a buda­pesti 3. számú házgyár meg­kezdte a termelést. Az állami kivitelezésben készült laká­sok kb. 40 százaléka házgyári lakás volt. 1970-ben kb 77 milliárd forint értékű beruházást he­lyeztek üzembe. Többek kö­zött befejeződött a Borsodi Vigyikombinátban a PVC- üzem beruházásainak 2. üte­me. amely évi 31 500 tonna PVC termelését teszi ehető­vé. továbbá a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat kőolajextrahá- ló és kenőolaj-hidrogénező fezemének építése. A Tiszai Vegyikombinát íj polimer- üzeme évi 24 000 tonna poli­etilén granulátum termelését biztosítja. Ugyancsak elkészült a Ma­gyar V'iscosagyár polimerizá­ló részlege. Az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár Bu­dapesten új szerszámüzemi, székesfehérvári telepén új járműgyártó csarnokkal bő­vült. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár egri üzemében 7,3 millió darab tranzisztorgyártó kapacitás épült ki. Üzembe helyezték Vácott a Dunai Cement- >s Mészművek 4. sz. kemencé­jét, amely évi 300 000 tonna cement előállítását teszi le­hetővé A Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban új műbőr­gyártó csarnok létesült. Je­lentősen bővült a Kner Nyomda doboz- és nyomtat­ványgyártó kapacitása is. Az év folyamán a mező- gazdaság és az élelmiszeripar is új létesítményekkel gyara­podott: Szegeden nagy kapa­citású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon ser­téshizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstá­roló kapacitása is. 1970-ben a Karcag—Nyír­egyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest— Debrecen—Nyíregyháza va­sútvonal villamosítása. Az úthálózat az M 7-es autó­út Székesfehérvár—Balaton- aliga közötti szakaszának megépítésével tovább korsze­rűsödött. A főváros közleke­désének fejlesztésében nagy jelentőségű volt a Metró ke­let—nyugati I. szakaszának megnyitása, a Keleti pálya­udvari csomópont, a Hungá­ria körúti felüljáró üzembe helyezése. Uj kórház épült Kazinc­barcikán, Cegléden, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Sió­fokon és Balatonszéplakon 600—600. Gyulán 400 férő­helyes üdülőt adtak át. 1970- ben két új szállodát vettek használatba, a Budapesti Aero-Hotelt és a békéscsa­bai szállodát, ezek a szállo­dai férőhelyeket 212-vel bő­vítették. Népessé", népmo7ga'oni, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1970 év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1970-ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra szá­mítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961— 1967. években, de kismér­tékben alatta maradt az elő­ző két évinek. A művi veté­lések száma, amely 1969 ig állandóan emelkedett — fel­tehetően a korszerű születés­szabályozási módszerek el­terjedése, következtében — 7 százalékkal kisebb _volt, mint az előző évben. 1970-ben 120 000 ember hal{ meg, az 1000 lakosra ju­tó halálesetek száma 11 6 volt. A viszonylag magas és növekvő halálozási arány az­zal függ össze, hogy a né­pesség egyre nagyobb része tarozik az idősebb korcsopor­tokba. Az év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban meghaltak száma, és a tél végi influen­zajárvány következtében többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Az 1969. évihez képest 17 százalékkal nőtt a közúti baleset folytán meghaltak száma. A születési arány mérsék­lődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben az 1000 lakosra jutó termé­szetes szaporodás (a s-'ü'e'é- sek és a halálozások külön- bözete) 3,1 ezrelék volt, ala­csonyabb az előző évinél. 1970 ben 96 500 házassá­got kötöttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A vá­lások száma (23 000) 5 szá­zalékkal emelkedett. Az orvosok számának nö­vekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén' 23 500 orvos volt az ország­ban 10 000 lakosra számítva 23, emelkedett a körzeti or­vosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. A megelőző Intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970 ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria, és a jár­ványos gyermekbénulás elő­fordulása, a védőoltások ha­tására jelentősen csökkent a hastífusz, a szamárköhögés és a tetanusz-megbetegedések száma is. Az 1970—71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesz­nek részt az általános, a szakmunkásképző, a közép­iskolai és a felsőfokú okta­tásban. Az oktatásban részt vevők száma az előző tan­évihez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél ki­sebb az általános iskolás korú gyermekek száma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen ta­nulnak, mint az 1969—70-es tanévben. 1970—71. tanévben a szak­munkástanulók száma 223 ezer volt, ugyanannyi, mint az előző tanévben. A leány­tanulók aránya sem válto­zott az előző évihez képest, a szakmunkástanulók közül minden negyedik leány. 1970- ben 66 ezer fiatal tett szak­munkásvizsgát, 5 százalékkal több. mint 1969-ben. Különö­sen a vasipari és az építő­ipari szakmákban vizsgázot- tak száma emelkedett. 1970 ben a nappali, esti és levelező tagozatokon 66 ezren fejezték be középiskolai ta­nulmányaikat, 7 ezerrel ke­vesebben, mint egy évvel korábban. A gimnáziumok­ban 4 ezerrel, a techniku­mokban 3 ezerrel csökkent az érettségizők száma, t szakközépiskolákban ugyan annyian érettségiztek, min* 1969-ben. Az elmúlt évber kb. 18 200-an szereztek fel sőfokú oklevelet, 400 főve' többen, mint az előző évben Az egyetemek esti és levele ző tagozatain végzettek szá ma csökkent 1970—71-ben az általáno iskolák felső tagozatán a ta nulók 90 százaléka, a gim­náziumokban 97 %-a ré szesül gyakorlati képzésben A középfokú oktatáson be­lül a szakközépiskolába já­rók arányának növelése elő­segíti a kor—riíen képzett gyakorlati szakemberek szá­mának emelését. 1970—71- ben a középiskolák nappali tagozatának első évfolyamá­ra felvett fiatalok 49 száza­léka került szakközépiskolá­ba. A felsőfokú intézmények nappali tagozatára iratkozott első évesek 30 százaléka fel­sőfokú technikumokban, szakiskolákban, főiskolákon tanuk A színház- és mozilátoga­tások száma az előző évihez képest lényegében nem vál­tozott. az év folyamán szín­házi előadásokra 5 600 000 mozielőadásokra 80 millió iegvet adtak el A televízió- előfizetők száma 1970. de­cember 31-én 1 770 000 volt, 173 ezerrel több. mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett és kísérleti jelegael megkezdő dött a színes adás. 1970-ben 4800 könyv je­lent meg. 47 millió példány­ban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 szá­zalékkal emelkedett. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Befejezte jugoszláviai látogatását Komócsin Zoltán Komócsin Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság* titkára február 3. és 6-a kö­zött. a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökségé­nek meghívására baráti lá­togatást tett Jugoszláviában. Komócsin Zoltánt Belgrád­ban fogadta Joszip Broz Ti­to. a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke. A jugoszláv fővárosban meg­beszéléseket folytatott Krszte Crvenkovszkival és Sztane Dolanccal, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodá­jának tagjaival és Bosko Sil- jegoviccsal, a JKSZ elnöksé­gének tagjával. Találkozott Marko V 'keziccsel, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnö­kével és Mirko Csanadano- viccsal, a JKSZ vajdasági autonom tartományi bizott­ságának elnökével. Komócsin Zoltán látoga­tást tett Ljubljanában és Zágrábban is. Ljubljanában eszmecserét folytatott a szlovén, Zágrábban pedig a horvát kommunisták szö­vetsége vezetőivel. A találkozókon eszmecserét folytatták a nemzetközi po­litika és a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint az MSZMP és a JKSZ kapcsolatairól. A megbeszélések — amelye­ken részt vett Tóth Elek belgrádi magyar nagykövet és dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyet­tes vezetője is — szívélyes, elvtársi légkörben folytak. Komócsin Zoltán szombat este Zágrábból hazautazott Budapestre. (MTI) A LEtlP KB ülése Varsóban szombaton dél­előtt megkezdődött a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tel­jes ülése, sorrendben a VIII., a párt 1968. novemberében megtartott V. kongresszusa óta. Az ülésen Edward Gierek, a KB első titkára elnököl. A plénumon Jan Szydlak, a PB tagja, a KB titkára tar­tott beszámolót, a lengyel tengermelléken tavaly de­cemberben lejátszódott ese­mények okairól és a párt so­ron lévő feladatairól. A beszámoló feletti vitá­ban többek közt Henryk Kaminczuk, a , Milowice” bá­nya vájára, Antoni Radlins ki, a legfelső ellenőrző bi­zottság al elnöke, Stanislaw Krolik, terme1 őszövetkezeti elnök, Tadeusz Bialkowski. a LEMP olsztyni vajdasági bi­zottságának első titkára szó lalt fel. A vita folytatódik. A fasiszta provokációk ellen é Állaté nos sztrájk Catanzaróban Olaszország több városában pénteken nagyszabású tünte­téseket rendeztek a catanza- rói merénylet és a szélső- jobboldali erők különféle erőszakcselekményei elleni tiltakozásul. Rómában pénteken este mint­egy harmincezer kommu­nista és szocialista tartott tiltakozó felvonulást ezzel a jelszóval: „Elég a fasiszta bűncselekményekből!” Genovában a dokkmunká­sok abbahagyták a munkát; Catanzaróban általános sztrájk bénította meg pénte­ken délután a város életét; Bariban és Messinában pe­dig összecsapások zajlottak le baloldali diákok és neofa­siszta csoportok között. A szocialista képviselők in­terpellációt intéztek a kor­mányhoz, amelyben felszólí­tották, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően osz­lassa fel a félkatonai jellegű szélsőjobboldali szervezete­ket. Kommunista, PSIUP-, szo­cialista és kereszténydemok­rata képviselők elhatározták egy „fasisztaellenes orszá­gos egységbizottság” alakítá­sát. Vasárnap nagyszabású fa­sisztaellenes gyűlést tartanak Milánóban, Torinóban, Reg- gióban és más városokban. Újabb összetűzések Észak­Irországban Újabb összetűzések voltak szombaton délután az észak­írországi Londonderrybea fiatal tüntetők és a kivezé­nyelt karhatalom között.' A francia hírügynökség jelen­tése szerint több katona meg­sebesült. A hadsereg szóvi­vője ezt cáfolta. Carrington brit hadügy­miniszter bejelentette, hogy szombaton újabb 600 főnyi angol egységet indítottak út­nak erősítésként Észak-Ir- országba. Az újabb erősítés­sel az országban állomásozó angol katonaság létszáma meghaladja a 8000-et. Chichester-Clark Ulsteri miniszterelnök szombaton fenyegető hangú nyilatkoza­tot tett a zavargásokkal kap­csolatban, az ír republikánu­sok maroknyi csoportjához intézve szavait. Lynch, az ír Köztársaság miniszterelnöke mérséklésre szólította fel az északír kato­likusokat s kérte őket, ne hallgassanak a búj tóga tókra, AZ INDOKÍNAI HÁBORÚ TOVÁBBI KITERJESZTÉ­SE. Rogers amerikai külügyminiszter január 29-1 sajtóér­tekezletén a légiháború további korlátlan fokozását és te -'i- leti kiterjesztését helyezte kilátásba Indokínában. Az ame­rikai haderő visszavonása után ugyanis a Lón Nol-rezsim hadserege és a 15 ezer főnyi dél-vietnami zsoldos tehetet­lennek bizonyult a kambodzsai nemzeti felszabadító erőkkel szemben. Jelenleg Kambodzsa lakosságának majdnem a fe­le — 3 millió lakos — él a felszabadított területeken. Ez egyben a Nixon-kormány etnamizálási programján^ csődjét is jelenti. (Nixon vr cnamizálási programja a kato­nai akciók végrehajtását fokozatosan az ázsiai csatlósokra hárítja át és előírja az amerikai légi tevékenység korláto­zását is.) A dél-vietnami—kambodzsai—laoszi hármas határ körzetében végrehajtott szőnyegbombázások, amelyek méreteiben legsúlyosabbak az indokínai háború történeté­jen. előkészítik a szárazföldi hadműveletek közvetlen kiter­jesztését Laosz területére is (Észak Laoszban több, mint 4000 thaiföldi katona vesz részt a Patet Lao — a laoszi hazafias erők — elleni harcokban.) A háború eszkalációjá­val párhuzamosan ismét rendszeressé vált a Vietnami De­mokratikus Köztársaság (VDK) terrorbombázása Ss.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents