Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
VnXfl PRO LETÁRJA!, EGYES0 LI ETÜCI anrvm Pvfotvam sí. szäm ÄRA t FORINT M7L FEBRUAR 7, VASÄRNAP A Holdon végzett kalandos séta után Az űrhajósak visszatértek az Apollo—14-re Az Apollo—14 utasait Shepard-et és Mitchellt szombaton magyar idő szerint 6,27 órakor ébresztették az Antares nevű holdkomban Houstonban az éjszaka folyamán lényegében azt kellett mérlegelni, nem jelent-e túl nagy veszélyt a meghosszabbított holdséta Mitchellre nézve, akinek a ruháján az első séta alatt a szokásosnál erősebb oxigénelszivárgást észleltek. Ha különösebb zavar nem támad, Shepard és Mitchell középeurópai idő szerint 11 óra tájban kezdheti meg második holdsétáját. Az űrutasok ismét magukkal vitték a holdriksát, amit felváltva húztak. Útközben fényképeztek és felvettek egy-egy érdekesebb követ is. Közben állandóan kommentálták a houstoni űrközpontban ülő geológusok számára a talajt és egyenetlenségeit. Útjuk végcéljához közeledve egyre nagyobb kövek, majd 50 100, 120 centiméteres átmérőjű sziklák kerültek útjukba. Ezeket és a kisebb-na- gyobb krátereket folytonosan kerülgetni kellett a holdriksával. A kráter dombjára haladva összesen három pihenőt tartottak. Ilyenkor Mitchell felállított egy magukkal hozott magnetométert. amely- lyel a Hold mágnesességét mérte az űrközpont számára. Az első hegymászás a Holdon nehezebbnek bizonyult. mint ahogyan azt a Földön gondolták. Shepard és Mitchell űrhajósoknak túlságosan sok fáradtságba és időbe tellett amíg az emelkedő háromnegyedét megtették, s így vissza kellett fordulniok, mielőtt még elérték volna a Cone-kráter pereimét. A houstoni központtal állandó összeköttetésben lévő űrhajósok elmondották, hogy nem annyira a terepviszonyok akadályozták előrehaladásukat hanem inkább a tájékozódási nehézségek. A kráter peremét megvilágító napfény vakító ragyogásával szerbi-ói haladva ugyanis az űrhajósok a kráter árnyékának koromfekete sötétségében tapogatóztak előre, s így csaknem lehetetlen volt a rendkívül szaggatott, sziklás terepen utat találni a perem felé. A tudósok nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a kráter megmászása esetén az egyik űrhajós kötélen néhány méternyire leereszkedik a belső falon, hogy arról fényképfelvételeket készítsen, így reméltek képet kapni a holdkéreg rétegeződéséről és szerkezetéről egy olyan, valószínűleg meteor-becsap .'dás által előidézett meredek falu vetődésnél, amelyet feltehetőm nem fed vastag portakaró. A Cone-krátemek egyelőre sikerült megőriznie évmilliós titkait az ember elől. Ettől a csalódástól eltekintve azonban, az Apollo-prog- ram vezetői elégedettek lehettek Shepard és Mitchell űrhajós nagyszerű teljesítményével. Programjuk része volt egy fél méter mélységű gödör kiásása. Ez a művelet a Holdon végzett fizikai munka hatásfokának, illetve az igénybevételnek a vizsgálatára irányult, továbbá arra, hogy talajmintát nyerjenek a kozmikus sugárzástól közvetlenül nem érintett rétegekből is. Shepard és MitcheR a két holdséta alkalmával összesen 54 kilogramm holdkőzetet gyűjtött össze. Mielőít a két űrhajós visszatért volna a holdkomp komforljához, még végrehajtotta a leletek első szétválogatását és elhelyez ték a tartályokat. Ezután a két űrhajós hozzákezdett a fölöslegessé vált holmik kidobálásához. Megszabadultak a holdsétákon a hátukon cipelt életmentő berendezésektől (darabja 300 ezer dollár körű!) és az útra készített különféle nagy értékű felszereléseiktől, szerszámaiktól. Ezt követően bezárták az Antarest, a kabint újra nyomás alá helyezték és átöltöztek. majd rendet raktak, végül pedig — a napszaknak illően — megebédeltek. Eközben harmadik társuk, Stuart Roosa a Kitty Hawk- kal a 29. fordulatot tette meg a Hold körül és újabb fény- képfelvételeket készített az Apollo—16 leszállási helyéül kiszemelt Descartes kráter környékéről. Az Apollo—14 holdkompjának felszálló egysége fedélzetén Alan Shepard parancsnokkal és Edgar' Mit- chellel, szombaton magyar idő szerint 19 48 órakor hagyta el a Hold felszínét. A houstoni űrközpont röviddel ezelőtt adott engedélyt a felszállásra és egyúttal arra is, hogy — most először — „egyszeri nekirugaszkodással” érjék el a Hold körüli pályán keringő anyaűrhajót, a Kitty Hawkot. Ismeretes hogy az eddigi összekapcso lásokat a holdkomp fe’ szálló egységének többször pályamódosítása után ha;' tották csak végre. A felszállás első tíz máso' percében az egység függői gesen emelkedett felfe' majd ferde irányt vett és ' perc 10 mp múltán a 17 k; lométeres magasság elérés után állt rá az előre kisz' mított elliptikus pályárr majd 21 óra 36 perckor s:'ke rés dokkolási manőverre’ visszatértek az Apollo—14 re. Fo!yta?édik a nagyarányú katona! felvonulás Laosz halárán r 'Át AFP hírügynökségnél? a dél-vietnami —laoszi határra kiküldött különtudósítója szerint a Dewey—Canyon—2 él- nevezésű közös dél-vietnami —amerikai hadművelettel kapcsolatban továbbra is teljes bizonytalanság tapasztalható. A laoszi határ közeiében lévő Khe Sanh-i támasz pont körzetében folytatódik a nagyarányú felvonulás. Mée mindig nem tudni mi a c"?- patmozdulatok célja. Legújabban 5000 dél-vietnami katona helyezkedett el a Laoszba vezető 9. számú iő- ú‘vonal mentén. Állítólag „az időjárás iavultával” 15 100 ■további katonát várnak 'de. Khe Sanh körzetébe érkezet1 két dandárnyi dél-vietnami rohamosztagos, továbbá 4000 ejtőernyős. A tudósító értesülése szerint ezeket a katonákat vetették be másfél hónappal ezelőtt Kambo zsá- ban a Phnom Penht Saigonnal összekötő főútvonal „megtisztítására” és a katonák e feladatuknak akkor eleget is tettek. Más elit- alakulatokat is nagy sietsé' - gél ide vezényeltek. A tudósító szerint a dél-vietnami főparancsnokság láthatólag valamennyi adúját ki akarja játszani. A7 amerikai műszaki tisztek körében nagy zavart okozott, hogy a Khe Sanh i repülőtér nagy sietséggel helyreállított és kibővített kifutópályájáról kiderült: nem 1 pes eleget tenni a vele szemben támasztott nagv követelményeknek és így kérdéses hogy jól működik-e majd az a légihíd, amelytől nagymértékben függ a Dewey—Canyon—2 hadművelet sikere. Dél-Vietnamban a partizánok légelhárítása pénteken Quang Nam tartományban lelőtt egy nagy amerikai csapatszállító helikoptert. Saigontól délnyugatra nagyobb összecsapás volt a kormány- csapatok és a partizánok között, min1 azt a dél-vietnami főhadiszállás közölte A dél-vietnami szabadság- harcosok hírügynöksége ősz szefogtaió jelentést adott ki amely szerint Binh Dinh t r- tományban ianuár folyam in a népi erők 665 ellenséges tisztet és katonát tettek harcképtelenné, lelőttek négy repülőgépet és helikoptert és elpusztítottak 52 katonai iár- művet, A népi erők több más tartományban is jelentős sikereket értek el. Szerdúra összrliít iák az orszá^g’fHEásá A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. február 10. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) X KizponÜ Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. ém fejlődéséről 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A termelés mennyiségére; vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételével valamennyi termelőágazat túlteljesítette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló -e- zetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a jobb, hatékonyabb gazdálkodást. Az árvíz- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti iö- vedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el. áe megközelítette a tervezettét. A mezőgazdáságból származó nemzeti jövedelem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A töbhi népgazdasági ágban megtermelt nhmzeti jövedelem kb. 8—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt. mint a nemzeti jövedelem és fokozottabban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb részét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelésére, mint 1969-ban. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást és ’elhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt. 1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és választékban rendelt árut és az ipar is inkább elegei tett vállalt kötelezettségeinek. mint korábban Fz a körülmény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969 évinél. A vállalatok a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben. az egész népgazdaság ban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen. mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelékenysége. A- iparban a termelés növekedése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is. A gazdasági és a társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben & következők jellemezték: Ipar — építőipar 1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. Az ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1970. évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél. A termelés fejlődése elsősorban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1969 utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság eV - tásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel azelőtt. Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek és a beruházói?, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott. Összehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 százalékkal, exportra kb. 7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékes1'- tett többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar összes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelő- ágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermél?import fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyaszt piac egyensúlya javult. A beruházási iavak piacán, annak ellenére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett a pénzforrásokkal alátámasztott énítési beruházói keresletet 1970-ben sem elégítették ki maradéktalanul Az export növekedésében részben tartós, részijén átmeneti hatások érvényesültek. Az emelkedés összefüggött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, közúti járműprogram), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban (15, ill. 9 százalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyag ipar as év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruktúra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés S százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése mellett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak megfelelően javult az alumíniumkohászat, a közlekedési eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termékösszetétele. A kereslet hatott a műszeripar és a vegyipar termék- szerkezetének változtatására. A gépiparon belül 1970- ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16, ill. 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több, mint 1969-ben. UJ alapokon folyik a Magyar Vagon- és Gépgyárban aa autó-motorgyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számítógép- program. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítástechnikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. A vegyiparon belül a nitrogénműtrágya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bő ült a háztartási célokat szolgáló ‘ fémtömegcikkek (kád, kályha, tűzhely, edény, stb.) választéka és volumene. (Folytatás a *. oldalon! LAPUNK TARTALMÁBÓL; Többet az emberért (5. oldal) Milyen a tanárképző főiskola kisugárzó hatása? (9. oldal) Az erdő és Sóstó (7. oldal) Sportjelentéseink (11. oldal)
