Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
4 oldat 1971 február 8 Szülők fóruma: Dohányfüst a lakásban Még a leggondosabban nevelő szülők is gyakorta megfeledkeznek olyan dolgokról, amelyek talán apróságnak tűnnek, valójában azonban nagyon is előnytelenül hatnak a gyermekre. Ezek közül most csupán egy dolgot ragadnék ki: az otthoni dohányzást. Jó néhány ismert nyíregyházi orvossal — többek között gyermekgyógyásszal — beszélgettem a témáról, ■s mind, kivétel nélkül nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Elmondták ugyanis azt, hogy a dohányfüst a lakásban nemrsak a csecsemőre nézve káros, nem egy esetben veszélyes, hanem még a nagyobb gyermek számára is komoly zavaró tényező. Különösen télen van a problémának különös jelentősége, amikor a lakásokban ritkábban szellőztetnek, és mind a felnőttek, mind a gyermekek hosszabb időt töltenek a négy fal között. A dohányfüst ugyanis károsan hat a légzőszervekre, a felső légutakra, de a füst mind sűrűbbé válása a szemet is támadja. (Mondanom sem kell talán, hogy mindez áll a felnőttekre is, ez azonban külön írás témája is lehetne.) Képzeljük tehát magunkat, dohányosokat a kisgyermek helyébe, aki kénytelen elviselni, hogy már születése után a tiszta levegő helyett különböző szennyezőanyagokkal fertőzött, kátrányos égéster- nékekkel teli levegőt szív be. Számítások bizonyítják, íogy a dohányos környezetben élő kisgyermek napon- :a szülei jóvoltából több cigaretta mérgező anyagát tartalmazó káros terméket lélegzik be. így, mint közvetett dohányosok, korán a nikotin áldozataivá válnak. Ehhez azonban hozzá vehetjük azt is, hogy a szülők dohányzása a gyermekben bizonyos pszichés folyamatot is elindíthat. Ä kíváncsiság az első. Vajon milyen az a cigaretta, amit apuka szív? A gondolatot tett is követi, a gyermek rágyújt. Ezzel máris nagynak érzi magát, az utánzási ösztön kicsi korban dohányossá teszi — sajnos. Nem mellékes az sem, hogy a dohányfüstös lakásban a gyermek számára a tanulás is nehezebb. A füst marja a szemet, kötőhártya-gyulladást idézhet elő, ha van, azt tartóssá teszi. A gyerek rosszabbul lát, küzd a betűkkel, íráskor és olvasáskor egyaránt. Sokan nem gondolnak arra, hogy gyermekük esetleges rosszabb iskolai előmenetelében szerepet játszik az is, hogy a gyermek felkészülése otthon nem zavartalan. A felüdülést nem nyújtó, füstös levegő, a maró dohányfüst fáradttá, kedvetlenné teszi a gyermeket. Az izgató dohányfüst tehát a hurutos megbetegedések oka lehet, kiválthatja a krónikus hörghurutot, tartóssá teheti a légzőszervi megbetegedéseket. Hat a szemre, növeli a fáradékonyságot, ugyanakkor felkelti a gyermekben a cigaretta utáni kíváncsiságot, magyarán: rászoktatja a dohányzásra. Világos, ez nem egészséges állapot. Mit lehet tenni? S2ívem szerint azt mondanám: ne dohányozzon a szülő, mindez egy csapásra megoldódik. Ez viszont sokak számára teljesíthetetlen, így marad a környezet gondos tisztán tartása. Első a gyakori és alapos szellőztetés. A lehetőségek szerint nagyon jó, ha a gyermekek részére olyan helyiség is rendelkezésre áll, ahol nem dohányzik soha senki. Es még valami: mérséklet a szülők részéről. Ez szolgálja saját egészségüket, és ezzel egyidőben megkíméli a lakást is attól*, hogy. a szobákban aggható-füst-miatt állandó söntóshangulat uralkodjék;; És asm mindennél fontosabb: a tiszta levegőben egészségben-nőnek fel, tanulnak és játszanak a gyermekek is. Bürget Lajos Nyelvtanítás az általános isko’ákban Már régen felismerték a nyelvtudás jelentőségét. Szinte szállóigévé vált a mondás: ahány nyelven beszel valaki, annyi embernek számít. Ma az idegenforgalom gyors növekedése, a mind szélesebbé váló gazdasági kapcsolatok szinte nélkülözhetetlenné teszik az idegen nyelv ismeretét. Világszerte igen gyors ütemű fejlődés bontakozott ki a nyelvoktatás területén az utóbbi időben. A Szovjetunióban, a környező államokban és nyugaton egyaránt előtérbe került az élet mai igényeinek megfelelően a beszélt nyelv tanítás. Nálunk is — mivel a gyermekkorban lehet a legkönnyebben nyelvet tanulni — legújabban már az általános iskolákban is szerveztek úgynevezett nyelvi tagozatos osztályokat a leg vltalámosabban használt nyelvekből. Nyíregyházán is működnek ilyenek. A 2. sz. általános iskolában német, a 3. sz-ban francia, a 6. sz- ban orosz, a 12 sz-ban angol nyelvi tagozatos osztály működik. Ezekben az iskolákban a harmadik osztályban kezdődik a jelölt nyelvek tanulása és ötödik osztályban jön még hozzá az orosz nyelv. A tagozatos osztályokba nemcsak a kijelölt iskolákból, hanem a város bármely részéről be lehet iratkozni külön tanácsi engedély nélkül. Előfordul, hogy a szülők ragaszkodnak a már megszokott iskolákhoz, ezért nem viszik át gyermekeiket a tagozatos iskolákba. Ez nem helyes szemlélet. A gyermekek érdekét kell nézni elsősorban. Nem jelent problémát a környezet változása sem, mert a gyerekek hamar be tudnak illeszkedni az új közösségekbe is. Ez a változás is elkerülhető, ha a szülő már az első osztályba abba az iskolába kéri gyermeke felvételét, ahol a megfelelő nyelv tanítása folyik. Az új rendelkezés szerint nemsokára sorra kerül (márciusban) az első osztályosok beiratása. Addig döntsék el a szülők, akarják-e nyelvekre taníttatni gyermeküket. Az iskolák is támogssák e fontos kérdést! Hirdessék a lehetőségeket a másodikos szülők körében és irá- -,'tsák az arra alkalmasakat a tagozatos osztályokba Székely Lajos Várkonyi Katalin: DIDI Árany-rőtszín falevelek kavarognak messze szállnak. Dideregve összebújnak lombjavesztet' ’áraz ágak Felhők között néha-néha fe’ Végig néz az tán valamit RGÖ Haragos szél szellőt kerget szélben táncolnak a fák, pocsolyába esőcseppek rajzolnak kört — karikát. bújkál a nap igyog. őszi tájon — itthagyott... GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED! /ub'leumi úttör8pályázat (5.) Vízszintes: 1. A vízszintes 22 folytatása (utolsó négyzetben két betű). 11. Nyugtalan. 12. Bőr, németül. 13. Igekötő. 14. A leélt évek együttese. 16. Sűrű növénytársulás. 17. Napszak. 19. Adu. 21. Művészet klasz- szikus szóval. 22. A természetjáró úttörők parlamentje határozta el 1967-ben a túra- mozgalom tömegessé tételét. A jelszó... (folyt, a vízsz. 1., függ. 20). 24. Névutó. 26. Indulatszó. 27. Ritka női név. 28. Aggodalmat fejez ki a leggyakrabban ez a szó. 29. Fundamentum. 30. PÁÁV. 31. Római 1500. 32. Az általánosan ismert. 35. Alumínium vegyjele. 37. Huzal. 38. Gö- röngy+E. 39. Nóta. 41. Névelővel, háziállat- 43.. .pátarkó-. dik. ^máiYfeáfia|! 48. Forradae (utó is© négyzetben két betű). 49. Vissza: pocsolya. 51. Érzékelte. 53. Egymást váltó 2 msh. 54. Elhagy. Függőleges: 1. Kigondol. í. Római 499. 3. Vissza: főzeléknövény. 4. Vissza: sárgadinnyefajta. 5. Bátorkodik. 6. Kötőszó. 7. Tova. 8. REE. 9. Hallgat a szavára (—’)• 10. Víztartója. 13. Befutottam. 15. Rendszeres-m odamegy. 18. Ebédhez terít. 19. Létrehozó, létesítő. 20. 4. vízszintes 1 folyt. 23. ZMP. 25. Hiányos taverna!! 31. Elfogyaszthat. 32. Menyasszony. 33. Égitestünk társa. 34. Lányom férje. 36. Távol-keleti állam. 40. Római 55, 900. 42. Nem teli. 45. AÓZ. 46. Összekevert per! 47. Kettőzött kétjegyű msh. 50. Személyed. 51. Esztendő. 52. Morze jeL Megfejtendő: Vízszintes 22 (folyt, vízsz. 1., függ. 20). Wző megfejtés: — UTTÖ- RÖEXPEDICIO Á JÖVŐBE — ÚTTÖRŐK A HAZÁÉRT — Beküldési határidő: február 11-e. Nyertesek: Kalmár Mária llk, Jánvári József Dögé, Nagy Gábor Mátészalka, Kiss Valéria Kálmánháza, Cserági András Nyíregyháza és K. Balázs József Nyíregyháza. Krecsmáry Lászlót LISZTET SZITÁL... Lisztet szitál, fehéret, Gyúrja is a hótésztát Felhő-komámasszony, a szél egész éjjel, hogy a lisztből, szól néném s mikor a Nap felébred, hócipőt dagasszon, furcsán tekint széjjel. s mosolyog, csak mosolyog, kerek arca fénylik, és a sok-sok hócipót mind megeszi délig. Matematika majdnem számítás nélkül Az alábbi logikai feladat & „Scripta Mathematica” című amerikai szaklapból való. Próbáljuk következtetések révén megfejteni a „bűnüg’-i’ történetet. Az ilyenfajta feladatok nagymértékben fejlesztik a matematikus észjárást, gondolkozni, elemezni tanítanak, és a megszokottól eltérő megoldási módszerek felkutatására ösztönöznek. Ezek után a feladat: New York állam egyik elemi iskolájában eltűnt a tanítónő pénztárcája. A gyanú öt tanulóra terelődött: Lilian*«. Judyra. Davidre, Theora és Margaretre. A kihallgatáson a követke zőket vallották: Lilian: 1. Nem én loptam él az erszényt; 2. soha életemben nem loptam; 3. Theo lopta eL Ki a bűnös? Judy: 4. Nem én loptam el az erszényt; 5. eleget keres a papám, s nekem saját erszényem van; 6. Margaret tudja ki á bűnös. David: 7. Nem én loptam el az erszényt; 8. Margaretet nem is ismertem, míg az iskolába be nem iratkoztam; 9. Theo tette. Theo. 10. Nem én Vagyok a bűnös; 11. Margaret lopta el az erszényt; 12. Lilian hazudik, amikor rám fogja Margaret: 13. Nem én loptam el az erszényt; 14. Judy lopta el; 15. David születésem óta Ismer, ő tanúsítható, hogy ártatlan vagyok. A to vábbi kérdezősködés folyamán mind az öten beismerték, bogy három állításuk közül kettő igaz, egy pedig nem. v4 myttsrl és a hóember Egy nyuszi bugdácsolt a ivas. sötét éjszakában gysze.re csak megérkezett a leleményes kerítéséhez. Óva- osan átbújt egy lyukon és belop'ázott a kertbe. Ennivalót keresett, mert nagyon megéhezett, A csöndes éjszakában még az is hallatszott, milyen hangosan korog a gyomra. A nyuszi ijedten nézett körül, nincs-e valaki a közelében? Hát uramfia.mit látott? Jól megtermett magas hóember álldogált nem messze tőle. A sápadt hold- 'ényben is látszott a hosszú, narancssárga orra, meg a csillogó, fekete gombszeme. — Ki rogy te. és mit keresel a kertünkben? — szólalt meg a hóember váratlanul. A nyulacska majd hanyatt vágódott ijedtében és remegő hangon, akadozó nyelvvel válaszolt: — Ny-ny-u-u-u-s-z-i vagyok. .. en-ni-va-lót ke-re- sek... me-e-rt na-a-gyon é-h-es-s va-gyok... — Szóval el akarsz csenni valamit a kertből! — dörmög- te szigorúan a hóember. A nyuszinak inába szállt a bátorsága, a legszívesebben elszaladt volna, de nem tudott, mert ijedtében szinte földbe gyökerezett a lába. A hóember kacagott rajta és azt mondta: — No, azért nem kell úgy megrémülnöd, te gyáva nuúl! Nem harapom le az orrodat! Különben hívjál csak Bandi bácsinak. — l-i-i-ge-e-en, Ban-di bácsi — dadogta a kis négylábú. — Sajnos — folytatta a hóember —; nem hiszem, hogy találsz itt ennivalót, mert a zöldségféléket a pincében raktározták el. De tudod mit, azért nézz körül!-4 nyuszi megörült, hogy új ismerőse ilyen barátságosán szél hozzá. Bejárta a kertet, de egy falat nem sok, annyi harapnivalót sem talált. A hó magasan állt, és a nyuszi sem tudott rövid lábacskáival mélyre leásni a földbe. Szomorúan baktatott vissza Bandi bácsihoz. Az részvéttel kérdezte: — Hát igazán nagyon éhes vagy, nyuszika? — Jaj, borzasztóan! Soksok idő telt el azóta, hogy az utolsó káposztalevele: bekaptam. A gyomrom is fáj már... — Ö te szegény, úgy szeretnék segíteni rajtad — mormogta a hóember. Nagyon sajnálta a nyuszit és egyre törte a fejét,' mit is adhatna neki. Egyszerre csak boldogan felkiáltott: — Remek ötletem támadt! Neked adom az orrom, a nagy répaorrom! Fogyaszd jó étvággyal! — és a nyuszi lába elé dobta az orrát, pedig nagyon büszke volt rá eddig. — Nem, nem! Nem fogadhatom el. nem ehetem meg a gyönyörű orrodat! — tiltakozott a tapsifüles. — Lári-fári, vedd csak el! A répaorrom nélkül is szép hóember maradok. Akinek pedig nem tetszik maid, az ne nézzen rám! Kapd csak be, kicsikém... Váljék egészségedre. — Köszönöm a jóságodat — mondta meghatottan a nyuszi és boldogan harap- dálta a sárgarépát. Másnap reggel, amikor « gyerekek kijöttek a házból, első dolguk volt Bandi bácsihoz futni. Persze rögtön észrevették, hogy hiányzik az orra. Azután felfedezték a nyuszi lábnyomait a hóban és rájöttek, hová lett a répa. Soká tanakodtak, hogyan jutalmazzák meg a hóembert, amiért segített a nyuszin. Végül azt találták ki, hogy egy még hosszabb és vastagabb sárgarépa orrot adtak kedves téli barátjuknak. Idegen ötletből írta! Szirmai Marianna Élt egyszer Bagdad városában egy nagyon gazdag, öreg kereskedő. Számtalan, áruval megrakott hajója szelte a tengereik vizét. Az öreg kereskedő mégis azt mondta mindenkinek, hogy ő a város legszegényebb, legszeren- csé űeriebb és legboldogtalanabb embere. Azért érezte magát szegénynek, szerencsétlennek és boldogtalannak, mert három fia soha nem tudott megegyezni egymással. Az öreg kereskedő jó sióval is, meg könyörgéssel is számtalanszor próbálta békességre és összetartásra bírni á béké.fenkedoket, azonban mindig hiába. Állapítsuk meg, melyik tanuló volt a tettes. (Egy lehetséges következtetés szerint az okoskodást, például, a következő sorrendben végezhetjük: a 10-es és 12-es állítás csak egyedül lehet igaz, vagy nem. A ól- tételek szerint mindkettő nem lehet hamis, tehát mindkettő igaz. Ekkor 9 hamis. Ha viszont 9 hamis, 8-nak igaznak kell lennie, s az ennek ellentmondó 15-nek hamisnak. Ha viszont 15 hamis, 14 igaz, tehát Judy lopta el az erszényt. A többi állítást megvizsgálva nem találunk ellentmondást, tehát az adatok száma elegendő. de nem szükséges, hiszen mindössze 9 adatot használtunk fel (Theo, David és Margaret vallomását.) ML 8. Történt egyszer, hogy ép* pen akkor lépett ki a kertjébe, amikor a három fiú azon civakodott, veszekedett hogy melyikük öntözzön, melyikük nyírja a füvet es melyikük gereblyézze fei * kert útjait. Az öregember most má* meg sem kísérelte, hogy szóval tegyen, igazságot a háTom fiú között, hanem aa egyik virágágyról felemel* egy vesszőt és odanyújtotta a fiainak. — Rajta, fiúk, törjétek dar rabokra ezt a pálcát A három fiú könnyedén, minden erőfeszítés nélkül, szinte szem pillan tásnyi idő alatt törte darabokra a pálcát. Az öreg kereskedő összeszedte az apró vessződarabkákat és egy fahánccsal szorosan egy csomóba kötötte azokat. — Nos, fiúk — nyújtott» azután a vesszőcsomót fial felé —. most ezt próbáljátok darabokra tömi. A három fiú a legna^ gyobb erőfeszítéssel sem tudta a vesszöcsomóka t ösa- szetömi. ' — Látjátok — mondta aa apa —, egy pálcával milyen könnyű elbánni, de ha azok össze vannak kötve egymással, akkor nem birtok vele. Ebből láthatjátok, hogy milyen erő van az összetartásban. A három fiú elszégyellta magát és megértve apjuk oéldázatát, attól a naptól kezdve a legnagyobb egyefc- rtésben éltek egymással. Arab meséből feldolgoztál Pfeiler Vera Az összetartás ereje
