Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

?tfn február s. *rr rr magva botos* !. oWa! Javul 2 ßiüsiaki ci! kslc, sligaál a cipők és a bútorok minesige 12 ezer piniszból 8 ezer jogos Az áruk többségének mi­nősége az utóbbi időben ja­vul. de sajnos ez még nem általános, egy-egy cikkcso­porton belül is gyakran vál­tozik a minősig. Mindeneset­re örvendetes, hogy például a műszaki cikkek többségé­nek jó minősége stabilizáló­dott, egyre kevesebb a pa­nasz a tévékészülékekre, a magnetofonokra és a háztar­tási gépekre, kielégítő és fo­kozatosan tovább javul az élelmiszerek minősége. A minőség alakulása ér­zékelhetően lépést tart a pi­aci viszonyok változásaival. 1969-ben például, amikor az ipari üzemek egy része indo­kolatlanul nagymértékben növelte exportját, s a belke­reskedelem csak nehezen tu­dott kellő mennyiségű áruhoz jutni, a minőség is észreve­hetően romlott. Az áruhiány miatt gyakran gyengébb mi­nőségű cikket is kénytelen volt átvenni a kereskedelem, így a vásárlók panaszainak a száma megnőtt. 1969-ben majdnem 13 ezer panasz ér­kezett a közszükségleti cik­kekre, 12 ezren kifogásolták a KERMI-nél egyik vagy másik közszükségleti cikk gyenge minőségét, s 8 ezren jogosan. A panaszok fele a cipők rossz minőségét teszi szóvá. A talp gyakran leválik, be­érik a felsőbőr, leszakadnak a díszítő elemek. Sok a kifo­gás a cipők nem kielégítő választéka miatt is. Kevés például a tartós, strapacipő, némelyik vállalat szinte ki­zárólag divatcipőt hozott for­galomba. A felmérések sze­rint a tartósabb cipőkből is legalább annyira volna szük­ség, mint a divatcipőkből, arányuk mégsem haladja meg a 29 százalékot. Változatlanul kifogásolha­tó a bútorok minősége. A hi­báknak csak egy részéért fe­lelős az ipar. ez áruk jelen­tős része szállítás közben sé­rül meg. A fuvarozó vállala­tok egy része tanfolyamokat szervez munkásai részére, s bútorok szállításához egyre több kamiont használnak. Határozott javulás tapasz­talható egyes textíliák és a háztartásvegyipari cikkek i in őségében. bár min dkét területen — különösen a textiliparban — még sok a javítanivaló. A műszálas vagy műszállal kevert anya­gokra most már viszonylag kevés a panasz, sok műszálas kelme azonban még most sem tartja eléggé a színét, göbösödik vagy nyúlik. A KERMI nagy hibának tartja azt is, hogy a textiliparban, de másutt is, gyakran má­sod-, harmadosztályú, sőt sokszor osztályon aluli ter­méket is e’ső osztályba so­rolnak. Ha ilyen eset az in­tézet tudomására jut, termé­szetesen visszaminősíti, sőt szükség esetén a forgalomból is kitiltja az árut. Egyéb szabály talanságo« esetén is intézkedik KERMI, figyelmezteti a vál­lalatot. Legutóbb például azért lépett közbe, mert az angolszalonna és többféle töltelékes áru zsírtartalma nagyobb volt a megengedett­nél. A vásár'ók és az intézet együttes fellépésének köszön­hető az is, hogy az utóbb5 hónapokban halízű baromfi nem került forgalomba. A minőség javításának gyorsítására a KERMI to­vább szigorítja és kiterjeszti ellenőrző munkáját. Vala­mennyi megye nagyobb üz­leteit, áruházait felkeresik az intézet ellenőrei, bevonva a megyei kereskedelmi fel­ügyelőség, a Magyar Szab­ványügyi Hivatal és a megyed Népi Ellenőrzési Bizottság képviselőit, s ha szabályta­lanságot észlelnek, a felelőst a helyszínen megbírságolják Az áruk minőségének javí­tására ösztönöz az intézetnek az a kezdeményezése is, hogy bevezeti a KERMI tanúsító védjegyet. Az újfajta emblé­ma azt jelzi, hogy az adott termék milyen mértékben fe­lel meg a követelményeknek, hogy például egy pulóver szintartósága, szellőzóképes­sége, rugalmassága gyenge közepes, vagy kiváló. Van, aki hétszer fíret Régi hó, mai bosszúság o Január hónapban a városi tanács szabálysértési cso­portjához 163 feljelentés ér­kezett, ebből 67 a síkos jár­dák és a hpeltakaritások el­mulasztása miatt. Ha ezt a számot a múlt évihez ha­sonlítjuk. akkor magas, ha az épületek előtt lévő hó­hoz. akkor nagyon alacsony. Sajnos, több esetben célt tévesztettek a feljelentések, mert nem a tulajdonost je­lentették fel, hanem a bér­lőjét. vagy az ott lakó csalá dókat. Ezért van az, hogy a 67- ből 25-öt át kellett tenni az Ingatlankezelő és szolgálta­tó vállalathoz, mert a fel­jelentett Bocskai út 1, a Bercsényi út 13, a Rákóczi út 17. 24 és 34. a Véső utca 6. a Széchenyi utca 20, a Szarvas utca 22, a Lenin tér S, a Kálvin tér 8, a Felsza­badulás útja 21, az Eötvös Utca 14, 19, a Dimitrov utca 2, és a Bethlen utca 14. számú épületek a vállalat tulajdo­nában vannak, s ott meg- bízottainak kellett volna rendet teremteni. Ugyanis, a múlt év októberében jelent meg az Egészségügyi Mi­nisztérium. valamint az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium közös rendelete, mely szerint az ingatlan előtti járdaszakasz állandó tisztán tartásáról: a hó el­takarításáról, a síkos járda­rész behintéséről, továbbá — ha fagyás veszélye nem áll fenn — locsolással történő portalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A rendelkezés végrehajtá­sa érdekes dolgokat is pro­dukál A Búza utca 22. szá­mú lakás előtti járda álla­potáért a Nagyhalászban lakó. a Bocskai út 34. előtti járdáért Gáván lakó tulajdo­nosát büntetik meg. Vagy — miskolci felHentés alap­ján — bírságot fizet a Sza­bolcsi Gyógyszertár Válla­lat. mert a Tapolcán lévő üdülő előtt egész télen sen­ki nem takarította a ha­vat. Egy nap alatt körülbelül *0 ezer forint bírságot kül­dött szét a szabálysértés5 csoport Első alkalommal fi­gyelmeztető jellegű — átla­géin 700 forint — összege­ket. Ez azonban valóban csat- figv°imezte+és. mert 3000 fo­rintos bírságot is ki lehet szabni A télnek pedig még pines végef (balogh) IFJÚ S7.AKMUNKÁSOK. Mintha tavasz lenne, úgy serénykednek az udvaron, a kertben a nagydobos! ifjúság5 nevelőotthon lakói. A külső szemlélő azt hihetne, hogy kér tésztanulók gyakorlati munkáikat végzik, pedig az otthon lakói csak szabad idejükben kertészkednek. Az itt élő és ta­nuló 92 lány egy része női szabó szakmát, a másik része szövő­szakmát tanul. Jól felszerelt szövőüzemben 6 mechanikus szö­vőgépen, s egy csévelőgépen Csicsák Dezső tanműhelyvezető irányítása mellett sajátítják el a szakma fogásait. Harminc lány jelenleg Budapesten a Hazai Pamutszövőgyár újpesti üzemében gyakorlati munkáját végzi két szabolcsi pedagógus felügyelete mellett. A női szabó tanulók 27 korszerű géppel, jól képzett szakoktatókkal végzik munkájukat. Nagy Kálmán igazgató elmondta, hogy évente 30—35 szövő és 12—16 női szabó szakmunkást adnak a könnyűiparnak. Van köztük sok olyan 18 éves lány. aki 2000—2500 forintot is keres, szorgal­mas és jó munkájával. Képen: A szövőtanműhelyben Csicsák Dezső oktató irányítása mellett a -tanulólányok a szövőgép kezelését sajátítják éL Elek BroC felvétette Demoí rauhus előkészítés eredményeként Jó javaslatok a HEK korszmivííéhélirz Többször hírt adtunk már arról, hogy ennek az évnek az első negyedében a gyü­mölcs- és zöldségfel vásári/ > ban, értékesítésben jelentős szerepet játszó vállalat, a MÉK új formájú, korszerűbb szövetkezeti vállalattá ala­kul. Az előkészítő bizottság december eleji ülésén egy alapítóokmány-tervezetet dol­gozott ki, amit elküldték minden mezőgazdasági ter­melőszövetkezetnek és AFÉSZ-nek azzal, hogy ja­nuár közepéig nyilatkozzanak az új vállalatban való rész­vételükről, illetve juttassák el javaslataikat a korszerűsítés- sal kapcsolatban. A beérke­zett javaslatokról, a most fo­lyó előkészítő munkáról Ke­nyeres Lászlótól, a MÉK igazgatójától kértünk tájé­koztatást Elkészült a módosított tervezet Eddig 129 termelőszövetke­zet 40 ÁFÉSZ jelentette be előzetesen részvételét a leen­dő vállalat tagjának. Négy tsz, hat ÁFÉSZ és két terü­leti szövetség írásban, több mint 30 jelentkező pedig szó­ban mondott véleményt az alapító okmányhoz. Az elő­készítő bizottság ezeket az észrevételeket javaslatokat megvitatta és jó részét be­dolgozta az alakuló ülés elé kerülő tervezetbe. Az átdolgozott tervezetben a Vállalat a III-as tsz-tör- vény alapján szövetkezeti — nem állami — vállalati státuszt kap. Ez azt jelenti, hogy a működési joga majd­nem azonos lesz a mezőgaz­dasági szövetkezetével. Uj megfogalmazást kapott a szerződésen felüli áruvá­sárlás szövegezése is. Az előzetes tervezetben az sze­repelt, hogy a vállalat szer­ződésen felül is vehet át árut tagoktól és nem tagok­tól. Most ezt a jogot a min-' denkori piaci helyzet alapos tanulmányozása után az igaz­gató tanácsra ruházza a ter­vezet azzal a megszorítással, hogy először a tagok szerző­désen felüli áruját vásárel- hatja a vállalat és utána a nem tagokét. Érdekes módo­sítás, hogy ebben érdektelen- ségi szavazatot is javasolnak. Más szóval, ha valaki 116111 helyesli, hogy szabad árut vásároljanak, akkor azt a ta­got ennek az üzletnek sem a vesztesége, sem a nyeresége nem érinti. Még mindig vitatott pont­ja a tervezetnek, hogyan szervezzék a falusi zöldség­gyümölcs ellátást. A vita mag­va, hogy a falusi üzletek kö­zösek legyenek-e vagy sem az ÁFÉSZ-ekkel. Ebben a vitában az összlakosság érde­keiből kell kiindulni. Beke­rült az új tervezetbe: a ',’ál­A tárgyalóteremből Visszaeső betörők Társadalmi tulajdont ká­rosító lopás bűntette miatt állt a kisvárdai járásbíróság előtt Varga Lajos és fiatal­korú bűntársa, V. Zoltán, mindketten büntetett előéle­tű kisvárdai lakosok. Az elmúlt év szeptember 23-án Varga Lajos a Kis­várdai ÁFÉSZ Sport falato­zójában italozott, s közben elhatározta. hogy záróra után betör az italboltba. Az üzlet 21 órakor zárt. s Var­ga egy órát sétált a falatozó közelében, majd az italbolt bejárati ajtaja mellett lévő ablakot felfeszitve behatolt a helyiségbe. Pénz után ku­tatott, a kiszolgálópult fi­ókját felfeszítve, az abban lévő pénzt magához véve, csaknem 3500 forinttal távo­zott. Nem sokkal később újabb bűncselekményt követtek el. 1970. október 11-én Varga Lajos V. Zoltánnal és a gyermekkorú H. Jánossal be­törtek a Kisvárdai ÁFÉSZ ..Csillag” bisztrójába. Az italbolt ajtaját felfeszítették. Varga a helyiségben italozott, mialatt a két társa a pénzt kereste. A fiókok felfeszítése után 5230 forint készpénzt találtak, amit átadtak Var­gának. Az üzletből távozva a pénzen és a bisztróból lo­pott csokoládén megosztoz­tak. A járásbíróság dr. Schön- hofer Károly tanácsa az első rendű vádlott Varga Lajost 3 év és 2 hónap szigorított börtönbüntetésre ítélte és a közügyektől 3 évre eltiltotta. V. Zoltánt 1 év 19 hónap szabadságvesztésre ítélte, amit a fiatalkorúak börtö­nében kell letöltenie. Az ügyész tudomásul vette az ítéleteket a vádlottak eny­hítésért fellebbeztek. Másod­fokon a megyei bíróság hoz majd ítéletet Mncse) lalat szabad raktárait hűtő­terét az érvényes állami díj- térítésnél 20 százalékkal ol­csóbban adja bérbe a gok­nak. Vagyoni helyzet, részesedés Az eddigi MÉK-vagyon a SZÖVOSZ és a TOT osztha­tatlan közös tulajdona, amit az új vállalat kezelésére bíz­nak, azzal a kikötéssel, hogy az évi összjövedelem 10 szár zalékát a vagyon növelésére kell fordítani. A tagsági jo­got biztosító legkisebb rész­jegy 50 ezer forint. Tekintet­tel a múlt évi árvízre es a kedvezőtlen időjárásra, in­duláskor ennek a 40 százalé­kát kell befizetni. 30 száza­lékát 1971 végén, a fennma­radó 30 százalékot pedig 1972 végén. A jövedelemfelosztást éven­te a következő elvek szerint tervezik: 10 százalékot a fel­oszthatatlan alaphoz csatol­nak, 3Ó százalékot a fejleszté­si alapba helyezik, évenként meghatározott összeget a v/'- lalat dolgozóinak anyagi ér­dekeltségére fordítanak. E kötelezettségek levonása után maradó összeget két címen osztják fel: 15—25 százalékot a részjegyek arányában, 75— 85 százalékot pedig a válla­lattal folytatott tevékenység (áruértékesítés) alapján. A nagyobb hányadot azért ja­vasolja az előkészítő bizott­ság a vállalattal folytatott tevékenységre osztani, mert a nyereségképzésben is az áruk forgalmazása játszik nagyobb szerepet, nem pedig a rész­jegy. így, aki a saját válla­latát az értékesítés során elő­térbe helyezi, az anyagilag is jobban jár. A yezetés A kockázatot, a veszteség­viselést is a nyereségfelosztás arányaival megegyezően Ja­vasolja az előkészítő bizott­ság. A tagok jogainál általában az egy tag egy szavazat ér­vényességét szögezik le. Bizo­nyos gazdasági kérdésekben ettől — a tervezetben — van­nak eltérő javaslatok is. A vállalatot az igazgató tanács fogja irányítani. Valameny- nyi szövetkezet egy tagot küld — választás útján — a tanácsába. Az igazgató tanács soraiból választja a 13 tagú igazgatóságot. A belső el­lenőrzést 9 tagú ellenőrző bi­zottság végzi, őket szintén a tagok soraiból választják. A vezető testületet a hivatali apparátustól annyira külön választják, hogy még a vál­lalat igazgatója sem lesz t"g- ja — a javaslat szerint — az igazgatóságnak. Ülésein ugyan részt vesz, de csak tanácsko­zási joggal. Ez a néhány pél­da is jól igazolja, már az előkészítés során is mennyire más vállalatot kívánnak lét­rehozni, mint az eddigi MÉK. Az önállóság, a demokratiz­mus valójában a szövetkezeti elvek szerint valósul meg. Megyei szinten az új vál­lalat megalakulásának min­den lényeges kérdésében dön­tött az előkészítő bizottság. Az alakuló ülés összehívását késlelteti, hogy néhány, a felsőbb szervektől várt Intéz­kedés késik. Még mindig nem történt döntés a hitelek el­engedése ügyében. Nem kap­ták meg a speciális szövet­kezeti vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozókat, sem az alkalmazottak munkád: ia- zási, anyagi érdekeltségi ja­vaslatait. Az előkészítő bizottság a legutóbbi ülésen úgy döntött, hogy március végéig — ha egy-két dologban nem is kapják meg a várt szabály­zókat — mindenképpen ösz- szehívják az alakuló közgyű­lést. Cs. B. ígéret a jó kenyérre Új sütőüzemek épülnek a mátészalkai járásban A mátészalkai járásban és a városban is sok gondot okoz a kenyér és an- rjak minősége, Szeretik az emberek a friss és jó kenye­ret — hiába, ez a régi sajá­tosság egyelőre — és rekla­málják, ha valami nincs rendjén. Reklamáció pedig elég sok van. A Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál elismerik, hogy gyakran jogos a minőségi ki­fogás. Hogy ezek csökkenje­nek, ezért a vállalat dolgo­zói igyekeznek mindent meg­tenni. A IV. ötéves terv végére befejezik a kapacitásbővítést, s akkorra már minden üzem csak két műszakban kell, hogy dolgozzék. (Most gya­korta háromban, előretartás- sal, különösen ünnepek előtt.) Hat új üzemet létesí­tenek: Nyírbátor, Tarpa, Nyírcsaholy, Nyírmada, Vá- sárosnamény és Gacsály köz­ségekben. Az új üzemek na­pi két műszakos összteljesít­ménye 54 tonna kenyér lesz, s közülük kiemelkedően leg­nagyobb a nyírbátori, napi 20 tonnás teljesítménnyel. Emellett a minőség javítá­sát célozza az is. hogy visz- szatémek a kéri feldolgozás­hoz, (nem a dagasztógépeket iktatják ki, hanem az adago­lást), így lazább a tészta, jobb lehet a kenyér. Két év alatt nyolc áj szál­lítókocsit állítanak be, s es­zel megszüntetik az ömlesz­tett szállítást, s ez is a minő­ség javulásához vezet. A vállalat eddig húsz szak­boltot állított fel működési területén. Az élet bebizonyí­totta, hogy ez helyes vol^ két szempontból is. E bol­tokban jobban vigyáznak a termék minőségének meg­óvására, a vállalat pedig a boltjaiba kerülő termék mi­nőségére. A szakboltokban a termelésnek mintegy negye- dét-ötödét tudják már érté­kesíteni. A szakboltok miatt van is panasz a vállalatra, nem is kevés: inkorrekt, mert saját üzleteibe jobb minőséget szállít, mint a partnerokéba. Ez előfordul, de az is igaz, hogy a kenyér minőségéért a környékbeli kereskedők vaj­mi keveset tettek: a kenyér mindennap úgyis elmegy, nem kell arra ügyelni, ho­gyan tároljuk, hogyan adjuk a vásárló elé. A felsoroltakból is látszik, mennyire összetett gond a jó minőségű kenyér. (Es lisztproblémákról még nem is volt szó!) Nem könnyű megfelelő berendezéseket be­szerezni a liszt fogadásé'ól a bolti polcokig, de idővel — az ígéretek szerint — a já­rás és a környék kifogásta­lan minőségű kenyeret szel­het az asztalra.

Next

/
Thumbnails
Contents