Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
ttm M5ni3r S. t Nemcsak bérfeszültség A TUZSÉRI ERDÉRT-TE- LEPEN sok művezető dolgozik, kiváló szakemberek, technikusok, s mérnök ás akad, közöttük, A keresetük 1800—2200 torint között van. Általában 60—70 ember tartozik egy művezetőhöz. A dolgozni akaró és tudó férfiak közül nem ritkaság, ha a művezetői kereset dupláját viszi haza valaki. Képzettség, szakmai tudás nélkül. Ez a helyzet nem túl rózsás, inkább úgy néz ki, mintha egy hatalmas kéz a feje tetejére állított volna mindent. Hát büntetés az, ha valakiből a termelés közvetlen irányítója lesz? Büntetés, ha felelősséget vállal évi húszmilliós termelésért — művezetőnként körülbelül ennyi jut Tuzséron, — és a munkatársaiért? Nyilvánvalóan nem így van, s csupán arról van szó, hogy egy rendkívüli helyzet alakult ki a körzetben. Ra- kodómunkást nehéz kapni, különösen Záhony környékén, fizikai dolgozót sántán nem könnyen, — nagy a kereslet, a kínálat meg egyre kisebb. A művezetők nagy része pedig egy életre eljegyezte magát a faiparral, — s nincs is sok választási lehetősége a kornyéken. A tuzséri helyzet azonban nem kivétel. Nemrég jelent meg egy hirdetés, amelyben nyíregyházi feereskedetaá vállalat keresett rakodómunkásokat Kereset 2800-tól 4 ezerig! Sok fontos beosztású dolgozó, — akiken az évi .munka, és eredmény múlik, — nem kap annyit a vállasainál. Egy szabolcsi váüalat- nál felmérték: a segédmunkások keresete meghaladja • srakmunkáso&ét az esztergályos -kevesebbet kap, mint az anyagmozgató. Általában igen J6 évet zártak a szabolcsi tanácsi vállalatok 1970-ben, Több, korábban zökkenőkkel dolgozó cég lett stabil pénzügyileg, mások a gyártmányaikkal vagy a partnereikkel léptek előre. Voltak természetesen olyanok is, amelyeknél — főként az új szabályozók miatt — sok nehézséget okozott a tavalyi év. A leglényegesebb az, hogy a tanácsi vállalatok 1969-hez képest másfélszeresére növelték nyereségüket, a ez húszmillió forint pluszt }e- > lent; Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy általában még mindig nem elég nagy a vállalatok nyereségtömege, a további fejlődés lehetőségeinek megteremtése érdekében ezt a következő években is erőteljesen fokozni lehet. A vállalatok összes termelése csaknem 100 millióval növekedett 1969-hez viszonyítva,^ meghaladta a fél- milliárdot: 570,2 millió. Ez . 19,3 százalékos növekedést jelent, ami rendkívül gyors, tiszteletre méltó ütem. A termelés növelésében tavaly elől járt a Gépjárműtechnikai Vállalat, ahol csaknem megkét szerezték 1969- hez viszonyítva az árbevételt, Ez nyilván összefügg az új profiljukkal, a szovjet teherautók 0-szervizének ellátásával, s a végrehajtott beruházásokkal is. A VAGÉP több mint 13, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat csaknem 10, a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat 11„ a Nyíregyházi Cipőgyár 13 millióval növelte tavaly termelését, s a kis Nagykáliói VeÉs itt — hogy a tuzséri példánál maradjunk — a művezetőkről is bebizonyosodott: a munkájukkal vállalt felelősségük nincs megfizetve. Más szóval: tapasztalható egyfajta bérfeszültség, bár ennyivel nem lehet éMmtézni. S hogy miért éppen a művezetőkről van itt szó, azt a termelésben elfoglalt különös, különleges helyük indokolja. A SZABOLCSI IPAR EGYIK IGEN FONTOS KÉRDÉSE a termelés közvetlen irányítóinak tevékenysége. Rajtuk nagyon sok múlik, hogy miként dolgoznak, hogyan hajtják végre a vállalat céljait, mennyire ügyelnek a munkaidő kihasználására, az anyaggal és szerszámmal való ellátásra, — egyáltalán, hogyan szervezik meg hatáskörükben a munkál Jó példa erre a HATÉ nyíregyházi gyáregységének esete. Nemrég átszervezték a termelés irányításál új, megfelelő embereket irányítottak ezekre a közvetlen parancsnoki posztokra, — és az eredmény nem maradt él: tavaly már a vállalat égjük legjobb gyáregységeként beszéltek róluk. Ehhez hasonló példa másutt is van, de olyan is, hogy a munkásból lett technikus- művezető kérte: helyezzék vissza a gépe mellé. Jobbam érzi ott magát, kevesebb a gondja, nem kell az erate rekfcel törődni, — és ráadásul többet is keres. Ez igein furcsa, de srinte nincs olyan vállalat, ahol ne fordult volna elő hasonló eset az elmúlt években. -' .."sím. ■ •‘fuzsároíi más a'hery- aet, onnan elment két mérnök művezető, mert keresetüket nem tartották ahányban gyesipari Vállalat is másfélszeresét érte el 1969-es munkájának. Két helyen csökkent a termelés . 1970-ben: a Patyolatnál és a Textilruházati Vállalatnál. Különösen az előzőnél számottevő a csökkenés, hiszen az 1969-es termelésnek csak a 82,8 százalékát érték el. Háromnegyedére csökkent tavaly a szabolcsi tanácsi ipar exporttevékenysége. Ez főként azzal: függ össze, hogy a két cipőgyárunk korábbi exportértékesítésének most a felét sem érte el. Ez egy országos jelenség következménye volt: fel kellett számolni a belföldi piacon a feszültséget. A Kisvárdai Bútoripari Vállalat viszont nagyszerű ütemben növelte exporteladásait, s a tavalyi 3,6 milliós külkereskedelmi értékesítés a korábbi megnyolcszo- rozását jelenti. Jó eredményeket ért el e téren a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat is, amely a korábbi, igen jelentős exportját növelte 36 százalékkal, s most a tanácsi iparvállalatok 66 milliós exportjának több mint. a felét ez a cég adja. Mivel a-termelés sokat, a munkáslétszám pedig alig — mindössze 4 százalékot — nőtt, javult a termelékenység is a szabolcsi tanácsi iparban. Egy-egy munkás tavaly 20 ezer forinttal több érteket állított elő, mint egy évvel korábban: átlagosan 160 405 forint értékű új tér-, méket. Hasonló arányban nőtt az egy órára jutó termelési érték is, és elérte a 80 forintot. állónak felelősségükkel és képzettségükkel. Számításukat lehet, hogy másutt sem találták meg, bár a szabolcsi faipar dinamikusan fejlődik, sok ma már a választási lehetőség a munkahelyekben. De hogy milyen fontos épp a faipar szakemberekkel való jó ellátása, azt ml sem mutatja jobban mint az, hogy Szabolcsban az ipari termelés harmadát a fások adják. Nagy súlya van tehát ennek a megyében, s különös gondot kell rá fordítani. MOST SZINTE A LEGNE HEZEBB KÉRDÉS ELŐTT ALL ez a szakma: mérnök kell, sok mérnök és technikus. Szinte minden területre. Van olyan vállalat, amelyik hónapok óta főmérnök nélkül dolgozik. Máshová is kevesen jönnek, mart faipari mérnököt éppen az ország túlsó végében képeznek. Ha lakást kémek a letelepedéshez, azt ritkán kapnak. És akkor itt van a kereset, amin viszonylag a legegyszerűbb volna segíteni, s még ezzel is gondok vannak. Mert jóllehet, főmérnök is hiányzik megyénk faiparából, azért a fejlettségnek már a jelenlegi színvonalán is szükség volna a termelés közvetlen irányításában is nagyon képzett emberekre. Olyan gépeket állítanak be manapság a szabolcsi faiparba, olyan gépsorokat, amelyek egész Európa legfejlettebb berendezései, rendkívül sokat tudó gépek, akár szovjet, akár finn, svéd, norvég, csehszlovák vagy dán gyártmányúak is, hogy leggyakrabban már a beszerelésükhöz, az egyszerű fizikai munkához is magas szakképzettség kell. EX A FOLYAMAT — hogy a rakodómunkás kétszer amy- nyit keres, mint a munkáját irányító vesető, — valószínűleg nem tart sokáig. Egyre jobban gépes tik az anyag- mozgatást, áramlanak megyénkbe is aDutra, Volvo, Empor vagy Lancer feliratú gépek, amelyek mind több ember fizikai erejét pótolják. De ez nem minden: már most gondolná kell a termelés fejlesztésének következő lépéseire is, a mind több szakember beállítására. Hogy mire van mindehhez szükség? Megfelelő szándékra, a lehetőségek — lakás elsősorban — megteremtésére, s az olyan fizetések, keresetek kialakítására, amelyek arányban állnak á végzett munkával, a vállalt felelősséggel és a társadalmi megbecsüléssel Kun István Egyetértek azzal, hogy ■ férfiaknak segíteniük kell a háztartásban. Sajnos, a házias férfi mindig humoros figura. Gyökeres, forradalmi változás csak akkor lesz ezen a téren, ha a képzőművészet és az irodalom népszerűvé teszi a házi munkát végző férfiú alakját. Most mi a helyzet? A szobrászok lovon Slő, íjazó, diszkoszt vető, széttér- pesztett lábbal a semmibe meredő, fegyvert hordozó férfiakat mintáznak meg. Milyen szép fenne pedig egy meztelen férfi, márványból vagy bronzból, amint éppen tányért törtilget! A tanárnő így magyarázna a köréje sereglő diáklányoknak: — Jól nézzétek meg ezt a szobrot! Figyeljétek meg. mi- lyen elszántan, büszkén tö- riilget.. Mintha csak azt mondaná a hitvesének: „Nem addig, asszony, ez az én dolgom!” Látszik az arcán, hogy Százmillióval növekedett a tanácsi ipar termelése A leghatékonyabb beruházás Egy t$z9 ahol minden negyedik tag szakember A cun nem teljesen pontos, de néhány hét múlva az lesz. Ugyanis a tunyog- matolcsi Uj Élet Termelőszövetkezetben jelenleg a tagok 19 százaléka rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal, de rövid időn belül vizsgát tesz a most tanuló 34 zöld- ségkertész is. Ezzel a tagság egynegyede vallliatja magát valamilyen szakmában képesített szakembernek. Ebben a szövetkezetből idejében rájöttek, hogy a legjobban kamatozó befektetés a tanulás, a szakemberképzés. Sok szövetkezetben ott vannak a drága gépek, a megfelelő védekezőszerék, jó minőségű állat és a kívánatos jövedelmet nem érik el, mert nincs elegendő szakember. Nagyon fontos, hogy az irányításban agronómu- sok, mérnökök, állatorvosok legyenek, de csak félmegoldás, ha hiányzik a szakértelemmel rendelkezők serege, akik végrehajtják a korszerű elgondolásokat. 15 százalék plusz A tunyogmatolcsá Uj Életben nemcsak megszereztetek az emberekkel a szükséges szakmát, hanem gondoskodnak a tervszerű hasznosításról is. Első dolguk a díjazás rendezése. Minden szakmunkásvizsgát tett és a szakmájában dolgozó termelőszövetkezeti tag 15 százalékkal több alapbért kap, mint a nem szakmunkás. Tizennyolc gyümölcster- mesztési szakmunkása van a, termelőszövetkezetnek. Ök egy szocialista brigádot alkotnak, de ugyanakkor egy szakkört is létesítettek, ahol továbbképezik magukat. A szakkör részére kétholdas gyakorlókertet biztosít a szövetkezet. Ezen a területen a csemete-nevelési 51 az oltásig, szemzésig, a korona- alakítástól a permetezési kísérletekig mindennel foglalkoznak a kör tagjai. Többek között az országban fellelhető minden gyümölcsfajtát összegyűjtenek. Ennek olyan haszna is van, hogy a tunyogmatolcsi talaj- és klímaviszonyok között „versenyeztetik” az egyes fajtákat, és a legjobbat telepítésre ajánlják. A kör tagjai előadásokat hallgatnak neves szakemberektől. A kísérleti kertből nyert bevétel 50 százaléka a munkadf- juk — e terület műveléséért — a másik 50 százalékot pedig takarékbetétben helyezik el és ebből szakmai tapasztalatcserékre utaznak, az ország más tájaira. Kísérletező növénytermesztők Némcasfe a ®rQm08cs8cer- tészeti szakmunkásoknak van ilyen továbbképző köre, hanem a növénytermesztőknek is. ök elsősorban burgonyával, napraforgóval kísérleteznek. A kísérleti parcellákat mindig a nagyüzemi táblák végéből kapjak. Ez azt célozza, hogy azonos talajon kell bizonyítaniuk ültetési, ápolási és védekezési kísérleteik előnyét Eddig jó példával szolgáltak. 1968-ban burgonyából 126 mázsás holdamként átlagot értek el — a nagy táblákon is. Minden bizonnyal a zöldségtermesztők is követik majd a gyümölcs- és növénytermesztők példáját Hiszen a szövetkezet egyik legjelentősebb ágazata éppen az öntözéses kertészet. Eddig 70 hold volt a területük, de a legutóbbi kertészeti értekezleten 120 asszony jelent meg és kérték a vezetőséget: növeljék a konyhakertészet területét. Most vizsgálják a terveket, hogy honnan szakítsanak el a könyhakertészet növelésére. Ez szükséges: öntözővizük, munkaerő és értékesítési lehetőség van, tehát támogatni kell az asz- szonyok javaslatát. A szaktudás ebben az egyetlen példában is megmutatkozik — nem húzódoznak az újtól, sőt ösztönzik a vezetőséget a gyorsabb haladásra. Az Űj Életben most építik — saját építőbrigáddal — a szakosított szarvasmarhateüepeL Ez csak 1973-ba« lép be a termelésbe, do már a tejkezelők megvannak, állatorvos és technikus is dolgozik már a szövetkezetben. Két év alatt pedig kiképezik a még hiányzó állattenyésztőket. Szorgalmazzák a tanulást El lehet mondani: jól gondolkoznak, amikor szorgalmazzák a tanulást. A múlt évi nagy árvíz útón mindössze 16 mázsa napraforgót csépeltek, a többi termésük mind a víz martaléka lett, mégis az állattenyésztésből, a tartalékalapjukból, a zöldségtermő terület újraül- tecésével elérték, hogy a tervezett jövedelem 80 százalékát kifizették és nem lettek mérleghiányosak. Az előző évekhez képest ugyan csökkent a jövedelem, az 1 tagra jutó átlag most csak 10 500 forint volt, de mégsem hagyta cserben senki a szövetkezetek sőt jönnének vissza, akik korábban elmentek. Itt nehéz újabb tagakat fogadni. mert csupán 2,9 hold jtií egy tagra. Ilyen kevés fődből csak további intézi tással, az emberek tudásának fejlesztésével tudnak még többet kihozni. Csikós Baktat ÜJ TAKARMANYSILŐ. A Nyíregyház! AGROKZR Vállalat raktárudvarán új cikk, a 13 köbméter űrtartalmát takarmányszárító tartály példányai sorakoznak. Hanunat Jásstt ielvétei* Mikes György: Második műszak ez a férfi akkor sem adná ki a kezéből a konyharuhát, ha rátörne az ellen... ügye, szép? Mi jellemzi ezt a szobrot, lányok? Három szóban foglalhatjuk össze: erő, szépség, háziasság! Ha igy lenne, sokkal nagyobb kedvvel dolgoznának a férfiak a háztartásban, A festők is sokat tehetnének az ügy érdekében. Megfesthetnék. például a mosógéppel mosó apát. a főzőcskéid férjet babos köténykében, babos főkötőben, vagy a parkettát kefélő aggot. rőt alkonyati fényben. Akkor igen, akkor büszkén végeznénk házi munkát. De se szobor, se festmény? Az íróknak is részt keü venniük ebben a népszerűsítő munkában. írjanak regényeket olyan férfiakról, akik nem ijednek meg egy palacsintasütéstől, altik szőrén ülik meg a partvist, akik az utolsó csepp szidolukig fényesítik a kilincset. íme, egy példamutató regényrészlet: JGéza híres volt a dunsz- tosairól. Ha az asszonyok véletlenül bekukkantottak m éléskamrájába, szemük elhomályosodott a gyönyörűségtől, és azt suttogták: — Ah, milyett osmeh fésffl Senki sem tudott olyas, elegánsa* ablakot moeni, mine 6, Halált megvető bátorsággal állt « nyitott ablakban, és fütyörészett. Midőn végigment es utcán, tömött cekkerrel a kezében, sorra kinyíltak az ablakok és szőke, barna, fekete leányfejek bámultak utána...” Ha ilyen regényeket imának rólunk, akkor igen, akkor minden férfi belevetné magát a házi munkába. Akkor érdemes lenne. De így? Most esők kacagás, gúny az osztályrészünk is legjobban a nők kacagnak, gúnyolódnak rajtunk. Ki érti ezt? Minket lelkesítem beli. Szép esómk pMsmattaMssal, htd»ttfct«yitoA. mMeőtiwt»- műk mm karai dallal ás okkor mi Hmjfűl hajrá! hajrá!.«, Um elmegyünk haza!- eäk bum •mih msst'
