Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
1. oMa! rirr ft magyarorseA® !9Tf fehrwSr S*. Jubileum: szövetkezeti kü'dötfgyűlés Nyíregyházán 400 milliós áruforgalom a IV. ötéves tervben A Delta legújabb számából: A jéghegyek szülőföldjén Jelentős jubileumhoz érkezett a szövetkezeti mozga- lon Szabol cs-Szatmár megyt izékhelyén, Nyíregyházán. Az elmúlt évben ünnepeltük felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját, 1970-ben tartotta pártunk X. kongresz- szusát, s 25. éve lesz március 19-én annak, hogy megalakult Sóstóhegyen 81 földhöz jutatott paraszt kezdeményezésére a Nyíregyházi ÁFÉSZ elődje. Hosszú út vezetett addig, amíg ez a kis közösség az ország egyik legjelentősebb szövetkezetévé fejlődött. Az 1960-as évek végéig e kis szövetkezet helyi szervei kü- lön-külön működtelt. Birtokukba vették az elhagyott gazdasági épületeket, a gépeket. felszereléseket, az eszközöket. A felszabaduláskor így kezdték az élet újjáte- remtését. A jó forint megjelenéséig részjegyek fejében kenyérgabonát, napraforgót, babot, burgonyát adtak ösz- sze a szövetkezet tagjai, hogy ezek értékesítésével megkezdjék tevékenységüket. Nyíregyházáról sóért, petróleumért Csengerbe mentek azért, hogy ellássák a város lakosságát és környékét áruval. Nehéz körülmények között sokszor szekerekkel indultak a hosszú útra. fáradságot nem Ismerve, hogy e szövetkezet éljen. fejlődjön és gondoskodjon a tagság és a lakosság ellátásáról. Ma már ez hihetetlennek tűnik. De az alapító tagok. közöttük 236 lói emlékezik arra, hogyan indult az élet. a szövetkezeti mozgalom. Ezek az alapító tagok a „Szövetkezeti munkáért” jubileumi emlékérmet kaptak, erkölcsi elismerésképpen. 300 felszólaló i Az élmúlt negyedszázad alatt a szövetkezet jelentősen fejlődött. Nem voítköny- xiyű a szövetkezet helyzete, hiszen Nyíregyházán és a város környékén működtek, s így érték el. hogy jelenleg csaknem 11 000 tagot számlálnak és a Nyíregyházi ÁFÉSZ-nek jelentős szerepe van Nyíregyháza 71 000 lakosának ellátásában. Nem történt ez egyszerre. Különösen jelentős volt a szövetkezeti mozgalom életében a gazdasági irányítás új rendszerének bevezetése. A párt Politikai Bizottságának határozata célul tűzte ki a szövetkezetpolitikai irányelvek alkalmazását és érvényesítését a szövetkezeti mozgalomban. Ennek nyomán dolgozta ki elképzeléseit a csaknem 11C00 tag javaslatait figyelembe véve a szövetkezet alapszabályát, amely szerint működik és tevékenykedik. , A részközgyűléseken számot adott a szövetkezet vezetősége a III ötéves tervben végzett munkáról. Értékelte az 1970-es év eredményeit és segítséget kért a IV ötéves terv célkitűzéseinek meghatározásához, annak végrehajtásához Ezeken a részközgyűléseken csaknem 300-an szólaltak fel. Az áruellátástól kezdve a beruházásig mindenre javaslatot, véleményt mondtak, melvet a szövetkezet a IV. ötéves terv kidolgozásában figyelembe vett. A Nyíregyházi ÁFÉSZ gazdája a tagság. Ezt bizonyítja az is hogy 1971 január 1-én a Nyíregyházi ÁFÉSZ részjegyalapja meghaladta az egy és negyed millió forintot. A szövetkezet vezetősége, a szövetkezetpolitikai irányelvek kidolgozása után még jobban figyelembe vette a tagság anyagi érdekeltségi elvének érvényesítését. Ezen a címen a vásárlási és értékesítési visszatérítés, valamint a részjegykamat évről évre növekedett. 1965 évben 200 ezer forintot fizetett ki a tagságnak. 1970. évre ennek több mint a háromszorosát. 687 ezer forintot fizet ki. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezet tagsága bízik a szövetkezet vezetőségében. Jellemző, hogy a szövetkezet taglétszáma az elmúlt évben 362 fővel gyarapodott, melyből 167 nyíregyházi. A szövetkezet a tervidőszak — 1966—1970 — között jelentős fejlődésen ment keresztül. Különösen elősegítette ezt a gazdaságirányítás új rendszeréből eredő önállóság megnövekedése. A kiskereskedelem fejlődése A Nyíregyházi ÁFÉSZ a III. ötéves terv célkitűzéseit teljesítette. Amíg 1965-ben az összes árbevétel 98 millió forint volt. 1970-ben elérték a 262 milliót. Különösen a kiskereskedelem fejlődött, miután a szövetkezet kereskedelmi tevékenysége jelentős szerepet kapott Nyíregyháza város ellátásában Ezt mutatja az is. hogy a Nyíregyházi ÁFÉSZ kiskereskedelmi összes forgalmának csaknem 73 százalékát a városban bonyolítja. Szólni szükséges arról is, hogy a szövetkezet saját készítésű ételforgalma megnégyszereződött a III. ötéves terv során, s jelenleg meghaladja az 5 milliót. A Nyíregyházi ÁFÉSZ jelentősen hozzájárult és járul a város lakossága húsellátásának javításához. A szövetkezet 1968-ban sertéshizlaldát létesített. 1970-ben 1400 db sertést vágott s mintegy 1770 mázsa hízott sertés, biztosításával javította Nyíregyháza és a környékbeli falvak ellátását. Különösen hathatós intézkedés volt a szövetkezet vezetősége részéről, hogy Nyíregyházán az új szövetkezeti áruház megépítésével — mely több mint 10 millió forintba került —, javította a város és a környező községek áruellátását. Erre szükség volt. Bizonyítja az is, hogy a nyíregyházi Búza téri ABC- nagyáruház egy esztendő alatt csaknem 88 milliót forgalmazott. Ez a szövetkezet ellátó kereskedelmének csaknem 40 százalékát teszi ki. Ezáltal a gazdálkodási eredmény jelentősen növekedett, 1970-ben 11 millió 300 ezer forint nyeresége volt. A párt és a kormány határozata nyomán a szövetkezet a városi vendéglátás javítása érdekében is jelentős beruházásokat valósított meg. Figyelembe vette azt. hogy Nyíregyházán is csaknem 7000 szövetkezeti tag él és dolgozik. Ez is inspirálta a szövetkezetét arra. hogy a megyeszékhelyen impozáns, reprezentatív olyan étterem épüljön, amely Nyíregyháza vendéglátási színvonalát javítja. így született terv az Aranyszarvas étterem megépítésére. Ma már elmondhatjuk. hogy az egyik legkedveltebb étterme a városnak és szívesen felkeresik a külföldi vendégek is. Nem nagy múltra, csupán négy hónapra tekint vissza. Ennek ellenére a nyíregyházi Aranyszarvas közkedvelt szórakozóhellyé vált, minden igényt kielégít. Gondoskodnak műsoros rendezvényekről. Énekelt már itt Vörös Sári, egyik legnépszerűbb népdalénekesünk. Itt rendezte legutóbb „Ki nyer ma” című műsorát a Magyar Rádió. Ez év május 1-től az étterem teraszán minden hét egyik napján teadélutánt rendez a fiatalok részére. Ez az étterem naponta 300—400 személy étkeztetését biztosítja, s havonta átlagosan 400 ezer forintot forgalmaz. 34 millió üzletfejlesztésre A III. ötéves tervben a Nyíregyházi ÁFÉSZ jelentősein fejlődött. Ezt a számok bizonyítják. Kiskereskedelmi forgalma megháromszorozódott. 195 millió forintra növekedett. Vendéglátóipari forgalma megkétszereződött. 35 millió forintot ért el. Nem panaszkodhat a felvásárlásra sem. A kedvezőtlen 1970-es időjárás ellenére 26 millió forint értékű árut vásárolt és értékesített. Kisegítő ipari tevékenységből a szövetkezet bevétele meghaladta a 6 millió forintot. Az elmúlt évek ésszerű gazdálkodása és vezetése során a szövetkezet stabillá vált. Ez a fejlődés biztos alapot ad hogy a IV. ötéves tervét megvalósítsa. Ez további fellendülést biztosít a szövetkezet tagságának és a szövetkezetnek. A részközgyűléseken elhangzott javaslatok, észrevételek alapján dolgozta ki a szövetkezet a IV. ötéves terv célkitűzéseit. A szövetkezet a IV. ötéves terv végére a kiskereskedelmi forgalmat 54 százalékkal kívánja növelni. Ez azt jelenti. hogy 1975 végére 30C millió forint értékű árut forgalmaz. Jelentősen javítja s vendéglátóipar forgalmát is 1975. évre 55,4 millió forint forgalmat kíván elérni. Az elkövetkezendő 5 évben 34 millió forintot fordítanak az üzlethálózat bővítésére korszerűsítésére. Különös gondot fordít a szövetkezet ebből az összegből a körzethez tartozó 9 község üzlethálózatának bővítésére és korszerűsítésére. új tanyai boltok létesítésére. Azt tervezik, hogy a IV. ötéves terv végére a Nyíregyházi ÁFÉSZ-nek a nyeresége meghaladja majd a 16 millió forintot. Ez a szövetkezet még gazdagabb. még erősebb lesz. További befolyást gyakorol a város és a körzetéhez tartozó községek ellátására. Az 1946-ban a szegényparasztok által összeadott forintokból alakult szövetkezet több milliós vagyonnal rendelkező olyan szövetkezetté fejlődik, amely egy dinamikusan fejlődő megyeszékhely biztos ellátási bázisává válik. A szövetkezet vagyoni helyzete az elmúlt tervidőszakban kedvezően alakult. A Nyíregyházi ÁFÉSZ saját vagyona 1965-ben 16 millió forint volt. s 1970-re meghaladta a 40 millió forintot. Ezek az eredmények maguktól beszélnek. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben a Nyíregyházi ÁFÉSZ méltán nyerte el a „Kiváló szövetkezet”-! címet. Nem megalapozatlan a bizakodás hogy az elmúlt esztendők gazdálkodása alapján esélyese lehet a harmadszori „Kiváló szövetkezet”-! cím kitüntetés elnyerésének. (X) As Antarktis*« és Grtto- landot borító óriási Jégtakaró lassan csúszik a tenger felé. Rétegei nem egyenletes sebességgel haladnak, a gyors „jégpata- kok” egy új elmélet sze- rlnt a Jég egyenetlen hőmérsékletének és „megcsúszásának” következtében alakulnak ki. 55 ezer billió tonna: ennyi Földünk jégkészlete — iszonyatos mennyiség. A kontinensek és a földrészeket övező párkányok felszínének 8,3 százalékát borítja jég és legkisebb mennyiségi változásai is döntően hatnak bolygónk éghajlatára. , Ha például növekszik a jégtömeg, több napsugarat tükröz vissza a földfelszínről - a földi hőmérséklet lassan csökkenni kezd. A glaciológu- sok tehát aggódva és egyre behatóbban vizsgálják a jégtakarók viselkedését, tulajdonságait, hiszen még mindig csupán véletlenszerű mérések és bizonyítatlan elméletek állnak rendelkezésünkre. A világ jétkészletének 91 százaléka az Antarktiszon található, 8 százaléka pedig Grönlandot borítja. A zord i égvilág eleven és változó. Szüntelenül újabb hórétegek rakódnak le. Egy szovjet expedíció mérései szerint a csillogó „gyémántpor” évente 5—8 cm vastag vízrétegnek megfelelő takarót borít az antarktiszi hóra. Kb. 150 méter mélyen, ahol á hó 1—2 ezer éves, nz egyre növekvő nyomás következtében megkezdődik a hó átkristályosodása és sűrűsödése. Az óriási jégtömeg lassan csúszik a tenger felé. A 40— 50 ezer évvel ezelőtt lehullott hó jég alakjában kerül vissza a nagy .körforgásba”, a legfelső hórétegeket pedig a viharos sarki szél „borotválja”. Munkája valóban félelmetes : a legújabb mérések szerint naponta 1300 tonna havat zúdít a hatodik kontinensről a tengerbe. Az Antarktisz jégtakarója azonban nem egyenletes sebességgel csúszik a tenger felé. Néhány kilométer széles szalagok figyelhetők meg benne, amelyek gyorsabban haladnak. Ezekből a jégnyelvekből időnként Id- sebb-nagyobb darab törik le, és a jéghegy önálló életre kelve, az óceán melegebb térségei felé veszi útját A nagy jégtakaróhoz képest a „jégpatakok” sebessége eléggé változó. A mérések szerint a tengerbe nyúló jégnyelvek csúcsának .sebessége például évente ezer méter, a hatodik kontinens belső jégtakarójában viszont 842—225 méter között ingadozik. Ilyen módon az Anark+isz hó- és jégkészletének fele vándorol vissza közvetlenül az óceánba e keskeny „jégcsatornákon”. Ez annál feltűnőbb. mert J. C. Behrend gravitációs mérései szerint a Déli-sark jégtakarójának mozgása évenként mindössze 50 méter. Csak a legutóbbi évék kutatásai derítettek fényt a jégtakaró átlagos mozgási sebessége és a jégfolyamatok gyorsasága közötti érdekes ellentmondásra. G. Robin skót kutató már 1954-ben a jégtakaró hőmérsékletére gyanakodott, amely & véletlenszerű mérések alapján egyáltalán nem tűnt egyenletesnek. A jég csúszási sebessége ugyanis szorosan összefügg a jégpáncél belső hőmérsékletével. Ha a jégtakaró nem mozogna, a hőmérséklet egyenes arányban Annak érdekében, hogy a vízellátás terén már ma megfigyelhető válság ne növekedjék és a vízfogyasztást a jövőben is biztosítani lehessen, számos országban már most kidolgozzák azoknak a nagyszabású közmunkáknak a terveit, melyek a XXI. században a lakosság vízszükségletének a kielégítését szolgálják. Az egyik legkorszerűbb Messina olasz váró* közelében iparvállalatot létesítettek, amelynek nyersanyaga — vmkánláva. Az Etna vulkánjából nyert feldarabolt lávát 1900 Celsius-fokra hevítve folyékonnyá teszik, — A lehűlés folyamatában igen változna & felszínhez közeledve. L. A. Lliboutry francia kutató számításai szarint azonban a jégtakaró alja, amely közvetlenül érintkezik a sziklaággyal, sokkal lassabban mozog, mint a felette lévő rétegek, ez viszont visz* szahat a hőmérsékletre is. így alulról felfelé előbb egy hideg szakasz, majd felette melegebb réteg található. Bizonyos körülmények között '.^n^KcsúszIiE^’ a jégtaíkaró a fenékjégen és nagyobb sebességre tehet szert. Az új elmélet szerint Antarktisz és Grönland jégtakarója rétegenként más-más sebességgel csúszik az óceán felé, nem egybefüggő vastag jégtömegként, mint eddig feltételezték. Még további kutatásokkal kell igazolni az elméletet, amely hozzásegíthet a Déli-sark jégtakarójának pontosabb megismeréséhez is, és a jégáramlatok vizsgálata alapján előre kiszámíthatóvá teszi a jéghegyek képződésének gyakoriságát. G. fi ilyen terv a Szovjetunióba* készül. Kétszáz — egyenként mintegy 3 km3 köbtartalmú — nagy víztárolót építenek. E víztárolókat elsősorban a tavaszi áradásokkor keletkező vízzel töltik majd fel éa így egyben árvízvédelmi célokat is szolgálnak. Az első ilyen mestersége« retenciós tó a Litván SZSZK- ban Kapsukas mellett rétesül. vékony, rugalmas rostot állítanak elő ebből a speciális anyagból. Ez a rost kitűnő hang-, hő és elektromos szigetelő anyag. Az olasz szakemberek most a textilipar* ban is megpróbálják haszna sítani a lávából készült roa- tot Vízellátás a XXF,században Nyersanyag — vulkánlávából
