Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
WTt február 21, KVTWY M^r;vARrip«57AO 9. oMal A melyei pártértekezleten elhangzottak nyomán Kollégiumi gondok és a megoldás SZABOLCS. DE KÜLÖNÖSEN NYÍREGYHÁZA kollégiumi zsúfoltságát sok ténnyel lehetne illusztrálni. A megveszékhelyan különösen aggasztó a középiskolai kollégiumok zsúfoltsága — tették szóvá a megyei pártértekezleten felszólalók. — A 200 százalékos, sőt ennél magasabb kihasználtság emeletes ágyak sokaságát jelenti. A tisztálkodás, tanulás és a «zabad idő kulturált eltöltése legminimálisabb követelményeit sem elégítik ki. Évente tanulók százait kénytelenek elutasítani helyhiány miatt a kollégiumok, mellyel növekszik a bejárók száma, valójában a hátrányos helyzet egy sor fizikai dolgozó gyermekének tanulásában, A megy« és a városi -párt- és tanácsi, oktatási és társadalmi szervek az évek porán számos erőfeszítést tettek, hogy a kollégiumi gondok csökkenjenek. Mivel a probléma meglehetősen ösz- gzetett — már az általános iskolai kollégiumok építésének programja során megkezdődött az alapozás: az utóbbi 5 évben 440-ról 1234- re emelkedett az általános iskolai tanulók diákotthoni férőhelye a megyében. A további körzetesítések, a szakrendszerű oktatás ki- terjesztése a még osztatlan Iskoláikra, körzetekre, természetesen újabb idényeket támasztanak. További tanyai és falusi általános iskolai diákotthonok létesítése válik szükségessé, nemkevésbé szorgalmazni kívánatos a jelenlegiek még jobb kihasználását, a szülők meggyőzését, hogy a fárasztó utazgatás, bejárás helyett nyugodtan engedjék a gyermekeket a kényelmes elhelyezést, szakszerű tanulmányi gondozást jelentő diákotthonokba KÉTSÉGTELEN, HOGY AZ ÁLTALÁNOS iskolai diákotthoni hálózat további fejlesztése, kor«z—físítése az eevík a'ao lépcsőfok. hogy intézményesen előbbre jussunk a megyében a fizikai dolgozók tehetséges, tovább- tp""lásra érdemes gyermekeinek felkarolásában, fca- nu'mányi gondozásában. De a második léprső. -*■ « középiskolai kollégiumi elhelvezés — igen nehéz heh<zet elé állítja azokat- ©kik törés nélkül tovább akarják segíteni a középisko’étvm helyet kapott fiatalok tanulását. Az elmúlt évben több mint 12 ezer szabolcsi gyermek végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s nagv többségük, (81 százalékuk) továbbtanulásra is ie’entk-'zett. A megye középfokú oktatási in- tézrr°nveiben mintegy 8 ezer fiatal tanul, ám kollégiumi elhelvor^ben kevesen részesének éppen a feddéssel lépést nem tartó kol- \frr'—1 fejlesztés — és más problémák miatt Különösen nehéz a lányoknak bejutni a kollégiumokba A középiskolai kollégiumok befogndó- kén»«ége pz utóbbi 5 évben alig 544-gvel m’--mood ott, mindez ardv.vintnv.ul csekély a me<möv~kedett igé- uvoVh“z kénest. Nyíregyházán 1945 óta nem épült körérrixkolai koVénivm, a meglévő régiek állasa meg- leb“tő°"n kifogásolható. Az mmdenkéooen biztató, hoev fryivamp+ban van egy ?1R diáko* befogadó közéry- iskolai kollégium építése, amely előrelátha*ólag 1971- ben két—üi el és fogadja az új loi-éit-at. De ha az igények oldaláról közelítjük meg a megyeszékhely kollégiumi gond iáit — az észrevehető fejlődés ellenére is — indokolt az a megállapítás; a következő években még legalább két kollégium megépítésére lenne szükség, hogv a legnagyobb vonzási körzettel — tagozatos és szakközépiskolai hálózattal rendelkező — megyeszékhely be tudja fogadni a jelentkező fiatalokat, köztük is éísősorbán a * fizikai dolgozóik tehetséges gyermekeit. ÁLLAMUNK MEGYÉNKBEN IS nagy beruházásokkal segíti a közoktatás anyagi, technikai és személyi körülményeinek korszerűsítését. Csupán az árvíz által okozott százmilliós kulturális beruházások a szatmári községek oktatási intézményeit teszik a holnap számára is modernné, oldják meg a szakrendszerű képzés jó néhány gondját. Minden remény megvan rá, hogy a szabolcsi kollégiumi fejlesztésben sem marad magára a megye. A legindokoltabb, legsürgetőbb létesítmények az anyagi források mértékétől függően elkészülnek, enyhülni fog a túlzsúfoltság, Az oktatás anyagi finanszírozása állami feladat, de az egyre növekvő helyi önállóság is mind nagyobb lehetőséget teremt az erőforrások ésszerű felhasználásához, koncentrálásához Nem lenne szerencsés figyelmein kívül hagyni a vállalatok, termelőszövetkezetek és más gazdálkodó szervek összefogásában rejlő kezdeményezéseket. Miért ne lehetne az óvoda- és napkö- ziotthon-építési akcióhoz hasonlóan az adott lehetőségeken belül részt vállalni a kollégiumok bővítésének, új létesítmények megalapozásának munkájából? Vannak nem csupán anyagi természetű, a beruházásokkal kevésbé összefüggő prc1-’ ‘■mák is. melyek korrigálása is enyhítene a helyzeten, különösen a megye- székhelyen. Nyíregyházán ugyanis a helyzetet súlyosbítja. hogy a középiskolák döntő többsége tanozatos osztályokkal működik; s itt van a legtöbb szakközépiskola. Ez azzal jár, hogy az egész megyéből ide igyekeznek a tanulók. Olyan vonzási körzet alakult ki, amelyet nem bír el a jelenlegi kollégiumi hálózat. Ha a megye más középiskoláiban több lenne a tagozatos é« szakközépiskolai osztály, a közeli helyekre jelentkeznének a községekben lakó fiatalok. S mivel szinte ostromszerűen igyekeznek a falusi fiatalok a nyíregyházi középiskolákba, érthetőm 8— 10. sőt ennél is többszörösére ugrik a kollégiumi igények száma. De olyan kö- vetkc—nénye jg van a tagozatossá és szakközépiskolai jellegűvé alakított nyíregyházi iskolahálózatnak, hogy legkevésbé jutnak ide a megyeszékhelyen lakó, s arra érdemes, tehetséges gyerekek. Egészségtelen és nem indokolható aránytalanságok keletkeznek. Hovatovább olyan csekély számú általános képzést nyújtó középiskolai osztály indul a megye- székhelyen, hogy a nyíregyházi gyerekek százai szorulnak ki a lakóhelyük szerint illetékes iskolákból. A SZABOLCSI KOLLÉGIUMI GONDOK — print e néhány vázlatos megjegyzésből is kitűnik — igen ösz- szetettek. Megoldásuk nem várható egy csapásra, összefüggnek a megye iskolapolitikájával, az országos támogatás és a helyi erők közötti összhang megteremtésével PáH Gésa Danes Andrásék számvetése Érdekes lehet egy mai falusi család anyagi helyzete. Ebbein az ügyben indultam el a Tisza menti Bank községben Varga András tanácséi- pökkeL Hétszázlelkes szövetkezeti falu. Közös gazdasága sem a legjobbak, sem a legrosszabbak közé tartozik. Hatvanhat forint munkaegységértékkel zárta a múlt évek A házak között sem válogattunk. Danes Andrásék portájára tértünk be. Mártsak azért is, mert az udvarom három férfit láttunk, a házigazdák a fiát és a vöt. Egy vadonatúj, á boltból frissen hozott Pannónia motorkerékpárt vettek körül. És Danes András szívesnek mutatkozott a beszélgetésre, hogy elmondja a család egyéves számvetését. Azzal kezdte (már benn a tiszta és szépen berendezett kis szobában), hogy megalakulása. vagyis hatvan óta tagja az Aranykalásznak. Volt állatgondozó sertésnél, marhánál, tavaly fogatot hajtott. — Feleségem nem tag. De ő is keres valamit, mert esetenként szorít valamilyen munka, minden dolgos kézre szükség van. Elza lányunk három éve ment férjhez. Fiunk, az Ernő most esztendeje vetette le a katonaruhát. Ami engem illet, ötvenhat éves vagyok. Hatvanhatban új, divatos házat kezdtek építeni. Amit lebontottak kicsi volk csak három helyiségből állt. — Lényegében tavaly sikerült befejezni az építést. Közbejött a lány férjhez menése, a fiú katona sorállása. Meg még egy váratlan eset. Mikor leraktuk a fundamentumot, anyám hirtelen meghalt... Ilyen bevezető előzmények után került sor a legutóbbi év részleges számvetésére. Danes József sorolta az „adatokat”: — Hárormszázhúsz munkaegységet szereztem. Havonta átlag eaerhétszázhatvan Sorint jött ki. A hold háztáji termése megér ötezer forintot. Eladtam négy süldőt — a háztáji gazdaságomból — két ezer-ötszázén. Egy hizlalt bikáért nyolcezer forint jött Két tehenem után a tejért lehet számítani havi nyolcszáz forintot, esztendőben lcilencezer-hatszázat Két bor- júszaporulat értéke körülbelül tízezer forint. Feleségem, a közösben végzett munkáért kapott háromezer körül. A fiú, mikor leszerelt, mint kiváló határőr, a posta hozott utána háromezer forintot. Aztán az ő keresete is, hogy munkába állt, mert gumiipari szakmunkás, kitesz tizenötezer forintot. Rendes gyerek az Ernő, hazaadja a pénzt... Mindez együtt hetvenezer körül van. A munkánk, szorgalmunk után. Ami a kiadásokat illeti, azok is „terítékre” kerültek. — Tavaly harmincezer ment az építés befejezésére. Hátra van két szoba, ajtók Alakul a törzsgárda „Itt már »yár lesz“ — mondják az Auróra teledén Szűk kis utcácska vezet a gyári «oz. Az út gidres-göd- rös, nemrég csatornázták errefelé A fehérre meszelt falon vöröslő, nagybetűs felirat, lejjebb, a portásfülkén ismétlődik, immár pontos megnevezéssel: Auróra Cipőipari Vállalat nyírbátori telepe. A kinézete nem valami bizalomgerjesztő. Régi malomépület, bárhogy igyekeztek rendbe hozni, mégis, a nagy gyárakat látott embernek afféle vidéki „kócerájt” juttat az eszébe Pár méterrel arrább már örül a szem. Betonoszlopok merednek a földből. négy sorban. A háttérben felvonulási épület, takaros faházikó. A téglahalmok mögött betonvasak, készül az alap. A körvonalak igazi gyárat sejtetnek, három hatalmas csarnokkal, üvegablakokkal. Munka télen-nyáron Kepics Tivadar művezető: — Megnézi az új épületet az ember, és látja, tudja, hogy itt már gyár lesz. Bartus Erzsébet betanított munkás: — Amikor idejöttem, soha nem láttam, hogyan készül egy cipő. Most már szinte mindent tudok az aljaüzemben. Olyan kedvet éreztem hozzá, mintha mindig ezt csináltam volna. Simics Irén betanított munkás: — Nem voltunk hozzászokva az üzemhez. Pedig ez biztosabb, télen-nyáron munkát ad. Kocsány Gyula telepvezető: —- Ugrásszerű a fejlődés ahhoz képest, honnan indultunk el. A két műszak megismerése, a vidékieknek albérlet, a szabad szombat bevezetése — gondok, problémák, amik a gyárral járnak. Az Auróra Cipőipari Vállalat nyírbátori telepén 1968. augusztus 12-én kezdték el a munkát. Az első évet veszteséggel zárták. A múlt évben már nyereséggel termeltek. A telep létszáma 252. Közülük 189-en darabbérben dolgoznak. Az üzem létszámának 70—75 százaléka fiatal és nő. Az átlagéletkor 23 év. Jól működik a KISZ- szervezetük. 70-en felüli taglétszámmal, a közeljövőben már csúcsvezetőséget akarnak létrehozni három alapszervezettél. A munkások közül alig egy-két újonnan felvett nem tagja a szakszervezetnek. Az üzem utánpótlására, az épülő új csarnok benépesítésére 145 ipari tamilét szerződtettek. Egymásra utalva A ragasztó átható szaga fogadja a belépőt A fal mellett az elektromos tűzőgépeknél a felsőrészkészítők ülnek. Középen a szalag, a darabok itt kapcsolódnak egymáshoz, hogy a meóba tetszetős kis gyerekcipők jussanak el. Emberek és modem gépek formálják azokká. — Gimnáziumba járok, levelezőre — mondja Varga Mária. — Délutános műszakban hatig az iskolában vagyok, utána jövök csak. A munkatársak besegítenek, a szalagon nincs fennakadás. Szerintem itt kezdődik a brigád. — Majdnem mindenkinek néni vagyok — beszél egy fiatalasszony. Halászlaki Jó- zsefné. — Én már dolgoztam másutt is, de ez a gyár any- nyira fejlődő, hogy alig győzzük követni. — Egymásra vagyunk utalva a munkában — indokol Bartus Erzsébet. — Amióta jobban megismertük egymást, jobban összetartunk. Azért alakítottunk brigádot is, most már a harmadik próbálkozásra. Sok még ma is az igazolatlan hiányzó. Nem érzik a felelősségét egy-egy nap távolié tnek. — Azt mondta: ha nem enged el. akkor is elmegyek — idéz megütközéssel egy esetet Kutyik Lajos, a tanműhely vezetője. — Látta az idősebb korosztálytól, hogy így tesznek. — Pedig a gyerek, az ifjúság a lényeg — bizonygatja. — Ezekkel a tanulókkal meg kell szerettetnünk a gyárat, hogy második otthonuknak tekintsék, innen csak nyugdíjba akarjanak elmenni. Megszerették a munkát — Régen azzal fenyegették a gyereket, ha nem tanulsz, odaadunk suszterinasnak. Pedig hiába tesszük be a modem gépeket, hiába tudják ezek a tanulók a működési elvüket, énnél több kell. Az alak, a forma, ehhez érzék kell, hogy azt mondják: rá van téve a szakma. Ez kell itt, ha megépül az új üzem. ★ Két és fél éves a gyár. Egyre inkább rászolgál a gyár elnevezésre azzal, ahogy a benne dolgozók viselkednek, gondolkodnak. Egyszerű szavakkal mondták el, amit így is fogalmazhatnánk: törzsgárda alakul. Ök csak úgy látják, hogy megismerik egymást, segítenek egymásnak. hogy megszerették azt a munkát, amit azelőtt sohasem láttak, hogy engedi őket az üzem tanulni, amit majd a gyárban hasznosítanak, hogy segítséget kapnak gondjaikban, bajaikban. Az utóbbiak pedig sohasem fogynak el — talán mert az ember mindig többet akar (azért ember) — de nem mindegy, hogy milyen formában és szinten jelentkeznek Lányi Botond Tiszavasvári határában, a Barátság II. kőolajvezeték fektetésén dolgozó munkások részére 40 aluminium házból álló „lakótelepet” építettek a vállalat szakemberei. Elek Emil felvétel« R Mátészalkai Városi Tanács ülése és ablakok festése. Két öltönyt, nagykabátot és külön szivacszakót kapott a fiú. Vettünk cserépkáiyhát, be is rakattuk. Meg gáztűzhely, mosógép.» Nekünk, szülőknek ugyancsak ruhaféle, lábbeli. Ki tisztáztam az adót. Konyhai meg egyéb személyes ' dolgok, reggelenként egy porció (fél deci) pálinka, cigaretta. Az ördög írja, számolja pontosan ezt. Lehet esztendőn át tízezer körül ilyesmire számítani... Most a motor a legénynek. Persze, a tavalyi számlára: ti2emháromezar-háromszáz. Takarékba is jutott még valami. Nősülés előtt a fiú, ne érjen bennünket váratlanul. Befejezésül azt mondta Danes András, ők középen vannak és ez a többség. Akadnak akik többel számolhatnak vagy kevesebbel. Már ami a közös gazdálkodásban való részvételt illeti. Mtinka és az együtt lévő csa- ládlétszám határozza meg. No meg, az ésszerű beosztás. —* Két holddal léptem a tsz-be. nem is tudom maiit tennénk vele?™ Asztalos Bálint Az idei fejlesztési alap és költségvetés, a Mátészalkai Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervének megtárgyalása, a tanács első negyedévi munkatervének jóváhagyása és az elmúlt négy év tanácsi munkájának értékelése szerepelt a Mátészalkai Városi Tanács szombati ülésének napirendjén. A kiadások között jelentős összeggel szerepel az utak felújítására előirányzott pénz, de többet költenek a szociális, az egészségügyi és bölcsődei ellátás javítására. A kulturális ágazatban erre az évre a napközi otthonok magasabb színtű ellátása és az élelmezési norma emelése, valamint az ifjúsági szervezetek támogatása szerepei. A célcsoportos beruházá sok közül legnagyobb összeget a lakásépítésekre fordított költség jelenti. A IV. ötéves terv során ugyanis 568 lakást — melyből 66 a múlt évből áthúzódó beruházásként jelentkezik, 165 szövetkezeti és 337 állami lakás lesz — építenek fel. Ebből idén fejezik be a MOM 24, a Kölcsey úti 12, a Ságvári úti 16 és a MÁV 14 lakásának építkezését és megkezdődik a keleti városrészben blokkos építési eljárással egy 42 lakásos tömb építése. Egymillió forintot használnak fel ebben az évben a 8 tantermes középiskola és a 200 személyes kollégium építéséhez, melynek befejezési határideje 1974. Ezenkívül jóváhagyta a tanácsülés a közvilágítás korszerűsítésére, a vásártéri ikerlakás befejezésére, a Zalka Máté bekötő út építésére, az Iskolaköz, a Puskin és az Árpád utak építésére, az Attila és Tompa Mihály utak járdaépítésére, általános iskolai napközi otthon építésére, a vízműberuházás támogatására, a keleti lakótelep építésekhez való előkészítésére, a csapadékvíz-hálózat tanulmánytervének elkészítésére, valamint Vágóháza és Ujfa- lusi-tag telefonhálózatának megépítésére előirányzott költségvetését, melyekre ösa- szesen 66 millió forintot költenek ebben az évben.
