Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
4 oldal KELET MAOY9RORSTÄ*! 197» Mírtiifr f*. Eliié^ziüt a nagy teljesítményű kuíoricamomoló A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat központi telep protoműhelyébe nem lehet úgy bemenni, hogy valami újat ne találna ott az ember. Ez év elejével például négy új gép prototípusát készítették el. Az új gépekre már most nagy szüksége lenne a mezőgazdaságnak és minden bizonnyal, ha megkezdődik a sorozat- gyártásuk. kelendő munkaeszközök lesznek A kukoricamorzsolás gyorsítására és megkönnyítésére gondoltak a szerkesztők, amikor megalkották az MT—120 jelű nagyteljesítményű gépi kukoricamorzsolót. valamint a K—M 200 jelű hálózati árammal működő kis morzsolót, amelyet eevébként háztáji morzsoló- nak is neveznek. A kukori- camorzsolók előnye, hogy nem csupán a kukoricamorzsolás idényjellegű munkavégzésére alkalmasak, hanem más szemes termények szelektálására is. így ha a mor- zsolást a gépekkel elvégzik, akkor a magraktárakban egész évben hasznosíthatják a szelektálási munkánál. A gyümölcsöskertekben időről időre nagy mennyiségű gyümölcs hull le a fákról szélverés, vagy más okok miatt. Ezeknek a gyümölcsöknek nagy része elvész. s főleg azért, mert nem kifizetődő cefrézésre vagy ipari felhasználásra kézi erővel összeszedni. A hullott gyümölcs felszedésére megoldás lesz a gyümölcsfelszedő, a melvnek pro 161M&a elkészült A gytimölcsfelsz*"- dő négy fő részből áll, egy ke-*; traktor után kapcsolható műanyag tüskéshengerből. szállító csigalevélből, kanalas felhordóból, valamint a felszedett gyümölcsöt tároló tartályból. A gyümölcsfelszedő gyorsan végzi a munkáját. s egy ember, a traktor- vezető, egy nap alatt szinte egész kertrészekről szedheti össze a fákról lehullott gyümölcsöt. A negyedik új gép kártoló, amely főleg a kárpitosiparban hasznosítható majd jól. A kártoló különféle növényi és más anyagok zúzásához, rostosífásához készült. A könn} ^szerkezetek térhódítást; KÖNYVSZEMLE Három mű a mezőgazdaságról A hosszúhegy! 6800 hízó kibocsátására alkalmas könnyűszerkezetes sertéstelep. (Tervezte: AGROTERV). Minél gyorsabban, a korszerűség követelményeinek megfelelően kell mezőgazda- sági épületek egész sorát megépíteni A párt és a kormány által előírt élelmezési programok, mint pl. a húsellátás javítását is nagymértékben befolyásolja, a mező- gazdasági épületek gyors üzembe állítása. A mezőgazdasági nagyüzemekben széles körben terjednek a : különféle megoldású arllattartasi épületek. 1968 —69-ben mintegy 450—500 ezer négyzetméter alapterületű épület készült el. A köny- nyűszerkezetes építési mód alkalmazása terén — amint az AGROTERV vezetői közölték — igyekeztek minél többéit tenni. A hazai alkalmazás mellett már az 1966. évi kijevi kiállításon bemutatták az AGROTERV tervezésű komplett csibenevelö épületet, amely díjat nyert és a Szovjetunió meg is vásárolta. Az elmúlt években a tervező vállalat tervei alapján jelentős állattartási telepek épültek az országban. Többek között a pincehelyi Vörösmarty Mg. Tsz, a Hosszúhegyi ÁG serlésíelepei, a hajdúnánási Lenin Mg. Tsz baromfi-. a kislángi Béke Mg. Tsz juhtelepe. A most folyamatban lévő tervezési munkák közül legfontosabb a Lajta-hansági ÁG sertéstelepének a rekonstrukciója, amely évi 20 ezer hízott sertés kibocsátására lesz al-' kalmas. Érdekes az a megállapítás, hogy pl., amíg egy 108 férőhelyes tehénistálló összsúlya hagyományos kivitelezéssel 1200 tonna, addig a könnyű- szerkezetes módszer alkalmazásával csupán 400 tonna. A tervező vállalat műszaki fejlesztésével kapcsolatban elmondták, hogy az elmúlt 3 évben jelentős előrelépés volt az úgynevezett „takaréküreges acélváz” kifejlesztése és alkalmazása. Ennél a váznál sikerült a hengerelt „I” gerendák teherbíró képességét mintegy 160 százalékkal emelni és biztosítani az acélanyag hulladékmentes felhasználását. Legújabban a vállalat főmérnöke, Jármai Pál szolgálati szabadalma alapján változó keresztmetszetű taka- réküreges tartó készül, amely tovább csökkenti az 1 négyzetméterre eső acélfelhasználást. A megoldás jelentőségére mutat, hogy a vállalat újdonságvizsgálatai szerint ilyen szerkezettel sehol sem találkoztak. Sz. T. Három olyan művet hegyezett a közelmúltban megjelentek közül asztalára a recenzens, amelyek megkönnyítik múlt és jelen ösz- szevetését, a mezőgazdaság régi és mai arcának felvázolását. A Mezőgazdasági Kiadó és a Kossuth Kiadó együttesen adott közre egy album alakú kötetet, amelynek címe — A magyar mezőgazdaság képekben 1945—1910 — egyben a vállalt feladatot is tudtul adja. A magvas bevezető tanulmányszerzője dr. Fazekas Béla —. rengeteg ábrával, grafikonnal hűen rögzíti azt az utat, amelyet a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar megtett, s amely: fölfelé vezetett! A termés- és termékmennyiség gyors növekedése, a termelt, tenyésztett fajok összehasonlíthatatlanul jobb minősége — így a Bezosztája búzáé, a mar- tonvásári egyszeres hibrid kukoricáé, a gödöllői hibrid tojóé, stb. — a gépesítés nagyfokú térhódítása biztos mérföldkőként mulatják, honnét és hová jutott a mezőgazdaság. s merre irányítja jövőbeni útját. A képek ebben az esetben nem illusztrációk. önálló mondanivalót hordanak magukban, s nagy többségük be is tölti e szerepet. A magyar szöveg angol, orosz és német fordítását is magába foglaló kötetet Horváth Sándor és Illés Tibor állította össze. Hasonló feladatot vállalt a Kossuth Könyvkiadó másik újdonsága is, a dr. Ma- das András szerkesztette Az élelmiszer-gazdaság fejlődése című kötet. A termelést és feldolgozást átfogó új fogalom, az élelmiszer-gazdaság három évtizede, de főként legutóbbi tíz esztendeje kerül reflektorfénybe a kötetet író szerzői munkaközösség segítségével. A mű azokra a tanulmányokra támaszkodik, amelyeket különböző munka- csoportok végeztek az élelmiszer-gazdaság távlati tervének kimunkálásához. Az elemzések rendkívüli alapossággal veszik sorra az elelmiszer-gazdaság mikro- ökonómiái kapcsolatait — azaz szerves együttműködését a népgazdaság más területeivel —, a termelőerőik és termelési viszonyok fejlődését, az élelmiszer-gazdaság helyzetét és távlatait. Sokat vitatott kérdés fel- dogozására vállalkozott a Kossuth harmadik újdonságának szerzője, dr. Kulcsár Viktor. A Gazdasági életünk kiskönyvtára sorozatban megjelent munkája — A személyi jövedelmek differenciáltsága a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — eloszlatja azokat a legendákat. amelyek a legutóbbi időkben a parasztság anyagi helyzetét övezték. A személyi jövedelmek differenciáltsága nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is cél és törekvés, természetesen akikor, ha a különbségeket termelési eredmények hozzák létre. A szerző tárgyilagos képet fest a gyorsan s a nehezen haladó közös gazdaságokról, adottságaikról, termelési feltételeikről, s mindezek következményeként a személyi jövedelmekről. <M> A korszerű fóliás termesztés A fóliaalagutak és -ágyak igen olcsó termesztőberendezések, mégis arra kell törekednünk, hogy egy-egy idényben minél több növényt hajtassunk alattuk, mert így a költségek jobban elosztanak. A legegyszerűbb fóliás termesztőberendezés a fóliaalag- út és hajtatóágy. Előbbi kis légterű, ezért alatta sincs sokkal magasabb hőmérséklet, mint a szabadban, mégis, amikor korai szabadföldi termesztés idején növényeinknek csak néhány Celsius-fo- k'os hőtöbbletre van szükségük, jó szolgálatot tesz. Éjjel 1—2 Celsius-fokos fagytól véd. nappal — különösen, ha a nap is süt — 10—15 Cel- sius-fokkal is magasabb hőmérsékletet biztosít a kintinél. A fóliaalagutakat akkor hasznosítjuk jól, ha a korai szabadföldi termesztésre szánt növények fölé állítjuk fel. Ebben az esetben az egyébként szokásosnál 5—6 nappal korábban ültethetünk. A folyamatos védelem hatására az érés kezdete 8—10 nappal megelőzi a szabadföldi növényeket. A piaci árak szempontjából lényeges lehet ez az aránylag kis koraiság is. A fóliaalagút termés-élesen csak az ültetést követő 3—4 hétig legyen egy bizonyos növényen. ezután a takarás már felesleges. A különböző hő- igényű növényeket sorba állítva, egy tavaszon 3 növény érésének kezdetét hozhatjuk előbbre fólialaguttal. Március közepén saláta, karalábé, karfiol, retek kerülhet alá. E növényekről az április közepén ültetett paradicsomra visszük át az alagutakat, majd utolsóként a májusi fagyok elmúltával kiültetett paprikát védhetjük fóliaborítással. Hasonlóan hasznosíthatjuk a nagyobb légterű fóliaágyakat is, azzal a különbséggel, hogy néha a kétszakaszos, vándoroltatás nélküli hasznosítás is előfordul bennük. Háromszakaszos, vándorol- tatásos hasznosítás esetén a fóliaágyak alá március 1—10 között ültethetjük a hidegtűrő növényeket. A második szakasz növénye a paradicsom legyen, az ültetés ideje április 1—10. között esedékes; ekkorra az első szakasz növényeiről már lekerülhet a fólia. A parádésomról akkor vehetjük le, ha már elmúlt a májusi fagyveszély, tehát 10— 20-a között. Május közepére az első szakaszos növénveket leszüreteltük, így helyükre ültethető a paprika, amelv még tlvenkor nagyon meehálélia a takarást, hiszen hőmérséHnti optimu- mu 25 Celsius-fok. A háromszakaszos, vándo- roltat.ásos hasznosítás eredményezi a legnagyobb bevételt: egyetlen hátránya, hogy az ágyak kétszeres áthelyezése némi munkatöbblete! okoz, s ezt a munkát rövic idő alatt kell elvégezni. Házikerti körülmények között, a család bevonásával e munkacsúcs könnyen leküzdhető. Ez a magyarázata, hogy a kis légterű fólialétesítmények az utóbbi években elsősorban kiskertekben terjednek. A vándoroltatás nélküli hasznosítás lényege, hogy ilyenkor a második szakasz növényét az első leszedése után, körülbelül április 20— 25 körül ültethetjük el, ekkor természetesen már a paprika és az uborka is ültethető. A módszer előnye, hogy elmarad a vándoroltatás és az egyik kultúra palántaköltsége, hátránya viszont, hogy a fóliaágyak kis légterét hamar kitöltik a második szakasz növényei, s emiatt szellőztetés céljából nem elég csak az ágy két végének a kinyitása, hanem az egész palástot naponta kell leszedni. A fűtetlen fóliás létesítmények hasznosításának alapvető szabálya: nagyon fejlett palántákat, időben ültessünk ki. A fóliaágyakkal elérhető 10—15 napos koraiság teljesen elvész. ha későn és fejletlen palántákat ültetünk. (Megjelent a Kertészet és Szőlészet című lapban Zatyrcó Ferenctől.) A vírusok rejtelmei II. A vírusfoutatők, akSk a különféle vírusos növény betegségeket tanulmányozták, azt tapasztalták, hogy a leveleik mozaikszert elszíneződését okozó vírus, valamint a virágok, bokrok rendellenes kinövéséit okozó társa is körülbelül azonos méretűek. A nap szenzációja — mikroplazmaszerű szervezetek AZ utóbbiak egyik tipikus képviselője a „Siolbur”, amely a fenti remdeXLenessé- geken kívül a paradácsomfé- lóknél még élesen szöglete^ egyenetlenül bordázott alakú és faháncsra emlékeztető ízű termést okoz. Kiderítették, hogy ezt a betegséget egy rendkívül eleven, 3—4 milliméter hosszú tücsökfaj terjeszti a beteg bokrokról a még egészségesekre. Ez a betegség, amelyet ma már próbálnak megfékezni, néha elvitte a paradicsom-termés 70—90 százalékát. Szovjet, csehszlovák, jugoszláv, bolgár, í-omán és más nemzetiségű víruskutatók fokozatosan kiderítették ezen egzotikus vírusos növénybetegség természetét 1966-ig a szakemberek egy percág sem kételkedtek az előbb leírt „sárgaság” nevű növénybetegség vírusos természetében. Ekkor szellemes kísérletek útján rájöttek, hogy a betegség okozói — mikroplazmaszerű 50—800 millimikran közötti méretű mikroorganizmusok. A kutatók állítása szerint a „volt” vírusok, — a valóságban apró mikrobák — csak a beteg növónylevelek szövetében mutathatók ki elektronmikroszkóppal. Ugyanazokat a mikrobákat sikerült kimutatni a betegséget hordozó tücskök szöveteiben is. Ezeket a kerek, vagy ovális alakú testecskéket .gnikroplaz- maszerű”-eknek kezdték nevezni, hogy megkülönböztessék a valódi mikroplazmák- tol, amelyek az emberi és állatbetegségeket okozzák, és táptalajon is tenyészthetők, A „sárgaság” , okozóit azonban eddig még senkinek sem sikerült táptalajon ki tenyészteni. Nem végeztek még rajtuk kémiai amalízást sem. Ha valóban a mikrobákhoz tartoznak, két nukleinsaivat kéH tartalmazniuk, nem pedig egyet, mint a vírusok. Ha ez a feltevés beigazolódik, új tehetőségek nyílnak a fent említett kártékony betegségek leküzdésére és a valódi vírusok természetének kiderítésére. \ Tr írus. vagy baktérium? Az emberi és állatbetegségeket okozó mikroplazmák méreteiket és formájukat tekintve rendkívül változatosak. A baromfi légutait, a disznók csontozatát és a juhok tőgyét megtámadó, az embernél és a szarvasmarhánál pedig sajátos, tüdőgyulladásszerű betegséget okozó apró élő sejtek mérete átmérőben eléri az egy mikront, azaz majdnem akkorák, mint a baktériumok. G. Kagan és I. Rakovszkaja szovjet tudósok egyik 1968-ban publikált munkájukban ezt írják: „A mikroplazmák egyedülálló sajátossága, hogy meglepően hasonlítanák a baktériumokra és a vírusokra”. Speciális lassított filmfelvételek és elektronmikroszkópos vizsgálat segítségévéi megfigyelték a 0,1—0,2 mikron átmérőjű, golyószerű, alapvető tulajdonságaikat tekintve a vírusoktól nem különböző mikroplazmák fejlődésének kezdeti szakaszát. Kagan és Rakovszkaja egyelőre csak egy nukleinsav jelenlétét tudta kimutatná a fejlődésük kezdeti szakaszán lévő mikroplazmákban — márpedig ez a vírusokra jellemző. így tehát a mikroplaz- ma&aerű növényi kártevők! felfedezése azt hozta, hogy egy rejtélyből lett leettő. Az első fecske „A tudomány tragédiája, hogy egy apró kis tény képe* megölni a gyönyörű hipotézist” — szokták rosszmáj úan mondogatná. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának mikrobiológiai intézetébe« ugyanis szánté« végeznek étóktrarmúknosekápos kutatás sóikat, fertőzött növényekből készített rendkívül vékony metszeteken. A metszeteit szöveteiben néha nagy tömegben lehetett látni mikno- plazmasaerü képződményeket. Meg voltunk elégedve ® „sima” eredménnyé!, egésze« addig, amíg egyik munkatársnőnk meg nem jelent egy csomag negatívval, amelyeken teljesen egészséges paradicsom és dohány szöveteiből készült igen vékony metszetek felvételei voltak. Az egészséges növények sejtjeiben szántén talált mikroplazmaszerű képződményeket. Akaratlanul, is felmerül a gondolat: az nem lehetséges* hogy a mikroplazmaszerű testeoskék valójában a sejt közönséges alkotórésziéi, amelyek a „sárgaság” típusú vírusos megbetegedéseknél jóval nagyobb mennyiségben és erősen elváltozva jelennék meg? Természetesen ez csak egy nagyon bátor feltételezés, amit még ezerszer kell ellenőrizni. Ez még csak az első fecske, amiről még nem ismeretes, hová repül M. Goldin, a biológiai tudományok doktora
