Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
W71 Wüulr tí. K*T K"r MAGYAROR?? S Mdat Az ösztöndíjak haszna 4. Az elsöpört Wekerle-terv AMIKOR 1914 NYARÁN KITuRT a világháború, az ellenzék a kormánypárttal együtt szavazta meg a hadüzenetet. Tisza ekkor a miniszterelnöki székben ült, s meghatottan mondott köszönetét a „hazafias nemeslelkű- ségért”. A tisztelt Ház tagjainak számításai azonban nem váltak be. A monarchia és szövetségese, a császári Németország hencegően megjósolt gyors győzelme elmaradt. Egyre rosszabbul alakult a helyzet a frontokon S az ellenzékből új párt támadt, amely kifejezte a tömegek békevágyát. Gróf Károlyi Mihály, akit a háború kitörése Franciaországban ért és csak később sikerült hazatérnie, 1916 nyarán alakította meg ezt az új pártot. Károlyi és elvbarátai egyre inkább megértették a háborút megelégelő, békét kívánó tömegeket. Ahogy rosszabbodott a hadihelyzet, úgy élesedtek a képviselőházi csaták. 1917 nyarán megbukott Tisza és újra fellángolt a harc az általános választójogért A Wekerle-kormány, amely vállalta, hogy a bukott Ti- ■záék helyett megkísérli megmenteni a veszélyben lévő úri rendet, Új választójogi törvénnyel próbálta lecsillapítani a néptömegeket A Wekerle-kormány által benyújtott új választójogi törvényjavaslat kimondta, hogy országgyűlési képviselő-választói joga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár, írni és olvasni tud, állandó lakhelye van és a második szakaszban felsorolt különös kellékek valamelyikének megfelel. Ezek a külön kellékek voltak az elemi népiskola hatodik osztálya, magyarul tudóknál az elemi iskola negyedik osztálya; tíz korona egyenes állami adó, nyolc kataszt- rális hold föld tulajdona; iparengedély és iparág űzése fél év óta; altiszti fokozat a csendőrségnél, vagy a katonaságnál; ha valaki a Károly- csapatkeresztet elnyerte, akkor is, ha huszonnegyedik életévét be nem töltötte. Választójogot kaptak volna a nők is, ha huszonnegyedik életévüket betöltötték, magyarul ími-olvasni tudnak, s a polgári iskola negyedik osztályát elvégezték. EZ A TÖRVÉNYJAVASLAT az akkor mintegy 17 milliós Magyarországon mindössze valamivel kétmillió fölé emelte volna a választásokra jogosultak számát. A vagyoni cenzussal továbbra is , kimaradtak volna a politikai jogok gyakorlásából a szegényparasztok és a munkások. A különböző iskolai végzettségek megkövetelése is azt a célt szolgálta, hogy a tömegek — amelyeket az úri osztály elzárt a művelődés lehetőségétől — ne nyilváníthassák állampolgári akaratukat. Mégis akadtak, akiknek még ez a választójogi reform is túlságosan radikálisnak tetszett. Azt követelték, hogy az új törvény ne általában az írni-olvasni tudást, hanem a magyarul ími-olvasni tudást követelje meg. Ez egyértelmű volt azzal hogy az akkori soknemzetiségű Magyarom szagon kizárhassák a nemzetiségeket a választásokból. A kormánypárt legfőbb fegyvere a régi választásokon époen az volt. hogy a jegyzők tetszés szerint vizsgáztathatták a választópolgár jelölteket. egykét helyesírási hiba nyomán megállapítva róluk, hogy magyarul nem tódnak írni-olvasni, következésképpen nem szavazhatnak. A javaslat reakciós volta abban is megnyilvánult, hogy továbbra sem adott a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat. A gyakorlatban a felállított szabályok azt jelentették. hogy a parasztasz- szonyokat a választásokból csaknem teljesen kizárták. Mégis, miután a választójogot általában elfogadta a Ház, a részletes vita során a jelenlévő, a kormányt támogató munkapárti többség határozatban mondta ki, hogy a nők választójogához semmiféle formában nem járul hozzá. EZ A KÉP VISELÖH AZ, amely ilyen szűkén mérte a jogot a nép számára, még a tizenkettedik órában sem értve meg az idők szavát, végül is saját maga volt kénytelen kimondani feloszlatását. 1918. november 16-án történt ez. Károlyi Mihály, akit a felfegyverzett tömeg, az őszirózsás Forradalom követelt a kormány élére, a miniszterelnök számára fenntartott ne- lyen ült, amikor Szász Károly elnök bejelentette: — Kötelességemnek ismerem azzal a javaslattal lépnem a Ház elé, hogy a magyar országgyűlésnek sz a még 1910-ben összegyűlt-képviselőháza, a teljesen megváltozott viszonyokra való tekintettel mondja ki feloszlását. A javaslatot elfogadták. Az ülés 10 órától 10 óra 5 percig tartott 11 órakor a kupolacsarnokban összeült a Nemzeti Tanács. Hock János, a köztársaság lelkes híve ékesszólóan jelentette be a király lemondását — Máris összetörtük a trónt amely az önkényuralomnak, a népek elnyomatásának, a rabszolgatartásnak és a vérrel-vassal dolgozó fégi világrendnek volt alapköve. Szabad és független nemzetté lettünk, elszakadván a német szövetségtől és az osztrák közösségtől. Összejöttünk, hogy kimondjuk most államformánk megváltoztatását: a szabad és független köztársaságot így lett a vérözönből megváltás, a halál pusztulásából dicsőséges feltámadás. Az ülés befejeztével a Nemzeti Tanács tagjai kivonultak az Országház lépcsőire. A Parlament előtt már sok tízezres tömeg sorakozott Azt kiáltották, azt énekelték: „Éljen a köztársaság!” A külvárosok háborútól meggyötört lesoványodott, lerongyolódott lakói együtt kiáltottak éljent Károlyi Mihállyal. Vörös és nemzetiszínű zászlók lobogtak a hideg szélben. A Schlick gyáj1 munkásai egy kis fekete koporsót emeltek a magasba. Felirata: „A királyság’’. A jelenlévőknek Bokányi Dezső jelentette be a köztársaság kikiáltását. Cigányzenekarok húzták a Himnuszt, a munkások zeneitara a Marseillaise-t játszotta. A POLGÁRI DEMOKRA TIKUS FORRADALOM győzelme után az új kormány kidolgozta és rendelettel léptette életbe az új választójogi törvényt. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását határozták el, egyenlő, általános és titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján. A rendkívül bonyolult törvény továbbra is tartalmazott különböző cenzusokat. így például továbbra is megkövetelték az ími-olvasni tudást, holott a letűnőben lévő úri világ bűnös örökségeként milliók voltak analfabéták, s a korhatár tekintetében megkülönböztették a férfi és női választókat. A férfiak 21 éves kortól, a nők 24 éves kortól szavazhattak. Megkezdődött a választások előkészítése, a különböző pártok közötti harcok. A Kommunisták Magyarországi Pártja nem indulhatott a választáson. A párt vezetőit már előzőleg letartóztatták, a pártot féllegalitásba, valójában illegalitásba szorították. A régi közigazgatás készítette elő a választásokat, ezzel eleve a polgári pártoknak juttatva előnyt. A Vörös Újság a választási küzdelem előtt állást foglalt: „A nemzetgyűlési választásokon a szociáldemokratákkal szemben a polgári pártok nagy többséggel fognak győzni. A polgári ellenforradalom korlátlan szabadsággal szervezkedik. A szolgabírói terror, a papi uszitás akadálytalanul folyik. Ha valaha azt hihette a szociáldemokrata párt, hogy parlamenti többség útján egyszerű szavazással kisajátíthatja a kapitalizmus osztályállamát és kiépítheti a szocialista államot, ennek a naív ábrándnak az orosz, most pedig a német és osztrák példa után vége.” A VÁLASZTÁSOKRA végül is nem került sor. 1919 tavaszán győzött a proletariátus diktatúrája, s a hatalomra került munkásság hozzálátott, hogy kidolgozza saját államának választójogát. Pintér István Következik: Díszelnök: Vlagyimir Iljics Lenin. Szakember — holnapra 66 helyen végzett felmérés, vizsgálat tapasztalatait ösz- szegezték kedden a megyei NEB tagjai. A vizsgálat megállapításai szerint a társadalmi ösztöndíjak alapításával szinte mindenütt első helyen szerepel a vállalatok, intézmények távlati terve, az ahhoz szükséges szakemberek képzése. Nem szűkmarkúak Rendkívül változatos, hogy miként alakul a társadalmi ösztöndíjak pénzügyi alapja. A vállalatok általában ösztöndíjalapot képeztek, a termelőszövetkezetek között viszont több olyan van, amely a szociális-kulturális alapból fizette az ösztöndíjakat. Megállapították azt is, hogy a Szabolcst vállalatok, szövetkezetek nem szűkmarkúak: leendő szakembei'aiknek a rendelet lehetőségei alapján a maximális támogatást nyújtják. Az adományozó és az ösztöndíjas közötti kapcsolat szinte mindenütt más. Egyes vállalatok nemcsak a tanulmányi eredményt kísérik figyelemmel, hanem ösztöndíjasaikat gyakran meghívják, elbeszélgetnek és egy-agy begyakorlott szakember irányításával a nyári szünidőben munkalehetőséget teremtenek részükre. Jó példa a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amely nemcsak év közben tart kapcsolatot, hanem megfelelő díjazásért az előírtan kívül is munkalehetőséget teremt ösztöndíjasainak, továbbá segíti őket diplomamunkájuk elkészítésében. Ez a segítség anyagi és szakmai. A Közúti Építő Vállalat is rendszeres kapcsolatot tart, de ez csak a tanulmányi idő végén válik szarossá. A vállalat meg- bí*ott szakembere itt is segíti a diplomamunka jó elkészítését, gyakorta ti asságát. Elsősorban az ilyen nagyvállalatok gazdálkodnak később is jól az ösztöndíjasokkal: megfelelő fokozatossággal állítják be a végzetteket mind nagyobb munkákra. Pénzügyi kapcsodat Olyan esetekről is beszámoltak azonban a népi ellenőrök, amikor az alapító és az ösztöndíjas között nem alakult ki semmiféle kapcsolat, ez kimerül a pénz elküldésében, illetve felvételében. Ezeken a helyeken az igény elsősorban az adományozóból hiányzik, s az ösztöndíjasok nem egy esetben szóvá is tették a rendkívül laza kapcsolatot A vizsgálat' szerint — amely nem érinti ugyan valamennyi szabolcsi ösztöndíjast de mégis jellemző —, az ösztöndíjasok tíz százaléka bontja fel szerződését. Ebben családi és szakmai okok egyaránt szerepelnek, de különösen arra hívta fel a figyelmet a megyei NEB: káros az olyan szerződésbontás, mély szerint az ösztöndíjas nem látja biztosítottnak fejlődését, mert nem képességeinek megfelelő beosztást kapott, vagy a vállalat nem nyújtott részére megfelelő támogatást. Ez nyilvánvalóén elkerülhető lenne, ha a vállalatok a már említett példákhoz hasonlóan az egyetemi, főiskolai évek alatt is rendszeres kapcsolatot tartanának az ösztöndíjasokkal. A megyei NEB vizsgálatában kitért arra is, vajon hogyan alakul a már végzett ösztöndíjasok sorsa. A kép kedvező: a végzett fiatalok hamar bekapcsolódnak nemcsak a vállalat glazdasági, Iranern a társadalmi életébe is. Szívesen végeznek társadalmi munkát, ezt igénylik is tőlük. A 2—3 évvel ezelőtt végzett fiatal ösztöndíjasok között jelenleg több társadalmi tisztségviselő, sőt pártvezetőségi tag is van. Első legyen az ott dolgozó A NEB több javaslatot tett. Eszerint célszerű volna a vállalatoknak nagyobb propagandát kifejteni az ösztöndíj -adományozás előtt Célszerű volna saját dolgozóikat befolyásolni gyermekeik továbbtanulásában, hogy a már ott dolgozók továbbtanuló fiai, lányai kaphassák az ösztöndíjakat, ha erre igény van. Javasolják azt is, hogy tegyék általánossá az ösztöndíjasok meghívását, V jó kapcsolat kialakítását már a tanulóidő alatt, mert ez megkönnyíti a későbbi beilleszkedést, jobb munkát M, S. MEGJEGYZÉS: „Keresztmetszet“ Mondhatják: nem nagy ügy. De hány ilyen apróság miatt bosszankodunk naponta. Mert vajon nem bosszan- kodott-e az a vásárló, aki az elmúlt hónapokban dióbélért ment a boltba, — és nem kapott A felsőbb kereskedelmi szervek Is „szűk keresztmetszetű árunak” értékelik a diót Nem termett elég. Olvastuk egy jelentésben, hogy „néhány helyen ellátási nehézségek jelentkeztek.” Másutt pedig azt olvashattuk — a sorok a járási tanácstól erednek —, hogy a Tarpai ÁFÉSZ nem tudja felvásárolni a körzetéhez tartozó községek termelőitől a dióbelet — átvevő partner hiányában! Itt nincs, ott van. Élelmiszer kiskereskedelem szabad a vásár. Hátha sikerül annyi dióbelet megvásárolni diótermő vidékünk községeiben, hogy a megyében néhány helyen jelentkező ellátási nehézségek megszűnjenek! Kádár Edit A nyíregyházi járás múlt évi mérlege Huszonhatmillió forint értékű társadalmi mnnka Városvédő zöldsáv, t i » i f'j v CT— |M il TjhC% '• i ■£• ■ ■ • új parkok A kertészeti vállalat idei terveiből Hazánk felszabadulásának 25 éves, a tanácsok megalakulásának 20 éves évfordulója alkalmából a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront elnöksége jubileumi társadalmi munkaversenyt hirdetett A versenybizottság a falvak csinosítását, virágosítását, az utak, járdák építését a parkosítást a középületek karbantartását szabta verseny- feladatként A nyíregyházi járásban a múlt héten értékelték a versenyt, amelyben valamennyi település részt vett. A járás 155 ezer lakosa, 26,8 millió forint értékű társadalmi munkát végzett az egy lakosra jutó munka értéke meghaladja a 170 forintot. A járási tanács versenybizottsága a résztvevőket három kategóriába sorolta, a község lakosainak számától függően. Az első kategóriába 2000 lakosig, a másodikba 2-től 5 ezer lakosig, a harmadikba pedig az 5000-nél több lakosú települések kerültek. A kis községek között Balsa végzett az első helyen, lakói csaknem félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, ezenkívül az építkezéseket több, mint húszezer forint értékű helyi anyaggal segítették az elmúlt évben. Második Tímár, harmadik Besenyőd. Tiszarád és Nyírtét — mivel az egy főre jutó érték nem érte el a 100 forintot — nem vett részt érdemben a versenyben. A közepes nagyságú községek között Nyírszőlős lett az első, 2340 lakosa 1,3 millió forint értékű munkát végzett. A lakosság egy 8 tantermes iskolát saját erőből épített fel, amihez anyagot is a község lakói adtak. Második helyen Nyirpazony végzett, harmadik pedig Tiszaeszlár. Az 5000 lakos feletti községek közül a 13 ezer lakosú Tiszavasvári lett az első, megelőzve Tiszalököt és a harmadik helyezett Ibrányt. A Nyíregyházi Kertészeti Vállalattól kértünk tájékoztatást a város idei fásítási programjáról. Bercédi György, a fásítási program végrehajtója tájékoztatójában elmondotta: a negyedik ötéves terv során különböző útvonalakon több mint hatezer fát ültetnek el. Gömb juhar, nyár, akác — 1971-ben 1700 fát ültetünk el a város különböző területén. A Ságvári-telepen gömbjuhar facsemetéket ültetünk, mert a sűrű villany- vezetékek miatt csak törpe fákkal lehet megvalósítani a fásítás programját. A Fazonyi úton is gömbjuhar fák kerülnek ültetésre. A bujtosi részt nyárfák szegélyezik majd és a Juhasz Gyula utcában egy újfajta külföldi telepítés, a sorbus acuparia kerül ültetésre. A Hímes utca, a Csillag utca és a Tavasz utca japán akácfákat kap. Elkészült Nyíregyháza és környéke zöld védősáv kialakításának programterve is. A tervet az állami erdőfelügye- lőség készítette. A feladatterv első szakaszának végrehajtásához már az idén hozzákezdenek. Ennek a várost védő zöld védősávnak a létesítése igen fontos feladat egészségügyi szempontból. A szeles Nyíregyháza portalanítása igen komoly feladat. A kiviteli tervek ugyan még nem készültek el, de az elgondolások szerint a védősáv létesítése először a vasúti delta környékén kerül kialakításra. Ebből a munkában részt vesznek , termelőszövetkezeteink is. Díszpark az északiban A vállalat javaslatot tett a városi tanácsnak, hogy a Széna téren lévő benzinkút előtti részen közlekedési parkot létesíthessen. Ebben az évben megvalósul az Északi körút déli oldalán mintegy 24 ezer négyzetméter területen egy új parkterület. Ez a. park magába foglalja majd a gyermekjátszóteret, padokat, pihenőket. Díszítik a teret fák és virágos tömbuK. Az idén befejezésre kerül a Sóstógyógyfürdő területén lévő tanácsüdülő előtti tér parkosítása is. Ezenkívül a tanárképző főiskola előtti részen alakítanak ki egy modem parkrészletet. Kérés a lakossághoz Bercédi György elmondta, hogy a kertészeti vállalat programjában valamennyi utca fásítása szerepel. Ha a magánosok is foglalkoznak telepítéssel, ez megbontaná a terv egységét és összhangját. A fásítási program végrehajtásánál figyelembe kell venni az utca talaját, az út szélességét és sok más fásítási tényezőt. A vállalat egy kérését is továbbítjuk a lakossághoz; tekintsék magukénak a város új fásítási programját és az utcák fáit, parkjait, virágos tömbjeit védjék meg a ron* gálástól és pusztítástól. Farkas Pál
