Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

ftTf. fanulr fi. fr***T MSflTÍÍOflWíS t «Has' Gazdasági jegyzetek Az első hét Vasárnapi lapunk első al~ dalán közöltünk egy össze­foglalót arróL hogyan zá­rult megyénk öt üzemében az új év, s egyúttal az új öt­éves terv első munkahete. Öt igazgató, illetve gyáregység, vezető nyilatkozott szeré­nyen, de bizakodva: az első rapok tapasztalatai remé­nyekre jogosítanak. Adato­kat is ismertettek, amelyek szerint az idei esztendő nem lesz cseppet sem könnyű. Többet kell termelni a tava­lyinál, s szinte mindenütt úgy kell fokozni a termelést, hogy közben jelentős gyár- bővítést, rekonstrukcióit is végrehajtanak Ezekben a rí a nők ban dol goznak üzeme­ink a negyedik ötéves terv programján is. Felmérik a tehetőségeket, a kívánalma­kat, s meghatározzák a tennivalót is. Mi kell ahhoz, hogy haté­konyabban, olcsóbban, ter­melékenyebben állítsanak elő Szabolcsban árut? Sok mindenre szükség van éhhez. Elsősorban arra, hogy termékeiket, gyártmányaikat hosszú távon is megtervez­ték, azoknak megfelelő pia­cot keressenek. Vagyis: nagy gondot kell fordítaniuk' a gyártmány- és gyártásfej­lesztésre. a műszaki fejlesz­tésre. A múlt évben még nem ke­vés olyan vállalatunk akadt, amely egy fillért sem költött a műszaki fejlesztési alapok­ra. Enélkül pedig nem lehet a holnap számára bóztonsá- gosan termelni. Mas*., az-év élején, jó alka­lom kínálkozik arra is, hegy a vezetőle, a műszakiak, s a munkások termelőegységen­ként beszéljék meg a felada­tokat, határozzák meg a munkát erre az esztendőre, s lényeges vonatkozásaiban az elkövetkező öt évre is. Az idén életbe léptek a kü­lönböző új szabályozók, amelyek a munkahelyek leg- sajátabb érdekévé teszik a termelékenyebb, kevésbé költséges gazdálkodást, se­gítik a munkafegyelem meg­szilárdulását. E szabályozók már most hatni kezdenek, s jelzik, hogy nem kevés as a belső tartalék, amellyel a vállalatok rendelkeznek. A szabályozók hatása se­tematikusán és önmagukban azonban — kevés. Igénybe kell venni a dolgozók ja- vasla ait. A pártszervezet, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet vezetőséged, tagsá­gig, de az egész munkahely valamennyi dolgozója szíve­sen segít., ha kérik ezt a gazdasági vezetők. Segít meghatározni: hol szorít a cipő. hol lehet megtakaríta­ni, ésszerűsíteni, hol lehet a lógást, csellengést, a káros immkaerő-árarrűást kiiktatni a terveik végrehajtásának amúgy is nagy energiát le­kötő munkája közben. A Székesfehérvári Video­ton azzal kezdte az év első munkanapját, hogy gyűlése, ken tájékoztatta dolgozóit a terv követelményeiről. Jó, hogy már nálunk is van, van­nak ilyen üzemek — mint az ÉRDÉRT mátészalkai te­lepe. Követni kell ezeket a kezdeményezéseket minde­nütt, s okos, józan előreívelő javaslatokat kap a gazda­sági vezetés 1971-re, s az új ötéves terv egész idő­szakára. K. J. Az egy százalékhoz Két adat az elmúlt évről: a megye újító KlSZ-fiatáljai- nak megtakarítása megha­ladja a 13 millió forintot. Az üzemekben több, mint 6 mii. Ró forint értékű társadalmi munkát végeztek az ifjúsági szövetség alapsaerveae beinek tagjai. Ez a mintegy 20 mil­lió forint már kimutatható hozzájárulás a nemzeti jöve­delem 1 százalékos növelésé­hez. Az összeg az országos mii. Kardok között nem nagy, de példázza. hogy a cselekvő lelkesedéssel hogyan lehet hozzájárulná nemes oéHok meg­valósításához. Mert ha az Idén újabb 250 fiatal veti papírra az ésszerűsítést, újí­tást tartalmazó javaslatát. Újabb 20 ezer fiatal vesz részt * legkülönbözőbb hasznos társadalmi munkaakciókban, különmunkával is hozzájá­rulva a népgazdasági tervek teljesítéséhez — tovább nö­velhetik a fiatalok az. ifjúsá­gi szövetség tekintélyét. 1970-ben sokat beszéltek a fiatalokról. Ott voltak az ár­vízig gátakon, segítették az újjáépítést, a kongresszusi munkaversenyben fiatalok ezrei vettek részt. A KISZ- szervezetekben, a most zaj­ló alapszervi taggyűléseken egyértelmű az állásfoglalás: az idén nem újat kezdeni kell, hanem magasabb szin­ten folytatni, amit a múlt évben megalapoztak. S ha termelési témáról be­szélünk, feltétlenül jó ered­ményként kell szólni arról: a nagyüzemekben már szá­mítanak a fiatalok , szervezett munkájára, igénylik a segít­ségüket. A jó példák, csak most kezdetiek általánossá válni: az tízesnek gazdasági vezet® már az üzem előtt álló legnehezebb témákból adnak javaslatokat a „kivá­ló ifjú mérnök, közgazdász, technikus” mozgalmak részt­vevőinek. Tavaly közel S0O fiatal kért így részt a mie­gyébéi-, a tervek jobb való­ra váltásából. A 140 odaítélt „kiváló” cím ma már ran­got jelenít. De ugyanígy je­lentős eredményként értékel­hetjük azt a 94 helyi véd- nökségi vállalást is, amely­nek megvalósításában közel 4000 fiatal vesz részt A leg­nehezebb munkákhoz kértek segítségeit a KlSZ-szerveae- tektői: a szállításban, az őszi betakarításban, a határ­idők lerövidítésében, az ex­port időben és jó minőség­ben történő teljesítésében végeztek nagy munkát a szervezett KISZ-esek. Ma.még nem mérhető le a szakmai vetélkedők, a szak­ma ifjú mestere mozgalom, brigádverseny konkrét fo­rintértékben kiszámítható eredménye. Az azonban már bizonyos, hogy az az aktivi­tás, amely az ifjúsági szö­vetség termelést segítő tevé­kenységét az elmúlt érben jellemezbe, a fiatalok erejét, alkotókedvét mutatja. Ezt az erőt alkotókedvet kell most újra felhasználva még jobb eredményt elérni, hogy a most induló negyedik ötéves terv első esztendejében újabb tízmilliókkal járulhas­sanak hozzá a terv sikeré­hez. A példák, módszerek, jfe- vesíatok előlegezik a bizal­mak. M. S. Tcbt Lászlói ALKOHOL Hazánk józan életű polgá­rai egyre mélyebb részvéttel szemlélik azt a heroikus küz­delmet, amelyet hatósági és társadalmi szerveink az al­koholizmus ellen folytatnak. Mondjuk ki az igazságot ker­telés nélkül: c küzdelem eredménye oly szerény, hogy féldecikkel le sem mérhető; az ittasságból származó bal­esetek száma nem csökken, szintúgy nem csökken a ré- szegeskedésből eredő családi tragédiák száma sem. A szemben álló seregek elszán­tan kitartanak állásaikban, a frontok megmerevedtek. Az egyik tábor ciklcet ír, elő­adást tart, ankétot rendez, plakátot ragaszt és statiszti­kai kimutatást publikál, a másik tábor keményen állja a harcot és iszik, mint a ke- Jekötő. így aztán persze sem­mire sem megyünk. A kérdés nem egyszerű. Bi­zonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása népgazdasági érdek; ha az alkoholfogyasz­tás országszerte teljesen meg­szűnne, a Pénzügyminiszté­riumban nagyon elkeseredné­nek. Ez nem lehet célunk. De ettől eltekintve is: bizo­nyos szerény mennyiségű úz&szes ital senkinek sem irt. Ezt jómagam is tanúsít­hatom. Az alkoholnak sem­miféle káros hatását sem ér­zem, noha évente két-három lityi bort is megiszom, sok szódával. Fájdalom, a mér­tékletesség ritlta erény a szeszkedvelők körében, s ezért helyes, ha erre a szép erényre célon az alkoholelle­nes tábor legújabb jelszava: „Le a túlzott alkoholfogyasz­tással!” A „túlzott” kifejezés azonban meglehetősen rugal­mas. Amíg a szeszfogyasztó józan, az elfogyasztott szesz mennyiségét nem érzi túl­zásnak. Ha pedig már berú­gott, nem áll módjában a túlzás elvi kérdéseivel fog­lalkozni. A jelszó tehát, bár helyes, mégsem fog célra ve­zetni. Mi hát a megoldás? Azért vagyok itt, hogy meg­mondjam. Az alkoholnak nem túlzott fogyasztása, hanem túlzott nem fogyasztása ellen kell harccá mdíiard. Mert ugye­bár mi a helyzet jelenleg? Jelenleg az a helyzet, hogy a szeszipar termelését a lakos­ságnak csak egy hányada fo­gyasztja el. Ha kétszer any- nyian innának, mint ameny- nyien isznak, minden egyes allMholfogyosztóra fele any­agi alkohol jutna. Ha négy­szer annyian isznak, negyed­annyi jutna egy főre. És ha kivétel nélkül minden fel­nőtt fogyasztana alkoholt, egy főre már olyan minimális mennyiségű szesz jutna, amennyit a szervezet meg sem érez. így aztán nem szenvedne kárt sem a nép­gazdaság. sem a közegészség­ügy. Az alkohol túlzott nem fo­gyasztása mar nem relatív fogalom. Túlzásba viszi a nem fogyasztást az, aki egyál­talán nem iszik. Az ilyene­ket meg kell győzni arról, hogy nem vonhatják ki ma­gukat az alkoholizmus elleni harcból, hogy naponta egy féldeeit meg keü inniuk., ha Gáz, távhő, felújítás 450 nyíregyházi lakóházban A bekötések programja — Fűtéskorszerűsítés 14,8 millió forintéit Az év eleien közltk. mikor szerelnek Az állami lakóházak fűté­sének korszerűsítésére — gáz-, illetve távfűtés bevezetésére — 14,8 millió forintot költ 1971-ben a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács. Több helyen a távhő- vagy gázszerelést kö­vetően — ahol a lakások ál­lapota szükségessé teszi —. felújítást is végeznek. A vá­rosban 1971-ban összesen több, mint négyszázötven la­kást érint a program: ennyi helyen vezetnek be gázt vaw távhőt. végeznek felújítást. A városi tanács vb által jóváhagyott címjegyzékben több olyan épület szerepei, amelyben ezeket a munkákat már tavaly el kellett volm végezni. Nyolc helyen nem tudták megvalósítani a fel­újítást. bizonyos bontási munkák, s az év egy részé­ben tapasztalt építőanyag­hiány miatt. 1970-ben két épület gázbekötését nem vé­gezték él — annak ellenére, hogy a lakásokban már el­helyezték a fűtőtesteket —, mert az utcai fővezetéket nem építették meg. Ezeket a munkákat 1971-re halasztot­ták. Az ingatlankezelő vállalat az idei programra kivitelezé­si tervet készít, a bérlőket januárban és februárban ér­tesíti, s írásban legalább egyhónapos pontossággal meghatározza a gáz-, vágj’ központifűtés-szerelés. majd a felújítás várható időpont­ját. A fűtési mód megválasztá­sánál nemcsak a kínálkozó lehetőségeket — gáz- vagy távhővezeték —, hanem az épületek homlokzatát, város­képi szerepét is figyelembe vették. (így például a Széchenyi uLcai „Nyírvíz” palotánál a távhofűtés mel­lett döntöttek, mivel az épü­let szép külsejét hátrányo­san változtatták volna meg a gázíűtőtestek kéményei, ame­lyek egy modern épületen nem zavaróan). Ebben az évben elvégzik a távhőszerelést és bekapcsolást a Tanácsköztársaság tér 6 és 7 szám alatt, valamint a Dózsa György utca 2. szám alatti házban. A Széchenyi utca 1. számú háznak idén csak a távhőfűtés tervei ké­szülnek el. a szerelésre ké­sőbb kerül sor. Az idén a szerelési mun­kák után a gázt is bekapcsol­ják a Tanácsköztársaság tér 2 és 3, a Bessenyei tér 16 a Rákóczi utca 4, az Árpád utca 1, a Szamuely tér 5. számú házakba, valamint- a Luther- haz mindkét épületébe. A terv szerint ugyancsak gázzal fűthetnek még az idén a Kölcsey utca 5. a Zrínyi Ilona utca 2. a Vörösha:Ue- reg útja 5, a Zrínyi Ilona -pi­ca 7, a Színház utca 4 az Ószőlő utca 193 (a, b. c) a Széchenyi utca 17, a Szabad- sár tér 9. a Honfoglalás út 21—23. az Ószőlő utca 174— 176, valamint 178—178'a. a Malom utca 4 és a Szabolcs utca 5. számú ház lakói, A fűtésszerelés ezekben az épületekben több hetet vesz igénybe, de egy-egy családnál csak a szerelők által koráb­ban átadott értesítés nátíján kell. otthon tartózkodni, illet­ve lehetővé- termi a szakem­berek munkáját a lakásban. Húsz év után — kizárták Megjegyzések egy fegyelmi vizsgálathoz „Kedves Elvtársnő! Érte­sítjük, hogy az 1970. február 24-én megtartott ülésén a já­rási pártbizottság végrehajtó bizottsága a pártból kizárta.” Dátum, aláírás. Ezt a kétsoros levelet kap­ta meg néhány nappal ké­sőbb Pető Mária nyugdíjas pedagógus, a tiszavasvári szo­ciális otthon lakója. Illetve nem kapta meg, mert az ott­hon gondnoka — tekintettel Pető Mária egészségi állapo­tára — nem merte átadni a levelet Azóta a 73 éves idős nő nem párttag és ezt nem is tudja! Elveszett a tag könyv Csend é* tisztaság fogad bennünket a szociális otthon­ban. Pető Mária szinte meg­fiatalodik, ahogy a munkájá­ról, a párttagságáról kérdez­tgényt atutrnak tartant a tár­sadalom megbecsülésére. Csak hatmillió felnőttet szá­mítva, a fejenkénti féldecis fogyasztás napi háromszázezer üter szesznek felel meg. Ennyi innivalót az ipar — nézetem szerint — naponta produkálni nem képes. A ré­szegeskedés tehát automati­kusan megszűnik, nem úgy a szeszfargalomból eredő álla­mi jövedelem, hál’istennek. Az alkohol túlzott nem fo­gyasztása ellen irányuló agi- táciönak jó kilátásai vannak. Rábeszélni a nem ivókgt ar­ra, hogy egy kicsit igyanak, sokkal könnyebb, mint az ivókat rávenni arra, hogy egy kicsit kevesebbet igyanak. Rajta hát! Vegyük fel a har­cot a megrögzött absztinen- sek ellen, ha netán ezek után sem mozdult meg bennük a lelkiismeret' Ha mindannyian iszunk egy keveset, egy csa­pásra elejét vesszük az al­koholizmusnak, s legégetőbb gondjaink egyikétől máris megszabadultunk. Igyunk, barátaim, hogy ne lássunk több részeg embert! Fog­junk össze és igyuk meg az alkoholt a részegeskedők elöl! Halló, főár! Egy hosszúlé­pésé! ziik. 36 évig tanított Komo­ron, kis elsősöket, akiknek az iskoláról alkotott fogalma megegyezett Pető Máriával, Mária nénivel. — 1946 óta vettem részt a mozgalomban, de a pártba csak két évvel később, 1943- ban kértem a felvételem. Ke­vesen voltunk még, különö­sen az értelmiségiek közül. De most baj van. Elveszett a tagkönyvem. Vagy a költöz­ködéskor veszhetett el, vagy mikor már beteg voltam és az úttörők jártak be hozzám segíteni főzni, takarítani, be­gyújtani. A kizárás oka tehát kide­rült: elveszett a tagkönyv. Bár a szervezeti szabályzat ezt nem említi a kizáró okok között, mégis ez lehetett Azért írom, hogy lehetett, mert az értesítésből az indo­kolás kimaradt. Annak ebe­nere, hogy ez szerepel a szervezeti szabályzatban. Es azt is tartalmazza, hogy a pártfegyelmi vizsgálat meg­indításáról értesíteni kell a párttagot és a vizsgálat során személyesen meg kell hall­gatni. Pártfegyelmi döntése­ket általában csak a párttag jelenlétében lehet hozni. Ha a párttag saját hibájából nem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, ügyében akkor is dönteni lehet. A határoza­tot írásban kell közölni. Ebben az esetben a vizs­gálatkor senki nem kereste meg Pető Máriát és hogy nem vett részt azon a tag­gyűlésen, az sem a saját hibá­jából történt. Egyrészt, mert beteg volt, másrészt, mert fél évvel előtte már nem Ko morón, hanem Tiszavasvári- ban, a szociális otthonban élt . Elismerés helyett törlés Hatan ülnek a komorói tsz egyik irodájában. Nők vala­mennyien. Pető Máriáról ér­deklődünk. Ismerték, sőt majdnem mindegyiküket ta­nította. Szerették, kommunis­ta pedagógusnak tartották. A párttiíkár, aki bővebben tad­let aeadmi a HzáréertSl nincs itthon. A volt par ifi 1- kárt, Csáki Bertalant kér­dezzük. — Nem volt emberséges a kizárása. Én akkor sem é» most sem értek egyet vele. Amíg nem volt beteg, min* döi taggyűlésen részt .vett. Aztán karja, lába tolt eltör­ve, kórházban kezelték, be­teg volt, járni sem bírt, hogy jöhetett volna el? Király József tanácstit­kár: „Nem fizette a tagdíjat” Bece Lászlóné: „Én hord­tam neki a bélyeget, mind:g megvette, volt olyan is, hogy egy évre előre kifizette.” A taggyűlésen tehát meg­született a határozat és a já­rási párt-vb jóváhagyta, il­letve a törlést kizárásra vál­toztatta. A kizárás körül van meg más probléma is. Pető Mária 1969. június 8 a óta van a szociális otthonban. Még az év novembereben át­jelentették az ottani alap- szervezethez és háromszor a tagbélyeget is utána küldték. Az tehát, hogy a komoroi pártszervezet a következő év januárjában döntsön a kizá­rás mellett, még abban az esetben sem jogos, ha való-, ban olyan dolgot követett volna el Pető Mária, ami ki­zárást von maga után. Csak adminisztráció? A történet tulajdonképpen ennyi. Pető Mária tehát ta­valy február óta nem párt­tag. Úgy nem párttag, hogy a szervezeti szabályzatban foglaltak figyelmen kívül ha­gyásával zárták id. De van más valami is: Az emberseg! Az, hogy ne követeljünk olyat egy becsületben meg-' öregedett embertől, amire már nem képes. Most az á tagság hozta a töriésről-kizárásról szóió ha­tározatot, amely néhány éve — húszesztendős párttagsá­ga alkalmából —' oklevél ki­tüntetésre javasolta. As /ok­levelet — Kádár János alá­írásával — azóta Is őrzi Pető Mária. ®sgegh lozse#

Next

/
Thumbnails
Contents