Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

!971 Január ÍB. IT ET TT M»CYARO RS7*G S o!da! Jövőre már termel Épül Nyíregyháza egyik nagyüzeme, a hulló mdoboz- és zsákgyár Gondolatok a pártkongresszus után • • Önmagunk ellenzékeként Sok külföldi — rendsze- rünK, éieiunk iránt íujoíxs, őszi' tán érdeuuöaő — turista s-nügyan sem .udja megér­teni. hogyan is van az ná­lunk, hogy nincs ellenzéki párt — nincsenek fórumai az ellenzőknek. S ahogy ők mondják: a kocsi mégis edő- remegy. „Ha nincs, aki foiyton piszkálja az uralkodó partot és a hatalom legköz- veuenebo, legíele.usebb szerveit, vezetőit, akkor mi viszi előbbre az ügyeket, hogyan kerülnek napvilágra, sót kiküszöbölésre a vissza­hozó nibáK, tévedések.” A nyugati turista okfejté­se és er tetten csodálkozása Szamunkra legalább annyira szokatlan, meglepő, mint az ő számára az, hogy nincs ná­lunk pon okai ei^enzek. fc> ha ez a gondolatokban, esz­mén. Den, szemléletben más égtájon élő nyugati látogató valami módon megismer- k anetr’ — országunk, né­pünk életének summáját, irányát, teendőit összegező es előremutató kongresszusi gondolatokkal. valószínű megfejthetné az addig rej­télynek tetsző problémát. Rendszerünk jellegéből — egyoen a dolgok dialektiká­jából — eredően, nálunk az uralkodó párt, gondoljuk a jelzőt idézőjelbe, egyben ön­maga ellenzéke is. S ez csak látszólag ellentmondás, hisz az ország gazdasági éle­tének, az emberek művelő­désének, világképük, cseleke­deteik formálásának akadá­lyait, fogyatékosságait is az élvonalban munkálkodó pártnak szükséges feltárni, gondoskodni az elhárításról is. De a pártnak — a mun­kásosztály vezető szerepe megtestesítőjének — nincs külön, más érdeke, mint a 10 milliós nemzetnek. Kö­vetkezésképpen: a mi sajá­tosan értelmezett ellenzéki­ségünk „össznépivé” vált és válik. Napi életünk ezer és ezer példáját adja mindennek, de elég csak a legfrissebbre, a kongresszus beszámolóit, fel­szólalásait — vagy tovább szűkítve a kört —, a megyei pártértekezlet lényegét fel­idézni. legalábbis morzsák­ban. Ahogy az egyik vas­munkás találóan megjegyez­te — nem a kerítésen kívül­ről kiabálják be a gondjain­kat, a problémákat. Saját házunk táján mondják el — a kommunisták — és más fórumokon a pártonkívüliek is — a megye nem egy égető gondját. Nem csu­pán a pozitív és a negatív mérleg kiigazítása miatt hangsúlyozták, hogy kiemelt faladat a szabolcsi gazdasá­gi tennivalók sorában^ a 110 kedvezőtlen adottságú tsz munkájának további korsze­rűsítése, segítése, amely 40 ezer szabolcsit érint. vom kell manapság ellen- lékének lenni ahhoz, hogy szót emeljünk a lakásépítés, az egészségügyi ellátás, az iskolai, óvodai, napközi ott­A hóval vegyes eső csen­desen szitál. Csalóka idő ez, nem is látszik, hogy esik, csal: azon veszi észre az em­ber magát, hogy átázott a fuuája. Kocsi fordul a bejáró elé. A vezető, aki felül van _ az ötvenen, kiszól a fülkéből — Húzd fel! És Takács Gusz­táv, a Mátészalkai Gépjavító Állomás kapusa kilép az ere­sze alól, ahová a havas eső elöl behúzódtunk, hogy fel­húzza az ötletesen szerkesz­tett kis sorompót. — Nem nehéz munka — mondja, amikor visszalép hozzám az eresz alá. — Csak tudja, nem az iga­zi már ez. Az igazi a gép volt, a Zetor. Felülni a nye­regre, aztán por előttem, por utánam. Csak hát. az egész­ség. Valahol ott maradt a báróidéban. Azért is vagyok most itt a kapuban. Elhallgat, mint aki gondol­kozik — elmondja, ne mond­honi, kollégiumi állapotok javítása érdekében, noha mindezeket azok ismerik a legjobban, akik a „nagy” po­litika aprópénzre váltásán dolgoznak a napi munkájuk során. Mégis kívánatos, sőt egyenesen él eté eleme to­vábbhaladásunknak az elem­ző, hibafeltáró és országos méretűvé váll „jelzésrend­szer”, melyek tanulmányo­zása, alapos összevetése nél­külözhetetlen az országos és a helyi politika megalkotása szempontjából. Persze akad­nak okvetetlenkedők, vagy önmaguk és környezetük sze­mében az ellenzékiségben tetszelgő emberek is, akik sok eseben nyitott kapukat döngetnek. Olyan hibákat ostoroznak, amelyek már sí­nen vannak, avagy a megol­dásuk természetéből fakadó­an hosszabb távon fogós gondot okoznak a pártnak, az ország népének. Kívánatos, sőt szükséges mögé nézni a problémáknak — nem azoknak, akik el­mondják, hangoztatják — ha­nem a hogyannak, a mikor­nak, fajsúlyúk, társadalmi és emberi szerepük szerint rang­sorolva őket. Ugyancsak a megyei pártértekezletre hi­vatkozunk, ahol elhangzott többek között: Szabolcs-Szat- már megyében száz aktív ke­resőre 28 fővel több jut, mint országosan, S az egy lakosra jutó jövedelem pedig 25 szá­zalékkal kisebb az országos átlagnál. Mindez, — és még az a sok elemzően feltárt szabolcsi probléma, amely a taggyűléseken, pártértekez­leteken összegeződött, úgy is felfogható: jól odamondtunk az országos vezetésnek. Ezek megoldásához kevés a me­gye ereje, energiája. Mindez azonban úgy igaz; az orszá­gos szervek — párt- és gazda­sági fórumok — nemcsak tisztában vannak a szabolcsi tennivalókkal, de kiemelten Az új esztendőben gya­korlatilag is megkezdte mun­káját nyíregyházi székhely­ivel a „Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat” elnevezéssel létrehozott új építőipari vállalat. Műkö­dési területe: Hajdú, Borsod és Szabolcs megye. Alapító okmányát már a múlt év ok­tóberében aláírták, s nyom­ban megkezdték szervezését. Mostanáig kialakították a vállalat szervezeti felépítését Három fóépí bés vezetőséget hoztak létre és az új év első munkanapján már 720 dolgo­zója, a kezdéshez elegendő gépparkja és építőanyaga van a vállalatnak. Egyelőre a Szabolcs megyed ja, hogy is volt az akkor, amikor még ő is a nyeregben ült — Az ötvenes években ke­rültem a gépállomásra, már arra, amelyik még ott a Nyir- meggyesi úton volt. Gépek tekintetében bizony az akkor induló gépállomás nagyon gyengén állt Munka meg volt annyi, hogy a fejünk alá is jutott. Ha hiszi, ha nem, volt olyan hét, hogy a nadrág nem került le rólam. Fiatal traktoros jön, Szu- per-Zetorral. Tisztelettel kö­szön az öreg zetorosnak, aki felhúzza, majd visszaengedi a sorompót. — Atyaisten! — folytatja tovább a beszélge­tést Takács Gusztáv. — Ha én valaha ilyen gépekkel dolgozhattam volna, mint ez is, dehogy lennék most itt a kapuban! De hát, a mi időnk! — legyint a kezével. — Éjjel, ha hazamentem, hogy egy pár órát aludjak, a felesége­met oda kellett állítani a gép támogatják a megyét. Egyik legfrissebb példa a 240 milliós plusztámogaíás, melyet a negyedik ötéves terv felada­taira kapott a Nyírség. Politikánk természetéből — az állami és társadalmi élet demokratizmusából táplál­kozik az egészséges bíráló, problémafeltáró szándék melyet helyesebb kritikus hangnak, szerepnek, mint­sem ellenzékiségnek nevezni. Egyáltalán nem ellenzéki ugyanis az a felszólaló, aki sürgette: jobban küzdjenek — többek között a szakszer­vezetek is — a törvényes ke­retek között a munkások szá­zait, ezreit érintő munkakö­rülmények, az alacsonyabb bérek javításáért. Szóvá tet­te, hogy bátrabban helyezze­nek munkásokat vezető posz­tokra. De nem szolgálják-e a fiatalok érdekvédelmét a KISZ-bizottságok, szerveze­tek is, amikor szót emelnek Lakáselosztis, előléptetés, fi­zetés-besorolás, és más mun­kaköri és emberi problémák intézésekor a szocialista hu­manizmus alapján a fiatalok érdekében. Említhetnénk az országos méretűvé vált nő­kérdést is. Nincs is nálunk szükség az ellenzékieskedésre? — kér­dezhetnénk. Hisz minden fó­rum ismeri a teendőit, a megoldásra váró feladatokat, minek akkor a sürgetés, a vétó .. A probléma sokkal bonyolultabb annál, mintsem egy-két mondattal lezárhat­nánk. Mégis úgv fogalmaz­hatunk: tovább szükséges erősíteni a kritikus, önkri­tikus légkört. Ezt a ml ál­talunk progresszíven értel­mezett „ellenzékiséget”, ami­nek a neve a mi viszonyaink között az: demokratizmus minden lépcsőfokon Építőipari Vállalait által meg- keadett munkákon dolgozik Nyíregyházán. Mátészalkáin és Tiszavasváribam. Tavasszal viszont már új építkezések­hez kezd, köztük saját telep­helyének és székhazának épí­téséhez. Előbbit a déli Ipar­telepien, utóbbit a Bethlen és Vasgyár utca sarkán építik fel. Előreláthatólag már az idei termelése 150—170 mil­lió forint körül lesz. Az építkezésekkel egyidő- ben folyamatosam készülnek fél a vállalat vezetőd a na­gyobb feladatokra, gondos­kodnak ennek tárgyi és sze­mélyi feltételeiről. Bővítik a gépparkot és a létszámot A téli hónapokban ácsokat, vas­mellé, nehogy leálljon, mert akkor az isten sem tudta be­indítani. Tudja, mennyit dol­goztunk mi? A mai fiatalok már el sem hiszik. Télen, mert amíg csak a nagy fa­gyok be nem jöttek, szántot­tunk ám, éjjel-nappal. Ha valahol mégis leállt a bri­gád, hogy pihenjünk egy ke­veset, egy gép állandóan szolgálatban volt és reggel íz húzgálta be a többit. Ezek meg — kezével a távolodó gép után int — úgy indul­nak, mint az óra. Újabb Zetor jön, megrak­va lemezekkel. Guszti bácsi, amikor beengedi, izgatottan jön vissza hozzám. — Látja azt a vezetőfülkét, azon a Szuperen? Intek a fejemmel. — Nos, hogy ez odakerült, abban nekem is nagy részem van. Kíváncsian néztem rá. mivel semmilyen újítást nem láttam a bódén, de ő csak rej­télyesen mosolygott, és int, hogy figyeljek csak rá. — 1956-ban, tavasszal tör­tént Kint szántottunk vala­hol a kántorjánosi határban. Pocsék idő volt, napok óta Különös betonoszlop erdő áll a déli iparnegyedben. Akik ismerik, mi épül itt, csak annyit mondanak: Sza­bolcs egyik legkorszerűbb üzemének kialakulását lát­juk. Ez a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára, a hullád doboz- és zsákgyár. Építők és a határidők Eddig 541 millió forintra készült szerződés a beruházó és az építők között, de eny- nyiből előreláthatólag nem lehet fölépíteni és berendez­ni ezt a nagy üzemet. A be­ruházók az eredeti összegen felül még 140 millió forintot kértek, hogy 1972 áprilisában megkezdődhessen^ a próba­üzem. (Ez a pótlólagos ősz- szeg még nincs jóváhagyva.) Hogy miért van rá szükség? A szerződés megkötése óta növekedtek a magyar építő­ipari árak, a világpiaci acél­árak, amelyek megdrágítot­ták az importgépeket, és né­hány változtatás készült az eredeti terveken is. A tervek szerint az év ne­gyedik negyedében meg kell kezdeni a technológiai szere­lést. Ehhez az szükséges, hogy az építők betartsák a részhatáridőket is, s a part­nerek elkezdhessék saját munkájukat. A gyár a szovjet import­papírra épül, azt fogják itt feldolgozni. Hullámlemezt gyártanak majd, s az ebből készült dobozokat, továbbá papírzsákokat. A lemezekből a legvastagabb hét rétegű lesz, de készül — hazánkban először — mikrohullám le­mez is. A hullámdoboz a jövő egyik korszerű csomagolóesz­köze, a műanyag mellett. A hullámdoboz különösen betomszereMket, gépkocsive­zetőket és gépkezelőket vesz­nek fel, tavasztól kezdve fo­kozatosan növelik az építő­ipari szakmunkások és se­gédmunkások számát. Ugyan akkor már mostanitól kezd­ve tanfolyamokat szerveznék ameiyeiken segédmunkások­ból betanított munkásokat ée szakmunkásokat képeznek Később a szakmunkásokat Is továbbképzik, hogy a bo­nyolultabb féladatokat siker re! oldhassák meg. A program szerint a válla­lat termelése 1974-ben már 500 millió forintra, létszáma 1800-ra emelkedik. szakadt ránk az eső. Egyik nap délután jön az igazgató GAZ-kocsija értem, hogy azonnal menjek haza. El sem tudtam képzelni, hogy mit akarhat az igazgató. Hiszen nem szokott ő hazahívogatni bennünket. Hanem amikor a központba értünk, már az aj­tóban állt és izgatottan kér­dezte: — Te Guszti 1 Tudsz te csehül beszélni? — Tud az isten, igazgató elvtárs, mon­dom mérgesen neki. Mivel azt hittem, hogy csak azért hivattak haza. Hanem aztán hamar kiderült, hogy miről is van szó. Három cseh elv- társ jött a Zetor-gyárból, akik a traktorok után érdeklődtek. Én aztán bemutatkoztam ne­kik és megkérdeztem, hogy: Poruszki, ponyemáje? Mert tudja, én oroszul perfekt be­szélek, megtanultam a fog­ságban. Azt mondja erre az egyik, dá, dá mindent ért. csak beszéljek oroszul. Na én aztán elkezdtem dicsérni nekik a gépeket A ti gépe­tek, elvtársak, nagyon jó. Na­gyon erős, nem akad el, jó magasak a kerekei, príma a hajtóműve és még sok min­alkalmas bútorok, ház­tartási gépek, egyes élelmi cikkek, gyümölcsök, vegyi anyagok csomagolásé ra. A népgazdaságban nagy igény jelentkezik rá, s emiatt a vállalat Dunaújvárosban is tervez egy hullámdo hozgyá- rat, amely a nyíregyházinál is nagyobb lenne. A mos.ani igényeket a csepeli papírgyár nem tudja kielégíteni, emiatt nagyrészt importból fedezzük a szükségleteket, zömében nyugati országokból. Külön érdekesség a nagy szilárdságú mikrohullám le­mez és doboz készítése. Ez elsősorban finomabb termé­kek, például gyógyszerek jó csomagolóanyaga. De gyárta­nak majd itt ún. „hordfo- gantyús" áruházi kis zsáko­kat is papírból, amelyeket vagy műanyaggal vagy alu­fóliával vonnak be. (A gyár telepe már működik Hajdú- dorogon: cement-, cukor- és műanyag zsákokat gyárt.) Gépek dollármilliókért Hazánkban most évi 40 kg az egy főre jutó papírfelhasz­nálás, s ezt a számot 1975-re 60 kg-ra kell növelni. Ehhez a programhoz járul hozzá a nyíregyházi gyár is, amely akkorra évi 71 ezer tonna készterméket gyárt. Gépeket több mint 3 millió dollárért vásárolnak a gyár berendezéséhez. A legfonto­sabb — összesen 120 méter hosszú! — gépsort az angol Henry Simon cég szállítja a hullámlemez gyártásához. Ez a cég gépsorával bebizonyí­totta Csepelen, hogy éveken keresztül képes hozni a ga­rantált készterméket, így a nyíregyháziakat aligha éri meglepetés. A zsákgyártó gépsor nyu­gatnémet lesz, hozzá a mű­anyag bevonatot olasz extru- deren készítik. Más feldol­gozóipari gépek angol gyárt­mányúak lesznek, továbbá svájciak és lengyelek. A gyár napi vasúti forgalma eléri a 80 vagont, s a csarnok két oldalán készül iparvágány. Ehhez két Diesel mozdonyt vásárolnak az NDK-ból vagi' Csehszlovákiából. A gyár maga félautomata üzemnek minősíthető, az ada­golás kézi, a feldolgozás ma­ga teljesen gépi. Az adago­lást a nyugati országok ha­sonló üzemeiben sem auto­matizálják, ugyanis olyan nagy költségekkel járna, hogy nem érné meg. így — bár a fizikai munkát nem tudják teljesen kiik­tatni — maga a gyár­tás is, s az anyagmozga­tás is korszerűnek tekinthető, főként magyar viszonyok kö zött. Emellett az üzem egészséges, világos és rend­kívül tiszta lesz. A gyárban, ha megkezdi a teljes kapacitással történő termelést, 550—600 fő tud dent Nagyon figyeltek és tetszett nekik, amit mond­tam. De hát mit ér mindez elvtársak, mondom nekik, ha tönkremegy rajta az ember? Néztek ám rám csodálkozva. Én meg mondom tovább ne­kik: — Hát nézzetek rám! Csurog belőlem a viz. át va­gyok fázva a csontom vele­jéig. Nem lehet erre a gép­re egy fülkét szerelni, ami megvédené az embert az időtől? Szóval Így. Aztán so­káig beszélgettek egymással, végül megkérdezték, hogyan is képzelem el azt a fülkét. Én aztán, ahogy tudtam, le­rajzoltam és elmagyaráztam nekik. Nagyon köszönték és megígérték, hogy megcsinál­ják. Hát így volt A havas eső időközben mind jobban megeredt. Zeto- rok, kocsik jöttek-mentek a kapun keresztül és Takács Gusztáv, aki felhúzta nekik a sorompót, ha kissé irigyked­ve is, de büszkén int vissza r vezetőknek, akiket a szélvé dett fülkében egyáltalán nem ver az idő. Ferenc I majd dolgozni. (Jellemző adat, hogy egy munka, elyi létesítés több mint egymillió forintba kerül, s ez jelzi kor­szerűségét is. Ilyen drága munkahelyeket még nem lé­tesítettek Szabolcsban, de ez nem bírálat, hanem elisme­rés.) Ütvén lakás Az üzem előreláthatólag 15 mérnök és 40—5Ó műszaki technikus munkáját igényli majd. Ezeket szinte egytől- egyig „importálni” kai mert ilyen szakemberek tdig nem voltak A munkások egy jó része is szakember lesz. Lakatosok­ból képeznek csoportvezető­ket, akik képesek lesznek be­állítani a bonyolult gépeket. Speciális papíripari szak­munkásokat egyrészt Csepel­ről hoznak, másrészt innen küldenek, föl tanulni. (Ja­nuár végén megkezdi az első 80—85 fős csoport a tanulást, amelyet a kétszáz jelentke­zőből választottak ki.) A gyár létesítéséhez ölt lakást terveztek, ennyit kap­nak a várostól. E lakásokat elsősorban azoknak a szak­embereknek fogják adni, akik vállalkoztak rá. hogy le­jöjjenek Pestről, vagy a vál­lalat más gyáraiból Nyíregy­házára jönnek dolgozni. És természetesnek is tekinthető, hogy e szakembereknek — akik tevékenységükkel végső soron a szabolcsi iparosítást segítik, — legalább ennyit nyújtsunk. Ilyen lesz tehát Nyíregy­háza egyik jövendő nagyüze­me, s így áll az 1971-es év rajtjánál. Most az épitésen múlik minden hogy a csar­nok készen várja a feltehe­tően pontosan érkező gépe­ket, s elkezdődhessék idejé­ben a szerelés. Csak akkor tud a tervezett határidőben indulni a termelés, ha ezek elkészülnek. Kun István Tejporgyár, primőrtelep Elkészült a Nyíregyházán működő élelmiszeripari vál­lalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ötéves fejlesztési programja. Az új ötéves terv első evé­ben kezdi el üzemelését a város új nagy kapacitású ke­nyérgyára, amelytől a kenyér minőségének javulását vár­ják. A megyei tejipari válla­lat több, mint százhetven- milliós költségből kezdi meg építeni a tejporgyárat és új tejüzemét A Nyíregyházi Konzervgyár mintegy negy­venmilliós ráfordítással akar­ja korszerűsíteni, gépesíteni az üzemét, új tárolókat is épít, s a Vasgyár utcai bér­házakban leány munkásszál­ló építését is tervezi. Az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalat fejleszti központi tele­pét, új hizlaldákat létesít. A Felső-Tisza-vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat gép- és asztalosműhelyt épít, s dol­gozói részére lakásokat léte­sít. Nagy összegű fejlesztést ter­veznek az új ötéves tervben a nyíregyházi termelőszövet­kezetek. A Ságvári Tsz fej­lesztési javaslatában új pri­mőrtelep, baromfinevelő te­lep korszerűsítés, takarmány­keverő üzem építés, bekötő út és új gépek beszerzése sze­repel. A Vörös Csillag Tsz harmincezer férőhelyes tojó- házat, s önálló sütőüzemet akar építeni. A Dózsa Tsz fejlesztési tervében száz férő­helyes tehénistálló, harmric férőhelyes ellető, hatszáz fé­rőhelyes sertésfiaztató, hat- izázvagonos terménvraMár, ilmafeldolgozó, üzemi kony­ha, fürdő és öltöző létesítése szerepel. Az Egyesült Erő Szakszövetkezet erdőt telepít, rarvasmarha-, baromfitelepet, és sertésfiaztatót épit, s egy művelődési otthont is meg szeretne valósítani tagja kul* turálódására. (h. 1.) Eresz alatt Páll Géza Alakulásának első évében 170 millió a közmű- és mélyépítő vállalat terve

Next

/
Thumbnails
Contents