Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
!971 Január ÍB. IT ET TT M»CYARO RS7*G S o!da! Jövőre már termel Épül Nyíregyháza egyik nagyüzeme, a hulló mdoboz- és zsákgyár Gondolatok a pártkongresszus után • • Önmagunk ellenzékeként Sok külföldi — rendsze- rünK, éieiunk iránt íujoíxs, őszi' tán érdeuuöaő — turista s-nügyan sem .udja megérteni. hogyan is van az nálunk, hogy nincs ellenzéki párt — nincsenek fórumai az ellenzőknek. S ahogy ők mondják: a kocsi mégis edő- remegy. „Ha nincs, aki foiyton piszkálja az uralkodó partot és a hatalom legköz- veuenebo, legíele.usebb szerveit, vezetőit, akkor mi viszi előbbre az ügyeket, hogyan kerülnek napvilágra, sót kiküszöbölésre a visszahozó nibáK, tévedések.” A nyugati turista okfejtése és er tetten csodálkozása Szamunkra legalább annyira szokatlan, meglepő, mint az ő számára az, hogy nincs nálunk pon okai ei^enzek. fc> ha ez a gondolatokban, eszmén. Den, szemléletben más égtájon élő nyugati látogató valami módon megismer- k anetr’ — országunk, népünk életének summáját, irányát, teendőit összegező es előremutató kongresszusi gondolatokkal. valószínű megfejthetné az addig rejtélynek tetsző problémát. Rendszerünk jellegéből — egyoen a dolgok dialektikájából — eredően, nálunk az uralkodó párt, gondoljuk a jelzőt idézőjelbe, egyben önmaga ellenzéke is. S ez csak látszólag ellentmondás, hisz az ország gazdasági életének, az emberek művelődésének, világképük, cselekedeteik formálásának akadályait, fogyatékosságait is az élvonalban munkálkodó pártnak szükséges feltárni, gondoskodni az elhárításról is. De a pártnak — a munkásosztály vezető szerepe megtestesítőjének — nincs külön, más érdeke, mint a 10 milliós nemzetnek. Következésképpen: a mi sajátosan értelmezett ellenzékiségünk „össznépivé” vált és válik. Napi életünk ezer és ezer példáját adja mindennek, de elég csak a legfrissebbre, a kongresszus beszámolóit, felszólalásait — vagy tovább szűkítve a kört —, a megyei pártértekezlet lényegét felidézni. legalábbis morzsákban. Ahogy az egyik vasmunkás találóan megjegyezte — nem a kerítésen kívülről kiabálják be a gondjainkat, a problémákat. Saját házunk táján mondják el — a kommunisták — és más fórumokon a pártonkívüliek is — a megye nem egy égető gondját. Nem csupán a pozitív és a negatív mérleg kiigazítása miatt hangsúlyozták, hogy kiemelt faladat a szabolcsi gazdasági tennivalók sorában^ a 110 kedvezőtlen adottságú tsz munkájának további korszerűsítése, segítése, amely 40 ezer szabolcsit érint. vom kell manapság ellen- lékének lenni ahhoz, hogy szót emeljünk a lakásépítés, az egészségügyi ellátás, az iskolai, óvodai, napközi ottA hóval vegyes eső csendesen szitál. Csalóka idő ez, nem is látszik, hogy esik, csal: azon veszi észre az ember magát, hogy átázott a fuuája. Kocsi fordul a bejáró elé. A vezető, aki felül van _ az ötvenen, kiszól a fülkéből — Húzd fel! És Takács Gusztáv, a Mátészalkai Gépjavító Állomás kapusa kilép az eresze alól, ahová a havas eső elöl behúzódtunk, hogy felhúzza az ötletesen szerkesztett kis sorompót. — Nem nehéz munka — mondja, amikor visszalép hozzám az eresz alá. — Csak tudja, nem az igazi már ez. Az igazi a gép volt, a Zetor. Felülni a nyeregre, aztán por előttem, por utánam. Csak hát. az egészség. Valahol ott maradt a báróidéban. Azért is vagyok most itt a kapuban. Elhallgat, mint aki gondolkozik — elmondja, ne mondhoni, kollégiumi állapotok javítása érdekében, noha mindezeket azok ismerik a legjobban, akik a „nagy” politika aprópénzre váltásán dolgoznak a napi munkájuk során. Mégis kívánatos, sőt egyenesen él eté eleme továbbhaladásunknak az elemző, hibafeltáró és országos méretűvé váll „jelzésrendszer”, melyek tanulmányozása, alapos összevetése nélkülözhetetlen az országos és a helyi politika megalkotása szempontjából. Persze akadnak okvetetlenkedők, vagy önmaguk és környezetük szemében az ellenzékiségben tetszelgő emberek is, akik sok eseben nyitott kapukat döngetnek. Olyan hibákat ostoroznak, amelyek már sínen vannak, avagy a megoldásuk természetéből fakadóan hosszabb távon fogós gondot okoznak a pártnak, az ország népének. Kívánatos, sőt szükséges mögé nézni a problémáknak — nem azoknak, akik elmondják, hangoztatják — hanem a hogyannak, a mikornak, fajsúlyúk, társadalmi és emberi szerepük szerint rangsorolva őket. Ugyancsak a megyei pártértekezletre hivatkozunk, ahol elhangzott többek között: Szabolcs-Szat- már megyében száz aktív keresőre 28 fővel több jut, mint országosan, S az egy lakosra jutó jövedelem pedig 25 százalékkal kisebb az országos átlagnál. Mindez, — és még az a sok elemzően feltárt szabolcsi probléma, amely a taggyűléseken, pártértekezleteken összegeződött, úgy is felfogható: jól odamondtunk az országos vezetésnek. Ezek megoldásához kevés a megye ereje, energiája. Mindez azonban úgy igaz; az országos szervek — párt- és gazdasági fórumok — nemcsak tisztában vannak a szabolcsi tennivalókkal, de kiemelten Az új esztendőben gyakorlatilag is megkezdte munkáját nyíregyházi székhelyivel a „Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat” elnevezéssel létrehozott új építőipari vállalat. Működési területe: Hajdú, Borsod és Szabolcs megye. Alapító okmányát már a múlt év októberében aláírták, s nyomban megkezdték szervezését. Mostanáig kialakították a vállalat szervezeti felépítését Három fóépí bés vezetőséget hoztak létre és az új év első munkanapján már 720 dolgozója, a kezdéshez elegendő gépparkja és építőanyaga van a vállalatnak. Egyelőre a Szabolcs megyed ja, hogy is volt az akkor, amikor még ő is a nyeregben ült — Az ötvenes években kerültem a gépállomásra, már arra, amelyik még ott a Nyir- meggyesi úton volt. Gépek tekintetében bizony az akkor induló gépállomás nagyon gyengén állt Munka meg volt annyi, hogy a fejünk alá is jutott. Ha hiszi, ha nem, volt olyan hét, hogy a nadrág nem került le rólam. Fiatal traktoros jön, Szu- per-Zetorral. Tisztelettel köszön az öreg zetorosnak, aki felhúzza, majd visszaengedi a sorompót. — Atyaisten! — folytatja tovább a beszélgetést Takács Gusztáv. — Ha én valaha ilyen gépekkel dolgozhattam volna, mint ez is, dehogy lennék most itt a kapuban! De hát, a mi időnk! — legyint a kezével. — Éjjel, ha hazamentem, hogy egy pár órát aludjak, a feleségemet oda kellett állítani a gép támogatják a megyét. Egyik legfrissebb példa a 240 milliós plusztámogaíás, melyet a negyedik ötéves terv feladataira kapott a Nyírség. Politikánk természetéből — az állami és társadalmi élet demokratizmusából táplálkozik az egészséges bíráló, problémafeltáró szándék melyet helyesebb kritikus hangnak, szerepnek, mintsem ellenzékiségnek nevezni. Egyáltalán nem ellenzéki ugyanis az a felszólaló, aki sürgette: jobban küzdjenek — többek között a szakszervezetek is — a törvényes keretek között a munkások százait, ezreit érintő munkakörülmények, az alacsonyabb bérek javításáért. Szóvá tette, hogy bátrabban helyezzenek munkásokat vezető posztokra. De nem szolgálják-e a fiatalok érdekvédelmét a KISZ-bizottságok, szervezetek is, amikor szót emelnek Lakáselosztis, előléptetés, fizetés-besorolás, és más munkaköri és emberi problémák intézésekor a szocialista humanizmus alapján a fiatalok érdekében. Említhetnénk az országos méretűvé vált nőkérdést is. Nincs is nálunk szükség az ellenzékieskedésre? — kérdezhetnénk. Hisz minden fórum ismeri a teendőit, a megoldásra váró feladatokat, minek akkor a sürgetés, a vétó .. A probléma sokkal bonyolultabb annál, mintsem egy-két mondattal lezárhatnánk. Mégis úgv fogalmazhatunk: tovább szükséges erősíteni a kritikus, önkritikus légkört. Ezt a ml általunk progresszíven értelmezett „ellenzékiséget”, aminek a neve a mi viszonyaink között az: demokratizmus minden lépcsőfokon Építőipari Vállalait által meg- keadett munkákon dolgozik Nyíregyházán. Mátészalkáin és Tiszavasváribam. Tavasszal viszont már új építkezésekhez kezd, köztük saját telephelyének és székhazának építéséhez. Előbbit a déli Ipartelepien, utóbbit a Bethlen és Vasgyár utca sarkán építik fel. Előreláthatólag már az idei termelése 150—170 millió forint körül lesz. Az építkezésekkel egyidő- ben folyamatosam készülnek fél a vállalat vezetőd a nagyobb feladatokra, gondoskodnak ennek tárgyi és személyi feltételeiről. Bővítik a gépparkot és a létszámot A téli hónapokban ácsokat, vasmellé, nehogy leálljon, mert akkor az isten sem tudta beindítani. Tudja, mennyit dolgoztunk mi? A mai fiatalok már el sem hiszik. Télen, mert amíg csak a nagy fagyok be nem jöttek, szántottunk ám, éjjel-nappal. Ha valahol mégis leállt a brigád, hogy pihenjünk egy keveset, egy gép állandóan szolgálatban volt és reggel íz húzgálta be a többit. Ezek meg — kezével a távolodó gép után int — úgy indulnak, mint az óra. Újabb Zetor jön, megrakva lemezekkel. Guszti bácsi, amikor beengedi, izgatottan jön vissza hozzám. — Látja azt a vezetőfülkét, azon a Szuperen? Intek a fejemmel. — Nos, hogy ez odakerült, abban nekem is nagy részem van. Kíváncsian néztem rá. mivel semmilyen újítást nem láttam a bódén, de ő csak rejtélyesen mosolygott, és int, hogy figyeljek csak rá. — 1956-ban, tavasszal történt Kint szántottunk valahol a kántorjánosi határban. Pocsék idő volt, napok óta Különös betonoszlop erdő áll a déli iparnegyedben. Akik ismerik, mi épül itt, csak annyit mondanak: Szabolcs egyik legkorszerűbb üzemének kialakulását látjuk. Ez a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára, a hullád doboz- és zsákgyár. Építők és a határidők Eddig 541 millió forintra készült szerződés a beruházó és az építők között, de eny- nyiből előreláthatólag nem lehet fölépíteni és berendezni ezt a nagy üzemet. A beruházók az eredeti összegen felül még 140 millió forintot kértek, hogy 1972 áprilisában megkezdődhessen^ a próbaüzem. (Ez a pótlólagos ősz- szeg még nincs jóváhagyva.) Hogy miért van rá szükség? A szerződés megkötése óta növekedtek a magyar építőipari árak, a világpiaci acélárak, amelyek megdrágították az importgépeket, és néhány változtatás készült az eredeti terveken is. A tervek szerint az év negyedik negyedében meg kell kezdeni a technológiai szerelést. Ehhez az szükséges, hogy az építők betartsák a részhatáridőket is, s a partnerek elkezdhessék saját munkájukat. A gyár a szovjet importpapírra épül, azt fogják itt feldolgozni. Hullámlemezt gyártanak majd, s az ebből készült dobozokat, továbbá papírzsákokat. A lemezekből a legvastagabb hét rétegű lesz, de készül — hazánkban először — mikrohullám lemez is. A hullámdoboz a jövő egyik korszerű csomagolóeszköze, a műanyag mellett. A hullámdoboz különösen betomszereMket, gépkocsivezetőket és gépkezelőket vesznek fel, tavasztól kezdve fokozatosan növelik az építőipari szakmunkások és segédmunkások számát. Ugyan akkor már mostanitól kezdve tanfolyamokat szerveznék ameiyeiken segédmunkásokból betanított munkásokat ée szakmunkásokat képeznek Később a szakmunkásokat Is továbbképzik, hogy a bonyolultabb féladatokat siker re! oldhassák meg. A program szerint a vállalat termelése 1974-ben már 500 millió forintra, létszáma 1800-ra emelkedik. szakadt ránk az eső. Egyik nap délután jön az igazgató GAZ-kocsija értem, hogy azonnal menjek haza. El sem tudtam képzelni, hogy mit akarhat az igazgató. Hiszen nem szokott ő hazahívogatni bennünket. Hanem amikor a központba értünk, már az ajtóban állt és izgatottan kérdezte: — Te Guszti 1 Tudsz te csehül beszélni? — Tud az isten, igazgató elvtárs, mondom mérgesen neki. Mivel azt hittem, hogy csak azért hivattak haza. Hanem aztán hamar kiderült, hogy miről is van szó. Három cseh elv- társ jött a Zetor-gyárból, akik a traktorok után érdeklődtek. Én aztán bemutatkoztam nekik és megkérdeztem, hogy: Poruszki, ponyemáje? Mert tudja, én oroszul perfekt beszélek, megtanultam a fogságban. Azt mondja erre az egyik, dá, dá mindent ért. csak beszéljek oroszul. Na én aztán elkezdtem dicsérni nekik a gépeket A ti gépetek, elvtársak, nagyon jó. Nagyon erős, nem akad el, jó magasak a kerekei, príma a hajtóműve és még sok minalkalmas bútorok, háztartási gépek, egyes élelmi cikkek, gyümölcsök, vegyi anyagok csomagolásé ra. A népgazdaságban nagy igény jelentkezik rá, s emiatt a vállalat Dunaújvárosban is tervez egy hullámdo hozgyá- rat, amely a nyíregyházinál is nagyobb lenne. A mos.ani igényeket a csepeli papírgyár nem tudja kielégíteni, emiatt nagyrészt importból fedezzük a szükségleteket, zömében nyugati országokból. Külön érdekesség a nagy szilárdságú mikrohullám lemez és doboz készítése. Ez elsősorban finomabb termékek, például gyógyszerek jó csomagolóanyaga. De gyártanak majd itt ún. „hordfo- gantyús" áruházi kis zsákokat is papírból, amelyeket vagy műanyaggal vagy alufóliával vonnak be. (A gyár telepe már működik Hajdú- dorogon: cement-, cukor- és műanyag zsákokat gyárt.) Gépek dollármilliókért Hazánkban most évi 40 kg az egy főre jutó papírfelhasználás, s ezt a számot 1975-re 60 kg-ra kell növelni. Ehhez a programhoz járul hozzá a nyíregyházi gyár is, amely akkorra évi 71 ezer tonna készterméket gyárt. Gépeket több mint 3 millió dollárért vásárolnak a gyár berendezéséhez. A legfontosabb — összesen 120 méter hosszú! — gépsort az angol Henry Simon cég szállítja a hullámlemez gyártásához. Ez a cég gépsorával bebizonyította Csepelen, hogy éveken keresztül képes hozni a garantált készterméket, így a nyíregyháziakat aligha éri meglepetés. A zsákgyártó gépsor nyugatnémet lesz, hozzá a műanyag bevonatot olasz extru- deren készítik. Más feldolgozóipari gépek angol gyártmányúak lesznek, továbbá svájciak és lengyelek. A gyár napi vasúti forgalma eléri a 80 vagont, s a csarnok két oldalán készül iparvágány. Ehhez két Diesel mozdonyt vásárolnak az NDK-ból vagi' Csehszlovákiából. A gyár maga félautomata üzemnek minősíthető, az adagolás kézi, a feldolgozás maga teljesen gépi. Az adagolást a nyugati országok hasonló üzemeiben sem automatizálják, ugyanis olyan nagy költségekkel járna, hogy nem érné meg. így — bár a fizikai munkát nem tudják teljesen kiiktatni — maga a gyártás is, s az anyagmozgatás is korszerűnek tekinthető, főként magyar viszonyok kö zött. Emellett az üzem egészséges, világos és rendkívül tiszta lesz. A gyárban, ha megkezdi a teljes kapacitással történő termelést, 550—600 fő tud dent Nagyon figyeltek és tetszett nekik, amit mondtam. De hát mit ér mindez elvtársak, mondom nekik, ha tönkremegy rajta az ember? Néztek ám rám csodálkozva. Én meg mondom tovább nekik: — Hát nézzetek rám! Csurog belőlem a viz. át vagyok fázva a csontom velejéig. Nem lehet erre a gépre egy fülkét szerelni, ami megvédené az embert az időtől? Szóval Így. Aztán sokáig beszélgettek egymással, végül megkérdezték, hogyan is képzelem el azt a fülkét. Én aztán, ahogy tudtam, lerajzoltam és elmagyaráztam nekik. Nagyon köszönték és megígérték, hogy megcsinálják. Hát így volt A havas eső időközben mind jobban megeredt. Zeto- rok, kocsik jöttek-mentek a kapun keresztül és Takács Gusztáv, aki felhúzta nekik a sorompót, ha kissé irigykedve is, de büszkén int vissza r vezetőknek, akiket a szélvé dett fülkében egyáltalán nem ver az idő. Ferenc I majd dolgozni. (Jellemző adat, hogy egy munka, elyi létesítés több mint egymillió forintba kerül, s ez jelzi korszerűségét is. Ilyen drága munkahelyeket még nem létesítettek Szabolcsban, de ez nem bírálat, hanem elismerés.) Ütvén lakás Az üzem előreláthatólag 15 mérnök és 40—5Ó műszaki technikus munkáját igényli majd. Ezeket szinte egytől- egyig „importálni” kai mert ilyen szakemberek tdig nem voltak A munkások egy jó része is szakember lesz. Lakatosokból képeznek csoportvezetőket, akik képesek lesznek beállítani a bonyolult gépeket. Speciális papíripari szakmunkásokat egyrészt Csepelről hoznak, másrészt innen küldenek, föl tanulni. (Január végén megkezdi az első 80—85 fős csoport a tanulást, amelyet a kétszáz jelentkezőből választottak ki.) A gyár létesítéséhez ölt lakást terveztek, ennyit kapnak a várostól. E lakásokat elsősorban azoknak a szakembereknek fogják adni, akik vállalkoztak rá. hogy lejöjjenek Pestről, vagy a vállalat más gyáraiból Nyíregyházára jönnek dolgozni. És természetesnek is tekinthető, hogy e szakembereknek — akik tevékenységükkel végső soron a szabolcsi iparosítást segítik, — legalább ennyit nyújtsunk. Ilyen lesz tehát Nyíregyháza egyik jövendő nagyüzeme, s így áll az 1971-es év rajtjánál. Most az épitésen múlik minden hogy a csarnok készen várja a feltehetően pontosan érkező gépeket, s elkezdődhessék idejében a szerelés. Csak akkor tud a tervezett határidőben indulni a termelés, ha ezek elkészülnek. Kun István Tejporgyár, primőrtelep Elkészült a Nyíregyházán működő élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ötéves fejlesztési programja. Az új ötéves terv első evében kezdi el üzemelését a város új nagy kapacitású kenyérgyára, amelytől a kenyér minőségének javulását várják. A megyei tejipari vállalat több, mint százhetven- milliós költségből kezdi meg építeni a tejporgyárat és új tejüzemét A Nyíregyházi Konzervgyár mintegy negyvenmilliós ráfordítással akarja korszerűsíteni, gépesíteni az üzemét, új tárolókat is épít, s a Vasgyár utcai bérházakban leány munkásszálló építését is tervezi. Az állatforgalmi és húsipari vállalat fejleszti központi telepét, új hizlaldákat létesít. A Felső-Tisza-vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat gép- és asztalosműhelyt épít, s dolgozói részére lakásokat létesít. Nagy összegű fejlesztést terveznek az új ötéves tervben a nyíregyházi termelőszövetkezetek. A Ságvári Tsz fejlesztési javaslatában új primőrtelep, baromfinevelő telep korszerűsítés, takarmánykeverő üzem építés, bekötő út és új gépek beszerzése szerepel. A Vörös Csillag Tsz harmincezer férőhelyes tojó- házat, s önálló sütőüzemet akar építeni. A Dózsa Tsz fejlesztési tervében száz férőhelyes tehénistálló, harmric férőhelyes ellető, hatszáz férőhelyes sertésfiaztató, hat- izázvagonos terménvraMár, ilmafeldolgozó, üzemi konyha, fürdő és öltöző létesítése szerepel. Az Egyesült Erő Szakszövetkezet erdőt telepít, rarvasmarha-, baromfitelepet, és sertésfiaztatót épit, s egy művelődési otthont is meg szeretne valósítani tagja kul* turálódására. (h. 1.) Eresz alatt Páll Géza Alakulásának első évében 170 millió a közmű- és mélyépítő vállalat terve
