Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZÁG 1971. Január #. Szülők fóruma : A pályaválasztásról Műiden esztendőben visszatérő gondja az oktatási intéz­ményeknek, a munkaerő-gazdálkodásnak és különösen a szü­lőknek, az általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók továbbtanulásának, illetve pályaválasztásának ügye. Minden szülőnek tisztában kell lennie azzal, hogy meny­nyire segítségre szorul ebben a tervező, kereső munkában a maga kiforratlan, kezdő emberségével a 14 éves fiatal. Nem nélkülözheti a szülőik és a pedagógusok együttműködését, az iskolával a koordinált tanácsokat, akik időben rávezethetik arra az útra, amin végigmenve kialakíthatja hivatását, Ön­magát kielégítő munkakörét. Segítségre szorul, hogy elkerül­je az ilyenkor annyira gyakori ösztönösséget, irreális elkép­zelések illúzióját, a környezet át nem gondolt jóakaraté ta­nácsait, a felkapott divatos ötleteket Különösen meggondolt támogatásra szorul a közepes ta­nulók nagy serege, akik bizonytalanabbak, kevésbé célratö­rőbbek jövőjük megítélésében és megvalósításában. Ök azok. akik legtöbbször az utolsó percben írnak be valamit, mert maguk is érzik ismereteik hézagosságát, önbizalmuk és hitük kevesebb önmagukban, mint a jobb előmenetelő tanulóiknak. A napokban jelent meg a megyei pályaválasztási tájékoz­tató, amely ismerteti a jelenlegi lehetőségeket, és a korábbi években összegyűlt tapasztalatokra építve szándékozik se gítséget nyújtani mindazoknak, akik a továbbtanulás, illetve a pályaválasztás problémájához érkeztek. Bemutatja a kedvelt szakközépiskolákat, ahol a tanulókat érettségi mellett egy szakma ismeretére is felkészítik. Ebben az iskolatípusban húsz különböző szakon 1100 fiatalnak van hely. A szakközépiskola elsősorban közvetlen termelőmunkára készít fel, az itt végzett szakmunkások olyan munkafolyama­tok megoldásában tevékenykednek, ahol magasabb elméleti műveltség is szükséges. Bizonyos gyakorlati idő eltelte után továbbképezhetik magukat és technikusi oklevelet is szerez­hetnek. Természetesen a szakközépiskolában érettségizők, ha akarnak, — bármely felsőfokú oktatási intézményben is ta­nulhatnak tovább. A szakközépiskolai felvéted feltételei: fizi­kai alkalmasság, az általános iskola VII. osztályos és a VIII. osztály félévi tanulmányi eredménye, a tanuló iskolai jellem­zése, az iskola javaslata, valamint szakmai rátermettség. Az utóbbi években örvendetesen növekedett a VIII. osz­tályt elvégző tanulók és a szülők körében a szakmatanulás, a fizikai munkát jelentő pályák jogos presztízse, és az ilyen pályát választók száma. Az idén is 3240 fiatalt várnáik az ipari, 227-et a kereskedelmi és 360 tanulót pedig a mezőgaz­dasági szakmunkásképzésbe. Különösen a fiúk számára biz­tosított a szakmatanulás korlátlan lehetősége. A tájékoztató szeretné elősegíteni a „divatos” pályák és a szűk befogadóképességű szakok adottságainak ismertetésével a reálisabb választást. (Például a gép- és gyorsíró iskolákba ez évben is csak 200 lány felvételére nyílik lehetőség, vágj- a vízügyi szakon csupán 36 tanulónak van helye.) Sok szó esik a gimnáziumok szerepéről és fontosságáról is. Ennek az iskolatípusnak elsődleges célja az, hogy az egye­temi és főiskolai tanulmányokra készítsen elő. Ezt tekinthet­jük a felsőoktatás megalapozójának, és jó, hogy egyre ' több szülő és fiatal érti ezt meg és számol vele. Az idei tanévben már 35 %-kal többen jelentkeztek gimnáziumba, mint ko­rábban. Nem- megnyugtató azonban, hogy a fizikai dolgozók gyermekei csak 10 %-ban szándékoznak általános gimnázium­ba járni. Ez az egyik oka annak, hogy az egyetemekre, fő­iskolákra már csak feltűnően kevesen jutnak el. Szükséges, hogy a jövőben a tehetséges fiatalok közül — főleg fiúk — többen jelentkezzenek azzal a megalapozott szándékkal, hogy az érettségi birtokában tanulmányaikat az egyetemeken, illet­ve a főiskolákon kívánják folytatni. A körzeti és városi gim­náziumok összesen 2100 fiatalt fogadhatnák az 1971/72-es tanévre. A következő tanévben tehat a végzős általános iskolásak közül 62,2 % tanulhat tovább valamilyen oktatási intézmény­ben. Ehhez azonban úgy kell választaniok a fiataloknak, hogy egyéni érdekeik és elképzeléseik mellett számba vegyék a népgazdaság és szűkebb hazánk, — Szabolcs szükségleteit is. Tudniuk kell, hogy bizonyos pályák jellemző követelményeket támasztanak a pályázókkal szemben, és egyes foglalkozások a vidéki élettel járnak együtt. A technika fejlődésével alakul a szakmák tartalma is, a dinamikus fejlődés következtében változik a munkaerő-szükséglet is. A leghelyesebb az, ha a pályaválasztás a reális lehetősé­gek és az egyéni elképzelések gondos mérlegelésén alapszik. Szocialista rendszerű államunkban nincs rangsor, változó ér­tékrend a szakmák között. Mindegyikre egyformán döntő szükség van, ha azt szenvedélyesen, a munka értékét és be­csületét, tisztességet adó szerepét világosan látó dolgozók végzik. A jelentkezéseknél fontos tudni, hogy az általános iskolai tanulók felvételre csak iskolájukon keresztül jelentkezhetnek úgy, hogy a jelentkezési lap megfelelő rovatába annak az is­kolának a nevét és pontos címét írják be, ahol tovább sze­retnének tanulni. Azt is fel kell tüntetni, hogy az iskola me­lyik szakán, ágazatán akar továbbtanulni. Minden tanuló csak egy jelentkezési lapot állíthat ki, amin azonban két iskolát, vagy szakot jelöljön meg. Gyakran előfordul az, hogy egyes tanulók nem jelölnek meg második helyet abban reményked­ve, hogy eltökéltségük szilárdságát jelölve, igy biztosabb a felvételük. Az igazság azonban az, hogy saját továbbtanulását akadályozza, a felvételeket lebonyolító iskolák munkáját megnehezíti és saját esélyeit rontja az ilyen álláspontjával a tanuló. A helyesen kiállított és a szülők által aláirt jelentke­zési lapokat az iskola gondosan továbbítja a kívánt helyre, ahonnan a tanulót felvételi beszélgetésre hívják majd be. Ennek a lebonyolítása a tavaszi szünetben lesz. Az általános tantervű gimnáziumokban felvételi elbeszélgetés nincs. A fel­vétel eredményéről a szülő írásban kap értesítést, azonban ha valamilyen adminisztrációs munka folytán ez nem történne meg, a szülők, illetve a tanulók időben érdeklődjenek az il­letékes iskolánál, tudakozódjanak a válasz felől. Ezek a gondolatok csak ízelítőül szolgálnak a pályaválasz­tással kapcsolatos tudnivalókról, inkább elsősorban a szülők figyelmét szeretnénk ráirányítani a közelgő problémákra, amelynek megoldásában jelentős szerepük van, és azt a fel­ismerést igyekeznek kialakítani, hogy a szülők ne döntsenek a gyermekeik jövőjéről a pedagógusok meghallgatása nélkül, gondosan tanulmányozzák a megjelenő Pályaválasztási Ta­nácsadó4 Simkovics Gyuláné megyei tanulmányi felügyel'" GYEREKEKNEK •■■■mmmm—mmmm>mmmmmmmmmmmm—m* TÖRD A FEJED! jubileumi úttörőpályázat (I.) Függőleges: Vízszintes: 1. 1948 március 15-én, a Budapesten felvonuló úttörő díszezred jelszavának máso­dik része volt. 11. Egyenlő... háromszög. 12. Nincs gya­korlata. 13. Azonos mással­hangzók. 14. Napa rokonsza­va. 16. Van ideje. 17. Vissza: nagy magyar költő. 19. ZEJ. 21. Egy, angolul. 22. Fordít­va felfogja! 24. Grund. 26. Jugoszlávia nemzetközi gép­kocsijelzése. 27. Megyénkbeli, József Attila-díjas költő (Jó­zsef). 28. Több, mint langyos. 29. Az eg,Vik budapesti alul­járó neve, 30. PJES. 31. Asz­talos Tamás. 32. Szinültig mérő. 35. YD. 37. Budapesti egyetem ."névbetűi (+>. 38. Vissza: bolti sós sütemény neve. $>. Sereg. 41. Északi szarvasfájta. 43. Igekötő. 44. .. .lámpa (a modern la­kás egyik tartozéka). 46, Nyirkos lakásra jellemző. 48. Gépkocsi rövidítése. 49. Zol- tánka. 51. A filmet , előzi meg a moziban. 53. ., .-Ata (szovjet város). 54. A fiigo. 13 folytatása. Három erdekes, matemati­kai alapon nyugvó feladatot választottunk egy gyűjte­ményből. Mindhárom alkal­mas arra, hogy játsszuk is. 1. SZÍNES négyzetek Vegyünk 16 egyenlő nagy­ságú négyzetet. Legyen négy fehér, négy fekete, négy piros és négy kék. Állítsunk elő belőlük négy készletet, mind­egyikben minden színből ép­pen egy legyen. Az első kész­let minden négyzetére írjunk egy 1-est, a másodikéra 2-est, a harmadikéra 3-ast es a ne­gyedikére 4-est. Helyezzük el ezt a 16 négyzetet négyzetalakban úgy, hogy minden vízszintes és függőleges sorban és a két főátló mentén is, mindegyik készletből és minden színből egy legyen. A feladatnak igen sok meg­oldása van, gondolkozzunk tehát azon, milyen rendszer szerint kereshetjük meg va­lamennyit. (A feladatnak 576 (!) megoldása van.) 2. DOMINOS TRÜKK Rejtsünk el egy dominót (nem dublettet) úgy, hogy barátaink ne vegyék észre. Kérjük meg őket, hogy a 27 1. Említettem. 2. Római 49. 3. Editke. 4. Huszonnégy órai. 5. Vissza: félig alkotó! 6. Kapu azonos nemű hangzói. 7. Személyes névmás (éke­zetrövidítéssel). 8, Üt. 9. ÖZÁO. 10. Ételt tartanak benne, 13. 1953 augusztusá­ban felavatták hazánk má­sodik úttörővonatját. A vá­rói: és a két motorvonat ne­ve (folyt, vízszintes 54, t'i.gg. 19). 15. Lényege. 18. Össze­vissza tarka!!! 19. A vízszin­tes 54 folytatása. 20. Ötös. 23. Dísze. 25. Honfoglaló magyar törzs neve. 31. A szorgos. 32. Teleró egynemű betűi. 33. Csonka betét!!! 34. Keserű mirigy. 36. Énekel. 40. Római 550. 950 42. Leve-, létől. (Megfosztott dohány­szár (—’). 45. Fogva, kezdő­dően. 46. .. .-dáb. 47. Vízben él. 50. Szintén. 51. Feltétele­ző szócska. 52. Római 600. Megfejtendő: Vízszintes 1. függ. 13 (folyt, vízszintes 54, függ. 19). Múlt heti megfejtés: Kel­lemes karácsonyt. dominót rakják ki a játé1' szabályai szerint, bármelyik kel kezdve (könnyítésképpen megengedhetjük, hogy egy vagy több, vagy mindegyik dublett kimaradjon a játék­ból.) A feladatot könnyen megoldjak, mi pedig előre meg tudjuk mondani, hány pont lesz a lánc végén sza­badon maradó négyzetekben. (Éppen annyi, amennyi az eldugott dominó négyzetein van. Miért?) 3. HÁROM LÉPÉSBEN Tegyünk három csomó gyu­fát az asztalra. Az egyikben legyen 11, a másikban 7, a harmadikban pedig 6 gyufa. Egészítsük ki a csomókat egy­másból úgy, hogy valamen­nyiben 8—8 gyufa legyen. Eb­ben még nincs semmi nehéz, hiszen 11+7+6=24 és az oszt­ható maradék nélkül 3-cal. A megoldásnál azonban be kell tartanunk a következő sza­bályt: a csomókhoz csakany- nyi gyufát szabad hozzátenni, ahányból maguk is állnak. Például ha az egyik csomó­ban 6 gyufa van. csak 6-ot szabad hozzátenni. ha 4. •csak 4-et. A feladatot így is három lépésben meg lehet r\1 1 ■ M. S. Egyszer a varjú el) ha­tározta, hogy abbahagyja a lustálkodást, az örö­kös tollászkodást, káro- gást és tisztességes munkál keres magának. Napokig ült tétlenül az erdöszélí fán és azon töprengett, hogy mi is ) legyen? j — Hm, énekes leszek, ' mint a pacsirta — gondolta, \ — Igaz. nem tudok még t úgy énekelni, de majd beta­nulok. Senki sem születik rögtön nagy énekesnek, még á pacsirta sem. De amikor arra gondolt, hogy ha énekes akar lenni, akkor előbb naponta kell gyakorolnia, bizony elment a kedve az énekesi pályától. — Belejönnék tanulás nél­kül is, de semmi kedvem ri- pacskodni, bohóckodni, le­begni a levegőben -és éne­kelni, hogy másokat szóra­koztassak — károgta. — Va­dász leszek, mint az ölvv, az a nekem való foglalkozás. Nagy vagyok, erős, csőröm is éles. Vadász leszek, semmi más. Nyomban beszélt is az ölyvvel, hogy most már ket­ten lesznek vadászok a ha­tárban. Örült az ölyv, mert vidámabb kettesben vadász­ni, mint egyedül, és felaján­lotta a varjúnak, hogy meg­tanítja. A varjú bosszúsan károgott. — Mit képzehszt te? Azt hiszed, te vagy a legjobb va­dász?. Vadász?! Hm. Hát az is valami? Az ölyv csodálkozva bá­mult a felfuvalkodott varjú­ra. — Nem én vagyok a leg­jobb imádsz, de azt minden­ki tudja, hogy a magasból is észrevészem az egeret, akár­hogy álcázza ..magát. , Bizony, sokszor kellett gyakorolnom, hogy pontosan csapjak le. — Még ezt is gyakorolni kellett neked? — kérdezte le. nézőén a varjú. — Gyakorlat nélkül is vadászhatnék, ha akarnék — fordult el —, de nem akarok. Semmi kedvem hozzá. Az ölyv elrepült, otthagy- . la a varjút sorsára. Annak meg eszébe jutott, hogy úszó lesz. csak azt nem tudta, mit csináljon a tollúval, hogy ne ázzon át. Ha erre rájönne, akkor jobb úszó lenne, mint a vadkacsa. Persze belejö­hetne az úszásba így is, majd ellesné a kacsáktól, hogy mit csináhiak a tollúk­kal, akkor talán versenyez­hetnének. — Hm. hm, iti megint ta­nulnom. kellene. Nem nekem való az úszás — gondolta. — Lubicko'ni a vízben7 Nevet­séges! Komoly, tudományos munka kell nekem, bármi le­gyen is az. Gyorsan belejö­vök, beletanulok. Amit gondolt, azt el is hit­te, mert úgy határozott, hogy a fák doktora lesz. Eddig a harkály egyedül gyógyította a fákat az erdőben, most majd ketten fogják. — Hé, harkály — kiáltott a harkálynak, amikor arra re­pült. Gyere csak ide. Fel­osztjuk az erdőt. Te az egyik felében, én a másikban gyó­gyítom a fákat. — Nagyon jó lesz — mond­ta a harkály —, úgyis sok a munkám. Alig győzőm, pedig hajnaltól késő estig dolgo­zom. Melyik felét választod? — kérdezte. — Nekem igazan mindegy — mondta a varjú büszkén. — A másik telét javaslom: ott kevesebb a beteg. Idő kell, míg megtanulod a ak gyógyítását. — Ugyan, belejövök en hamar. — Akkor jó munkál. Sie­tek, mert sok a dolgom — mondta a hariMy és elre­pült. — Hogy henceg! — káro­gott a varjú —, siet, mert sok a munkája! Ugyan, ugyan, semmit se csinál, csak egyik fáról a másikra röppen. Nem is értem, hogy gondolhattam arra, hogy a fák orvosa le­gyek. Esztelenül röpködjek egyik fáról a másikra? Csi­nálja csak egyedül. Más el­foglaltságot keresek magam- nek. Nekem valót. De hogy mi való neki, hogy mit szeretne igazán csi­nálni, az nem jutott eszébe, hiába töprengett. A napok meg közben teltek, múltak, s ó lassan megöregedett. Akkor találkozott a szarkának aki nagyon szeretett szomszédai­val csörögni. — Kár, kár, hogy megvé­nültem — mondta a varjú. — Lehettem volna akármi: jobb úszó, mint a vadkacsa, jobb vadász, mint az ölyv. jobb énekes, mint a pacsirta é.s jobb orvos, mint a harkály, de sok volt az irigyem, szün­telenül akadályoztak, mert tudták, hogy én könnyen be­letanulok. . mindenbe. Bízóny 'kár, kár, hogy nem voltam harciásabb, tolakodóbb. lo- r'sogóbb'.'-'rhf nk például te, aki. valljuk be őszintén, csak azért vitted valamire az életben, mert szemtelen és fecsegő voltál, s hogy befog­ják a csőröd, érvényesülni engedtek, — Csak ezt ne mondd, szomszéd — csörgött hango­san, mérgesen a szarka. — Az igazság az, hogu senki se tudja olyan szépen billegtél- ni tarka farktollát. mint én, ha lépegetek. Sokat gyako­roltam, amíg sikerült. Te meg csak magadra vethetsz, mert lusta voltál. Megtanul­tál egy szót: kár. és ezt haj­togatod szüntelen. Mást nem tanultál, mert akkor nem lett volna időd lustálkodni, tol­lászkodni az árion naphosz- ssat. No, repülök tovább és elmondom bánatod Tudom, jót nevet majd rajta a ma- dérfdlán! Felrebbent, elszállt, mész- sze, mielőtt a varjú bármit is szólhatott volna. És akivel csak találkozott, mindenki­nek elmondta a töprengő var­jú történetét aki mén vén- ségére sem tudja eldönteni, hogv mi leayen. Az erdő ma­darai azóta is találgatják, hogy mi lesz a varjú, ame­lyik ott ül a fa csúcsán. Bús- lakodik. gubbaszt, tolláo-ko- dik, s néha fel-felkiált. hogy kár, kár! Kár. hogy nem lett belőle semmi sem. Csanádi Imre. Hónap-soroló Uj év, új év új esztendő! lány csemetéd van? Tizenkettő! Jégen járó Január, fagyot fújó Februar, rügy-mozdító Márciu Április, füttyös, fiús, Május, Május, virágd kalász-konyító Június kasza-suhintó Július, aranyat izzó Auguszta rzőló-szagú Szeptemb' ■velet ontó Október, öd-nevelő November, eres, darás December! Három példa — három játék Bába Mihály: Mi lesz a varjú ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents