Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
fin. Január I. KELET-MAGYAR0RSZ4G 9. oMa! Volt-nines falu Néptelen házaik, kihalt utcái;.. A térképen még fekete pont, de a térkép hamis, ínért ebben a faluban nem lakik sjnki. Még az a tizenkét ember is elment ősszel, aki eddig ott élt. Tím'ir György ibafai plébános. egész könyvhegyet olvasott át, hogy megismerhesse a község múltját, 1332-ig tudott a falu krónikája,bam visszaiapozrü. Akkor említették először Gyűrűfű nejét. Keletkezése a történelem homályába vész. Azt viszont biztosan tudjuk: 1970. november 25-én elköltözött idős Huri Szabó József és felesége, az utolsó gyűrűfűi család. Többször jártam Gyűrűfűn, ha behunytam a szemem, magam előtt láttam házait. Most mégis alig találom az Utat. A nyáron harangláb állt a falu közepén, mellette a nagy iskolaépület, s ezúttal csak romhalmazt találtunk a , helyén. Csak az ..alvég” meg a „felvég” régi. ha ilyen kis faluban alvégről meg felvégről lehet beszélni. Ez itt Cziegler Márton háza az alvégen. Tavaly őszszel láttam az öreget utoljára, költözés előtt. A fiát Várta Pécsről, időnként az ú.ra kémlelt, jön-e már a ‘fcaihenautó. Vágj' fél va- gonnyi téglarakás övezte a labontott istállót, a gazdasági épületek maradványait. Kaszanyelet faragott, ki tudja miért, A Kertvárosban ugyanis — ahová készült — nincs mit kaszálni. Most már majd egy va- gonnyi tégla van a Cziegler- ház körül, de nem viszi el senki. Pedig lett volna rá idő. Bekukkantunk a ház ablakán: malátakávés zacskó az ablakdeszkán, kifakult fénykép, korsó, limlomok. A ház kerekes kútján még ott a lánc és a vödör. A kút mély, vize kitűnő, de nem issza Bénid. A nyáron még lakat volt a házakon, amelyeket nem romboltak le. Ma már kevés a zárt ajtó, szabad a bejárás, bárki körülnézhet: üres szobák, törött rokka, ócska ágy szalmazsákkal, csorbult köcsögök meg korsók, elnyűtt és íoszladozó ruhadarabok, tintásüveg, tankönyvek. tüzelek, borosüvegek, alján a mege<-etesedett borral. Krizanténok virulnak a házak előtt, pirospaprika- fű zér lóg néhány tornácon. Nyikorogva forog a szélka- kas, a villanyórákon még ott vannak az ólomplombák, sértetlenül. Fenyők zúgnak, olyan szépen, ahogy a fenyők szólnak téli éjsza' ;kon. A szomszédos Korpád község még reménykedik. Amikor észreveszik a Geodéziai Vállalat terepjáró kocsiját, megnyílnak a házak ajtói. A kerítéshez jönnek és megkérdik: — Mikor kapunk utat? A nyáron is ezt kérdeztek. S hiába a magyarázat: 20 éve még 35 család élt Korpádon, ma pedig fisak 21. Ha ezt a 21 családot Pécsre költöztetnék, még egy uránvárosi panelhózat sem tudnának megtölteni. Olyan panelház, melyhez 7 millió forintos beruházással épült volna út — nincs. Itt viszont ezt kívánják: utat, 7 millióért. S amikor a számokra hivatkozunk, kész a válasz is: egy uránvárosi panelháznak nincs múltja, hagyománya. Korpádnak viszont van. Történelmi község. Korpádon kidőlt az iskola téglakerítése, majdnem eltorlaszolta a járdát. Senki sem takart ja el a romot — inkább kikerülik. S reménykednek, mert három hortobágyi juhászcsalád költözött a faluba az idén. Arról mór kevesebben beszélnek. hogy ugyanannyi időközben el is távozott. Aztán mégis feleszmélnek, s szorongva nézik az üres házakat, a bezárt iskola gazos udvarát, az omló vakolatú kultúrházat és Pécset, Bük- kösdöt, meg Csarnótát emlegetik. Oda akarnak költözni. A tárgy ilagosab(KS fóti — Szokolai István felv.) bak azt mondják, hogy két év múlva Korpád is Gyűrűfű sorsára jut. Nehéz a falutól megválni. Gyönlfű tanácstagja, az öreg Vajda Józsi bácsi például azt mondta, hogy utolsónak fog elköltözni. Utolsó edőtti- ' nek ment el. Akkor már elszállították az oltárt, ledöntöttek a haranglábat és filmesek alkudoztak a faluért. A Hunnia Filmgyár meg akarta venni a kihalt község házait. Azt beszélték, kitűnő háborús filmet lehetne Gyűrűfűn készíteni. Az ibafai körzeti tanács meg is kérdezte a Pécsre, Szentlő- rincre. Bükkösdre meg Szigetvárra szétszóródott. fató lakóit, mit kémríc a még álló házakért. Mindenki benyúl’ otta a kívánságlistát, s amikor összeadták a számokat. mtóHoem 1 millió forint ..lőtt ki”. — Sok lesz kicsit! — töprengett a tanácselnök. — Nem érte ennyit. — Dehogyisnem adnak! — mondták az °«v-kori gyű- rűfűiek. — A filmeseknek még a bőrük alatt is pénz van! Nem volt! A tanácselnök szerint ma már háromszáz- ezerért is odaadnák a falut Témái József háza helyén lassan mindent benő a fű. Témái József Ujpatacsra szállí otta háza tégláit, cserepeit, ajtóit és ablakkereteit, olyan új otthont épített, melyhez fogható kevés volt Gyűrűíűn. Disznót hizlalnak, tyúkokat tartanak kukorieaföldrt kapálnak, amelyet az AFOR-tól kaptak, illetményföldként. Könyvet olvas a 71 éves nagypapa, amikor belépünk hozzájuk. Azt mondja: sohasem olvasott még any- nyit, mint amióta Pécsett él. A volt gyűrűfűiék könnye is kicsordul, amikor a falu nevét emlegetik De egyetlenegy olyan gyűrűtűivel sem találkoztam, aki hajlandó volna visszaköltözni.' Nagy úr a vízvezeték, az aszfaltozott utca, a kényelem. Magyar László Hogyan fárasztják az új televíziótípusokat ? Kevesen tudják, hogy mielőtt egy-egy új televízió az üzemből a kereskedelembe, illetve a fogyasztóhoz kerül, milyen hosszadalmas „fárasztási” próbát kell kiállnia. Nem minden egyes készüléknek, de az egyes típusok úgynevezett nullsorozatainak. később a nagy szériákból szúrt” egyes daraboknak. Ezeket a televíziókat ugyanis ejtik, rázzák, fagyban és káni kvlában tartják, sőt országjáró útra viszik azért, hogy a szállítási viszontagságokat miként viselik? A „fárasztási” próbák gazdája a Videoton Rádió- és Televízió gyárban a minőségellenőrzési főosztály Itt külön laboratóriumot rendeztek be a legkülönbözőbb vizsgálatok elvégzésére. A „fárasztás” rázással kezdődik. A rázóasztalon, amelyre a televíziót felerősítik, egy óra hosszat rázzák a készüléket. Majd egy másik asztalra helyezik, amelyen s—10 centiméter magosra dobják és ejtik, négyezer ilyen "Rést kell kibírnia a forrasztásoknak és csatlakozásoknak. A kapcsolókat külön szerkezettel „fárasztják”. Egy automata műszer tízezerszer ki-bekapcsölja a berendezést. A vizsgált televíziókat e?”- huzamban 750 órán át üzemeltetik. égetik. így is megvizsgálják tartósságát. Majd klimatizáló szekrényekbe helyezik. ahol a fagypont alatti 15 Celsiust és a 90 fokos meleget, egy másik szekrényben pedig páradús levegőt is ki kell bírniok a televízióknak. Valamennyi típust, még a kisebb sorozatúakat is „megutaztatják”, tehergépkocsin három-négyszáz kilométeres útra viszik annak ellenőrzésére, hogy jól viseli-e a szállítás megpróbáltatásait. És ha bárhol hibát, vagy minőségi hiányosságot tapasztalnak, annak okait a sorozatgyártásnál kiküszöbölik. így fárasztották legutóbb legújabb gyártmányokat, az új Fortunákat, valamint a svéd exportra gyártott kis- képernyős televíziókat is És csak az ilyen alapos fárasztási kísérletek után kezdik cl a sorozatgyártást. Ki gondolná, hogy az utóbbi tíz évben a szabolcsi mozikban ötvenmillió ember fordult meg. Az évtized során 528 806 előadást tartottak. A megyei moziüzemi vállalat statisztikájából azt is megtudjuk, hogy tíz év alatt a normál filmeket vetítő mozikban 560 millió kilométer’ tenne ki a film, melyeket a nézők megtekintettek. A legnépszerűbb filmek a következők voltak: a Kőszívű ember fiai, az Egri csillagok, a Szállnak a dairvak, az Ordasok között. Ugyancsak sokan megnézték a Szegénylegényeket és a Hideg napokat. Az utóbbi időszak kiemelkedő filmeseménye volt a megyeszékhelyen az ítélet című film ősbemutatója, melyen a film alkotói és szereplői is megjelentek. Sikeresnek bizonyult a megyében a felszabadulási jubileum alkalmából rendezett és hat hónapig tartó filmsorozat, melynek sikeres lebonyolítására a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztálya országos versenyt hirdetett. A Szabolcs-Szat- már megyei Mozi üzemi Vállalat 571 ezres látogatószám- mal, 115,8 százalékos nézőszámmal az első helyezést érte el a húsz megyei moziüze- mi vállalat között. Szabolcs-Szatmárban 19 ezer mozibérlet-tulajdonos látogatja rendszeresen az előadásokat. a tsz-ek negyed- millió forintért vásároltak dolgozóiknak állandó bérleteket. A bérlettulajdonosok között . hatezer a fiatal és 3500 a nyugdíjas. A harmadik ötéves terv során több, mint 26 millió forintot költöttek a megyében a filmszínházak építésére, korszerűsítésére, fenntartására. Ezek hetven százalékát s művelődési házakban lévő mozik kapták. Ebben az évben a beruházás és fenntartás összege meghaladja az ötmillió forintot. Másfel millióért felújítják a nyírbátori mozit, az épités áthúzódik a következő évre. Harminc mozit festettek ki az idén, két és fél ezer új széket helyeztek el, 16 hőlégfúvós kályhát vásároltak, 800 ezer forinttal járultak hozzá a bö- könyi új művelődési otthon építéséhez, 400 ezerrel a le- velekihez, 205 ezerrel a ven- csellőiihez. Fehérgyarmaton 350 ezer forintból tataroztak és burkolást végeztettek. A megyében a cinemascop mozik száma 121. S még egy filmeseménye a megyének: a napokban jelent meg a megyei művelődési központ és a moziüzemi vállalat gondozásában 4500 példányban dr. Veress József filmesztéta, debreceni egyetemi adjunktus tanulmánya a filmelemzés néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről A 26 oldalas kiadványt Nemes- kürthy István, az irodalomtudományok doktora, Karcsai Kulcsár István filmtörtémésa és dr. Papp Ágoston film főelőadó lektorálták. A módszertani kérdésekkel és tartalmi elemzéssel fogialkov ú tanulmányt fii mánkét ok, megbeszélések hasznos kézikönyvének szánják. A 71-es évben a mozi üzemi vállalat tovább akarja szélesíteni a filmklubmozgalmat. A megyeszékhelyen eredményesen dolgozó klubon kívül minden járási székhelyen filmklubot alakítanak, ahol archív filmeket mutatnál; be, s művészi, vagy társadalmi problémákkái foglalkozó filmekből vitákat, amkétokat rendeznek. Igyekeznek moziba járó törzsközönségét toborozni a legjobb régi és űj alkotásoknak. (P) Fertőtlenítő mosószerek Képünkön: Ujfalusi Ferencné szedi le az első dobozokat a gépről. Hammel József felvétele A Nyírbátori Növényolaj- gyár megkezdte két új mosószer gyártását. A vállalat kutatóintézetében kikísérletezett és a vevőszolgálat által régen igényként jelzett különleges mosószerekről vai szó. A két automata dobozológépen, amelyek az elmúlt évben a gyorsan népszerűvé vált BIOPON révén 12 millió tiszta nyereséget hoztak a vállalatnak, a szocialista brigád megkezdte az új, nagy hatású fertőtlenítő mosószer, a Haemopon gyártását. Ez a mosószer sohasem fog lakossági forgalomba kerülni, mivel fertőtlenítő hatása igen erős és szakszerűség kell a használatához. Viszont nagy hasznát fogják látni az intézmények, elsősorban a kórházak, amelyek már régen gényelnek egy ilyen vértele- íítő és fertőtlenítő hatású mosószert, de az új cikkel 'sak mostantól tud kedveskedni nekik a megfelelő ku- atás nyomán a nyírbátori vállalat. Ugyancsak a Nyírbátori Növényolajgyárban kezdték el gyártani ezen a héten az említett és közforgalomba nem kerülő fertőtlenítő mosópornak azt a változatát, amely a háziasszonyok és a házi betegé pólók számára 1 nyújt majd nagy segítséget. * Lényegében hasonló megöl-1 dásról van szó, csak enyhébb I változatban. Az új cikk neve: FLÓRA SEPT. Egyelőre 200 tonna gyártására vállalkoztak, de a kereskedelmi érdeklődés — ugyanúgy, mint tavaly a BIOPON-nal — máris jelzi, hogy ennek a mennyiségnek is a többszörösére lesz szükség már az első évben. A FLÓRA az első negyedévben bolti forgalomba kerül. A mosószergyártó üzem egyébként új, korszerűbb helyiségbe költözik hamarosan és az üzem dolgozói már tudják, hogy igen jelentős nyereségrészesedést kapnak jó munkájukért. Fáznak Nem mondhatjuk, hogy a tél váratlanul érkezeti. Volt idő felkészülni a tél okozta nehézségekre. Úgy látszik viszont, hogy ezt nem mindenütt tették meg.s talán ezzel magyarázható, hogy a Bethlen Gábor utca 2. szám alatti berház lakói — különösen a komoly tél beálltával — fáznak, s fáznak az épületben lévé üzletek — és az IBUSZ dolgozói is. Az épület központi fűtési rendszere jó, van tárolótere, ahol a téli tüzelőt el lehet helyezni, s van fűtője is. Mégis mi az oka, hogy a kedvező adottságok mellett a fűtés nem kielégítő? Több törődést és nagyobb gondoskodást érdemelnek a lakók, akik egész éven át rendszeresen fizetik a fűtési dijat s ezért joggal elvárhatják, hogy annak fejében a kellő ellenszolgáltatást megkapják. (soltész) Sikeres a szabolcsi rádióakció Megyénk kereskedelme december 31-ig 6320 darab rádiókészüléket értékesitett a szabolcs-szatmári kedvezményes rádióakció során. A november 20-tól január 31-ig tartó akció során — mint is neretes — kamatmenteser OTP-hitelre is lehet rádió vásárolni. A készülékek közű i legtöbb a táska- és zseb rádió, ebből több, mint négy ezer darabot adtak el. A rá iióforgalomból legjobban a megyeszékhely veszi ki részét, itt adták el a készülékek több, mint felét Az árvizes területen több, mint 700 rá* diót adtak el. A megyei nagykereskedelmi vállalat 28 féle rádiótípust bocsátott a kiskereskedelem rendelkezésére, azek közül különösen népszerű volt az olcsó Szatmár elnevezésű asztali rádió és a. lokol típusú rádió, melyből 1—5 nap alatt elfogyott az az 1450 darab, amit a megyei tanács kereskedelmi osztálya Budapestről szerzett be A kereskedelemben ma is öbb, mint hatezer, különböző típusú rádiókészülék várj? % vásárlókat. Ezerszer az egyenlítő körül Ötvenmillió néző, 121 cinemascop mozi9 filmklubok meqyeszerte
