Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
Í9T1. Január #. KELIT-MAGYARORSZA« 8. oMs! ♦♦ Üzem és közgondolkodás Testvérgyárat kap a Palma Autógumik acélbetéttel A vezérigazgató nyilatkozata a Nyíregyházi Gumigyárról A MUNKÁSOK JOGOS IGÉNYE, hogy a pártszervezeteik, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonjak be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába. Az üzemi demokrácia továbbfejlődésének kedvező lehetőségei tárultak fél a gazdasági reform nyomán, a •vállalati önállóság és érdekeltség növekedésével. Többfelé felismerték az új hély- zetet, s kedvező belső feltételeket teremtettek a vállalati csoportérdekeltség érvényesüléséhez az irányító és a termelőmunka különböző szintjein. -Elsősorban azzal, hogy korszerűsítették a vállalat belső irányítási rendszerét, növelték a beosztott vezetők hatáskörét, hogy minden kérdésben ott dönthessenek, ahol ahhoz leginkább megvan a szükséges érdekeltség, felelősség es tájékozottság. Így a vezetők érdemben válaszolhatnak, intézkedhetnek a dolgozók bírálatai, észrevételei, javaslatai alapján. A helyzet azonban sokfelé távolról sem ilyen ideális. A besztott vezetőknek, akik a dolgozókat közvetlenül irá- nyítják, többnyire nincs intézkedési joguk a munkaterületüket érintő alapvető kérdésekben. A megnövekedett hatáskörök nagy része a vállalati felső vezetők kezében összpontosul, a gazdasági reformot ugyanis eddig általában nem kísérte a vállalaton belüli irányítási rendszer, a szervezet és a módszerek korszerűsítése. A vezetők viszont igen gyakran a dolgozók véleményét, észrevételeit tartják megalapozatlannak, igazságtalannak, sőt demagógnak. Az üzemi közvélemény kórusában, amely nem csupán a termelési tanácskozásokon és egyéb hivatalos fórumokon hallható, hol ritkábban, hol gyakrabban valóban előfordul a fals, disszonáns hang. Ez azonban nem annyira a dolgozókra, mint inkább a vezetésre vet rossz- fényt. A kisfiam pufók volt és szőke, és alig múlt kétéves, amikor egy zabpelyhes doboz alján ajándék tranzisztoros rádiót talált. Attól a naptól kezdve soha semmi bajunk nem volt vele. Még a kopott takarójától is hajlandó volt megválni, amit esténként kapargatni szokott. Mi több, az ujját sem szopogatta többé .4 kisfiamnak pompás volt a memóriája. Még mielőtt iskolába került, kívülről tudta a műsort. Tudta, hogy milyen táncdalok kerültek be uz első tíz közé. hol lehet a legjobban ebédelni Manhattanban. s ami a legizmosabb szó szerint fújt minden divatos reklám rigmust. Termesze. tescn a kis'iam magasabb rendű feladatokra született. Gyakran tájt elkaptam, amint k:rs‘vv tranzisztoros rádióját a fülé’ez tartotta, s elgon- dr'ko^ó tekirtetfel bám-lt a vívóba mint akiben éppen Súlyos és magvas eszmék koptatja a dolgozókat. Pedig viszonylag egyszerű eszközökkel — kérdőívekkel, csoportos beszélgetésekkel, a közösség bizalmát élvező emberek meghallgatásaval — rendszeresen „szondázni” lehetne a gyári közvéleményt. De a felső vezetésnek ismernie kell a műhelyek, üzemek, részlegek napi eredményeit, gondjait is. Mindez az éremnek csupán egyik oldala. S ennél nem kevésbé fontos, hogy a vezetés maga is tudatosan formálja, alakítsa az üzemi közgondolkodást. Főként a dolgozók rendszeres tájékoztatásával. Szükséges például a népgazdasági és a piaci információk jelentős részét frissen továbbítani a műhelyek munkásaihoz, az osztályok beosztott ügyintézőihez, bevonva őket a távlati elképzelések kialakításába, megosztva velük a vezetés napi gondjait. A VEZETŐK jól ismerik az imént vázolt feladatot, ám többnyire mégsem teljesitik. Arra hivatkoznak, hogy a válla.-ltok rendkívül bonyolult közgazdasági piaci környezetben tevékenykednek, s a dolgozók nem képesek a sokrétű kölcsönhatások megértésére, figyelemmel kísérésére. Bár nem mentes igazságtól ez az érvelés, mégsem fogadható el. Valamikor kétségtelenül egyszerűbb volt az irányító szervek tervutasításait továbbítani: Íme a feladatok és az eszközök, vita nincs, végre kell hajtani! Napjainkban viszont nem lehet a dolgozók kérdésed, észrevételei elől kitérni és róluk, de nélkülük dönteni. Azaz ideig-óráig lehet, de ez ellentétes nemcsak a reform célkitűzéseivel, hanem a vállalat jól felfogott érdekeivel is. Persze nem várhatjuk el, hogy széles rétegek ismerjék és értsék például az új bérszabályozási mutató sok motívum által befolyásolt funkcionálását, vagy a piaci mechanizmus megannyi hatását. Carol K. Schächter: fogannak meg. Építész lesz belőle — mondogatta az apja —. vagy atomtudósi Mennyire szerette ' az a gyerek a kis rádióját! Gyorsan megtanulta, hogyan kell mindent fél kézzel csinálni, csakhogy a másikban mindig ott szorongathassa leghűbb barátját. Hiszen azzá lett számára a rádió cimborává. Sót, mi több. ő úgy vélte. bogi' n rádió v-lgm — ~>iij br mondója személyes jó pajtása; ezért más kapcsolatokba nem is volt szüksége. Ha kérdeztek tőle valamit, meg- rtbót-őxt d.e többnyire csak hallgatott. Ily módo* nyomort " ~mes hallgatóság vált belőle. megDe hiszen a vállalat igazgatója sem ismerheti úgy a műhelyek termelési és személyi gondjait, mint a művezetők. Az információk lentről felfelé csakúgy, mint lentről lefelé bizonyos szűrőkön át érkeznek, hogy lehetőleg csak annyi ismeret- anyag — nem több és nem kevesebb — jusson valamennyi szintre, amennyi az adott helyen az értelmes munkához szükséges. A vezetők feladata, hogy a dolgozók számára érthetően ismertessék a vállalati gazdálkodás leglényegesebb ösz- szeíüggéseit, és lefordítsák azokat a kollektíva nyelvére úgy, hogy abból világosán kitűnjék a műhelyek, a részlegek, a brigádok tennivalói. Erre pedig csalt olyan vezető kepes, aki maga is jól érti a dolgát, ismeri az emberek gondolatvilágát, és képes a bonyolult összefüggésekről és kölcsönhatásokról is egyszerűen beszélni. S nem kinyilatkoztat, hanem észrevételeket, javaslatokat kér, vitatkozik és miközben meggyőz, mozgósít másokat, maga is tanul. Közvetlen, őszinte eszmecserékre van szükség, s a munkások tájékoztatását nem lehet kizárólag a művezetőkre, a termelési tanácskozásokra bízni. Többfelé például a vállalatok gazdasági és politikai vezetői szabad- pártnapokon válaszolnak rendszeresen a dolgozók kérdéseire. AZ ÜZEMI KÖZVÉLEMÉNY soha nem igazságtalan és demagóg, legfeljebb tájékozatlan. Ahol a vezetők nem zárkózottak és bizalmatlanok, hanem őszintén megosztják gondjaikat a dolgozókkal, s nem fukarkodnak a tájékoztatással, felvilágosítással, ott megszűnik a mendemonda, az irányítással szembeni előítélet, s a közös célok teljesüléséért, a felismert közös érdekek érvényesüléséért együtt verekszik az egész kollektíva. Kovács József szokta, hogy fejet kissé félrehajtsa azzal a figyelmes tekintettel, amelyet az emberek úgy szeretnek. A kisfiam olyan aranyos volt! Az ágyba is magával vitte tranzisztoros rádióját. és ha éjszaka rosszat álmodott. akkor sem kellett odamennem hozzá. Tudtam, hogy bekapcsolja a kisrádió- ját. meovinasrbniődik és újra elszenderedik. Az étkezésével sem volt soha probléma: a rádió ott állt az asztalkán a rokár tei mellett, s a gyerek sohase nézte, mit eszik. Amikor egy hétig kórházban feküdt, nekem nem kellett ott ülAz első igazi ipartelepítés Szabolcsban a Nyíregyházi Gumigyár volt. Lassan egy évjizede. Úgyis mondhatnánk. hogy az első kísértét. Hogy bevált-e, arra elegendő egy friss adat: az Országos Gumiipari Vállalat — amellett, hogy a Palma Gumigyárat 1 teljesen léköltözteti Nyíregyházára 1975-ig — egy másik üzemét is itt épíi fel. Az országos vállalatnak jelenleg 7 gyára van, illetve 6 gumiipari üzem és egy hetedik, amely a 6 üzem gépeit készíti. A 7 közül a nyíregyházi „gyermek” a legked. vesebb. Minden várakozást kielégítő sikere volt ennek az ipartelepítésnek, amely 300 millió forintjába került a vállalatnak. A vállalat 8. gyárát is Nyíregyházán építik fel. mintegy 700 millióért. így a szabolcs-szatmári megyeszékhely 1975-ig egy 4 ezer főt foglalkoztató gumiipari bázissal rendelkezik majd. és 1980-ig a létszám eléri az 5 ezret. Exportra is Mindezt Horváth Lászlótól, az Országos Gumiipari Vállalat vezérisazgatoiától tudjuk, akivel Budapesten, Kerepesi úti irodájában kezdtük el a beszélgetést és a nyíregyházi üzem igazgatói szobájában fejeztük be. Az új vállalat termelésben is, jövedelmezőségben is gyorsan túllépi á jelenlegi méreteit. Egy lieenc megvásárlásával ugyanis a vállalat birtokába jutott eav alván eljárásnak, amellyel szinte ..elnvúzhatatlan” autógumikat lehet készíteni. Ennek az o1j4rt«,eo1{ a .-Vi V0í?e. hogv az eddigi fiextilbrtét helyett acélhuzalokkal erősítik meg az autógumikat. Feltételezhető. hogy az új cikk nemcsak a hazai piacon lesz keresett, hanem nagyon kedvelt exportcikké is válik. Ötmillió részjegyre Mint minden ipartelepítés robiémánál, ennél a be-zélíjetésiiel is hangsúlyosai bukkan fel a kérdés: enné' a nagyon korszerű eljárás iák kik lesznek a gazdái — hogyan neveli ki a váilala azt az új munkásrétege* amelynek az egy főre esc évi termelése minimálisar csak az igen jelentős 350 ~zer forinttal fejezhető ki. A vezérigazgató elmondta hogy amikor 8 éve a vállalat először került szembe azzal a kérdéssel, hogyan nevelje át munkássá az eddig mezőgazdaságban dőlnöm az ágya szélén. ahogy más anyák teszik. Ott tartotta a kisrádióját a pámá ja alatt, s az orvosok es ápolónők egybehangzóan azt mondták, ő a legjobb gyerek. akit valaha láttak. Csodálatos dolog volt elgondolni, hogy a fiamból olyan ember lesz, aki megáll a maga lábán. és könnyen beilleszkedik a társadalomba! Most már huszonhét éves és a házunk alagsorában berendezett kicsiny lakosztályában egyszerű életet el. A tiszta fehérneműt és a reggeli, ebédet. vacsorát leküldöm neki az ételliftéi Néhanapján elmegy otthon ról. hoav «•> elemet vás^ro1 ion. s ilyenkor benéz hozzánk és elcsevegünk. A fiam még nem választott ma- gátiak fogWkozást. Azt mondja, majd átgondolja a dolgot, mihelyt a műsor vé get ért. Fordította: Zilahi Judit gozókat, az eevévi munkás- vál'ozás mindössze a létszám 10 százalékára nígott. Jelenleg — igen sajnálatosan — már 30 százaléknál tartanak, de a szám nem azt jelenti, hogy az egész munkásgárda mozog. Rendszerint ugyanazok a típusú emberek jön- nek-mennek és csak egy kis százalékuk csapódik le, marad a vállalatnál és érdemli ki a „részjegyes” rangot. Ez a dolog egyedi eset. a Gumiipari Vállalat alkalmazta először, nagy sikerrel. Lényege, hogy akik vállalják a hűséget — és a kötelező továbbképzéseket —, azok aláírt nyilatkozatuk ellenében jelképesen a vállalat tulajdonosaivá válnak. Csúnya kapitalista szóval: részvényesekké. Az aláírásukért kapott „vállalati jogosítvány” nemcsak anyagi, hanem erkölcsi megbecsülésüket is biztosítja. A részjegyes munkások év közben soron kívüli jutalmakat kapnak jó munkájukért, az elvégzett feladat jó teljesítéséért. Ez nem pár forint. (A vállalat évi 5 milliót fizet ki nyeresége terhére részjegyes dolgozóinak idén.) Se«üség a vezetőknek Érdekes módon a pénzjutalmaiknál is nagyobb hatása van a részjegyesek egy másik jogának. Ez a jog elvben úgy szól, hogy beleszólhatnak a vállalatvezetés minden ügyébe. Az elv is szép. de még nagyobb sikere van annak, hogy a vállalat minden üzemeben szigorúan be is tartják. A Gumiipari Vállalat minden hűséges — részjegy« — dolgozója bármikor megkeresheti bármelyik vezetőjét és elmondhatja neki észrevételét, bírálatát. Az az érdekes, hogy újabban szaporodnak azok az új látogatások, telefonálások, amelvben a dolgozó nem a bírálat jogával él. hanem egyetértését közli, vagy éppen gratulál a vezetőségnek egv helyes intézkedéshez. A vezetőknek, bár idejük telik vele. munkájuk végzéséhez hallatlanul nagy előnyt jelent az, hogy támaszkodhatnak a hűséges dolgozók véleményére. Persze, nem várják meg, amíg a részjegyesek keresik őket. Minden gyárrészleg vezetőjének kötelessége, hogy időnként összehívja őket, ki_ kérje a tanácsúkat egy-egy döntéshez. Egy ilyen részjegye« összejövetel valóságosan olyan, mint egy termelőszövetkezeti közgyűlés. Ha vita van. még szavaznak is a törzsgárda tagjai Ilyen légkörben azt reméli a Gumiipari Vállalat, hogy második nyíregyházi üzeméhez is megkapja azt a mindig tanulni hajlandó, szorgalmas, hűséges munkásgárdát. amelyre nélkülözhetetlen szüksége van az új fontos gyár rnány termelésének gazdaságos megindításánál. Gesztelyi Nagy Zoltán A NyfregyMrt Konzervgyár almaléü’emáben 14 új ••terilizáló edényt szereltek be. Ezé’-ben az alma1 éké- töményeket fogják kifőzni. Képünk: Végső László és brigádja az edények festését végzi. «lek Emu tel«. Hatszázezer köbméter iát kap Komoró a Szovjetunióból AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA fejlesztése tehat sokrétű, összetett feladat. Ezúttal azonban nem térünk ki a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésének tennivalóira, témánkat kizárólag az üzemi közhangulat, a tájékozottság és a tájékoztatás oldaláról közelítjük meg. Pillanatnyilag főleg azért nincs a vállalatoknál célratörő akarat- és cselekvési egység, mert a közgondolkodás maga is szintenként változó. E különbségek csak részben a lét és hollét sajátos tudati tükröződései, részben pedig a kölcsönös tájékozatlanság következményei. A dolgozók többnyire nem ismerik a vállalat helyzetét, feladatait, a vezetők gondjait, a vállalat vezérkara viszont nem tájékozott kellően a vállalati közhangulatról. Szakmai kifejezéssel élve rendezetlen, „rövidzárlatos” a vállalat belső információ áramlása. Általában nincs átfogó és megbízható kép arról az üzemekben, hogy mi foglalA Szovjetunióból hazánkba érkező importtá egyik legnagyobb fogadóállomása a komorói ERDÉRT-telep. A fa átvétele, osztályozása, szállítása jelenleg is tart. Ebben az évben 450 ezer köbméter fe- nyőgömbfa fogadására, s ösz- szesen 465 ezer köbméter feldolgozására és értékesítésére készültek fel. A fűrészüzemben százezer köbméter fűrészrönköt vágnak fel, s az előző év harmadik negyedévétől részlegesen üzemelő ládaüzemben tizenkétezer köbméter „Szabolcs” típusú ládaelemet készítenek. A nagy ERDÉRT-üzemben nyolcvanezer köbméter szovjet fenyőfűrészárut is fogadnak, amelyet osztályozás, szárítás után a legkülönbözőbb igények szerint csoportosítva szállítanak tovább. Az építőipar részére mintegy ötvenezer köbméter faragott gerendát készítenek, s ezenkívül exportra is jelentő: mennyiségű kerül. Az idén továbblépnek a nehéz fizikai munka gépesítésében. Tavaly már üzemb' helyeztek egy nagy teljesítményű szovjet híddarut, je lenleg újabb három üzemb- állítására készülnek. Ujabl gépkocsikat vásárolnak, oldal- és homlokvillás targoncákkal gyorsítják és könnyíti! az anyagmozgatást. A munkásgárda állandósításához szeretnének hozzájárulni a mind nagyobb gépesítései és olyan kedvezm.-' nyekkel. mint a napi munkahelyre szállítás. Jelenleg tizenegy saját és bérelt autóbusz szállítja a dolgozókat a munkahelyekre és haza, ebben az évben további két-há- rom új autóbusszal javítják a szállítást. A kisfiam,
