Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

1 flftOrf KBLBf-MAGYARORSZÁG tffl. Jármi? t Enyhült a tél szigora hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) északi megyék egyes térségeit kivéve jégpáncél borítja az ország valamennyi főútvona­lát. Drome megyében a Pá­rizst a Cote d’Azure-ral ösz- ssekötő műúton, ahol napo­kon át ötezer gépkocsi rekedt a hóban, kedden és szerdára virradó éjjel, váratlanul sú­lyosbodott a helyzet. Montelimar és Valence között szerda reggelig is­mét több, mint ötven ne­héz teherautó akadt el a hóban. A forgalmi torló­dás oka a hóakadályon kívül az, hogy a mínusz húsz fok körüli hidegben megfagyott a gépkocsik fűtőolaja. Fraacdaarszág középső vi­dékén is rendkívül kemény tál uralkodik. Az Ain megyei Colamieu faluban mínusz 31 fokot mértek. Váratlan kö­vetkezmény : a tyúkólakban megfagytak a tojások. Az egyik földműves farmján több, mint 17 000 tojás pusz­tult el a fagytól Az országúé hideghullám csak a francia Riviérát kímélte meg. Az Egyesült Államok nyu­gati vidékén a napokig tartó heves hóviharok után most csikorgó hideg uralkodik. Az Arizona állambeli Flagstaff- ban és a coloradói Alamosá- bam kedden mínusz 35 fokot mértek. A japán meteorológusok is szokatlan hideget jeleznek az ország különböző pontjairól. Az 5500 méter magasságban Japán felé áramló mínusz 40 fokos szibériai hideg kezdi éreztetni hatását A Hókkal- do-szigetén lévő Sapparóban mínusz tíz fokot mértek. Az utóbbi napok havazásai és a kemény fa/gyob' Lengyel- országbaíi nagy nehézségeket okoznak a vasúti és közúti közlekedés fenn tartásában, s a termelőüzemiek anyagellá­tásában. Az ország legtöbb vi­dékén kedden és szerdán is mínusz 25 fok alá süllyedt a hőmérséklet A vasúti szállításokban néhány nap alatt 770 ezer tonna a lemaradás. A legnehezebb a helyzet Alsó-Sziléziában, ahol kedden mínusz 29 fokot mértek. Az elektromos művek fel­hívással fordult a lakosság­hoz, hogy takarékoskodjon a villanyárammal. mivel a szénszállítási nehézségek mi­att néhány erőmű nem tud teljes kapacitással működni. Jugoszlávia sók részében mind válságosabb a helyzet a kemény tél miatt. Szarajevó­ban a kedden! hivatalosan meghirdetett rendkívüli álla­pot értelmiében megtiltották a személygépkocsiik forgal­mát, s kötelezték Bosznia- Hercegovina fővárosának munkaképes lakóit, hogy ve­gyenek részt a Iió eltakarí­tásában. Igen nagy nehézségeket okozóit a tél Zágrábban is, ahol a lakosság három negyed részének ellátása kérdésessé vált és sokan nem tudnak eljutni a munkahelyükre. A dalmat tengerparton egyes körzetekben fogytán van az edeümiisaer. Danisban a helyzetet még tovább súlyos­bították az ismételt földren­gések, amelyek ugyan szemé­lyi sérüléseket nem okoztak, de a lakosság a behavazott utak miatt még nem jutott semmiféle külső segítséghez. Sibanik és Dnnis körzetében csak a mezőgazdaság 5 millió dináros kárt szenve­dett az almáit napotobajn. A vasúti, közúti és iégí közlekedés egész Jugo­szláviában mind nehe­zebb, a szünet nélküli ha­vazás mind nehezebbé te­szi a folyamatos áramel­látást is. A Duna jugoszláviai részén egyre gyorsabb a jégképződés és zajlik a Dráva és a Tisza alsó szakasza is. A Duna ju­goszláviai szakaszán már ké­szenlétben állnak a magyar és jugoszláv jégtörő hajók. Podgornij az EQK ba látogat Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke párt- és kormányküldöttség élén ha­marosan az Egyesült Arab Köztársaságba látogat — je­lentette szerdán a kairói A1 Ahram. A félhivatalos lap szerint a szovjet küldöttség megbe­széléseket tart az egyiptomi vezetőkkel, s részt vesz a múlt év júliusában befeje­zett Asszuáni-gát ünnepélyes felavatásán. A gát építése szovjet se-. gitséggel folyt, és 10 évig tartott. Költségei elérték a 400 millió fontot. A szovjet küldöttség érke­zésének időpontját a lap nem közölte, korábban azonban bejelentés történt arról, hogy az asszuáni ünnepségre ja­nuár 15-én kerül sor. Chile az R0I elismerésére készül Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter néhány órá­val a kínai—chilei diplomá­ciai kapcsolatok felvételének bejelentése után ismét az újságírók elé állt és közölte, hogy országa még e hónap­ban. vagy február elején konzuli egyezményt köt a Német Demokratikus Köz­társasággal és „folyamatban van" a legmagasabb színtű diplomáciai kapcsolatok fel­vételének előkészítése is. A chilei kormány e célból kü­lönleges megbízottat küldött az NSZK-ba, hogy tájékoz­tassa a bonni kormányt szándékáról. Ezután részletesen méltat­ta a népi Kína elismerésének okait és jelentőségét. Rámu­tatott, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével az új chilei kormány valóra váltotta a népi egység kül­politikai programjának egyik alapvető elvét, amely atTa irányúi, hogy Chile, ideoló­giájától, vagy politikájától b'ygettenül. minden ország­gal létesítsen diplomáciai kapcsolatokat. IANUAR 20: A Nixon-politika elleni harc napja Horst Sollé Rudii pestre érkezett Horst.- Sóikmek, >*z NDK külgazdasági minisiisterének vezetésével szerdán küldött­ség érkezett Budapestre. A delegáció tagja Gerhard Nitzsehke miniszterhelyettes és a külgazdasági minisztéri­um több vezető beosztású munkatársa. A látogatás célja, hogy alá­írják az 1971—75 évekre szóló új hosszú lejáratú árucse­re-forgalmi egyezményt. Szerdán Budapestre is megérkezett az Országos Bé. keUinácshoz az a l^vél, ame­lyet a Béke-világ tanács in­tézett valamennyi nemzeti békemüzgalom vezérkarán hoz. A levél felhívja a fi­gyelmet arra, hogy 1969. ja­nuár 20-án vette át az Ame­rikád Egyesüit Államok el­nöki tisztségét Richard Nixon. Választási kampányá­nak annak idején a jelsza­va volt: a béke helyreállí­tása és az amerikai csapa­tok kigbndsa Vietnamból. Az elmúlt két esztendőben, szögezi le a BVT levele — bebizonyosodott, hogy Nixon - nak a vteísnami békére vo­natkozó választási ígéretei üres szólamok voltak. Az 1970-es amerikai kongresszusi választások előtt Nixon megint elővette hamis békeesküit és a hábo­rú vietnami zalásai iák teória iát.. Isme; bebizonyosodott álnoksuga: a vietnami, lao szá és kambodzsai agressziót még tovább erősítik, sőt, to­vább élezik a helyzetet a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni felújított bombatámadásokkal. A béké­hez vezető utat a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor mány 1970. szeptember 17-i javaslatai mutatják. A világ közvéleményének elege van az USA Vietnam,. Laosz és Kambodzsa népei ellen foly tatott igazságtalan háborújá­ból és a békeszerető emberi­ség követeli e háború azon­nali befejezését. E cél érde­kében a Béke-világ tanács 1971. január 20-át, Nixon hatalomátvételének második évfordulóját a Nixon-politi- ka elleni harc napjaként je­löli meg Moszkvákon tárgyaltak a KISZ vázétól A Moszkvában tartózkodó .jttjagyar ifjúsági küldöttség, amelyet- dr. Horváth István, -a,- KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára vezet, szerdán hivatalos megbeszé­léseket folytatott a szovjet if­júsági szervezetek vezetőivel. A delegáció tagjai találkoz­tak Jevgenyij Tyazselnyikov- val, a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával és a Központi Bizottság tit­káraival. A találkozón meg­vitatták a i együttműködés távl&laU,,-yaiaaaint az ifjúság komi; i,: problémait. A szovjet ifjú­sági vezetők ismertették a Komszomol -szervezetek te­vékenységét az SZKP XXIV. kongresszusának előkészüle­teivel kapcsolatban. A küldöttség tagjai meg­koszorúzták a Lenin-mauzó- leumot és lerótták kegyeletü­ket az Ismeretlen Katona sírjánál. Daniel Lang: Incidens a 192-es magaslaton (Dokumentumregény) Fordította: Hernádi Miklós 27. Máshogyan kellett se­gítenünk egymást a lány halála ' után. Ter­mészetesen minden áldott nap írtam neki, és minden levelembe betettem egy csomag vízízesítőt, hogy leg­alább az ivóvize legyen jobb. Csalódott volt, és zaklatott — ez minden leveléből ki­tűnt. Senkivel nem tudott be­szélgetni. Most már persze sohasem hozom szóba a lányt, hiszen tudom, meny­nyire a szívén viseli, de né­ha maga Sven említi meg, általában olyankor, amikor nem is számítok rá." Eriksson és felesége 1967 karácsonyát északon, egy kis vidéki vá­rosban, mindkettőjük szülő­városában töltötték család- tae'aikkal, s ottlétük idején Sven egyik nagybátyja Maó­ról kérdezte Erikssont. Eriksson szerette nagybátyi­ját, mégis tétován így fe­lelt: „Ne haragudj, n-m akarok erről beszélni.” Mikor Eriksson szabadsága letelt, a két évéből hátralevő időt a coloradói Fort Carson- ban töltötte el, ahol a kato­nák vaey szolgálatukat fejez­ték be. akárcsak ő, vagy Vietnamba indultak. Eriksson továbbra is katonai rendőr maradt, de szolgálata keve­sebb terhet rótt rá, mint Vietnamba/, és élete is fesz­telenebb lett, mert nemcsak hogy saját országában ébredt fel minden reggel, hanem ráadásul a Sziklás hegység közelében. Aztán meg, emlé­kezik Eriksson, esetlen Fort Carson-i katonai rendőr sem kérdezte Maóról — valószí­nűleg azért, mert nem tud­ták, hogy köze van az ügy­höz. Ottléte alatt Eriksson ösz­szebarátkozott egy tengerész- gyalogos századossal, aki ti­zennyolc hónapot harcolt vé­gig Vietnamban, és szintén leszerelésre várt. Mintegy barátsága zálogaként egy délután Eriksson elmondta Mao esetét a tengerészgyalo­gosnak, aki megdöbbenve hallgatta, mi történt a lány­nyal. „Érdekes volt a reak­ciója” — mondta Eriksson. „Voltak olyan időszakaim, amikor azt hittem, hogy ha egy hónapnál régebben let­tem volna Vietnamban az incidens történtekor, talán máshogy viselkedtem volna — vagyis ugyanúgy, mint a legtöbb katona. De itt volt ez a tengefeszgyalogc# aki sokkal tovább szolgált a frontvonalban, mint Meserve vagy Clark, vagy bárki, akit ismertem, és ugyanúgy ér­zett. mint én.” Eriksson újra hallgatásba burkolózott, azt hiszem, az emberi jellem rejtelmein tű­nődött. Mikor újra beszélni kezdett, a tengerészgyalogos­hoz fűződő barátságánál foly­tatta. A vallás kötötte össze ókét, és mindkettejük vallá­sos érdeklődését fokozták háborús élményeik. Kétségte­len, hogy ebben közreját­szott az is, hogy mindketten sokszor kerültek olyan hely­zetbe, hogy csak egy hajszá­lon függött az életük, de ami őt magát illeti, a legmélyeb­ben odaát az a fejtetőre ál­lított mentalitás hatott rá, amely szerinte megmagya­rázza, hogy miért általános a részvétlenség az olyan in­cidensek iránt, mint ami­lyennek ő is részese volt. így folytatta: „Mindnyájan úgy gondolkodtunk, hogy a következő percben meghalha­tunk, tehát édeskeveset szá­mít, mit csinálunk. De minél tovább voltam ott, annál in­kább meggyőződtem róla, hogy éppen fordítva érdemes gondolkodni — a következő percben valóban meghalha­tunk, de éppen ezért kell kü­lönösen ügyelnünk rá, hogy hogyan viselke­dünk. Akárhogyan is, ez keltette fel az érdeklődé­semet a vallás iránt. Lehet ezt másnak is nevezni, csu­pán arról van szó, hogy fe­lelősek vagyunk a tettein­kért. Felelnünk kell a tet­teinkért valakinek. valaki­nek — talán csak saját ma­gunknak.” Eriksson még Fort Carson­ban időzött, amikor újból ta­núzott a kormánynak. Erre 1968 februárjában került sor, amikor engedélyezték Ma­nuel perújrafelvételét azon az alapon, hogy noha a bűnügyi nyomozók közölték vele tör­vényben biztosított jogait, köztük azt a jogát, hogy nem köteles vallomást tenni, és fogadhat védőügyvédet, nem említették meg azt a jogát, hogy „kijelölt”, azaz ingve- nes ügyvédje is lehet. Igaz­ság szerint más ügyvédet nem is igen talált volna, a hadsereg ugyanis elárasztot­ta katonáit az efféle ingye­nes jótéteményekkel. És Ma­nuel meg a többi vádlott (vagy Eriksson) gyakorlati­lag egy centet sem fizetett perköltség címén. Mégis fel­figyelt a három magas rangú tisztből álló washingtoni fe­lülvizsgáló bizottság a bűn­ügyi nyomozók mulasztására, és Manuelnek nyílott egy második esélye. („Szerencsé­je volt, egy másik bizottság máshogyan dönhetett volna” — mondta nekem egy őrnagy az állami főügyész hivatalá­ban.) Eriksson tehát Coloradóból Fort Leavenworth-be uta­zott a büntetőtáborban dol­gozó Manuel második tárgya­lására. Eriksson elmondta ne­kem: viszolygott a gondolat­tól, hogy egy évvel a rad- cliffi tárgyalások után újból tanúskodnia kell. Még jobban elcsüggedt, amikor Kansasba érkezvén megtudta, hogy őrá nem is igen van szükség. A bűnügyi nyomozók baklövése miatt, mint kiderült, a nyo­mozók által a tárgyalások előtt szerzett információkat gyakorlatilag teljes egészük­ben megkérd'’í’^zhette a vé­delem — ami azt jelentette hogy Manuel beismerő val­lomása többé nem számított érvényes bizonyítéknak, enél- kül pedig a vád úgyszólván megsemmisült. Még az ügyész is vereségre számított, emlékezik Eriksson, s a tárgyalás egyik szüneté­be a bíró Eriksson füle hal­latára azt mondta egy tör­vényszéki tudósítónak, hogy a tárgyalással csak az adófi­zetők pénzét pocsékolják. Maga Eriksson is segített Ma­nuelen, mert a védelem ta­nújaként. rövid vallomást tett, amelyben megerősítette azt a tényt,, hogy Manuel nem volt hajlandó végrehaj­tani Meserve-nek azt a pa­rancsát, hogy ölje meg Maót. (A vietnami tárgyaláson Eriksson ugyanezt Rafe-rőlis tanúsította.) A formálissá vált eljárás két napot vett igénybe, majd felmentő ítéletet hozott az esküdtszék. A vigyorgó Ma­nuel Erikssonhoz lépett, ke­zet nyújtott neki, és így szólt: „Nincs köztünk harag.” Eriksson meg sem tudott mukkanni, mert Manuel sar­kon fordult, és szabad em­berként kisétált a tárgyaló­teremből. „Nem tudom, hogy kinek kellett volna haragud­nia, kire — Manuelnek rám, vagy nekem rá. Mikor vissza­repültem Carsonba, ezt gon­doltam: Manuel tehát meg­úszta. Már csak hárman ma­radtak.” Áprilisban Erikssont ki­tüntetéssel leszerelték, és még ugyanabban a hónap­ban újabb jogi fejlemények­ről kapott hírt. Vietnamban az esküdtek Clarkra vonat­kozó kegyelmi kérvényét köz­ben elfogadták, es így Clark élet­fogytiglani büntetése húsz évre csökkent. Majd nedig, hat hónappal később ami­kor ügye Vietnamból átke­rült Amerikába, egy íjabb bizottság felülvizsgált? Clark ítéletét, és azt nyolc évre mérsékelte. (Folytatjuk) KOMMENTÁR. Angélát védi a világ A kaliforniai San Rafael városának bíróságán meg­kezdődött Angela Davis, a 26 eves fekete amerikai egyete­mi tanársegéd pere. A vád ismertetése után a vádlott visszautasította az ellene emelt koholt vádakat. Védői pedig azt kérték, hogy védencüket óvadék ellenében helyezzék szabadlábra, utána pedig szüntesék meg a pert, mint­hogy nem állnak rendelke­zésre kellő bizonyítékok. • A tárgyalást Wilson bíró vezeti, aki közölte, hogy a védők indítványáról legké­sőbb február 22-ig döntenek, utána pedig kitűzik az ügy­ijén lefolytatandó rendes bí­rósági eljárás időpontját. Ez azt jelenti, hogy a tár­gyalást elnapolták, Angela Davist pedig nem helyezték szabadlábra. Ám nem „napolta el” sz Angela Davis-ügyet a világ haladó közvéleménye. A hír­ügynökségek telexgepein sű­rűn futnak be a jelentésiéit arról, hogy világszerte nö­vekszik a tiltakozás az Ange­la Davis ellen folyó koholt per ellen és erősödik a szo­lidaritási mozgalom, amely * szép, fiatal és intelligens, bá­tor és becsületes fekete ame­rikai polgárjogi harcos sza­badságát követeli. Az olasz értelmiség kiemel­kedő képviselői például fel­hívást adtak ki Angela Da­vis ügyében, s ehhez eddig mintegy 17 ezer ember {* művészeti élet képviselői, diákok, stb.) adta, aláírását, A bolgár sajtó jelentései szerint a bolgár közvélemény is mély felháborodással fo­gadta az Angela Davis elleni per hírét Az iraki békeharcosok or­szágos tanácsa, mint Bag­dadból jelentik, felszólította Nixon elnököt, vesse latba befolyását Angéla Davis ki- szabadítása érdekében. ­A Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség — mint Helsinkiből jelentik — ugyan­csak Nixon elnökhöz intézett táviratot, amelyben hasonló követelésnek ad hangot Ezenkívül az ENSZ emberi jogok bizottságához is távira­tot intézett Angela Daví* megmentése ügyében. És így sorolhatnánk to­vább, alig akad a térképnek olyan pontja, ahol jóakarat« és igazságszerető emberek ne hallatták volna mar szavu­kat e rosszakaratú és igaz­ságtalan per ellen. Amit az amerikai hatósá­gok Angela Davis-szel cse­lekszenek, az nagyon emlé­keztet a hírhedt Joe Mc­Carthy szenátor nevével fém­jelzett „hidegháborús” bo­szorkán viildözós” időkre. Nem elszigetelt esetről van szó: ez a per része az utóbbi időben megint oly agresszívé­vé vált washingtoni politiká­nak. Nyilván a növekvő bel­politikai nehézségekről é* a nemzetközi politikában el­szenvedett kudarcokról is «4 akarják terelni a figyelmet ezzel az Angela Davis-ügy- gyei, Csakhogy éppen az ellenkezőjét érték el. Az amerikai, és a nemzetközi közvéleménybe* nemcsak Angela ügyével kapcsolatosan, de as égés* amerikai politikát Illetően növekszik a felháborodás. 4 közélet hírei Péter János külügyminisz­ter bemutatkozó látogatásé« fogadta Hoang Cuongot, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­tét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kracsek Já­nost kinevezte rendkívüli és meghatalmazott nagykövet­té és megbízta á Magyar Népköztársaság limai nagy­követségének vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents