Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
I. oMa! KELET -M AGY ARORSZA« MTI. lamtif I Tudomány • TECHNIKA • Tudomány # TECHNIKA # Tudomány ® TECHNIKA # Tudomány Az eget kutató rakéták Gépjárművezetők figyelmébe Miért nem fűt? Az ondrejovi (Csehszlovákia) szputnyikfigyelő állomás rádiótechnikusa az Interkozmosz—4 hold jeleinek vétele közben, illetve ugyanennek az állomásnak a holdkövető speciális radarberendezése az antennákkal. Az Interkozmosz-program A szocialista államok közötti közös űrkutatási progam alapját 1965-ben rakták le. Az Interkozmosz-program nemzetközi egybehangolása 1967-ben kezdődött, majd a tervek megvalósításába 1968- ban a Magyar Tudományos Akadémia napfizikai obszer- vatóriuma Is bekapcsolódott. A program során szovjet hordozórakétákkal olyan szovjet gyártmányú mesterséges holdakat állítanak pályára. amelyek műszerezésének tervezésében és gyártásában más szocialista államok. elsősorban cseh és német szakemberek is részt vállaltak. 1969. október 12- én állították pályára az In- terkozmosz—1 mesterséges holdat. Ennek az első közös szocialista mesterséges holdnak a célja a Nap röntgen- és ultraibolya sugárzásának a vizsgálata. 1969. december 25-én mar a világűrben keringett az Interkozmosz—2 is. amelynek fő feladatául az iomosz-j féra tanulmányozását tűzték j ki 1970. augusztus 7-én állí-| tották pályára az Interkoz- tnosz—3 jelzésű mesterséges holdat szintén az ionoszféra kutatására. Végül 1970. novemberébe® következett az Interkozmosz—4 pályára állítása. A legutóbb fellőtt mesterséges hold az Interkozmosz—1 tökéletesített műszereit hordozza és szintén napfizikai kutatásokat végez. Mind a négy szputnyikot a Szovjetunió területéről lőtték tel. szovjet rakétákkal. Az In terkozmosz-programban bizonyos mértékig minden európai szocialista ország részt vállal. A szovjet & csehszlovák kutatók elsősorban a Nap röntgensugárzását vizsgálják. A program keretén belül jelentős súlyt kaptak a napkitörésekkel kapcsolatos vizsgálatok is. Az Interkozmosz-programba a debreceni napfizikai obszervatórium is bekapcsolódik. A tervek szerint 1971-ben Debrecenben egy napkorona-figyelő távcsövet állítanak fel. A távcsövet szovjet szakemberek tervezték és a Szovjetunióban építik. Ezzel a berendezéssel más obszervatóriumokkal és a mesterséges holdakkal párhuzamosan végzik majd 1971-től a napfizikai méréseket és megfigyeléseket. Az Interkozmosz-program keretén belül a hetvenes évtizedben további nagyszabású űrkutatási programokat hajtanak végre, egy részüket egyes nyugat-európai országok űrkutatási szerveivel karöltve. Jelentősnek ígérkezik például a hetvenes évtized közepén a magnetoszféra vizsgálatára irányuló kutatási program. , itt a tél, napirendre kerül a fűtés. Meglepődhetünk például azon, hogy kocsinknak az év elején még hibátlanul működő fűtőberendezése nem működik. Ebben nincs semmi érthetetlen, a huzamos ideig nőm használt, fűtőberendezések gyakran felmondják a szolgálatot. Legtöbbször az oxidáció és a korrózió, a szennyeződések lerakódása szolgál ilyenkor magyarázatuk Az el. zárt fűtőtestben — s főleg az összekötő csatornarendszerben — a folyadék- áramlás miatt iszaplerakódás keletkezik a mélyen fekvő részekben, a keresztmetszet- szűkületeknél, csőkönyökök- nél, valamint a szabályozó- és alzárócsapofcnáL Az ilyen jellegű hibát az jelzi, hogy a fűtőtest nem melegszik fel, mert nincs vízoirkuláció. A hiba az iszaplerakódás eltávolításával szüntethető meg. Enyhébb esetben, ha még nincs erősen leülepedve és megkeményedve — megkövülve — a szennyeződés, elegendő, ha levesszük a fűtőtest csövét és kifújjuk. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy le kell szerelni az el- tomődött részt és azokról a helyekről, ahol hidegek a csövek, ki kell piszkálni az iszapot. Mindez elkerülhető, ha időnként néhány percre nyáron is kinyitjuk a fűtést. A vízáramlás ilyenkor magával ragadja a szennyeződést és meggátolja a járatok eltömő- dését. Ezen túlmenően ajánlatos félévenként kiengedni és egy edénybe összegyűjteni a fagyálló folyadékot vagy a hűtővizet, és néhány órai állás, ülepítés után ismét visz- szatölteni. Az edényben maradt rozsdaiszap bizonyítja majd, hogy érdemes volt ezt elvégezni. A folyadékot közvetlenül a motor leállítása után engedjük ki, amikor a szennyeződea még nem ülepedett le. Nine« azonban szükség a telje* mennyiség leengedésére, mivel a szennyeződés a hűtő alsó részében helyezkedik el, s a motor leállása után onnan a csap nyitásakor gyorsan kiürül. (A leengedést a hűtő vízcsapjára húzott gumi- csövön veszteség nélkül tudjuk elvégezni.) Felhívjuk a figyelmet, hogy ha nem használunk fagyálló hűtőfolyadékot, a vizet a motorblokkból is ki kell engedni. A motorblokkon külön csap van a hűtővíz leenTervszerű rozsdamentesítés Uj módszert dolgoztak ki a Szovjetunióban a szemre még teljesen „egészséges” fémek, gépkocsialkatrészek leginkább rozsdaveszélyes részeinek „előrejelzésére”. A moszkvai kutatóintézet munkatársai a természet „kísérleti” tapasztalatait hasznosították. Kiszámították, hogy mennyi idő szükséges m egyes fémtárgyak karrodálá- sához, majd egy formulát alkottak, amely kielégítő pontossággal írja le a korrózió* folyamat lefolyását. Dy módon a szakemberek mér évekre előre ismerik a korróziós folyamat várható fejlődését Szomorú „világrekord44 A szívinfarktus következtében beálló halál világviszonylatban Finnországban a leggyakoribb — állapították meg a statisztikai adatokat összehasonlító kutatók. Több mint meglepő ez a felfedezés. hiszen közismert, hogy a messzi észak országában még ma is viszonylag jól megmaradt a csend, a nyugalom és a tiszta levegőjű környezet. Olyan tényezők ezek. melyekből hosszú, egészséges életet lehetne feltételezni. Az egyre-gyakoribb szívós érrendszeri megbetegedések kiváltó okait sokáig csak a modern ember életmódjában keresték a kutatók, mely a fokozott idegtevékenység, a nikotin, az alkohol és több más tényező hatása alatt áll. Ezek szerint a megbetegedések rekordjait a világ nagyvárosaiban kellene találnunk, nem pedig az ..ezer tó országában”, ott sem a fővárosban. hanem sokkal inkább a kelet-finnországi területeken. BŰNÖS A ZSIRADÉK! A kutatók hamar rájöttek a dolog’ nyitjára, amint szemügyre vették az országban leginkább fogyasztott élelmiszerek összetételét. Az északi ország ugyanis elképesztő szélsőségekkel tűnik ki más államokhoz képest. Az egy főre jutó napi tejfogyasztás például 860 gramm, melyhez 88 gramm vaj és 53 gramm tejszín is járul. A bőségesen asztalra kerülő sajt. hús. hal és tojás még csak tovább növeli a naponként elfogyasztott állati eredetű zsiradék mennyiségét. A margarin fogyasztást is számításba véve a finn ember átlagos zsírfelvétele megközelíti a napi 170 grammot. (Az egészséges zsírfogyasztás mértékét könnyű munkánál 90. a nehéz munkánál napi 135 grammban állapították meg a kuta'ók — azt is főként növényi zsiradékok formájában.) Nem a mennyiséggel van azonban a baj elsősorban, hanem a minőséggel, hiszen az állati eredetű zsiradékok rendkívül gazdagok telített zsírsavakban, ezek negatív hatása pedig a szívre ás az érrendszerre már közismert. Ám Valószínű, hogy még más helyi tényezők is befolyásollak a betegség gyakoriságát. így rájöttek arra is. hogy a táplálékkal felvett iód mennyisége a normális alatt van. De azt is megfigyelték, hogy a cukorfogyasztás az utóbbi évtizedek során egyre növekvő mértékű. Mindkét tényező közrejátszhat a szomorú „világrekord” kialakulásában. KÍSÉRLET MAJMON Egy amerikai kísérlet során cerkófmaimon szívinfarktust idéztek elő. Az eredmény úgy született, hogy a oerkófmajmot olyan emberi étrenden tartották, melynek 42 százaléka vaj, 43 százaléka szénhidrát, 15 százaléka fehérje volt és ehhez járult napi 1,5 gramm koleszterin. A majom 40 iiavi „emberi” táplálkozás után. szívinfarktusban elpusztult. AZ ÉLETMÓD... A szív- és érrendszeri megbetegedéseknek sok tünetcsoportja van és okai ia sokféléik lehetnek. Bizonyított tény, hogy a környezeti hatás, az életmód (pl. a fizikai tevékenység hiánya) és a személyi alkat is egy-egy fontos összetevője lehet a betegség kialakulásának. A finn példa mégis óvatosságra int, vigyáznunk kell tehát a táplálékaink összeváloga- tására. Mert mi is szeretjük a zsiradékot!..., Hó, jég, sár, latyak Hogyan induljak el jeges úton ? Az olvadás és a fagy váltakozása fokozza a kerekek megcsúszását, üres pörgését. All vagy olvad a hó s az olvadt hóié a hajnali órákban megfagy. Lapáton kívül célszerű, ha egy-egy kisebb, lapos homokzsákot, szőnyegdarabot viszünk -magunkkal, melyet a megforgató kerék elé helyezünk, oly módon, hogy forgás közben a kerék „rákapjon”. (A homokzsák mellett szóróhomok, salai: vggy faforgács is hasznos tartozék.) Sokszor indulásnál okoz nehézséget, hogy a kocsi kerekei állás közbeit a hóban megsüppedtek. Ezért fontos ügyelni arra, hogy hol állunk meg. Mély hóban, vagy ahol a kerék gödörbe kerül, nem célszerű a megállás. Ajánlatos megállás után egy métert elő- re-hátra menni, hogy még a keréklesüllyedés előtt, induláshoz csináljunk egy kis pályát a nekifutásnak. Indulásnál az a kerék pörög meg, amely alatt síkosabb az úttest Ha a két kerék alatt egyformán síkos az út, az a kerék csúszik meg, amelyiken kisebb a súly vagy kevesebb süppedt a hóba. Az esetek nagy többségében elegendő. ha csak a pörgő kerék alá teszünk tapadást biztosító anyagot. (A kevésbé rutinos autósok rendszerint az elé a kerék elé teszik a tapadást fokozó anyagot, amelyik jobban lesüllyedt.) Helyes módszer, ha a nyitott ajtón át, a kocsiból megfigyeljük hogy a vezető oldalon levő hajtókerek forog-e vagy áll, s ennek megfelelően a forgó kerék elé helyezzük el a tapadást biztosító anyagot. Ez a legjobb. módszer. Egy meredek utcában elakadt, autós' a hó alól kikandikáló kórót tépte ki és szórta a pörgő bal első kerék elé. (Ez elegendő volt ahhoz, hogy a kocsi könnyedén elinduljon, nélküle ketten is hasztalan segítették megtolni a kocsit.) A hólapátolásra vonatkozóan megjegyezzük, hogy nem elegendő csak a kerekek elől éllapátolni a havat, hanem sokkal fontosabb, ha közvetlen a gumi futófelülete és az útburkolat fölött lévő ossze- tömörült ékelőrészt bányász- szűk ki, mert ez akadályozza a kocsi megmozdulását. Indulásnál a temgelyücapcsoiót ütemesen engedjük fel, majd vissza, hogy a kocsi lengésbe jöjjön, Az esetleges tolási segítség is ebben az ütemben történjen. Ne feledkezzünk meg — különösen hegy- és dombvidéke utakon ,— a jeges útfelületek veszedelméről. Egy jég- foltra nagyobb sebességgel ráhajmni életveszélyes. Még a téli gumik is megcsúsznak a jeges úton! Hőiében hajtva gondoljunk arra. hogy a fél- csapódó hóié leállás után befagyaszthatja a féket, különösen a behúzott kéziféket. Előnyösebb tehát a kerekek elé helyezett féktuskóval és bekapcsolt sebességváltóval rögzíteni a kocsit A kormányzott kerekek légnyomását előnyös valami vel csökkenteni, különösen a kissé megkopott kerékfetületeij növelése érdekében. Áz útszélí hóié alatt rendszerint felázott és itt-ott jeges talajra is számíthatunk, valamint arra, hogy az úttesten feltöredezett, teljesen le nem takarítót* hóbuckák könnyen letérítik * kocsit az úttestről. A legfőbb védekezés az óvatos, ki* sebességű hajtás. A napkitörések sokféle hatás: gyakorolnak bolygóink életére. A Napból kiinduló részecskeáramlatok un. mágneses viharokat keltenek, amelyek lényegesen megváltoztatják Földünk mágneses szféráját, ionoszférájót és atmoszféráját. Ennek tulajdonítható — többek között — a rövidhullámú rádiózásban időnként beálló zavarok, valamint egy különös tüneménynek. a sárid fénynek a megjelenése. Szovjet kutatók a legmodernebb technikai eszközök segítségével azt vizsgáljál:, hogy milyen változások mennek végbe a légkör felső rétegeiben mágneses viharok esetén, mindez milyen hatással van a Föld vastag légkörére és magára a Földre. A Föld közvetlen közelében a meteorológiai állomások jó! kiépített hálózatának műszerei adnak tájékoztatást a mágneses mező és a földi áramok mindenkori változásairól. A légkör alacsonvabb rétegeit léggömbszondákkal ..vallatják”. A 100—200 km magasságban végbemenő változásokat meteorológiai rakéták segítségéve] kutatják. A rakétafejben elhelyezett műszereknek a megfigyelőállomásokra továbbított adatai számot adnak a töltött részecskék energiaspektrumáról. összetételéről, a szél sebességéről és irányáról, a hőmérséklet változásairól, a légnyomásról, stb. Indulásra készen a 100 km magasságba emelkedő MR— 100”-as szovjet meteorológiai rakéta.
