Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

ftfl reftmSr 3. KKLPr MAerAROSSSAS f. alW! Lakás, lakbér — holnap 1. Intenzívebb építés, igazságosabb elosztás Érthető, hogy a kormány legutóbbi döntése a lakásel­látás rendszerének továbbfej­lesztésére. nyomban az ér­deklődés homlokterébe ke­rült Több millió állampol­gárt közvetlenül érintő kér­désekről van szó, melyeknek anyagi kihatásai sem jelen- tékte,""ek, s köztudott, hogy tar-"álmunk egyik legége­tőbb gondja még ma is a la­kás. E hét végére várható a rendeletek végrehajtási utasí­tásának kiadása, s bár igen sok részletkérdés akkor tisz­tázódik, olvasóink változat­lan, sőt fokozódó érdeklődé­se nyomán megkíséreljük — néhány gyakorlati példával is illusztrálva — már most kommentálni a szóban forgó változásokat. ★ Köztudott, hogy a most be­vezetésre kerülő rendelkezé­sek annak a lakáspolitikának a folytatását képezik, me­lyeknek alapelveit a párt és a kormány már több mint 10 éve fektetett le, részint a munkásosztállyal kapcsolatos, részint pedig a tizen­öt éves lakásfejlesztés­ről szóló határozatokban. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a súlyos lakáshelyzet javulása csupán jogszabályok alkotásától nem várhatók. Ennek legfontosabb feltéte­le a lakásépítés növelése. Is­meretesek azok az erőfeszí­tések, amelyeket kormányunk az utóbbi követelmény tel­jesítése végett szorgalmazott. Az utóbbi 10 esztendőben mintegy 600 ezer lakás épült Magyarországon, így tehát — a 15 éves lakásfejlesztési program végrehajtásáért — a következő 5 évben újabb 400 ezer lakást kell felépíteni. Persze, ez sem jelenti -majd még a lakáshiány'-teljes féb számolását, de*V.lényeges ja­vulást eredményez. A cél elérése érdekében az erőfe­szítések között elég. ha csu­pán a házgyári lakásépítő hálózat bővítésére, az épitő- enyag-ipari beruházásokra ál­dozott milliárdokat említ­jük. Persze az intezívebb építés sem vezetne el a cé­lig. ha nem változtatnánk azon a jórészt elavult jog­szabályi rendelkezésen, amely ha a maga idejében szük­séges is volt, de ma már ellenkezik a társadalmi igaz­ságossággal. Gondoljunk csak a sokak részéről joggal bí­rált eddigi gyakorlatra: egye­sek ingyen jutottak olcsóbb állami akásokhoz, mások sok­szor erejüket messze felül­múló áldozatok árán, több éven át tartó lemondás által juthattak tisztességes lakás­hoz. Ehhez tartozik az a ki­áltó ellentmondás is. amelv a lakások bére és a lakások elengedhetetlenül szükséges ------- ■ ■ 1 — --------­fenntartási költsége között mutatkoznak. Gyakran meg­történt. hogy egy-egy havi 20—40 forintos lakbérű la­kásra a sortatarozás alkal­mával 10—20 ezer forintot is költött az állam. Nyilván ezt az összeget csak abból a pénzből lehetett elvenni, ame­lyet egyébként új lakások építésére fordíthattunk vol­na. Tehát mindenképpen in­dokolt a helyes arányok kia­lakítása. Ugyanakkor — meg kel­lett találni a lakbérrendezés­nek azt az útját is, amely összhangban van pártunk életszínvonal-emelő poli­tikájával, magyarán szólva: azt a módot, hogy ne emel­kedjék több száz forinttal a lakbér egyik hónapról a má­sikra, a munkáscsaladok megélhetésének a rovására. A nemrég jóváhagyott kor­mányrendelet sok egyéb kö­zött ennek a követélmény­nek is messzemenően eleget kíván tenni. Fontos, mondhatjuk ga­ranciális rendelkezés, hogy a jövőben a lakások elosztásá­ban megnő a helyi tanácsok szerepe. A jogszabály nem­csak azt írja elő. hogy a ta­nács 2 évenként lakáselosz­tási, évenként pedig konkrét kiutalási tervet köteles ké­szíteni. hanem azt is. hogy ezt a lakosság megtekinthes­se, ellenőrizhesse. Amig ed­dig a lakáskiutalásoknál tár­sadalmi bizottságok is köz­reműködhettek, addig július elseje után ez már kötelező lesz. Természetesen, a lakáskiuta­lások nyilvános kifüggesztése azt is jelenti, hogy észrevé­telt lehet majd tenni, ha a névsorban jogosulatlant fe­deznek fel. Még ma is sok bér házi konfliktust okoz a társbérlet. A jövőben lakást társbérletként kiutalni már tilos. Előfordulhat viszont, hogy a megüresedett társbér­leti lakrészre, elsőként jn? gosult szomszédos bérlő igé­nyét meghaladja az üresedés által nagyobbá vált lakás. Ekkor 1 év alatt köteles lesz cserét kezdeményezni, hogy főbérlőként az őt megillető nagyságú lakáshoz jusson. Amennyiben ezt nem teszi, előáll a korábbi áldatlan ál­lapot: társbérlőt raknak a lakásba. Úgyszintén az elosztás tárgyköréhez tartozik az a kérdés is, hogy milyen jö­vedelmi, vagyoni és szociális körülmények fennállása szükséges ahhoz, hogy vala­ki tanácsi bérlakást kapjon. Ezeket a feltételeket a helyi tanácsok rögzítik:, a lehető legsürgősebben. Ezzel össze­függésben szükséges felül­vizsgálni a jelenleg nyilván­tartott lakásigényeket, ezért azokat meg kell újítaniuk a lakásra váróknak. (Joggal feltehető, hogy közülük töb­ben már megoldották lakás­problémájukat, viszont az aktáik még mindig az. igény­lőké között szerepel.) Ehhez még annyit: mindenképpen indokolt, hogy tanácsrende­lettel — ha városonként vál­tozóan is, —kimondják, bi­zonyos magasabb jövedel­mekkel rendelkezők ne jus­sanak tanácsi bérlakáshoz. Lényeges változás, hogy megszűnik a tanácsok ren­delkezési joga az állampol­gárok tulajdonában lévő la­kások felett. Ez azt is je­lenti, hogy egy ilyen bér­lemény megüresedésekor nem küldenek újabb bérlőt a la­kástulajdonosra, hanem ő maga dönti el, kit fogad, vagy egyáltalán fogad-e va­lakit. De ellenkező esetben — tehát ha a jelenlegi bérlő marad — a jogszabályok változatlanul megvédik a tulajdonos esetleges zaklatá­saitól. Rendkívül időszerűek azok az előírások, amelyek a la­káscserék lebonyolítását könnyítik. A jövőben lehető­ség nyílik arra, hogy a bér­lő lemondjon az egyszer már megszerzett bérleti jogáról az állam javára, a bérleti jog értékének megtérítése elle­nében, Egyszerűbben fogal­mazva: ha valaki leadja a tanácsnak az állami lakását, a rendelkezésekben meghatá­rozott pénzt kapja ennek el­lenében. Amennyiben valaki kisebb lakást cserél el na­gyobb lakásra, a két bérleti jog értéke közötti különbö­zeiét legálisan megfizetheti a cserepartnernek. Várható, hogy különösen a kisebb jövedelmű, de nagyobb alap- területű lakással rendelkezők — anyagi helyzetük javítása végett — élnek is majd ez­zel a lehetőséggel, míg a másik oldalon az igényük­nek és anyagi lehetőségüknek megfelelő nagyobb lakáshoz juthatnak azok, akik ma még szorongani kénytelenek. Hasonlóan a zsúfoltsággal függ össze az a megszorító rendelkezés is, amely albér­lők, illetőleg ágybérlők be­fogadása esetén egy-egy sze­mélynek minimum 6 négy­zetméternyi területet kell biztosítani. Ezt az illetékes szervek következetesen ellen­őrizni is fogják. Igen sód: családi viszály forrása ma még, hogy egyesek rosszhi­szeműen. jogcím nélkül hasz­nálják a lakást. Például: rosszhiszeműen használja r lakást az az elvált férj, akinek a hi'bájábó’ mondták ki a válást és hiá­ba- a határozat, nem hajlan­dó kiköltözni eddigi lakásé ból. A rendelkezések elégg' súlyos szankciókat helyez nek kilátásba ilyen esetek­ben, s pontosan rögzítik majd a „türelmi idő” végét, anv- kor már bírósági végrehaj tás is foganatosítható. A megyei NEB vizsgálata nyomán Kifizetődő e a szolgáltatás ? Ülést tartott kedden a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az elmúlt évi vizsgálati tapasztalatokról készített je­lentés mellett többek között részletesen foglalkoztak a la­kossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére hozott kormány­határozat eddigi tapasztala­taival. A népi ellenőrök vala- mertnji illetékes megyei szervtől adatokat és vélemé­nyeket kértek a szolgáltatás­ról, s több, mint húsz szerv­nél — ktsz-néi fogyasztási szövetkezetnél és szolgálta­tással foglalkozó vállalatnál — végeztek részletes vizsgá­latokat. A népi ellenőrök összefog­laló jelentése megállapítja: a lakosság évről évre a koráb­binál sokkal több tartós fo­gyasztási cikket vásárol. Az igényéit növekedésétől és az ipari termékek fejlődésétől azonban messze elmaradt a tartás fogyasztási cikkeit ja­vítását végző vállalatok, szö­vetkezetek munkája. Jelentős különbség van a varosok, nagyközségek, a kisebb településeit ellátása között. A megye sok kisköz­ségében egyáltalán nincs még felvevő-begyűjtő hálózat sem. Az egyik legnagyobb problé­ma: az emelkedő építő szak­ipari szolgáltatási díjak elle­nére sem tudják ellátni a la- káskarban tartásokat. A megyei tanács és az al­sóbb fokú tanácsok végrehaj­tó bizottságai elkészítették területük ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásai­nak fejlesztését tartalmazó ötéves tervjavaslataikat. Ezekben gondosan figyelem­be vették az országosan ki­dolgozott tervek jó célkitűzé­seit. A szolgáltatások szerve­zésének és fejlesztésének te­rületi tervezését és össze­hangolását jól tervezik. Ezeä; azonban csak tervek, s meg­valósításukhoz a rendelkezés­re álló anyagi eszközök nem elegendők. A kormányhatá­rozatban előirt és a lakosság mai igényeinek megfelelő szolgáltatásfejlesztés a gaz­dálkodó szervek és a taná­csok jelenlegi erőforrásaiból — figyelembe véve az állami támogatás összegét is — kö­zéptávon kielégítő módon nem oldható meg — foglalta össze vizsgálatának megálla­pításait a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. A minőségileg megfelelő változáshoz további központi juttatásra és a gazdasági szabályozók még hatéko­nyabb — a megye elmaradá­sának felszámolását segítő — változtatására van szükség. A megyei NEB további konkrét javaslatokat is tett. A hosszabb távon jelentős változások érdekében célra­vezető lehetne a megye vá­rosaiban, járási székhelyein, esetleg néhány nagyobb te­lepülésen költségvetési jutta­tásból és helyi forrásokból — állami, tanácsi, szövetkezeti társulás vagy vegyes társulás formájában — jól felszerelt, minden ágazatot felölelő, ki­fejezetten szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szerve­ket alakítani. Helyes lenne, hogy a ké­sőbbi célok érdekében ezek­nél a szolgáltató szerveknél az ipari átlagnak megfelelő bérezést és premizálást ve­zetnének be, egyelőre füg­getlenül az árbevételtől és a jövedelmezőségtől. Ezzel elér­hető lenne, hogy jó szak­munkások is munkát vállal­nának e szervezeteknél. To­vábbi közgazdasági és hitel­kedvezményekkel eredmé­nyessé lehetne tenni ilyen szolgáltató vállalkozásokat. A megyei NEB kitért arra is: azért volna szükséges gyökeresen változtatni a szol­gáltatással foglalkozó szervek munkáján, mert a jelenleg működő tanácsi vállalatok, ktsz-ek, ÁFÉSZ-ek még a legmagasabb kedvezmények mellett sem tudnak egyen­ként olyan megoldást találni, amely egyaránt találkozna a lakosság és a gazdálkodó szerv érdekével. Egy-egy gazdálkodó egységnél ugyan­is a szolgáltatást ellátó lét­szám-, bér- és. anyaggazdál­kodás a különböző érdekek - nek megfelelően nem alakít­ható ki olyan kedvező for­mában, mintha azt eg}', csak erre a célra létrehozott, meg­felelő bérszinttel, eszközök­kel és létszámmal ellátott szolgáltató vállalatra, társu­lásra, szövetkezetre bíznák. Egy ilyen, később megerő­södött szolgáltató szerv a kisebb településekre is 'ki­terjesztheti érdekeltségét, és gazdaságosan működhet. 1W. S. A VÖK-MÁRKA nyíregyházi alapozói Uj termék kísérleti gyártá­sával és 150 új dolgozóval kezdte az 1971-es esztendőt a Vörös Október Férfi ruha­1 gyár nyíregyházi gyáregysége. Nehéz óv lesz. • Az új munkásoknak be kell illeszkedniük a kollek­tívába, meg kell tanulniuk a szakmát magas szinten. A zakók minősége sent lehet majd rosszabb, mint a ha­gyományos és koratronpan- tallóké, amelyekkel mérnem csak itthon, hanem Európa- szerte hírnevet szerzett ma­gának ruhagyárunk. Uj partnerek külföldről A gyárnak, a régi dolgo­zóknak az újak betanítása mellett fokozniuk, erősíteni­ük kell a pamtallógyártást. Termékeik iránt évről évre nő az érdeklődés. Uj partne­rek jelentkeznek, legutóbb Svájcból és az NSZK-ból. Az idei termelési tervük már megközelíti a 100 millió fo­rintot; 400 ezer pantallót és 54 ezer zakót kell elkészíte­niük. Pantallóik 80 százaléka exportra megy. Az új tennék igazi ki fa­lasát jövőre tervezik. Addig a zakókhoz is a nadrágkészí- tó gépsorokhoz hasonló kor­szerű gépeket szereznek be. Varrni tudó, nagyobb rész­ben a József Attila és a Mó­ricz Zsigmond művelődési házak szabó-varró tanfolya­mán végzett 150 lány, asszony került a vi Hány varrógépek mellé. Soknak ez az első munkahelye. Vagy ha dolgoz­tak. is csak időszaki munkán. A legtöbbem most látnak először gyárat belülről, a va­lóságban. Csak a tévében láttak üzemet Két fiatal lány, az apagyi Széles Irén és a tiszanagyfa- lui Bistei Katalin időszaki munkás volt korábban, álla­mi gazdaságban, ök is azt mondták, hogy eddig csak a tv műsoraiban láttak ipari üzemet, gyárat. így közelről persze egészen más... — Nagyon szeretek varrni, otthon is sokat ültem a gép mellett — mondja Kati. De ez. a villanygép az első na­pokban nehezen kezelhetőnek látszott. Már megszoktam, és igazán jól érzem magam. Irén tartott tőle, hogy az állandó géphez kötöttséget nem tudja elviselni: — Úgy látszik, tévedtem, igaza volt édesapámnak, aki rábeszélt, hogy jelentkezzem a ruhagyárba. Érdekes mun­ka ez. A két lány gyors beillesz­kedését a szakmai biztonság adja. Mindkettőjükről az a vélemény, hogy műszakjuk­ban a legügyesebbek a sza­lagon. — Majd kiderül, ha már darabbérben dolgozunk, hogy mennyit ér a munkánk —■ mondták nagyon szerényen. Mert még most sok segítséget kapnak. De el is kel az ál­landó felügyelet. A szalagve­zetőkön kívül munkamód­szer-átadókat is foglalkoztat­nak az új munkások mellett. A leveleki Oláh Mihályt, ru­haipari technikust iá erre a feladatra alkalmazták. 16 év után jött haza Budapestről: Gergely Sándor: Egy kubikos halálára 1896. február 3-án szüle­tett Gergely Sándor. Az alábbi rövid írást a jelen­tős kommunista író 75. születésnapja alkalmából közöljük. Szabó Lajos, mezőtúri la­kos. földmunkás, három gye­rek apja. egy faluvégi düle- dező v.skó, s egy kis hízó tu­lajdonosa élt... De várjunk csak. még ne beszéljünk a haláláról, hiszen életében is történt feljegyzésre méltó. Szabó Lajos földmunkás 1934-ben cséplési munkával összesen két mázsa búzát ke­resett Járandósága ugyan több volt, de az uradalom csak két mázsát adott ki, a többiért másfél mázsáért, pert kellett indítania. Szabó Lajos 1934-ben hat­szor szekerezett Mezőtúrról Pestre Kubikosmódra per­sze- nem ült szekérre, ha­nem — maga előtt tolta a talicskát és így haladt... Me­zőtúr Pestről majd kétszáz kilométerre van Visszafelé is ennyi az út. Szabó Lajos te­hát kezel két és fél ezer ki­lométer gyalogutat tett me" 1934-ben munkáért. S hasz­talanul 1934 végén elbúcsúzott a Családapa az asszonytól s a gyerekektől. Két hétre való munkát szerzett a Kőrös-gát építésénél. A munkáért M- lencven fillér órabér járt ... volna Szabó Lajos megcsókolta az apróságokat, elköszönt fele­ségétől. és Endréd felé gyalo­golt. Másnap este sürgöny verte fel Szabónét. A távirat arról értesítette az asszonyt, hogy férje a gyulai kórházban... haldoklik. Az asszony felke­rekedett, egész éjszakán át gyalogolt, s a fáradtságtól tá­molyogva ért be Gyulára. A kórházban eszméletlenül, hö­rögve feküdt Szabó Lajos. Bal arca cafatokra volt verve, alsó és felső ajka feketére oörzsölődött. Hátán véres csí­koka* szántott valami isme­retlen szerszám. Hasát k ’ daganatok borították. Mindkét keze görcsbe meredt, s két csuklóján sebes árkok húzód­tak. Bokáját vastag, véres csíkok szántották körül. Szabó Lajos eszméletlenül hörgött, szája habzott. Az ápolók azt mondták: mérge­zés. Ezért habzik a szája. De a főorvos meg a kezelőorvos azt állitotta, hogy Szabó La­jos öngyilkos lett. — Felakasztotta magát az endrődi községházán — mondták az asszonynak. — Onnan hozták a csendőrök. Véletlenül Gyulán járt sze­kerével egy mezőtúri gazda. Ez a jó ember hazavitte a haldoklót az asszonnyal együtt Szabó Lajos két nap múl­va meghalt. Az asszonynak volt tizen­öt pengő megtakarított oén- ze. Ezt elkövetelte tőle tem< - tésért a pap. Harminc pen­gőt kért Szabó Lajos haza­szállításáért a gazda. Vz öz­vegynek nem volt harminc pengője. A nagygazda erre lefoglalta Szabóné viskóját. A koporsó, meg az egyéb hozzávaló, ami nélkül halott nem kerülhet a földbe — újabb ötven pengőt jelen­tett. A koporsós tehát lefog­laltatta Szabó Lajosné hízó­ját. Szabó Lajosné elvesztette a férjét, a házát és a hízóját. Csak három apró gyermeke maradt, meg néhány rozzant bútordarabja. Pontosabban: még egy vagyontárgya lett az asszonynak: megérkezett a hivatalos értesítés, amely szerint Szabó Lajos öngyil­kossági kísérletet követett el. aztán tüdőgyulladásba esett, ami halálát okozta... ★ Szabó Lajos kubikost kom­munista röpiratterjesztés miatt fogták el az endrődi határban a csendőrök. Halála előtt. Szabó Lajos egyszer-egyszer eszméletre tért és elmondta. hogy a csendőrök kikötötték. Ez okozta a csuklósérüléseket és a kézfej görcsbe merevedését. Bokájára hurkot kötöttek, felakasztották, fejjel lefelé lógatva. Bokasérülése így tá­madt. De Szabó nem vallott. Erre a . gyomrát s a veséjét verték... A kommunistát vagy a kommunistasággal gyanúsí­tottat minden külön tör­vényszéki tárgyalás nélkül megölhettek a csendőrök, s — meg is ölték, nemcsak a Dunántúlon, vagy a Hajdú­ságban, vagy Pesten, hanem íme, Endrődön Is, a község­házán, ahol előbb megmér­gezték, s azután, hogy bizto­sak legyenek a halálában, felakasztották. Persze, Pesthez képest hát­ramaradt falu volt Endrőd. A pesti főkapitányságon néha, ha halálra kínozták a hóhé­rok a befogott elvtársakat, kidobták őket az utcára. A harmadik emeletről. Endrő­dön nincs harmadik emelet. Ott földszintes a községhá­za, s a csendőrlaktanya. Ezért is olyan komplikált az egész ügy, ezért kellett a tal- palás. a gyomrozás, a kikö­tés után még meg is mérgezni és felakasztani Szabó Lajost. „mégiscsak itthon vagyok“ — Semmi nem kötött a fő­városhoz, csak a munkám. 10 évet dolgoztaim le a Május 1 Ruhagyárban, úgy érzem, el tudom látni,- amit rám bíz­tak, ezért jöttem haza. Itt Nyíregyházán közelebb va­gyok a szüléimhez, gyakrab­ban meglátogathatom őket... és minden tekintetben jobb, mégiscsak itthon vagyok... Holácsik Jánosaié 40 évet élt le a tanyán, Felsősimán. Első munkahelye a ruhagyár. Három gyermeke, kis gazda­sága adott elfoglaltságot. De ahogy a gyerekek nőttek, nőttek az igényeik is, és most már kevés a családban az egy kereső. örül, hogy munkát kapott, úgy tudja, több volt a jelentkező, mint amennyit most fel tudtak venni. Reméli, megkeres majd annyit, hogy megéri a haj­nali ébresztőt a reggeli mű­szakhoz és az éjféli hazaér­kezést a délutániból. Hogy jól érzi-e magát? Az ő vála­sza is egyértelmű: jő dolog az, hogy pénzt kereshet, és olyan munkával, amit szeret is végezni K. g.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents