Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

¥!1Ä8 PROtETÄRfAV,ESYES0 lIETEKf 8C3CVIH fiVFOLYAM, 3. SZAM ÄRA: 80 FILLÉR 1971« JANUÁR 5, KEDD Lakásépítés — vállalati támogatással (3. oldal) Gépjárművezetők figyelmébe (C oldal) Egy ellenőrzés tanulságai (5. oldal) Sportjeíentéseink (7. oldal) lápunk taktalmaboi^ Felgyorsult idő? * A KÖZELMÚLTBAN & te­levízió népszerű ifjúsági soro­zati, & Halló! olyan műsorral lépett a közönség elé, amely­ben párhuzamba állították a fantasztikus irodaiam elkép­zeléseit, a tudósok vélemé­nyével: mi lesz 2000-ben. Szó esett itt földbe vájt acélbar­lang városokról, pirulákról, a 2000. év divatjáról, útburkolat alól irányított gépkocsikról és így tovább. A műsorról a tv- kritikusok megírták a véle­ményüket, a készülék előtt ülő nézőknek azonban kedve kerekedhetett egy kis meditá­cióra a jövőről és az időről ál­talában. „A felgyorsult idő” — fo­galmáról, aminél manapság alig van divatosabb szóössze­tétel, ha valaki napjainkat jellemezni kívánja. Annyira divatos lett ez a mandatkez- dés, lett légyen szó peda­gógiáról, oktatásról, lélektan­ról, termelési színvonalról, tudományról, bármiről az égadta világon, hogy lassan oda sem figyelünk rá. Mert mit is jelent a fel­gyorsult idő? Valami olyas­mit, hogy a korábbi hoz képest meggyorsult az életritmus, a változás, az új ismeretek, új felfedezések és azok elterje­dése rövidebb időközökben követik egymást, mint hajda­nában. Vitathatatlan tények sorjáznak hizonyítékui. Em­ber szállt le a Holdra, sőt ember nélküli, földről irányí­tott jármű parkol az égitest kijelölt helyén. Léteznek au­tógyárak, ahol percenként több gépkocsi gördül le a fu­tószalagról, működnek csodá­latos automata gépsorok és a számítógépek fantasztikus teljesítményeit a laikusok — e ki nem az? — még felfogni is alig képesek. Mégis, illik-e, leihet-e meg­feledkezni arról, hogy néhány óra leforgása alatt — a ter­mészet egy viharos, tenger­áras szeszélye miatt — mint­egy kétmillió ember halt meg napjainkban. Hogy több száz­millió ember még manapság sem jut rendszeresen elegen­dő ivóvízhez, élelmiszerhez, s hogy egy olyan kis helyinek nevezett háborút, mint a vi­etnami, az amerikai imperia­listák miatt lassan egy évti­zede nem sikerül befejezni. A MÉRLEGET FELÁLLÍT­HATJUK más arányokban, fejlődési tendenciáit tekintve egyértelműen pozitívan. Tu­lajdonképpen ezt a mérleget használta nagy érzékenységgel és nagy realitásérzékkel a X- pártkongresszus, amikor a magyar valóság viszonyait vizsgálta. Fejlődésünk jó né­hány területen rendkívül erő­teljes, máshol még mindig nagy az elmaradás. A vidé­ki lakosság életszínvonala például nem várt gyorsaság­gal igen becsületes magasság­ra szökött, egy fiatal pár vi­szont változatlanul 5—10 (ha ■nem több) évig kénytelen vár­ni, míg lakáshoz juthat, hogy csak egyet említsek a lehet­séges ellentétpárok közül. Mi köze mindennek a tv H® I) ó-műsorához ? Sok. A já­ték feltételezése az volt: mi lesz 2000-ben? Kétezerben, amikor a képernyőn is látha­tó húszévesek mindössze 50 évesek lesznek, tehát legfel­jebb az öregkor küszöbéhez érkeznek el, de még minden­képpen alkotóéveik teljében, jóval irsnea a nyugdíjkorha­táron, s ha az átlagéletkor továbbra is így növekszik, életük első kétharmada 1 sens tesz még mögöttük. Manapság viszont egyre gyakrabban vár­nak a 2000. évtől olyan vál tozásokat, amelyek — szemé­lyes meggyőződésem szerint — teljességgel irreálisak. Ak­kor is, ha a tudósok a kame­rák előtt belementek a já­tékba, és kétezerre jósoltak olyan dolgokat, amelyek a világ egyetlen táján sem kép­zelhetők el, légióként nem úgy, hogy azok már általános­sá váljanak. Még úgy sem, hogy a föld lakosságának fe- lét-harmadát érintené. Ezzel a felgyorsult idővel ugyanis egy kis baj van. A történetem léptékéhez mérten gyorsul fel, a korábbi tempóhoz ké­pest, de oly mértékben jelent­kezik mindez egy-egy ember életében, hogy azt hihetnénk: harminc év múlva egy teljes­séggel új környezet vesz kö­rül bennünket. Hogy néhány példával szolgáljak: itt van a sokat emlegetett televízió. Több mint harminc éve su­gároznak rendszeresen műso­rokat a világon, de tömegessé néhány fejlett nyugat-európai országban is csak az elmúlt tizenöt évben lett. Nálunk most közeledik az elméleti telítettség, ami 2—2 és fél millió ' készülék-tulajdonost jelent, s hogy a világ na­gyobb része hol tart a televí­ziózásban, annak bemutatá­sára elég talán egy éppen a tévében látott példa. A hatal­mas, s a harmadik világ or­szágai között nem is a legel­maradottabb Indiában még csak most kezdik a kísérleti adásokat HOGY HAZAI PÉLDÁNÁL MARADJUNK, itt a sokat emlegetett gépkocsi. Most kezd nálunk tömegessé válni, s várhatóan 10—15 év múlva lehet elérni, hogy a családok harmada, fele személygépko­csival rendelkezzen. Az élkö­vetkezendő harminc évre te­hát elég becsület« program, ehhez még megfelelő út- és közlekedési viszonyokat és szerelőszolgálatot teremteni. Hogy a lakásépítésben utolér­jük a családok igényeit, eb­ben is csak bizakodhatunk, hogy ehhez a harminc év elegendő lesz. Miért ez a szkeptikus hang? Egyáltalában nem szo­morú, nem borús, nem levert, nem lemondó hang ez. Gyö­nyörű program néhány ilyen, a jólétet szolgáló elképzelés valóra váltása. S persze még inkább az, ha hozzáképzel­jük, hogy emberi viszonyaink, kapcsolataink egymással és önmagunkkal legalább hason­ló mértékben fejlődnek. In­kább a realitás hangja ez, amelyre legalább úgy meg kéllene tanítani a mai húsz­éveseket, mint álmodozni. De hát álmodozni is kell, s a fiatalokat, meg egyenesen képtelen a jövő ígérete nélkül lelkesíteni! Ez igaz. Ám, ez a 2000. év már nem annyira a jövő. A tévéműsorban jósolt változások talán a mai fiata­lok unokái előtt már valódi célokként szerepelhetnek, ám egy irreális jövőért, — ismer­ve a mai fiatalokat — nem nagyon szeretnek lelkesedni MEG KELLENE PRÓBÁL­NI. egyszer a realitásokkal lelkesíteni. Hátha ez is siker­hez vezet. Legfeljebb a mai húszévesek kétezerben kicsit lenézik a nagypapáikat azért amiért olyan kishitűek voltak B. L. Január második ffeiében Finnországba utazik Fo«k Jeni Teíoxüii a liidegfitiüáEii A hazai, belkereske­delmi megrendelésen kí­vül angol. NSZK és sváicj megrendelésekre .részülnek nadrágok a VOR nyíregyházi gyárá­ban. Az első negyedév­ben mintegy 90 ezer da­rab férfinadrág kerül le a munkaszalagokról. Hammel József felvétele Síkosak megyénk utjai —- Csökken a folyók szintje — Postások helytállása Szabolcsban Megnyugodtak a légiómé- gak a Kárpát-medence fö­lött, mert gyorsan elvonulta viharos szeleket és nagy ha­vazást támasztó ciklon. Hét­főn déli 12 óra előtt néhány perccel kimerült a ciklon utolsó csapadékiBaradéka, megszűnt a hószállingózás Miskolcon és Nyíregyházán is. A Dunántúlon és a déli országrészben kiderült az idő, kisütött a Nap. Hétfőn ezeken a helyeken általában 3—5 órán át élvezhették a napsütést; ilyen tartós verő­fény az utóbbi három hét alatt nem volt. Hétfőn volt tehát a tél eddigi legderül- tabb napja, de ugyanakkora sokévi átlagnál 6 fokkal hi­degebbet mértek. Miután a Meteorológiai Intézet most már nem 90, hanem 100 év átlagában számítja ezt a bi­zonyos sokévi átlagot, tulaj­donképpen rendkívülinek érezhettük a hétfői „hűvös­séget”. Tegnap a késő esti órák­ban már jelezte a nyíregyhá­zi meteorológiai állomás hő­mérője, hogy hirtelen süly- lyed a hőmérséklet. — 11 fo­kot mének ekkor, és'a szá­raz, derült éjszakát előrejelző prognózis sejttette, hogy ma igen liideg időre ébred Nyír­egyháza és a megye. Ez az anticiklonális időjárás a hó által érintett területeken dol­gozókat különbözőképpen érintette. Volt, ahol örültek a száraz, hideg időinek, de volt, ahol bizony a szakemberek aggódni kezdtek. Kisvárdai István, a MÁV pályafenntartás főnöke úgy tájékoztatott, hogy számukra előnyös az, ha az idő nem változik jelentősen, mert így befejezhetik a váltók tisztí­tását, nem kell lefagyásoktól tartani. Mindenre felkészülve várták azonban az éjszakát, a Nyíregyháza—Tokaj és a Nyíregyháza—Záhony v onalon minden állomá­son készenléti szolgálatot rendeltek el, és 35 fő volt különszolgálat- bam. Mellettük' égés', é . ü ellenőrizték a vunalsaakeii.!/»*. kát a járőrök is. Teljes ké­szenlétben voltaik a höiüvő berendezésék is, felkészül teli minden eshetőségre. A MÁV más területén, a távközlési üzemnél már ko­rántsem voltak megelégedve a hideggel, mert ez nagyon megnehezítette a vezetékek rendbe hozását. A posta táv­közlési főnökségén is sole gondot öltözött a nagy iúdeg. Amint lapunkat Informal iák, a megyében élég nagy terüle­ten vannak problémák a hir- továbbítássú. A légvezetékeken 30 mil­liméteres vastagságú jé g ül, sok helyen a vasárna­pi szél kidöntötte a póz­nákat, elszaggatta a veze­tékeket. Igv aztán Nyíregyháza és Balsa között, szüneteit a uele- fomösszéköttetés, öle problé­mák, voltak a megyeszéki-,A v és Tisza vas vári között 's. A posta dolgozói — a MÁV se­gítségévéi és velük együtt­működve — egész nap a meg­rongált szakaszokon dolgoz­tak. A 60 postai vonalép: ó és javító azonban nem tudott teljes sikert elérni, mert 3 vezetékről lehetetlen eltávolí­tani a jeget, az pattan mint a húr, és a legkisebb légmoz­gásra is szakadással lényeg A. Úgy döntöttek, hogy amennyi­ben as idő nem enyhül, és a gondok nesn oldhatók meg helyi erővel, úgy a honvédség segítségét is kérik a különö­sen nehéz szakaszok helyreál­lításához. (Folytatás a 2. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Fock Jenő, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke a finn kor­mány meghívására 1971. ja­nuár második felében hivata­los látogatásra Finnországba utazik. (MTI), Négyszáz ifjúsági brigád a negye ipari szeneiben Fiatalok a nemzeti Jövedelem egyszázalékos növeléséért Elkészültek az első értéke­lések a fiatalok 1970. évi ter­melési versenyeiről. A megye ipari üzemeiben, szövetkeze­teiben tízezer KISZ-fiatal vesz részt a brigádok munká­jában, közülük közel .négy­száz kollektíva négyezer fia­talja ifjúsági brigádokban dolgozik. . Százhúsz helyei hirdették meg az ifjúsági termelési versenyt. A legeredményeseb­ben a nagyobb ipari közpon­tokban — Nyíregyházán, Má­tészalkán és Kisváráén ■— tudták megszervezni a verse­nyeket. Az elmúlt évben mái az új versenyforma eredmé­nyeit összegezték: elsősorban az üzemek terveinek sikeres teljesítésére tettek vállaláso­kat a fiatalok. Az értékelé­sek, jutalmazások sem me­gyei szintűek voltak, hanem az illető munkahelyek gaz­dasági vezetői jutalmazták a legjobb eredményt elérő kol­lektívákat. A fiatalok jó munkáját mutatja, hogy kö­zülük háromszázan nyerték el a „Kiváló dolgozó” címet. A gazdasági vezetők a Kill 1 és a szakszervezet javaslatá­ra — közel kétezer fiatal munkáját ismerték el külön jutalmakkal: oklevéllel, könyvvel, plakettel és pénz­jutalommal. A megyében így közel félmillió forintot kaptak a fiatalok. Több helyen értek el ki­emelkedő eredményeket Ti­zenhárom ifjúsági export­brigád dolgozott az elmúlt évben. A gumigyár, a kon­zervgyár, a Rakamazi, Nagy- kállói és Vencsellői Cipész Ktsz-ek ifjúsági kollektívái egész éves munkájukban a szállítási határidők tartásáért, a minőségi követelmények teljesítéséért tettek legtöbbet. A gyors szállítás érdekében időnként az ifjúsági export- brigádok segítettek — mun­kaidőn' túl — a csomagolás­ban, a szállítmányok útba in­dításában. A munkahelyi, üzemi ter­vek valóra váltásában jó eredményeket értek el a he­lyi védnökség], vállalásokkal. Kilencvenkét KISZ-szervezet kötött a gazdasági vezetők­kel védnökségi szerződést. Ezek változóak: az üzemben készített t< ITnékekt51 — mint a gumigyár kempingüzemé­ben — az egyes részfelada­tokig, amelyekre alkalman­ként kötöttek szerződést az alapszervezetekkel. Ugyan­csak említésre méltó, gazdag eredménye volt a „kiváló” mozgalmaknak, amelyeket mérnökök, technikusok, köz­gazdászok számára hirdetett meg az ifjúsági szövetség. Olyan pályaművel? születtek, amelyek az adott gazdasági terület gondjain segítenek, a feladatokat a KlSZ-szerve- ::etek a gazdasági vezetőkkel egyetértésben a vállalatok műszaki fejlesztési tervéből állították össze. Jó eredmé­nyeket értek el a fiat, * >k a záhonyi MÁV-csomóponton, a NYIRTERV-nél, a VA- GÉP-nél, a Tiszavasvári Al­kaloidában és az ÉPSZER- nél. A pályamunkák szinte kivétel nélkül a vállalatok profiljához alkalmazkodtak. Tavaly megélénkült a fia­talok újító kedve is: a be­nyújtott 231 újításból százhu­szonötöt elfogadtak, s a be­vezetett újítások révén a megye ipari üzemeiben több. mint tizenkétmillió forintot takarítottak meg. Az újítások és a társadal­mi munkaakciók révén ered­ményesen járult hozzá a Tne- gye ipari üzemekben dolgozó KISZ-tagsága a nemzeti jö­vedelem egyszázalékos nö­veléséhez. Az elvégzett 320 (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents