Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

KELET-MAGYARORSZAO 1971. Január ST. HAZÁI KILÁTÓ megnyugtatás — GÄZÜGYBEN 1970 augusztusában az Ár­pád utca 34—36—38 és 40-es számú épületekben megkezd­ték a gázvezetékek szerelé­sét. A munkát a 40-es számú épületben már nem tudták elvégezni anyaghiány miatt, így a tervezett 20 lakás he­lyett csak 10 lakásba szerel­ték be a meleg vizet szolgál­tató gázboylert. Január első napjaiban érdeklődtem az il­letékeseknél. s megnyugtat­tak, hogy ha a szükséges anyagot beszerzik, folytatják a munkát. A „megnyugtatás” kapcsán jutott eszembe, bogy mennyivel célszerűbb lett volna, ha az ingatlanke­zelő vállalat azt a 180 ezer forintot nem egy olyan bér­ház gázszerelésére fordít­ja, mint a Zrínyi Ilona utca 3—5 szám alatti, ahol eddig ás volt meleg víz, s a későb­biek folyamán az épületet a távfűtésbe fogják bekapcsol­ni, ehelyett iimább azokat a lakásokat látták volna el für­dőkáddal és meleg vízzel, ahol eddig csak egy zuhanyo­zó volt és hideg vízzel. Ez utóbbi feltétlenül ésszerűbb, és főleg gazdaságosabb lett volna — közölte Tóth István Nyíregyháza, Árpád utca 40. sz. I. em. 10. szám alatti la­kos. LESZ-E VILLANYUK? Tiszakóródtól 3 kilométer­re lakunk Újkorodon. Mind­össze nyolc család lakik itt, de mindnyájan nagyon régen várjuk, hogy hozzánk is el­jusson a fény, szórakozás, a házi munka megkönnyítését szolgáló villanyáram. A te­lepülés legszélén lévő ház mellett húzódik az a villany­vezeték, amely a termelő- szövetkezet istállójába jut­tatja el az áramot. Talán er­ről a vezetékről nem is lenne olyan nagyon költséges ennek a nyolc családnak az áramot leágaztatok Kérésünket ed­dig elutasították azzal, hogy a települést fel fogják szá­molni. Ebbe mi bele is nyu­godnánk — megfelelő támo­gatás mellett — de azt sem tudjuk, hogy ez mikor fog bekövetkezni, de addig is, míg erre sor kerül, miért kell nélkülöznünk az oly sokat je­lentő villanyáramot? — kér­dezik levelükben az újkóródi lakosok. • síkos hidak az Erén Még talán két éve sincs, hogy a Széchenyi utcát kor­szerűsítették, új burkolatot kapott, mégis esős időben, vagy olvadáskor ugyanúgy felgyűlik a víz az útpadka mellett, mint más, kevésbé korszerű utcákon. A víz a lefolyóig nem jut el, talán nincs lejtése — ehhez nem értele, de vagy a tervezése rossz, vagy pedig a kivitele­zés. Ugyancsak ezen az ut­cán tapasztaltam a havazá­sok idején — ez viszont már nem az útépítők hibája, ha­nem a karbantartásra köte­lezett hibájának róható fel, hogy az Ér-patak hídjáról a havat senki nem takarította le, de nem csak ezen a hí­don nem, hanem a többin sem. A ráfagyott hótól síko­sak voltak a hidak, s csak az olvadás okozott kedvező vál­tozást — írja levelében B. 3- né nyíregyházi olvasónk. SZÁMOZATLAN HAZAK A Vasgyár utcán van né­hány régebbi építésű bérház, ezt Nyíregyházán mindenki úgy ismeri „a Vasgyár utcai bérházák”, de a lakók is csak ugyanezt tudják monda­ni. mivel a jó néhány éve megépült házakon még a mai napig sincs házszám­tábla. A kézbesítő postás szerencsére ismeri az itt la­kókat név szerint így a pos­tai küldemények eljutnak a címzettekhez, de ez mégsem megoldás. Szerintem a tábla hiányának csakis hanyagság lehet az oka — közölte T. M. nyíregyházi otwesönk. Mátészalkán a Bartók Béla utcán látható ez a „folyó- vá’’ felgyülemlett víztömeg, amely esős időben az itt la­kó 12 családnak, és az arra közlekedő járműveknek rend­kívül sok bosszúságot és kellemetlenséget okoz. Csatorná­zásra lenne szükség, amely 1966 óta várat magára. A lakók végre szeretnék tudni, hogy miért? A fényképet beküldte: Szántó Péterné Mátészalka, Bartók Béla út 34. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Hornyák László bökönyi, Tóth Béla bashalmi. Szabó Sándorné nyíregyházi, Gál Lajos nagyecsedi. Kéri Jó­zsef rohodi, Orosz Lajcsiié nyírderzsi, Nagy Béla fe­hérgyarmati, Giliga János új­fehértói, Bartha Imréné ti- szavidi, Dibáczi Gyuláné nyírbogáti, Szigeti Zoltán benki, Puskás Balázs nyír­egyházi. Meskó Lászlóné ti- »szabezdédd olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítségét kértük. Szegedi Péterné csen- gerújfalui lakos kedves kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Farkas Jánosné fehérgyar­JOGOS PANASZ A Nyíregyházi Vendéglátó­ipari Vállalat válaszai: A Ke- let-Magyarország 1970. * de­cember 29-i számában „Komplett reggeli” címmel cikk jelent meg, melyre a vá­laszunk a következő: Az Omnia kávészalonban ta­pasztaltak jogosságát elismer­jük, s felhívtuk az egység vezetőinek figyelmét, hogy az elkövetkezendő időben na­gyobb gondot fordítsanak a komplett reggelik biztosítása érdekében. MEGROVÁS kAvéügyben „Kávéjáték” című cikkre — amely 1971. január 20-án jelent meg a Kelet-Magyar- ország Fórum rovatában, az alábbiakat közöljük: A pa­nasz jogosságát elismerjük, s az Anna presszó — a panasz idejében műszakban lévő — eladóját szigorú megrovás­ban részesítettük, mert mi is elítéljük a kulturált vendég­látás legalapvetőbb követel­ményének mellőzését. FESTÉS. ÁTRENDEZÉS, FIGYELMEZTETÉS 1971. január 13-án a Fórum rovatban „Hol ebédeljünk” címmel oikk jelent meg, melyben közölteket helytálló­nak találtuk. Vendégünk — aki a levél írója volt — ja­nuár 4-én valóban zárja ta­lálhatta a Rákóczi utcai bisztrónkat és a Tisza étter­met, az előbbit festés miatt, az utóbbit pedig átrendezés miatt. Mindkettőt éppen a korszerű vendéglátás érdeké­ben tettük. A Szabolcs étterem III. osztályú helyiségében tapasz­talt hiányosság miatt a fel­szolgálókat figyelmeztetés­ben részesítettük, reméljük hasonlóval nem fog találkoz­ni a levél írója. Meg kell je­gyeznünk, hogy a kérdéses időpontban az Ezerjó étte­mati lakos szabadságát meg­kapja. Molnár Mihály pát- rohai olvasónk panaszát or­vosolták. Pillák Pál szabol­csi lakost a társadalombizto­sítási igazgatóság levélben tájékoztatta. Hegedűs János panasza nem volt jogos. Szé­nás Ferenc porcsalmai ol­vasónkat kérjük keresse fel a nyíregyházi GELKA-szer- vizt, panaszát orvosolni fog­ják. Toldi Emőné ópályi lakos ügyében a . vásárosna- ményi földhivatal intézke­dett. Tarr Balázs kisvárdai lakos. Jnugjqr.bé^,,nv.'gkap4a. Bár all Byá' demecseri plvg­: t ram is rendelkezésére állt volna Sarlós Ottónak, ahol szintén megebédelhetett vol­na. ELROMLOTT A FŰTŐBERENDEZÉS A Kelet-Magyarország 1970. december 29-i számában „MÁV-ajándék” című észre­vétellel kapcsolatosan a vizs­gálatot elvégeztük. Megállapítottuk, hogy az említett napon közlekedő vo­nat több kocsijának fűtési berendezése Budapestről in­dulás előtt műszaki okok miatt meghibásodott X vo­nat fűtése csak néhány ko­csiban volt lehetséges, a me­net közben érintett állomások dolgozói a nagyobb mérvű meghibásodást megszüntetni nem tudták. A hiányosság megszüntetésére a szükséges intézkedést megtettük, az okozott kellemetlenségért pe­dig az utazók szíves elnézését kérjük. MÄV Igazgatóság Debrecen Az emberi együttérzés és a társadalmi összefogás szép példájáról, megnyilvánulásá­ról tanúskodik az alábbi tör­ténet: Községünkben, Kemecsén a Mező út 41. szám alatt la­kik Ricsólca István 35 éves fizikai dolgozó, feleségével, hat kiskorú gyermekével. Az apa 1968 óta dolgozik az UNIVERSIL Vállalatnál, aki már a munkavállalás idején is súlyos betegségben szenve­dett, de idő múltával mind­inkább elhatalmasodott rajta a betegség, munka végzésére MOPEDES JAVASLATOK Riga Moped segédmotorom van. Igényemet kielégíti, vi­szonylag elérhető áron meg­vásárolható. Naponta hasz­nálom. hiszen munkahelyem­re ezzel járok. Két éve vet­tem, ezalatt megismertem szerkezetét, tulajdonságait, éppen ezért szeretnék néhány javaslatot tenni a motorral kapcsolatosan, jó lenne, ha az illetékeseknél meghallga­tásra találna. Tapasztalatom szerint a motor lánca és a láncfogasikerék általában egy éven .belül elkopik, cseréje nehézkes, mert gyakori az alkatrészhiány. Jobb alkat­részellátást kérünk mi Riga Moped-tulajdonosok. Eddig a jótállás 1500 km-ig szólt, na­gyon előnyös lenne a tulajdo­nosoknak, ha ezt egy évre terjesztenék ki, vagyis nem kilométerhez kötnék a jótál­lási időt — javasolja levelé­ben Dobos Boldizsár Tűrist- vándi, Rákóczi utca 59. szám alatti lakos. A LEENDŐ KERTÉSZEKET ÉRDEKLI Sirnó Ignácné kocsordi és még igen sok vidéki olvasónk kérte, hogy ismertessük, hol és milyen feltételek mellett lehet kertészszakmunkás ké­pesítést szerezni. Érdeklődé­sükre a választ a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat igazgató­jától kértük, s azt az alábbi­akban közöljük: „A szokásos okmányok beszerzése után a tanuló megállapodást köt vál­lalatunkkal. Ennek keretében biztosítjuk a tanszerek be­szerzéséhez szükséges összeg egy részét Biztosítjuk a munkaköpeny- és munkaesz­köz-ellátást és a tanuló ré­szére tanulmányi eredményé­től függően ösztöndíjat fize­tünk. Ez általában közepes tanulmányi eredménynél 150, jó rendűség esetén 200,— Ft. A tanulmányi idő 3 év, ebből 2 év iskolai (elméleti) foglalkozás, 1 év gyakorlati idő, amit a vállalatnál kell letöltenie. Az első két tanulóév az Abaújszántód Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Miskolcon létesített kihelye­zett osztályában történik. Ez a kihelyezett osztály kollégi­umrendszerű, bentlakásos, költségeit az iskola fedezi. A harmadik évet — az előbb említettek szerint — mindig a szerződést megkötő vállalat­nál tölti el a tanuló. Ez idő alatt tanulóbérben részesül és a rendelet szabta étkezési hozzájárulást kapja. A tanulóbér: I. osztályban havi 250—450 Ft. II. osztály­ban havi 450—650,— Ft, III. osztályban havi 650—800 Ft, a végzett munka alapján. Mi­után az előírt hároméves ta­nulmányi időt eredményesen elvégezte, lehetőség van ar­ra, hogy vállalatunknál ma­radjon. A szakmunkások órabér-besorolása 6,— és 10,— Ft között van. Közöljük a vállalat pontos címét: Nyíregyházi Kertésze­ti Vállalat, Nyíregyháza, Bok­réta utca 22. szám. képtelenné vált. A vállalatnál működő nyugdíjelőkészítő bi­zottság az orvosi igazolások alapján rokkantsági nyugdíj­ra javasolta, és előterjesztést tett. Munkaviszonya 1970. december 31-én megszűnt, munkabérét eddig folyósítot­ták. Jelenleg keresettel nem rendelkezik. Volt munkahelye feleségé­nek ajánlott fel egy állást, viszont a hat gyermektől és a beteg férjtől nem tudta a munkát elvállalni. A feleség elkeseredve keresett fel ben­nünket, segítséget kért, mi­vel a nyugdíj rendezéséig a A Bugac — télen A romantikus Bugacpusz- tát, az Alföld egyik legláto­gatottabb idegenforgalmi köz­pontját tavaly több mint 20 ezer külföldi turista kereste fel. A vonzerőt a vidék rit­ka faunája, a homokbuckás, borókás táj adja. A puszta most is él: a sárga ménest, a nagy gonddal összeválogatott lovakat most szoktatják ösz- sze és mindennap meghajtják a ménest. A csikósok, ké­szülve az idényre, „nyereg alá törik” a lovakat. Érdekes látnivalója a pusztának a magyar szürke gulya, a pöd- rött szarvú, fekete és fehér racka nyáj és a szabadtéri pásztormúzeum. (Petőfi Népe) Szolőzúzó, tejcsomagoló A Jászberényi Gépjavító Állomáson megkezdték a Vi- noro—200 típusú szőlőzúzó és bogyózó gép gyártását. A berendezés óránként kétszáz mázsa szőlőt dolgoz feL Gyártják a Vinoro család másik tagját is, amely órán­ként ötszáz mázsa szőlő fel­dolgozására képes. A szü­retig húsz komplett gépet adnak át a szőlőtermelő nagyüzemeknek. Ugyancsak Jászberényben kezdik meg az első fél évben az országos mezőgazdasági kiállításon nagy sikert aratott tejcso­magoló és zárógép gyártását. (Szolnok megyei Néplap) Tsz-lakónegyedek 1971 fordulópontot jelent a falusi lakásépítkezésben — megkezdődött a termelőszö­vetkezeti lakónegyedek kiala­kítása Baranya megyében. Mint ismeretes: a TOT és az OTP között megállapodás született, amelynek értelmé­ből az emeletes, társas- és sorházak építéséhez az eddi­ginél nagyobb összegű és kedvezményesebb feltételű kölcsönt kaphatnak a szö­vetkezeti gazdaságok. Eddig már tíz nagy termelőszövet­kezet határozta el, hogy az idén megkezdi az új lakóte­lepek kialakítását, Mágocson, Beremeden és Mohácson — előreláthatóan — ebben az évben el is készülnek az el­ső lakások. (Dunántúli Napló) Megkezdődött az agancsváltás A Gemend Állami Erdő­éi Vadgazdaság területén az enyhe idő kedvez a jól tele­lő vadállománynak. A ta- vaszvárást jelzi, hogy a gím­szarvasok — a szokottnál ko­rábban — megkezdték az agancsváltást. Az etetőknél egyre több tar szarvasbika tűnik fel. Az őzbahok viszont már növesztik fejdíszüket. Az állatok kondíciójából kö­vetkeztetve az idén jó lesz az agancsfelrakódás. Az el­hullatott, s összegyűjtött agancsok értékelése után számszerűen is meg tudják család eltartása kilátástalan volt. Elpanaszolta: lakásuk hi­deg, a gyerekek fáznak, férje állapota napról napra rosz- szabbodik, nincsen kellő ru­házatuk, szűkös az élelmezé­sük. Intézkedtünk, és eljártunk a járási tanács vb egészség- ügyi csoportjánál a család rendkívüli segélyezése ügyé­ben. Értesítettük a férj volt munkaadóját a család szociá­lis helyzetéről, s a segítség innen is megérkezett. A vál­lalat 300,— forint rendkívüli segélyt adott, a szakszervezeti bizottság 400,— forintot A A lap megírta — az illetékes válaszol Segített a társadalom Egy nagy család érdekében majd állapítani, hogy az idén hány golyóérett szarvasbika kerülhet puskavégre. (Tolna megyei Népújság) Tájmúzeum Galambok és a környező községek sajátos népviselete, néphagyománya érdekes szín­foltja megyénk népi kultúrá­jának. Á hagyományok közül azonban mind több merül feledésbe, a népviseletből mind több kallódik el. Ép­pen ezért a község lakói ú»-’ döntöttek, hogy tájmúzeumot létesítenek a községben, aho­vá összegyűjtik a még fellel­hető értékeket, s megőrzik az utókor számára. A mú­zeum részére épületet emel­nek, amelynek építéséhez a termelőszövetkezet jelentős anyagi támogatással járul hozzá. (Zalai Hírlap) Kenyér — szállítás nélkül Bábolnán már megtörtén­tek az előkészületek egy új­fajta sütőipari kiskombinát építésére. A műhely korsze­rű kemencéje 16 óra alatt 3,5 tonna kenyeret, illetve süteményt képes termelni. A sütödét bolttal együtt üze­meltetik, így kiküszöbölik a szállítást. A tapasztalat ugyanis azt bizonyította, hogy még a legjobb kenyér, zsem­le, kifli és egyéb pékáru szállítás következtében lé­nyegesen veszít minőségéből, A negyedik ötéves tervben 13 hasonló kapacitású, berende­zésű és bolttal egybekötött sütödét kívánnak létesíteni a megyében. (Dolgozók Lapja) Kohászskanzen Az ózdi népművelési intéz­mények honismereti körének kezdeményezésére — a kohá­szati üzemek vezetőinek se­gítségével — az elmúlt év­ben ipartörténeti skanzent nyitottak. Itt helyezték el a kohászat kiselejtezett, de a gyár történetében fontos sze­repet betöltő — müemlékjel- legű gépeit, köztük az 1903- ból származó generátorgáz- fejlesztőt, az 1894-ben felál­lított úgynevezett Tosi gőz­gépet, amely villamos ener­giát termelt és az 1914-ben felszerelt gyorsdrátsori hen- gerállvány berendezéseit. (Észak-Magyarországi) Tolvaj as alagút ban A tolvajok fegyvertárának egész arzenálját „felvonultatta* Hegedős Sándor 23 éves segéd­munkás, magyardombegyházi la­kos, ha pénzzavarba került. Esz­tergomban és Dorogon az éjsza­kai órákban üzletek kirakatát törte be, feszítette fel, s emelt el ruhaneműt, használati tár­gyat.. Ha vonaton utazott, s a szerelvény alagútba ért, a sötét­ség pillanatait kihasználva, úti­társai aktatáskáit lopta eL Mód­szerei közé tartozott az is, hogy éttermi fogason úgy helyezte el a kabátját, hogy az eltakarjon egy másikat, majd amikor eltá­vozott, mindkettőt magával vit­te. A Központi Kerületi Bíróság négy és fél évi szabadságvesztés­re ítélte. (Pest megyei Hírlap)------------------- " —■ vállalat vezetősége, pártszer­vezete, nőbizottsága és a KISZ a dolgozóik között gyűjtést szervezett, mélynek eredmé­nye 1020 forint készpénz lett, de ruhanemű, játék, kü­lönböző élelmiszerek — 1500 forint értékben — is szere­peltek az ajándékok között Nem lehet leírná azt az örö­met, amely érte ezt a rászx>- ruló családot. Méltán érez­hette a Ri csóka család, hogy mögöttük áll a társadalom, a a bajban sem maradnák csak magukra. A vállalat elismerést ér­demlő támogatása mellett községi tanácsunk állást kí­ván biztosítaná Ricsókáné ré­szére, melyet a hat gyermek mellett is el fog tudni látni. Yárdai István Kemecse, Községi Tanács VB titkára

Next

/
Thumbnails
Contents