Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
T&n tanuír 57. WTw wjflTinrmwig S. olU! JEGYZETEK: BÜROKRÁCIA NÉLKÜL Solcszor írtunk már lapunkban arról, hogy a bürokrácia miként keseríti meg az emberek életét, akadályozza a normális ügymenetet. drágítja a termelést és így tovább Most ellenpéldáról adunk hírt. A napokban a következő levél érkezett szerkesztőségünkbe a Siófoki Kőolajvezeték Vállalattól: „A Kelet-Magyarország hasábjain szeretnénk elismerésünket és köszönetünket tolmácsolni három Szabolcs- Szatmár megyei üzem — a Mátészalkai Gépjavító Állomás. az Ipari Szerelvénygyár II. sz. gyáregysége, és a tyukodi Kossuth Mg Tsz gépjavító részlege — vezetőinek és dolgozóinak azért a rugalmas és gyors segítségért, amelyben üzemünket részesítették. Az északi iparvidék energia-ellátását biztosító román földgázvezeték javítási munkálatainál kompresszorunk váratlanul meghibásodott és a fenti üzemek segítsége nélkül jelentős kár érte volna népgazdaságunkat a gázszolgáltatás hosszabb üzemszünete miatt. A három üzem rugalmas és megértő segítőkészsége jó példája a büro-kráciamvntes, korszerű ügyintézésnek.” A történtekről röviden. A Romániából érkező földgáz- vezetéken javítást kellett végezni. Értesítették a továbbító és a felhasználó vállalatokat. készüljenek fel, mert ennyi és ennyi órára a javítás miatt szüneteltetik a gázszolgáltatást. Igen ám, de előre nem várt hibásodást észleltek a kompresszoron. Azonnal a közelben lévő tyukodi tsz-hez fordultak. Ott csapágyat öntöttek. de 'hiányos felszerelésük miatt többre nem voltak képesek. Innen a leggyorsabb tempóban a Mátészalkai Gépjavító Állomásra siettek. Oda már „Hivatalos idő” után, a késő délutáni órákban érkeztek. Deák Tibor ügyeletes disz pécser mindéin beírás és megrendelő nélkül azonnal a műhelybe irányította őket. Ott nem volt bent forgácsoló szakember. Mezei Sándor csoportvezető, áld korábban forgácsoló szakmunkásként dolgozott, egy gép mellé állt és hozzálátott a sürgős javításhoz. Egy jelentősebb tengelyköszörülést azonban megmunkáló gép hiányában ők sem tudtak elvégezni. Átszóltak az Ipari Szerelvény- gyárba, ahol Szén trnikl ősi Sándor köszörűs azonnal abbahagyta saját munkáját és egy órán belül kész volt az új tengely. Pél öt után érkeztek Mátészalkára a Kőolajvezeték Vállalat emberei és 22,30 perckor már az összeszerelt kompresszorral távoztak. Az eset 1971. január 12-én történt, de a javítás csak másnap. 13-án kapott munkalapot, 37-es bejegyzéssel a gépjavítóban Az előírás szerint ez szabálytalan, de az élet adta eset miatt nagyon is jól cselekedtek. A borsodi üzemek az előre kitűzött időben újra gázt kaptak és nem érte őiket — a népgazdaságot — sok ezer forintos veszteség És ez a három üzemben dolgozó emberek gyors intézkedésének köszönhető. Azt mondják, a múlt évi árvíz óta sok ilyen munkát végeztek. (csikós) 44 SZÁZALÉK ®gv megyei értekezlet vitája során felállt egy keme- fflwá a®s»ny. Egy édesanya, áld már hosszú idő óta te- véíomy tagja az iskola szü- 8S munkaközösségének. Mondandója közül egy gondosai ragadott meg, neveze- tienera az, amikor arról beszélt, bogy szinte nincs is idő arm. -hogy-atantestület egy- egy tagját megismerjék és megszeressek. mert igen ■okán néhány hónap, esetleg «gy-két év után odébbállnak. Sajnos, a mondottak igaznak bizonyulnak, és nemcsak Kemecsén, de az egész megyében, Egy szám csupán: a szabolcsi nevelők 44 százaléka négyévenként helyet •változtat. Ez megdöbbentően sok. Szinte ki- wérja ad, hogy tanító, tanár és diák megismerje egymást, hogy kialakuljon ar, «mi a neveléshez mindennél fontosabb: a bizalom. Az egyik vidéki gimnáziumban tanító magyar—történelem szakos fiatal tanárról mesélik, hogy szintén kémül elmenni. Pedig lakással várták, mellékfoglalkozást biztosítottak neki, mégpedig bőven. Kezdték megszeretni, és most, nos keresi: hová? Merre? Egy fl a 44 százalék közül, de valahogyan jellemző. Mert a sorrend tényleg ez: a falu várja a fiatal, tehetséges új nevelőt. de a fiatal tanár csak átmeneti helynek tartja új munkahelyét. Az okokat firtatva sok minden kiderül. Először is talán az, hogy a kezdő tanár a főiskola és egyetem kényeimé után családit: abban a környezetiben ahflá*« kerül. Illúziókkal érkezik, és vaskos realitásokkal találkozik. Úgy hiszem, ez összefügg azzal a sokat emlegetett témával, felsőfokú intézményeink inkább oktatnak, semmint nevelnek, és ez a jelenség ti» ennek sas egyik megnyilvánulása. Nem hagyható ügyeimen kívül az sem. hogy a fiatal nevelőt sok esetben a már összekovácsolódott nevelői testület nehezen fogadja be. A bizalom megszerzéséért vívott küzdelem helyett a fiatal inkább a kísérletezgetést vállalja: hátha másutt másként van. A problémának ez az oldala az igazgatók, iskolavezetők felelősségét veti fel, akik sokszor nem képesék dini önállóságukkal, renditeremtő lehetőségükkel. A vándorlások okai között ott vannak a családi okok is. Nősülő és férjhez menő fiatalok szeretnének összekerülni, és igen gyakran eszükbe sem jut, hogy szomszédos községbe átjárj anale, inkább mind a ketten útra kelnék. A hivatás és a munka romantikájának hiánya gárzifc ebből, hiszen sokan, de még milyen sokan vannak, akik ennél nagyabb fáradságot is vállalnak. Szó sincs arról, hogy valamiféle röghözkötésről beszéljek. Sokan még a futballisták esetere alkalmazott 3 éves kivárást is annak tartják — nem alaptalanul. De valamilyen intézkedésre mégiscsak szükség lenne. Elhiszem, hogy a fiatalban van útkereső vágy, jobbra törekvés. De vajon ez már erkölcsi alap arra ts. hogy nevelőink fele állandó mozgásban legyen? Hogyan szolgálják. így a hivatást, az iskolái, a gyermeket? (barge# A KULCSEMBER Felelős vezetői poszttá ák- Stotta az élet az egykori la= katost. Nem voltak ilyen ambíciói. Csak a munkájában akart valamit eíernd. Gyötörte magát, bújta a szakkönyveket, munka mellett szerzett technikusi képesítést, sokszor a vasárnapjait is feláldozta, hogy hobbysának, a gépeknek éljen, ismerkedjék a technika világával. Most aztán nyakig benne van. Kinevezték, ő a Kelet- magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gépészeti osztályának a vezetője. Még alig melegedett meg az íróasztal mellett, amikor nyakába szakadt ennek az új vállalatnak a gépellátási gondja. Tervek, programok, az 1971-es esztendő megalapozása. Százötvenmilliós munka elvégzéséhez a korszerű gépek megrendelése. Egyetlen hónap állt rendelkezésére Éjszakákba nyúlt a munkája Nem panaszkodik miatta. Tudja, hogy egy 4j; induló üzemnél sok a gond, a probléma. Ég é ezt vallatta. Csak a jelentősebbeket számítva, 265 különböző nagy gépről van szó. Földmunka- gépek, francia gyártmányú hidraulikus kotrók, okos univerzális masinák, a legkorszerűbb nyugati és keleti típusú kábelfektetők, áramfejlesztők, s világszínvonalon álló magyar szerszámgépeit. Az igazgatóhoz nemrégiben négy ismert. s a szakmában becsült „szaki” kopogtatott be. Próbálta előttük ecsetelni az új vállalat terveit, jövőjét, de ezeket a munkásokat a boríték mellett egyetlen dolog érdekelte. Ki lesz a közvetlen főnökük? Amikor a lakatosból lett osztályvezető nevét említette, csak ennyit válaszoltak: „Ha Bandi az osztályvezető, akkor jövünk.” Nem hiszem, hogy tud erről az esetről. Kulcsember. Ezt vallják Hermann Györgyről a vállalatnál. Tőle. embereitől, s m okos, de a jól kihasznált masináiktól függ majd a bemutatkozás. <3 tudja, most vizsgázná fog. Nem először, de ez más. Próbára tették nem egyszer, amikor bedöglött egy gépkocsi, különböző gép, csak úgy kíváncsiságból is. Ilyenkor lelökte a kabátot, szerelt, javított. Ezért is tisztelik, de főleg az emberségéért Jelentős értékű nép- gazdasági géppark főnöke lett. Országosan is modern, új rendszerű gépek kerülnek ez évben a vállalathoz. Hermann György ezeknek lesz a gondviselője. Most az foglalkoztatja, hogyan tudja ,a gépeket a leggazdaságosabban hasznosítani. Sok-sok jó szakember szükséges hozzájuk. Mélyépítéshez értő szakembergárdát kell nevelni. Kiképzésük nem lesz egyszerű. Már szervezi a tanfolyamot. Ax új techná'káhoa nagyobb Beregből az egyetemre A képen balról jobbra: Kovács András, Kiss Erzsébet, Benényi Lenke, Orosz Éva, Degk Imre, Péter Etelka, Katona János. Borosán Gabriella és Mán<ii Árpád. Hová, merre érettségi után? — kerestük a feleletet a Vásárosnaményi XI. Rákóczi Ferenc Általános Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola most végző kilenc diákjától. Aztán az újabb kételyek:' van-e keresnivalója egy beregi gyereknek a főváros egyetemein? Akik jelentkeznek, fei- mértók-e helyzetüket, lehetőségeiket, s akik maradnak, mire számítanak? Remények, tervek Borosán Gabriella: A pesti műszaki egyetem gépészmérnöki karára pályázom, annak ellenére, hogy ott elég nagy a konkurrencia. Kiss Erzsébet: Nyíregyházán a tanárképző főiskola a vágyam. És a város: ott lakni iskola után. is, a falunk, Hete olyan kicsi hely. Berényi Lenke: Szintén a főiskolára készülök, orosz— történelem szakra. Orosz Éva: Én egyelőre letettem a továbbtanulásról. Gondoltam a tanárképzőre, de „három kettes” átlaggal nincs sok esélyem. Szeretem a nyelveket, elmegyek dolgozni, lehetőleg városra, s ott fejlesztem a nyelvtudásomat, tanfolyamon. Deák Imre: Beállók dolgozni a forgácsüzembe. Modem gyár, szép munka, s lehet végezni estin a faipari technikumot. Katona János: Eldőlt, hogy tiszti iskolára megyek. Pilóta szerettem volna lenni, de hiányzik az egyik - ujjam baleset miatt. A többiek: Péter Ételtől, Kovács András, Mándi Árpád egyetemre felvételiznek, reménnyel, szorongással. Ats indoklás Vegyes. Megfontolt és túlontúl rózsaszínű. Borosán például jól tudja, milyen óriási a követelmény a műszakin, ezért már hosszabb ideje iskolán kívül is bínkó- xik a matematikai feladvá- nyctóaal. Kovács Andris — akinek az apja falujukban traktoros, előbb hobbyból szerelte a detektoros rádiókat, s aztán döntött a villamosmérnöki kar mellett Mándi Árpád vonzalma a közlekedésmérnöki szak utón családi impulzuson alapszik: :ió példa áll előtte... Általában: mindnyájan olyan szakaosafctndás kell. Tan mérnök beosztottja, tizenkét technikusé.. Velük együtt tanítja, neveli mimfca mellett az új törzsgárdát És most újra gyötri magát. Munka után naponta két órát bújja a legújabb, s a szakmáiba vágó gépek leírásait Műszaki folyóiratok tanulmányozásával tölti vasárnapi szabad idejének nagy részét. „Dédelgetett álmom, hogy jól vizsgázzunk. Ne legyem semmi különösebb probléma a gépesítéssel, s minden munkahely elégedett legyem. Ennek a bizonyítván ynak az eredménye 150 millió forint lesz. Erre készül most az a lakatosinas, aki Nyíregyházám, az MTH-iskolábam szabadult, nyolc esztendeig szerelt gépkocsikat, mert szerelmese a szakmának, s tizenkét évig művezetősködött. Osztályvezetőnek nevezték ki, hogy bizonyítson. Bizalmat kapott ismét egy munkásember. r. k. ra jelentkeznek, amelyik közelebb áll érdeklődésükhöz, s amelyik tantárgyból jól állnak. Akadnak persze olyanok is. akik azt tartják szem előtt: „.„szabadulni az isten háta mögül.” Kérdezem: mi iesz, ha nem jutnak be a főiskolára? A válasz: — Akkor is városon maradunk, munkát vállalunk, s újra próbálkozunk... Legfeljebb képesítés nélkül beállók tanítani egy időre itt Bereg- bem, aztán megint jelentkezem... Péter Etelka reálisabb: tudja, özvegy édesanyja aligha bírja majd anyagilag támogatni az egyetemi évek alatt, nagyon rá kell maid kapcsolnia. S ha végez? „Én el tudom képzelni a további életemet itt Naményban is, közel a családhoz. S amitől sokan irtóznak? Valaki városon is elszürkülhet és falun is korszerű emberré válhat. Rajta múlik!” Erre közbeszólnak néhányan: „Mi van itt? Még egy rendes szó-, rakozóhely sem!” Etelka: „Ha csak várjuk, akkor nem is lesz. de ha akarjuk, teszünk érte, lehet sók minden.” Közbevetés Alak „mindenáron” városra pályáznak, — szinte alig tudnak valamit is a városi életről. Egv-két nyaralás emléke ködlik fel előttük, s az, hogy ott „mindenki elegánsan jár” — de több semmi. S a faggatásra: tudja-e. hogy az általános iskolai tanári diploma még nem minden, hogy azzal még aligha jut be városi iskolába tanítani, — tanácstalanul néz vissza... Majd a .kényesebb” kérdésre terelődik a szó: megfelelő színvonalú képzést, nyújt-e egy vidéki gimnázium, felvebetik-e a versenyt a nagy múltú iskolák tanulóival a felvételin ? Borosán Gabriella tárgyilagos: „Igaz, ide közepes átlaggal is felvettek gyerekeket annak idején, városon meg a kitűnők között is válogatnak. Ez megszabja a tanárok teendőit: ehhez igazítják a követelményeket. De aki többre képes, attól többet követelnék és alá kéri, segítik, korrepetálják, hogy megái !- Írassa a helyét.” Katona János azt mondja: „Gödöllőre is gondoltam, de itt nem tanulunk annyi biológiát, kémiát, ami 1 oda feltétlenül szükséges. Ezért is változtattam a terveimen...” A valóság, a megoldás Közel százan, érettségiznek az idén a naményi gimnáziumban, közülük 25—30 diák állítja ki a jelentkezési lapot felsőbb iskolába. Akik a mezőgazdasági szakon járnak — egy osztály — kömy- nyebb helyzetben varrnak, Sk nagyobb eséllyel indulnak a felvételin. És az „általános” osztályok ? Tavaly is hasonló volt az arány, s a jelentkezetteknek csupán a 45—50 százalékát vették fel. Erre lehet most is számítani. Az igazgatóhelyettes:- „A .jelentkezési arány is mutatja, hogy tanulóink többsége reálisan képzeli a jövőjét. Nem kallódik el senki: a fiúk közül sokan pályáznak a Tisza- .szálkái Gépjavító Állomásra, szakmát tanulnak vagy most már itt a forgácslapgyár is. Nálunk kezdődött meg estin a faipari technikusképzés, szép lehetőség ez is. A lényeik közül nagyon sokan az egészségügyi pályát választják, évenként 20—25 érettségizett lány ölti fel a fehér köpenyt. A többiek a környékbeli falvak hivatalai - ban, tsz-eiben, üzemeiben jutnak álláshoz.” Ezekben a napokban, hetekben nagyon sok család fő gondja: mi legyen a gyerek. hol találja meg számítását, Igaz, a beregi gimnázium érettségizői nem kergetnek földöntúli reményeket, de úgy tűnik: akárcsak másutt, náluk is őszintébben — és gyakrabban — kellene beszélgetni a holnapról, a helybeli lehetőségekre1. Így egy kudarccal járó felvételi nem okozna törést élei ükben, amire volt már példa eddig is bőven. Angyal Sandát Megjegyzések két jogerős határozathoz Általában a végén okolja egymást a megbízó, a beruházó. a kivitelező és a hatóság, ha eltolódik az építési határidő. Az elején sohasem. Különösen akkor nem, ha apró hibából hónapokra tehető a kiesés. Mint a lakásépítő szövetkezet későbbi hatszáz lakása esetében is. Az előzetes tervek szerint ugyanis Nyíregyházán a la kásépítő szövetkezetben 1975-ig 60« lakás épül fel. Az első ütemben, mintegy 400 lakás felépítésére a városi tanács végrehajtó bizottsága telket a Kemecsei út, a Krúdy Gyula út, az Oszoló út és a Garibaldi út meghosszabbított vonalával határolt területen biztosított. Ennek alapján a végrehajtó bizottság január 5-i ülésen utasította az építési és közlekedési osztály vezetőjét, hogy a MÉSZÖV-vei (mint a lakásépítő szövetkezet képviselőjével) együttműködve a kisajátítási terveket készítsék el. Közben a MÉSZÖV szakmai megbízást adott a ME/O BER-nek a beépítési tervek elkészítésére a városi tanács építési é* közlekedési osztálya, által megbatározott területen. Csakhogy a MEZÖBER tudott egy olyan rendelkezésről, amelyet a városi tanács építési és közlekedési osztálya elfelej. tett. Ezért nem kezdett hozzá a munkához, hanem felmentést kért az Országos Építési Szabályzat 102-es paragrafusának második bekezdése alól, amely kimondja, bogy »menynyiben a lakóterülettől háromszáz méteren belül 200 tehergépkocsi befogadására alkalmas szabadtéri tárolóhely van, a lakóterületre tilos építkezni. Ez alól felmentést kérhet a megbízó az illetékes osztálytól. A furcsa csak az, hogy az AKÖ V a szabadtéri tároló létesítésére is nemrégen kapta meg az engedélyt az építési és közlekedési osztálytol. A lehetőségek között éppen lehetne válogatót Mi sem lenne egyszerűbb, mint eltekinteni, felmentést adni az említett szabályzat alól. Csakhogy ez későbbi panaszok, nyugodtan mondhatjuk jogos panaszok kiindulópontja lehet Hiszen nem kellemes élni, lakni egy „csillaggarázs” tőszomszédsága, ban, ahol hajnalonként 200 gépkocsit indítanak. A másik lehetőség, tekintve a sürgős megoldásra szoruló lakásproblémákat az lenne, ha az AKÖ V -nek jelölnének ki máautt terife*. 'SfoKtvma & Mám
