Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
**T BT MAOYARORS7AS TBTl. JamiAr 9S. Szülők f('r ima: Közbeszól a gyerek A szülök részéről hányszor elhangzik a megrovásáé gyerek vágj', ne szólj bele a felnőttek dolgába!” S a gyerek tágra nyílt szemekkel tudomásul veszi a leintest, a szülő pedig elintézettnek véli a dolgot. Azonban újra és újra megismétlődik a családban ez a közjáték, sokszor még verés ellenére is. A gyerek közbeszólásának, a „felnőttek dolgába való belebeszélésének” igen sok oka lehet. Éppen ezért szinte családonként kellene elemezni a gyerek közbeszólásának okát. Talán első helyre kívánkozik a gyermek kielégü- letlensége. Nevezetesen az, hogy a gyermeket a szülők jó része nem tekinti a család egyenjogú „polgárának”. Ez alatt az értendő, hogy a gyermekkel nem foglalkoznak korának megfelelő „komolysággal”. Nem hallgatják meg annak okfejtését, véleményét, nem törődnek egyszerű, de nagyon is értelmes őszinteségével. Ellenkezőleg : „butaságokat beszélsz” — kapja a választ és elutasítják. Pedig a gyereknek rengeteg mondani- és kér- deznivalója van a világról, hiszen mohó vággyal ismerkedik vele naponta, mindent megfigj’el. mindenre magyarázatot keres, és a maga módján kutatja egyes jelenségek, történések összefüggéseit. Ezért az elutasító válaszok után mindinkább arra „kényszerű’”, hogy védekezésbe vonultán figyelje a felnőttek beszédét, s abból következtessen dolgokra. De amikor, ily módon nem tud valamit önmagától megfejteni, mechanikusan kilép „megfigyelő” mivoltából — és kérdez! A másik nagyon megfigyelhető ok, amiért a „gyerek közbeszól’, a legkárosabb: a szülői képmutatás és az őszinteség hiánya. Lehet, hogy ez így szigorúan hangzik, de sajnos létezik, tehát beszélni kell róla. Induljunk ki abból, hogy hány szülőt hozott már zavarba a gj'erek a szomszédok, ismerősök előtt „Azt mondta apu, hogy ti úgy loptátok össze a kocsi árát”, „Mondta anyuci, nálatok olyan rendetlenség van, hogy nem lehet belépni a lakásba, stb. E megjegyzéseket a gyerek a szomszéd-, vagy ismerős gyermekhez intézi, amikor a két anyuka, vagy apuka rendkívül meleg barátsággal cseveg. És milyen kínos! „ó, csacsiságokat beszélsz kislányom (vagy kisfiam) — hangzik a zavart szülői reagálás, de a gyerek vitába száll és még azt is közli, mikor beszéltek ilyesmit a szülők. Sokszor ennek a vitának a „felbőszült” atyai pofon vet véget. S még rágondolni is rossz, mi játszódik le ilyenkor a gyermek érzékeny tudatában. A legsúlyosabb utóhatások egyike a zárkózottság, a befeléfordulás, a szülők iránti feltétlen hit megrendülése. Ennek „mellékterméke”-ként: a cinizmus, a hazu- dozás, és számtalan olyan káros tulajdonság alakul ki a gyerekben, amely végkifej lésében nemcsak a szülőkkel fordítja szembe, hanem később — sajnos gyakran — a társadalommal is. A gyermek „közbeszólásának'’ okait tovább lehetne sorolni. Ennek felmérése és orvoslása azonban már „a saját portára” tartozik. S amelyik családban" p/. indokolt, meg is kell tenni a gyermek jövője érdekében Hiszen itt nem csupán arról van szó, hogy a gyermek jellembeni fogyatékosságokkal lép majd a serdülő- és később a felnőttkorba, hanem egy-egy ilyen látszólag jellembeli fogyatékosság lelki törésekhez, pszichés károsodásokhoz is vezethet, amely egy életen át végigkíséri. Érdemes tehát ezeken elgondolkodni! (—e. —gy.) Krecsmáry László: ÁLLATKERTBEN jártam kedden es úgy tartja most a kedvem, hogy elmondjam: mit láttam, ami alatt ott jártam. Láttam sok állatot megnevezzem? — várhatod! mert ha figyelsz, akkor te is könnyen kitalálhatod! Nyisd ki hát a fülecskéd gondolkozz, és ügyes légy! 1. Erszénye van, de nincs pénze, fiát hordja erszényébe, — melyik állat ez? 2. Van pénze, de nincs erszénye lakása a folyó mélye — melyik állat ez? 3. Nem jár soha más ruhában csak egv csikós pizsamában — melyik állat ez? 4 Vágyik vissza — s mindhiába! Afrikába, Indiába — melyik állat ez? *bawI :g ‘saoi :g hirepia :j 5. Elbírja hátán a hegyet, néha kettőt, néha egyet — melyik állat ez? 6. Szép toüruhám csillog, ragyog, hisz a legszebb madár vagyok — mi az én nevem? 7. A gesztenye majdnem ilyen tüskés éppen, mint, amilyen szúrós vagyok én — no, mi vagyok ón? 8. Egyedelem, begyedelem, méz a kedvenc eledelem — hogy hívnak engem? •eApeui :g ‘ouzsipirns ti ■erqaz g ‘pnj .g 'panSuoJi : X GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED! Jubileumi úttörőpályázat (3.) A ravasz róka Szovjet-korják mese cjmim'ivy c. . Vízszintes: 1. A Tanácsköztársaság évfordulójára készülve szervezték 1958-ban ezt a mozgalmat a magyar úttörők. 11. Régi aprópénze. 12. Helló ... (vígjáték). 13. Mely személy. 14. Ingerel. 16. Kikötőféle. 17. ITA. 19. A felismerés élményét fejezi ki e szócska. 21. Római 3000. 22. Frissítő főzet. 24. ... hajlik (borús az idő). 26. Szolmizációs hang. 27. Elvenné. 28. Férfinév. 20. Kis adag éteL 30. A ... szélén áll (elvesztette mindenét). 31. Asztalos Viktor. 32. Valaminek az .elutMOesére nevelne. ,35. Tova, 37, Országos érdeklődést .keltő rangadó (tavaly Mikulski is részt vett benne). 38. Dél-magyarországi nagyváros. 39. Sérülés. 41. ŐZI. 43. Dunántúli csatorna. 44. Ez évi. 46. Vissza: női név. 48. El 49. Cselekedne. 51. A mesebeli fa igéje. 53. Őröltét, népiesen. 54. A függ. 15. folyt. Függőleges: 1. Meggyőzéssel ráható. 2. Növény. 3. Időjelző (—’). 4. Grafika. 5. Némán rásóz. 6. Azonos betűk. 7. Ajándékoz. 8. Kacat. 9. Nehézfém. 10. Római 1050, 950, 500. 13. Levelet címzettnek kihordó. 15. 1959. május 3 és 8 között volt Budapesten a 11. országos úttörőtalálkozó. Országos kiállítást nyitottak, melyen bemutatták. .. 18. A lányunk férje. 19. A csattanős történet. 20 Ritka férfinév (+T). 23. Női név. 25. Elfog. 31. An- ci érdekében. 32. E&ztovátá- val teszi. 33. Tyúk gyomra. 34. TÉS. 36. Bőr, németüL 40. Labdarúgó-válogatottunk. 42. Belső szerv. 45. Kezével jelez. 46. Ell me. 47. Általában ez a szófaj az állítmány. 50. Egyszerű gép. 51. Személyem. 52. ÉL Megfejtendő: Vízszintes 1., függ. 15. (folyt, a vízsz. 54). Előző rejtvényünk helyes megfejtése: — ORSZÁGOS ÜTTÖRŐTALALKOZÓ — GSAPATOTTHON. Könyvjutalom: Geisler Eta őrs Jánkmajtis, Jederán Mária Kisnamény, Tyúkod Magdolna Szatmárcseke, Galambos Zoltán Tuzsér, Antalóczi Tibor Borbánya, Ander látván Nyíregyháza. Uttörőposto A jubileumi úttörőpályázat első két fordulójának nagy sikere volt, mindkét alkalommal több, mint kétszáz helyes megfejtést küldtek be a pajtások. Több úttörőcsapat is felfigyelt a pályázatra: kollektiven őrsönként is küldtek be megfejtéseket. A jutalomsorsolásban természetesen ők is részt vesznek. Minél több pajtás megfejtését várjuk a következő hetekben is. A megyei úttörőelnökség és a szerkesztőseg a jubileumi úttörőpályázaton hetenként hat jutalomkönyvet sorsol ki. Érdemes a megfejtéseket minden héten beküldeni. mert,a tizenkét részes: pályázat végén azok között, akik a legtöbb helyes választ küldték be, jutalomüdülést, könyveket és más tárgyakat sorsol ki a megyei úttörőelnökség. (Erről december közepén már részletesen írtunk.) Nemcsak a megfejtéseket, hanem további híradásokat is várunk a pajtásoktól, csapa toktól. Arról, hogyan halad a kutatómunka, milyen rendezvényekkel készülnék az őrsök, rajok, csapatok a mozgalom negyedszázados jubileumára. A híradásokat az „Uttörőposta" címére, a nyíregyházi úttörőházba küldhetik. A legjobb tapasztalatokról a Kelet-Magyarország hasábjain is írunk. Várjuk a beszámolókat, leveleket A róka a folyó partján üli. és azon elmélkedett, hogyan foghatna halat. Egyszer csak észrevetie, hogy egy gerenda úszik a vízen, két sirály ül rajta. — Mit csináltok? — csodálkozott a róka. — Halászunk — válaszoltak a madarak. — Ugorj fel a deszkára! — mondták a sirályok. A róka ráugrott, mire a deszka megbillent és himbálózni kezdett. A sirályok felrepültek, a róka pedig — zsupsz! — belepottyani a vízbe. A hullámok elkapták és magukkal sodorták a tenger felé. Amikor a róka magához tért ijedségéből, kapálózni kezdett, körülnézett, de mindenütt csak vizet látott. Rendületlenül úszott tovább. Am egyszerre csak nagyon elfáradt. A hátára feküdt, hagyta, hogy vigye a víz, és közben azon töprengett, miképpen juthatna ki a partra. A tenger közepén volt már. amikor egy fóka úszott vele szembe. ■— Hát te hogy kerülsz ide? — csodálkozott a fóka. — Bizonyára eltévedtél. Látom, kimerült vagy. Majd nem lesz erőd, hogy kijuss a szárazföldre. — Ó, tudom én, hogyan érjek partot — válaszolta a ravaszdi. — Csak azért úsztam be ilyen messzire, mert... mert meg akartam állapítani, laknak-e a tengerben emlős állatok. Azt hallottam, hogy már nemigen akadnak. — Tévedsz — mondta a fóka. — A tengerben sok emlőt él, például a bálnák, a rozmárok, mi fókák és meg mások. — Valóban? — színlelt csodálkozást a róka. — De bizony én nem hiszem el mindaddig, amíg saját szememmel meg nem győződtem róla. Jöjjetek ki mindnyájan a víz felszínére, és feküdjetek sorban egymás mellé, hogy megszámolhassam, hányán vagytok, —- akkor elhiszem. .4 tengeri állatok szót fogadtak: hidat alkottak egészen a partig, és a róka átszaladt rajtuk. Futás közben hangosan számolt: egy fóka, két fóka, három fóka... egy rozmár, két rozmár, három rozmár... egy bálna, két bálna. három bálna... Végre partot ért. Fürgén kiugrott, és odakiáltott a fókának: — Igazad volt. valóba* olyan sok emlős él a tengerben, hogy hidat tudtok alkotni, egészen a szárazföldig! De most már úszhattok, amerre kedvetek szottyan. Eg veletek! A tengeri állatok eltávolodtak. A ravasz róka elégedetten heverészett egy kis ideig, azután levetette a bundáját és kiterítette a napra száradni. De magában megfogadta, hogy ilyen veszélyes kalandba nem bocsátkozik többé. Feldolgozta: Szirmai Marianne aé teJuiaiÁíka fhh&rr jS&ttfow -a -..ííi!'1'• s. -• Egyszer a teknősbéka ott sütkérezett a veteménj-eskert- ben, és egy szép, nagy, zöld salátaleveiet rágcsált. Amint jóízűen falatozott, hát látja, hogy a ház falának egyik ha- sadékából előbújik egy kis gyík, és fürge lábbal átsurran az ágyasokon. Nagyon elszontyolodott. — Milyen szomorú is az én sorsom — fakadt ki keserűen. — A hátamon kemény pajzs, a hasam alatt csontos páncéL Foglyuk vagyak és éppen csak. hogy kidughatom a kis nyílásokon át a fejemet, a lábamat meg a farkamat. Nehezen cipelem terhe- met, míg ez a karcsú gyík, mint a nyúl cikázik oda, ahova akar. Alig sírta el bánatát, amikor felébredt a közeiben szundító kóbor macska és prédára éhesen a teknősbékának rontott. Annak azonban szerencsére mégis sikerült a« utolsó pillanatban védelmet találni erős, nggy pajzsa alatt, A macska hiába szaglászott és kaparászott, ner» tudott kárt tenni a félelmében megdermedt állatban. Ekkor egy dühös ugrással a gyíkra vetette magát és a napon ellankadt, csupasz testi Ids jószág nem tudott elől* menekülni. A teknős béka csak nagy sokára merte kidugni a fejét. Elsiratta a szegény gyíkot, ém soha többé nem panaszkodott terhes páncéljára, Boldog Balazs feldolgozása OSZLOPCSERE. As «t látható betűoszlopokat rendezzétek át úgy, hogy a betűk vízszintesen, folyamatosan olvasva egy versidézetet adjanak. Hogy szól az idézet? i ifoXSeA satuén xeSSeva tgj SoXSbj uieu ‘et-ieui npszoa ‘cpnui vpszoj ‘SSnj uoseSo.j nCpomi saj»A jpumiresQ
