Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
WH r-s. irrrrw-r M AGYAPnpCT » otifs! Külföldi áruk a kirakatban Hovatovább semmi értelme konzerven és szalámin élni egy-egy külföldi turista- vagy szolgálati úton. megfosztva magunkat a helybeli sajátos gasztronómiai élvezetektől csak azért, hogy egy cipőt, pulóvert, vagy villanyborotvát vásárolhassunk. Idehozzák a helyünkbe, megvásárolhatók forintért Ez eddig igaz — bólinthat a kedves olvasó —, csakhogy van itt még egy kalkulációs tétel: a forintátszámolás. Ez eddig igaz — volt — bólint most az újságíró, a fo- gyasztásicikk-import néhány évvel ezelőtti mértékénél, amikor a választék sem fajtában, sem árban — sem az árak tin. szervizében neon volt kielégítő. S a legértékesebb áruknál pont ez az ún. szerviz a legdöntőbb. Tehát az, hogy bármilyen külföldi árura, amit itthon vásárolunk — garancia van. Sőt a kereskedelem, a behozott iparcikkhez — villany borotva tol a hűtőszekrényig, óráig, magnóig, fényképezőgépig — az alkatrészellátásról is köteles gondoskodni. A garancia, a pótalkatrész-ellátás, sőt, a magyar nyelvű használati, kezelési utasítás — olyan előnyökkel jár, a vásárlás, a „befektetés” olyan biztonságát nyújtják, a turista, vagy kézaüattí beszerzésekkel szemben, hogy az esetleges átszámításból következő, de aligha nagy különbségért — bőven kárpótol. Nem eszünk meg mindent Az utóbbi években a magyar ipar is számottevően fejlesztette termékei minőségét, a választékot Igaz, ebben megint csak szerepük van a kirakatokban egyre nagyobb mennyiségben megjelenő külföldi áruknak. 1970-ben 46 százalékkal több impcirt, fagyasztása cikk került az üzletekbe, mint 1969- ben, összesen 23 milliárd forint értékben. A teljes kiskereskedelmi áruforgalomnak majd 17 százaléka volt külföldi áru. Óriási árutömeg ez. Mekkora? Mennyivel nagyobb, mint 69-ben? Felbe-, csülni elég az összehasonlító emlékezést: mennyi bosszúsága akadt a vásárlónak 1969 decemberében, s mennyi 1970 ünnepi vásárán. Nem állítják a kereskedők, hogy most már minden hibátlan volt, hogy minden kívánságot ki* szolgálhattak zökkenő nélkül, de azt állítaniók nem kell — tapasztaltuk — mennyivel bőségesebbé, gazdagabbá vált az ellátás egyetlen esztendő alatt Érdekes és örvendetes a vásárlások összetételének megváltozása Is. Mind a teljes, mind az importcikkek forgalmán belül a vegyes iparcikkek és a ruházati cikkók forgalma növekedett a legdinamikusabban. A teljes forgalom növekedése megközelítette a 14 százalékot. A vegyesiparcikk-eladás viszont 31 százalékkal nőtt. Miközben 40 százalékkal emelkedett az importáruk meny- nyisége, a külföldi ruházati cikkeké 200 százalékkal gyarapodott. Különösen az 1969- ben hiánycikknek számító szintetikus kötöttáru és hurkoltáru mennyisége növekedett. Ezek az adatok arra utalnak, hogy már nem eszünk meg mindent. A családi költségvetésekben csökken az élelmiszerre fordított kiadások részaránya. Nem azért, mert visszafogtuk az étvágyat, hanem most már sok minden másra is jut a jövedelmünkből. Robi és Ropi A fogyasztásicikk-import növekedése nyomán bekövetkező választékbővülés és az ellátás javulásán túl szaporodnak a jelei annak is, hogy a külföldi áruk versenyre késztetik a hazai ipart. Amióta megjelentek az üzletekben a jugoszláv nápolyik, azóta a hazai ipar is egyre finomabb nápolyikat, egyre szebben, s egyre praktikusabban csomagolva hoz piacra. Vagy: megjelent a szintén jugoszláv ,,RobJ”sós- ropogós pálcika. A hazai iparnak ki kellett találnia a „Ropit”, hogy „pályán” maradhasson. Vagy: a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár megkereste a kooperáció lehetőségeit egy angol gyárral, hogy a nemzetközi színvonalnak megfelelő minőségű szálakból készíthesse kötöttáruit. Hiszen a korszerű minőségű angol és olasz kötöttáruk megjelentek üzleteinkben. Tehát az importnak ez ameny- nyisége már kimutathatóan ösztönözte a hazai ipart a gyártmány- és gyártásfejlesztésre. A külföldi áruk emelkedő mennyiségével kapcsolatban gyakorta felmerül egy aggodalom. A világpiacon fokozódik az infláció, jó néhány importtermék ára megy felfelé, nem lesz-e ez hatássala mi piaci árainkra? A szocialista országok tervgazdaságai lényegesen csökkenthetik a világpiacnak ezeket a nem kívánatos hatásait — a belföldi piacokon. Elsősorban fzpal, hogy külkereskedelmük döntő hányadát cgy- másközt bonyolítják. Fogy asztásicikk-behozatalunk- nak is pl. több, mint a fele a KGST keretében a baráti országokkal bonyolított árucseréből származik. S ez lesz a jellemző továbbra js. Borissza, vagy sörissza a magyar ? Az idei fogyasztási óitok behozatali terveket a tavalyihoz hasonló céllal állították össze. Az import elsősorban hiányt pótoljon. így jelentősen javul majd az import segítségével az építőanyag-ellátás, bár a szükségletek rohamos növekedése miatt itt még teljes egyensúly nem várható. A söirellá- tásban azonban erősen valószínű, hogy létrejön a kereslet-kínálat egyensúlya — a megemelt import révén. Hazánkban a sörfogyasztás ugyanis elérte a 62 literes fejenkénti fogyasztást évente. A borfogyasztás ennek a fele. Lehet tehát, hogy már nem is borivó a magyar. Nos, ebből a fejenkénti 62 liter sörből 12 liter az import. A behozatali programiban ún. szabad cikkek, tehát korlátlanul — a szükségletnek megfelelően — importálható a kávé, a citrom, a fűszer, és a halfiié. Ugyanígy lényegében korlátlan az import 16 fejlődő országból. S korlátlan a fogyasztási cikkek behozatala a szocialista országokból. A hiánypótlás mellett az import célja a választékbővítés is, de követelmény, hogy az import az árakat ne hajtsa fel, hogy zömében feléljen meg az átlagos és az alacsonyabb keresetűeknek is. Követelmény, hogy az importált áru állandóan kapható legyen, pótalkatrészekkel együtt 1971-ben több, mint 10 százalékkal nagyobb értékben hozunk majd be külföldi árukat. A teljes importmeny- nyiségen belül tovább emelkedik majd elsősorban az iparcikkek aránya, s a második helyen a ruházati cikkeké, minthogy az életszínvonal emelkedésével folytatódik tovább a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú átalakulása. Gerencsér Ferenc Foglalkozásuk: szorszálhasogatás — Foglalkozásuk? — Szorszálhasogatás. — Hány szálat hasítottak eddig? — Aligha akad matematikus, aki kiszámítaná. Félpercenként vagy százezret A munkások máris veszik a köteget, és a gépben 52 tű metszi finommá a durva 16- és disznóserbéfeet így lesz selymes tapintású az ecset- nekvaló. A Szegedi Ecset- és Seprű- gyárban sok millió ecset készül évente. Jóformán minden elképzelhető méretben. A legkisebb iskolaecsettől a hatalmas korongecsetig bő a választék. Legalább százféle. — Miből készül az ecset? — Tiszta disznósörtéből, marha- és lófarokból, lóso- rényből. Esztendőnként majdnem ötszázmázsa a szükséglet — Mennyi hasznosítható egy-egy állat szőréből? —■ Egy sertésből 6—8, lófarokból, sörényből és ntasr- hából 20—25 deka. A szükséges mennyiséghez 700 ezer sertés vagy 200 ezer ló, szarvasmarha kellene. Ennyi semmi esetre sincs. Hogyan oldják meg? — Korszerű technológiával. A műanyag teret hódít nálunk is. Keverjük valódi szőrrel, de mind gyakrabban készül ecset tiszta műszálból is. És hogy mennyire kapós a magyar ecset szerte a világon, íme a bizonyíték: több tucat ország vásárolja rendszeresen a szegediek termékét Az igazi „világsztár” azonban a cirokseprű. A Tisza-parti metropolisban kizárólag exportra készítik. A békési földeken honos másfél méteres növény „bajszából” készült kis ruhaseprű a tengerentúlra vándorolt Nagy testvérét, a szobaseprűt is több százezer európai háziasszony várja, vásárolja minden esztendőben. Ölezer-batszáz szabolcsi idült tavaly Mén; mindig kevés a családos beutaló Az ország legszebb tájain üdülhettek a szabolcsi dolgozók 1970-ben. A SZOT-be- utalók száma gyarapodott — közel 400-zal — az előző v- hez képest. SZOT-beutalók- kal 5678-an tölthettek szabadságukat a Balaton mellett, a Mecsek, Mátra vagy Bükk hegyei között, a Dunakanyarban, de még külföldön is. A SZOT gondoskodik az izületi bántalmakban szenvedők, a szívbetegek gyógyüdül- tetéséről is. Közel kétszázan jártak Hévízen, Balatonfüre- den és Párádon, hogy orvosi ellenőrzés mellett élvezzék a gyógyító víz hatását. Évek óta kedveltek az üdülőhajók. Ezeken is laktak szabolcsiak — Budapesten és Esztergomban — ahol az egyhetes turnusokban összesen 510-en üdültek. Áltálában azt kifogásolják a dolgozók; kevés a családos beutaló, amikor a gyerekekkel mehet üdülni a dolgozó apa és anya. A múlt évben közel 900-an tölthették családjukkal együtt a nyári szabadságot SZOT-üdülőben. Ugyanakkor — az üdülőjegyek szétosztását vizsgálva megyénkben — a házaspári beutalóknál előfordult néhány helyen, hogy nem házaspárnak adták oda. hanem megbontották a beutalót. A szocialista országok szakszervezeteivel való együttműködés keretében egyre többen juthattak el külföldre kedvezmtnyes jutalomüdülésre. 1970-ben háromszor annyi szabolcsi, 337, vehetett részt ezen az üdülésen, mint az előző évben. A felnőttüdültetés mellett a szakszervezet költségén egyre több gyermek gondtalan nyaralását teszik lehetővé. Különösen sokat segítettéit a nyáron az árvízkárosult rve- rekek üdültetésével. Velük együtt 1450 iskolás járt Budapesten, Párádon és a Balaton melletti gyermeküdülőkben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsához befutott jelzések szerint tovább nőtt a dolgozók üdülési kedve. Megmutatkozik ez abban is, hogy korábban a téli-tavaszi idényben több szakszervezeti bizottság nem vette igénybe a részére juttatott üdülőjegyet. Most nőtt a kereslet és még a téli balatoni üdülője- gyek is gazdát találtak. Emellett szorgalmazzák, hogy az üdülésben részt vevő fizikai dolgozók számaránya növekedjen. Főleg az üzemi bizottságokon múlik, hogy jobb propagandával a közvetlen termelő munkában megfáradtak közül minél többen élvezzék a gondtalan pihenést. Az 1971-es év első felére már megkapta a keretet az SZMT. A vállalati szakszervezeti bizottságokhoz összesen 1875 felnőtt részére juttatták el az üdülőjegyetoet. A főidényre, nyárra csak májusban lesz ismeretes a beutalók száma A megye százezer szervezett dolgozója közül viszont minden huszadik ezúttal is számíthat arra, hogy élvezheti a kedvezményes üdülés előnyeit. Két hét alatt 5 millió gép kocsi betét 270 olyan személygépkocsit tart nyilván az Országos Takarékpénztár megyei Igazgatósága, amit gépkocsinyere- mény-betétkönywel nyertek a szabolcsiak. Január hónap folyamán lehetőség nyílik mindazoknak, akik a május havi géptoocsisoreoiásom részt kívánnak venni, hogy 5000, illetve lOOOt) forintos gépko- osinyeremény-betélkönyv váltásával biztosítsák részvételüket a sorsoláson. Ma már Oly népszerű ez a betétforma megyénkben, hogy a nyilvántartott gépkocsinyeremény-betétkönyvek száma meghaladja a 30 000 dar- rabot. A betétkönyvekben elhelyezett forint összege 172 mdltíó 770 ezer forintot tett ka. A® érdeklődés január hó folyamán sem hagyott alább Ezt igazolja az a tény is, hogy csupán két hét alatt 5 millió forint értékű gépkocsi- nyeremény-betétkönyvet nyitottak megyénkben. Februárban az Országos Takarékpénztár újabb gépkocsisorsolást rendez. Ezúttal azok az 5000, illetve 10 000 forintos gépkocsi nyeremény-betétkönyvek vesznek részt a sorsoláson, mélyeket 1970. október 31-ig váltottak, s melyek január 31-ig bezárólag forgalomban lesznek. A február havi sorsoláson 28 886 darab gépkoosinvere- mény-betétikönyv vesz részt megyénkből. És eljött a harmadik nap is. A krízis ideje. A Fiatal Újságíró tekintete révetegből ködősbe csapott át, homlokán megmerevedtek a pár napos barázdák, halántékára csendesen beköszöntött az első őszi hajszál. De még mozgott: fel s alá rohangált a szerkesztőségben, s időnként vad mozdulattal, látszólag teljesen ötletszerűen a levegőbe csapott. Az Idősebb Kollégák megértéssel. némi izgalommal, de szó nélkül figyelték vergődését. Mindannyian tudták, az ifjút az Első Kényes Téma gyötri, s a krízisen egyedül, kizárólag teljesen egyedül • eshet át. Ez a szakma Négy Próbatétele, amelynél elválik, érdemes-« valaki a nyomdaKÁR FELFÚJNI festékre, vagy jobb, ha as élet kevésbé exponált területein próbálkozik. A Fiatal Újságíró egyszer csak megállt. Elszánt mozdulattal levetette magát egy székbe, kinyitotta az írógépet, és sebesen pötyögni kezdett. De a második sor után már ismét talpon volt Határozott léptekkel a „Főszerkesztő” felírású ajtó felé indult, lenyomta a kilincset. Az Idősebb Kollégák lélegzetvisszafojtva figyelték mozdulatait —, de aztán mégse ment be. Visszafordult, és arcán a hamleti bizonytalanság összes jegyeivel, kirohant a szerkesztőségből. Hazament. Lefeküdt a díványra és megpróbálta gondolatait valamiféle rendszerbe gyömöszölni. Néhány perc múlva azonban kimerültén elaludt. Képzelete lázasan tovább dolgozott, s agyában egymást kergették a vadnál vadabb képek. Azt álmodta, hogy ő a Sajtó, és nagyhatalom. Szabályos sorokba rendeződve, díszlépésben vonulnak el előtte a Kényes Témák, és ő nagyvonalú gesztussal egyet-egyet kiemel közülük, megírja őket, aztán fogadja a Társadalom őszinte gratulációját. Majd folytatódott az álom: főszerkesztőjével vívott véres párbajt, megjelenésre- szemétkosárra. Az ő kezében csak a cikke volt, azzal hadonászott, míg a Főnök a prémiumkiutalást szegezte a mellének. Egyre hátrább és hátrább szorult, egészen a szakadék széléig, és amikor már csak egyetlen lépés választotta el attól, hogy a Sematizmusba zuhanjon, verejtékben úszva felébredt Konyak a sapka alatt Botlások, bukások, lebukások Megbírságolt szabálysértők Nem vágjunk angyalok, de ez mégsem ok arra, hogy bárki — akár ha ittasan is — a város központjában, a Kossuth téren éjszaka ordítozzon, kurjongasson, zavarja másók nyugalmát, azokét, akik már a másnapi munkára gyűjtenek erőt az idejében megkezdett pihenéssel. E. Árpád, H. István és Sz. János-, nyíregyházi lakosokat, éjjel egy óra után kapta él itt a szolgálatos rendőr. A randalírozást az intő szóra sem fejezték be. Igazoltatás... Feljelentés... És fejenként 150 forint „tanulópénzzel” fejeződött be a görbe éjszaka a Nyíregyházi Városi Tanács VB szabálysértési előadójánál Egy másik esetben — a sok között — sajnos! — keményebben kellett a sarkára állnia a rend őrének. így azután többe is került T. Lászlónak, hogy december 12-én hajnalban, a Tanács- köztársaság teret választotta színtérül, hogy kipróbálja; mennyit bírnak a hangszálai. Ráadásul az ital őt is fenegyerekké erősítette, aki nem ismer maga felett hatalmat; sértegette az igazoltató rendőrt. Az pedig nem vitatkozott T. László viszont fizetett. Csendháborításért és hivatalos személy megsértéséért 400 forintot. Legalább is ajánlatos, hogy fizessen. A szabálysértési csoportnál hozott határozat úgy szól: ha nem fizet, ül — tíz napot. Bár ez esetben ez sem ártana. Lenne ideje gondolkodni: megérte-e? A fent említett esetek tanulsága: csínján kell bánni az alkohollal. Nem árt, ha ebben segítjük embertársainkat. De nem úgy, mint azt P. M., a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat egyik italMásrtap reggel kicsit törődötten, gyűrött arccal, de jókedvűen fütyörészve ment be a szerkesztőségbe. — Azt a múltkori dolgot, tudod, amit említettem, hm..., nem írom meg — vetette oda rovatvezetőjének. — Piti kis ügy, kár lenne különösebben felfújná... Kávét kért a titkárságon, leült az írógéphez, és felhőtlen homlokkal, játékos könnyedséggel egy glosszát kezdett kipotyögni rajta. Az Idősebb Kollégák pillantásaiba megbecsülés költözött, ahogy a felszabadultan játszadozó ifjúra néztek: keményen kiállta a próbát, mától fogva közéjük tartozott.. — puskás — boltjának csaposa tette. Ö ugyanis kevesebbet mért a féldecis poharakba. Egy ittas ember talán észre sem vette volna, de szerencsétlenségére éppen egy próbavásárláshoz szolgáltatott bűnjelet a szűkén mért féldecikkel, amikor a városi tanács vb kereskedelmi osztályúnak munkatársad tartottak ellen- - őrzést. ijNem .-»tehetett vita. Az 500 forintot már be is fizette. A fogyasztók megkárosítása címszó alatt futó szabálysértési ügyekben is lehetnek fokozatok. T. E-t, a vendéglátóipari vállalat egyik magasabb kategóriába sorolt üzletének vezetőjét 1500 forint pénzbírságra büntették, mert ő már közel ezer forinttal károsította meg a vendégeket. Tévedését a vállalati ellenőrzés fedte fel. Ugyanis az üzletvezető két hónapon át nem vette észre, hogy nagyvonalúan árazott, s a Rocky sört 2 forinttal, a Portért pedig ,5,70-nél drágábban árusítja. Megbüntették érte, de az emberek, akik többet fizettek, már nem kapják visz- sza a pénzüket És a pult másik oldala... A fogyasztó, vagy ha úgy tetszik, a kedves vevő is megkárosíthatja a kereskedőt. Ezt a szabálysértést áruházi lopás kifejezéssel illeti a köznyelv. Hivatalosan: tulajdon elleni szabálysértés. Sok akta készül ilyen címen. S a taksa itt is változó. Aszerint, ki mennyit szándékozik magáénak tudni ellenszolgáltatás, pontosabban fizetés nélkül. K. János nyíregyházi lakosnak fél deci konyak 200 forintiába került a Búza téri ABC-ben, állva, az ajtónál — ráadásul meg sem ihsrfta. Észrevették, hogy az apró üveget leemelte a polcról, s először a kabátja zsebébe, majd a fejére, a sapka alá 1 rejtette. R. A-né szintén nyíregyházi lakos, ebben a minőségében visszaeső. Az elmúlt évben először fél liter palackozott pálinkáért fizetett — no, nem az üzletben! — 500 forintot. Ugv látszik keveselte. Mert ismételten megoróbál- kozott fizetés nélkül távozni a Makarenkó utcai, 20-as számú önkiszolgáló boltból. Ezúttal már nagyobb csomaggal: két üveg barackpálinkával és öt tábla mogvo- rós tej csokoládéval. Amit oersze a bolti vásárlókosár helvett a táskáiéba csúsztatott. A pénztárt elkerülte, így a szabálysértési csoDort nyújtotta be neki a számlát: 1800 forintot. Sokba kerül, ha — egy kicsit is — letérünk az egyenes útról. K. E.