Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

ÍWlj Jfiuuár 9t, cifLfT-WAÖTAÄOÄÄCAS I úétC . ?. -: - ■:,> Uj szabályozók — régi feladatok ' JANUAR ELSŐ NAPJÁN életbe lépett, működik a szabályozók új rendszere Nem ' előzte 1 meg hangos ‘ hírverés, a szakemberek szá­mára szűkszavú — közlö- - nyék hasábjain . közzétett — ■ rendelkezések, végrehajtási utasítások formájában öltött .testet az az . iránytű, amely terveiket, döntéseiket, cse- • lekedeteikfet a következő 5 esztendőben alapvetően meg­határozza. Mert az új sza­bályozó rendszernek ez a legienyegesebb " vonása; első ízben kerül sor arra, hogy — az alapelveket tékán we— a tervidőszak egészét. vál­tozatlan közgazdasági felté­telek között dolgozhatják vé­gig a gyárak, vállalatok. Nem szükséges bizonygatni, hogy a gazdaságirányítási rendszer közvetett formája, az árszabályozás, az adópo­litika, a személyi és vállalati jövedelmek képződésének szabályozása, a hitelpoliti­ka. s a többi tényező, mint eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdaságban végbemenő fo­lyamatok, s azok első ered­ményei — így például a ter­melési szerkezet kedvező irá­nyú módosulása — egyaránt igazolják ezt. Ha így van* márpedig így van. jogosnak tűnhet a kér­dés: miért volt szükség mégis új szabályozó rend­szerre? Egyszerűsítve a fe­lelet: régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékony­ságának növelését, a vállala­ti tevékenység gazdaságossá­sának fokozását, az árak és m tényleges ráfordítások kö- sselííését — az új szabály­zókkal tökéletesebben, gyor­sabban, « csoport- A<jts. a * társadalmi er&éket jobban egyeztetve tudjuk meg­valósítani. Ez indokolta, s (hozzátehetjük, sürgette m a változást. KINCS MÓDUNK ARRA, t»ogy az új szabályozási rendszer részleteit, akárcsak címszavakban is, áttekint- •ük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, ön­magában is több cikket ki­tevő- változáson ment illet­ve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy rámutas­sunk a változások irányára, várható hatására. Arra, hogy az új szabályozási rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mérten jobb feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának kibontakozásá­hoz. Az árszabályozásnál a tényleges társadalmi ráfor­dítások és a piaci értékítéle­tek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabá­lyozásnál az adómentességek megszüntetése, illetve korlá­tozása. a létszám- és bér­gazdálkodásban az élőmun­kával való takarékosság ösz­tönzése „kifizetődővé” tétele — azt bizonyltja, hogy az állam szorosabb szálakkal köti össze a valós teljesit- ményt és a nyereséget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitiká­ban végbemenő változások is — például több gazdálko­dó szerv közös beruházásá­nak meghitelezése, az erők koncentrációja érdekében —, ahogy az export—import sza­bályozó rendszerének mó­dosulása is. Ez utóbbinál maradva: a differenciált ex­porttámogatás, az ágazati át­lagnál kedvezőbb devizáid- termelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való ré­szesítése, az import esetében a népgazdaságilag kedvező vásárlások kötöttségednek é* terheinek csökkentése mind- mind világosan mutatja az utat. amelyen járni keM. AZ UJ SZABÁLYOZÁS! RENDSZER a hatékonyság előterébe helyezése mellett, s vele azonos fontossággal, még egy célt szolgál: a gaz­dasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet megterem- íáseyel. valósuljon .meg .".»A kettős, de végső soronnueg- egyező cél elérése természe­tesen nem úgy megy végbe, hogy automatikusain hat * szabályozási rendszer, s « vállalatoknak nincs . külö­nösebb teendői*; Nem titok, hisz * legna­gyobb nyilvánosság előtt, as országgyűlés ne­gyedik ötéves tervet elfogadó ülésszakán, s a part X. kongresszusán beszéltek ró­la, hogy a következő esz­tendők nehéz próba elé ál­lítják a. vállalatokat. A be­ruházások növekvő hánya­dának vállalati erőforrások­ból való finanszírozása, az állami iámoga.ás mértékének csökkentése, a visszatérítések korlátozása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkal­mazása jóval többet követel minden termelői kollektívá­tól!, mint . amennyit a har­madik ötéves terv évedben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikez­dünk” alapon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer életbe lépett ja­nuár elsején, úgy kell vál­toztatni fokról fokra a vál­lalati tevékenységnek is ezekben a napokban és he­tekben, IDEI GAZDASÁGI FEL­ADATAINK megvalósításá­nak mikéntje — éppen az új szabályozási rendszer okán — döntő mértékben a válla­latokon múlik Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a szállítás egységei csakis akkor felelhetnek meg a velük szemben támasztok fokozott követelményeiknek, ha az év minden munkanap­ján tisztán látják teendőiket. Az új szabályozási rendszer világosan mutatja, mit szük­séges elérni, merre kell ha­ladni. A hogyant, a haladás módját minden vállalatnak a maga sajátosságait, lehetősé­geit alaposan mérlegelve le­het csak meglelnie. A sike­res start a célba érkezés ígé­rete. S ezért döntő, hogy a természettel* a kömény tél­lel is küzdve közben — utó történik most, januárban a vattaiatoknál, az üzemekben. A január 1971. startja, 1971. pedig a negyedik öteves ber- vé. A régi célok és az új szabályozók kombinációja jó starthelyét, környezetet te­remtett. A start és a cél közötti tavon pedig ne fe­ledjük ek egy pillanatra sem: valamennyien ott; vagyunk a pályán! M. O. — Most mér egyed», bezne­*ek menni Nyíregyházára. A fehér bot megvéd engem. Először hiába csengettem Kalapos Beláné kisvándai la­kásának ajtaján. Másfél óra múlva a háziasszony nyitott ajtót — éppen akkor érkezett — és betessékelt a szobába. Egyedül volt, a férjét negyed­óra múlva várta, hogy haza­jöjjön a délelőttös műszak­ból, a gyerekek iskolában, bölcsődében voltak. — Családlátogatásról jöt­tem. Olyan szívesen csinálom. Még aprehendálok is, hogy többet tudnék segíteni. — Hogy bírja három gye­rek mellett? — Egy kis akarat kell hoz­zá. A nagyobbik kislány se­gít itthon, ő már 13 éves. A fiú nyolc, felvették a napkö­zibe. mert itthon nem tudnék foglalkozni vele, a kicsi még bölcsődé». Takarítani én szoktam, de már nagytakarí­táshoz, mosáshoz hívni kell valakit, azt nem tudom csi­nálná. A boltba is el szoktam menni —-. az önkiszolgálóba nem, ott nem tudok vásárol­ni. Ismernék, elmondom, hogy mit akarok venni. A pénztáros meg kiszámolja a pénztárcámból, hogy mennyit fizessék. Engem még nem csaptak be a boltban. — 67-ben százalékoltak le. Akkor voltam terhes a har­madik gyerekkel. Most mint százszázalékos rokkant szere­pelek. A kislány szokott fel­Fehér bottal olvasni. Nagyon gyerekeket. — Azt mondják, a s»es«e- men nem is latsaik, hogy nem látok. Itthon, Kisvárdán nem szoktam fehér bottal járni, mert ismerős vagyok. Ebben, a házban születtem, amelyikbén lakunk, itt nőt­tem fel, ismerem az utcákat. Annyit azért látok — csak körvonalakat — hogy az ut­cán nem megyek neki senki­nek. Csak a köszönéssel _ va­gyok bajba. Van, akinek, megismerem a hangját, de előfordult, hogy öreg népi köszönt: „Szervusz Éva!” Én meg visszaköszöntem: „Szer­vusz!” Csak utána gondol­tam, a hangjáról, hogy nem így kéllett volna. Tudja mi­lyen kellemetlen érzés? Nyugodtan ül az asztal mellett. A keze néha rebben meg, ahogy beszélgetünk. — Tizenkét évig voltam pe­dagógus. Szabolcsveresmartra. Jekére jártam és egy .évig voltam Papon, azután száza­lékoltak. le. .Nagyon fáj, a mai napig, hogy ott kellett hagyni a tanítást. Most aztán a felnőtteken próbálok segí­teni. A szövetségben. — Jobban csak az ősztől veszek részt a munkában. A vakok szövetségének megyei titkára, Varró János jött ki a férjemhez megkérdezni, tudjuk-e vállalni, hogy a ve­zetőségben dolgozzam. Aztán megválasztottak küldöttnek, az országos választmánynak is tagja lettem. Azóta a kör­nyéken én intézem, amit le­het. Családlátogatásra me­gyek, segítek a rendeietakei megismertetni, hogy milyen kedvezmények járnak. Uj ta­gokat is szerveztem. Most már néha zsörtölődik kt a férjem, azt mondja, kevesebb menésről volt szó. — Igen, mert sokszor min-- den héten bemegyek Nyíregy­házára. Itthon kikísémefc az állomásra, van egy összecsuk­ható feliér botom, azt veszem elő, a leszállásnál mindig van, aid segít. Ha ilyenkor a férjem délutános, a kislány megy a kicsiéit a bölcsődé­be. — Itthon nem szokott tár­saságba járni ? — Voltak barátnőim, el­mentem hozzájuk. De tudja, hogy van. Mindenki dolgo­zik, keveset érnek rá. Az meg olyan rosszul jött ki, hogy én mindig megyek, ők meg nem jönnek. Ezért el­maradtam. Pedig szeretem á társaságot,. Csak hát —őszin­tén megvallva — az ittfeni környezetben kisebbségi érzés van bennem. Mindig olyano­kat gondolok: „Talán egy pe­Nyíregyházán, a Déli Alközpontban a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat serényen dolgozik a víztorony alatt egy új 68 lakásos ház építésén. Ez lesz az Arany János utca utolsó jobb oldali épülete Szarvas utca sarkán. Hammel József celvete.e Szót emel a szakszervezet Küldöttértekezlet a nyíregyházi főpostán Kedden délután tartotta küldöttértekezletét a nyír­egyházi főposta szakszerveze­ti bizottsága, melyen nyolc­vanöt küldött képviselte a szervezett postás dolgozókat. A küldöttértekezleten részt vett dr. Kiss Zoltán, a Deb­receni Postaigazgatóság igaz­gatóhelyettese és Kiss Má­tyás, a postásszakszervezet területi bizottságának titkára. A két évről szóló beszámo­ló ismertette, hogy a szak- szervezeti bizottság munkája hozzájárult az eredmények eléréséhez. A mült évben a forgalmi bevételi tervet 102,9, hírlaptervet pedig 103,5 százalékra teljesítették. Verseny és sikerek A legutóbbi választás éta eltelt lsét évben beneveztek az élüzem dinért folyó w­caát rum a ruhámon, csak e*i nem veszem észre. Talán a hajam nem jól áll.” A szö­vetségijén, a sorstársak között más. Minden kedden és csü­törtökön klubé**, van, én csi­nálok jókedvet. Szeretek éne­kelni, szeretem a vidámsá­got.. Ha észreveszam, hogy az egyik néni csak ül egy sa­rokban. odamegyek hozzá, beszélgetek vele.. Ha táncol­nak. akkor még a Iá nyolcat is felkérem — vannak ott fia­talok is — csali hogy han­gulatot csináljak. Este, a tízes vonattal szoktam hazajönni. Mindig van egy jól látó — feleségét, vagy férjét kísérte et a klubestre — akivel együtt megyünk az állomás­ra. Közben hazajött a férj is. Szokott segíteni? — Amíg ő gyűlésre jár, addig én ellátom a gyereke­ket, begyújtok. vacsorát, ebédet főzök. — Amikor beteg voltam decemberben, a férjem olyan jó töltött káposztát csinált... — Mér úgy házasodtunk nesze. hogy csökkentlátó volt. Tudtam, hogy sok gon­dunk lesz, de erős fizikumú ember voltam. — így vagyunk, látja. A szüleim is féltenek, hogy annyit megyek a szövetségbe. Márpedig én nagyon szere­tek köztük lenni. Lány] Betonú senybe. 1969-ben megkapták a megtisztelő címet. Az 1970- es értékelés még nem történt meg, de a végzett munka alapján minden remény megvan arra, hogy újra el­nyerik a kitüntető címet. A hivatal a Szocialista munka hivatala cím elnyeré­séért, a kézbesítési osztály pedig a Szocialista munka osztálya címért versenyzett. A múlt évben csatlakozott ehhez a mozgalomhoz á hír­laposztály, a postaösztály és a távközlési osztály is. A legnépszerűbb formája a. munkaversenynek ' azonban továbbra is a szocialista bri­gádmozgalom. 1969-ben i3 brigádban 96 dolgozó ver­senyzett Közülük két brigád megtartotta, kettő pedig el­nyerte az ezüstplakettes ki­tüntetést. Bronzpiakettet 5, oklevél és zászló kitüntetést két-két brigád kapott. A múlt évben itt is előre­lépés történt. A meglévő 13 mellett újabb három brigád csatlakozott a mozgalomhoz és így összesen 150 dolgozó vett részt a versenyben. A beszámoló még nem tudta is­mertetni az eredményeket, az értékelésre ugyanis csak a későbbi időben kerül sor. A Szakma ifjú mestere moz­galomba 22 dolgozó nevezett be. Az eredmény: egy arany, négy ezüst, három bronz fo­kozatú kitüntetés ás 10 okle­vél. Létszám­gondok A dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel foglalkoz­va megállapították, hogy az engedélyezett bérkeretet nem lépték túl, de felhasználatla­nul sem maradt egyetlen fil­lér sem. Nőtt viszont az ösz­tönző bér, melynek jelentős részét az év végi csúcsfor­galom idején jó munkát vég­ző dolgozók között osztották ki. Az év végi jutalmazások ­nál pedig kedvező hatást vál­tott ld. hogy figyelembe vet­ték az eltöltött szolgálati időt. Gondot okoz a posta lét számhelyzete. Sokan mennek el, más vállalatoknál jobb kereseti ’ehetőségeket és ked­vezőbb munkakörülménye­ket tudnak biztosítani, nem beszelve a -szabad ummbat­tokről. amit joggal sérelmez­nek a postás dolgozók Nyugdíjasok panasza Szólt a beszámoló arról is; hogy mit tesznek a jövőben az üzemi balesetek csökken­tésére., A múlt évben, ugyanis három üzemi balesetnél 103 munkanapkiesés volt. 1, munkakörülmények javítása azonban már csak az épülő új postahivatal átadása utáa várható arni megfelelő szo­ciális ellátottságot biztosit minden dolgozónak. A munka- és védőruha- ellátás kielégítő, de mint ahogy az egyik hozzászóló felvetette:, az újonnan bele­pő dolgozóknak hónapokig kell várni, míg elkészül « munkaruha. A megoldásra -nyomban megszületett a ja­vaslat, amit majd a kollektív szerződés elkészítésekor fi­gyelembe vesznek. Pénzbe» kapják meg a dolgozók a ru­ha árát és ebből vásárolhat­ják, vagy készíttethetik saját belátásuk szerint. Szólt 'a beszámoló az üze­mi étkeztetésről, az újítómoz­galomról, az üzemi demokrá­ciáról, a dolgozók gyermekei­nek bölcsődei és óvodai el­helyezéséről, a munkafegye­lem megszilárdításáról. a társadalombiztosítási tevé­kenységről, a segélyezésről.,1 A nyugdíjasokkal való tö­rődésfői megállapították: nem kielégítő. A beszámoló­val együtt három nyugdíjas dolgozó is sérelmesnek tar­totta, hogy megvonják az árt százalékos vasúti kedvez­ményt és az üdülő jegy ékből még akkor sem kapnak, fia a dolgozók nem veszik igené­be. Ilyen eset is előfordult, de csak azért, mert kevés a családos és nyári idényre szó­ló beutaló. Végezetül a szakszervezeti bizottság kulturális és nevelő, felvilágosító munkájáról, va­lamint a gazdasági tevékeny­ségről szólták. A hozzászólá­sok után megválasztották az új szakszervezeti bizottságot es a területi küldöttértekezle­ten részt vevő dolgozókat. Á szakszervezeti bizottság elnö­ke ismét Tóth Miklós, titká­ra pedig Petrov Józsefivé lett. I«

Next

/
Thumbnails
Contents