Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
I rmft Wvrw w*«?«wr>ne9«4 T9TÍ. Tafrnlr 91. Korunk mezőgazdasága Mesterséges holdak és a mezőgazdaság A második világháború idején és a háború utáni években a légi fényképezés igen nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés nem annyira a légi kamerákban, mint inkább a változatos skálájú filmanyagokban mérhető le. A modem légi fényképezés, amelyet az utóbbi évtizedekben nemcsak katonai célokra, hanem sok tudományág céljaira hasznosítanak, a pán fitm- •ínyagok melleit különböző érzékenységű színes anyagokra, infrafilmekre stb. dolgozik. Az ezekre készített felvételek az emberi szem által nein észlelhető finom részleteket is kihozzák. A régészet szolgálatába állított légi fényképészek is rájöttek, hogy tavasszal és nyáron a különböző fejlettségi fokot elért növényzet milyen jól értékelhető a légi felvételeken és mindez milyen fontos támpontokat jelenthet a régészeknek. Az ősi falmaradványok felett növekvő gabonák általában csenevé- szebbek, mint a környezet, ugyanakkor a régi sírok felett a növényzet üdébb, zöldebb, beérés után kimagaslik a környezetből. Pontosabb idő áras- prognózis A rakéta és a mesterséges holdak beköszöntésének korszaka kitolta a légi fényképezés felső határait, egyben lehetővé tette a földünk és végtelen óceánjainak állandó megfigyelését. A meteorológiai mesterséges holdak közA megyei tanáes statisztikusai a minap készítették el éves zárójelentésüket megyénk elmúlt évi állatállományának alakulásáról. Eszerint a hizlalásra szánt malac- és süldőállomány az elmúlt évben kettőszáztizeranégy- ezerrel volt magasabb, mint az előző esztendőben. A szám az értékesítésre szánt állatok forgalmát jelenti, tehát az évi értékesítés összesítése is. Ebből a számból 122 ezer a malac és közel 92 ezer a süldő. Mindkét fajtából a termelőszövetkezetek hizlaltak meg 161 ezret, állami értékesítésre adtak 7 és fél ezret, a háztájiban 9 ezret és a szabadpiacon értékesítettek közel 10 ezret. Elég jelentős volt az elhullás is. December 31- én még 1685 olyan süldő volt, amit a háztájiból kínáltak fel a közösbe, de a termelő- szövetkezetek még nem vették át. A hizlalásra szánt állomány létszáma az elmúlt év utolsó napján közel 10 ezerrel haladta meg az év eleji nyitókészletet. /A szarvasmarhák száma a termelőszövetkezetek közös tulajdonában 1633-mal gyarapodott ebből tehén 426 és 661 olyan süldő, amelyből idén tehén lesz. A tsz-eknem teljesítették háromezer-kétszázra tervezett szaporítási tervüket. Elsősorban a vásá- rosnaményi és kisvárdai járás közös gazdaságai maradtak el. A sertések összes száma 24*S százalékkal növekedett a vetve segítenek majd a jövőben a mezőgazdasági szakembereknek a megbízhatóbb időjárás előrejelzés területéin. A világűrben keringő, infra és optikai távérzékelő műszerekkel, fotókamerákkal felszerelt mesterséges holdak, ebből a dimenzióból végzett mérésekkel és főleg felvételekkel közvetlen segítséget nyújtanak a mező- és erdőgazdaságok számára. Mezőgazdasági viszonylatban a légi felvételeknek a geometriai pontosság, az áttekinthetőség, a finom részletek mellett nagy előnyük, hogy a felvételeket adott terület és adott növénykultúra felett évente meg lehet ismételni, ezáltal összehasonlításokat végezni a kultúra állapotát nézve éves viszonylatokban. Infraérzékelővel ellátott mesterséges holdak jó szolgálatot tehetnek korai erdőtüzeik felderítésénél. Az Egyesült Államokban ezenkívül számos mező- és erdőgazdasági kutatóintézmény, egyetemi tanszékek kutatói dolgoznak olyan témán. amelyek mesterséges holdakról végzett légi felvételek mező- és erdőgazdasági hasznosítását tűzték ki célul. Légi fényképezés a növény- belegségek ellen Az utóbbi években például jó eredményeket értek el többcsatornás infravörös megyében és elérte a 88 585 darabot a j el entés szerint. Ebből a kocák 11 százalékkal vannak többen, mint év elején voltak. Számuk 9198. A sertésnövekedés számát tehát együttesen a megye 1 százaiéival túlteljesítette. A kocák növelésének a számában pedig lemaradt. A háztáji gazdaságokban a szarvasmarhák együttes száma egy év alatt 567-tel nőtt, viszont a tehenek száma 120-szal kevesebb. Csökkent a háztáji gazdaságokban a sertések száma közel 30 ezerrel, az év végi ösz- szesítés szerint. A kocáké pedig 1580-nal. Mindkét szám az év során átfutó készletre vonatkozik. SZAKKÖNYVTÁRUNK A herefélék termesztésének fejlesztéséért A felszabadulás óta a magyar mezőgazdaság összességében nagy lépteikkel halad előre, az állattenyésztés fel- emelkedését alapvetően meghatározó szálas és tömegtakarmányok termesztésében azonban nem történt változás. A két legfontosabb pillangós növény termésátlagában inkább visszaesés tapasztalható mint a joggal megkívánt fejlődés. öt esztendővel ezelőtt 14 fényképezéssel a különféle növénybetegségek felderítése területén. Angliában a burgonya vészt, gabonákon a feketerozsdát, zabföldeken a ■sárga törpevírus jelenlétét állapították meg infrafelvé- telek segítségével, korai stádiumban. Számos esetben a növénybetegség már akkor megjelent az infravörös képen, amikor az élő növény a földön vizsgálva még nem volt látható. Infravörös fényképezés segítségével levegőből megállapítható a növények érzékenysége a trágyák, növényvédő szerek iránt és jól meghatározható például a gyomosodás kiterjedése. A sztereofelvételek plasztikus képet adnak a mezőkről, erdőikről, termőföldekről és az öntözéses gazdálkodások növénykultúráiról. A kansasd egyetem egyik kutatócsoportja jelenleg a radart igyekszik a mezőgazdasági kutatás szolgálatába állítani. Repülőgépről és mesterséges holdakról felvett radarképet értékelnek ki. Az ezzel kapcsolatos egyik tanulmány megemlíti, hogy a természet adta növényzet és a termesztett növényzet ugyanabból a magasságból és ugyanolyan berendezéssel eszközölt radarképen jellegzetesen eltérő differenciákat mutat. Sőt a radarképen jól érzékelhető az évszakoknak a növényzetre gyakorolt hatásai is. Az ideális magasság Lehetségesnek tarják, hogy a radarképeket a jövőben hasznosítaná lehet növényfajok osztályozása mellett, a különböző talajok identifikálására is — a levegőiből. A gazdaságilag fejlett államok kutatód most azon fáradoznak. hogy meghatározzák azokat az ideális magasságokat, amelyekből a felvételek jól érzékelhetők a mező- és az erdőgazdálkodás számára. Tekintve, hogy a nagy feloldóképességű optikákkal felvett filmek igen nagy nagyítást elbírnak, a mesterséges holdak keringési magassága a jövőben alkalmas lesz számos mező- és erdőgazdaság számára értékelhető bemérés és légi felvétel eszközléséhez. E. I. lelkes mezőgazdasági szakember elhatározta, hogy a lucerna- és vörösheremag- termesztés hazai fejlesztése érdekében a tudományos kutatás ered menyeit megkísérlik átültetni a gyakorlatba. Az azóta Tessedik szocialista brigád címet viselő, ma már több, mint 100 tagot számláló szakembergárda célkitűzése eredménnyel járt. A most megjelenő könyv 30 dolgozatából képet kap az olvasó a Fehérje a futószalagon Jerevánban, az Örmény Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetében értékes kristályos anyagot' — li- zint — állítottak elő. A 11- zim azon ritka, nem szintetizálható aminósavak közé tartozik, amelyek nélkül a szervezetben nem képződhet teljes értékű fehérje. A pótolhatatlan aroinósa- vak előállítására kidolgozott módszer a mikroorganizmusok változatos anyagátalakító képességén alapszik. Az élelmiszeripari melléktermékekből készített táptalajt meghatározott mikroszervezete- kst tartalmazó törzsoldattal oltják be. Ideális életkörülmények között a mikrobák 60—70 óra elteltével már termelnek lizint. Szakemberek számításai szerint a táptalaj egy literében lévő több milliárd láthatatlan „munkás'’ mintegy 30 grammot választ ki ebből az értékes fehérje- anyagból. A mikrobiológiai intézet laboratóriumában előállított tiszta, kristályos lizint az állattenyésztésben hasznosítják, mivel már számos kísérlet igazolta a fehérjepreparátum hatásosságát. így például egy tonna növényi takarmányhoz adagolt egy kilogramm lizán 15—20 százalékkal növelte a növendékállatok testsúlyát, és ugyanennyivel csökkentette a felhasznált takarmány meny- nyiségét. Széles körben alkalmazható az élelmiszeriparban és a gyógyászatban is. Elkészítve a lizán ipari előállítására vonatkozó javaslatot, az örmény biológusok még tovább is mentek egy lépéssel — kimutatták, hogy a mikrobiol ógiai szintézis során keletkező biológiai masz- Szát kéthónapos csirkék takarmányába keverve, mintegy 20 százalékos súlygyarapodás érhető éL Napjainkban már épül Örményországban a szovjet viszonylatban is első, kristályos lizint előállító üzem. Sugárkezelt gomba A sampinyongomba az el ső radioaktív sugárrá! tér mesztett mezőgazdasági tér mék, amelyet az Európr: Gazdasági Közösség piacrr visz. Egy holland kereskede! mi vállalat árusítja e gombafajtát, amelyet az Euratom és a holland mezőgazdasági atomkutató központ közösen kísérletezett ki a wagenin géni (Hollandia) kísérleti telepen. A gomba egészségre ártalmatlan voltáról többszörös vizsgálatok után győződtek meg az illetékes szervek. A radioaktív sugárzással kezelt gomba- tartósabb, ízlete- sebb és tetszetősebb külsejű. tudomány eredményednek a gyakorlatba való átültetéséről, és az ennek nyomán nyert terméstöbbletről. öt témakörből ad a könyv beszámolót: a herefélék biológiai kérdéseiről, a herefélék agrotechnikájának problémáiról, a növényvédelem tennivalóiról, a herefélék takarmányának tartósításáról és a herefélék tájtermesztésének helyzetéről. A könyvet dr. Mándy György és dr. Virányi Sándor szerkesztette. Gyarapodott megyénkben az állatállomány Az állami gazdaságok programja: Ot év alatt megkétszerezik a sertéshústermelést NÉPGAZDASÁGUNK IV. ÖTÉVES TERVÉNEK élő- irányzaitai szerint mezőgazdaságunkban fokozottabban előtérbe kerül az állattenyésztés. ezenbelül is a hústermelés. A lakosság élelmiszer-ellátása, s az export egyaránt azt kívánja, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű, jobb minőségű állati termék kerüljön forgalomba. Az egy főre jutó húsfogyasztás a tervek szerint 1975-ben 14 százalékkal kell, hogy meghaladja az 1970-es szintet. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben egy főre számítva a húsfogyasztás eléri a 67 kilogrammot. Ezzel egyidejűleg a netto húsexport 75 százalékkal nő. Ilyen követelményt csak akkor lehet kielégíteni, ha az eddiginél nagyobb ütemben fejlődik a hústermelés. Az előirányzatok szerint nincs a hústermelésnek egyénen olyan ága sem, amelyet ne kellene fejleszteni. A sertéshústermelés mégis külön szót érdemel. 1970-ben — az előzetes adatok szerint — a hazai vágósertés-termelés 688 ezer tonnára rúgott 1975-ben az előirányzatok szerint 900 ezer tonna vágósertést kell mezőgazdaságúinknak produkálnia. A sertéshústermelés ilyen méretű fejlesztését elsősorban a hazai húsellátás javítása követeli. AMI A SERTÉSHÚSTERMELÉST ILLETI: nemcsak nagyarányú fejlesztéssel számol ötéves tervünk, hanem a kisüzemek, valamint nagyüzemek közti sertéshústermelés arányainak módosulásával is. Tavaly a vágósertés-termeiés- 32 > százalékát* még a kisüzemek; 48 százálé-1 kát- a nagyüzemek adták. Az elgondolások szerint 1975-ben a nagyüzemek 61 százalékos arányban vesznek részt a vágósertés-termelésben. Ez nem jelenti azt, hogy a kisüzemek termelésének visszaesésével számol a terv. A kisüzemekben a termelés nagyjából azonos méretű marad a tavalyival. Ugyanakkor a nagyüzemekben — termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban —• erőteljes lesz a fejlődés. Ami az állami gazdaságokat illeti: az elmúlt években a termelés nagyon sok területén bizonyították, hogy vállalkoznak a korszerű megoldások alkalmazására. A párt X. kongresszusi határozat az állami gazdaságokkal kapcsolatban azt mondja: „Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön és fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez.” E követelménynek akkor tudnak a gazdaságok megfelelni, ha a termelés egyes területein valóban a korszerű követelményeknek megfelelően, gazdaságosan. sokat termelnek, s a termékek minőségét tovább javítják. Miután a IV. ötéves tervben a hősprogram teljesítése az egész mezőgazdaság számára elsőrangú feladat lett, természetes dolog, hogy az állami gazdaságoknak is sokat kell tenniök ennek érdekében Hogyan is alakul 1970 és 1975 között a magyar állami gazdaságokban a ser- tésh ústerm elés ? A GAZDASÁGOK KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEIBŐL készített összesítésekből kitűnik, hogy 1975- ben állami gazdaságaink 17 680 vagon vágósertést szándékoznak értékesíteni. S hogy érzékelhessük milyen ütemű fejlesztésről van szó, még egy szám: 1970-ben — az előzetes adatok szerint — az állami gazdaságok 8700 vagon vágósertést adtak el. öt év alatt tehát kereken kétszeresre növelik a sertés- hústermelést. A korábbi években a sertéshústermelés fejlődésének üteane elég lassú volt az állami gazdaságokban. 1966- bam, a harmadik ötéves tenr első évében 8066 vagon vágósertés értékesítésével zárták az esztendőt. Az elmúlt ot évben tehát még tíz százalékkal sem nőtt a sertéshústermelés. Ezek után joggal tehető fel a kérdés: ilyen előzmények után teljesíthető-e a feladat, öt év alatt megkétszerezni a sertéshústermelést? A kérdésre határozott igennel lehet válaszolni. Természetesem a nagyarányú fejlesztés rendkívül sok munkát kíván az érdekeli gazdaságoktól. A sertéshús- termelésnek az a rendszer^ amely most alakul ki pontos szervezést, nagy körültekintést, erős munkafegyelmet, termelési fegyelmet követek A sertéshústermelést szolgáló beruházások új vágányokra viszik a termelést ebben az ágazatban is. Az iparszerű hústermelés formái, módszered már a korábbá években kialakultak a baromi item "ász- tésfeem. (Itt is az állami gazdaságok voltak a kezdeményezők.) A sertéshústermelésben most alakulnak ki a gyakorlatban az iparszerű módszerek. Az állami gazdaságok ebben a munkában m élen járnak. Agáid, Bábolna, Szekszárd, Hejőmente sokat tett és tesz azért, hogy valóban korszerűek legyenek a sertéshústermelés feltételei. Az imént szó volt arról, hogy mennyire reálisak az állami gazdasági hústermelésfejlesztési tervei, mi ad realitást e tervéknek. Nos as egyik első számú feltétel: bővülnek a korszerű elhelyezés lehetőséged. A gazdaságok egész sora épít új telepet Ezek a teljesen gépesített, as iparszerű termélésá követelményeknek megfelelő telepek több, mint félmillió sertés - számára adnak helyet az állami gazdaságokban. Az új telepeknek az” elkövetkezendő esztendőkben készeknek kell lesnmiök. A nagyarányú korszerű telepépítés mellett figyelembe kell venni a már meglévő férőhelyeket is. Ezekben mintegy 300 ezer sertés helyezhető el. Közülük mintegy 200 ezer férőhelyet lebontásira ítéltek. Ha lebontják az elavult épületeket akkor is lesz hatszázezer hízónak férőhelye 1973-ban. As a kétforintos kilogrammonkénti félvásárlási többletár, amit a tavalyi döntések szerint a korszerűtlen hizlaldákban előállított hízókért kapnak a gazdaságok, arra ösztönöz, hogy a hústermelési lehetőségeket ezeken a helyeken is ki használják. A hizlaldák évente kétszer be- népesíthetők. így tehát a jelek szerint a férőhelyhiány nem lesz akadálya a program megvalósításának. SOK MINDENT LEHETNE MÉG sorra venni, amely a terv realitását bizonyítja. Ezek közül csak egyet: a takarmányellátást. Tavaly az állami gazdaságok kereken 700 ezer tonna szemes abrakot termeltek, öt év múlva egymillió 166 ezer tonna takarmánygabona-terméssel számolnak A kukorica termőterületét százezer holddal kívániák növelni, s a hozamok hat mázsával haladnák meg a jelenlegi holdanként! átlagot. Ha a kukoricatermesztés, a szemestakarmány- termesztés lehetőségeit vizsgáljuk, akkor is arra a megállapításra jutunk, hogy a terv teljesíthető. SZÁMOLGATNI PERSZE KÖNNYŰ. Az egész program megvalósítása azonban hallatlanul nagy erőfeszítést követel. Ezt tudják minden gazdaságban. S azt is tudják: érdemes fáradni. Olyan nagyszerű feladat megoldására nyílik lehetőség, amely méltán teszi még megbecsültebbé társadalmunkban az állami gazdaságokat. Almásj István
