Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

í. 1CBLET MA®YARORSZA« TfW. tarml? Ü. Komszomolisták a XXIV. kongresszusért Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol KB első titkára a Központi Bizottság plé­numán bejelentette: az SZKP küszöbönálló kongresz- szusának tiszteletére a kom- szomolisták és az ifjúmunká­sok március 25-re, — tehát határidő előtt — teljesítik el­ső negyedévi tervüket. Az ország ifjúmunkásai komszomolista takarékossá­gi alap létesítésére használ­ják fel az újítások bevezeté­séből, valamint a tudomány és technika új eredményei­Ors?ágo$ pártértekezfet Prágában A CSKP KB elnökségi tag­jainak részvételével szerdán Prágában megtartották a ke­rületi (megyei) és városi pártbizottságok vezető titká­rainak országos értekezletét. A tanácskozáson. amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára vezetett, megvi­tatták a Központi Bizottság decemberi ülésén elfogadott határozatok valóra váltásá­nak eredményeit. A vita felszólalói megálla­pították, hogy a CSKP va­lamennyi területi szerve és szervezete egyhangúlag ma­gáévá tette és támogatja a decemberi plénum határoza tait, következtetéseit. mi Dutschkét kiutasították Angliából Mindegy háromezer angol diák tüntetett a londoni Trafalgar téren, Ru ’i Dutsch- ke nyugatnémet diákvezér kiutasítása ellen. A tüntető menetet a cambridge-i egyetem diákjai szervezték, akik sztrájkkal is tiltakoztak a Dutschke elleni határozat miatt. (Kelet-Magyarország telefotö) nek alkalmazásából származó megtakarított nyersanyag­mennyiséget és villamos ener­giát. Mint Tyazselnyikov elmon­dotta: a 27 millió tagot szám­láló Komszomol patronálja az új városok és vasútvona­lak építését; részt vesz a me­zőgazdaság kemizálésában és talajjavításában. A komszo- molisták első számú fő fel adata azonban továbbra is a kelet-szibériai olajkincs ki­aknázása lesz. Diákzavargások Törökországban Súlyos diákzavargások rob­bantak ki szerdán Ankará­ban. A város utcáin több ezer diák vonult fel, tiltakozva az ellenük Irányuló rendőri önkény miatt. Hamarosan •lövések dördültek el, mire a diákok gyújtópalackokkal dobálták meg a rendőröket. Ugyancsak szerdán bomba robbant egy ankarai magán­iskola előtt, amely egyéb­ként Deniirel miniszterelnök bátyjának tulajdonában van. A diáktüntetések következ­tében kialakult helyzet miatt szerdán lezárták az ország legnagyobb egyetemét, az ú""-nevezett „Közel-keletá Műszaki Egyetemet”. Áz olasz kommunisták kettős évfordulója KOMMENTÁR: Viharfelhők Nagy-Britannia egén Az Edward Heath-től meg­szokott, szinte fogpasztarek­lámnak is beillő széles dip­. lomatamosoly most is látszik a róla készült fényképeken. Am ez sem tudja elkendőzni a súlyos gondokat, amelyek- kel Heath-nek és kormányza­tának ezekben a napokban szembe kell néznie. Singapore-ban tart még a nemzetközösség értekezlete, amelyen ugyancsak szoron­gatják partnerei a brit mi­niszterelnököt. Nem is csu­pán a Dél-afrikai Köztársa­ság közelében lévő, magukat közvetlenül fenyegetve érző afrikai államok vezetői tilta­koznak élesen London ama szándéka ellen, hogy felújít­ja a fegyverszállításokat Pre­toriának. Ugyanilyen élesen száll szembe a Downing Street elképzelésével a nem­zetközösség számos „fehérbő­rű” országa is, például Pierre Tiudeau Kanadája. A nem­zetközösség miniszterelnö­keinek értekezlete valószínű­leg a hét végén ér véget. Még nem tudhatjuk, mi szerepel majd a határozatban (ha lesz egyáltalán?!), de az már most bizonyosra vehető, hogy a többség nem egyezik bele abba. hogy Anglia újból fegyvereket szállítson Dél- Afrikának, s ha e szándékról nem tudják is végképp le­beszélni Angliát, de halasz­tásra mindenképp rábírják Londont. Eközben azonban magában a szigetországban sem rózsás a helyzet Anglia történeté­ben először: postássztrájk robbant ki. Mintegy 230 ezer dolgozó szüntette be a mun­kát — egyelőre meghatáro­zatlan időre — s így nemcsak a levél- és csomagforgalom bénult meg a hrit szigete­ken, de a távirati összeköt­tetés is, ez utóbbi a külvilág­gal is Csak a telefon műkö­dik, részint mert. a közpon­tok jó része automatikusan működik részint, mert a te­lefonkezelők más szakszerve­zethez tartoznak. Harmadik problémaként so­rolhatjuk — hogy csak a gondok nagyját említsük — az ismét kiéleződött észak-ír- brszági helyzetet. A feszült­ségre 'ellemző. hogy Chiches- ter-Clark ulsteri miniszter- elnök bejelentette: a héten a londoni kormány két mi­nisztere érkezik Belfastba. Nyilvánvaló, hogy a nem zetközösségben kirobbant vál­ságot nem a dél-afrikai fegy­verszállítások mellett való konok kitartás simíthatja el csakis az. ha London eláll et­től a tervétől. Az sem két­séges: a postássztrájk és ha sonló munkaügyi problémák sem azzal nyernek megoldást, ha életbe léptetik a készülő szakszervezet- és sztrájkel­lenes törvényt, azzal csak olaiat öntenek a tűzre. Mi­ként az észak-írországi hely zet javulása sem az eddigi politika folytatásától várható — hiszen ez csak új. meg új krízishelyzeteket idézett elő — hanem egyedül attól, ha a polgárjogi mozgalom jogos követeléseinek tesznek eleget. rv:: ......... Rudi Dutschke, az NSZK- beli ismert ifjúsági vezető hétfőn családjával együtt eltávozott Nagy-Brtanniá- ból. Dutschkét a brit hatósá­gok — mint ismeretes — az­zal az ürüggyel utasították ki az országból, hogy „politikai tevékenysége árthat a nem­zetbiztonságnak.” Közölte, bár most kénytelen távozni az országból, de egyszer visz­Barzel Varsóban Szerdán a nemzetközi kap­csolatok intézetének meghí­vására háromnapos látoga­tásra a lengyel fővárosba ér­kezett Rainer Barzel, a CDU —CSU parlamenti frakciójá­nak vezetője. „Azért jöttem Varsóba, hogy meghallgas­sam a lengyel álláspontot és az országaink közötti egyet­értés vonatkozásában tájé­koztassam a lengyel vezetőket a CDU elképzeléseiről” — mondotta a nyugatnémet el­lenzéki politikus megérkezé­sekor. Gierek leitayef művészeket, tudósokat fogadott Edward- Gierek, a LEMP KB első titkára szerdán ta­lálkozott és eszmecserét foly­tatott a lengyel írók képző­művészek, zeneszerzők, törté­nészek, újságírók, színház- és filmművészek, építészek és filmrendezők szövetségeinek képviselőivel. A KB első titkára kiemel­te, hogy a párt számít a szel­lemi élet dolgozóinak támo­gatására és munkájára. A művészeti szőve'ségek képviselői ismertették prob­lémáikat. A találkozó részt­vevői egyértelmű támogatás­ról biztosították a LEMP ve­zetőségének politikáját. szatén, ha majd Nagy- Britanniában megvalósul az a szabad társadalom, amely­ben áz emberek szabadon él­hetnek. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottságát a párt meg­alakulásának 50. évfor­dulója alkalmából. Két nagy évfordulóról em­lékezik meg ezekben a na­pokban az olasz munkásosz­tály: 1921. január 21-én, Li- vornóban alakult meg az Olasz Kommunista Párt; 1891. január 23-án született Antonio Gramsei, az első nagy olasz marxista forra­dalmár, az Olasz Kommunis­ta Párt megalakításának leg­kiemelkedőbb alakja. Grams­ei és közvetlen harcostársai — Togliatti. Terraccini, Mon- tagnana — érdeme az. hogy az első világháború idején és a húszas évek elején a marxizmus—leniniamus be­hatolt az olasz munkásmoz­galomba. Mikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom új időszakot nyitott az em­beriség életében, Gramsei és harcostársai felismerték, hogy az olasz munkásosztály nem juthat előre harcában forra­dalmi párt nélkül. Az Olasz Kommunista Párt megalakulása a szocialista pártok tehetetlensége miatt az olasz társadalom mélyre­ható szükséglete volt. Az OKP akkor jött létre, amikor a tőkés rendszer a háború és az Októberi Szocialista For­radalom nyomán mély vál­ságba került. Ebben az idő­ben az olasz munkásosztály­nak olyan pártra volt szüksé­ge, amely egységes forradal­mi elméletet vall, amely ki- jelöli a demokrácia védel­mének stratégiáját. Az új pártnak a fegyveres fasiszta erőszak viharában és a szocialista párt bénító, re­formista politikája ellenére kellett szervezkedését és á tömegek megnyerését megva­lósítania, Gramsei vezetésé­vel nehéz ideológiai és poli­tikái munkával kellett a part­ból marxista—leninista szer­vezeteit teremtenie. A fasizmus elleni harc volt az a próbakő, amelyen az új forradalmi munkás­párt felmérhette történelmi funkcióját, politikai állás­pontjának helyességét, a tö­megek irányítására való ké­pességét. Az OKP nagy ér­deme, harcra mozgósító tette volt, hogy amikor az 1926. novemberi rendkívüli törvé­nyek eltöröltek a demokrati­kus rend utolsó maradvá­nyait is, kijelentette: a fa­sizmus elleni harcot folytatni kell. A harcnak a munkás­osztályból kell kiindulnia és a lakosság minden olyan ré­tegére ki kell terjednie, amelyet a zsarnokság kizsák­mányol, elnyom és megaláz. A fasiszta diktatúra elleni megalkuvás nélküli harcban az olasz kommunistáik rend­kívüli hősiességet tanúsítot­tak és mérhetetlen áldozato­kat hoztak. A különbíróság 4671 elítéltje közül 4030 kommunista volt, s ezek ösz- szesen 23 ezer év börtönbün­tetést kapták. Áldozatul esett Antonio Gramsä, a párt megalapítója és vezére, akit 20 évi börtönre ítéltek. Ez az ítélet Mussolini fasisz­ta diktátor személyes köve­telésere született: -Meg kéBL akadályoznunk érméit a* agynak a működését 20 évre” — mondta Mussolini. Graans- ä az embertelen szenvedésein következtében fogságának ti­zedik esztendejében meghalt Mussolini akarata még se tel­jesült, mert Gramsei tízéve# fogsága alatt is halhatatlan értékű politikai, filozófiai es esztétikai - írásokat készített. Egész élete forradalmi kiál­lás volt a pártért, a mun­kásosztályért, az olasz né­pért. Példamutatása lelkesí­tette az egész pártot. A kom­munisták példáját követve a fiatalok ezrei sorakoztak fel a szocializmus eszméi mel­lett az ország életének leg­sötétebb éveiben is. Mikor Mussolini fasizmusa összeomlott. az olasz nép felszabadító háborút kezdett a hitlerista csapatok ellen, 'rí; is a kommunista párt adta ki elsőnek a felhívást a fegy­veres harcra, s a partizán- harcosok nagy többsége a párt zászlaja, a Garibakii- bo-igádok lobogója alatt küz­dött. Az ölasz kommunistái nagy véráldozatokat hoztak. A 350 ezer partizán közül 210 ezren voltak garibaldis- ták, a 70 ezer 930 hősi halott közül 42 ezér 558-an. A2 OKP a fegyveres harcok mel­lett világos politikai irányt mutatott, megmutatta, ki az ellenség, akire a • csapásokat irányítani kell, megőrizte az egység szellemét, leküzdve a pártok és csoportok önzését» hazafias és forradalmi bátor­ságot tanúsított. A háború után a külső óa a belső imperialista tevé­kenység hatására megbomlott az olasz müinkás- és demok­ratikus mozgalom egysége. A kommunistákat kizárták a kormányból. Az imperialista erők célja az volt. hogy meg­gátoljanak minden gazdasági és társadalmi reformét, s Olaszországot szorosan az amerikai imperializmus ag­resszív politikájához kössék,. Az OKP nagy érdeme, hogy felismerve az ellenség tá­madásának céljait, — ellen­akciókra szervezte az olasz mühkás- és dolgozó tömege­ket. Az egységért folyó hare sikerei tettek lehetővé, hogy hatásosan szembeszálljanak a reakció támadásaival es újraszervezzék á dolgozó tö­megeket a demokratikus fej­lődés alapvető bázisának megteremtéséért. A tavaiyi községtanácsi Választások. eredménye bizonyítja, hogy az OKP jelentősén növeli be­folyását a tömegek között Jellemző adat a párt befolyá­sának növekedésére, hogy az í 946-os parlamenti választá­sokon 4,3 millió, az 1968-as választásokon pedig 8,5 millió ember szavazott a kommunis­ta pártra. A Gramsei és forradalmár - társai áltál egy fél évszázada létrehozott j OKP ma már olyan politikai tényező a# olasz társadalomban, amely­nek szava mind nagyobb súllyal esdi latba az országos politika megformálásánál. A magyar kommunisták forró osztálytestvéri üdvözletüket küldik az 50 éves évforduló alkalmából as olasz kommu- nis laknak. Szamos Rudolf: 4. Giuliano négy óra előtt tíz perccel halt meg, uraim. Pontosan emlékezem, mert a hátsó udvarban a kakas ku­korékolt és én az órámra pil­lantottam. „Bánd meg bű­neidet!” — mondtam. Nem válaszolt. Vizet akartam ne­je adni, de ügyet se vetett rá. Magam is döbbent néma Sággal néztem rá és figyel­tem, hogyan vívta haláltusá­ját. Vonásai meredtek voltak, mintha a túlvilág előszele lé­gy ntette volna meg .. Hát így történt, uraim, és ez a színtiszta igazság. Nem ez volt az első, sem az utolsó hazaugság. Luca ezredes azonban menten megkapta a tábornoki tölgy­falombokat, Perenze száza­dos pedig őrnaggyá lépett elő. Az ötvenhatmillió lírás vérdíjat viszont az olasz bel­ügyminisztérium megtakarí­totta. De Máriát, a castelvet- ránói maffiózó ügyvédet a caltánisettai bíróság először bűnpártolás címén hat hóna­pi börtönre ítélte, de a fel­lebbezés során — bizonyíté­kok hiányában — a vád alól felmentették. Nemcsak Verdiani rendőr- kapitány hagyta cserben Giulianót. Luca tábornok szintén sorsára hagyta az árulót, Pisciottát. Az alvezér, a vezér unokafivére, életre s halálra szóló barátja és vé­gül orvgyilkosa, Giuliano ha­lála után még öt hónapig élvezte a szabadságot. Végül is monteleprei lakásán tar­tóztatta le a Palermo körze­ti rendőrség új vezetője, Marzani rendőrkapitány. Pisciottót kihallgatták Paler- móban, majd nyomban utá­na a Róma melletti Viterbó- ba szállították. Itt három hónapig tartották fogva anélkül, hogy bárki is törő­dött volna vele. A negyedév elteltével egyszer csak várat­lanul elővezették a viterbói bírósági tárgyalásra, ahol a Giuliano-banda negyvenkét tagjának és közöttük a Por- tella della Ginestra-i véreng­zésben részt vett banditáknak a perét tárgyalták. A „12-es majomházat” kapta, vagyis azt a ketrecet, amelyben a Giuliano-banda tizenkét ki- sebb-nagyobb rangú vezetője ülte végig a tárgyalási napo­kat. A picciottok, a „fiúcs­kák” a terem szemközti fala mellett lévő tömegcellában zsúfolódtak össze.. Ezek mindegyikét kegyetlenül megkínozták a csendőrségen, majd négy év után ítélet nél­kül szabadon eresztették őket. Pisciotta megjelenése fel­kavarta a bírósági tárgyalás temérdek formalitásába, unalmába belefáradt kedé­lyeket... Giuliano meggyilko­lásának körülményeiről ek­kor hivatalosan még a Pe- renzé őrnagy kitalálta válto­zat tartottá magát. Nap mú­lott nap után. És Pisciottát a bíróság csak nein akarta ki­hallgatni. Giuliano alvezére végül is megunta ezt á ko­médiát és ügyvédjéhez él­juttatott egy levelet, amely­ben védőjét arról tájékoztat­ta, hogy „Marió Scelba bel­ügyminiszter személyes hoz­zájárulásával ő ölte meg Giulianót”. A köztársaság vezető tiszt­viselőit, a kormányzó ke­resztény demokrata párt uralmon levő jobboldali po­litikusait egymás után lep­lezte le a tárgyaláson. Pis­ciotta végül is rákényszerí- tette Perenze őrnagyot, hogy a korábbi hamis tanúzását vonja Vissza és ezért a bíró­ság Perenzét kénytelen volt hamis tanúzás vádjával el­ítélni. A bíróság előtt mégje­lent Messana, volt palermói rendőrfőkapitány, Don Calo kebelbarátja, aki a maffiává! együttműködve Szteíliában harminc rablóbandát szá­molt fel a háború utáni években, kivéve a szepara­tista mozgalom kezdet! tö­ményét: & Giuliano-bajídát Miért? Miért? Miért? — záporoztak a kérdéseit. Mert egv test voltunk — harsogott Pisciotta hangja a rács mögül, a tanuk emel­vényén álló rendőrkapitány arcába. — Égy test voltunk a maffia, a banditák, és a pa­lermói rendőrség, mint a bib­liában a szentháromság: atya, fiú és szentlélek. ...És Messana, a nyugdíjba küldött palermói rendőrfő­nök nem cáfolta meg Pisciet- ta állítását. De nem cáfoltak, csak mentegetőztek a kis olasz államok titkaerendőri pókhálóiban évszázadok óta kitenyésztett jelentéktelen legyecskék, a spionok és be­súgók utódai sem. Köntörfa- laztak, mellébeszéltek, izzad­tak és gúnárként avújtott nyakkal keresgéltek kibúvó­kat szorult helyzetükből. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents