Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

VUÄG PROLETÁRIAI, EGYESÖ iJETEKI SXVITI, ÉVFOLYAM, £. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR IffTL JANUAR L, HÉTFŐ LAPUNK TARTALMABOfc: . Nagyobb figyelmet az újításokra ' fS. oldal) Az egyenjogúságról: — mit mondanak a nők? (3. oldal) A külföldi labdarúgó- pályákról jelentjük (8. Oldal) A tárgyalóterembe! (S. oldal) Losonczi Pál újévi köszöntője Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, 1971. január 1-én beszédet mondott, s szavait — a rádió és televízió közvetítésével — ország- szerte sok milliónyi hallgatóság kísérte figyelemmel. A mikrofonok és tévékamerák előtt elhangzott újévi kö­szöntő így hangzott: Nem a számvetés és nem a feladatok pontos meg­határozásának alkalma ez a mostani, ezért csak futólag tekinthetünk vissza a mögöttünk maradt 1970-as évre. és vehetjük számba tennivalóinkat az új esztendőben. A jól végzett munka tudatával nézhetünk vissza az elmúlt évre, amely a jubileumi évfordulók esztende­je volt, és amelynek során az ország népe a fizikai és szellemi munka minden területén becsülettel helytállt. Becsülettel végzett munkával értük él, hogy sikeresen zárult az 1970-es esztendő, III. ötéves tervünk, hog" társadalmunk életét a kiegyemúiyoaottság, a biztonság­érzet jellemzi. Viharos történelmet átélt népünk — immár ne­gyedszázada — saját hazáját építve tervezhet, évről évre előre nézhet a család és az egyes ember. Munkánknak köszönhetjük, hogy kedvezőek a fel­tételek az egész nemzet fo] emelkedését szolgáló, a nép életét szebbé, gazdagabbá tevő új terveink megvalósítá­sához. Népünk életének olyan eseménye volt pártkong­resszusunk, amelynek tanácskozóterme — szocialista politikánk demokratizmusát is jelképezve — az egész ország előtt nyitva állt, és így szinte személyesen vet­tek részt rajta dolgozó millióink A szocializmus építé­sének folytatása magasabb szinten alkotó program munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk számára. Eddigi eredményeink szamba vételekor nem fe-' ledkez hetünk meg arról sem, hogy fejlődésünkkel együtt sokasodnak tennivalóink. Tovább kell nőnünk a na­gyobb feladatokhoz és ezt csak úgy tudjuk elérni, ha valamennyien többet és jobban dolgozunk. Csak mun­kával, mindannyiunk közös erőfeszítésével elégíthetjük ki növekvő egyéni, családi, kis és nagy közösségi igé­nyeinket. Továbbra is csak szorgalmas munkáinkkal érhet­jük el, hogy az eddiginél több család juthasson méltó otthonhoz, hogy mind jobb és, könnyebb legyen a sok- gyermekesek sorsa, és a dolgozó nők helyzete, hogy gyermekeink, fiataljaink élete egyre szebb és boldo­gabb lehessen. Hogy boldoguljunk, fokozottabban kel) feltárnunk és gyümölcsöztetnünk azokat a mérhetetlen erőket, amelyek a szocialista demokráciában, milliók tevékeny részvétedében, népi államunk, társadalmunk egyre erősödő szocialista jellegében rejlenek. A tavalyi nyár is azt bizonyította, hogy a szocialista nemzeti egy­ségre épülő társadalmi összefogás nemcsak a pusztító árvíz megfékezésére, hanem arra is képes, hogy rövid idő aiatt új életet teremtsen a letarolt tájakon. Belső építőimunkánk alapvető feltétele, hogy béke legyen. Ennek legfőbb záloga, hogy építve szocialista hazánkat, a szocialista közösség tagjaként, következete­sen támogatjuk az imperialista agresszió ellen harcoló népeket, küzdünk a nemzetközi konfliktusok politikai rendezéséért, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett éléséért. Szálljon gondolatunk a világ olyan tajai felé — mint Indokína és Közel-Kelet, és más részei a Földnek —, ahol harcoló emberek az elmúlt évben is életüket áldozták, vérüket ontották népük, nemzetük független­ségéért, és a mi békénkért is, ellenállva az imperialis­ták barbár, gyermekeket, fiatalokat, asszonyokat és öre­geket, férfiakat egyaránt megsemmisítő, pusztító dühé­nek. Nemcsak hisszük hanem tudjuk is, hogy küzdelmük nem hiábavaló. A testvéri szolidaritás ereje, a nemzet­közi fejlődés törvényszerű folyamata a békének és a társadalmi haladásnak kedvez. Az európai biztonsági rendszer körvonalai már felismerhetőek. A' Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezésed jelzik, hogy merre tart a történelem nemcsak Európában, hanem az egész világon. Békesze­rető külpolitikánk, belső szocialista fejlődésünk sok ba­rátot és tisztelőt szerzett hazánknak és népünknek. Er­ről meggyőző bizonyságokat szerezhettünk az elmúlt év­ben is. Kedves hallgatóim! Barátaim! Jogos reménység­gel tekintünk az 1971-es esztendő elé. Szívből kívánom, hogy kísérje siker és szerencse minden jószándékú tö­rekvésünket. Kívánom, hogy minden becsületesen gondolkodó, haladást támogató magyar, bárhol is éljen, boldoguljon és szeretettel gondoljon hazánkra. Boldog és békés új esztendőt kívánok Önöknek és ;> .edves családjuknak, szeretett népünknek és a világ Í ninden szocialista, haladást & békét óhajtó népének és nberének. Nagyközségavató ünnepségek megyénkben Az új nagyközségek: Balkánv, Na"ykalló, Nyírbátor < Nyírtelek és l ásárosnamény öt községben rendeztek nagyközségavató ünnepséget január 3-án. Nyírbátorban Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, Vásarosnaményban dr. Fábián Lajos, a megyei ta­nács vb-titkéra, Nagykállóban dr. Czimbalmos Béla, a me­gyei tanács vb-elnükhelyette- se, Nyírteleken dr. Gombás Sándor, a Nyíregyházi Járási Tanács V. B. elnöke, Balkány- ban dt P- Szabó Gyula, a me­gyei tanács vb-einökhelyettese adta át a nagyközséggé nyil­vánító oklevelet. Az ünnepségeken hangsú­lyozták: ezzel a megyében ti­zenhétre növekedett a nagy­községek száma. E községek lakóinak nagy előnyére szol­gál, hogy ügyes-bajos dolgai­kat ezután helyben, a nagy­községi tanácson intézhetik el. Másik előny, hogy várossá csak volt nagyközséget lehet nyilvánítani, harmadszor pe­dig — és ez sem elhanyagol­ható szempont — anyagi lehe­tőségeik is nagyobbak, többet kapnak a népgazdaságtól, mint korábban. A nagyközséggé nyilvánítás­nak mind az öt községben megvannak a feltételei. A hét és fél ezer lakosú Balkány 28 tanyája ellenére is rendezett község. 28 kereskedelmi és vendéglátóegység, 12 ipari üzem és szolgáltatóegység, 1000 személyes általános isko­la, szélesvásznú mozi, kultúr- ház, óvoda, könyvtár, a szük­séges egészségügyi létesi tmé- nyek, 3200 négyzetméter park­terület, út és járda, kút és villanyhálózat, és csaknem minden, aná nagyközségi rangra emelte a községet. Most lett nagyközség a já­rási székhely, Nagy kalló is. Társadalmi, kulturális szere­pe, intézmény ellátottsága, tör­ténelmi múltja is indokolta nagyközséggé szervezését. Ti­zenegyezer 256 lakosa van a községnek. Ebből több, mint kétezer ipari munkás, közel kétezren dolgoznak a mező- gazdaságban. Harmincnyolc ipari és szolgáltató jellegű in­tézménye, gimnáziuma, szak­középiskolája, emlékháza, kór­háza, sztk-rendelőintézete, három körzeti orvosa, négy termelőszövetkezete, termál- kútja, zárt csapadékvíz-háló­zata van a nagyközségnek. Nyírbátor — valószínű ez lesz megyénk negyedik városa — régen aspirál a nagyközsé­gi rangr a és a község köz£X>nt- ja a legvárosiasabb a megye összes községe között. Komoly termelési értéket produkáló üzemeiben a lakosság csak­nem egyharmada Ipari mun­kás, de 75 boltból álló keres­kedelmi hálózata is a megye egyik legjobban ellátott köz­ségei közé emeü. A múzeum — melynek évi 100 000 lá­togatója van — zenei rendez­vényének híre túljutott a me­gyehatáron. Negyven kilomé­ter a kiépített vízhálózat hosz- sza, úthálózata, egészségügyi és kulturális intézményei min­denképpen indokolttá teszik nagyközséggé avatását A legkisebb a nagyközségek közül Nyírtelek. Hétezer lako­sának fele a mezőgazdaságban dolgozik, de egészségügyi in­tézményein, kereskedelmi há­lózatán is érződik Nyíregyhá­za közelsége. A fiatal — alig húszéves — község gyors üte­mű fejlődése viszont nagyköz­ségi rangra predesztinálja Nyírteleket is. Jelenleg még kétszer annyi a mezőgazdaságban dolgozók száma Vásarosnaményban. mint az ipari munkásoké. A nemrég hozzácsatolt két köz­séggel — Gergelyiugomyóval és jánddal — területileg és a lakosság számát tekintve is a legnagyobb községek közé tar­tozik. A járási székhely inten­zíven fejlődő ipara, kereske­delmi hálózata, egészségügyi és kulturális intézményei, a község közművesítésének je­lenlegi állása egyaránt indo­kolják a nagyközségi cím adományozását, az így kapott anyagi előnyök pedig csak meggyorsítják a község fejlő­dését. Magyar—EAR gazdasági megállapodás Az 1971—75-ös idószrd.ra szóló magyar—egyiptomi gazdasági egy üttm üköd , i megállapodást írtak alá Kik­re ban. Az 1966. íoo- ruőrjában aláírt előző egyezmény 1970. december 31-én járt le. Az új megállapodás értel­mében a. magyar kormány a korábbi megállapodáshoz ké­pest 5 millió angol fonttal növelte az EAK-nak nyúj­tandó-' gazdasági hitelek ősz- szegét. Az egyezmény alap­ján Magyarország részt vesz az EAK gazdaságfejlesztési terveinek megvalósításában, komplett gyárberendezéseket, vasúti és közúti járműveket szállít egyiptomi partneré­nek. lntorgmas—7l Az új esztendőben elsőként megrendezésre kerülő nem­zetközi árubemutató. Moszk­vában az tntorgmes—71 lesz. A bemutató Kereskedelmi éa közétkeztetési vállalatok kor­szerű műszaki felszerelésével ismerteti meg a látogatókat A legnagyobb kiállító ország a Szovjetunió lesz, amely több mint 4000 géppel és be­rendezéssel vesz részt. Kemény tél Európában üófúváfeok ftyugaf-Eurójiál'au — Erősödik a hideg hazánkban Ar?ízvéde!mi készültség a Bodrogon — Küzdelem az ónos esőre! a szabolcsi utakon ítéletidőről számolnak be s nyugaű hírügynökségek. Nyu- gat-Európában tombol a tói, de hasonló a helyzet a ten­gerentúlon is. New Yorkban 94 éve nem volt ilyen nagy hóesés. Szinte megbénította a közúti és a lógiforgalmat. A hideghullám még Indiát sem kímélte és az onnan ér­kező jelentések szerint 19 embert ért fagyhalál. SZARAJEVÓ Huszonnégy or as szakadat­lan hóesés Következtében va­sárnap megszűnt az összeköt­tetés Szarajevó és az ország többi része között. Szombaton este a vonatok már nem tud­tak eljutni Bosznia-Hercego­vina fővárosába és a környe­ző hegyek között vezető utalt eltűntek a kétméteres hóta ~ karó alatt. A városi forgatom is teljesen megbénult. Banja Lukéban és Mostarban hason ­ló a helyzet. A nyugat-jugo­szláviai autóutak jár Hatatla­nok, helyenként ítégyméteres a hó. A Belgráa—Zágráb kö­zötti autóúton is nagyon ne­héz közlekedni. Jugoszlávia déli részén. Nyugat-Macedó- niában a viharok föld. és kő- csuszamlásokat okoztak. A.- Adriai-tenger partján vezető autóút vasárnap megnyüt, de az utat helyenként jégpáncél borítja PRAGA Az európai hideghulláin el­érte Csehszlovákiát, A 1*5- mérsédet, amely az év első napján plusz fi fok volt, szambatan mínusz 14 fokra és vasárnap reggel már mínusz 24 foltra sully. I , A vasárnapi prágai lapok szerint a vasúti forgalomban nem volt fenn­akadás, de az áramszolgálta­tás az utóbbi két napban Csehország és Szlovákia egyes részein megszakadt. KÓMA Heten meghaltak és körül­belül százan sebesültek meg az észak-olaszországi hideg­hullám és az ország déli ré­szében dühöngő viharok kö­vetkeztében. Az anyagi káro­kat több milliárd lírára bo­csülik. A hideghulláim vasár­nap már az ország középső részére Is kiterjedt. MADRID Meteorológusok véleménye szerint Spanyolországban az idén az évszázad leghidegebb tele köszöntött be. Az észak­keleti partvidéken, Manresá- ban és Vichben mínusz 20 fokra süllyedt a hőmérő hl- ganyszála, majdnem az égés.” félszigetet hó- és jégtakaró bo­rítja. Országszerte minimális ra csökkent a közúti forga­lom. Több nagy folyó teljesen befagyott. A délkeleti parton, Murcia rendszerint száraz, napfényes vidékén a rendkí­vüli hideg körülbelül 600 000 font sterling kárt okozott a narancs- és citromtermésben. PÁRIZS Franciaországban több ezer család a legkülönfélébb vi­szontagságok közepette jutott haza a rokonoknál és jóbará­toknál töltött ünnepek után. Franciaország legerősebb be­havazott részén, a Rhone völ­gyében, több mint négyezer gépkocsi rekedt meg az átlag félméteres hóban, amelynek mélysége egyéblcént a külö­nösen veszélyes szakaszoknál közel jár a két méterhez. Több francia falu kapcsola­tát a külvilággal csak heli­kopterék biztosították. A Kárpát-medence ismét az északról érkező hideg és a dél­keletről áramló, viszonylag enyhe levegő ütközőpontja. E légtömegek csatája vasárnap országszerte erős havazást vál­tott ki. A Dunántúl nyugati részén szinte viharos erejű szél kavarta a havat, hófúvá­sokat okozott. Az ország leg­hidegebb pontja vasárnap dél­után Győr volt, ahol mínusz 8 fokott jelzett a hőmérő hi­ganyszála. Az ország más vi­dékein sem emelkedett fel a hőmérséklet nulla fok fölé. A legmelegebbet Debrecen térségében mérték, ahol mind­össze néhány tizeddel maradt a nulla fok alatt a hőmérsék­let A reggeU jelentések sze­rint a déli országrészekben 25—30 centiméter vastag hó­takaró keletkezett, de az újabb havazással ez a réteg estére csaknem félméternyire növekedett A Kékesen is mintegy 80 centiméter vastag­ra hízott a hótakaró, ami meg­lehetősen ritkaság az év első napjaiban. Az északi ország­részben reggel 15—25 centi­méter, Szabolcsban és a Nyír­ségben általában 10 centimé­ter vastag hópárna fedte a földeket. A napközben lehul­lott újabb hó azonban ezt a párnát is tovább vastagította. Az északi széUel továbbra is hideg áramlik az országba, húvösödik az időjárás. így hét­főn is helyenként viharos lö­késekkel élénk északi szél várható és számítani lehet hó­fúvásokra is. A havazásból már valamivel kevesebb jut az országnak, mert előrelát­hatóan a Dunántúl nyugati részén felszakadozik a felhő­zet, s inkább keleten vastago­dik tovább a hótakaró. Vasárnapra alaposan bele­kóstoltak a budapestiek az igazi télbe: reggeltől kora délutánig, néhány óra alatt (BtoXytatúe m 8. atdataat

Next

/
Thumbnails
Contents