Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Heft. Íantíif fi. r»* w a y«*fl»« *ri 9 oldal Egységes irányítás az adóügyben (2.) Hogyan érinü a földdel rendelkezőket Korábban lapunkban az •dóhivatal átszervezéséről irt cikkünkben említettük, hogj január 1-tol bizonyos válto­zások léptek életbe az adó­fizetés rendszerében. Lénye­gesen érin.i ez a változás a termel őszövetkezeti tagakat és azokat az alkalmazotta­kat, akik háztáji, vagy illet­ményfölddel rendelkeznek, de kiterjed a változás az egyé­ni gazdaságokra is. Erről beszélgettünk dr. Barta Ist­vánnal, a Szabolcs-Szatmár Mfegyeá Tanács V. B. pénz­ügyi osztálya adóbevételi Csoportjának főelőadójával. ■— Az adók lényegében ugyanazok mint eddig: jö­vedelemadó, községfejleszté­si hozzájárulás, börforgalmi adó. stb. Eltérő viszont az, hogy jövedelemadó-bevallást csak azoknak kell tenni, akik lakóhelyükön kívül is hasz­nálnak földterületei- Janu­ár 1-től ugyanis az adót a használt földterület fekvése szerint illetékes tanács álla­pítja meg. Akik csak a lakó­helyükön használnak földte­rületet, az adózás alapját a korábbi bevallás képezi mindaddig, amíg a földterü­let nagysága vagy művelési ága nem változik. Uj dolog — a kormány múlt év novemberében hozott ha­tározata alapján —, hogy azoknál az állampolgároknál, akik ■földterületük után ed­dig földadót és jövedelem- adót is fizettek, január 1-tól összevontan fizetik. Az ösz- szevonással az adó összege ugyan nem változik, annyi­ban azonban mégis érdekes, hogy korábban a jövedelem- adóból adhattak kedvez­ményt. A módosítás után a 60 évnél idősebb nők, vala­mint a 65 évnél idősebb fér­fiak ezután is kaphatnak kedvezményt, de ez nem ha­ladhatja meg az ezer forin­tot — Adóbevallást kell tenni azoknak, akiknek három holdat meghaladó szőlő-, kert­vagy gyümölcsösterületük van, ás évente legalább 120 ezer forint értékű terméket termelnek. A jövedelemadó ebben az esetben a tisz a jövedelem 22 százalékától 52 százalékáig terjedhet. — Lényegesen egyszerűsö­dött viszont a borforgalmi adózási rendszer. Az évi 5 hektóikért meg nem haladó borterméssel rendelkezők­nek nem kell bevallást adni­uk. hanem adójukat az 5 évi átlagtermés alapján fize­tik meg. Amenyiben az át­laghoz képest tartós csökke­nés, vagy növekedés követ­kezik be, az adónál ezt ter­mészetesen figyelembe vesz- szük. Az idei borforgalmi adót a pénzügyőri szervek múlt évi nyilvántartása sze­rint kell ni. A? adó­átalányt első ízben csak a jövő évi adófizetésnél alkal­mazzák. — Az állattenyésztésiből és a kertészetből származó jö­vedelmek után bizonyos ese­tekben általános jövedelem- adót kell fizetni. Annáik pél­dául, aki ‘erményeit állatait és a gazdaságból származó álte+i térre<-'*Vte áttand^ l»l- legű elárrsítóhelyen árusít­ja. De adóköteles a meleg­ágy! kertészet, a faiskola, a virp.^e-t^rzet termékeinek árusításából, továbbá az évi 15 ezer forintnál több jöve­delmet biztosító állattartás­ból származó jövedelem. — A jogszabály számos esetben kivételt tesz. adó- mentességet, illetve adóked­vezményt biztosít, elsősorban a tsz-tagoknak. Eszerint a háztáji gazdaságban folyta­tott állattartásból — állat- hizlalásból, állatkelte ésből — származó állatok értéke­sítéséből eredő jövedelem után nem kell adóit fizetni abhan az esetben, ha sem ál­landó, sem időszaki mun­kást nem foglalkozitat De adómentességet élvez a tsz- tag akkor is, ha a takar­mányt vásárolja, vagy a termelőszövetkezettől mun­kateljesítményéért kapja. Ki­zárja azonban az adómentes­séget az, ha a tsz-tag az állató’, vagy állati terméket saját üzletében, vagy állandó jellegű nyüt elárusítóhelyen ér ékesíti. — Lényeges pontja a vál­tozásnak, hogy nem csak á tsz-tagok. hanem bárki men­tes az állattartásból eredő jövedelem adóztatása alól, ha a takarmányt saját hasz­nálatúiban lévő föld sriileten termelte meg. Ide számít a haszonbérben. "agy feles bérben használt föld termé­ke is, sőt a salát terményért cserélt takarmány is. — Megemlíteném még. hogy a korábban említett 15 ezer forintos iövedetem nem a bevételt, hanem a tiszta ■jövedelmet jelenti. Tehát le kell vonni az állattartással kapcsolatos költségeiket. (balogh) A Royal krónikája A Royal, Budapest együk leg.égibb szállodája. 1896 májusában alighogy megnyi­tották, világszenzációnak tár­ta ki kapuit — itt mutattak be először mozgofiknet Ma­gyarországom a Lumiere-fi- vérak. A jó forgalmú szállo­da a művészvilág és az üz­letemberek kedvelt találko­zóhelye lett. Lakott itt Bródy Sándor és Krúdy Gyula, Nagy Lajos és Harmath Im­re, Szőke Szakáll és Joe Pas­ternak filmproducer, Salja- pin és Reinhardt, Keleti Ar­túr és Hunyady Sándor. Pedig á Royal építését nem kis ellenállás, vita előz­te meg. Tábori Kornél hír­lapíró hagyatékából most elő­került feljegyzés érdekes ada­tokat őrzött meg: „A Nagy­körút, amelynek eleinte Külső körút volt a neve, — még az 1890-es évek elején is roppant foghíjas volt. Amikor a nagykörúti adómentesség­gel kapcsolatos törvényjavas­latot tárgyalták, az egyik képviselő kijelentette, a körút nem országos érdekű... Szánalmas képet nyújtott még a Nagykörút dereka, piszkos páláfikok takarták el a hepehupás, mély, szemetes telkeket, amikor a Royál- szálló épülni kezdett Nagy elhatározás kellett hozzá: szakítani á jól bevált régi módszerrel, amely szerint ní­vós hotel csak a Duna-par- jon, vagy közelében, s á pá­lyaudvarok mellett boldogul-' hat” . /•-mikor elkészült a Royal, csodájára jártak a szakám- be.-ak, a világ minden tájá­ról „A szálló a világ leg­újabb találmányainak, bereh dező mesterségének és mű vészeiének bőkezű alkalma­zását tárta a vendégek ele. Márk Lajos modem falfest­mények, tágas éttermek, és kávéházak mellett a megle­petés elejével hatott a rémek- áíszű emeleti hángvferseny- és bálterem”.-— írták a hotelról. A Róyal-szálló építői tuda­tosan alakították ki a p'rsti élet új centrumát. A század végéig 321 Ház épült fél Nagykörúton legsűrűbbe" Boyal körül építkeztek A szálló mellett egyre-másra nyíltak meg a Royal nevet viselő űrietek, a Royal cipő­bojt, drogéria, cukrászda, or­feum, színház, fűzőbolt, cse­mege- és virágüzlet, stb. A szálló koncerttermében a század első legnagyobb és legszebb hangversenyeit, bál­jait tartották. Világhírű művészek koncerteztek, akik­nek fellépése ide vonzottá a Vigadó közönségét is. Az el­ső világháború után a hang- versenyteremből mozi lett: a Royal Apollo, a mostani Vö­rös Csillag mozi. A régi és új vendégekről számos történet él. Harmath Imre, aki a világ egyik leg- bohémébb embere volt. ál­landó’ pénzzavarral küzdött, mesélik, egyik színdarabja jogdíját eladta a Royal or­feum portásának 200 pengő „gyorssegélyért”. A portás majd 1 millió pengőt kapott. A második világháború megrongálta az épületet, s egy ideig hivatalok vették birtokukba a RoyaJt, csak 1953-ban adták vissza eredeti rendeltetésének. Az ellenfor­radalom idején tűz pusztítot­ta a szállót, újabb rekonst­rukció kezdődött, s 1961. au­gusztus 21-én nyílt meg is­mét, mint az ország egyik legnagyobb szállodája a Ro­yal Nagyszálló. 367 szobája, hét étterme, nyári pálma­kertje, cukrászdája, sörözője, hangulatos bárja áll a ven­dégek szolgálatára. Elektro­mos vezetékei egyvonalba ki­húzva, Bécsi 2 elérnének. Pin­céjének csőhálózata Buda pest—Esztergom távolságnyi. Ha a szálló szőnyegeit a vár alatti alagútban egymás mel­lé terítenék, az egész úttestet beborítanák, 600 mellékállo másos telefonközpontja egy kisebb város forgalmát ellát­hatná. ötvenezer a vendég évente. Két éve fogadták az 1961-es megnyitás óta az egymillio­mod ik vendégnapra érkező szállóvendéget. Újabban is egy csomó híresség lakott a Royal bán — Tyereskovátó1 Amte1 go Tótig. Sok hazalá togató magyar. Mint az a ké' fivér, aki 1915 óta nem látta egymást — az egyikük Szi­bériából, a másik Kanadából — s a Royalban találkozott újra — majd ötven év után. Elismerő levelek, egész kö- teggel. Az egyik New York­ból, a másik Debrecenből. A legutóbbiban éppen a szálló karácsonyi ajándékát köszö - nik meg — a ihinden vendég szobájában felállított, feldí­szített kis karácsonyfát, a beiglit, a pezsgőt. Kádár Márta Magyar dalok, zeneművek Leninről Ének Leninről címmel ér­ti :kes és hazai vonatkozásban úttörő jellegű gyűjteményes kötet jélent meg az egri me­gyei könyvtár gondozásában. Ez a gyűjtemény az első kí­sérlet arra, hogy összegezze á magyar nyelvű Lenain-éhe kak eredetét. A könyv utal r.rra, h-ogv a Leninről szóló d lókat magvar nyelve először Kijev környékén. 1917 ban a magyar interna­cionalisták énekelték. A most Egerben meájélent bibliog­ráfia többnyire azokat a Leninről szóló és Lenin neve . vél kapcsolatos zeneműveket, I 'alokat hangszeres műveket, oratóriumokat, zenekari da­rabokat tartalmazza, amelyek , ma gyár alkotóktól szármáz h ik. Az egyes művek szőve gát a zeneszerző, a szövegíró illetve a fordító nevének fel tüntetésével, a lelőhely meg h itározásával közli a könyv a -tely 110 oldalon összeser 25 Lenin-éneket tartalmaz Izámos ismeretlen sze „ölel származó dal is megtalálható a kiadványban m Gépkocsi erdő a Tünde utcában Kör járat a szovjet teherautók szervizüzemében Lenyűgöző látványt nyújt a Nyíregyházi Gép jármű­technikai Vállalat Tünde ut­cai telepe a sze-nilélődének. A drótkerítés mögött valósá­gos autóerdő látható, megta­lálható itt a ZIL és GAZ tí­pusú család valamennyi vál­tozata, a mentőautótól kezd­ve a hómaróig. Irány: Szeged A telep egyetlen szerviz- csarnokában serény munka folyik. A szerelőaknán álló kocsikat szakemberek vizs­gálják át. Amíg a meleg csarnok végére érünk, kísé­rőnk. Kemény Lajos üzem­vezető ismerteti a vállalat felada át: — Autószervizünk a Szov­jetunióból étkező új teher­gépkocsik nullakilométeres szervizelését végzi. A ZIL- eket és GAZ-okat a tuzséri átrakóállomá-son vesszük át, ahonnan sited gépkocsive­zetőink hozzák be a Tünde utcai telepre. Id műszakilag ellenőrizzük a kocsikat, és tökéletesen előkészítjük a forgalmi vizsgára. Közben megérkeztünk a szerelőszalag első állomásá­hoz. a mosókhoz. Ezt a mun­kafolyamatot azonban nem láthattuk, mert a tél ke­ménysége miatt nem lehet végezni. A mosóaknán az autófényezők szorgoskodtak egy ZIL körül. Vezetőfülké­jének ajtajára araszos be­tűkkel ezt feste ték: SZE­GED. — Igen, ez Szegedre megy — mondta Kéninger Miklós, aki a festést vég"zte. Most, naponta 30—40 kocsit festünk ,e. amit le is szállít a válla­lat a megrendelőnek. Ilyen zúzmarás, ködös időben bi­zony nehéz dolgozni, mert a «öcsit vastag iég borítja. Szögeden kívül Békéscsa­bára. Szekszárdra. Szombat­helyre, Kaposvárra és Veszprémbe viszik a ZIL- oket. Az eg tsz ország tőlünk kapja meg a vásárolt kocsi- iát. Fórrá tea a hidegben A festőktől a mtto's™Te- ők kapták meg a kocsit. El­lenőrizték a fék és a kormány működését, utánahüz ák a csavarokat és műszaki vizs­gára készítették elő a ZTL 130-ast. Borók István meós a féket próbálta ki. — Figyelmesnek kell len­ni. mert egy kis hibából nagy is adódhat. A nullreví- zió elvégzésének ellenőrzése­kor napi 30—40 teherautót nézek át. A gyakran előfor­duló fékállításokat henger­fejcseréket gyorsan elvégzik a szerelők, nincs fennakadás a szalagszerű munkáiméi — Ha egy kocsinál Valami „zűr” van, ki kell menni á meleg szerelőcsarnokból a hid'tebe — folytatja Borók. — Kaptunk meleg ruhát, van védőitalként forró tea. érezzük, hogy megbecsülnek bennünket Há'unk mögött hagyva a, szerelőket, kiléptünk a kö­dös, téli hidegbe. A motor- szerelőket kerestük, de kis­sé nehezen találtunk ráiuk. A végeláthatatlan sorok kö­zött egy ZTT-kocsi gyújtás­án í ását csinálta Schin Jó­zsef. Tanulni a gyárban A felnyitott motorú ázű ZIL-t sokan állták körül. — Nem egyenletesen jár — mérgelődött Schin. és zsebébe csúsztatta a hidegtől lila kezeit. — Bizony ránk­fér a forró tea és a meleg ruha. mert gyakran ld kell jönni az udvarra egy kocsit csinálni, mert a hidegben nehezen indul, a telepien ál­ló 700 kocsi viszont nem fér be a szerelőcsarnokba. — Lassan 8 éve dolgozom a vállalatnál, tavaly nyáron a Szovjetunióban tanultam a ZIL-gyárnál a motor szere­lését. Most május körül is- mé kimegyek tanulni. A telep portási ü 1 ké j ében békéscsabaiakkal találkoz­tunk. akik a kocsijukat vet­ték át, a Volán Vállalatnak. — Ha a megrendelő saját maga akarja elszállítani az autót, nem mondunk ellent — ‘mondja Kemény Lajos. De ez nagyon ri ka eset. Mi díjmentesen végezzük a házhoz szállítást, így gazda­ságosabb a megrendelőnek. Bagoly Dániel Lopsz élen: Nyaktörő út A Nyíregyházáról Oros felé vezető 47-es út mentén mintegy 4 kilométeres kerék­párút van az oro&i elágazá­sig. Ez nagyon hasznos, mert a közeli községből naponta nagyon sokan járnak a vá­rosba dolgozni, vagy ügyeik intézése végett éppen kerék­párral. Gyorsabb és bizton­ságosabb is a gépjárműközle­kedés úgy, hogy a kerékpár­forgalom ezen a szakaszod nem a közúton történik. A baj csak annyi, hogy a kije­lölt kerékpárutat nem gon­dozza senki, és most téli idő­ben vastag hóréteg borítja) így azon nem is tudnak köz­lekedni. A közúti igazgatóságtól, —« Holíós Andrástól — kapott értesülés szerint vállalatik­nak kellene érről az útról is gondoskodni, de éppen az a gépiik romlott el, amelyikkel a kerékpárút takarítható lenne. így csak az olvadásra van bízva a hótakarítás. Illet­ve volna még egy javaslat: ha már az utat nem takarít­ják, akkora „kerékpárút” táb­lát kellene letakarni, mert így félreértés, szabálysértés) de még súlyos baleset í* származhat a dologból. (hammeO MÁV­információ Sokan vártak a nyíregyházi MÁV-államáson csütörtökön este, a 20,08-kor érkező bu­dapesti expresszvonatra. Nem a késést tesszük szóvá, azt, sajnos már megszoktuk, vé­gül is köd volt aznap esté. A tájékoztatás ellen van kifo­gásunk. Azért ugyanis, mert a sok érdeklődés után 20,20- kor bemond ták: negyven percet késik a vonat. Eltelt a negyven perc, vonat sehoL Elitéit egy óra, a portás any- nyit tud: talán most indult RakamazróL A vonat fél tíz körűi érkezett. A háromórás menetidőt majdnem másfél- lél megpótolták. A rekordot szerintem mégis az informá­ció vitte el, mert ha már a vonatra várók a MÁV miatt bosszankodtak, a minimális az lett volna, hogy legalább bemondják: mit tudnak a vo­natról, mennyit késik. (marik) Cliff Owsley: Az első számozott ember vallomásai A dolog elkerülhetetlen volt. Valakinek előbb vagy utóbb le kellett aratnia azt a babért, hogy ö az első em­ber, aki a nevét számjegyek­re cserélte fel. Mármint az első ember — kivéve a börtönök foglyait. Az én számom (illetve immár a nevem) 420 03 2557. Az első szántom, n 420, nem sokban különbőz,, egy báron szóta­gú keresztnévtől, mint példá­ul Adalbert. A középső ne­vem, a 03. semmivel sem nehezebben kiejthető, mint bármely más kéttagú név. mondjuk a Jasper. És az utolsó, vagy a vezetékszá­mom. a 2557 semmivel sem szokatlanabb, mint eqv olyan •eze4 éknév, hogy Vaulanding. ham. Amint azt elmondtam. n beiktatási ünnepségen: „Megtiszteltetésnek érzem, hogy én vagyok az első ém bar, aki behatol a számot biztonságának világűrébe." Eleinte nem akartam meg válni a nevemtől, noha az nem valami különleges, és senkinek sem drága, légfél jebb nekem. De én már megszoktam. Most viszont már mindenki úgy ismer, mint számot. Vonakodva, de még­is beleegyeztem a dologba, mert városom polgármestere meggyőzött, hogy úttörő le­szek. egy új korszak hírnö­ke, és bizonyos hírnévre is szert teszek. Körülbelül 20 szám kö­zül, amely az életbén vala­mit jelentett számomra, végül is úgy döntöttem, hogy a társadalombiztosítási törzsszámom lesz a legjobb. Ez volt a leghosszabb. Egyébként is a belföldi Jö­vedelem Nyilvé irtó mái amúgy is ezen a számon szó­lított, ami kellemes, családi as érzést ébresztett bennem. Megvolt hát a nagy ünnep­lés. A polgármester, a többi helyi méltóság, valamint ba- 'átaim együtt ünnepeltek a Washingtonból jött képvise- 'ővei. Ez utóbbi tartott be védet arról. hogy milyen gyakorlatias és emberséges dolog lenne. ha mindenki smmi mérné áéb mveti Ez előmozdítaná a valódi de­mokráciát. és az egyenlősé­get, mondotta; így senkineli sem lenne különösen előke­lő, avagy nagyon is szánal­mas hangzású neve. Majd hozzátette, hogy ez az elren­dezés a börtönök lakóinak közérzetét is javítaná, mert nem éreznék úgy. hogy elkü­lönítik őket az emberiség egészétől. Ezután a beszéd után sokkal jobban érez- tem magam. Mindenki gratulált ne­kem. és 420-asnak szólított, vagy Mr. 2557-nek. avagy egyszerűen „4”-nek (ez a be- cészámom). Égy idő után mindez természetesen hang­zott. Jöttek az újságírók it a szokásos kérdéseikkel. — Milyen gondolatokat szül az, hogy az ember im­máron nem név. hanerh szám? — kérdezte az egyik riporter. Hogy milyen gondolatot?í Miért. gondolkodnék éü eqyál'alán? Majd betáplál­nak és a komputer gondol­kodik helyettem. Fordította: ZHahI .teáit

Next

/
Thumbnails
Contents