Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
VfTt. Janulr Si. S. aMs' A terv és a reform — vállalati teendőként A NÉPGAZDASÁGI TERV és a reform szoros kapcsolatban áll egymással A terv a gazdaságfej lesztés céljait, arányait, irányait jelöli meg. A reform e feladatok hatékony végrehajtásához szolgáltat eszközöket, módszereket. Tehát a tervcélok a meghatározóak, az elsődlegesek, az eszközök, a módszerek másodlagos szerepet játszanak, jóllehet visszahatnak magára a tervezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől változott meg a gazdaságirányítás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv oél- és eszközrendszere először került komplex módon, egyidejűleg, a kölcsönhatások figyelembevételével kidolgozásra, így a terv céljai és a közvetett gazdasági szabályozás egységet alkotnak. Ezt formailag is jól tükrözi az a körülmény, hogy a negyedik ötéves térvről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ágazati célkitűzéseket, második része pedig a gazdasági szabályozás rendszerét EZ A FORMAI KAPCSOLAT tartalmi egységet is jelez. A negyedik ötéves terv középtávú célkitűzéseinek meghatározásánál a központi irányítás először vehette számításba az egész tervidőszakra a reform által kínált lehetőségeket Ezért a terv viszonylag kevés részletadatot tartalmaz és az eddigieknél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, arányaira, a szerkezeti változásokra. A konkrét számszerű összefüggések, célkitűzések sem kategorikusak, hanem bizonyt» értékhatárokat jeleznek, tolig-ofcra utalnak. S ex érthető, hiszen az előirányzott feladatok megvalósításának fő eszköze nem közvetlen utasítás, hanem a közvetett gazdasága szabályozás. Ezért hangsúlyozza a tervtörvény második része: „A kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegíti sák a tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulását”. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez alkalmazkodnak a közgazdasági szabályozás formái, módszerei is. A módosított vállalati bér- és jövedelemszabályozás az ésszerű eszközgazdálkodáson túl megfelelően ösztönöz a létszám-, az élőmunka takarékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső létszámtartalékaikat, s a népgazdasági tervek megfelelően emeljék a munka termelékenységét, mivel alapvetően az élőmunka hatékonyságától függ a dolgozók bérének, egyéb személyi jövedelmének növekedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export állami támogatása az iparág átlagos devizakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozására ösztönzik a vállalatokat. Hasonlóképpen sorba vehetnénk a gazdasági szabályozás valamennyi elemét, amely együttesen eredményed a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. A vállalatok kénytelenek saját terveik összeállításánál mind a gazdasági szabályozás sokoldalú hatását, követelményeit, mind a munkájukat, a A Baktaló-ánth** Gépjavító «úomás három meffroodc lője- a Vörir Csillag Traktorgyár. Hajdúsági Iparművek és a Budapesti Köztisztasági Vállalat az elmúlt évihez hason lóan az tde évre is az állomás telje- kapacitását lekötötte Képünk: az 1-es számú műhelyben „óriás” sugárfúrógér segítségével a traktorgyár megrendelésére Steyer vonóken gyei fúrását végzi Illyés Lajos esztergályos. Elek Emil felv. kapcsolódó ágazatokat érintő népgazdasági célkitűzéseket figyelembe venni. Saját érdekeik ellen vétenek ha ezt elmulasztják. Az irányító hatóságok viszont szüntelenül elemzik, hogy a gazdasági szabályozás és az egyéb körülmények hatására a vállalati magatartás, a döntés mennyiben felel meg a népgazdaság érdekeinek, a központi terv célkitűzéseinek. Kirívó ellentmondások láttán — ha azok elszigeteltek — utasíthatják a vállalatot, közvetlenül beavatkozhatnak a gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági érdek szélesebb körben kerül szembe egymással, azért mert a szabályozás hibás, vagy elavult, akkor a közvetett irányítás közgazdasági eszközeit módosítják. A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSNAK vannak viszonylag állandó és változó elemei. A változások lehetősége persze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilitására, a hosszabb távú vállalati érdekeltség kialakítására, a középtávú népgazdasági tervek hatékony teljesítésére törekszünk. Bizonyos változtatásokat a terv célkitűzésed, a népgazdaság érdekei feltétlenül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a nép- gazdasági érdeket sem szabad olyan abszolút fix viszonyítási pontoknak tekinteni, amelyekhez akár közvetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozással a vállalati tevékenység minden részletét igazítani kell A VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁG és a gazdasági szabályozás közvetett, keretjellege bizonyos fokú mozgási lehetőséget feltételez a helyi tevékenységben. Vagyis számolni kell azzal, hogy a vállalati magatartás visszahat a népgazdasági célok megvalósítására. Ez a visszahatás nem nagyobb, hanem kisebb eltérést eredményez azonban, mint amit a reform előtt a termelési egységekre felbontott tervek különböző mértékű vállalati túlteljesítése, illetve az elmaradások okoz tak. Az önálló vállalati tevékenység — főként a piaci hatásokra — azokban az apró részletekben finomítja, précizírozza a népgazdasági tervet, amelyeket a központi célkitűzések az átfogó társadalmi szükségletek meghatározásánál eredetileg nem vehettek figyelembe. K. J. POFON „Értesítem, hogy a folyó hó 10-én hozott fegyelmi határozat értelmében segédmunkási munkakörbe helyezem át és új munkaköréül gépkocsikísérő rakodói munkakört jelölök ki”. És a levél további részében megindokolják, miért is került sor a fegyelmi határozatra. De nézzük, hogyan is történt? 1968 októberében ment a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárba dolgozni K. J. 27 éves fiatalember. Művezetőnek nevezték ki és ebben a munkakörben dolgozott a múlt év augusztusáig. Kez- tetben elégedettek voltak n unkájával, később egyre >bb kifogás merült fel el- 3ne. Gorombáskodott a beosztottaival, néha ittasan nent be a munkahelyére, sőt a gyár főmérnöke fegyelmi eljárást indított ellene, mert egy szúrópróbaszerű leltározásnál nem tudott elszáTitkok az ^elsáncolt“ faluban jSy írbéliek — az egyéni gazdálkodás nehézségeivel Nyírbéiltek az olyan kevés községek közé tartozik, melyeik vétót emeltek a nagy lendületű átállás idején. Minden jó szó és biztosabb holnapot idéző anács ellenére megmaradt a biztos sáncnak vélt „hagyományos önállóságban”. S az idegein érdeklődő ma hamar megtudja, hogy a tévesen ítélt tartósság egyre inkább tarthatatlanná válik. Az erre vonatkozó tényeket — a mind több utalás szerint — Koszár Sándor, a községi párttitkár ismeri legjobban. akinél szinte mindemre kiterjedően megvan a helyi térkép. Csak a méhészek Nyírbélteken megállt az idő. Könnyen hihető volna, hogy a csaknem 3 és fél ezer lakosú és 4600 holdas ha árú községben életképes, mindinkább előretörő szakszövetkezetek, társulási csoportok vannak. Nincsenek. Csupán egyetlen társulás létezik: a méhészeké. Szó van málnatermelésre való szöveuke- zésröl — de még csak szóbeszéd. (Bár ne soká lenne az!) A párttitkár elsorolta az- „otthoni” kereseti helyeket Létszámfoglalkoztatási sorrendben ezek: erdőgazdaság (150 fő, 90 százalékban férfi). állami gazdasági üzemegység (évi átlagban 100, nő 34). mérővessző üzem (84, nő 52), ÁFÉSZ (50—60), helyi kórház (53. nő 30), tanács és iskola (50 körül, nő 40). Összesen sem éri el az 500 főt Az „államiban“ jobb Legnagyobb az egyéni gazdálkodók tábora. Három ól tízholdas a legtöbbje. Főleg rozsot burgonyát, kukoricát dohányt termelnek és állatért ássál foglalkoznak. Hasonlításképpen: az állami gazdasági üzemegységben a múlt évi rendkívül kedve zad'in időjárás ellenére burgonyából holdanként a tervezett 75 mázsával szemben 93, kukoricából 18 mázsa helyett (máival morzsol than) 24 mázsa átlagot értek el. (Nyírlugosi Állami Gazdaság üzemegységéről van szó.) Az egyéni eredmények ennek bizony nagyon alatta vannak. Mind több családból a felnövő fiatel ok „elrepülnék”. magukra hagyják a szülőket. A magángazdálkodással való munka, ezernyi gond az öregekre marad. Egyik súlyos oka ez annak, hogy a község kasszájába rendszertelenül iu nak az abba való forintok. Kívánnivalót hagy maga után az adó és egyéb, az állammal szembeni kötelezettségek rendezése Elöregedik a község Vissza kell térni a fiatalok helyzetére. Elvégre övék lenne a község holnap... Koszár Sándor feljegyzéseiben különösen érdekes adat van erre. Legfrissebb: 1970-ben 74 fiatal végezte el az általános iskola 8. osztályát Ezek közül középiskolai felvételt nyerték 29-en. ipari tanulónak ment 24, túl fiatal kora ellenére „elszi- várgott” 21. Arra a kérdésre, mi várható a továbbtanulóktól, így hangzik a fel"let: egyelőre „titok”. Ám a tapasztalatok alapján, ezek otthon maradására is aligha lehet számítani. Altatóban 100 munkaképes ifjú közül igen keveset képes megtartani a község, vagy éppen a szülői ház. Vagy a házasságot kötők? Múlt év szeptemberétől 10 fiatal, esküvője volt. Vagy a menyasszony, vagy a vőle- gépy volt bél teki. Többségük máshová ment „fészket rakni” Még a házasságban is keresik az elmenós. vagy tán az, elmenekülés (?) lehetőségét'. Elöregedne az egyébként jó adottságú község? Még nem me^o'dás Egyik kiutat abban látnák, hogy igazgatásilag egyesülnének a szomszédos szövetkezeti faluval. Ömbölivel. A korszerű szocialista gazdálkodás egyik kis ..tűzhelyéhez” közvetlen közelségbe kerülnének. Másrészt nagyobb lehetőség nyílna a helyi erők koncentrálására. A ké: község vezetőd több ízben tanácskoztak. A lakosság is tud a dologról. Sőt úgy gondolják, hivatalosan is úton van ez a megoldás. De — mint arról már szó volt — ez csak egyik és egy lehetőség, Ha úgy lenne, korántsem oldana meg mindent. Feltétlenül keresni kell a megoldások más mód iát is. S ezeke. csak helyben lehet megtalálni és kihasználná, hogy ne ismétlődjön az a régi. rosszul felfogott elsánco- lás. Asztalos B l'nt 71 millió iskolákra, közművesítésre a kisvárdai járásban A kisvárdai járásban egyetlen község, Záhony tervez 1975-ig vízvezetékhá- lózat-bő vitást. A többi község, más, számukra fontosabb tennivalóra szánja pénzét. A járás 32 községe 1975-ig nagyobb létesítményekre, fejlesztésekre közel 71 millió forintot tervez. Az előzetes tervek szerint többségüknél első helyet kapott az óvodák, általános iskolai tantermek és a művelődési házak építése. A IV. ötéves terv időszaka alatt Berkesz 25 személyes, Dombrád 50, Eperjes- ke 25, Fényeslitke 100, Gé- gény 50, Mezőladány 50, Nyírlövő-Lövőpetri 50, Pát- roha 25, Szabolcsbáka 50, Szabolcsveresmart 25, Tisza- szentmárton 50 Újkenéz pedig egy 25 személyes óvoda építését tervezi Nagy iskola építésére a községek közül mindössze négyen gondolnak. Ajakon 8 tanterem építését 8 és fél millióért, Mándokon egy 8 tantermes iskolát 9 millióért, Nyírtasson 8 tanterem építését 8 millióért, míg Záhonyban egy 8 tantermes általános iskola építését tervezik 8 és fél millió forintért. Művelődési ház nélküli köz. ségek nagyobb számmal szintén a kisvárdai járásban találhatók. Ezt a hiányt, szeretné pótolni az elkövetkezendő 5 év alatt Ajak, Dombrád, Kistiszaháton Dögé és Pátroha. A művelődési házakra több mint 4 millió forintot terveznek. Könyvtár- bővítési, illetve új könyvtár építési elképzelései Domb- rádnak, Tomyospálcának, Mán dóknak és Petneházának vannak. molni néhány liter alkohollal. Ennyi volt az „igazi” fegyelmi előzménye. Július 30- án aztán betelt a pohár. — Négy rakodóval indultunk el a Cola-üzembe a rekeszeket beállítani július 29- én — mondja C. L. rakodási csoportvezető. A vasút mellett megláttuk, hogy a művezető válogatia a fát, amit a szakszervezet hozatott a dolgozóknak. Szóltam neki, hogy ne válogassa, mert akkor mi marad másnak. Azt felelte, hogy neki galambháznak kell. meg hogy neki nem parancsol senki. Én is tehetek egy szívességet.. Még ugyanezen a napon lélután is volt egy kis inci- lens a Corvitál-üzemben. Az asszonyok elkészítették a lorvitált a szállításhoz, de i művezető becsukta a rako- ’ók előtt az ajtót. Egy nappal később: — A szerszám helyiségben voltam — mondja C. L. — amikor bejött K. és azt mondta: írjam, amit mond. Én meg azt mondtam neki, adja le írásban amit akar, mert nem rám tartozik. Erre elkezdett paprika, meg papírdarabokkal dobálni. Mondtam neki, hogy hagyja el a helyiséget Nem ment. Elindultam én az iroda felé, K. meg jött utánam és a vasúti síneknél ért utói. Kikerültem, de a savanyúságrakodónáí újra utóiért Leköpött és pofon vágott. Ketten is szóltak neki, hogy ne csinálja, de újra nekem akart jönni. Megfogták. C. L anélkül, hogy szólt, vagy visszaütött volna, felment a főkönyvelőhöz és elmondta az egész történetet. De ahogy kijött az irodából, a porta előtt K. ismét belekötött. A portára is bement utána és fenyegette, hogy ha kimegy az utcára, végez vele. Egy fiatalember aztán megunta a fenyegetőzést és kivitte K-t a pártáról. Akik látták az esetet, így mesélik el: A J. .Látszott rajta, hogy ittas.” N. B.: „Ütni akarta még a portán is. de kivezettem.” T. I. „Mire odaértünk, K. úgy megütötte C.-t, hogy kivérzett az arca. Mindenfele féregnek, meg patkánynak lehordta. Igyekeztem csitítani, de azt mondta, neki már úgyis mindegy.” K. J : „Rossz viszonyban voltunk. A faeset után már képtelen voltam uralkodni magamon. A nagyfokú idegesség, az idegkimerültség váltotta ki belőlem, hogy már nem tudtam parancsolni magamnak. De nem ütöttem réeg, hanem sértegettem. Megbántam & ezután minden dolgozóval a legnagyobb tisztelettel fogok beszélni.” A fegyelmi története eny- nyi. Azóta K. J. gépkocsikísérő rakodó. Akikkel együtt dolgozik, elégedettek munkájával' és magatartásával is. Ez azt jelenti valóban őszintén megbánta, amit tett. És. hogy nem hagyte ott a gyárát, hanem ott akarja visszaszerezni elvesztett tekintélyét, az mindenképp javára írandó. ' Balogh József
