Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

VfTt. Janulr Si. S. aMs' A terv és a reform — vállalati teendőként A NÉPGAZDASÁGI TERV és a reform szoros kapcso­latban áll egymással A terv a gazdaságfej lesztés céljait, arányait, irányait jelöli meg. A reform e feladatok haté­kony végrehajtásához szol­gáltat eszközöket, módszere­ket. Tehát a tervcélok a meghatározóak, az elsődlege­sek, az eszközök, a módsze­rek másodlagos szerepet ját­szanak, jóllehet visszahatnak magára a tervezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől vál­tozott meg a gazdaságirányí­tás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv oél- és eszköz­rendszere először került komplex módon, egyidejű­leg, a kölcsönhatások figye­lembevételével kidolgozásra, így a terv céljai és a közve­tett gazdasági szabályozás egységet alkotnak. Ezt for­mailag is jól tükrözi az a kö­rülmény, hogy a negyedik ötéves térvről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ágazati célkitűzéseket, második része pedig a gaz­dasági szabályozás rendsze­rét EZ A FORMAI KAPCSO­LAT tartalmi egységet is jelez. A negyedik ötéves terv középtávú célkitűzéseinek meghatározásánál a központi irányítás először vehette szá­mításba az egész tervidőszak­ra a reform által kínált le­hetőségeket Ezért a terv vi­szonylag kevés részletadatot tartalmaz és az eddigieknél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, arányaira, a szerkezeti változásokra. A konkrét számszerű összefüg­gések, célkitűzések sem kate­gorikusak, hanem bizonyt» értékhatárokat jeleznek, tol­ig-ofcra utalnak. S ex érthető, hiszen az előirányzott fel­adatok megvalósításának fő eszköze nem közvetlen utasí­tás, hanem a közvetett gazda­sága szabályozás. Ezért hang­súlyozza a tervtörvény má­sodik része: „A kormány ala­kítsa úgy a gazdasági szabá­lyozókat, hogy azok elősegíti sák a tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott nö­vekedés és a fő tervcélok megvalósulását”. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez al­kalmazkodnak a közgazdasági szabályozás formái, módsze­rei is. A módosított vállalati bér- és jövedelemszabályo­zás az ésszerű eszközgazdál­kodáson túl megfelelően ösz­tönöz a létszám-, az élőmun­ka takarékosságra. Érdekelt­té teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső lét­számtartalékaikat, s a nép­gazdasági tervek megfelelően emeljék a munka termelé­kenységét, mivel alapvetően az élőmunka hatékonyságá­tól függ a dolgozók bérének, egyéb személyi jövedelmé­nek növekedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export ál­lami támogatása az iparág átlagos devizakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel össz­hangban — a gazdaságos ki­vitel fokozására ösztönzik a vállalatokat. Hasonlóképpen sorba vehet­nénk a gazdasági szabályo­zás valamennyi elemét, amely együttesen eredményed a negyedik ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítását. A vállalatok kénytelenek saját terveik összeállításánál mind a gazdasági szabályozás sok­oldalú hatását, követelmé­nyeit, mind a munkájukat, a A Baktaló-ánth** Gépjavító «úomás három meffroodc lője- a Vörir Csillag Traktorgyár. Hajdúsági Iparművek és a Budapesti Köztisztasági Vállalat az elmúlt évihez hason lóan az tde évre is az állomás telje- kapacitását lekötötte Képünk: az 1-es számú műhelyben „óriás” sugárfúrógér segítségével a traktorgyár megrendelésére Steyer vonóken gyei fúrását végzi Illyés Lajos esztergályos. Elek Emil felv. kapcsolódó ágazatokat érintő népgazdasági célkitűzéseket figyelembe venni. Saját ér­dekeik ellen vétenek ha ezt elmulasztják. Az irányító ha­tóságok viszont szüntelenül elemzik, hogy a gazdasági szabályozás és az egyéb kö­rülmények hatására a válla­lati magatartás, a döntés mennyiben felel meg a nép­gazdaság érdekeinek, a köz­ponti terv célkitűzéseinek. Kirívó ellentmondások láttán — ha azok elszigeteltek — utasíthatják a vállalatot, köz­vetlenül beavatkozhatnak a gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági ér­dek szélesebb körben kerül szembe egymással, azért mert a szabályozás hibás, vagy el­avult, akkor a közvetett irá­nyítás közgazdasági eszközeit módosítják. A GAZDASÁGI SZABÁ­LYOZÁSNAK vannak vi­szonylag állandó és változó elemei. A változások lehető­sége persze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilitására, a hosszabb távú vállalati ér­dekeltség kialakítására, a középtávú népgazdasági ter­vek hatékony teljesítésére tö­rekszünk. Bizonyos változta­tásokat a terv célkitűzésed, a népgazdaság érdekei feltétle­nül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a nép- gazdasági érdeket sem sza­bad olyan abszolút fix vi­szonyítási pontoknak tekin­teni, amelyekhez akár köz­vetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozással a vállalati tevékenység minden részletét igazítani kell A VÁLLALATI ÖNÁLLÓ­SÁG és a gazdasági szabályo­zás közvetett, keretjellege bizonyos fokú mozgási lehe­tőséget feltételez a helyi te­vékenységben. Vagyis szá­molni kell azzal, hogy a vál­lalati magatartás visszahat a népgazdasági célok megvaló­sítására. Ez a visszahatás nem nagyobb, hanem kisebb eltérést eredményez azonban, mint amit a reform előtt a termelési egységekre felbon­tott tervek különböző mérté­kű vállalati túlteljesítése, il­letve az elmaradások okoz tak. Az önálló vállalati tevé­kenység — főként a piaci hatásokra — azokban az ap­ró részletekben finomítja, précizírozza a népgazdasági tervet, amelyeket a központi célkitűzések az átfogó társa­dalmi szükségletek meghatá­rozásánál eredetileg nem ve­hettek figyelembe. K. J. POFON „Értesítem, hogy a folyó hó 10-én hozott fegyelmi hatá­rozat értelmében segédmun­kási munkakörbe helyezem át és új munkaköréül gép­kocsikísérő rakodói munka­kört jelölök ki”. És a levél további részében megindo­kolják, miért is került sor a fegyelmi határozatra. De nézzük, hogyan is történt? 1968 októberében ment a Demecseri Burgonyakemé­nyítő Gyárba dolgozni K. J. 27 éves fiatalember. Műveze­tőnek nevezték ki és ebben a munkakörben dolgozott a múlt év augusztusáig. Kez- tetben elégedettek voltak n unkájával, később egyre >bb kifogás merült fel el- 3ne. Gorombáskodott a be­osztottaival, néha ittasan nent be a munkahelyére, sőt a gyár főmérnöke fegyelmi eljárást indított ellene, mert egy szúrópróbaszerű leltá­rozásnál nem tudott elszá­Titkok az ^elsáncolt“ faluban jSy írbéliek — az egyéni gazdálkodás nehézségeivel Nyírbéiltek az olyan kevés községek közé tartozik, me­lyeik vétót emeltek a nagy lendületű átállás idején. Minden jó szó és biztosabb holnapot idéző anács ellené­re megmaradt a biztos sáncnak vélt „hagyományos önálló­ságban”. S az idegein érdek­lődő ma hamar megtudja, hogy a tévesen ítélt tartós­ság egyre inkább tarthatat­lanná válik. Az erre vonat­kozó tényeket — a mind több utalás szerint — Koszár Sándor, a községi párttitkár ismeri legjobban. akinél szinte mindemre kiterjedően megvan a helyi térkép. Csak a méhészek Nyírbélteken megállt az idő. Könnyen hihető volna, hogy a csaknem 3 és fél ezer lakosú és 4600 holdas ha árú községben életképes, mind­inkább előretörő szakszövet­kezetek, társulási csoportok vannak. Nincsenek. Csupán egyetlen társulás létezik: a méhészeké. Szó van málna­termelésre való szöveuke- zésröl — de még csak szó­beszéd. (Bár ne soká lenne az!) A párttitkár elsorolta az- „otthoni” kereseti helyeket Létszámfoglalkoztatási sor­rendben ezek: erdőgazdaság (150 fő, 90 százalékban fér­fi). állami gazdasági üzem­egység (évi átlagban 100, nő 34). mérővessző üzem (84, nő 52), ÁFÉSZ (50—60), helyi kórház (53. nő 30), ta­nács és iskola (50 körül, nő 40). Összesen sem éri el az 500 főt Az „államiban“ jobb Legnagyobb az egyéni gaz­dálkodók tábora. Három ól tízholdas a legtöbbje. Főleg rozsot burgonyát, kukoricát dohányt termelnek és állat­ért ássál foglalkoznak. Hasonlításképpen: az álla­mi gazdasági üzemegységben a múlt évi rendkívül kedve zad'in időjárás ellenére bur­gonyából holdanként a ter­vezett 75 mázsával szemben 93, kukoricából 18 mázsa he­lyett (máival morzsol than) 24 mázsa átlagot értek el. (Nyírlugosi Állami Gazda­ság üzemegységéről van szó.) Az egyéni eredmények ennek bizony nagyon alatta van­nak. Mind több családból a fel­növő fiatel ok „elrepülnék”. magukra hagyják a szülőket. A magángazdálkodással való munka, ezernyi gond az öregekre marad. Egyik sú­lyos oka ez annak, hogy a község kasszájába rendszer­telenül iu nak az abba való forintok. Kívánnivalót hagy maga után az adó és egyéb, az állammal szembeni köte­lezettségek rendezése Elöregedik a község Vissza kell térni a fiatalok helyzetére. Elvégre övék len­ne a község holnap... Koszár Sándor feljegyzé­seiben különösen érdekes adat van erre. Legfrissebb: 1970-ben 74 fiatal végezte el az általános iskola 8. osztá­lyát Ezek közül középisko­lai felvételt nyerték 29-en. ipari tanulónak ment 24, túl fiatal kora ellenére „elszi- várgott” 21. Arra a kérdésre, mi vár­ható a továbbtanulóktól, így hangzik a fel"let: egyelőre „titok”. Ám a tapasztalatok alapján, ezek otthon mara­dására is aligha lehet szá­mítani. Altatóban 100 mun­kaképes ifjú közül igen ke­veset képes megtartani a község, vagy éppen a szülői ház. Vagy a házasságot kötők? Múlt év szeptemberétől 10 fiatal, esküvője volt. Vagy a menyasszony, vagy a vőle- gépy volt bél teki. Többségük máshová ment „fészket rakni” Még a házasságban is keresik az elmenós. vagy tán az, elmenekülés (?) lehe­tőségét'. Elöregedne az egyébként jó adottságú község? Még nem me^o'dás Egyik kiutat abban lát­nák, hogy igazgatásilag egye­sülnének a szomszédos szö­vetkezeti faluval. Ömbölivel. A korszerű szocialista gazdál­kodás egyik kis ..tűzhelyé­hez” közvetlen közelségbe kerülnének. Másrészt na­gyobb lehetőség nyílna a helyi erők koncentrálására. A ké: község vezetőd több ízben tanácskoztak. A la­kosság is tud a dologról. Sőt úgy gondolják, hivatalosan is úton van ez a megoldás. De — mint arról már szó volt — ez csak egyik és egy lehetőség, Ha úgy lenne, ko­rántsem oldana meg min­dent. Feltétlenül keresni kell a megoldások más mód iát is. S ezeke. csak helyben lehet megtalálni és kihasználná, hogy ne ismétlődjön az a ré­gi. rosszul felfogott elsánco- lás. Asztalos B l'nt 71 millió iskolákra, közművesítésre a kisvárdai járásban A kisvárdai járásban egyetlen község, Záhony ter­vez 1975-ig vízvezetékhá- lózat-bő vitást. A többi köz­ség, más, számukra fontosabb tennivalóra szánja pénzét. A járás 32 községe 1975-ig nagyobb létesítményekre, fej­lesztésekre közel 71 millió forintot tervez. Az előzetes tervek szerint többségüknél első helyet kapott az óvodák, általános iskolai tantermek és a művelődési házak épí­tése. A IV. ötéves terv idő­szaka alatt Berkesz 25 sze­mélyes, Dombrád 50, Eperjes- ke 25, Fényeslitke 100, Gé- gény 50, Mezőladány 50, Nyírlövő-Lövőpetri 50, Pát- roha 25, Szabolcsbáka 50, Szabolcsveresmart 25, Tisza- szentmárton 50 Újkenéz pe­dig egy 25 személyes óvoda építését tervezi Nagy iskola építésére a községek közül mindössze négyen gondolnak. Ajakon 8 tanterem építését 8 és fél millióért, Mándokon egy 8 tantermes iskolát 9 millióért, Nyírtasson 8 tan­terem építését 8 millióért, míg Záhonyban egy 8 tan­termes általános iskola épí­tését tervezik 8 és fél mil­lió forintért. Művelődési ház nélküli köz. ségek nagyobb számmal szin­tén a kisvárdai járásban ta­lálhatók. Ezt a hiányt, sze­retné pótolni az elkövetke­zendő 5 év alatt Ajak, Domb­rád, Kistiszaháton Dögé és Pátroha. A művelődési há­zakra több mint 4 millió fo­rintot terveznek. Könyvtár- bővítési, illetve új könyvtár építési elképzelései Domb- rádnak, Tomyospálcának, Mán dóknak és Petneházának vannak. molni néhány liter alkohol­lal. Ennyi volt az „igazi” fe­gyelmi előzménye. Július 30- án aztán betelt a pohár. — Négy rakodóval indul­tunk el a Cola-üzembe a re­keszeket beállítani július 29- én — mondja C. L. rakodási csoportvezető. A vasút mel­lett megláttuk, hogy a műve­zető válogatia a fát, amit a szakszervezet hozatott a dol­gozóknak. Szóltam neki, hogy ne válogassa, mert akkor mi marad másnak. Azt felelte, hogy neki galambháznak kell. meg hogy neki nem pa­rancsol senki. Én is tehetek egy szívességet.. Még ugyanezen a napon lélután is volt egy kis inci- lens a Corvitál-üzemben. Az asszonyok elkészítették a lorvitált a szállításhoz, de i művezető becsukta a rako- ’ók előtt az ajtót. Egy nappal később: — A szerszám helyiségben voltam — mondja C. L. — amikor bejött K. és azt mondta: írjam, amit mond. Én meg azt mondtam neki, adja le írásban amit akar, mert nem rám tartozik. Erre elkezdett paprika, meg pa­pírdarabokkal dobálni. Mond­tam neki, hogy hagyja el a helyiséget Nem ment. Elin­dultam én az iroda felé, K. meg jött utánam és a vasúti síneknél ért utói. Kikerültem, de a savanyúságrakodónáí újra utóiért Leköpött és pofon vágott. Ketten is szól­tak neki, hogy ne csinálja, de újra nekem akart jönni. Megfogták. C. L anélkül, hogy szólt, vagy visszaütött volna, fel­ment a főkönyvelőhöz és el­mondta az egész történetet. De ahogy kijött az irodából, a porta előtt K. ismét bele­kötött. A portára is bement utána és fenyegette, hogy ha kimegy az utcára, végez ve­le. Egy fiatalember aztán megunta a fenyegetőzést és kivitte K-t a pártáról. Akik látták az esetet, így mesélik el: A J. .Látszott rajta, hogy ittas.” N. B.: „Üt­ni akarta még a portán is. de kivezettem.” T. I. „Mire odaér­tünk, K. úgy megütötte C.-t, hogy kivérzett az arca. Min­denfele féregnek, meg pat­kánynak lehordta. Igyekez­tem csitítani, de azt mondta, neki már úgyis mindegy.” K. J : „Rossz viszonyban voltunk. A faeset után már képtelen voltam uralkodni magamon. A nagyfokú ide­gesség, az idegkimerültség váltotta ki belőlem, hogy már nem tudtam parancsol­ni magamnak. De nem ütöt­tem réeg, hanem sérteget­tem. Megbántam & ezután minden dolgozóval a legna­gyobb tisztelettel fogok be­szélni.” A fegyelmi története eny- nyi. Azóta K. J. gépkocsikí­sérő rakodó. Akikkel együtt dolgozik, elégedettek mun­kájával' és magatartásával is. Ez azt jelenti valóban őszin­tén megbánta, amit tett. És. hogy nem hagyte ott a gyárát, hanem ott akarja visszaszerezni elvesztett te­kintélyét, az mindenképp javára írandó. ' Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents