Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
XXVII. 6VFOL1AM 387. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 197«. DECEMBER 8, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL» Négyen a konzervgyárból (3. oldali Tájékoztató a karácsonyi és újévi munkaidő-beosztásról és a fizetési napokról (8. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Aláírták a lengyel—NSZK államszerződést ság és a Német Szövetségi Az MSZMP Szabolcs-Szalmár megyei Végrehajtó Bizottságának köszöntése a sajté dolgozóihoz ötvenkét éve, 1918. december 7-én jelent meg először a szabad kommunista magyar sajtó, a Vörös Újság első példánya, amely mindig híven és következetesen ismertette a párt elveit, programját, mozgósította a munkásosztályt, a dolgozó tömegeket a nép felemelkedéseert vívott küzdelemben. A magyar sajtó napján elvtársi tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük a Kelet-Magyarország Szerkesztőségének, a Magyar Távirati Iroda Nyíregyházi Szerkesztőségének, a Magyar Rádió és Televízió Nyíregyházi Stúdiójának valamennyi dolgozóját Pártunk, a magyar munkásosztály, a magyar nép, megyénk dolgozói mindig hűséges harcostársakra talált a sajtó munkatársaiban megyénk felemelkedéséért -vívott iiar- cában. A Kdét-Magyarország Szerkesztőségének, a Magyar Távirati Iroda Nyíregyházi Szerkesztőségének, a Magyar Rádió és Televízió Nyíregyházi Stúdiójának dolgozói odaadással, becsülettel, eredményesen támogatják pártunk politikáját, a munkásosztály törekvéseit, hogy megyénkben is eredményesen munkálkodjunk a szocializmus teljes felépítéséért, a párt és a tömegek élő kapcsolatának állandó erősítéséért. A párt megyei végrehajtó bizottsága ezután is szánni a sajtó munkatársaira, hogy az MSZMP X. kongresszusa határozatainak szellemében segítsék a szocializmus teljes felépítését. Kívánjuk, hogy felelőssé gtel jós munkájuk: a nép és a párt szolgálata járjon további eredményekkel. Megtisztelő hivatásukhoz sok silcert és jo egészségét kívánunk. Nyíregyháza, 1970. december 7. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZABOLCS-SZATMAtt MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ★ Varsói melódia 1970. december 7-én, hétfőn délben tizenkét ófakor történelmi aktus zajlott le Varsóban, a lengyel minisztertanács palotájának dísztermében. Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár aláírták a lengyel— nyugatnémet szerződést, amely írásban is véglegesnek ismeri el Lengyelország jelenlegi határait, s amely megteremti a két ország politikai kapcsolatai rendezésének alapját. Varsói melódia — írtuk hírmagyarázatunk címéül, s természetesen most nem arra a nagysikerű szovjet színdarabra gondolunk, amely ugyanezzel a címmel immár évek óta szórakoztatja a színházlátogató közönséget. Az az új varsói melódia jár az eszünkben, amelyet a népek közötti béke és megegyezés hangnemében komponáltak. Amelynek dallama nemcsak a két érintett ország lakosságának szól, hanem kellemesen cseng a világon mindenkinek a fülében, aki szívén viseli az európai béke és biztonság ügyét. Nem felejthetjük, hogy a hitleri Németország, a harmadik birodalom robbantotta ki a második világháborút és éppen Lengyelország leroha- ruísával kezdte. Nem feledhetjük, hogy talán éppen a lengyel nép ellen követték el a legtöbb háborús bűnt, neki okozták a legtöbb szenvedést a hitleri németek. Végre akadt olyan kormány a magát hosszú ideig e szörnyeteg harmadik birodalom jogfolytonos utódjának tekintő nyugatnémet államban, amely ezt csakugyan nem hajlandó elfelejteni. Sőt, elismeri és vállalja ennek következményeit is. Az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság már régen vállalta a hitleri háború következményeit, s elismerte az Odera— Neisse-határt. Most a másik Németország, a Német Szövetségi Köztársaság is erre az útra lépett Rálépett —. de végig is keil járnia. Az aláírás ugyanis még nem jelenti az út végét. A szerződést ratifikálni is kell. És a bonni parlamenten belül — és azon kívül is — még sok reakciós, revansista erő munkál a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálása ellen. A Brandt—Scheel kormány eddigi, csaknem tizennégy hónapos kormányzása óta jelentős lépéseket tett már (szovjet—nyugatnémet és lengyel —-nyugatnémet szerződés) a tartós európai békéhez és biztonsághoz vezető úton. Ezt a nemzetközi haladó közvélemény elismerte és rokon- szenvvel nyugtázta. A további elisme-és sem fog váratni magára. Ha Bonn jelenlegi kormányzói következetesen végigjárják az utat, nem kötnek kompromisszumot az ellenek legdühödtebb támadásaival szemben sem, és elérik e fontos, az érintett népek kölcsönös érdekeit és r ;ész Európa nyugodt békés jövőjét egyaránt szolgáló szerződések ratifikálását A lengyel minisztertanács palotájának dísztermében hétfőn délben aláírták Lengyelország és a Német' Szövetségi Köztársaság éz év november 18-án Varsóban parafáit és november 20-án nyilvánosságra hozott államközi szerződését, amelyben az NSZK kormánya elismeri az Odera—N«isse-határ végleges jellegét, s amely megteremti a két ország politikai kapcsolatai rendezésének alapját. Az egyezményt a lengyel kormány nevében Józef Cyrankiewicz miniszterelnök és Stefan Jedrychowski külügyminiszter, az NSZK nevében Willy Brandt kancellár és Walter Scheel külügyminiszter írta alá. A történelmi, ünnepélyes aktuson lengyel részről jelen volt Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Bo- leslaw Jaszczuk, Zenori Klisako, Ignacy Loga-So- winski, Ryszard Strzelecki, a LEMP PB póttagja. Az aláírást követően Willy Brandt kezet szorított Józef Cyrankiewicz-csel és Wladyslaw Gomulkával, Zénón Klisakóval, Stefan Jedry- chowskival. Ezt megelőzően hétfőn délelőtt Brandt kancellár és Walter Scheel elhelyezte az Willy Brandt nyugatnémet kancellár a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírása alkalmából hétfőn este rádió- és tv-beszéddel fordult az NSZK lakosságához. Az ösz- szes nyugatnémet rádió- és tv-adó által közvetített beszédben leszögezte: ,A Varsóban aláírt szerződés hivatott arra, hogy pontot tegyen a gonosz múlt szenvedései és áldozatai után, hogy hidat építsen a két állam és a két nép közé. — A szerződést tiszta lelkiismerettel írtuk alá, mert meggyőződésünk, hogy a feszültséget. meg kell szüntetni, az erőszak alkalmazását kizáró szerződéseket be kell tartani, a kapcsolatokat meg kell javítani, hogy az európai helyzet békés rendezése érdekében meg kell találni az együttműködés megfelelő formáit. — Ennek kapcsán az adott helyzetből kell kiindulni. Vonatkozik ez Lengyelország nyugati határára is. Senki sem kényszerített minket erre a belátásra — folytatta a kancellár. — Nagykorúak lettünk. Be kell bizonyítanunk érettségünket, azt, hogy van bátorságunk felismerni a realitást. — A Lengyelországgal kö- Lött szerződésre is érvényes íz, amit augusztusban Moszkvában mondottam: e szerzőléssel semmit sem adunk fel, •mit már rég nem látszott NSZK kormányának koszorúját a lengyel ismeretlen katona sírján, A koszorúzási ünnepség katonai pompával zajlott le. Díszszázad sorakozott fel, a zenekar a két ország állami himnuszát into- náita. Brandt beírta nevét az emlékmű könyvébe. Sok ezer varsói volt jelen a gettó hőseinek emlékművénél rendezett koszorúzáson. Willy Brandt elhelyezte az emlékművön az NSZK kancellárjának koszorúját, majd térdre ereszkedve adózott a hitlerista megszállók ellen 1943 áprilisában kitört gettófelkelés hőseinek és áldozatainak. Az ünnepi aktuson jelen volt Scheel külügyminiszter is. A koszorúzási ünnepségeket követően Brandt, külügyminisztere kíséretében látogatást tett Józef Cyran- kiewicznél. A közel egyórás eszmecserén Stefan Jedrychowski is részt vett. Kora délután Cyrankiewicz miniszterelnök ebédet adott az hl IZK kancellárja tiszteletére. Ezen ott voltak Wladyslaw Gomulkával az élükön a lengyel párt- és állami vezetők, s a nyugatnémet küldöttség tagjai. Az ebéden Józef Cyrankiewicz pohárköszöntőt món- dott, amelyre Willy Brandt válaszolt. volna el egy bűnös rendszer, a nemzeti szocializmus. — Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 1939 után történelmének legszörnyűbb szenvedését okozták a lengyel népnek. Ennek az igazságtalanságnak megvannak a következményei.” A bonni kancellár ezt követően a német, nép szenvedéseiről is beszélt, majd így folytatta: „Olyan nevek, mint Auschwitz, még sokáig kísérteni és emlékeztetni fogják mindkét népet arra, hogy a földön is lehetséges pokol — mi átéltük e poklot. De épp e tapasztalat kényszerít minket arra, hogy határozottan hozzálássunk a jövő feladatainak végrehajtásához. A menekülés a valóság elől veszélyes illúziókat szül... Át kell törnünk az igazságtalanság láncolatát. s amikor ezt tesszük, nem a lemondás, hanem a józanság politikáját folytatjuk.” Brandt ismételten utalt arra, hogy a lengyel—nyugatnémet nem hatálytalanítja egyik fél '• vállalt szerződéses kötelezettségeit sem. maid hangsúlyozta: európai szolidaritás nélkül nem lehetséges béke. — Mindaz, ami közelebb visz minket e célhoz, jó szolgálat népünknek, s mindenekelőtt ió szoteálat azok nak, akik utánunk következnek” — hangsúlyozta rádió és tv-beszjédében Brand kancellár. Köztársaság kapcsolatai szempontjából alapvető jelentőségű egyezményt írtunk ma alá. Megállapodásunkat mindenütt olyan aktusnak tekintik. mint amely számottevően hozzájárul az európai enyhüléshez, földrészünk békéje és biztonsága n íegszá lárd í tásá , hoz. Szerződésünk lezárja az európai történelem egy szakaszát, elismeri és véglegesen szentesíti a rég meglévő európai realitásokat, köztük elsősorban a potsdami egyezményben megállapított Odera —Neisse-határt. — Nemzedékünk erkölcsi kötelessége, hogy a második világháborúból maradt ügyeket ne hagyja lezáratlanul a fiatal nemzedékre. A ma aláírt szerződés hosszú és nehéz tárgyalások gyümölcse. A tárgyalások során a két fél kölcsönös jóakaratával számos, a múltból visszamaradt nehéz problémát kellett megoldani. — Szerződésünk, véleményem szerint megteremti államközi együttműködésünk rendezésének kiindulópontját, a normalizálás folyamatának fel kell ölelnie az élet minden területét, különösen serkentve a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködést. Egyetértünk abban is, hogy a szerződés életbe lépése után közvetlenül diplomáciai kapcsolat létesüljön a Lengyel Nép- köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság köpött. — Azt kívánjuk, hogy szerződésünk életbe lépése csakúgy, mint a normalizálás szélesebb folyamatát megkezdő moszkvai szerződés ratifikálása, bonyodalmak, fennakadások nélkül történjen meg, s hisszük, hogy az ön kormányának, kancellár úr, ugyanez az óhaja. Szeretnénk azt remélni, hogy ez a magasztos ügy az NSZK minden értelmes politikai erejének jóakaratával is találkozik. — VéLeményünk szerint a béke és az európai biztonság szentpontjából alapvető jelentőségű és felmérhetetlen értékű lenne a két német, állam viszonyának rendezése, elsősorban pedig egyenjogúságuk függetlenségük és szuverenitásuk minden ország részéről történő tiszteletben tartá-' sa. — A szerződés aláírásával részt vállaltunk az európai biztonság és együttműködés feltételeinek megteremtésében. Meggyőződésünk, hogy még további lehetőségünk van az együttműködésre ebben a nagy ügyben, többi között az európai értekezlet előkészítésében és lebonyolításában. Teiles mértékben értékeljük azt a tényt; hogy a Német Szövetségi Köztársaság nevében olyan ember írta alá a szerződést, aki első pillanattól kezdve tudta, milyen szerencsétlenséget ielent a né met néo. az európai néoek. a cilásbéke szempontiából a fasizmus hatalomra iutása. A szerződés betűi és szelleme meffadja országaink békés együttműködése fejlesztésének tehetőségét. A lengyel miniszterelnök szavaira Willy Brandt válaszolt. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Tar Imre, Ekler György és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai és Varga Gyula, a városi párt- bizottság első titkára december 7-én látogatást tettek a magyar sajtó napja alkalmából a Kelet-Magyiarország Szerkesztőségében, ahol b&ráA magyar sajtó napja alkalmából hétfőn — a MUOSZ-iskola hallgatói — koszorúzási ünnepséget rendeztek a Magyar Sajtó Székházának Rózsa Ferenc-termé- ben. A fiatal újságírók nevében Mátyás István, a Népszava munkatársa emlékezett meg a Vörös Újság megjelenésének történelmi jelentőségéről. Ezt követően az iskola hallgatóinak képviselői koszorút helyeztek a Vörös Újság márvány emléktáblájához. ★ A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar UjságBiszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsá? titkára hétfő délután fogadta a Bolgár Néphadsereg küldöttségét, amely Velko Ivanov Palin vezérezredes, politikai főcsoportfőnök vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes baráti légkörben lezajlott találkozón ielen volt Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar ti beszélgetést folytattak a szerkesztőség vezető munkatársai vaJ. Ezt követően ellátogattak» Magyar Rádió és Televízió Stúdiójába ahol a aajtónap alkalmából üdvözölték a rádió munkatársait. írók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából baráti találkozót rendezett. A szívélyes hangulatú fogadáson megjelent Övári Mik-- lás. az MSZMP KB titkára, Katona István, a KB agitó* ciós és propagandaosztály vezetője. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Pozs- gai Imre. a KB sajtóalosztályának vezetője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, továbbá a lapok, sa.i tószervek vezetői. Ott voltak a hazánkban akkreditált külföldi újságírók is. Néphadsereg politikai főcso portfőnöke. Tárcsái Tibor vezérőrnagy az MSZMP néphadsereg: bizottságának első titkára Részt vett a találkozón Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság magyar- országi nagykövete is. ★ Hétfőn este a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében Vaszil BÍogdanov nagykövet fogadást ®dott a bolgár katonai delegáció tiszteletére. Megállapodásunk hozzájárul az európai enyhüléshez Fohérköszönstőjőben Cyran- goztatta: kiewicz a többi között han- — A Lengyel NépkoztársaBrandt kancellár rádió- és tv-beszédben ismertette a megállapodást az NSZK lakosságával Koszorúzási ünnepség és fogadás a MUOSZ székhazában Biszku Béla fogadta a bolgár katonai küldöttséget VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CYRANKIEWICZ:
