Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
T9TG. decemfeer I. S. tfito/l ERLW-MAGYARORSZAS Szabolcsi küldöttek — kongresszus után Alexa László: A kommunisták, a dolgozók véleményére alapozva Lakás, fizetés, megbecsülés Fiatal szakemberek — a helyzetükről Húsz éve pártmunkás Alexa László, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára. Azóta részt vesz a párt kongresszusain, négy alkalommal küldöttként. Ott volt a mostani nagy tanácskozáson is. — Nagy felelősséget jelent kongresszuson részt venni, hiszen a küldött nemcsak magát. han'.”i az őt megválasztó nagy létszámú párttagságot is képviseli. A X. kongresszuson — statisztikai átlagot véve — ezer párttag volt. de ha járási, megyei vezető a küldött, ennél is nagyobb tömegeik nevében szól — mondta Alexa László. És így van ez, akár felszólal a küldött akár nem. A felelősség azonos: részt vesz annak a politikának kidolgozásában, arra szavazatát adja, azoknak a nevében, akiket a párt legmagasabb fórumán képvisel. Kioyilatküzíafásök nélkül Alexa László elsősorban a pártdemokráciáról és a szocialista demokráciáról elhangzottakat figyelte. Hogyan lehetne a nyíregyházi járásban a kongresszuson ét- hangzott gyakorlati tapasztalatok, elméleti igényű meghatározások alapján javítani a pártmunkán? — A pártdernokrácia gyakorlati megvalósításában elapszervtől a járási szervekig mindenkinek tanulni kell a Központi Bizottságtól. Pártunk vezető szerve az elmúlt 14 évben nem ismert „kényes kérdéseket”. Minden lényeges intézkedésben konzultált a párttagokkal, s ha arra volt szükség, még szélesebb tömegekkel. Nem kinyilatkoztatott. hanem megvitatta a határozatokat, amelyek a vita nyomán módosultak, s végső formájában a dolgozó emberek többségének véleményével találkoztak — Ilyen módszereiket kell alkalmaznunk nekünk is — folytatta a járási pártbizottság első titkára. — Se a járásnál, se az alapszerveaetnéü ne szülessenek szubjektív, egy-két ember által kigondolt határozatok. Előzze meg azokat alapos vita, legyen benne az emberek véleménye. Természetes, hogy csak akkor érzi magáénak a párttag az illető határozatot, hä saját véleménye is benne van. maga Is formálta azt. Pezsgő viták légkörét Néhány járási tapasztalatot is elmond ennek kapcsán. — Az egyik fő probléma a pártdemokrácia érvényesülésében az alapszervezeteknél van. Nem mindig‘teremtik meg' a lehetőségiét ahhoz, hogy a párttagok beleszóljanak a határozatok meghozatalába. Egyes alapsaervezetek vezetői felnek a vitától, azt szeretnék. ha ellenvélemény nélkül elfogadnák az általuk, vagy a felsőbb szerveit által kialakított véleményt. A pártdernokrácia gyakorlati alkalmazása, szélesítése az alapja a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének. —• Elég, ha esaic arra utalunk, hogy milyen változások vannak a választásokban, a közigazgatásban, a nagyközségi vagy közös tanácsok ki- alakitasabun. a járási tanácsoknál. Az á törekvés érvényesül itt is, hogy a dolgozó emberek mind nagyobb tömege — a nyíregyházi járásban emberek tízezrei — vegyenek részt az ügyek intézésében, a helyi jellegű ügyek eldöntésében. A párt- kongresszus szellemében sok formalitás is megszűnhet. Ennek csak egy vonatkozásáról, ami nagyon lényeges: rendkívül sok időt vett el tnár járási szinten is a határozatok készítése, azok és a még felsőbb határozatok leiuttatása az alapszerveze- tékhez A X. pártkongresszus hatására azt várjuk, hogy ebben is változás lesz: mind több hatáskör kerül az alap- szervezetekhez, községi pártbizottságokhoz. Enn=k következménye, hogy ők hozzák a határozatokat. Igv a járási bizottságoknak lényegesen több idejük, lehetőségük marad a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, az elméletileg megalapozott pártmunkára. Megfelelő emberek a vezetésbe — Mindessek csak ott tudnak maradéktalanul megvalósulni, ahol a pártszervezetek élén olyan emberek állnak. akik a pórt politikáját képesek követkeaeitesen végrehajtani. ■ — A járási, községi pártbizottságoknak olyan káder- munkát kell végezni, hogy valóban megfelelő emberek kerüljenek a vezetőségekbe. A nyíregyházi járásban a nemrég lezajlott választások idején ' is törekedtek arra, képzettebb emberek irányítsák a pártszervezeteket. — Járásunkban elsősorban a tsz-ek vezetőségeiben beli több eredményt elérnünk. A kongresszuson szóba került a mi gondunk is: vannak olyan vezetőink. akik nem engedik maguk mellett felnőni a vezető beosztású munkatársaikat sem. Sa’nos járási pártbizottságunk és községi pártbizottságaink nem vették fel kellő időben és eréUyel ez elleti a harcot, s nagyon sok gondot okozott, hogyegy- egv megüresedő vezetői helyet hónapokig nem tudtunk betölteni. Amiben ügy érezzük, sikerült az első jó eredményeket elérni: az utóbbi három év alatt több — 30 év körüli — fiatal isz-vezető megállta a helyét. Ilyen eredményeink vannak a nagycser- keszá Kossuth Tsz-ben, a vencsellól Szabadságban. Buján, Raikamazon, ahol elnökök. főagranómusok bizonyították, érdemes volt nagy feladatokat rájuk bízni. Többek között ezekre is gondolunk, amikor most hozzálátunk a X. pártkongresz- szus határozatainak megvalósításához Éiatal a munfcásígónda, jő a légkör, feher holló a kilépő. Ezt a munkások azzal magyarázzák, hogy nem kapkodó a vezetés, becsülik az embert. Kötetlen beszélgetés során kerestem a választ arra, mit tesznek a párt ifjúságról szóló legutóbbi határozata ■ érdekében a VAGEP- nél. GyórG István a KISZ- azervezet ti Aréna így válaszol: Nélkülük nem döntenek NáJLunk már a ' határozat megjelenése előtt ia jól mű- ködött az .üzemi tx&qysaög. A fiatalok ügyéről a fialjalak nélkül nem döntenek. Nem is akarnak, ez a lényeg. Ilyen a vezetők felfogása, tudják, hogy itt a törzsgárda tagjainak átlagos életkora még a harmincöt évet sem érd él. De' hol. is kezdődik a fiatal munkások megbecsülése? Egyértelmű a válasz: bírnak bennük, s tudásuk szerint bátrán állítják őket fontos vezető posztokra. — Itt van. Batta Elek, hogy csak a jelenlévőket említsem. Alig 37, éves,, részlegvezető. Homa Béla rneós, és jómagam most lépteim élő üzemvezeto- helyeuíesnok —- mondja a IvISZ-titikár. De szolid keli a lakatosból meóssá lett Lengyel Sándorról, Vaskó László művezetőről, .Balogh Károlyról a technológiai osztály Vezetőjéről, Benedikta Dezsőről, a készáruüzam vezetőjéről és a többiekröa is. Néhányan éppen az ifjúságról szóló 'párthatározat megjelenése után kerültek e, fontos beosztásokba. És helytállnak, elégedettek a niun- ká jukkái Törődnek: a gomd- jaükkaL Hűségpéuz évente — Sokáig meditáltunk, hogy az Idősebb és a fiatal lakásigénylők is jól járjanak. Elhatároztuk, hogy KlSZ-lakótétepet építünk. Ezt meg is kezdték a Kárpátalja utcában — említi Győrfi István. Tizenhárom lakás ból kilencet a fiatalok kapnak. Emellett három, fiatalt segítettek 10—20 ezer forinttal a társas- házépítéshez. A fejlesztési, alapból e célra 230 ezer forintot adott a vállalat. Olyan népszerűsége és vonzó hatás., még nem volt kollektív szerződésnek, mint az ideinek. Lényege, hogy két év eltöltött idő után torz&gárdafcag le^z a fiatal. Különösen jó hatása, van ennek a felszabaduló mtnikásoikra. Ez havonta 50 forint űzetésaneLést jelent az él» két évben, utána 2 évenként 25 forinttal emelkedik a fizetése. Ez a húségpénz — niint nevezők. A hatása? Fehér holló a kilépő. — Mint KISZ-vezetőnek végtelenül jólesett az is, hogy nálunk a gazriáségvezetők a KISZ-Jrátüntetéseket éppen ügy bírálják eJ, mint más kitüntetéseiket. Ezért a kollektor szerződésben pluszszabadság .illeti. meg a kitüntetettet, s pénzben is elismerik e társadalmi elismerést — mondja a KlSZ-tátkár. „Világjáró44 óra Écsi Lajos lakatos azt említi, hogy a hűségjutalom őt is érinti. — Itt szabadultam, itt lettem lakatos, s ez a jutalom nekem 100 forintot jelent most havonta. 24 éves vagyok, . havi keresetem 2600 körül van, de ha a nyereség- részesedést is számítom, akkor 3500-ra kijön az -átlag. Batta Eleik a világjáró órájával a „Vagyok olyan mester mint fe” mozgalomban első díjat nyert. Ott csodálják a fiatalok az úttörőházban., a kiállításon. — Elégedett vagyok. Nősül- lésem után egyik gyerek jött a másik után. Nem volt lakásunk, de pénzünk .is köves. Kihez fordulhattam volna? A vállalat segített, lakáshoz juttatott, ez ötvenezer forintba került. Tíz évre szóló szerződéit írtam alá, de ha ez nincs, akikor sem mennék el Az Északi Alközpontba» két hét múlva lakáskulcsátadás lesz. öt család költözik. VAGÉP-esek, ebből négy a fiatal házas. ,.lbz a főnyeremény*4 — Ez a főnyeremény — mondják a fiatalok. Soka» irigyeltéit Hama Bélát ia* aki géplakatosként hámora évet töltött tapasztalatcsere-; ként az NDK-ban. — Október 5-én érkeztem haza, s már 12-én dolgoztam — mondja. — Több állást ajánlottak fel. Lehettem volna üzemvezető-helyettes, kalkulátor. szakoktató, de én a meósságot választottam. Igaz, hogy most 200 forinttal kevesebb a keresetem, de tudom, hogy jobb lesz. Nősütés előtt áll. De a lakásra máir most Ideadja aa igényt, s reméli, őt is támogatják majd. Egyetlen probléma foglal- koetatta e fiatal szalumunká- sdkat. & ez a még fiatalabb generáció sorsa, azoké, akik a két év eltöltése előtt eltávoznák a vállalattól különböző okok miatt Ezek. között nagy a fluktuáció. Ecsá Lajo* elmondta, óik is 17-en kezdték, s alig van kettő-hárorn, afcük maradtak. Es ezek a fiatalok, a garóasagvezetok- keű, a KISZ-szel együtt keresik az ökoikat és a megoldás .módját Most készül a felmérés. A2t mar tudják, hogy a felhvzabaxiuió fialtatlak. neliezen tudmak beiliesakedm a brigádokba. Itt kell elsősorban» segíteni. Együk; javaslat hogy e kritikus időre — az első két évire — (szerződési kötne a vállalat azokkal a fiataJoJckal, akikre a jövőbe»» is számítani akar. Erre ** megbízatásra a gandaságve— aetők kérték fel a KlSZ-szen- vezetet, a fiatal, de már tapasztalt és vessel» beosztásban dolgozókat. Ez. is a megbecsülés jele. Együtt igyekeznek megoldani gondjaikat. Farkas Kálmán ÉLNI VOLNA JÓ Az alvás és az ébrenlét határán hallja, hogy az asz- szony szi pakol mellette. Hiába kérte annyiszor: ne sírjon! Talán nem ótette, vagy nem is figyel rá. Különös, hogy már nem érti senki sem. Tegnap, meg azelőtt a látogatói, rokonok, szomszédok. jó ismerősök érthetetlen módon maguk közt beszéltek, s kérdéseire sosem válaszoltak... Ezen a borús, ködös reggelen megérkeztek legjobb baitársal is: Váradj, Jácint, Puttonyos, Kerényi; vérfoltos zubbony lötyögött rajtuk, á polatlanok és szakállasak voltak Ferenc úgy tudta, hogy régen elpusztultak, még 1942-ben, a nagy áttörésnél, Voi'onyezs alatt... Honnan jöttek elő?! Halk. visszafogott léptekkel vonultak keresztül a szobán, kíméletes halkan húz. iák székeiket betegágya mellé. s feléje hajoltak. Ijesztő kísérteteknek tűntek mind a négyen. — Gondoltuk, megnézünk, élsz-e még? — mormogták egyszerre Leheletüknek nyirkos földáráé: volt. — Most még láthattok... K adja meddig — nyöször. jú>U Ferenc. — Isztok-e páZoltai Z. András: Unkát? Jó barackot főztem. Tudom, szeretitek... Rózsi, hozz be egy üveggel! Az asszony térült-fordult. s fonott kis bütykösből töltött mind a négynek. Nem szabadkoztak, mohón megitták. — Emlékszel, Ferenc, odakint a front vad hóviharában, harminc fok mínuszban meghaltunk volna egy pofa snapsztól... Emlékszik, persze, hogyne emlékezne. Mostanában — furcsa — minden eszébe jut. Régen elfelejtett beszélgetéseket. hangulatokat is fel tud idézni. Kitárul előtte a múlt emléktára, ismerős képek tolakodnak eléje, s úgy nézi őket. mintha egyedül ülne egy moziban. Gyakran jó lenne szólni valakihez, érezni egv vállat, nyúlni egy kéz után. s beszélni a gyermekkoráról. legényéletéről, házasságáról te sok minden másról. Látja magát, amint negyvenhét karácsonyán gyűrötten, kopottan hazavánszorog a hadifogságból Az első éjszakán Rózsi az ágyban könnyes szemmel simogatja végig haja ősz szálait. Megváltozott, száraz, darabos ember lett., hallgatag te komor hangulatú. Alig beszélt. alig kérdezett. Úgy érezte, mintha teljesen idegen asszony ölelné át, ismeretlen. sohasem tapasztalt új mozdulatokkal. Parázsnak érezte minden porci- káját. perzsel ón, forrón égette testét. — Nagyon hiányoztál — duruzsolta az asszony — Aggódtam féltem, hogy sosem jutsz haza... ízlelte szavait, elbódult tőlük. mint az illatától amit azelőtt sosem érzett rajta. Még éjféltájt sem aludtak él. Nyitott szemmel, mozdulatlanul feküdtek a félhomályban, s őrizték egymás titkolt, kj nem mondott gondolatait. Váratlanul zokogás rázta meg Rózsi testét. Ferenc bátortalanul, rossz sejtelemmel fordult hozzá. Érdes bőrű tenyerével izgatottan matatott az arca körül — Ml bánt kedves? — kérdezte félkönyökére támaszkodva. Tekintetét mélyen az asszony arcába fúrta. Homloka keskeny gondbarázdái közt kutatott előbb, aztán a szemébe hunyorgott zavartan. — Miért sírsz, mondd meg? — Nem sírok, hagyjál! Ne kérdezz most engem! Semmit se kérdezz! — felelt az asz- szony. — Jól van. nem kérdezlek — egyezett bele Szorongva kelt fel. remegő ujjakkal sodort cigarettát, a kancsóból bort töltött magának, ettől bátrabban fordult Rózsi felé. — Mégiscsak szeretném tudni, mi bajod van! — közölte szárazon. parancsoló hangon. — Beszélj őszintén! Vádlón, hűvös arccal nézett vissza Rózsi. Ferenc megrettent a tekintetétől Soha azelőtt nem látta ilyennek. Bánta már, hogy durván beszélt vele. Megfogadta, eztán soha többé nem faggatja Rózsit. Néhány éven át egyedül küszködött hét hold szántóföldjén. Ötvenkettőben beagitálták a közösbe. Rózsi otthon maradt, baromfit nevelt, tehénnel bajlódott, sok munkája akadt, alig győzte. Az akkori aszály külön sorscsapás volt. Még az évben megrokkant a nádfedeies ház is, javítani kellett, nem várhattak vele. amíg rájuk szakad a tető. Eladta féltve őrzött igásszekerét s a meg- penészedett lószerszámokat, sőt később megvált a Lina tehéntől is. Fűrészelt faárut, nádpallót, téglát, cserepeket vett. s egy őszön át mindent rendbe hozatott. Akkor még bírta erővel, csak tél felé kezdett fájni a veséié Eleinte oda sem figyelt. Katonaesni ék, nem olyan öreg még. hogy ki ne heverje, összeszorított foggal erői ködött, ne nevessék ki a többiek. Juhász, az elnök figyelt fel rá egyszer. Leparan csőita az igásszekér. ről ne hordjon több trágyát, menjen az istállóba, a lovak köré, ott tevékenykedjék, az könnyebb munka. Ott. az istállóban érte a baleset. Itatás közben megrúgta veséjét egy kanca... Eszméletlenül vittek a kórházba. A műtét után kilókat fogyott. Másfél hónap múLtán összeaszal t testtel engedték haza. Azóta is egyre gyengült... Váratlanul ismét a jelembe eszmél. Közeledő léptek neszét hallja. Tudja, behunyt szemmel fekszik betegágyán. Érzékeli saját tehetetlenségét. Nincs ereje már. hogy felnyissa szemét, s belebámuljon a távozó világba. — Hogy aludt a beteg, kedves asszonyom?.« Ráismer a hangra, Bérces doktoré. De Rózsi suttogó válaszát nem érti. Az orvos sima, hűvös kezét érzi. Bilincsként fonódik a csuklója köré, majd mellkasán matat, a szíve fölött. — Még egy injekció — hümmög az orvos —, az jót fog tenni.« Attól nyugodt lesz. Érzi, hogy az orvos ott áll mellette, hangja mégis mész. sziről érkezik, alig ér hozzá. Testetlenül lebeg iszonyú magasan, ég te föld között, imbolyog. száll te zuhan. Nem megnyugodni, élni volna jóU
