Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-04 / 284. szám
T.APCNK TARTALMÁBÓL; Vencsellő, ahol élnek az önállósággal (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (8. oldal) A Varsói Szerződés csúcsértekezletének nyilatkozatai 1970. december ‘2-án Berlinben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A tanácskozás résztvevői megtárgyalták az alábbi kérdéseket : — a biztonság megszilárdítása és a békés együttműködés fejlesztése Európában; — az indokínai helyzet éleződése; — a közel-keleti helyzet; ~~ a, Guineái Köztársaság elleni kolonialista agresszió. A felsorolt kérdésekről elfogadott dokumentumokat az alábbiakban közölj luí. Nyilatkozat az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről „A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének berlini tanácskozásán megvizsgálták az Európában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyan elősegíti a helyzet egészségesebbé válását az európai kontinensen, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvernek gyakorlati megvalósítását. Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széles kör rű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozásom képviselt, államok üdvöz- lik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi — kis és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandóak a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság, s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköz- társaság és az NSZK szerződése parafálásá- nak nagy nemzetközi jelentőségét. A második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzetnek és a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlenségének elismerése, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani, s nem szabad erőszakhoz, vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetéshez folyamodni, — mindez rendkívül nagy jelentőségű az európai bélié sorsa, s az európai né-pék békés jövője szempontjából. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Német Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályainak megfelelő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljes jogú tagként az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe — mindez létfontosságú követelése korunknak és fontos tényezővel járulna hozzá az európai és a nemzetközi biztonsághoz. . A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kapcsolatának fejlődését, na az NSZK egyértelműen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rabló politikát megtestesítő diktátumtól. A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei Is kialakulóban vannak. Ebben az összefüggésben kifejezésre jutott az a remény, hagy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-európai enyhülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteméit, s az NDK jogos érdekeinek és szuverén jogainak. A tanácskozás résztvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az európai béke megszilárdí tásainak útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kellő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet résztvevőinek összetételét, s széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmények biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló valamennyi, kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok melleit most többoldalú tanácskozást igényel, minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás részvevőd megelégedéssel fogadták a finn' kormány új kezdeményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő találkozókat tartanának Helsinkiben, az összeurópai értekezlet összehívásának kérdésében. A tanácskozáson képviselt államok kijelentették: készek részt vermi ilyen találkozókon, amelyek előmozdítani hivatottak az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet ösz- szehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttműködését szorgalmazó mozgalom. A tanácskozáson részt vevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy az európai népek békeakarata megvalósuljon. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy az európai enyhülés és békés együttműködés ellenségei nem szüntették be veszélyes tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a NATO agresszív köreinek fokozott tevékenységére az NSZK re- vansvágyó és militarista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az európai kontinensen megindult kedvező folyamatok fejlődését. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésűiket, hogy az európai békeszerető erők képesek leküzdeni a béke ellenségei által támasztott akadályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a világ e térségében. A tanácskozás résztvevői az európai biztonság, a feszültség enyhítése és a leszerelés kérdéseiben megerősítik azt az állásfoglalásukat, amelyet az 1966. július 5-i bukaresti nyilatkozatban juttattak kifejezésre. A tanácskozás résztvevői kifejezték országuk pártjának és kormányának azt az elhatározását, hogy a továbbiakban is összehangolt cselekvéssel lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren, Európa és az egész világ biztonságának érdekében. Ebből a célból mindegyikük továbbra is a béke, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés tevékeny politikáját folytatja. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságánali első titkára, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsánál elnöke (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar küldöttség Berlinből Csütörtökön délelőtt Berlinből hazaérkezett Budapestre a magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politi- liai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette, A delegáció tagjai voltak: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoítán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Péter János külügyminiszter. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bt szku. Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Gye- nes András külügyminiszterhelyettes, Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Garai Robert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Herbert Plaschke, a Néniét Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács ® Határozat a tanácsok önálló tervező munkájáról H KIS EB-jelentés a termékek minőségvédelméről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a Török Köztársaság külügyminiszterének hivatalos magyarországi látogatásáról előterjesztett jelentést. _ A mindkét ország számára hasznos tanácskozásokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Osztrák Köztársasággal folytatott gazdasági vegyes bizottsági tárgyalásokról szóló jelentést. A kormány úgy értékelte, hogy a tárgyalások eredményeképpen aláírt jegyzőkönyv további ösztönzést ad a két ország közötti kereskedelmi forgalom és kooperációs tevékenység kedvező fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok tervező munkájáról. Az új, átfogó szabályozás a tanácsokat felhatalmazza, hogy a népgaz- daitógi terv előírásai és az ágazati irányelvek figyelem- bevételével, gazdasági programjukat saját hatáskörükben dolgozzák ki és hagyják jóvá. A tanácsok a negyedik ötéves terv időszaké-^ ra már területi fejlesztési" tervet készítenek a saját és a területükön működő vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — a területfejlesztéssel összefüggő — célkitűzései összehangolására. Ezzel kibővül a tanácsok koordináló tevékenysége. A fővárosi és a megyei tanácsoknál tervgazdasági bizottságokat hívnak életre, melyek a végrehajtó bizottságok javaslattevő és véleményező szervei lesznek. A tanácsi szervek beruházásainak pénzügyi forrása a tanácsi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során n célcsoportba tartozó beruházások teljes — a célcsoportos beruházások közé sorolt szövetkezeti lakások esetében a bankhitel összegével csökkentett — költségelőirányzatának megfelelő állami hozzájárulást biztosítanak. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését az egyes ruházati cikkek és építőanyagok minőségének alakulásáról, a minőségvédelmi rendszer működéséről, és a vizsgálat nyomán tett eddigi intézkedésektől. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jszéles körű vizsgálatai szerint az elmúlt években nőtt a lakosság által keresett korszerűbb és . jobb minőségű termékek . aranya, bővült a választék. Ehhez hozzájárult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett azoknak az új iparcikkeknek a forgalma, amelyek használati és kezelési tulajdonságai előnyösebbek, mint a régieké. Mindezek mellett azonban nem változott lényegesen és továbbra is ingadozó egyes, évek óta gyártott és forgalmazott, többségében hagyományos termék minősége. A vállalatok a vásárlók jogos kifogásait — ritka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvosolják. Az érvényben lévő minőségvédelmi rendszer megfelelőnek bizonyult, kellő jogi biztosítékokat és gazdasági eszközöket tartalmaz a vevők Mint ismeretes, november 23-án Uj-Delhiben magyar híradástechnikai és műszeripari kiállítás nyílt, s ebből az alkalomból magyar ipari delegáció is járt az indiai fővárosban. Hazaérkezése után a küldöttség vezetője, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondotta, hogj a kiállítás megrendezésének gondolata Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tavalyi indiai látogatásakor merült fel. E szakkiállítás különösen érdekli az ottani szakembereket, mert az 1970- ben kezdődött indiai negyejogos minőségi igényelnek érvényesítésére. A vizsgálat tapasztalatai szerint a problémák egy része abból származik, hogy a vállalatok alig élnek a kötbérezés lehetőségével. Nem követelik meg következetesen a minőség tanúsítását, szerződéseikben' gyakran felületesen és hiányosán rögzítik a minőségi előírásokat. A népi ellenőrzés a vállalatok egy részénél megállapította, hogy nem fordítanák kellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyakran tapasztatható az if% hogy egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osztályba sorolva jogtalanul növelik nyereségüket a. vállalatok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a felügyeleti szervek ellenőrző, szankcionáló tevékenységében mutatkozó eréiy- telenség. A kormány a jelentést és az időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vette és felszólította az illetékes szervek vezetőit az e téren még tapasztalható hibák felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. dik ötéves tervben az ország híradástechnikai és műszeriparát nagymértékben akarják fejleszteni, s a kiállítás tanulmányozása nyomán Magyarországgal is ki akarják terjeszteni a termelési kooperációt. A kapcsolatok elmélyítéséről tárgyaltak az indiai tájékoztatási és hírközlési miniszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel, az iparfejlesztési és több más minisztérium államtitkárával, továbbá az ottani műszaki és természettudományi egyesületek szövetségének vezetőivel. Megbeszéléseket folytattak 14 magáncég képviselőivel is. Magyar-indiai tárgyalások Asztalos Lajos miniszterhelyettes nyilatkozata VIIÁG PROLETÁRJAIIGYESŰIIETEK! XXVII. EVFOLAAM. 281. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. DECEMBER 4, PÉNTEK