Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

T.APCNK TARTALMÁBÓL; Vencsellő, ahol élnek az önállósággal (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (8. oldal) A Varsói Szerződés csúcsértekezletének nyilatkozatai 1970. december ‘2-án Ber­linben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó testületé. A tanácskozás résztvevői megtárgyalták az alábbi kér­déseket : — a biztonság megszilárdí­tása és a békés együttműkö­dés fejlesztése Európában; — az indokínai helyzet éle­ződése; — a közel-keleti helyzet; ~~ a, Guineái Köztársaság elleni kolonialista agresszió. A felsorolt kérdésekről el­fogadott dokumentumokat az alábbiakban közölj luí. Nyilatkozat az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről „A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben részt vevő államok po­litikai tanácskozó testületének berlini tanács­kozásán megvizsgálták az Európában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyan elősegíti a helyzet egészségesebbé válását az európai kontinensen, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvernek gyakorlati megvalósítá­sát. Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széles kör rű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozásom képviselt, államok üdvöz- lik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi — kis és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai ál­lamokkal, amelyek a maguk részéről hajlan­dóak a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden ország viszonylatában szigorúan ér­vényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság, s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköz- társaság és az NSZK szerződése parafálásá- nak nagy nemzetközi jelentőségét. A második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzet­nek és a jelenlegi európai államhatárok sért­hetetlenségének elismerése, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdése­ket kizárólag békés eszközökkel kell megolda­ni, s nem szabad erőszakhoz, vagy az erő­szak alkalmazásával való fenyegetéshez folya­modni, — mindez rendkívül nagy jelentőségű az európai bélié sorsa, s az európai né-pék bé­kés jövője szempontjából. E szerződések ha­tályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag ki­fejezték szolidaritásukat a Német Demokra­tikus Köztársaság békeszerető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Né­met Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nemzetkö­zi jog általánosan elfogadott szabályainak megfelelő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljes jogú tagként az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe — mindez létfontosságú köve­telése korunknak és fontos tényezővel járul­na hozzá az európai és a nemzetközi bizton­sághoz. . A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kapcsolatának fejlődését, na az NSZK egyértelműen és vég­érvényesen elhatárolná magát a hitleri rabló politikát megtestesítő diktátumtól. A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei Is kialakulóban vannak. Ebben az összefüg­gésben kifejezésre jutott az a remény, hagy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-európai eny­hülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteméit, s az NDK jogos érdekeinek és szuverén jogainak. A tanácskozás résztvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz­európai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az európai béke megszilárdí tá­sainak útján. Hála a már elvégzett előkészítő munká­nak, megvannak az említett tanácskozás kellő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napi­rendet, meghatározták az értekezlet résztve­vőinek összetételét, s széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmé­nyek biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló valamennyi, kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok melleit most többolda­lú tanácskozást igényel, minden érdekelt ál­lam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás részvevőd megelégedéssel fogadták a finn' kormány új kezdeményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő találkozókat tartanának Helsinkiben, az összeurópai értekezlet össze­hívásának kérdésében. A tanácskozáson kép­viselt államok kijelentették: készek részt vermi ilyen találkozókon, amelyek előmozdíta­ni hivatottak az összeurópai értekezlet gya­korlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet ösz- szehívásának halogatását, s bármilyen előze­tes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttmű­ködését szorgalmazó mozgalom. A tanácsko­záson részt vevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy az európai népek békeakarata megva­lósuljon. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy az európai enyhülés és békés együtt­működés ellenségei nem szüntették be veszé­lyes tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban fel­hívták a figyelmet a NATO agresszív körei­nek fokozott tevékenységére az NSZK re- vansvágyó és militarista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az európai kontinensen meg­indult kedvező folyamatok fejlődését. Kife­jezték azt a szilárd meggyőződésűiket, hogy az európai békeszerető erők képesek leküz­deni a béke ellenségei által támasztott aka­dályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a vi­lág e térségében. A tanácskozás résztvevői az európai biz­tonság, a feszültség enyhítése és a leszerelés kérdéseiben megerősítik azt az állásfoglalásu­kat, amelyet az 1966. július 5-i bukaresti nyi­latkozatban juttattak kifejezésre. A tanácskozás résztvevői kifejezték or­száguk pártjának és kormányának azt az el­határozását, hogy a továbbiakban is össze­hangolt cselekvéssel lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren, Európa és az egész világ bizton­ságának érdekében. Ebből a célból mindegyi­kük továbbra is a béke, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés tevé­keny politikáját folytatja. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságánali első titkára, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsánál elnöke (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar küldöttség Berlinből Csütörtökön délelőtt Ber­linből hazaérkezett Buda­pestre a magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politi- liai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette, A delegáció tagjai voltak: Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Komócsin Zoítán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Péter János külügyminiszter. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Bt szku. Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Gye- nes András külügyminiszter­helyettes, Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, Garai Ro­bert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Herbert Plaschke, a Né­niét Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács ® Határozat a tanácsok önálló tervező munkájáról H KIS EB-jelentés a termékek minőségvédelméről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén megtárgyalta a Török Köztársaság kül­ügyminiszterének hivatalos magyarországi látogatásáról előterjesztett jelentést. _ A mindkét ország számára hasznos tanácskozásokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Oszt­rák Köztársasággal folyta­tott gazdasági vegyes bizott­sági tárgyalásokról szóló je­lentést. A kormány úgy érté­kelte, hogy a tárgyalások eredményeképpen aláírt jegy­zőkönyv további ösztönzést ad a két ország közötti ke­reskedelmi forgalom és kooperációs tevékenység ked­vező fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határoza­tot hozott a tanácsok tervező munkájáról. Az új, átfogó szabályozás a tanácsokat fel­hatalmazza, hogy a népgaz- daitógi terv előírásai és az ágazati irányelvek figyelem- bevételével, gazdasági prog­ramjukat saját hatáskörük­ben dolgozzák ki és hagy­ják jóvá. A tanácsok a ne­gyedik ötéves terv időszaké-^ ra már területi fejlesztési" tervet készítenek a saját és a területükön működő válla­latoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — a terü­letfejlesztéssel összefüggő — célkitűzései összehangolásá­ra. Ezzel kibővül a tanácsok koordináló tevékenysége. A fővárosi és a megyei taná­csoknál tervgazdasági bizott­ságokat hívnak életre, me­lyek a végrehajtó bizottsá­gok javaslattevő és vélemé­nyező szervei lesznek. A ta­nácsi szervek beruházásai­nak pénzügyi forrása a taná­csi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során n célcsoportba tartozó beru­házások teljes — a célcsopor­tos beruházások közé sorolt szövetkezeti lakások eseté­ben a bankhitel összegével csökkentett — költségelő­irányzatának megfelelő álla­mi hozzájárulást biztosíta­nak. A Minisztertanács megtár­gyalta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöké­nek jelentését az egyes ru­házati cikkek és építőanya­gok minőségének alakulásá­ról, a minőségvédelmi rend­szer működéséről, és a vizs­gálat nyomán tett eddigi in­tézkedésektől. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság jszéles körű vizsgálatai szerint az elmúlt években nőtt a lakosság által keresett korszerűbb és . jobb minőségű termékek . aranya, bővült a választék. Ehhez hozzájárult az import növe­kedése is. Jelentősen emel­kedett azoknak az új ipar­cikkeknek a forgalma, ame­lyek használati és kezelési tulajdonságai előnyösebbek, mint a régieké. Mindezek mellett azonban nem változott lényegesen és továbbra is ingadozó egyes, évek óta gyártott és forgal­mazott, többségében hagyo­mányos termék minősége. A vállalatok a vásárlók jogos kifogásait — ritka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvosolják. Az érvényben lévő minő­ségvédelmi rendszer megfe­lelőnek bizonyult, kellő jogi biztosítékokat és gazdasági eszközöket tartalmaz a vevők Mint ismeretes, november 23-án Uj-Delhiben magyar híradástechnikai és műszer­ipari kiállítás nyílt, s ebből az alkalomból magyar ipari delegáció is járt az indiai fő­városban. Hazaérkezése után a kül­döttség vezetője, Asztalos Lajos kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes az MTI mun­katársának elmondotta, hogj a kiállítás megrendezésének gondolata Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tavalyi indiai látogatásakor merült fel. E szakkiállítás kü­lönösen érdekli az ottani szakembereket, mert az 1970- ben kezdődött indiai negye­jogos minőségi igényelnek ér­vényesítésére. A vizsgálat ta­pasztalatai szerint a problé­mák egy része abból szár­mazik, hogy a vállalatok alig élnek a kötbérezés lehetősé­gével. Nem követelik meg következetesen a minőség ta­núsítását, szerződéseikben' gyakran felületesen és hiá­nyosán rögzítik a minőségi előírásokat. A népi ellenőrzés a válla­latok egy részénél megálla­pította, hogy nem fordítanák kellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyak­ran tapasztatható az if% hogy egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osz­tályba sorolva jogtalanul nö­velik nyereségüket a. válla­latok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a felügyeleti szervek ellenőrző, szankcionáló tevé­kenységében mutatkozó eréiy- telenség. A kormány a jelentést és az időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vette és felszólította az ille­tékes szervek vezetőit az e téren még tapasztalható hi­bák felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. dik ötéves tervben az or­szág híradástechnikai és mű­szeriparát nagymértékben akarják fejleszteni, s a kiál­lítás tanulmányozása nyo­mán Magyarországgal is ki akarják terjeszteni a terme­lési kooperációt. A kapcsolatok elmélyítésé­ről tárgyaltak az indiai tájé­koztatási és hírközlési mi­niszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel, az iparfejlesz­tési és több más miniszté­rium államtitkárával, továb­bá az ottani műszaki és ter­mészettudományi egyesüle­tek szövetségének vezetőivel. Megbeszéléseket folytattak 14 magáncég képviselőivel is. Magyar-indiai tárgyalások Asztalos Lajos miniszterhelyettes nyilatkozata VIIÁG PROLETÁRJAIIGYESŰIIETEK! XXVII. EVFOLAAM. 281. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. DECEMBER 4, PÉNTEK

Next

/
Thumbnails
Contents