Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

t. oMal !CET,ET-M AGY A RORSZ A« 1970. december 9f. Kuba A világközvélemény nyomásé ra Miniszterek nemzeti ünnepén Tizenkét éve. az 1939. évre virradó éjszakán, drá­mai gyorsasággal zajló-lak le a kubai népi felkelés záró­akkordjai. A főváros elleni roham sikere következtében a gyűlölt diktátornak, Ful- gencio Batistának alig ma­radt ideje a menekülésre, de még így is egymilliárd dol­lár értéliet hurcolt magával Kuba nemzeti kincseiből. A főváros elfoglalásával a for­radalom győzelme január el­sején beteljesedett. Hosszú út. kemény har­cok sorozata előzte meg ezt a napot. Fidel Castro 17 tagú csoporttal kezdte meg a fegyveres küzdelmet a Batista-rendszer megdönté­sére, ' mozgalma azonban csakhamar az egész nép ügyévé vált Batista rém­uralma Kubában a legkegyet­lenebb latin-amerikai diktá­lt . ák között is különösen hírhedt volt: börtöneiben több mint 20 ezer hazafit gyilkoltak meg. A szigetor­szág gazdasága teljes egé­szében az Egyesült Államok függőségébe került. Mint Sartre kifejezte: ha Havan­nában elindult egy gépkocsi, vagy felgyulladt egy villany, néhány cent láthatatlanul azonnal átgurult az Egyesült Államokba. A nép mérhetet­len politikai, gazdasági és társadalmi elnyomottsága tet'e. hogy Fidel Castro fel­szabadító mozgalmához tö­megesen csatlakoztak a munkások, parasztok és vé­get vetettek Balista uralmá­nak. Az Egyesült Államok ak­kori vezetői hamar felis­merték, hogy Kubában mi­nőségileg más jellegű fordu­lat történt, mint amilyeneket a sűrű latin-amerikai pucs- rsok során megszoktak. A kubai forradalom belpolití- kailag demokratizmust, a népiogok kiterjesztését hoz­ta külpolitikai tekintetben pedig szilárdan antiimperia- lista lett. Nem csoda, hogy az Egyesült Államok rögtön megszakította diplomáciai kapcsolatait n forradalom kormányával és mindent el­követett annak megdöntésé­re. Befogadta, pénzelte és fpifeswerezte a kubai nép ellenségeit, a Batista-rend- szer híveit, zsoldosokat to­borzott, szahotőröket, me­rénylőket küldött, majd in­tervenciós csapatokat kül­dött a nönhatalom megdön­tésére De minden imperia­list merénylet meghiúsult Kubában és a nyugati félte­ke első szabad állama rátér­hetett a szocialista építésre. A forradalmi erők Kubá­ban nemcsak a zsarnokság elleni harcban, hanem az új társadalom építésének idő­szakában is legendás tetteket haüottak végre: felvették a küzdelmet a tudatlanság, az elmaradottság, a népbetegsé­gek ellen, lakásokat, evárakat építettek és hozzáláttak a korszerű népgazdaság meg­terem *éséhez. A ei-gantikus vállalkozáshoz nélkülözhe­tetlen segítséget kaptak és kannak a lövőben is a szo­cialista közösség országaitól, jp 1 r* a arjaikéi őt * a Szovjetunió­tól. Hogy a Kuba elleni ösz- szes imperialista mesterke­dések kudarcba fulladfak, az a kubai nép elszántsága és hősiessége mellett minde­nekelőtt ennek a testvéri se­gítségnek tulajdonítható. A népi forradalom győzel­mének évfordulóián meleg szeretettel köszönniük a ku­bai néoet és vezetőit, Ismer­jük hősies küzdelmüket, eredményeiket, de a nehézsé­geket is, amelyekkel az úi élet megteremtése so­rán kell megküzdeniük. Mélységesen meg va­gyunk győződve, hogy a ku-. bai nép — kommunista párt­ja vezetésével — sikeresen teliesüi az önmaga által ki­tűzött feladatokat megvédi a forradalom vívmányait, fel­építi szocialista társadalmát és követendő példát muta* az. egész nyugati kontinens felszabadító mozgalmainak Kegyelmet kapott a hat halálra Ítélt baszk hazafi a harmadik ötéves fér* főbb eredményeiről (Folytatás az 1. oldalról) — Először is azt a tényt. >»gy a könnyűipari ágazatba tartozó csaknem 800 vállalat, és szövetkezet öt év alatt mintegy 20 százalékkal növel­te termelését. Ez mennyiségi­leg is szép eredmény, de a legfontosabb, hogy a könnyű­ipari üzemek termelése egyre jobban megfelelt a piac igé­nyeinek. Ennék jelentős sze­repe van abban, hogy a la­kosság ellátása könnyű­ipari cikkekkel — az időnkén még jelentkező jogos válasz­téki és mi nőségi kifogások el lenére ■— lényegesen javult. — Másik fontos eredmény ; munkakörülmények javulása, elsősorban a rövidített mun­kaidő bevezetése minden üze­münkben. Ide kívánkozik, hogy talán sehol sem örültek annyira az anyasági segély bevezetésének, mint a külö­nösen sok nőt foglalkoztató könnyűiparban. Az ipari dol­gozók közül ebben a- ágazat­ban veszik igénybe legtöbban az anyasági segélyt, egyedül a minis láriumi vállalatoknál ! 9ö9-ben 22 000. 1970-ben 23 000 dolgozó asszony élt ezzel a lehetőséggel. — Következő lényeges eleim a műszaki fejlődés meg­gyorsulása. Szinte minden vállalatnál vettek új gépeket. Alig van olyan konfekció-, köíszövő-, bőr- s cipőgyár, ahol ne létesü volna új üzemek. — Végül azt emelném ki, hogy nagyobb zökkenők nél­kül álltunk át az új gazda­ságirányítási módszerekre. Jó­részt ezek segítségével sike­rült előkészítenünk n k >ny- tyűipar fejlődésében a 4. öt­éves terv során bekövetkező fordulatót is. Konkrétan a re­konstrukciókról van szó. Fzek révén a ruházaii iparban • mintegy 40 százalékos, a bú­toriparban 50 százalékos. a papír- és nyomdaiparban pe­dig még ennél is nagyobb arányú fejlődést érhetünk el a 4. ötéves tervben. Az érdeklődés homlokterében a Jarnng misszió felúiitása A szerda délutánra összehí­vott spanyol r. tdkívüli mi- nhj-iertanács ülésén Franco megkegyelmezett a burgosi perben halálra ítélt hat baszk hazafinak, s a katonai vész törvényszék által kisza­bott halálos ítéleteket egyen­ként 30 évi börtönbüntetésre változtatta. A döntés hírét magyar idő szerint háromnegyed hétkor közölte a spanyol hírügynok­A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága határozatot hozott arról, hogy a jövőben sajtóközlemények­ben tájékoztatja a dolgozókat a társadalom széles tömegeit érintő témákról folytatott ta­nácskozásairól. üléseiről. A közlemény szerint a LEMP Politikai Bizottsága a Központi Bizottság december 20-i plénumát követő első ülésén a legalacsonyabb jö­vedelmű és sokgyermekes családok anyagi helyzetének megjavításáról tárgyalt. A Politikai Bizottság kö­vetkező ülésére kedden ke­rült sor. Ezen összegezték az ország kulcsüzemeiben a leg­alacsonyabb jövedelmű és sokgyermekes családok, a ha- dirokkantak és nyugdíjasok Tito jugoszláv elnök az úi év a.Uvaijnaból mondott be­szédében elemezte a jugoszláv küi- és belpolitika kérdéseit. Leszögezte, hogy 1971-ben tovább kell erősíteni a baráti kapcsolatokat a szocialista országokkal és fél kell hívni a figyelmet az imperialista akciók eszkalációjára, amely a katasztrófa szélére sodor­hatja a világot. Külpolitikai kérdésekről szólva Tito megállapította: az ő és más jugoszláv politiku­sok külföldi látogatásai hoz­zájárultak Jugoszlávia politi­kai szerepének növeléséhez, valamint a baráti kapcsola­tok és az együttműködés el­mélyítéséhez egy sor európai, afrikai és dél-amerikai or­szággal. Belpolitikai kérdésekre át­térve, a jugoszláv elnök fel­szólította az ország vata­Dönre/ Lang: 23. Bár Eriksson vallomásai tovább tartottak, mint bár­mely más tanú vallomása, a szűk, zajos törvényszéki te­remben megjelenő tanúk túl­nyomó része védelmére kelt a vádlottaknak. Dicsérték se­gítőkészségüket, kötelesség­tudásukat és más katonaeré­nyeiket. Néhány kivételtől eltekintve ezek a tanúk együtt harcoltak a vádlot­takkal, erős, bajtársi, harc közben edződött kötelék fűzte őket hozzájuk, többször meg­mentették egymás életét. A jegyzőkönyv tanúsága sze­rint a tanúk ismételten rosz- szallották, hogy a négy kato­nának a vádlottak padján kell küzdenie az életéért, hol­ott sokkal több hasznukat vennék, ha ugyanezt a harc­téren csinálnák; ezeknek a tanúknak szinte minden gon­dolata a körül forgott, hogy a Meserve-höz hasonló kali­berű katonák elvesztése csak ség a tájókoztatásügyi mi­nisztériumból nyert hivatalos értesülés alapján. Az AP jelentésében rámu­tat: az államfő végül is kény­telen volt meghajolni a világ: közvéleményének nyomása előtt. Döntésének meghozata­lában minden bizonnyal sze­repet játszott az országban kialakult feszült politikai helyzet, amely sztrájkokkal, tömegmegmozdulásokkal fe­nyegetett. bér-, fizetés, és járulékemelé­sére előirányzott 7 milliárd zloty felosztásáról folytatott konzultációs megbeszélések eredményeit. Megvitatták az 1971-es népgazdasági tervben végrehajtandó módosítások irányelveit. A PB meghallgat­ta a belkereskedelmi minisz­ter tájékoztatóját a belső piaci és ellátási helyzetről. December 29-én Gdansk­ban találkozót tartottak a LEMP vajdasági bizottsága irodájának képviselői és a Vlagyimir lljics Leninről el­nevezett gdanski hajógyár párt- és gazdasági aktívái. A lelkes, őszinte légkörben le­zajlott találkozón a közel­múltban történt eseményeket vitatták meg. mennyi nemzetiségét, a hat szövetségi köztársaságot, tá­mogassak a kormányt 1971- ben a gazdasági élet stabili­zálására irányuló törekvései­ben. Végül Tito szólott a legfelső vezetés kollektívvá tételének szükségességéről. A Nixon elnökké válasz­tása óta eltelt két év meg­mutatta. hogy amikor Nixon a választási küzdelemben a vietnami béke helyreállítását ígérte, ez nem volt komoly célja, inkább arra irányult, hogv félrevezesse az ame­rikai és az egész világköz­véleményt. Bár 1970-ben a Nixon-kprmányzat ismét az ellenség malnVua hajthat­ja a vizet. Meserve. talán azért, mert ő volt a három másik vád­lott vezetője, különösen bősé­ges dicséreteket kapott. Jel­lemző dicshimnuszában Reilly hadnagy kijelentette, hogy az őrmesternél „jellemesebb és jobb előmenetelő katonát még nem látott, és egyike a legjobb frontharcosoknak, akiket valaha is ismert.” ..Remek katonának” nevezte, és hozzátette: „Mindig töké­letesen végezte feladatát.” „Csak a legnagyobb elisme­réssel szólhatok róla, mini katonáról.” Mások hangsú­lyozták, hogy az őrmester nem várta meg, amíg sor *alá került, és éppen most ter­jesztették fel bronzcsillagra. Tengerentúli szolgálati ideje alatt öt különböző fokozatú kitüntetésben részesült, ma­gatartási minősítése „kiváló”. Az is kiderült, hogy Meser­ve már akkor is mintaszerű katona volt, mielőtt Vietnam­ba 'indult volya, mert John­Az elsők között nyilatkozott a kegyelmi határozattal kap­csolatban Teleforo de Momzo. a „testvérek között” elneve­zésű baszk szervezet elnöke. A mozgalom győzelmének ne­vezte a döntést, amely meg­mentette a kivégző osztagok­tól Francisco Javier Izcót. Eduardo Uriartet, Joaquin Gorostidft, Mario Onaindiat, Francisco Javier Larenat es Jose Maria Dorronsorot. PÁRIZS A Francia Kommunista Párt fennállásának 50. év­fordulója alkalmából nagy­szabású ünnepséget rendezték kedden este a párizsi Mutua- litóban. CHICAGO Chicagóban a tudományok fejlesztésére alakult társaság 137. kongresszusán Arthur Westing, a Putney-i Wind­ham egyetem botanikusa el­mondta, hogy Dél-Vietnam egyes vidékein a lombtalaní- tó vegyszerek használata kö­vetkeztében „gyakorlatilag nincs élet többé”: a dél-viet­nami őserdő egvharmada megsemmisült. Westing tett jelentést a Vietnamban foly­tatott vizsgálat eredményé­ről. HONG KONG Az U.i Kína hírügynökség jelentése szerint a Kínai Nép­hadsereg tüzérsége az újévre való tekintettel nem ágyúzza Kimpj- és Maqu.-szigeteket. valamint a hozzájuk tartozó és ugyancsak a Csang Kai- sek-klikk megszállása alatt álló kisebb szigeteket a taj­vani szorosban. hangoztatta, hogy a vietna­mi békére törekszik és elő­vette a háború „vietnamizá- lásának” elméletét, ez nem a vietnami agresszió beszünte­tésére, hanem annak to­vábbi kiterjesztésére irá­nyult. Tanúsítja ezt a VDK elleni bombázások felújítása is. son elnök beiktatási dísz­szemléjekor a díszszázadban menetelt — s ezt a megtisz­teltetést a legszeplőtlenebb minősítésű kétszáz katona ré­szére tartották fenn. A vé- delem tanúi azonban nem te­hették meg, hogy csak Me­serve szolgálati érdemeiről áradozzanak, mert — szinte tapintatlanul — az ügyész időnként szóba hozta Mao meggyilkolásának ügyét, aminek kevesebb köze volt az ellenség felett aratott győ­zelmekhez, mint inkább a rendezett civilélet követel­ményeihez. Vorst vezénylő tisztje el­viselhetetlennek tartotta az eshetőséget, hogy Meserve-öt megfenyítsék. A következő párbeszéd zajlott le közötte és az ügyész között: „Ön szerint helye van gyil­kosoknak az Egyesült Álla­mok hadseregében ?” „Uram, Meserve őrmester úgy tavaly februárban csafc­Golda Meir izraeli minisz­terelnök keddi beszéde teljes mértékben hitelesítette azt a kairói értékelést, hogy a Jarring-misszió izraeli fel­újítása csupán megtévesztő manőver, amelynek eredmé­nyeként a közel-keleti agresz- szor megpróbál kitörni nem­zetközi elszigeteltségéből, s elejét akarja venni annak, hogy a Biztonsági Tanács el­ítélje a -kötelező ENSZ-hatá- roz.atok szabót .'kásáért. Golda Meir tárgyalási fel­tételei arról tanúskodna' . hogy Izrael a Jarring-misszió eredeti feladatától eltérően nem a Biztonsági Tanács ha­tározatának végrehajtásáról és a megszállt arab területek kiürítéséről kíván tárgyalni, hanem magát a határozatot szeretné formai tárgyalási na­pirenddé degradálni. Szadat egyiptomi elnök az ASZÚ Központi Bizottságá­nak keddi kibővített ülésén megerősítette azt az állás­pontot, hogy az EAK csak abban az esetben járul hoz­zá a február 5-én lejáró tűz­szünet meghosszabbításához, ha tényleges előrelépést te l - nek a BT-határozat végrehaj­tása felé. A polgári hadi bizottságok életre hívása és az általános harckészültségre vonatkozó felhívás arra figyelmezteti lakozott az egységemhez, ás alattam szolgált, amikor egy lövésaszakasz parancsnoka voltam és ma azért őrmester, mert akkor egy osztag veze­tésével bíztuk meg.,.” „Nem kértem, hogy hosszú magyarázatot adjon. Azt kér­deztem csupán, hogy ön sze­rint az Egyesült Államok had­seregének kötelékében keli-e tartani egy gyilkost. Igen. vagy nem?” „Tulajdonképpen nem. uram. legalábbis amíg le nem tölti a büntetését. Az­tán persze, miután rehabili­tálták, azt hiszem, az már más, uram...” „Tehát azt tartaná helyes­nek, ha valami enyhébb büntetést kapna?” „Általában nem, uram, de hogy ebben a speciális eset­ben. . " „Gyilkosságról van szó, nem pedig valami ’speciális’ esetről.” „Szóval, nekem az a vé­leményem, uram, hogy ha valaki gyilkosságot követett el, meg kell büntetni, de én személyesen is ismerem Me- serve-öt. és én visszafogad­nám az egységembe, igen.” Ami magukat a vádlotta­kat illeti, csak Rafe muta­tott megbánást, amit legfel­tűnőbben az fejezett ki. hogy elhatározta: Clark ellen vall. Izraelt, hogy az EAK nem hajlandó engedményeket ten­ni az agresszornak. Ha az izraeli vezető körök­ben nem kerekedik felül a józan ész, akkor csúfos ku­darc vár az újabb izraeli manőverre és vele együl a -Jarring-missziót öncélú á- tékszernek tekintő politikl i. Washington nagy amerikai si­kerként könyveli el Izrael visszatérését' a tárgyalóasz­talhoz, de látnia kell azt is, hogy kudarc esetén vállalni kell a felelősséget a rende­zést akadályozó izraeli poli­tika támogatásáért. Abba Eban izraeli külügy­miniszter szerdán Jeruzsá­lemben tartott sajtó“-tekez- letén közölte, hogy diplomá­ciai úton értesítette Gunnar Jarringot, az ENSZ közel- keleti megbízottját arról az izraeli kormányhatározatról, melynek értelmében Tel Aviv ismét részi vesz a Jarring vezette közvetett béketárgya­lásokon Az izraeli külügyminiszter közölte, hogy felkérte Gun­nar Jarringot. látogasson el a Közel-Keletre. Eban szerint hatékonyabb lenne, ha * közvetett tárgyalásokat nem az ENSZ-ben folytatnák, ha­nem valahol az arab—izraeli válság színhelyéhez közelebb. Nem volt könnyű eljutnia eddig az elhatározásig, —vt két nappal Clark tárgyalásá­nak kezdete előtt, amikor Rafe-et már elítélték, Clark odament Rafe-hez a Long Binh-i börtönben, ahol mind­kettőjüket őrizték és a baj- társiasságra hivatkozva azt mondta Rafe-nek, hogyha kedvezőtlen vallomást tesz ellenük, „élete végéig gyö­törni fogja a lelkiismeret.” Ez megzavarta Rafe-et, és egy Camp Radcliff-i katolikus lelkésztől kért tanácsot — s ezt a tanácsot meg is fogad­ta —, hogy miként oldja meg dilemmáját, hogyan válasz- szón „erkölcsi kötelessége” — így mondta a lelkésznek — és „bajtársi lojalitása” kö­zött. Clark ügyvédje meg­idézte a papot, aki kijelen­tette: azt tanácsolta Rafe- nek, hogy ne védelmezze Clark érdekeit, mert „na­gyobb kötelezettségek fűzik feleségéhez, gyermekéhez, a fiatal nőhöz, akit megöltek, a:( igazsághoz és a társadalom­hoz.” A pap azt is elmondta: érintkezésbe fog lépni egy texasi franciskánus testvér­rel, hogv az közölje Rafe fele­ségével hogy Rafe-et elítélték, s hogy 1 „megkönnyítse az asszony első megrázkódtatá- sát.** (Folytatjuk) A LEMP PB határozata Tito beszéde A Béke-világtanács nyilatkozata Incidens a 192-es magaslaton (Dokumentumregény) Fordította: Hernádi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents