Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

KEt,ET-MAGVARORSZAG •5. ai&ä Tervinduló Nehéz év után / kifizetett adósság története melőszövetkezet egyik leg­KÉT ÖTÉVES TERVIDŐ­SZAK HATÁRPONTJA, nép­gazdaságunk mérföldköve az 1970- es esztendő vége, s az 1971- es év kezdete, öt évre visszatekinteni nem egyszerű, mert bár sokat mondanak az összefoglaló adatok, nem tük­rözhetnek mindent. Az erő­feszítéseket a gazdasági re­form bevezetéséért és kibon­takoztatásáért, a kezdemé­nyezéseket a termékszerkezet megváltoztatására, a küzdel­met a mostoha időjárással a mezőgazdaságban nem részle­tezheti egyetlen tervjelemtés sem. ám örömeink és fárado­zásaink mérlegéből nem hi­ányoznak. A népgazdaság eredményeit és gondjait — ha csak tört, milliomod rész­ben is — minden ember érzi, viseli, tehát nem szemlélője, hanem részese azoknak. E közös érdekeltség fűz szoros szálakat a ternjáLő és a nem termelő ágazatok, a népgaz­daság valamennyi területének dolgozói közölt, s e közös ér­dekeltség magyarázza, hogy az országos számadás a mi saját számadásunk is, a terv a mi tervünk is. Ma már — az előzetes ada­tok alapján is — tény, hogy a harmadik ötéves terv célki­tűzésed megvalósulnak, sőt, több területen túlteljesítésre is mód nyílott A nemzeti jö­vedelem SO—32 százalékos növekedése, a beruházások­nál — 1968-as árakon szá­mítva — az 50 milliárd forint körök túlteljesítés megvalósí­tása, az ipari termelés 33-— 35 százalékos emelkedése nem­csak azt bizonyítja, hogy erő­södött a népgazdaság, az or­szág, hanem azt is, hogy a források ésszerűbb, hatéko­nyabb kihasználásával, a munka gazdaságosságának előtérbe helyezésével sikerült az eredeti tervcélok egy ré­szét túlhaladni. Emitek kö­szönhető, hogy a lakosság reáljövedelme 31—32 száza­lékkal erjielkedett a harma­dik ötéves terv esztendeiben, a foglalkoztatottak száma et­érte az ötmilliót, s bevezetés­re kerülhettek az étetköriü- mónyekre jelentősen kiható intézkedések, máit példáid a 44 órás munkahét, a gyer­mekgondozási segély. AZ ERBDMÉHfYflK EL­ÉRÉSÉBEN fontos szerepet játszott a gazdasági reform, de nem kétséges: nem old­hatott meg rövid idő alatt mindent, A munka termelé­kenységének lassú emelkedé­Tisztelt Kies László ás Kiss Lászlómé! ...A Magyar Néphadsereg személyi állománya társadal­mi összefogásából- a Csen­ge:-. Arany János utca 32. számú lakást önök életük végéig térítésmentesen lak­hatják. Kivánom. hogy önökkel együtt sok boldog­ság költözzék e hajlékba és hosszú éveken át erőben, jó egészségben használják.” A honvédelmi miniszter írta alá az ajándékozó leve­let, s a többit is, amelyekkel 12 árvízkárosult idős házas­pár, illetve egyedülálló öreg ember jutott barátságos, ké­nyelmes otthonhoz Csen- gerben. Olyanok, akik ma­guk erejéből már képtelenek lettek volna új házat építe­ni maguknak. A tizenkettő­ből egy: Kisséké, Nagy góc­ról. — Soha nem felejtem el — kezdi mesélni Kiss néni —. mit mondott egy ember nekem május végén Máté­szalkán, a technikumban, ahova többszöri áttelepülés után menekítették bennün­ket. Ma sem tudom ki volt, ott járkált közöttünk. Kitört rajtam a reménytelenség, sáriam, ao, mit szégyelljem. se, a beruházási piac feszült­sége, a műszaki haladás nem kielégítő üteme olyan ismert problémák, amelyekre egy­aránt rámutatott az ország­gyűlés ülésszaka a negyedik ötéves terv tárgyalásakor, s a párt X. kongresszusa is, a következő évek teendőit ele­mezve. Az eredmények mel­lett tehát a gondok is indo­kolják, hogy az 1971—1975 közötti években, a negyedik ötéves terv időszakában olyan fejlődés menjen végbe, amit a tér < törvényben. így fogal­mazták meg: „A népgazdaság olyan dinamikus fejlődését kell elérni, amely lehetővé te­szi a lakosság életszínvonalá­nak rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülmé­nyeinek és kulturális ellá­tottságának további javítását, a termelésinek a korszerűség követelményeivel összhang­ban álló fejlesztését, a nem­zeti vagyon gyarapítását A növekedés üteme teremtsem kedvező feltételeket a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak fokozásához, biztosítsa a népgazdaság arányos fejlődé­sét”. Korábban már rámutat­tunk : a tervtörvények tömö­ren fiogalmazottaik, nem rész­letezhetik mindazt, ami az eredmények, sikerek elérésé­ben közrejátszik. Az áldozat­készségét, az alkotókedv és cselekvés serkentését — vagy éppen letohasztását —, mind­azt, amit termelés, gazdálko­dás emberi tényezőinek ne­vezünk. Aligha lehet e té­nyezők szerepét, jelentőségét tűibecsiilni! Mert éppen az emberi, s a közgazdasági ér­dekek, indokok, szempontok közössége az, ami sikert ko­vácsol, ám nem könny ű e kö­zös alapot helyben megértet­ni, megmagyarázni. Nem könnyű, de: elengedhetetlen! A negyedik ötéves terv ugyan­is nem kevesebbet tűzött ki célként, mint azt, hogy szemben a mai — összehason­lításként átszámított — 750 dollárral, a tervidőszak vé­gén az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérje az 1000 dol­láros színvonalat, s ezzel át­lépjünk azon a küszöbön, amely a közepesem fejlett és a fejlett országok csoportját eiválaszvi. Azaz: gazdaság­fejlesztésünk intenzív szaka­széinak kibontakoztatásával megkezdjük féttárkótaásunfcat a gazdaságilag fejlett orszá­gok közé. E nagy, összefoglaló célon belül világosain megha­tározni a részleteket, megmu­tatni az egyes ember szere­Azt mondtam, itt még csak van hajlékunk, de mi lesz azután, ha innen el kell menni? Az az ember úgy felelt: „— Ha néhány óva alatt több ezer embernek fedelet, meleg ételt tudtunk terem­teni, csak nem gondolja a néni, hagyjuk, hogy később otthon nélkül maradjanak?” Egyszerűen beszélt, jólesett a biztató szava. Elhittem neki, hogy nem hagynak minket magunkra. De azt azért nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan beteljesedik, amivel biztatott. Májusban szinte semmi nélkül maradt ez a. két idős ember. Mátészalka után a géd kultúrházban húzták meg magukat. A többi falu­belivel együtt, akiknek nem volt hova hazamenni. A jö­vő gondja... Házat építeni? Miből törlésszék? Kiss bácsi 68 éves. tea-járadékos. Még Pét, tevékenysége fontosságát helyi feladat. Minden kollek­tíva dolga, hogy egész t és részt egyaránt lásson és lát­tasson, megvilágítva a becsü­letes munka és a nemzeti vagyon gyarapodása közötti összefüggéseket. BECSÜLETES MUNKA. Sokszor leírjuk, sűrűn ki­mondjuk. Mégis, a cselekede­tekben a lehetségesnél, a szükségesnél kevésbé tükrö­ződik. Emberi gyengeségek­nek éppúgy szerepe van eb­ben, mint a szervezési, techni­kai teltételek hiányainak. Ám aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a következő öt esz­tendőben csak az együttes tö­kéletesítéssel, az emberi gyen­gék csökkentésével, s a szer­vezési, technikai feltételek javításának egyidejűségével juthatunk előbbre. A nem­zeti jövedelem évenként 5,5—6 százalékos növelése, az ipar termelésének hatszázalé­kos emelkedése, a mezőgaz­daság belterjességének és jö­vedelmezőségének fokozása mint kiragadott példa is ér-, zókelteti a teendők alkotta utat, amelyen a következő években járunk. Ehhez azon­ban nem elegendő egyetérte­ni az országosan meghatáro­zott célokkal. Elsősorban ön­magunkra, majd környeze­tünkre tekintve kell meglel­nünk a tökéletesebbet, érté­kesebbet, egyénnek és köznek hasznosabbat. MINDENKI JOBBAN AKAR ÉLNI, mindenki ter­veket dédelget, álmokat sző. Egészséges, érthető emberi törekvés ez, csak éppen ér­vényesülésének útja nem mindegy, Tapiptat és szigor, elvhű becsületesség és nyílt keménység kell, hogy for­málja az utat egyéni törek­vések és közös feladatok össz­hangjának megteremtéséért, azért, hogy a társadalmilag hasznos munka, s csakis ez fialja a több figyelmét, az egyéni boldogulást Jusson több pénz, nagyobb megbe­csülés, fokozott tisztelet azok­nak, alak — akármilyen poszton állnak — értékesebb produktummal szolgálják a társadalmat, s érezzék a fe­gyelmező szigort azok, akik csak markukat nyújtják. Két tervidőeaak határpontján ál­lunk. Nemzetünk önbizalmát erősítő, jólétét emelő sikerek­kel zárjuk a harm adi-fc ötéves tervet, s bizakodva kezdhet­jük a negyediket. Bizakodva: erőnkben, tehetségünkben, s céljaink országgyarapító, népjólétet emelő eredményed­ben. dolgozgat a tsz-ben, de meddig bírja? S akkor az ő nevük is rákerült a listára. Azok közé, akiknek a nép­hadsereg ajánlotta fel a se­gítséget és a néphadsereg napján adták át a kész la­kás kulcsát, a díszes kötésű ajándékozó levelet. Tériké néni megmutatja a szoba-konyhás, éléskamrás, előszobás ház minden helyi­ségét. Bevezet a szobába, amelybe 15 ezer forint érté­kű bútor is került. szin­tén a néphadsereg ajándé­kaként. Maguk válogathatták össze a raktárból tetszésük szerint. Kiss néni kombinált szobát választott. Mondja, hogy a rekamié kényelme­sebb, mint a szalmazsákos ágy. Plédet terít a lepedő alá. akkor jó meleg is. 1 Mire visszatérünk a fűtött konyhába, ahol az új tűzhe­lyen fő az ebéd. Kiss bácsi is ébredezik. Mint a. régi ház­Ha majd egyszer a kis. Lónyai-csatorna menti köz­ségben megerősödik a hely- történeti leírás és összeállít­ják a falu ősi történetét, bi­zonyára Jósika Miklós és Ke­mény Zsigmond ama regé­nyeivel kezdik, melyek rész­ben vagy egészben itt ját­szódnak. S ha a fiatalok összeha­sonlítják azoknak a régi ese­ménydús éveknek a kaland­jait a mai történésekkel, bi­zonyára megállapítják majd, hogy a legújabbkor történ?» mi eseményei semmivel sem kevésbé izgalmasak a ré­gieknél. Legfeljebb mások. Itt van például az 1970-es esztendő. Csúnya mérleg­hiánnyal kezdődött, millió fo­rintokról volt szó. A terme­lőszövetkezetet szanálták. És azóta? Erről beszélgettünk dr. Nemeskéry Tibor elnökkel, aki április elseje óta vette, át az ingadozó anyagi hely­zetű közös gazdaság kor- mányrúdját. Három intézkedés A gazdasági törvények kérlelhetetlenek: semmiből nemigen lehet bármit is csi­nálni. Ezért az új vezetőség három első intézkedését tart­juk a legfontosabbnak az év történetéből. Mindenekelőtt — a rendel­kezésre bocsátott hitelből — rendezték a munkabéreket, hogy keresni lehessen, érde­mes íegyen dolgozni és meg lehessen szilárdítani a munkafegyelmet. Az addig kevésnek tűnő munkaegységenkénti huszon­öt forintos kereseti összeget felemelték negyven íorin tra. (Egy munkaegységnél, mint közismert, az egy napra jutó kereset rendszerint jóval több.) És nemcsak megsza­vazták, hanem be is tartot­ták: a nyolcvan százaléknak megfelelő 32 forintot egész évben kifizették azóta. Hatvan építő hazament Át is tértek sokan a taész- pénzfizetéses baozesi for­mára. És mindjárt készpénzfize­tő keresőként érkezett az a hatvan építőmunkás, kiket a szó szoros érielmében a „fe­kete vonatról” szállítottak le, ingázókból hívták haza j őket. Belőlük alakult a tor-1 ban, itt is a sarokba állított díványon piheni ki a hajnali, reggeli munka fáradalmait. Ebéd után^pedig újra vissza­megy a juhaihoz. Az árvíz után a tsz központjába, Csengerbe hajtotta be vala­mennyit. azóta is azokat gon­dozza. Nem kesereg a régi portá­ja után, sőt titkolni se igyekszik, hegy jól érzi ma­gát az' új környezetben. Kö­zelükben él itt is egyik leá­nyuk férjével, három gyer­mekével. Mint árvízkárosul­tak ugyancsak Csengerben, az Újtelepen építettek új házat. Az Arany János utcá­ban is csupa ismerős arc kö­rülöttük. Nyolc lakásban laknak nagygéciek. A jó szomszéd Kovács bácsi itt is a szomszédjuk lett. — 35 évet leéltünk Nagv- gécen, és egyszerre elpusztult minden, amiért egy életen át dolgoztam — stand ja Kiss hasznosabb melléküzeme. Az építők itthon is meg­keresik a 2500—3000 forintot havonta. És az építőbrigád­nak nem kis része van ab­ban, hogy a mérleghiányos termelőszövetkezet tizenegy­milliós értéket termelt, kifi­zette mindenkinek a munka- bérét, megadta összes adóssá­gait és még másfél, kétrrr' - lió forintos nyereséget is el­ért év végére. Végre néhány százezer forátot tartalékol­hatnak is. Mit is építettek? Nem árt felsorolni: egy 108 férőhelyes istállót maguknak, egyet az árVizes Panyolának, két 660 férőhelyes juhhodályt a jánk- majtisiaknak, egy méregrak- Irrt, egy másik raktárt a nyíregyházi ÜVÉRT-nek. A növénytermesztés nem volt nagyon sikeres idén. A belvizek négyszáz holdat tet­tek tönkre, a kár kétmillió. De azért körülbelül három­millióért vásároltak gépeket és emeltek új épületeket ma­guknak. (Csak teherautót ötöt vetlek). Miből kerestek ak­kor? Légióként az állatérté­kesítésből! Százötven hízott bikát értékesítettek exportra és a legkorszerűbb, mester­séges borjúnevelés is adott eddig 180 értékesíthető álla­tot. A jövedelmezőségre jel­lemző, hogy a kétmillió fo­rintos állatértékesítési bevé­telből közel nyolcszázezer ío­Ezekben a napokban több ezer szabolcsi gyerek tölti ki jelentkezési lapját, választ pályát. Az elmúlt tanévben 12 ezer fiatal kapott bizo­nyítványt az általános isko­la elvégzéséről, s mintegy 81 százalékúit jelentkezett to­vábbtanulásra. A továbbta­nulók közüL 667-en mező- gazdasági szakmunkásképző iskolákban folytatják a ta­nulást, szakképzett mezőgaz­dasági dolgozók lesznek. Aligha van a megyében oiyan gazdasági ágazat, amely olyan utánpótlást tud befogadni, s vár, mint a gyorsan fejlődő, gepesedő nö­vénytermesztés és állattenyész­tés. Szűcs Istvántól, a me­gyei tanács , szakfelügyelőjé­től költünk előzetes tájékoz­tatást, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak a jövő nyáron végző fiatalok előtt. bácsi. Ha engednék, ha mon­danák: itt a pénz, építsünk, akkor se mennék át többé a Szamoson. Elég volt egyszer a szörnyűségekből. A nagy- géci portámra kukoricát ve­tünk. Itt az udvaron a gyümölcsfák körül megterem a zöldféle^ Az aprójószág, a hízó ezen az udvaron is fel­nevelődik. Kiss néni közelebbi napokra tervez. Készül az ünnepekre. Igaz, az idén nem sül ke­mencében a kalácsuk, mint azelőtt, meg a hízót is csak később lesz érdemes leölni. de azért sok finom ennivalót készített karácsonyra, meg készít szilveszterre és újév napjára. Jönnek a gyerekek, az unokák. Ugyanúgy ünne­pelnek, mint egv éve. Ugyan­úgy... és Tériké néni elő­kapja a köíényzsebből a zsebkendőt. — Áldja is meg az isten azokat, akik így segítettek rajtunk. Szívből kívántán, legyen olyan szép az ünne­pük, mint a miénk, és olyan békés az új esztendejük, amilyenné nekünk tették. llesz te rceen rint nyereséget értek el. Nem azért, mert drágábban vet­ték, hanem mert olcsóbban termeltek húst, ami telje­sen jogos és tisztességes módja, sőt követendő példá­ja a jó hústermelésnek. «• Ünnepi látogatás a bankban Krét esemény teszi ünne­pélyessé a besztereei embe­rek életét jelenleg. Az eg' ik: minden talpalatnyi földet felszántottak a határban, vagyis a nagy őszi mélyszán­tás) csata győztesei közé tar­toznak. Igaz. nemcsak a sa­ját erejükből, de ez még szebbé teszi az elérteket. Szerveztek. A nyírtéti Rá­kóczi Termelőszövetkezet Pél­dául öt erőgéppel vonult fel az őszi mélyszántás segítésé­re Beszterceire. Még a Ba­rátság kőolajvezeték építői is dolgoztak szabadnapjaikon Beszterecen. A jövő esztendőt tehát jól előkészítették. Az igazi ünnep azonban minap volt: a termelőszövet­kezet vezetői „megjelentek” a Magyar Nemzeti Bankban és az utolsó fillérig kifizették a szövetkezet adósságait. Nem tartoznak senkinek. Sőt, nye­reségük van. Hitel- és fizető­képesek! Most már nyugodtan lehet ünnepelni. Megyénkben az új tanévben is már felkészültek a leendő mezőgazdasági szakmunkás- tanulók fogadására. Az okta­tási idő 3 év, s a korszerű­sített oktatási terv szerint a mezőgazdasági szak két cso­portra, növénytermesztő és állattenyésztő alapszakmára tagolódik. Megyénkben a kertész és növénytermesztő gépészszak­nak vannak hagyományai. A leendő kertészek a harmadik évben szakosod hatnak gyü­mölcs-. szőlő- és zöldség­szakmákra. Egyaránt' je­lentkezhetnek fiúk és lányok, akik a 17. életévüket szeptem­ber 1-ig nem töltötték be.. Évente négv első osztály in­dul. megosztva Tiszabercel és .Nyíregyháza szakiskolái­ban. A növénytermesztő gé­pészszakra csalt fiúk jelen'- kezését várják, 80 fiatal fel­vételére nyílik lehetősé» a baktalórántházi iskolában. Az állattenyésztő alapszak­mán belül szarvasmarba- és kisállattenyésztő szakmát oktatnak Mátészalkán egv- egv osztályban, ide fiúk és lányok egyaránt jelentkezhet­nek'. A korszerű állattenyész­tő telepeken — az előírások szerint — a lövőben csak szakmu nká sok dolgozhat/) a k. Munkabérük 2000—2800 fo­rint között alakul 8 órás váltott műszakban. Jelenleg a mezőgazdasásnak ez az ága fog a legiobban hason­lítani az ipari termeléshez. Megyénkben 28 szakosított telep megépítése van folya­matban. Milyen kedvezmények n* letik me« a mezősezriócin? szakmunkáspályát vá’asz <i fiatalokat? — kérde-onk a szakfelügyelőtől. Mindenki kollégiumi elhelyezést kan. ösztöndíjat és munkaruhát. Ezen túl SZTK-bizf osííás- ba.n és utazási kedvezmtev- ben is részesülnek a Hato­lok. Külön lehetőség van a társadalmi ösztöndíjra, me­lyet a mezőgazdasági üzem térít egységesen 250 forintig. A fiúk a második évfolyam végén jogosítványt ts sze­rezhetnék. A továbbtanulni Kadar Erbt vagyak különbözetivel emtteQgű&etetob ie­MÁIUSBAN EGY EMBER MEGMONDTA. Kisséknél Csengerben Gesztelyi Nagy Zoltán Ösztöndíj, kollégium, munkaruha Hová jelentkezhetnek a szabolcsi fiatalok mezőgazdasági szakiskolákba?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents